A m¶holdas mobil hírközlés alapjai

dr. Mihály Zsigmond



BME  Híradástechnikai Tanszék

1999. július

Ez az olvasmány a BME Villamosmérnöki és In-
formatikai Karon oktatott Mobil Hírközl® Rend-
szerek tárgyhoz készült. A tárgy részét képezi a
mobil m¶holdas kommunikáció témaköre, e részte-
rület alapozó ismereteit tartalmazzák az alábbiak.
csövön kiáramoltatva mozgásba hozott egy fém-
gömböt.
1000 körül a kínaiak már ismerték az összetömö-
rített l®porral hajtott, fapálcával stabilizált röpt¶
rakétákat. Kezdetben a t¶zijátékokhoz, kés®bb
már hadi célokra használták ®ket.
Európában a rakéta megjelenése a XIV. szá-

Tartalomjegyzék zadra tehet®. 1731-ben I. Newton leírta, hogy

megfelel® sebességgel egy test Föld körüli pályára

1. Történti áttekintés 1 juttatható. Az angol W. Congreve által kifejlesz-

1.1. Rakétatechnika . . . . . . . . . . . 1 tett röppenty¶ket el®ször a napóleoni háborúk-

1.2. M¶holdas hírközlés . . . . . . . . . 2 ban, 1806-ban használták. Az 1848-49-es magyar

szabadságharc alatt szerzett tapasztalatok alap-
2. Technikai alapok 4 ján Martin Lajos a forgásstabilizált rakéták repü-
2.1. Egy kis ¶rtan . . . . . . . . . . . . 4 lésének elméletét dolgozta ki (1856.).

2.1.1. Rakétatechnika . . . . . . . 4 J. Verne francia író 1865-ben megjelent könyvé-

2.1.2. A m¶hold mozgása . . . . . 5 ben a holdutazáshoz egy óriási ágyút használtak

2.1.3. M¶hold pályák . . . . . . . 8 (a megvalósításra 1969-ben került sor, de nem egé-

2.2. Elektronika . . . . . . . . . . . . . 10 szen úgy).

2.2.1. Különleges követelmények . 10

A XIX. század végén az orosz K. E. Ciolkovsz-
2.2.2. Tipikus m¶hold elektronika 12
kij (1857-1935.) volt a rakétatechnika és az ¶r-
hajózás elméleti megalapozója. 1883-ban bebi-
2.2.3. Tipikus földi állomás . . . . 13
zonyította, hogy az ember világ¶rbe juttatására
2.2.4. Frekvenciasávok . . . . . . 15
egyedül a rakéta alkalmas. 1903-ban írta le
a rakéták sebességének meghatározására vonat-
kozó Ciolkovszkij-képletet, felvetette a folyé-
1. Történti áttekintés
kony hajtóanyagú és a többlépcs®s rakéták alkal-
mazásának gondolatát.
1.1. Rakétatechnika
A korszer¶ rakétatechnika úttör®je R. H. God-
Kr. u. 62. körül a görög Herón gyakorlati célokra dard (1882-1945.) amerikai zikaprofesszor volt.
1
alkalmazta a rakéta-elvet , amikor vizet hevítve Rakétatechnikai elméleti vizsgálatait és kísérleteit
vízg®zt fejlesztett, és azt két ellentétes irányítású 1912-t®l végezte. Igazolta, hogy nagy magasságok
és a szökési sebesség elérésére csak a rakéták alkal-
 e-mail: mihaly@hit.bme.hu
masak. Folyékony hajtóanyagú rakéták építésével
weblap: http://www.hit.bme.hu/people/mihaly
1 A rakéta-elv legegyszer¶bb illusztrációja: fújjunk fel 1920-tól kísérletezett, 1926-ban a világon els®ként
egy luftballont, és engedjük el! A ballon a nyílásán kiá- röpített fel ilyen rakétát.
ramló gáz hatására rakétaként elrepül. Mozgása a nagy
felület és az er®sen turbulens áramlás miatt szeszélyesen A kísérletek Németországban vezettek az els®
változó, szabálytalan. komoly eredményre, ahol Werner von Braun a

1
hadsereg megbízásából
2
megalkotta a század els®,
nagy sorozatban gyártott rakétáját, az A-4-et. Az
els® sikeres start 1942. október 3-án volt. A rakéta
V2 (ejtsd: fau kett® ) néven 1944-t®l a II. világhá-
ború rettegett fegyvere volt.
A II. világháború után bekövetkezett szédületes
 Az 1950-es évek második felében az U.S Navy
(haditengerészet) a Holdat (a Föld körül ke-
ring® égitestet) passzív reektorként hasz-
nálja a Washington D. C. és Hawaii közötti,
igen alacsony adatátviteli sebesség¶ rádió-
összeköttetésre.

fejl®dés technikai gyökere a V2 rakéta volt. A há-
ború végén az akkor még szövetséges államok meg-
szerezték a rakéta néhány példányát és a tervraj-
zokat. A Szovjetunióban Sz. P. Koroljov vezetésé-
vel fejlesztettek katonai rakétákat, az els® sikeres
kilövés 1947-ben volt. Az ötvenes évek közepén
megalkották az R-7 interkontinentális ballisztikus
rakétát. Ez lett az els® szovjet asztronautikai hor-
dozórakéta, amelynek különféle változatai az els®
m¶holdakat (Szputnyik), a Hold- és ¶rszondákat
(Luna), az ¶rhajókat (Vosztok, Szojuz), valamint
a gyakorlati célú m¶holdakat (Molnyija) vitték a

1957. október 4. A szovjet Szputnyik-1 m¶-
3
hold 21 napon keresztül telemetria adatokat
sugároz a földre.
 1958. január 31. Az amerikai Explorer-1 csak-
nem 5 hónapon keresztül sugároz telemetria
adatokat.
 1959. december 18. Az els® beszéd-átviteli kí-
sérlet: az amerikai Score m¶hold Eisenhower
elnök karácsonyi üdvözl® üzenetét sugározza
egy magnetofonról, két héten keresztül.


világ¶rbe.
1960. október 4. Az amerikai Courier m¶-
Az amerikaiak ügyesebbek voltak: ®k Wer-
hold store-and-forward beszédátvitelt való-
ner von Braun-t és csapatát is megszerezték, a
sít meg. Egy távvezérelt magnetofonra rög-
német rakétafejlesztés vezet®i 1945. októberében
zítik a földr®l felsugárzott szöveget, kés®bb a
már Új-Mexikóban, a White Sands-i kísérleti tele-
m¶holdról a Föld egy más pontjára lesugá-
pen az amerikaiaknak dolgoztak. Els®, kétlépcs®s
rozzák.
V2/WAC Corporal rakétájuk 1949-ben indult, né-
hány év fejlesztés után katonai ballisztikus hordo-
A h®skorban komoly nehézségeket okozott a világ-
zórakétákkal indították az els® amerikai m¶holdat
¶rbe juttatható hasznos teher kicsinysége, vala-
1958-ban. Werner von Braun 1976-ban bekövetke-
mint az elektronika megbízhatósága (megbízhatat-
zett haláláig az amerikai hadseregnek és a NASA-
lansága ), ezért 1960. tájékán passzív reektorok-
nak dolgozott, pályájának csúcsa az 1969-es ame-
kal kísérleteztek. Az amerikai Echo-1 nagy mére-
rikai Holdra-szállás volt.
t¶re (30 m) kiteregetett fémezett felülete egysze-
r¶en visszaverte a Földr®l érkez® elektromágneses
1.2. M¶holdas hírközlés hullámokat, melyeket a Föld egy másik pontján
venni lehetett. Az alacsony sebesség¶ adatátvitel-
1949-ben a Szovjetunió felrobbantotta els® atom-
hez igen nagy méret¶ antennákat és nagy teljesít-
bombáját, s az ezzel kiváltott sokk soha nem lá-
mény¶ rádióadót használtak, amikkel megbízható
tott fegyverkezési versenyt indított. A fejlesztések
rádióösszeköttetést tudtak teremteni.
az atomtölteteket célba juttató ballisztikus raké-
tákra, majd a világ¶r megszerzésére koncentrál-
tak. A továbbiakban nem foglalkozunk a katonai
eszközök fejl®désével, kizárólag a hírközlési célú
eredményeket, és csak a legfontosabb állomásokat
mutatjuk be.

2 A németeknek komoly gondot okozott Anglia legy¶-

rése. A szigetország gyors lerohanása nem jöhetett szóba,
ezért a távolból igyekeztek támadni. A repül®kr®l történ®
bombázás nem volt elég hatékony, és az angol légvédelem
komoly károkat okozott a támadóknak. Próbálkoztak (si-
kerrel) óriási méret¶ ágyúkkal is, ezekkel a francia partok- 3 Telemetria adatok: az ¶reszköz által nyert mérési ada-
ról l®tték Angliát, de Londont csak a V2 rakétákkal tudták tok. Az adatokat rádiócsatornán sugározzák le a földre,
elérni. vételükre földi telemetria állomások szolgálnak.

2
  1962. július 10. Felbocsátják az els®, nem ál-
lami fejlesztés¶ (és tulajdonú), hírközlési célú
m¶holdat. A Bell System által tervezett és
megépített Telstar-1 m¶hold egy aktív real-
4 végzett kísérletek bizonyították, hogy a m¶holdak
time repeater . A Telstar-1-et a NASA ál-
lította közepes magasságú, Föld körüli ellip-
tikus pályára. A m¶hold els® ízben közvetí-
tett televíziós képeket az Egyesült Államok-
ból Angliába és vissza.
 1962. december. A NASA pályára állítja az
RCA által épített Relay 1 m¶holdat, mellyel
beszéd, videó és adatátviteli kísérleteket vé-
geztek (az ISDN-t kés®bb találták ki.)
A 60-as évek elején a hírközlési célokra alkalmas
m¶hold pálya megtalálása okozta talán a legna-
gyobb fejtörést a kutatóknak. Alacsony földkörüli
pálya esetén olcsóbb a fellövés és nagyobb lehet a
hasznos teher, viszont a Földr®l nézve vándorol a
m¶hold. A földi (irányított) antennáknak követ-
nie kell a m¶hold pályáját, hosszú idej¶ m¶hol-
das összeköttetés csak váltott holdakkal oldható
meg.
5
A geostacionárius pálya ötletét el®ször Arthur
C. Clarke vetette fel, még a 40-es évek közepén. A
pálya nagy el®nye, hogy nem kell bonyolult követ®
rendszereket használni a földi antennák irányítá-
sához. Egy geostacionárius pályán kering® (álló)
m¶hold elég magasan van: a Föld felületének har-
madáról megfelel® szögben látszik. Ugyanakkor
a geostacionárius pálya nagyon messze van, tehát
költséges a m¶hold pályára állítása, nagy a rádió-
jelek csillapítása, és nagy a jelterjedési id® (késlel-
tetés). A hátrányok ellenére a m¶holdas összeköt-
tetések java máig is geostacionárius m¶holdakon
keresztül zajlik.
 1963. július 27. A NASA pályára állítja az
4 Aktív, mert a földr®l vett rádiójelet feler®sítés után
sugározza vissza a földre. Real-time, mert valós idej¶
rádióösszeköttetést hoz létre két földi állomás között. Re-
peater, mert nem végez feldolgozást az információn, egy-
szer¶en csak továbbsugározza a vett információt. Ez a
konstrukció a hírközlési célú m¶holdak többségére máig
(1999.) jellemz®.
5 Az egyenlít® fölött kb. 36.000 km magasságban húzódó
körpályán a Földdel megegyez® szögsebesség mellett egyen-
súlyban van a m¶holdra ható gravitációs és centripetális
er®. A m¶hold hajtóm¶vek m¶ködtetése nélkül a pályán
marad, és eközben a Földr®l nézve állandó pontban állni
látszik.
3
els®, geostacionárius pályán kering® távköz-
6
lési m¶holdat, a Syncom II-t .
A geostacionárius pályára állított m¶holdakkal
segítségével megbízható rádióösszeköttetés hoz-
ható létre a föld két távoli pontja között. Miután a
technikai akadályokat sikerült legy®zni, sor kerül-
hetett a m¶holdak polgári célú távközlési alkal-
7
mazására is. Kezdetben igen költséges volt ez a
technika, ezért nagy nemzetközi szervezetek jöttek
létre a m¶holdas rendszer telepítésére és m¶köd-
tetésére.
 1964-ben több mint 100 tagország részvételé-
vel az ENSZ égisze alatt alakult meg az In-
telsat szervezet. Az els® m¶holdat (Early
Bird, más néven Intelsat I ) 1965. áprilisában
állították geostacionárius pályára. A szerve-
zet folytonosan fejl®dik, 1973. óta jogi sze-
mély, amely a világrendszert alkotó Intelsat
holdak és a hozzájuk tartozó földi ellen®rz®
állomások tulajdonosa. 1994-ben 19 darab
Intelsat VI hold 2700 földi állomást szolgált
ki. A m¶holdak által biztosított összekötte-
tések a nemzetközi távközlési hálózat szerves
részét alkotják. Magyarország 1994-t®l tagja
az Intelsat-nak.
 1977-ben az Intelsat mintájára alapították
meg az Eutelsat szervezetet, amely európai
tagjainak biztosít kapacitást ¶rtávközlési fel-
adataikhoz. (Van már Arabsat is.)
 1979-ben a tengeri hajózás biztonsága érde-
kében hozták létre az Inmarsat8 szervezetet.
A szolgáltatás 1982-ben a geostacionárius pá-
lyára állított Marisat I m¶holddal indult. Ez
az els® olyan rendszer, amely közvetlenül ké-
pes földi mobil felhasználókat kiszolgálni. A
szervezetnek Magyarország is tagja 1997-t®l
(mi vagyunk a 81. tagország).
 A 80-as évek közepén jelentek meg a közvet-
len m¶sorszóró tévéholdak.
6 A Syncom I a geostacionárius pályára állítás során el-
veszett. A mai napig a legkockázatosabb man®ver a geos-
tacionárius pályára állítás, számtalan m¶holdat vesztettek
már el.
7 Ma sem olcsó, de egyre több ország és távközlési
szolgáltató engedheti meg magának, hogy saját magán-
m¶holdja legyen.
8 International Maritime Satellite Organization
  A 90-es években intenzív fejlesztés
könny¶, kisméret¶ földi terminálokkal (mobil
telefonokkal) elérhet® m¶holdas rendszerek
létrehozására. A Motorola cég Iridium rend-
szere (66 m¶hold alacsony pályán) 1998. októ-
berében kezdte meg a szolgáltatást. Néhány
éven belül további m¶holdas mobil kommuni-
kációs rendszerek megjelenése várható.
2. Technikai alapok
Két távoli földi pont közötti kommunikációs össze-
köttetésre vezetékes vagy rádiós megoldást hasz-
nálnak. Vezetékes összeköttetés esetén az egyes
végpont-párokat külön-külön kábellel lehet össze-
kötni, így bizonyosan nem fogják egymás kom-
munikációját zavarni. Rádióösszeköttetések ese-
tén azonban valamennyi összeköttetés ugyanazt a
közeget használja, gondoskodni kell tehát az átvi-
teli közeg használatának megosztásáról. Segítsé-
günkre van, hogy a rádiójelek a távolsággal mono-
ton csillapodnak, ha tehát két összeköttetés egy-
mástól elég nagy távolságra jön létre, akkor már
nem fognak egymásnak problémákat okozni.
valós helyzet azonban az, hogy viszonylag kis kör-
zetben igen sok összeköttetésre van egyidej¶leg
igény. A közös átviteli közeg megosztása alap-
vet®en a frekvencia tartományban történik: egy-
egy összeköttetés egy jól meghatározott szegmen-
sét használhatja a teljes frekvencia tartománynak.
A frekvencia-sávok kiosztásáról minden országban
egy külön hivatal gondoskodik (frekvencia gazdál-
kodás), s mivel a rádióhullámok nem ismernek or-
szághatárt, e hivatalok munkáját nemzetközi szer-
vezetek hangolják össze.
Az alacsonyabb frekvenciák már régen elfogy-
tak: els®sorban a m¶sorszórás használja ®ket
(középhullám, rövidhullám, URH), de ett®l füg-
getlenül is hamar belátható, hogy a sok felhasz-
náló igényeinek kielégítéséhez széles frekvencia-
tartomány szükséges. Emiatt már jó ideje a ma-
gasabb frekvenciák (>100 MHz) használatosak a
pont-pont összeköttetésekhez. A rádióhullám épp-
olyan elektromágneses hullám, mint a fény, csak
kisebb a frekvenciája. Ha növeljük a rádiójel frek-
venciáját, akkor egyre inkább úgy viselkedik, mint
a fény: csak egyenes vonalban terjed. 100 MHz
körül már érvényesül ez a hatás, és optikai rálá-
tás szükséges a két pont antennája között. Ha ez
folyt nem biztosítható, akkor az átviteli utat rövidebb
szakaszokra bontják, alkalmas pontokon átjátszó
állomásokat helyeznek el. Ilyen rendszer a mikro-
hullámú9 lánc, melynek átjátszó állomásaival min-
den jobb kirándulás alkalmával lehet találkozni.
Kézenfekv® az ötlet: ha a magasba emeljük az
átjátszó állomást (feltesszük egy m¶holdra), akkor
akár egyetlen átjátszó állomással is biztosítható az
összeköttetés két igen távoli földi pont között. A
Föld légköre a felszínt®l kb. 100 km magasságig
terjed. A m¶holdat a légkörön kívülre kell jut-
10
tatni , mert alacsonyabb pályán a légkör fékezné
mozgását, azaz folytonosan pótolni kellene az el-
11
vesztett mozgási energiát . A m¶hold pályára
állításához tehát olyan hajtóm¶ szükséges, amely
közeg-mentes (légmentes) környezetben is m¶kö-
dik. A hajtóm¶ m¶ködése a rakéta elven alapszik.
2.1. Egy kis ¶rtan
2.1.1. Rakétatechnika
A rakéta m¶ködésének alapja az impulzus-
megmaradás törvénye. A rakéta a fúvókákon nagy
sebességgel lövell ki valamilyen anyagot (tipiku-
A
san égésterméket, azaz gázt), és az impulzustétel
szerint eközben F= dI
dt er® hat
12
a rakétatestre.
A rakéta sebességének kiszámításakor gyelembe
kell venni, hogy az id® múlásával a rakéta tömege
csökken, és a dierenciálegyenlet megoldásaként a
Ciolkovszkij-egyenletet kapjuk:
v (t) = c
ln (m0 =m (t))
ahol
v(t) a rakéta sebessége
c a kilövellt gáz sebessége
m0 a rakéta össztömege a startkor
9 Az elnevezés az igen magas viv®frekvenciából adódó
nagyon kis hullámhosszra utal.
10 Más elképzelések szerint a légkörben kell® magasság-
ban (kb. 60 km) úszó léggömbre lehetne helyezni az átját-
szó állomást, kisebb régiók, városok kiszolgálása így meg-
oldható. A tervezett magasságban repül®k nem járnak, a
kis távolság miatt egyszer¶bb rádiótechnikai berendezések
használhatók. A legnagyobb gondot a ballon pozíciójának
megtartása okozza  a magas légköri szél ellenében.
11 Kb. 180 km magasra tehet® az a határ, amely alatt
mesterséges hold nem képes tartósan keringeni.
12 A hatást mindenki tapasztalhatta, aki sütött már el
kézi l®fegyvert. (A vízipisztoly nem érvényes.)
4
 m (t) a rakéta folytonosan csökken® össztö- terhet kell gyorsítania. Ezzel a tömegarányt meg-
mege javítottuk, ami lehet®vé teszi legalább az els® koz-
mikus sebesség elérését, a rakéta hasznos terhének
Függ®leges irányú start esetén a képletet ki kell Föld körüli pályára állítását.
egészíteni a gravitáció hatásával.
A rakéta üzemanyaga el®bb-utóbb elfogy,
2.1.2. A m¶hold mozgása
az égésvégi pontban a rakéta végsebessége a
Ciolkovszkij-egyenletb®l behelyettesítéssel nyer- Ha felállunk egy nagyon magas hegycsúcsra, és el-
het®: dobunk egy követ, akkor az nagyjából parabola
v (t) = c
ln(m0 =mv ) pályán esik le a földre (ferde hajítás ). A légkör
közegellenállását és a Föld-felszín görbültségét is
ahol mv a rakéta tömege az összes hajtóanyag elé- gyelembe véve ballisztikus pályát
14
ír le (de így is
getése után.
leesik).
A jelenleg használatos, kémiai hajtóanyagokkal
Ahhoz, hogy a k® ne essen le a Földre, vízszintes
m¶köd® rakéták az üzemanyagot elégetik. Az oxi-
irányban kell eldobnunk, és legalább olyan nagy
dálószert általában vegyileg kötött formában vi-
sebességgel, hogy a gravitációs er® a Föld sugará-
szik magukkal. Szilárd hajtóanyag esetén a tá-
val megegyez® sugarú körre kényszerítse a követ.
rolás egyszer¶bb, az égéstermék kiáramlási sebes-
Kis gyakorlással tarkón tudjuk dobni magunkat.
sége c = 2 : : : 3 km=s. Folyékony hajtóanyag ese- A mutatványhoz szükséges sebességet (els® koz-
tén c = 3 : : : 5 km=s kiáramlási sebesség érhet® el.
mikus sebesség) Newton számította ki 1731-ben.
A leggyakrabban használt folyékony hajtóanyagok
A számítást most reprodukálni fogjuk.
a kerazin, a folyékony hidrogén, az ammónia és a
hidrazin ( N2 H2 ). Körpálya. A m¶holdnak a tehetetlensége és a
A kiáramlási sebesség értéke tehát adott, a
gravitáció folytán, hajtóm¶ nélkül ciklikus moz-
Ciolkovszkij-egyenletb®l látható, hogy a rakéta
gást kell végeznie a Föld körül. A lehetséges pá-
végsebességét az m0 =mv tömegarány határozza
lyák közül a legegyszer¶bb a körpálya, melynek
meg. Ennek értéke a legjobb esetben is csak 10
ln (10) = 2; 3 , a rakéta végsebessége
középpontja a Föld tömegközéppontja.
lehet. Mivel
nagyjából a kiáramlási sebesség kétszerese lehet.
!
A valóságban a hasznos teher miatt a tömegarány
kisebb, a rakéta függ®leges emelkedésére fordított h
energia pedig tovább rontja az eredményt, ezért
az egylépcs®s rakéta az els® kozmikus sebesség re
13

gyakorlatilag nem gyorsítható fel. v

R
A ma használatos hajtóanyagokkal, illetve ezek r
m
égéstermékeinek kiáramlási sebességével nagyobb
M
végsebesség csak úgy érhet® el, ha többlépcs®s ra-
kétát építünk. Ennél a már kiégett rakétafoko-
zatot leválasztják, ami lezuhan a Földre, vagy a
légtérben megsemmisül. A leválasztott fokozatok-
kal csökken a rakéta össztömege, a második illetve
harmadik fokozat hajtóm¶vének már csak kisebb

13 Kozmikus sebesség: Az égi mechanikában és az ¶rhajó-

zásban fontos kritikus sebességek összefoglaló neve. Az els®
1. ábra. A jelölések értelmezése.
kozmikus sebesség (körsebesség) az egy égitest körül körpá-
lyán haladó test sebessége (a Föld felszínén ez 7,91 km/s,
azaz kb. 28.000 km/h), a második kozmikus sebesség (szö- Számításainkhoz a következ® jelöléseket hasz-
kési sebesség) az égitest parabolapályán való elhagyásához
náljuk:
szükséges sebesség (a Föld felszínére 11,19 km/s). A har-
madik kozmikus sebesség a Naprendszert parabolapályán 14 A harcászati ballisztikus rakétákat nem gyorsítják az
elhagyó test indítási sebessége (a Föld távolságában 42,3 els® kozmikus sebességig. Miután az üzemanyag kiégett, a
km/s). rakéta ballisztikus pályán haladva esik a Földre.

5
 m a m¶hold tömege (értéke közömbös) rendezzük az egyenletet, és a Föld sugarával kor-
rigáljuk az eredményt. Tehát a geostacionárius
v a m¶hold érint® irányú sebessége a körpá- pálya Földfelszín feletti magassága :
lyán
  13
r f
M
a körpálya sugara, azaz a m¶hold távolsága hgst = R = 35:864 km
a Föld tömegközéppontjától
2
h=r R a m¶holdpálya magassága a Föld
Égi mechanika. Az égitestek valóságos mozgá-
felszínét®l mérve
sával foglalkozó csillagászati tudomány, alapja a

!= v
r a m¶hold szögsebessége a körpályán
Newton-féle gravitációs törvény. A továbbiakban
csak ízelít®t adunk bel®le.
M = 5; 976
1024 kg a Föld tömege Még mindig a körpályánál maradva, a körpálya
egyenletének átrendezésével meghatározhatjuk a
R = 6:378; 1km = 6; 3781
106 m a Föld m¶hold mozgásának néhány zikai paraméterét a
sugara pálya sugarának függvényében.
2 = 7; 272
10

= 1nap 5 rad a Föld forgásá- A már levezetett összefüggés szerint a m¶hold
s
nak szögsebessége
sebessége
r
M
f = 6; 67
10 11 m3 v= f

kg

s2 az általános tömegvon- r
zás állandója
azaz minél magasabb pályán kering a m¶hold, an-
nál kisebb a sebessége.
A számításokhoz abból indulunk ki, hogy a körpá-
A változók cseréjével kapjuk a keringés szögse-
lyán mozgó m¶holdra ható gravitációs er® éppen
bességét :
egyenl® a körpályán tartáshoz szükséges centripe-
tális er®vel: r
M
M
m v2 != f

f
2 = m
r3
r r
azaz magasabb pályán a m¶hold szögsebessége is
Egyszer¶sítés és átrendezés után a m¶hold sebes- kisebb. A geostacionárius pálya magassága alatt a
ségét kapjuk:
r m¶hold siet, fölötte pedig késik  a Föld forgá-
M
f

15

v= sához képest .
r A m¶hold mozgási energiája a körpálya egyen-
letét is felhasználva:
A kapott összefüggést bátran nevezhetjük a Föld
körüli körpálya egyenleté nek. v2 m
M
r = R helyettesítéssel Em = m
= f

Az egyenletb®l
ható az els® kozmikus sebesség :
kiszámít-
2 2r
r Magasabb pályán tehát kisebb a m¶hold mozgási
M m
v1k = f
= 7; 905
103
energiája.
R s A m¶hold helyzeti energiája :

m
M
Eh = f

Kiszámíthatjuk a geostacionárius pálya magassá-
gát is. Ehhez a Föld szögsebességét vesszük ala- r
pul, ezzel megegyez® kell legyen a m¶hold körmoz-
gásának szögsebessége, tehát: (A nulla szintet a végtelen távolságban választot-
tuk.) A negatív el®jel miatt nehéz észrevenni, de
v
!= =
magasabb pályán a m¶hold helyzeti energiája na-
r gyobb !

Ebb®l kifejezzük a sebességet, és azt helyettesít- 15 Feltéve, hogy a m¶hold a körpályán az Föld forgásával
jük a körpálya egyenletébe, végül a pálya sugarára megegyez® irányban halad.

6
 a sebesség csökken
A hajtóm¶vek m¶ködtetése nélkül a m¶hold
összes energiája állandó, azaz

m
M
E = Em + Eh = : : : = f

2r = konstans
elliptikus pálya sebesség
növelés
itt a
Tehát a magasabb körpályán kering® m¶hold ener- legkisebb m
M
giája nagyobb (ne feledjük a negatív el®jelet!). a sebesség

Az égi mechanikai paradoxon. A paradoxont eredeti pálya

egy gondolatkísérlettel mutatjuk be. Képzeljük el,
hogy egy ¶rhajóban a Föld körüli körpályán hala-
a sebesség n®
dunk, kikapcsolt hajtóm¶vel. Ugyanezen a pályán
el®ttünk egy másik ¶rhajó halad, szintén hajtóm¶-
2. ábra. Pályamódosítás a sebesség növelésével.
vek nélkül, következésképpen sebessége a miénkkel
megegyez®. Mit tegyünk, hogy utolérjük az el®t-
tünk haladó ¶rhajót?
Földi körülmények között (mondjuk egy autó- az eredeti körpályán. Kételkedjünk, és folytas-
pályán) gyorsítanánk, hogy utolérjük az el®ttünk suk a gondolatkísérletet: az elliptikus pálya tükör-
16
haladót. Odafönn viszont lassítanunk kell, hogy pontjában ismét növeljük hajónk sebességét, úgy,
utolérjük: nagyjából ez az égi mechanikai parado- hogy a magasságot megtartva körpályán haladjon
xon. tovább!
A magyarázat végiggondolása némi türelmet
igényel, de megéri. Körpályánk egy pontján rövid
id®re kapcsoljuk be a hajtóm¶vet, és ezzel növel-
jük meg az érint® irányú sebességünket! Az ered-
mény: ¶rhajónk most nem tesz eleget a körpálya
egyenletének, a beavatkozás következtében ellipti-
kus pályán folytatja útját. (A megnövelt kerületi
2. 1.
sebesség mellett a gravitációs er® nem elég a kör- r1
M
m sebesség
sebesség
növelés
pálya folytatásához, az ¶rhajó távolodik a Földt®l, növelés

az elliptikus pálya az eredeti körpályán kívül húzó- v1

dik.) Az elliptikus pályán érvényesül® törvényeket

r2
Kepler állította fel (1609. illetve 1619.), de most v2

igyekszünk nélkülük boldogulni.

Az elliptikus pályán ¶rhajónk energiája kons-
tans (hajtóm¶vek kikapcsolva). Amikor az ¶rhajó
távolodik a Földt®l, akkor helyzeti energiája n®,
mozgási energiája (sebessége) viszont csökken. A 3. ábra.
pályán körbe haladva az állandó érték¶ energia Kétszeres pályamódosítás a sebesség növelésével.
egy része hol helyzeti, hol pedig mozgási energiá-
17
ban van jelen .
Kepler törvényei alapján ezen a nagyobb ellip- Az új, nagyobb sugarú körön nagyobb az ¶r-
tikus pályán egy kör megtétele tovább tart, mint hajó energiája, ami rendben is van, hiszen növel-

16 Kényelmes és kézenfekv® lenne egyszer¶en behúzni az tük az energiáját kétszer is. De a nagyobb sugarú

¶rhajó kézifékjét, majd álló helyzetben megvárni, míg a

másik hajó fut egy kört. Sajnos ezt nem lehet, mert sebes-
ség nélkül a gravitációs er® a Földhöz rántana.
17 Hasonló jelenséget tapasztalhatunk az L-C rezg®kör-
nél: az induktivitás és a kapacitás periodikusan egymásnak
adogatja az energiát, de a két elemben összesen mindig ál-
landó az energia összege.
körpályán a sebesség kisebb, a szögsebesség meg
pláne kisebb, a Föld körüli mozgásunk tehát lelas-
sult (pedig két ízben is gyorsítottunk).
Visszatérve eredeti feladatunkra: ha utol akar-
juk érni a körpályán el®ttünk haladó ¶rhajót,
akkor fékezve sebességünket alacsonyabb pályára

7
süllyedünk. Itt nagyobb lesz a szögsebességünk,
tehát beérhetjük az üldözött ¶rhajót. A kívánt
hatás elérése után ismét növeljük a sebességet, és
visszatérünk az eredeti körpályára.
Az égi mechanikai paradoxon csak látszólagos
ellentmondás, valójában a zika törvényei írják el®
a tehetetlenségi pályán kering® test számára ezt a
különös viselkedést. Mindamellett a Föld körüli
pályán kering® m¶holdak man®verezése során az
égi mechanikai paradoxon hatását gyelembe kell
venni.
Pálya perturbációk. A Kepler törvények sze-
rint a pontszer¶ test gravitációs er®terében mozgó
test pályaelemei id®ben állandóak. A valóságban
azonban érvényesül néhány zavaró tényez®:
 A Föld tömegeloszlása eltér a gömbszim-
metrikustól, ezért a pontszer¶ égitestek ese-
tére érvényes Kepler-törvények csak közelít®-
leg igazak.
 A m¶holdak keringési magasságában a Föld
légköre igen ritka ugyan, de a közegellenállás
miatt fellép® fékez®er® hatása nem hagyható
gyelmen kívül. Ez a fékez®er® okozza a mes-
terséges holdak véges élettartamát (függetle-
nül az aktív, azaz a m¶köd®képes élettartam-
tól).
 A Nap és a Hold gravitációs hatása, a Nap
sugárzása szintén befolyásolja a pályát.
A m¶holdak pályáját állandóan ellen®rzik, és a
perturbáló hatásokra létrejöv® pályahibákat kis-
teljesítmény¶ hajtóm¶vek szakaszos m¶ködtetésé-
vel rendszeresen korrigálják.
M¶holdak stabilizációja. A magukra hagyott
mesterséges égitestek el®bb-utóbb szabálytalan,
forgó-bukdácsoló mozgásba kezdenek. Ezt a testre
aszimmetrikusan ható er®k  pl. a légköri fékez®-
dés  okozzák.
Egyszer¶bb esetben megkövetelhet® egyetlen
tengely stabil iránya. Az ilyen stabilitás általá-
ban a m¶hold, vagy egyes részeinek tengely kö-
rüli forgatásával egyszer¶en megvalósítható (pör-
getty¶ hatás).
Szigorúbb követelmény a három tengely körüli
stabilizáció: a távközlési célú m¶holdaknál szüksé-
ges, hogy az antenna mindig a Föld egy meghatá-
8
rozott pontjára irányuljon, mégpedig azonos ori-
entációval. Ez többféleképpen biztosítható. Leg-
egyszer¶bbek a paszív tájolórendszerek, például a
gravitációs tájolás. Fedélzeti energiát nem igényel,
a m¶hold geometriai kialakítása és tömegeloszlása
következtében meghatározott tengelyével mindig
a helyi függ®leges irányba akar beállni. Hátránya
a kis pontosság.
A modern m¶holdak aktív önirányítást hasz-
nálnak. A tájolórendszer  az érzékel®kön kívül
 kis teljesítmény¶ mikrohajtóm¶veket tartalmaz.
A rendszer el®nye a gyorsaság, hátránya hogy fe-
délzeti er®forrásokat használ, a korlátozott fedél-
zeti üzemanyag-mennyiség miatt a m¶hold élet-
tartama véges.
2.1.3. M¶hold pályák
A következ®kben a földi mobil távközlés céljaira
alkalmas m¶holdpályákat vesszük sorra. Értelem-
szer¶en valamennyi alkalmas pálya földkörüli.
Geostacionárius pálya: (GEO). A Föld kö-
rüli körpályán a Föld forgásával azonos szögsebes-
ség¶ körpályát (kb. 36.000 km magasságban) ge-
oszinkron pályának nevezzük. Ha a pálya síkja
megegyezik az egyenlít® síkjával, akkor geostacio-
nárius pályáról beszélünk. Geostacionárius pálya
esetén a m¶hold mindig azonos pontban látható
a Földr®l nézve. 1999-ben a hírközlési célú forga-
lom elsöpr® többsége geostacionárius holdakon ke-
resztül zajlik, várható azonban, hogy néhány éven
belül alacsonyabb pályán kering® holdak fognak
meghatározó szerepet játszani  legalábbis a mo-
bil alkalmazások esetében.
A geostacionárius pálya el®nyei:
 Mivel a Földr®l nézve állandó pontban állni
látszik a m¶hold, a földi berendezések anten-
náit elég egyszer irányba állítani, a m¶hold
követése nem szükséges. Ez f®leg a stabil földi
állomásoknál jelent el®nyt.
 Két földi pont között m¶holdon keresztül lét-
rehozott összeköttetés folytonosan fönntart-
ható, a m¶hold nem vándorol ki a képb®l.
 Egyetlen m¶holdról a Föld felszínének kb.
harmada ellátható. Elvileg három m¶holddal
a Föld egészére kiterjed® szolgáltatás nyújt-
ható (eltekintve a pólusok környékét®l).
A geostacionárius pálya hátrányai:
 A Föld-felszín és a m¶hold közötti nagy tá-
volság miatt a rádiójelek jelent®sen csilla-
podnak, ezért a földi állomásokban általá-
ban nagy nyereség¶ irányított antennákat kell
használni.
 Az elektromágneses hullám véges terjedési se-
bessége nagy késleltetést okoz. Két földi pont
közötti párbeszéd esetén 4-szer kell megten-
nie a Föld-m¶hold utat a rádiójelnek, mire a
válasz megérkezik. Ez kb. 150.000 km távol-
ság, azaz fél másodperces válaszid®re számít-
hatunk. A beszélget® feleknek némi türelmet
kell tanusítaniuk, különben rendszeresen egy-
más szavába vágnak.
 A sarkkörökön túli területek nem szolgálha-
tók ki geostacionárius m¶holddal (a pólusok
nem látszanak az egyenlít® feletti pályáról).
 A geostacionárius pályán túl sok távközlési
célú m¶hold kering (1994-ben kb. 200).
Földr®l nagyjából azonos szögben látszó hol-
A
dak rádiójelei interferálnak, ami rádiózavar-
ként jelentkezik az egyes összeköttetések szá-
mára. Egyre nagyobb az összeütközés veszé-
lye is. Különösen nagy a veszély a már üzem-
képtelenül sodródó holdak miatt.
 A magasan húzódó geostacionárius pályára
igen költséges a m¶hold feljuttatása.
A mobil alkalmazások szempontjából a geostaci-
onárius pálya használói közül a legjelent®sebb az
Inmarsat rendszer, mely négy m¶holddal a Föld
egészére kiterjed® szolgáltatást nyújt (kivéve a
sarkvidékeket).
Földközeli pálya: LEO (Low Earth Orbit).
A tipikus pályamagasság kb. 1000 km a Föld fel-
színe fölött. Itt már elég ritka a légkör ahhoz,
hogy ne fékezze jelent®sen a m¶holdat. A tipikus
keringési id® 1,5. . . 2 óra, a magasság függvényé-
ben.
A LEO pálya el®nyei:
 A Föld-felszínt®l kis távolságban kering® m¶-
holddal jobbak a rádióösszeköttetés feltéte-
lei. Kisebb a csillapítás, tehát kisebb telje-
sítmény¶ adó-vev®k használhatók, irányított
antenna sem szükséges.
9
 A jelterjedési id® lényegesen rövidebb, mint
geostacionárius pálya esetén.
 A m¶hold pályára állítása olcsóbb, egyetlen
hordozó rakéta akár 3 m¶holdat is felvihet
egyszerre.
A LEO pálya hátrányai:
 A Földr®l nézve a m¶hold vándorol, ezért
egy földi állomás kiszolgálásához több holdra
van szükség. Azt is meg kell oldani, hogy
a födi állomás kiszolgálását a m¶holdak au-
tomatikusan átadják a soron következ®nek
(hand-over).
 A kis magasság miatt egy m¶hold viszonylag
kis földi területet képes besugározni (nagyjá-
ból 6.000 km átmér®j¶ földi területet). Emi-
att viszonylag sok (kb. 50) holdból álló m¶-
holdas rendszer szükséges a globális szolgál-
tatáshoz.
 A légkör fékez® hatása miatt a m¶holdak élet-
tartama viszonylag rövid (5. . . 10 év).
A LEO pálya alkalmazása távközlési szolgálta-
tásra csak a 90-es évek végén vált reális célkit¶-
zéssé: a sok m¶holdból álló rendszer kiépítése és
m¶ködtetése csak nagy számú földi el®zet® ese-
tén gazdaságos.
Az Iridium rendszer 1998. októberében kezdte
meg a szolgáltatást mobil el®zet®k számára. 780
km magasságban 66 m¶hold poláris körpályán ke-
ring. A beruházás teljes költsége 4; 4
109 USD.
Bár az Iridium els® féléves gazdasági eredménye
nagyon rossz, a LEO kategóriában két új rendszer
is várható a közeljöv®ben. A Globalstar (1.414 km,
48 hold) 1999. közepe után, a Skybridge (1.457
km, 64 hold) 2001. végén tervezi a szolgáltatás
beindítását.
Közepes magasságú pálya: MEO (Medium
Earth Orbit). A MEO pálya kompromisszum
eredménye: a tipikus 10.000 km magasság esetén
jobbak a rádióhullám vételének paraméterei (ki-
sebb csillapítás, kisebb késleltetés), mint GEO pá-
lya esetén, viszont nagyobb terület sugározható be
egy holdról, mint LEO esetén, tehát kevesebb m¶-
hold szükséges a globális lefedéshez. A m¶holdak
keringési ideje is nagyobb (5. . . 6 óra), ezért a soft

MEO
GEO
LEO
Föld
4. ábra. M¶hold pályák méretarányos rajza.
handover megvalósítása sem feltétlenül szüksé-
ges.
MEO kategóriában az Inmarsat-ból
ICO 18 vállalat fog els®ként szolgáltatni 2000. má-
sodik felét®l. A rendszer 10.355 km magasságban
10 holdat fog tartalmazni.
Elliptikus pálya. A Földön az északi félteke s¶-
r¶bben lakott és gazdagabb, tehát a potenciális
mobil el®zet®k száma itt nagyobb. Gazdaságos
megoldás lehet olyan aszimmetrikus pályán üze-
meltetni a holdakat, amely illeszkedik a felhaszná-
lók földi eloszlásához. Az elliptikus pályán a Föld
közelében felgyorsul, a Földt®l távol pedig lelassul
a m¶hold, így a keringési id® nagyobbik részében a
Földt®l távoli pályaszakaszon található (5. ábra).
Az Ellipso rendszer szolgáltatásainak beindu-
lása 2002-re várható. Az Ellipso LEO pályákon és
er®sen elnyújtott elliptikus pályákon kering® hol-
dakat is tartalmaz. Az elliptikus pályán a holdak
legkisebb/legnagyobb magassága 633/7.605 km.
2.2. Elektronika
2.2.1. Különleges követelmények
A földi környezethez képest a m¶hold elektroni-
kájának különleges környezeti körülményeket kell
18 Az elnevezés eredetileg az Intermediate Circular Orbit -
ból képzett mozaikszó, a cég neve ma ICO Global Commu-
nications.
Itt nagyon
lelassul a m¶hold
A keringési id® nagyobbik
részében az északi félteke
fölött van a m¶hold
Észak
Föld
Dél
5. ábra. Elliptikus Föld-körüli pálya
kivált
elviselnie.
Kilövés. A startkor a hajtóm¶vekb®l kilövellt
gáz turbulenciája miatt igen heves vibráció kelet-
kezik. A nagy mechanikai megterhelés elviselésére
az áramkörök paneljeit merevít®kkel látják el, a
nagyobb alkatrészeket bilincsekkel rögzítik.
Légüres tér. Mivel a távközlési célú m¶holdon
ember nem tartózkodik, nincs értelme földi at-
moszféra létrehozásának a m¶holdon. A legtöbb
elektronikai alkatrész minden további nélkül hasz-
19
nálható .
Mivel pályáján a m¶hold légüres térben mozog,
nincs értelme foglalkozni a szerkezet aerodinami-
20
kai tulajdonságaival . A legtöbb m¶hold úgy néz
ki, mint egy összebuherált tákolmány.
Az igazán nagy probléma az elektronika h¶tése.
Földi körülmények között a leggyakrabban a lég-
h¶tést alkalmazzák, a m¶holdon azonban csak h®-
vezetéssel lehet a h®t elvonni a meleged® alkat-
részt®l, majd sugárzással lehet megszabadulni a
19 Gondot okozhat festékek, ragasztóanyagok párolgása,
de ez inkább csak tudományos célú m¶holdaknál veszélyes.
20 A startkor a m¶hold napelemei és antennái össze van-
nak hajtogatva, és az egészet egy áramvonalas kupola fedi,
amit a légkörön kívül eltávolítanak.
10
felesleges h®t®l. továbbá rendkívül alacsony az egységnyi energia
tárolásához szükséges térfogatuk és tömegük.
Az energiaellátó rendszer élettartama véges.
Súlytalanság. A súlytalanság nagy el®ny, ez te-
A napelem cellák a meteoerózió, a napkitö-
szi lehet®vé, hogy hatalmas méret¶ napelemeket
rések során fellép® megterhelés és a periodi-
lehessen odafönn szétteregetni. Mivel leveg® úgy
21 kus felmelegedés-leh¶lés (földárnyék) következté-
sincs, a konvekciós h¶tés szóba sem jöhet , a gra-
ben elöregednek. Hasonlóan elöregednek az ak-
vitáció tehát nem hiányzik.
kumulátorok a periodikus feltöltés-kisütés követ-
keztében. A legjobb esetben 10-15 év élettartam
Abszolút zérus fok. A világ¶rben nagyon hi-
biztosítható.
deg van, mégis a túlmelegedés elleni védekezés
okozza a legtöbb problémát. Hiába van ugyanis
hideg, nincs közvetít® közeg, amellyel a h®t el le- Kozmikus sugárzás. Nagy energiájú töltött

hetne vezetni. A m¶hold ki van téve a Nap sugár- részecskék (f®ként protonok és alfarészecskék)

zásának. A felfogott energia egy részét a napkol- árama a kozmikus térben, amely állandóan és min-

lektorok elektromos energiává alakítják, majd en- den irányból bombázza a Föld légkörét. A Föld

nek egy része h®vé alakul az elektronikában (vesz- légköre hatásosan sz¶ri ezt a sugárzást, a m¶hold

teségek). A Nap sugárzása közvetlenül is éri a m¶- elektronikája azonban ki van téve a sugárzásnak,

holdat, ez ellen árnyékvet® lemezekkel védekeznek. különösen a magasabb pályákon.

Tetézi a bajt, hogy (különösen az alacsony Bizonyos védelem nyújtható a sugárzást elnyel®

pályán kering® holdak esetében) id®nként Föld- árnyékokoló burkolat alkalmazásával, de ez lénye-
árnyékba kerül a hold, a napsugárzás tehát nem gesen növeli a m¶hold súlyát. Id®vel az árnyékoló

egyenletesen, hanem periodikusan éri a holdat. anyag maga is sugárzóvá válik.

Mindent egybevéve a h®egyensúly megteremtése, A becsapódó részecskék annál nagyobb kárt

a h¶t®rendszer méretezése az egyik legkomolyabb
feladat egy m¶hold tervezése során.
Energiaellátás. A m¶hold elektronikájának
m¶ködtetéséhez szükséges elektromos energiát
napelemekkel nyerik. A napelemtáblákat a tá-
joló rendszer irányítja a Nap sugárzására mer®-
leges síkba. A jelenlegi technológiai fejlettségi
szinten a napelemtáblák kb. 100 W=m2 elektro-
mos teljesítmény leadására képesek. Az energi-
aellátó rendszer a nagyobb m¶holdak esetében is
csak 3. . . 4 kW teljesítményt szolgáltat.
A Föld körül kering® m¶hold pályájának egy
szakasza a Föld árnyékában húzódik, ahol a nape-
lemek nem termelnek elektromos energiát. Ebben
a tartományban akkumulátorokkal biztosítják az
energiaellátást, az akkumulátorokat a napfényes
szakaszon töltik fel ismét. Ezüst-cink vagy nikkel-
kadmium akkumulátorokat használnak, ezek jól
elviselik a startkor fellép® mechanikus igénybe-
vételeket, a széls®séges h®mérséklet-változásokat,
21 Földi atmoszférával ellátott, lakott ¶rhajóban sem
m¶ködik a konvekciós h¶tés, mert a súlytalanság állapotá-
ban a leveg®nek nincs fajsúlya. Ezért sok földi használatra
készített berendezés ott sem használható  helyi túlmele-
gedés miatt tönkremegy.
tudnak okozni, minél nagyobb hányadát károsít-
ják egy elektronikus alkatrésznek. A legkorsze-
r¶bb integrált áramkörökben olyan kis méret¶ek
az elemi alkatrészek (tranzisztorok), hogy egyet-
len részecske becsapódása tönkre tud tenni egy
tranzisztort, emiatt tipikusan az egész integrált
áramkör használhatatlanná válik. Ezért lehet®leg
korszer¶tlen, kis bonyolultságú integrált áramkö-
röket használnak (kapuk, számlálók, stb.), ahol a
tranzisztorok mérete nagyobb.
Megbízhatóság. A m¶hold pályára állítása
rendkívül költséges, és szervizelésre nincs lehet®-
22
ség . Következésképpen mindent elkövetnek an-
nak érdekében, hogy a m¶hold elektronikája m¶-
köd®képes legyen a tervezett élettartamban.
Konstrukció. Robusztus, bevált áramköri
megoldásokat alkalmaznak, az újdonságokat nem
a m¶holdon kell tesztelni. A rendszertechni-
kai konstrukció tartalék-egységeket, tartalék jel-
utakat tartalmaz, amikkel szükség esetén pótolni
22 Igaz, hogy az amerikaiak felmentek az ¶rrepül®vel ki-
javítani a Huble ¶rteleszkóp hibáját, de ez olyan költséges
vállalkozás, hogy csak kivételes esetben nanszírozható.

11
lehet a meghibásodott egységeket. Külön gyel-
met fordítanak az egyes egységek csatlakozó felü-
letének (interface) kialakítására: egy meghibáso-
dott egység nem teheti tönkre a hozzá csatlakozó
többi egységet.
bonyolultabb a tesztel® berendezés, mint a vizs-
gált elektronika maga. Sokszor nagyobb mérnöki
feladat a tesztberendezés elkészítése, mint a m¶-
hold elektronikáé.

M¶hold vezérlés. A m¶holdon elhelyezett táv-

Gyártás. Különleges alkatrészekb®l és kü- közlési rádiórendszer tölti be a m¶hold alap-

lönleges körülmények között történik a m¶hold funkcióját. Ezen felül a m¶holdon elhelyeznek egy

elektronika építése. A felhasználható alkatrész- független, külön rádió adó-vev®t, külön antennák-

típusokat a m¶ködési h®mérséklet-tartomány és a kal, ezen keresztül a m¶hold paramétereinek meg-

sugár-terhelhet®ség alapján választják ki. gyelését, valamint vezérl® parancsok kiadását te-

A konstrukció kipróbálása céljából elektromos szik lehet®vé. Az így kialakított jelkapcsolatot te-

modellt építenek. Ez minden szempontból úgy lemetria és kontrol csatornának nevezik (T&C).

m¶ködik, mint a végleges elektronika, csak a kü- A T&C csatorna kezelésére egy vagy több földi

lönleges mechanikai és h®mérsékleti t¶rést nem állomást telepítenek, ezeket telemetria állomások-

teljesíti. A modell alapján elvégzik a szükséges nak hívják. Folyamatosan monitorozzák a m¶hold
módosításokat. pozícióját, az elektromos és h®mérsékleti adato-
kat. Szükség esetén a Földr®l felküldött paran-
A repül® példányba beépítend® alkatrészeket kü-
csokkal utasítják a m¶hold hajtóm¶veit a pálya-
lön tesztelik, nyúzásnak teszik ki (h¶tik-f¶tik, ma-
korrekció elvégzésére, illetve az elektronikát az
ximális tápfeszültséggel járatják, stb.), hogy biz-
23 üzemmód átváltására.
tosan strapabírók-e . A különleges gyelemnek
köszönhet®en ezek a dedikált alkatrészek kb. 100-
szor drágábbak. 2.2.2. Tipikus m¶hold elektronika
Az áramkörök építése pontos technológiával,
A távközlési funkción felül rengeteg mér®egységet,
pormentes szobában történik. Legalább két re-
ellen®rz® és vezérl® egységet tartalmaz a m¶hold
pül® példányt készítenek, mert a kilövés pillana-
elektronikája, a továbbiakban azonban csak a táv-
táig a m¶hold szerelési munkálatai pontosan üte-
közlési feladatra szolgáló elektronikát ismertetjük.
mezve vannak, és nem lehet eltolni a startot azért,
mert az elektronikával történt valami (például
leejtették). A m¶holdas kapcsolat alapelve. A legtöbb
esetben a m¶hold egyszer¶ ismétl® állomásként
(repeater) m¶ködik: semmiféle feldolgozást nem
Tesztelés. A részegységeket külön-külön
végez a Földr®l vett jelen. Egyszer¶en csak er®síti
tesztelik, majd az ezekb®l összeépített nagyobb
a vett jelet, majd visszasugározza a Földre.
funkcionális egységeket, végül a teljes m¶hold-
elektronikát is tesztelik. A tesztsorozat el®írásai a
m¶holdas ismétl® állomás
konstrukció részét képezik, pontosan megtervezik,
hogy az összeszerelés egyes lépései után milyen
teszteket kell elvégezni.
Ahogy dagad az összeszerelt elektronika, úgy uplink
válik egyre bonyolultabbá a m¶ködés ellen®rzése.
downlink
Egy bizonyos komplexitás után általános célú m¶-
szerekkel már nem végezhet®k el a szükséges méré-
sek. A nagyobb egységek, végül pedig a teljes m¶-
hold ellen®rzéséhez külön cél-berendezéseket épí- Föld
tenek. Különös, de tipikusan egy nagyságrenddel
A B
23 Egyes konstrukt®rök szerint az alapos tesztelés
annyira megviseli az alkatrészt, hogy ezután már tényleg 6. ábra. A m¶holdas kapcsolat alapelve.
jó esély van arra, hogy gyorsan tönkremenjen. . .

12
 sávsz¶r® kiszajú
er®sít®
sávsz¶r®
sávsz¶r® oszcillátor
uplink
kever®
7. ábra. M¶holdas átjátszó blokksémája.
Néhány alapfogalom:
 Az A és B földi állomások között a m¶-
hold segítségével létrehozott, egyidej¶leg két-
irányú (fullduplex) összeköttetés neve: áram-
kör (circuit).
 Az egyik földi állomásról a másikra vezet®
egyirányú jel-út neve: csatorna (channel).
 Egy földi állomásról a m¶holdra irányuló egy-
irányú átviteli kapcsolat neve: uplink.
 A m¶holdról egy földi állomásra irányuló egy-
irányú átviteli kapcsolat neve: downlink.
A m¶holdas átjátszó felépítése. Az egy csa-
torna létrehozásához szükséges elemeket mutatjuk
be (7. ábra), a teljes áramkör létrehozásához a be-
mutatásra kerül® szerkezetb®l két darab kell.
A vev® antennára érkez® jelet diszjunkt frekven-
ciasávokra bontják. Az egyes sávokat külön-külön
er®sít®lánccal er®sítve, végül a jeleket összegezve
táplálják az adó antennát. Az egyes sávok er®sít®-
inek m¶ködési módjai külön-külön vezérelhet®ek.
Az uplink és a downlink eltér® frekvenciasávot
használ. A vett rádiójelet er®sítés után egy másik
frekvenciára transzponálják, majd ezen az új frek-
vencián er®sítik tovább. A frekvencia-váltással el-
kerülhet®, hogy a nagy er®sítés¶ er®sít®lánc be-
24
gerjedjen . méret¶ antenna és telepítése költséges, ezért ti-
24 Elkerülhetetlen, hogy jel jusson vissza az adó antenná-
ról a vev® antennára. Ha azonos frekvencián valósítanák
meg a nagy er®sítést, akkor jó eséllyel kialakulna egy olyan
hurok, ahol a huroker®sítés egységnyinél nagyobb (vala-
hogy így m¶ködik az oszcillátor ). Az er®sít®láncba ikta-
tott frekvenciaváltás révén az adási oldalról a bemenetre
visszajutó jel egy idegen frekvenciára keveredik.
13
teljesítmény
er®sít®
sávsz¶r®
downlink
A rádiókapcsolatra általában 2GHz fölötti rá-
diófrekvenciákat használnak. A földi légkör csil-
lapítása a frekvenciával monoton n®, ezért tipiku-
san a downlink frekvenciája alacsonyabb, mint az
uplink-é. Így a m¶hold rádióadójának teljesítmé-
nye kisebb lehet.
A m¶holdas átjátszó állomás védtelen az ille-
téktelen felhasználókkal szemben
25
. Elvileg bárki
képes használni a m¶holdat, aki tudja hol van,
milyen frekvenciasávban dolgozik és milyen irá-
nyítású antennákkal, továbbá van elegend® szak-
értelme és pénze . . . és persze hajlandó kockáz-
tatni. A lelkes amat®rök támadásait elkerülend®
számukra több amat®r átjátszó holdat is pályára
állítottak, ezeket az amat®rök egyesületükön ke-
resztül jogszer¶en használhatják.
2.2.3. Tipikus földi állomás
A földi állomások funkciójuk, antenna átmér®jük,
teljesítményük alapján kategorizálhatók, igen szé-
les skálán: a 30m antenna-átmér®j¶ nemzetközi
gateaway állomásoktól a kézi mobil készülékekig.
Most egy átlagos gateaway állomás felépítését is-
mertetjük (8. ábra).
A xen telepített földi állomás általában több
méter átmér®j¶ parabola antennát használ. A
nagy mérettel növelhet® az antenna nyereség, ki-
sebb teljesítmény¶ rádióadó és kisebb érzékeny-
ség¶ rádióvev® is megfelel a m¶holdon. A nagy-
pikusan közös antennát használnak adás és vétel
irányban. A két irány rádiójelét (a diszjunkt frek-
venciasávok alkalmazásán felül) a rádióhullámok
egymásra mer®leges polarizációjával is igyekeznek
elkülöníteni. Az antenna pontos beállításáról, a
25 Ez a földi átjátszók esetében is így van.
 teljesítmény
uplink
er®sít®

antenna alapsávi
sávsz¶r® felkeverés modulátor
feldolgozás

földi
irány
kiszajú interfész távközlési
csatoló
er®sít® downlink hálózat

alapsávi
sávsz¶r® lekeverés demodulátor
feldolgozás

antenna irányító
rendszer UPS váltóáramú táplálás

polarizáció követ®
dízel ac/dc
rendszer egyenáramú táplálás
generátor átalakító

földi villamosenergia
hálózat

8. ábra. Földi állomás blokksémája.

Frekvencia Hullámhossz [m] Elnevezés Megjegyzés

3 Hz. . . 30 kHz 10 10
8. . . 4 Very low frequency (VLF) Id® etalon sugárzás
30. . . 300 kHz 10 10
4::: 3 Low frequency (LF)
0,3. . . 3 MHz 103 : : : 102 Medium frequency (MF) Középhullámú m¶sorszórók
3. . . 30 MHz 102 : : : 10 High frequency (HF) Rövidhullámú m¶sorszórók
30. . . 300 MHz 10 : : : 1 Very High frequency (VHF) URH rádió, TV
TV m¶sorszórók,
0,3. . . 3 GHz 1 : : : 10 1 Ultrahigh frequency (UHF) mikrohullámú összekötteté-
sek, m¶holdak
3. . . 30 GHz 10 1 : : : 10 2 Superhigh frequency (SHF) mikrohullámú összekötteté-
sek, m¶holdak
30. . . 300 GHz 10 2 : : : 10 3 Extremely high frequency (EHF) mikrohullámú összeköttetések
103 : : : 107 GHz 3
10 5 : : : 3
10 9 Infrared, visible light, ultraviolet Távirányítók, optocsatolók

1. táblázat. Elektromágneses frekvencia spektrum.

14
m¶hold-irány követésér®l egy szervorendszer gon- Az anyag az alábbi irodalom felhasználásával
doskodik. készült:
Az antennáról vett jelet alacsonyabb frekvenci-
ára keverik, és itt végzik el a demodulációt. Az
 W. L. Pritchard, J.A. Sciulli: Satellite Com-
munication System Engineering, Prentice-
alapsávi jelet feldolgozó egység kialakítása az ál-
Hall, Inc., Englewood Clis, New Jersey
lomás funkciójától függ. Általában a földi táv-
07632, ISBN 0-13-791245-5 025, 1986.
közlési hálózathoz csatolják a m¶holdon keresztül
kommunikáló felhasználó jelét. Az uplink irány-
 T. T. Ha: Digital Satellite Communications,
ban fordított sorrendben és -értelemben végzik el
McGraw-Hill Publishing Company, ISBN 0-
az egyes m¶veleteket.
07-100752-0, 1990.
A földi állomás folytonos üzemének érdekében
tartalék dízel generátort indítanak be, ha a ve-  Almár I., Both E., Horváth A: SH atlasz:
zetékes energiaellátás megszakad. Az elektronika –rtan, Springer Hungarica Kiadó Kft., ISBN
táplálásán felül az infrastruktúra folyamatos ener- 963 8455 82 9, 1996.
giaellátásáról is gondoskodni kell (világítás, irodai
gépek, stb.).

2.2.4. Frekvenciasávok

A teljes elektromágneses spektrumból (1. táblá-

zat) a m¶holdas átvitelre tipikusan az 1 GHz fe-
letti tartományt használják. Ebben a tartomány-
ban a rádiótechnika számára egy nomabb felosz-
tás is használatos (2. táblázat).

Frekvenciasáv Tartomány [GHz]

L 1. . . 2
S 2. . . 4
C 4. . . 8
X 8. . . 12
Ku 12. . . 18
1976. óta dolgozom a BME Híradástechnikai
K 18. . . 27
Tanszékén. A Mobil Hírközl® Rendszerek tárgyon
Ka 27. . . 40
kívül Elektronikát tanítok.
Millimeter 40. . . 300
Katonai és polgári célú, egyedi rádiórendszerek-
kel foglalkozom, els®sorban a moduláció és demo-
2. táblázat. M¶holdas frekvencia sávok
duláció megvalósításával, valamint az összekötte-
tés algoritmusainak kialakításával.
Az egyes m¶holdak által használt frekvencia
tartományokat nem csak egymással, hanem a
földi rádiórendszerekkel is össze kell hangolni. A
frekvenciák kiosztását az ENSZ erre szakosodott
szervezete, a Nemzetközi Távközlési Szövetség
(International Telecommunication Union, ITU)
végzi. Egy globális m¶holdas távközlési rendszer Szívesen veszek az anyaggal kapcsolatos minden
létrehozásához többéves el®készít® munkát jelent megjegyzést és kiegészítést.
a használni kívánt frekvenciasáv felszabadítása.
Mihály Zsigmond: mihaly@hit.bme.hu

BME-HIT  1999.

15