Alkotmányos alapismeretek

Segédanyag az alkotmányos alapismeretek vizsgára készülők számára

Vizsga felépítése

2 vizsgarész

 Írásbeli vizsga

2 kérdés (1 db A és 1 db B tétel)

60 perc

 Szóbeli vizsga

1 tétel (A és B rész)

30 perc felkészülési idő

Alkotmányos alapismeretek vizsga:

• A vizsga letétele alól mentesül az a személy:

• aki az állampolgársági eljárás megindításakor még nem töltötte be a 18. életévét,

• akinek cselekvőképességét a bíróság az állampolgársági eljárással kapcsolatos ügyek

tekintetében korlátozta

• aki az eljárás megindításakor már elmúlt 60 éves,

• aki már korábban volt magyar állampolgár és az állampolgárság tényét igazolni tudja,

• magyar nyelvű tanintézményben alap-, közép-, vagy felsőfokú végzettséget szerzett,

és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja.

• A vizsga egy háromtagú vizsgabizottság előtt zajlik, először két írásbeli, majd egy szóbeli tétel
(egy tétel két kérdést tartalmaz) megválaszolásával Az írásbeli feladatot mindenki egyszerre
oldja meg, a feladat megírására 60 perc áll rendelkezésre.

• Az írásbeli feladatot a vizsgabizottság helyben, rögtön az írásbeli után kijavítja, ez után

következik a szóbeli forduló, ahol a jelöltek egyesével adnak számot (tételhúzás és a kellő
felkészülési idő biztosítása mellett)

• Sikeres vizsga esetén a vizsgázó azonnal megkapja a vizsgáról szóló igazolást

(vizsgabizonyítványt), melyet az állandó lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalhoz
kell a további ügyintézés végett benyújtania.
1/ a.
Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyarország!
Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!

ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)

 1945. október 24-én hozta létre 51 állam

 Székhelye: New York

 Célja: a nemzetközi biztonság és béke fenntartása, és hitet tett az alapvető emberi

jogok védelme mellett. Nemzetek közötti viták megoldása békés eszközökkel.

 1948-ban elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát

 1966: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya; Gazdasági, Szociális és

Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya

 Magyarország 1955. december 14-én lépett be

ENSZ ( Egyesült Nemzetek Szervezete)

 Főbb szervei:

 Közgyűlés: legfőbb tanácskozó szervezet

 Biztonsági Tanács: feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; 15

tag ( 5 állandó+10 nem állandó tag )

 Nemzetközi Bíróság: székhelye Hága

Európa Tanács:

 Székhelye: Európa Palota, Strasbourg (Franciaország)

 1949-ben alakult meg

 Célja: a közös európai értékek védelme

 Magyarország 1990. óta tagja

 1950. Róma: Emberi Jogok Európai Egyezménye

 Létrehozta az Emberi Jogok Európai Bíróságát, melynek székhelye: Strasbourg

Európai Unió:

• Előzménye: a második világháború után az országokat Európa újjáépítésének vágya vezérelte,

valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki.

• Első lépés - 1951. Párizsi Szerződés: létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget

(tagjai:Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok)
 • Második lépés - 1957. Római Szerződés: az Európai Gazdasági Közösség és az Európai
Atomenergia Közösség létrehozása

Eredmény: vámok megszüntetése, áruk szabad mozgása, közös piac, négy szabadság (személyek,
szolgáltatások, áru, tőke)

• 1993. Maastrichti Szerződés: az Európai Unió létrehozása – összehangolt cselekvés a

gazdasági élet valamennyi területén

• Magyarország 1994-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét

• 2004. május 1-én vált Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává

• 28 tagállam alkotja

 Az európai integráció fejlődése

NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete)

• 1949-ben jött létre

• Katonai, politikai típusú szervezet

• Feladata a tagországok számára biztosított közös védelem

• 1998-tól tagja Magyarország

2/a Mutassa be az Európai Unió céljait és több intézményeit!

Európai Unió:

Intézményei:

• Európai Tanács

○ Az Unió csúcsszerve

○ Stratégiai kérdésekben dönt

○ A fő politikai irányvonalakat jelöli ki

○ Tagjai: az Európai Unió állam- és kormányfői

○ Félévente más tagállam állam-, kormányfője az elnöke

• Európai Unió Tanácsa

○ Az Európai Unió legfőbb döntéshozó szerve (tagállami miniszterek tagjai)

○ Európai Parlamenttel közösen képezi az Európai Unió törvényhozó szervét

 ○ Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül
össze

• Európai Bizottság

○ A bizottság az Európai Unió „kormánya”

○ 28 tagú testület, tagállamok által jelölt biztosokból áll, minden biztos egy-egy
szakterületért felelős

• Európai Parlament

○ Az EU tagállamainak polgárai által közvetlenül választott törvényhozó

testület

○ Magyarországnak 21 képviselője van

• Európai Bíróság

○ Ítéleteket hoz azokban a bírósági eljárásokban, amelyeket az európai jog

megszegése miatt kezdeményeztek

○ Értelmezi az európai jogot.

3/a Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi

tagozódását

Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik.

Az ország területe 93.030 km2

Főbb tájegységei: Dunántúl, Észak-Magyarország és az Alföld

Szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia

Lakónépesség: közel 10 millió

Államforma:

• Köztársaság

Pénznem:

• Forint

Közigazgatási beosztás: főváros,19 megye, 198 járás, valamint a települések (3154 ebből 328 város,
2826 község)

Magyarország fővárosa Budapest, amely 23 kerületre tagozódik

4/a Ismertesse Magyarország nemzeti jelképeit, nemzeti szimbólumait és ünnepeit!

Nemzeti jelképek

• Magyarország himnusza:

• 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc

• Erkel Ferenc zenésítette meg

• Magyarország zászlaja:

• Három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból áll

• piros sáv az „erőt”, a fehér a „hűséget” és a zöld a „reményt” szimbolizálja

• Magyarország címere:

• Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második,
vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén
ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik

Nemzeti szimbólumok:

• Szent Korona és a koronázási jelvények (királyi jogar, országalma, koronázási kard -->
Országház, koronázási palást --> Nemzeti Múzeum)

• Vörösmarty Mihály verse, a Szózat (Egressy Béni zenésítette meg)

• Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának tekinthető minden olyan kép, zene,

épület stb., amely egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, jelenéhez köthető
(pl. Országház stb.)

• Vörösmarty Mihály verse, a Szózat (Egressy Béni zenésítette meg)

• Tágabb értelemben a nemzet szimbólumának tekinthető minden olyan kép, zene,

épület stb., amely egyértelműen a magyarság létéhez, múltjához, jelenéhez köthető.

Nemzeti ünnepek

• Március 15-e:

○ Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére

• Augusztus 20-a:

○ Az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére

○ A hivatalos állami ünnep

• Október 23-a:

○ 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére

5/a A magyar nép eredete, vándorlásai és a honfoglalás

 • A magyar nép finnugor eredetű (bizonyítja a nyelv, hiedelemvilág)

• Az ókorban a magyarság nomád állattenyésztő életmódot folytatott, ennek következtében

vándoroltak (Dél-Urál, Volga vidéke; Levédia)

• Levédiában körülbelül 300 évig élhettek a magyarok, újabb népekkel kerültek kapcsolatba

• Valamikor a 9. század elején újabb népmozgás indult meg keletről, és e mozgás élét képező
besenyők elől újból fel kellett kerekedni és nyugat felé vonulni. Az új szállásterület az Etelköz
volt, ahol őseink kb. 80 évet időztek. Mivel a besenyő nyomás nem hagyott alább, 895-ben
elkezdődött a bevonulás a Kárpát-medencébe, a Kárpátok hágóin át, több irányból. =
HONFOGLALÁS

• Feltételezések szerint ekkor a székelyek már a Kárpát-medencében voltak, és ők fogadták a

bevonuló Árpád fejedelmet. A monda szerint Álmos fejedelem anyja álmában látta meg az új
hazát (Emese álma, Turul monda). A honfoglalás Álmos fejedelem idejében kezdődött, de
Árpád fejedelem fejezte be sikeresen.

• Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely

nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.
Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot
melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették.

• 830 körül a magyarság már a Fekete-tenger északi partján élt, itt szerveződött meg a 7
törzsből álló törzsszövetség

• Besenyők támadásai

• 895-ben Árpád vezetésével benyomultak a magyarok a Kárpát medencébe

• Kárpát-medencét többé-kevésbé birtokba vették, de a terület az eddig megszokotthoz

képest szűkebb volt, ami lassan letelepedésre kényszeríttette az embereket. Ehhez az is
hozzájárult, hogy nyugati irányban már jól szervezett hadsereggel bíró államokat találtak,
amelyeket nem sikerült huzamosabb ideig leigázni.

• A kalandozások ideje, amelyeknek célja már nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés volt,
segítettek a törzsi feszültségek csillapításában. Egész Európát bejárták, szokatlan
harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket aratva. Viszont a könnyűlovasság, amivel a
magyarság rendelkezett, hosszú távon nem tudta felvenni a harcot a nehézpáncélba öltözött
ellenfelekkel és a hatalmas, kőből épült várakkal.

• Néhány kisebb vereség már a 930-as évek során jelezte a szerencse megfordulását, az igazán
súlyos csapás 955-ben, Augsburgnál következett be. Ez nem csak nagy emberveszteséget, de
egy korszak végét is jelentette.

6/a Államalapítás, a Szent István halála utáni évszázadok

• A 10. század közepére a magyar törzsi vezetők felismerték, hogy a magyaroknak be kell
tagolódniuk Európa népei közé, ha fenn akarnak maradni.

• A pogány isteneknek áldozó magyarok körében is egyre gyakoribbá vált a keresztény hitre
való áttérés. Árpád leszármazottja, Taksony fia, Géza, aki 970 és 997 között főfejedelme volt
a magyaroknak, maga is megkeresztelkedett és keresztény nőt vett feleségül.

• Géza fejedelem nyugat felé fordult, követeket küldött a német-római császárhoz, és

keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.

• Ők nevelték fiát is, aki megkeresztelésekor az István nevet kapta.

• Géza halála után a pogányok támogatását élvező Koppány következett volna a fejedelmi
trónon, István azonban német segítséggel legyőzte, majd 1000 karácsonyán királlyá
koronáztatta magát. Ezzel megszületett a keresztény Magyar Királyság, amely több mint
kilenc évszázadig állt fenn a Kárpát-medence területén.

• I. (Szent) István megszervezte az egyházszervezetet és a vármegyerendszert, stabil pénzt

veretett, meghonosította az oklevélkiadást, törvénykönyvet íratott, és mindent megtett, hogy
az ország felzárkózzon a nyugat-európai országok szokásaihoz.

• I. (Szent) László (1077-1095)

• 1091-ben meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, bár közben a

Bizánc támogatásával Magyarországot ismét megtámadó kunokat is le kellett
győznie.

• Szigorította I. István törvényeit

• Megerősítette az egyház helyzetét, megtiltva a pogány áldozásokat és kötelezővé

téve a templomba járást, büntetést írva elő a törvény megszegőinek.

• 1083-ban szentté avattatta I. Istvánt, Gellért püspököt és Imre herceget.

• II. András (1205-1235)

• Idejére a királyi hatalom meggyengült

• 1221-ben a király megkísérli visszavenni birtokadományainak egy részét, amivel újra

elégedetlenséget szított. Mivel az eladósodó államban növekvő adók miatt a köznép
is zúgolódott, a főurak egy része a népmozgalmat kihasználva 1222-ben
rákényszeríttette a királyt az Aranybulla kibocsátására. Legtöbb cikkelye a nemesek
jogait erősítette meg, de a királyi hatalom korlátozása, mely szerint a rendelkezések
be nem tartása esetén a nemesek ellenállhatnak neki és utódaink kifejezetten jól jött
a nagybirtokosoknak, csak úgy, mint birtokaik adómentessége.

• IV. Béla (1235-1270)

• András fia, szintén kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a királyi

adományok visszavételére. Ezzel maga ellen hangolja a főurakat.
 • Az sem tette népszerűvé, hogy befogadta a mongolok elől menekülő kunokat. Béla
azonban Julianus-on keresztül hírt kapott a mongol veszedelemről és úgy érezte,
szükség van a harcmodorukat ismerő kunok segítségére. Az állandó támadások miatt
azonban a kunok nagy része elhagyta az országot még a mongol sereg megjelenése
előtt.

• Tatárjárás

• A mongol (tatár) hadak vezére Batu kán volt. Serege 1241. elején több oldalról
támadta Magyarországot. A két fősereg Muhi mellett találkozott. Április 11-én a
mongolok körülfogták a magyar tábort és a muhi csata a király vereségével
végződött.

• Béla nehezen menekült el a csatatérről. Előbb Ausztriába, majd Zágrábba, végül Trau
városában keresett menedéket. A mongolok üldözték, és közben végigpusztították az
országot; a tél beálltával a Dunán is át tudtak kelni. Traut azonban nem tudták
elfoglalni. A pusztítás hatalmas volt, egész megyék néptelenedtek el. Az ország közel
került a teljes pusztuláshoz. A mongol seregeknek csak a kőből készült várak,
erődítmények tudtak ellenállni. 1242 elején hirtelen felhagytak a hadműveletekkel és
kivonultak az országból. Ennek valószínű oka a nagykán halála és Batu trónigénye
volt, aki nem akart lemaradni a kánválasztásról.

• Béla tartott a mongolok visszatérésétől és belátta, hogy szüksége van a

nagybirtokosokra, ezért ismét elkezdett birtokokat adományozni, rendszerint azzal a
feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor költöztette át a királyi székhelyet
a mai Budára.

• Telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad költözést,

bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik.

• III. András (1290-1301)

• Utolsó Árpád-házi király,1301. január 14-i halála egyben az Árpád-ház kihalását is

jelentette.

• Károly Róbert (1301-1342)

• a nápolyi uralkodó fia, leányágon örökölte a trónt

• Károly Róbert uralkodásának színhelyéül Visegrádot választotta.

• Vezetése alatt Magyarország lendületes fejlődésen ment keresztül. Francia

közigazgatást, olasz bank és pénzrendszert honosított meg.

• I. (Nagy) Lajos (1342-1382)

• Nagy Lajos személyében buzgó katolikus, egyben a lovagi erényeket megtestesítő

férfiú került trónra, aki emellett erős kézzel irányította országait.
 • Uralkodása alatt Magyarország európai léptékben is nagyhatalommá vált, amit csak
erősített az 1370-től kialakuló perszonálunió Lengyelországgal, a térség másik fontos
államával.

• Lajos nem véletlenül szolgált rá a „lovagkirály” elnevezésre: uralkodását végigkísérték

az itáliai, dalmáciai, litvániai és balkáni harcok, amelyekben személyesen is
jeleskedett

7/a Mátyás kora és a török idők Magyarországon

• A 15. század elején a török szultán dinamikus terjeszkedése miatt egyre gyakoribbak voltak a
harcok Magyarország déli végein.

• 1440-ben a magyar rendek I. Ulászló néven magyar királlyá koronázták III. Ulászló lengyel
királyt.

• Ulászló legfőbb támasza egy rendkívül tehetséges erdélyi nemes, Hunyadi János lett.

• Hunyadi segítségével Ulászló nagy hadjáratot szervezett a terjeszkedő törökök ellen. 1444-
ben azonban a mai Bulgária területén a várnai csatában a magyar sereg vereséget
szenvedett.

• A király életét vesztette, és Hunyadi is csak kis híján menekült meg.

• Ezután a Jagellók elvesztették Magyarországot, a magyar trónra V. László személyében

Habsburg uralkodó került.

• V. László kiskorúsága idején az ország kormányzója az akkor már leggazdagabb magyar

főúrnak számító Hunyadi lett.

• Hunyadi hatalmas energiával szervezte meg a Magyar Királyság határait mindinkább

fenyegető Oszmán Birodalom elleni újabb keresztes hadjáratot, birtokainak jövedelmét is
felhasználva.

• 1456-ban a keresztények hatalmas győzelmet arattak a Nándorfehérvári csatában (a mai

Belgrád mellett), ami több mint ötven évre megfékezte a törökök további európai hódításait.
A csata utáni járványban Hunyadi is életét vesztette. A diadal emlékét őrzi mindmáig a
keresztény világban a déli harangszó.

Mátyás király uralkodása:

• Hunyadi János idősebbik fiát, Lászlót a főúri pártharcok során V. László király tőrbe csalta és
lefejeztette, azonban még ugyanebben az évben, 1457-ben ő maga is meghalt, és így a
magyar trón megüresedett.

• A magyar nemesség 1458 telén, Budán, a Duna jegén a 15 éves Hunyadi Mátyást, Hunyadi
János kisebbik fiát választotta királlyá.

• Uralkodása kezdetén leszámolt a főúri pártokkal, és központosított királyi hatalmat épített ki,
aminek alapját az első magyar állandó zsoldoshadsereg, a Fekete Sereg képezte.
 • A főurakat korlátozó intézkedései vetették meg az „Igazságos Mátyás" máig élő népi legenda
alapját.

• Több sikeres hadjáratot vezetett a törökök ellen, de Csehország és nyugat felé is. Felismerte
ugyanis, hogy a török ellen csak szélesebb összefogással lehet védekezni, s a Német-római
Birodalom császárává akarta választatni magát. Diplomáciája is ezt célozta.

• Mátyás király 1490-ben törvényes örökös nélkül halt meg.

• Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz központjai voltak.
Világhírűvé vált könyvtára.

• Mátyás halála után a magyar rendek egy gyengekezű, könnyen befolyásolható uralkodót
akartak, ezért a lengyel király fiát, a Jagelló-házi Ulászlót koronázták királlyá II. Ulászló néven.

• II. Ulászló halála után fia, II. Lajos követte őt a trónon. Apa és fia uralkodása alatt
Magyarország nem készült fel a török elleni harcra. Sőt, a Mátyás alatt elért belső rend és
gazdasági fejlődés is gyakorlatilag szétforgácsolódott az egyes főurak belpolitikai küzdelmei
miatt. A jobbágyság elnyomása 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkeléshez vezetett.

• A mohácsi csatát (1526. augusztus 29.) II. Lajos magyar király vívta I. Szulejmán török
szultánnal

• Katasztrófális vereség

• A mohácsi csata eredményeképp az ország védtelen maradt. Mivel a király meghalt, s a

magyar hadsereg megsemmisült, a törökök akadálytalanul vonulhattak észak felé. Még
Budára is bevonultak, de a közeledő tél miatt végül távoztak, azonban végigfosztották a
térséget. Ha nem is közvetlenül, de közvetetten a csata hozzájárult az ország későbbi
széteséséhez.

• Trónviszály

• 1541 : I. Szulejmán (Szoliman) szultán hadsereggel érkezik Buda alá, fogságba veti Török
Bálintot. A török katonaság csellel elfoglalja Buda várát

• Az ország három részre szakad

Nyugati országrész a Habsburg Birodalom része lett, a középső ország rész török uralom alatt áll,
Erdély önálló fejedelemségként kivált az országból.

• Az ország három részre szakadása után 150 éves török uralom következett.

• A meggyengült oszmán birodalom ellen megalakul a Szent Liga (1684) a Habsburg

Birodalom, Lengyelország és Velence részvételével

• 1686-ban, 145-év után felszabadul Buda

• 1699-ben karlócai béke

8/a

Habsburg-uralom és az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc

A Habsburg-uralom

• A törököktől visszafoglalt középső országrész nem szabadult fel, azokat elfoglalta az osztrák
haderő és betagolta a Habsburg Birodalomba

• Megindult a fejlődés, de az ország területi egysége nem állt helyre

• Az elnéptelenedett területeket nem magyar nemzetiségű telepesekkel népesítették be

(németek, románok, szlovákok stb.), nagy földeket adományoztak, a parasztságra magas
adókat vetettek ki - felerősödtek és állandósultak a nemzeti függetlenedési mozgalmak

• Az Erdélyi Fejedelemségből induló Habsburg-ellenes felkelés vezetője Bocskai István volt, az

1604-1616 Bocskai szabadságharc hadi sikerei ellenére békét kötött a Habsburg-udvarral
(1606 Bécsi béke)

• Az 1600-as évek végén Thököly Imre (kuruc hadvezér, majd erdélyi fejedelem) vette fel a
harcot török segítséggel a királyi Magyarország ellen, de vereségei miatt száműzetésbe
kényszerült

• 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc (kurucok = magyarok; labancok= osztrákok)

A kezdeti kuruc sikerek után a szabadságharc elbukott, majd 1711-ben a kurucok
fegyverletételre kényszerültek.
A szatmári békekötés ugyan a magyarok számára kedvező feltételeket tartalmazott, de az
ország nemzeti függetlenségét nem tudta visszaszerezni

• A következő 2 évszázadon át a magyarok az osztrák császárság alá rendelt nemzet volt, a

magyar királyi pedig a mindenkori Habsburg uralkodó volt.

• Az 1800-as évek elején új politikai mozgalmak bontakoztak ki

• A nemesség és jobbágyság között óriási társadalmi, gazdasági különbségek voltak – cél: az

elmaradott feudális rendszer átalakítása, a polgári társadalom kialakítása volt

• Széchenyi István (1791-1860): Magyarország fejlesztését tűzte ki céljául (Lánchíd építése,

dunai gőzhajózás megindítása, Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának
szorgalmazása, hitelezés stb.)

• Kossuth Lajos (1802-1894): miniszter, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd

kormányzóelnök.

• Reform országgyűlések Pozsonyban

• A forradalom közvetlen előzménye a Bécsben kitört forradalom volt

• 1848. március 15-én Pesten is kitört a forradalom

• Márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál

 • A nemzet legfontosabb követeléseit 12 pontban fogalmazták meg

• Eltörlik a jobbágyrendszert, bevezetik a közteherviselést

1848. szeptemberében a bécsi kormány fegyveres támadást indít, megkezdődik a szabadságharc

1849-ben a tavaszi hadjárat eredményeként a honvédek visszafoglalják Budát (1848 őszén adták fel
a magyar csapatok, a kormány Debrecenbe költözött)
1849. április 14. kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth Lajost kormányzó-elnökké
választják

1849. nyarán 200.000 orosz katona vonul be Magyarország területére, ezzel az osztrák hadsereg
túlereje háromszoros lesz
1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok leteszik a fegyvert

Véres megtorlás következett – bebörtönzések, kivégzések

1849. október 6.-án Aradon kivégeznek 13 magyar tábornokot, Pesten Batthyány Lajos
miniszterelnököt

Az országot egyesítették Ausztriával, Magyarország elvesztette önállóságát, csak egy tartomány volt a
Habsburg Birodalomban

9/a A kiegyezéstől az első világháborúig

• A szabadságharc bukása után osztrák katonai megszállás, új osztrák közigazgatási rendszer,

német lett a hivatalos nyelv

• 1866-ban az osztrákok vereséget szenvedtek a poroszoktól,

Cél: a birodalmon belüli béke, kiegyezés a legerősebb ellenféllel, a magyarokkal - tárgyalások
kezdődtek Deák Ferenc vezetésével

• 1867-ben Ferenc József kinevezte Andrássy Gyulát miniszterelnöknek, az országgyűlés

elfogadja a közös ügyekről szóló törvényt és magyar királlyá koronázták Ferenc Józsefet.

• 1867 Kiegyezés, megalakul az Osztrák-Magyar Monarchia (kölcsönös engedményeken

alapuló kompromisszum, magyar alkotmányosság helyreállítása, közös ügyek)

• Habsburg uralkodó

• Közös irányítás alatt a külügy, a hadügy és a pénzügy

• Egyébként Magyarország önálló állam, alkotmányos különállás

Az Osztrák Magyar Monarchia (1867-1918) kétközpontúvá vált (Budapest és Bécs), dualista állam.
Magyarország államformája alkotmányos monarchia, önálló kormánnyal. Az uralkodó kezében
maradt a hadsereg irányítása, a kormányfők kinevezése-leváltása, a magyar országgyűlés az adók
kérdésében és a katonai újoncok számában döntött.
A kiegyezés pozitívuma, hogy a korábbiakhoz képest az országnak jelentősebb önállósága lett,
fejlődött a gazdaság, közoktatás, egészségügy és a kultúra.

Hátrányai: a nemzetiségek elégedetlenek, szűk választójog, lassú a társadalmi fejlődés, az

uralkodónak túl nagy hatalma maradt.

• A magyar gazdaság fejlődésnek indul – mezőgazdaság a vezető ágazat

• Az ország a polgárosodás útjára lép, fejlődik a városrendszer, jobbágyfelszabadítás

befejeződik, a reformkori gazdasági fellendülés folytatódik.

• Törvényhozás a magyar Országgyűlés jogkörében

• 1873-tól Budapest lesz az ország fővárosa (Buda, Pest, Óbuda egyesítésével)

• „Boldog békeidők”

10/a Az I. világháború és annak következményei

• 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban megöli Gavrilo
Princip, ez a merénylet az I. világháború kitörésének formális oka

• 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, kitör a háború

• Két szövetségi rendszer áll egymással szemben:

• Hármas szövetség: Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország

• Antant: Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország

• Pusztító harcok jellemezték a háborút

• 1917-ben az antant oldalán csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok is a háborúba

• 1918-ban Padovában megkötik a fegyverszünetet a szembenálló felek

• 1918-ban az ország területét az antant szövetségesei szállták meg

• Forradalom tör ki („őszirózsás”) gróf Károlyi Mihály lesz a miniszterelnök, majd köztársasági
elnök, 2018. október 31. polgári demokrácia létrejötte.

• Vix jegyzék követelései miatt lemond az előző kormány , Tanácsköztársaság, (proletár

diktatúra, vörös terror) időszaka következik: 2019. március 21. augusztus 1. (Kun Béla, Garbai
Sándor)

• A fehér terror 1919. augusztus 1-1920. március 1-ig tartó időszak, a Tanácsköztársaság
megszűnik, az új államforma: alkotmányos monarchia, kormányzó: Horthy Miklós

• 1920. június 4-én a trianoni békediktátum aláírásra kerül

 • Magyarország elveszíti területe kétharmadát, anyagi jóvátétel fizetésére kötelezik,
hadsereget leszerelték

• A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések

rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik
utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött
békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia,
valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.

• A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett (35 000

főben) korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek
tartását.

• Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is.

• 1920. június 4-én írták alá a Nagy Trianon-kastélyban a franciaországi Versailles-ban

Magyarország a két világháború között:

• Az ország államformája királyság

• Az országot a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzó Horthy Miklós irányította

• A háború után az ország nehezen „talált magára”

• A trianoni békediktátum után megkezdődik az 1920-as években politikai, gazdasági, kulturális

konszolidáció,

• Az 1930-as évektől kezdve az ország egyre szorosabbra fűzte gazdasági kapcsolatait

Németországgal

• Német hatásra zsidóellenes törvényeket fogadtak el

• A nagy gazdasági világválság (1929-1933) következményeként erősödtek az országban a

szélsőjobboldali mozgalmak, pártok

• Ezt a viszonyt a revízionalista (a trianoni szerződés felülvizsgálata) politika is erősítette

• Az I. bécsi döntés 1938. november 2-án született Magyarország és Csehszlovákia vitájában, és

lényegében az etnikai revíziót valósította meg.

• Magyarország, az I. világháborút lezáró trianoni béke által elvett területeiből

visszakapott 11 927 km²-t, zömében Csehszlovákia (pontosabban az akkor már
autonóm Szlovákia) déli részét ,benne Kárpátalja déli részével (Ungvár, Munkács,
Beregszász környéke).

• Az 1941-es magyar népszámlálás szerint az átkerült 1 millió 62 ezer lakosnak 84%-a

volt magyar és kb. 10%-a szlovák.

• A második bécsi döntés 1940. augusztus 30-án született, Románia területéből:

 • A második bécsi döntéssel Magyarország 43 492 négyzetkilométernyi területet
kapott vissza, benne a Székelyfölddel.

• Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint a visszacsatolt Észak-Erdélyben 1 344 000

magyar, 1 069 000 román és 47 000 német lakos élt.

11/a A második világháború

• 1939. szeptember 1-jén Lengyelországot lerohanja Németország, kitör a II. világháború

• Magyarország 1941-ben lép be a háborúba

• A magyar csapatok hatalmas emberáldozatot hoztak a náci Németország Szovjetunió elleni

háborújában a keleti fronton. 1943. elején a II. magyar hadsereg a Don folyó térségében
megsemmisül

• Magyarország ugyanakkor a belpolitikájában is mindinkább teljesítette a német nemzeti

szocialisták követeléseit. A zsidó, illetve zsidó származású lakosságot törvényekben fosztották
meg állampolgári jogaitól, majd 1944-ben többszázezer embert küldtek a náci Németország
koncentrációs táboraiba, ahol kínhalált haltak

• A német vereség közeledtével a Horthy-kormány megpróbált átállni a szövetségesek

oldalára, a próbálkozás azonban elbukott, és a németek 1944. március 19-én megszállták
Magyarországot.

• Horthyt hamarosan lemondatták és a németek által támogatott nyilaskeresztes párt vette át

a hatalmat. A nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei vesztették életüket.

• Horthyt hamarosan lemondatták a sikertelen kiugrási kísérlet miatt és a németek által

támogatott nyilaskeresztes párt vette át a hatalmat Szálasi Ferenc vezetésével 1944. október
15-én, a nyilas terror vérengzésében a polgári lakosok ezrei vesztették életüket, a zsidó
lakosság deportálása felgyorsult.

• 1944-45 telén a háborús front fokozatosan átvonult egész Magyarországon, a szovjetek

kiűzték a németeket és megszállták az országot. A háború sok áldozatot szedett a lakosság
soraiban, a legpusztítóbb Budapest ostroma volt

• Magyarország újra elvesztette a visszacsatolt területeket, jóvátétel fizetésére kötelezték

12/a A Rákosi-rendszer és az 1956. évi forradalom és szabadságharc

• Az ország területéről a harcok befejezése után sem vonultak ki a szovjet katonák.

• Az ország új államformája köztársaság lett

 • Az ország lendületes újjáépítése és néhány éves többpárti parlamenti demokrácia után a
Szovjetunió által támogatott kommunisták vették át választási csalással a hatalmat, és az
országban egypártrendszert alakítottak ki.

• Megkezdődött az államosítás, az ipar erőszakos fejlesztése

• Az 50-es évek első felében Rákosi Mátyásnak (kommunista párt főtitkára) és társainak a
sztálinizmus mintájára kiépített totális diktatúrája alatt a politikai ellenségnek, illetve
osztályidegennek nyilvánított emberek százezreit kínozták meg és végezték ki.

• Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg -

szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik
legmeghatározóbb eseménye volt.

• A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres

felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 4-én.

• Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a

fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres
felkeléssé nőtt.

• Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer

visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett.

• November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet

csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország
semlegességéről.

• A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és

miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar
kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút
indítottak Magyarország ellen.

• Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott

szabadságharca így végül elbukott.

13/a. Tétel A Kádár-rendszer és az 1990. évi rendszerváltás

• 1956-os forradalom leverése után új kormány alakult Kádár János vezetésével.

• Visszaállt a kommunista egypártrendszer.

• A forradalom leverése utáni néhány zűrzavaros nap alatt a lehetőséget megragadva mintegy
százezren nyugatra emigráltak.

• Nagy Imrét és a forradalom néhány vezetőjét, valamint többszáz résztvevőjét a rezsim

kivégezte, majd 1963-ban amnesztia következett.

Kádár-rendszer :
• A megtorlás kb. ötéves korszakát politikai enyhülés követte.

• Kádár 30 évig maradt az ország élén

• A Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”)

többi országához képest a Kádár-rendszer a kommunista diktatúra egy viszonylag enyhe
változatát alakította ki, amely a hidegháború évtizedei ellenére a nyugat-európai országokkal
is bizonyos kapcsolatot tarthatott.

• Az ország konszolidálásához külföldi segélyeket is igénybe vettek, ami Magyarország teljes

eladósodásához vezetett

• A rendszerváltás (másként rendszerváltozás) szűkebb értelemben Magyarország

történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam a pártállammal és annak
kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, tágabb értelemben pedig
egy olyan esemény, mely során egy állam rezsimje, valamely társadalom berendezkedése egy
adott formáról egy másikra vált (illetve változik) át békés, azaz nem forradalmi úton.

• Szovjtunióban Gorbacsov került hatalomra, aki sürgette a demokratikus átalakulást

• 1989. március 15-én több tízezres tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János,
Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre.

• A Szabadság téren, a Magyar Televízió lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tüntetést

szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a
televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.

• 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).

• Május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a vasfüggöny

lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989.
június 27-én személyesen is részt vett a bontásban.

• 1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több

• 1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki
ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait.

• 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta az ország nyugati határát az NDK-
menekültek előtt.

• 1989. október 23. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról
kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.

• 1990. március 25. és április 8. 41 év szünet után ismét demokratikus, szabad parlamenti
választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József
alakíthatott kormányt.

• 1991. június 19-én Csapnál az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy elhagyta
Magyarországot.
14/a A magyar művészet képviselői

Az Árpád-kortól a középkor végéig

• A művészet ebben az időszakban nem választható el a vallástól

• A 10-12. században a román stílus volt jellemző

• Egyházi épületek (pannonhalmi apátság)

• Szent Istvánhoz kapcsolódó ereklyék (koronázási palást, koronázási jelvények, Szent Jobb

• 13. századtól megjelent a gótika és a román stílus (gyulafehérvári székesegyház, jáki

templom, Nagyboldogasszony/Mátyás-templom)

• 14. század kolozsvári Szent-György-lovasszobor, budavári szoborlelet

A reneszánsz művészet

• A 15. század végén jelent meg a reneszánsz stílusirányzat, mely Magyarországon Mátyás
király nevéhez fűződik

• Mátyás korában fejeződött be a budai várpalota építése, bővítette és reneszánsz elemekkel

gazdagította a visegrádi palotát, Tatán és Nyéken vadászkastélyt építtetett, Európa-szerte
híres könyvtára maradt fenn

A barokk és rokokó művészet

• 17-18. század meghatározó művészeti irányzata

• Elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek maradtak fenn (nagyszombati jezsuita

templom)

• A rokokó a barokk stílus egyháztól elszakadó irányzata (fertődi Esterházy-kastély)

• Jelentős volt a portréfestészet a főúri udvarokban (Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferencet
ábrázoló képe)

A klasszicizmus és a történelmi festészet kialakulása

• A 18. századtól jellemző stílusirányzat a klasszicizmus (váci székesegyház, Pest arculata)

• A művészet ebben az időszakban főképp az önálló nemzeti kultúra megteremtésének

jegyében telt

• Nemzeti Múzeum épülete, Sándor palota, Pesti Vigadó (Pollack Mihály nevéhez fűződnek)

• Egyre népszerűbbé vált az arcképfestészet (Barabás Miklós), tájképfestészet, történeti tárgyú

festészet (Feszty Árpád körképe, Munkácsy Mihály, Benczúr gyula, Madarász Viktor, Székely
Bertalan)

A 19. század végétől a 20. század közepéig

 • A szecesszió, mint stílusirányzat megjelenése főképp az iparművészetben

• Az építészet kiemelkedő alakjai: Lechner Ödön (Iparművészeti Múzeum), Kós Károly

(Állatkert)

• A 20. század elejétől jelentősebb művészeti csoportok tevékenykedtek (nagybányai

művésztelep – Ferenczy Károly, Csók István)

• Avantgard-mozgalmak képviselői (Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos – festők, Kassák

Lajos – író)

• Impresszionista festészet képviselői (Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál)

15/a. Tétel A magyar zene és tudomány képviselői

A magyar zene:

• Kiemelkedő jelentőségű a magyar népzene

• A népdalokat az 1800-as évektől kezdték gyűjteni, dallamukat lekottázni, szövegüket

lejegyezni (Bartók Béla, Kodály Zoltán)

• Verbunkos: magyar tánczenei forma, mely a 18. század végén alakult ki

• Európai színvonalú a magyar opera

• Kiemelkedő alkotók:

• Erkel Ferenc (Hunyadi László, Bánk bán, Himnusz zenéjének szerzője)

• Liszt Ferenc (Magyar rapszódiák, Koronázási mise)

• Bartók Béla (A kékszakállú herceg, A fából faragott királyfi)

• Kodály Zoltán (Háry János és Kodály-módszer)

• Lehár Ferenc (Víg özvegy, Cigányszerelem)

• Kálmán Imre (Csárdáskirálynő)

A magyar tudomány képviselői:

• Kőrösi-Csoma Sándor: a magyar őshaza kutatója, nyelvtudós

• Bolyai Farkas és fia, Bolyai János: matematikusok

• Jedlik Ányos: fizikus, a dinamó-elvének felfedezője, a szódavízgyártás is az ő nevéhez

fűződik

• Semmelweis Ignác: orvos, „az anyák megmentője”, a klóros fertőtlenítés

jelentőségének felfedezője
 • Puskás Tivadar: a vezetékes telefonközpont feltalálója

• Bláthy Ottó: a mágnesesség alkalmazhatóságának felfedezője

• Déri Miksa: a folyami erőművek energiatermelő lehetőségének feltalálója

• Zipernowsky Károly: nevéhez fűződik a váltakozó árammal történő világítás

• Kandó Kálmán: gépészmérnök, a villamosított vasúti közlekedés feltalálója

• Szent-Györgyi Albert: orvos, Nobel-díjat kapott a C-vitaminnal kapcsolatos

felfedezéseiért

• Szilárd Leó: fizikus, részt vett az első atomreaktor létrehozásában

• Neumann János: magyar származású matematikus, a digitális számítógép

kifejlesztése fűződik a nevéhez

• Teller Ede: atomfizikus, részt vett az első atombomba kifejlesztésében

16/a A magyar ősköltészet és a korai középkor irodalma

Magyar ősköltészet:

• Főleg szájhagyomány útján terjedő történetek

• Rovásírás

• Írásos emlék nem maradt fenn

• A későbbi korok művészei beszélik el ezt az időszakot (pl. Anonymus: Gesta Hungarorum,
Képes Krónika)

A kora középkori magyar irodalom:

• A honfoglalás után latin nyelvű alkotások születtek

• Kódexek

• Legendák (szentek életéről)

• Első fennmaradt magyar nyelvű töredék a Tihanyi apátság alapító levele 1055-ből

• Első teljes fennmaradt magyar nyelvű szöveg a Halotti beszéd és Könyörgés 1180 körül
születhetett

• Első fennmaradt magyar nyelvű vers az Ómagyar Mária-siralom az 1200-as évek első felében
íródott
17/a A reneszánsz és barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus
Magyarországon

Reneszánsz irodalom:

Az Itáliában születő humanizmus szellemi irányzata és az ezzel egyidejű reneszánsz művészeti

mozgalom Itálián kívül elsőként Magyarországon jelent meg, Mátyás király (1458-1490) uralkodása
alatt.

Költőink:

• Janus Pannonius (1434–1472) : pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar költő és
humanista, aki egyes feltevések szerint Vitéz János (régebbiek szerint, Csezmicei János)
néven született. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Korában Európa-szerte ismerték

• Művei: Pannónia dicsérete, Búcsú Váradtól

• Balassi Bálint (1554–1594): A magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja, a magyar
irodalom első klasszikusa

• Hogy Júliára talála, így köszöne néki

Barokk irodalom kiemelkedő alakja:

• Zrínyi Miklós (1620-1664)

• Szigeti veszedelem - eposz

A felvilágosodás irodalmának kiemelkedő

alakjai:

• Bessenyei György (1747–1811)

• Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)

A klasszicizmus irodalmának kiemelkedő alakjai:

• Kazinczy Ferenc (1759-1831)

• Berzsenyi Dániel (1776—1836)

• Batsányi János (1763-1845)

18/a A magyar irodalom a romantika korában (a romantika, mint stílusirányzat; a korszak

kiemelkedő írói és költői)

A romantika, mint stílusirányzat

• Az 1820-as jelentkezik irodalmunkban

 • A politikai és az irodalom szoros összefonódása jellemezte a kort

• Ekkor vált Pest-Buda az ország irodalmi középpontjává

• Újságok, folyóiratok indultak

• Megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia, megnyitotta kapuit a Nemzeti

Színház

A magyar romantikus irodalom legnagyobb alakjai:

• Katona József (1791–1830): a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, legjelentősebb

műve a Bánk bán

• Kölcsey Ferenc (1790–1838): a Himnusz költője, melynek keletkezési évfordulója a magyar

kultúra napja (január 22.)

• Vörösmarty Mihály (1800–1855): a Szózat írója, ez a Himnusz mellet a másik nemzeti

költeményünk

• Petőfi Sándor (1823–1848): költő, forradalmár, nemzeti hős, a legismertebb magyar költő a
világon, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősi halottja

• Arany János (1817–1882): epikus művei, balladái (Toldi-trilógia, A walesi bárdok)

a magyar irodalom meghatározó alakjává tették

• Madách Imre (1823–1864):Az ember tragédiájának írója

• Jókai Mór (1825–1904): legnépszerűbb regényírónk, a „Nagy Magyar Mesemondó”, művei: A

kőszívű ember fiai, Az arany ember stb.

• Mikszáth Kálmán (1847-1910): Jókai mellett a másik nagy regényírónk, jelentős művei:
Beszterce ostroma, Különös házasság, A fekete város

19/a A 20. század magyar irodalma

A 20. század kiemelkedő költői, írói:

• Ady Endre (1877-1919): a nyugat-európai színvonalhoz való felzárkózás feltétlen híve, a

modern magyar irodalom megteremtője, verseit szinte minden európai nyelvre lefordították

• Móricz Zsigmond (1879-1942): Ady barátja, novellái, elbeszélései, regényei a paraszti lét, a
magyar falu életének hiteles ábrázolását adja (Rokonok, Árvácska stb.)
 • József Attila (1905-1937): legnagyobb költőink egyike, ismertsége határainkon túl Petőfiéhez
hasonló (versei: Levegőt!, A Dunánál, Óda stb.)

• Kertész Imre (1929-): egyetlen Nobel-díjas írónk, Sorstalanság című regénye hozta meg
számára a rangos elismerést

• További kiemelkedő írók, költők: Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Németh László, Illyés
Gyula, Örkény István

20/a Ismertesse a Hungarikumokat! Mondja el a Himnusz első versszakát!

Hungarikum: az az alkotások, jellegzetes tárgyak, szokások, amelyek tipikusan magyar vonatkozásúak,

semmilyen más népre nem jellemzőek, csak a magyarokra.

A „hungarikum” szó Magyarország latin nevéből ered (Hungária)

• Ételek: gulyásleves, pörkölt, halászlé, paprikás csirke, túrós csusza, rétes, dobostorta

• Az ételek elkészítéséhez használt alapanyagok:

• Makói vöröshagyma, kalocsai és szegedi őrölt piros paprika

• Híres a pickszalámi, a magyar libamáj, a méz,

• Italok: magyar borok (pl.: tokaji aszú) pálinkák (a pálinka magyar szó)

• természeti kincseink :Balaton, Hévíz stb.

• Magyar tájhoz köthető állatfajták (pl.: szürkemarha, mangalica sertés)

• A magyar népművészet remekei: halasi csipke, matyó-baba, hollóházi és Zsolnay-porcelán,

kalocsai hímzett terítő stb.
1/b Mutassa be Magyarország Alaptörvényét és az abban megfogalmazott alkotmányos elveket!

Az Alaptörvény különleges, a többi törvény felett álló, a legmagasabb jogi erővel bíró törvény.

Magyarország Alaptörvénye

• 2012. január 1-jén lépett hatályba

• Magyarország jogrendjének alapja

• Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti

alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni

• Az ország alaptörvénye

• Formai szempontból:

○ A jogforrási rendszer csúcsa

○ Különös eljárási rendben alkotják

• Tartalmi szempontból:

○ Gazdasági és társadalmi rendre

○ Állam- és kormányformára

○ Alapvető jogokra és kötelességekre

○ Állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére

Vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza

Az Alaptörvényben megfogalmazott alkotmányos elvek:

• Magyarország alkotmányos állam, parlamentális köztársaság

• A közhatalom forrása a nép

• A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik

• Törvények uralma

• Emberi jogok érvényesülése

Az EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az

állam elsőrendű kötelezettsége

• Állampolgári jogegyenlőség

• Magyarország védi a házasság alapvető intézményét, támogatja a gyermekvállalást

 • Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik

• Magyarország a béke és biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség

fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és
országával

2/b A magyar választási rendszer (képviseleti demokrácia, a választások lebonyolítása)

• Az Alaptörvény szerint a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos

• Magyarországon 4 évente (április vagy május) kell országgyűlési és 5 évente (októberben)

önkormányzati választásokat tartani

• A magyar választási rendszer vegyes választási rendszer, a választópolgárok a képviselők egy

részét közvetlenül választják. Más része a képviselőknek a pártok országos listáiról kerül be az
országgyűlés tagjai sorába

• Az Országgyűlés jelenleg 199 fős

Választások lebonyolítása

 Minden választópolgár a lakóhelye szerinti településen szavazhat

 Közvetlen és titkos szavazás

 A választói névjegyzékben szereplők szavazhatnak, ezt a település jegyzője állítja össze (ha
kihagytak valakit, kifogást emelhet a jegyzőnél)

 Jelöltté váláshoz a választókerület választópolgárai 1 százalékának ajánlása szükséges

 Ha egy egyéni választókerületben megválasztott képviselő a megbízatása megszűnik a 4 éves

ciklus alatt (pl. halála miatt) időközi választás kell tartani. Ha országos listáról bekerült
képviselővel történik ugyanez, akkor az országos listán egyébként is szereplő, következő
jelölttel kell betölteni a helyét.

3/b Az országos, területi és a helyi szintű népszavazás

Országos népszavazás:

• Kezdeményezése aláírásgyűjtő íveken történik

• Elrendelése alapján

• Kötelezően

○ 200.000 aláírás kell

• mérlegelés alapján elrendelhető

 ○ A köztársasági elnök, a Kormány vagy legalább 100.000 aláírás de nem éri el
a 200.000-et

• A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki

• Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen

szavazott és eredményes népszavazás, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint
fele a feltett kérdésre azonos választ adott.

• Nem lehet kérdés a népszavazáson:

• az Alaptörvény módosítására irányuló kérdés

• a költségvetéssel, az adókkal, illetékekkel, járulékokkal, vámokkal kapcsolatos

kérdések

• a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek

• az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek,

valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalma

• az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések

• az Országgyűlés feloszlása

• a hadiállapot kinyilvánítása, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetése

• Katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdés

• a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása

• a közkegyelem gyakorlása

Területi népszavazás:

• Megyei és fővárosi szintű helyi népszavazás

• Lebonyolítása a képviselő-testület rendeletében szabályozottak szerint történik

Helyi népszavazás:

• Valamely településen (községben, városban, fővárosi kerületbe) tartják, helyi szempontból

fontos kérdésben

• Kötelező kiírni a helyi népszavazást:

• Települések egyesítéséről

• Települések szétválásáról

• Nem lehet helyi népszavazást kiírni:

• a költségvetésről való döntésre,

 • a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,

• a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi

kérdésekben, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról

• A helyi népszavazás feltételeit a képviselő- testület rendeletben állapítja meg

4/b Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és

kötelezettségei)

Az Országgyűlés feladatai:

• Magyarország legfőbb népképviseleti szerve

• biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás

szervezetét, irányát és feltételeit

• megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét,

• törvényeket alkot

• elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását

• Nemzetközi szerződéseket köt

• megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria

elnökét, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok
biztosát és helyetteseit, az Állami Számvevőszék elnökét és az Országos Bírósági
Hivatal elnökét

• megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekről

• közkegyelmet gyakorol

• határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről

Az Országgyűlés feladatai

• feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet

• különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel

kapcsolatos döntéseket hoz

• A képviselők bizottságokat hoznak létre (pl. törvényalkotási, nemzetbiztonsági,

nemzetiségeket képviselő)

• A képviselők bármely feladat ellátására, vagy kérdés, ügy megvizsgálására ideiglenes

jelleggel eseti bizottságokat, illetőleg vizsgáló bizottságokat hozhatnak létre.

Az Országgyűlés működése
 • Az Országgyűlés szervezetéről törvény a működéséről a Házszabály rendelkezik

• Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket, háznagyot és jegyzőket választ

• Tagjaiból állandó és eseti bizottságokat alakít

• Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés

alakuló üléséig tart

• Az alakuló ülést - a választást követő harminc napon belüli időpontra - a köztársasági elnök
hívja össze.

• Évente két rendes ülésszakot tart (tavaszi, őszi)

• Az Országgyűlés ülései főszabály szerint nyilvánosak

• Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint

fele jelen van

 Döntéseit a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza meg. (egyszerű
többség)

 Az Alaptörvény és az ún. sarkalatos törvények meghozatalához minősített 2/3-os

többség szükséges

 Az országgyűlési képviselő interpellációt, kérdést intézhet a Kormányhoz és a

Kormány tagjához

Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében

végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

 mentelmi jog (felelősségmentesség és sérthetetlenség)

 függetlenséget biztosító javadalmazás

 összeférhetetlenség (hivatali, politikai, érdekeltségi)

5/b A jogalkotás, az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége

 törvények uralma

 Alaptörvény: szabályozza a törvényhozás folyamatát

 törvények: legfontosabb társadalmi viszonyokat, állampolgárok státusát érintő kérdések

 rendeletek: általában a törvények végrehajtására szolgálnak

 jogalkotó hatalommal rendelkezik:

 Országgyűlés (Alaptörvény, törvények)

  Kormány (rendeletek)

 Kormány tagjai (rendeletek)

 önálló szabályozó szerv vezetője (rendeletek)

 önkormányzatok (rendeletek)

 Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot

idején (rendelet)

 Az EU jogszabályai Magyarországra is érvényesek

Az Országgyűlés jogalkotó tevékenysége

• Törvényt kezdeményezhet:

 Köztársasági elnök

 Kormány

 Országgyűlési bizottság

 Országgyűlési képviselő

• A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg

• Országgyűlés által elfogadott törvényt à aláírja az országgyűlés elnöke à majd megküldi a

köztársasági elnöknek, aki gondoskodik a törvény kihirdetéséről (Magyar Közlönyben)

Önálló szabályozó szerv jogalkotó tevékenysége

• Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság,

• Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

• Ezek elnökei rendeletet alkothatnak

6/b A kormány (megalakulása, megszűnése, főbb feladatai, és működése)

• A Magyarország a Kormány a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes

kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége.

• A kormányok feladatait általában az adott ország alkotmánya írja elő, ahogy hazánkban az
Alaptörvény.

• A kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek (9).

• A kormányfőt (miniszterelnököt) a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja

meg.
 • A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több, mint a felének
szavazata szükséges.

• A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha a miniszterelnök – vagy az egész kormány –

lemond

• a miniszterelnök meghal

• új országgyűlés alakul

• a miniszterelnöktől az országgyűlés megvonja a bizalmat és új kormányfőt választ.

• Konstruktív bizalmatlansági indítványt a parlament egyötödének támogatottságával és az új

kormányfő személyének megnevezésével lehet benyújtani. A bizalmatlansági indítvány
elfogadásáról vagy elutasításáról egyszerű többséggel dönt a parlament.

• A kormány megbízatásának megszűnésével hivatalban marad az új kormány megalakulásáig.

Ezt ügyvezető kormányzásnak nevezzük, s ebben az időszakban korlátozódik a
rendeletalkotási jog, nemzetközi szerződést pedig egyáltalán nem köthet a kormány.

A kormány főbb feladatai:

• a végrehajtó hatalom általános szerve, melynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe

• ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat

• védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait

• irányítja a központi közigazgatás munkáját, összehangolja tevékenységüket

• közreműködik a külpolitika meghatározásásban

• Biztosítja a törvények végrehajtását

• a Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint

államigazgatási szerveket hozhat létre. Irányítja a központi közigazgatási szervek munkáját

• feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve

törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot (a Kormány rendelete törvénnyel
nem lehet ellentétes)

• Biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését

• Irányítja a fegyveres erők, a rendőrség, a rendészeti szervek és a nemzetbiztonsági szervek

működését

A Kormány működése:

• Hetente ülésezik, döntéseit testületként hozza meg

• A döntések végrehajtásáról miniszterek útján gondoskodik

 • a Kormány az Országgyűlésnek felelős

• Feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz, a Kormány rendelete

törvénnyel nem lehet ellentétes

• Üléseket a miniszterelnök vezeti

• Tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein

7/b A Kormány és tagjainak jogalkotása, az önkormányzati jogalkotás

A kormány és tagjainak jogalkotása

• A kormány rendeletet alkot: eredeti módon vagy törvény felhatalmazása alapján

• A kormány tagjai is kibocsáthatnak rendeletet valamely törvény vagy kormányrendelet

végrehajtására

• A rendeleteket a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni

Az önkormányzati jogalkotás

• Az önkormányzatok képviselő-testületei is alkothatnak rendeleteket, ezek betartása csak az

adott település lakossága, a településen ingatlannal rendelkezők vagy ott valamilyen
tevékenységet végzők számára kötelező

8/b A köztársasági elnök

A köztársasági elnök jogállását az Alaptörvény rendezi.

A köztársasági elnök választása

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az

államszervezet demokratikus működése felett.

• Az Országgyűlés választja 5 évre (legfeljebb egy alkalommal újraválasztható)

• Megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a 35. életévét betöltötte és van

választójoga

• A választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők

legalább egyötödének írásbeli ajánlata szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a
szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő 1 jelöltet ajánlhat.
Annak, aki a több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

• Ha az első szavazáson 2/3-os többség kell, ha ez nincs meg, második szavazást kell tartani. A
második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első
szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet
 szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján
megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára
– a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt
jelölés alapján új választást kell tartani.

• A szavazási eljárást legfeljebb 2 egymást követő nap alatt be kell fejezni.

Ha akadályozott feladatai ellátásában, akkor az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az elnöki

jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a

megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A köztársasági elnök személye sérthetetlen.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és
politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat,
és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem
fogadhat el.

A köztársasági elnök hatáskörei

• A Magyar Honvédség főparancsnoka

• Önállóan gyakorolt feladatai:

• Képviseli Magyarországot

• Részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein

• Törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet

• Kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és

polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az
országos népszavazás időpontját

• Különleges jogrendet érintő döntéseket hoz

• Összehívja az Országgyűlés alakuló ülését

• Feloszlathatja az Országgyűlést

• Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára

megküldheti az alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az
országgyűlésnek

• Javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, Országos Bírósági Hivatal elnöke, a

legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére

• Kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét

• Megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar

Művészeti Akadémia elnökét
 • Kialakítja hivatala szervezetét

A köztársasági elnök miniszteri ellenjegyzéshez kötött intézkedései:

 Az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát

 Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket

 Kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó

szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat

 Megbízza az egyetemek rektorait

 Kinevezi és előlépteti a tábornokokat

 Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományos, valamint

engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését

 Gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát

 Dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben

 Dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben

 Dönt mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal

9/b Az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa

• Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve

• Az Alkotmánybíróság 15 tagját az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának

szavazatával választja

• 12 évre választják az alkotmánybírákat

• Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az

Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói
hivatali ideje lejártáig tart

• Tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet

Tevékenysége:

• az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem

hirdetett törvényeket;
• bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az
egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
• alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az
Alaptörvénnyel való összhangját;
• alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való
összhangját;
• a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az
alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel
való összhangját;
• vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
• az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és
hatásköröket gyakorol.

Az alapvető jogok biztosa = ombudsman

• Tevékenysége:

• Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki

kezdeményezheti.

• Az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy

kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Az alapvető jogok biztosa és a helyettesi nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak
politikai tevékenységet.

• Évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

• Választása:

• Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők 2/3-

nak szavazatával 6 évre választja.

• Helyettesei:

• a jövő nemzedékek érdekeinek védelme („zöld”biztos)

• Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelme

Ha az alapvető jogok biztosa akadályoztatva van, vagy e tisztség nincs betöltve, az alapvető
jogok biztosának jogkörét az általa kijelölt, ennek hiányában a korban idősebb helyettese
gyakorolja.

Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint a hatóság (közigazgatási

szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő
köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb
szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve,
közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó vagy közszolgáltatást végző
szerv) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy
annak közvetlen veszélyével jár (visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási
jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási pert – már kimerítette, vagy
jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja

- az Országgyűlés,

- a köztársasági elnök,

- az alkotmánybíróság,

- az Állami Számvevőszék,

- a bíróság, valamint az ügyészség nyomozást végző szerve kivételével az ügyészség

tevékenységét.

Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az
alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására – a vizsgált hatóság
egyidejű tájékoztatása mellett – ajánlást tehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. A
felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett
intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az alapvető
jogok biztosát.

10/b Az igazságszolgáltatás és az ügyészség

• Magyarország Alaptörvénye és külön törvény is rendelkezik a bíróságokról

• A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria

• A bíróság dönt

• büntetőügyekben, magánjogi jogvitákban,

• közigazgatási határozatok törvényességéről

• az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.

• A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki (határozatlan időre) és menti fel.

• A bírák függetlenek csak a törvénynek vannak alárendelve.

• A legfelsőbb bírósági szerv a Kúria, melynek elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök
javaslatára az Országgyűlés választ, 2/3-os többséggel.

• Helyi bíróságok (városi, fővárosi kerületi bíróságok)

• Törvényszék (megyei, fővárosi)

• Ítélőtáblák (Bp, Győr, Debrecen, Pécs, Szeged)

• Kúria

• Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja 9évre 2/3-os

többséggel

• A bíróságok szintjei hierarchikus jelleget mutatnak, a bírói függetlenség elve szerint nincs
köztük alá- és fölérendeltségi viszony.
 • Az Alkotmánybíróság alapvető feladata a törvényhozó és a végrehajtó hatalom alkotmányos
működésének ellenőrzése.

• A bírák kinevezésének feltétele 30. életév betöltése, a büntetlen előélet, egyetemi jogi
végzettség, jogi szakvizsga, legalább három év joggyakorlat, és legalább egy év bírósági
titkárként teljesített munkaviszony

• Bírót a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökének kivételével a bíró szolgálati jogviszonya
az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn.

• Ügyészség

• Magyarország Ügyészségéről Magyarország Alaptörvénye rendelkezik

• Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és

mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.

• Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban

• képviseli a vádat a bírósági eljárásban

• felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett

• Az ügyészség nem önálló hatalmi ág

• Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.

• A legfőbb ügyészt az ügyészek közül köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja

2/3-os többséggel 9 évre.

• A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről köteles beszámolni

• Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

• Az ügyészi szervezet felépítése megegyezik a bíróságok szervezeti felépítésével

11/b Az Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács

• Az Állami Számvevőszékről, Magyar Nemzeti Bankról és a Költségvetési Tanácsról

Magyarország Alaptörvénye és külön sarkalatos törvények is rendelkeznek

Állami Számvevőszék (ÁSZ)

• Az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve

• feladatai:

• Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását

• Az államháztartás gazdálkodását, a bevételek tervezését, a kiadások törvényességét

és célszerűségét
 • Az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését

• Ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi

• Elnökét az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával 12 évre választja

• Az ÁSZ elnöke az ÁSZ tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek

• A jelentést nyilvánosságra kell hozni

Magyar Nemzeti Bank

• Magyarország központi bankja

• Az ország monetáris politikájáért felel

• Elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre

• Tevékenységéről az elnök évente beszámol az országgyűlésnek

• A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján feladatkörében

rendeletet bocsát ki

Költségvetési Tanács

• Az országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv

• Az ország központi költségvetésének megalapozottságát vizsgálja

• Közreműködik a költségvetési törvény előkészítésében

• Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami

Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

12/b A Magyar Honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

• A Magyar Honvédség:

• Szerződéses, hivatásos katonákból áll

• feladata a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív

védelmi feladatok ellátása, nemzetközi joggal összhangban humanitárius
tevékenység

• Közreműködik a katasztrófák megelőzésében és elhárításában

• Irányítására jogosult: ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik az

Országgyűlés, köztársasági elnök, Honvédelmi Tanács, a Kormány valamint a feladat-
és hatáskörrel rendelkező miniszter
 • Rendőrség:

• A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a

közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme, részt vesz a jogellenes
bevándorlás megakadályozásában

• Nemzetbiztonsági szolgálatok

• A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és

törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.

A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai

pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

• Polgári védelem

• Tűzoltóság

13/b Pártok, szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek

Pártok

• A pártok közreműködnek a népakarat kialakításába és kinyilvánításában

• A pártokat az emberek azért alapítják, hogy választási győzelmet elérve, megszerezzék a

kormányzati hatalmat

• Alkotmányos demokrácia à többpártrendszer

• A pártok tagokkal és saját programmal rendelkeznek

• Alaptörvény: a pártok az Alaptörvény és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon

alakulhatnak és tevékenykedhetnek

• A pártok függetlenek, gazdálkodásukat az Állami Számvevőszék ellenőrzi

• Szigorú szabályok garantálják, hogy bizonyos tisztségek betöltői nem lehetnek tagjai
pártoknak

Szakszervezetek

• Védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit

Más érdekképviseleti szervek (köztestületek)

• Szakmai, gazdasági kamarák pl. Magyar Orvosi Kamara

 • Magyar Művészeti Akadémia

14/b A helyi önkormányzatok

• Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi

önkormányzatok működnek.

• A községek, városok a főváros és kerületei, valamint a megyék választópolgárainak

közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.

• A kötelező feladatain (pl. egészséges ivóvíz, egészségügyi alapellátás) túl a helyi

önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet
jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem
veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök
ellátását.

• A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül,

illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi
érdekű közügyeit.

• A helyi képviselő-testület elnöke a polgármester

• A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti

• Képviselő-testület:

• Az önkormányzat ügyeit önállóan szabályozza és igazgatja, döntéseit kizárólag

törvényességi okokból lehet felülbírálni

• Rendeletet alkothat

• A képviselő-testülete a polgármester vezeti

• Az önkormányzati vagyon tulajdonosa

• Helyi adókat állapíthat meg

• Önállóan alakítja ki szervezetét és működését

• Meghatározott időközönként ülésezik

• Közmeghallgatást köteles tartani

• A Fővárosban, megyei jogú városokban, illetve a megyékben a képviselő testületet

közgyűlésnek hívják.

• Polgármester:

• Képviselő-testület elnöke
 • 5 évente választják

• A Fővárosban Főpolgármester, a megyékben a közgyűlés elnöke tölti be a tisztséget.

• Jegyző:

• Vezeti a polgármesteri hivatalt

• Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat lát el

• Kinevezik, nem választják

15/b A közigazgatás szervezeti felépítése, a közigazgatási eljárás

• A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy

az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

• A helyi közügyekben az önkormányzati közigazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a

központi közigazgatás jár el. Az egyes közigazgatási szervek, szervezetek hatalmát területi
szempontból az illetékességük, az általuk lefolytatható eljárások típusa szempontjából a
hatáskörük határozza meg.

• A közigazgatási eljárást hivatalból vagy a közigazgatás ügyfeleinek kérelmére a

köztisztviselők/kormánytisztviselők folytatják le.

• A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és

szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályozza

• A közigazgatási eljárás célja az ügyfél jogának, vagy kötelezettségének megállapítása,

jogsértés megállapítása, szankcionálás, valaminek (pl.: tény, adat, stb.) az igazolása,
nyilvántartásba vétel

• A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy (vagy szervezet) kérelmére indul, és

többnyire határozattal zárul

• Indulhat hivatalból is, a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás, melyet
mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani

• Az ügyfél az a személy, akinek kérelmére az eljárás elindult, vagy akivel szemben az eljárás
célja valamilyen kötelezettség meghatározása

• A legtöbb közigazgatási eljárás „kétfokozatú”, az első fokon eljáró közigazgatási szerv

döntését jogorvoslati kérelem keretében a másodfokon eljáró szerv megváltoztathatja.

• A végleges határozat tartalmával szemben bírói jogorvoslat kérhető, amelynek alapja az

lehet, hogy az eljáró közigazgatási szerv nem a jogszabályok betartásával folytatta le az
eljárást
 • A hatáskör

• Az adott ügyben az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet jogszabály

az adott típusú ügy intézésére feljogosít és egyben kötelez. Kizárólagos hatáskör
esetén a hatáskör csak egyetlen közigazgatási szervet illet meg. Hatáskör hiányában a
megkeresett közigazgatási szerv köteles az eljárást megtagadni.

• Az illetékesség

• A hatáskörrel rendelkező szervek közül a jogszabály jelöli ki, hogy melyik szerv járjon
el. Több ilyen szerv közötti ütközés esetén a felettes szerv dönt.

16/b Emberi jogok

• Emberi jogokat három generációra oszthatjuk:

• Szabadságjogok és politikai jogok

• Állampolgári jogok

• politikai szabadságjogok

• egyesülési és gyülekezési jog

• szólás- és sajtószabadság

• lelkiismereti- és vallásszabadság

• Személyi szabadságjogok

• személyi sérthetetlenség

• levéltitok sérthetetlensége

• lakás sérthetetlensége

Ezek a jogok a közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé jogi korlátokat állítanak.

Az állam harmadik személlyel szemben is védi (pl. állampolgárok lakásának sérthetetlensége,

levéltitok) ezeket a jogokat. A szabadságjogok megvalósulásának garanciái döntően jogi garanciák.

• Gazdasági, szociális, kulturális jogok csoportja

• munkához való jog

• pihenéshez való jog

• egészséghez és szociális biztonsághoz való jog

• művelődéshez való jog

Ezeknek a jogoknak nagy része nem alanyi jellegű, vagyis a jog eszközeivel nem kényszeríthető ki
minden vonatkozásban.

Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok, illetve az államot pozitív cselekvésre ösztönző
jogok. Pl. pihenéshez való jog – 8 órás munkaidő

• Harmadik generációs jogok

• Globális jogok, nemzetközi dokumentumok biztosítják pl. egészséges környezethez való jog,
gyermekek jogai, fogyatékosok jogai

17/b Az Alaptörvényben biztosított alapvető jogok. Ismertessen közülük négy alapvető jogot
bővebben!

 Magyarország elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek

tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

 Az alapvető jogok korlátozása csak törvény által, más alapvető jog érvényesülése vagy
valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az ahhoz feltétlenül szükséges mértékben,
az elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben
tartásával lehetséges.

 Annak akinek alkotmányos jogait az állami szervek megsértették, jogában áll az

alapjogsérelem miatt keletkezett igényeit bíróság előtt érvényesíteni.

 Az Alaptörvény „Szabadság és felelősség” című fejezete tartalmazza az alapjogokat (II-XXIX.

cikk)

 Az alapvető jogokat az Alaptörvény alapján nem csak az embert, hanem az egyéb törvény
alapján létrehozott jogalanyokat is megilleti. Kivéve az olyan alapjogok, amelyek
természetüknél fogva csak az emberhez kötődnek (pl. vallásszabadság)

 A kiválasztott 4 alapvető jog ismertetéséhez lásd az előző kidolgozott tételt

18/b Az Alaptörvényben szereplő alapvető kötelezettségek

Állampolgári kötelességek

Az Alaptörvény „Szabadság és felelősség” című fejezete tartalmazza az alapvető kötelezettségeket

(XXX-XXXI., XVI cikk (3)-(4) bekezdés)

• Honvédelmi kötelezettség

• Arányos közteherviselés

• kiskorú gyermek taníttatása

 • Gondoskodás (Szülő köteles gondoskodni kiskorú gyermekéről, a nagykorú gyermek köteles
rászoruló szüleiről gondoskodni)

19/b A magyar állampolgárság fogalma, keletkezése

Az állampolgárság: egy konkrét állam és egy ember (természetes személy) között fennálló jogi
kötelék, amely nem utal a személy etnikai eredtére.

A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény határozza meg: „Magyar

állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki az Alaptörvény
vagy e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar
állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

Az állampolgárság szabályozásának elvei:

• A leszármazás elve – felmenők alapján

• Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül
született, illetve az anya és apa jogállása között)

• Család egységének elve

• Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a
jogszabályokon keresztül érvényesül.)

• Hontalanság kiküszöbölésének az elve

• Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb)

Az állampolgárság keletkezése:

• Születéssel a törvény erejénél fogva keletkezik

• „Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke„ -

Vérségi elv

• a gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező

bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon lakóhellyel
rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét - Területi elv

• Az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

• Családjogi tények alapján

• az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy

• a teljes hatályú apai elismerés, a szülők utólagos házasságkötése által.

20/b A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása

A magyar állampolgárság megszerzése:

• Honosítással:

• nyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni

• Letelepedési, bevándorlási, EGT- tartózkodási engedély

• büntetlen előélet (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat)

• magyarországi megélhetés és lakóhely biztosított

• a magyar nyelvismeret (alkotmányos alapismereti vizsga vagy mentesség formájában

történő) igazolása,

• a honosítás Magyarország érdekeit (közbiztonságát és nemzetbiztonságát) nem sérti.

• Kedvezményes honosítással I.:

• legalább három éven keresztül folyamatosan Magyarországon lakott

• a honosítás előzőekben ismertetett feltételei fennállnak és ha
• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy
házassága a házastárs halálával szűnt meg vagy
• kiskorú gyermeke magyar állampolgár vagy
• magyar állampolgár fogadta örökbe vagy
• magyar hatóság menekültként elismerte.

• Kedvezményes honosítással II.:

• legalább öt éven keresztül folyamatosan Magyarországon lakott

• a honosítás előzőekben ismertetett feltételei fennállnak és ha

• az ország területén született vagy

• kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.

• Kedvezményes honosítással III.:

• legalább tíz éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az

állampolgársági kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár,
vagy
• öt éve érvényes házasságban él olyan személlyel, aki az állampolgársági
kérelem benyújtásának időpontjában magyar állampolgár, és közös
gyermekük született és
• büntetlen előéletű (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat)
• a honosítás Magyarország érdekeit (közbiztonságát és nemzetbiztonságát)
nem sérti.
• magyar nyelvtudását igazolja.
• Speciális kedvezmények:
 • A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar állampolgárok, akiknek felmenője
magyar állampolgár volt folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Nem kell magyarországi
lakóhellyel rendelkeznie, de magyar nyelvtudását igazolnia kell.

• Visszahonosítással:

• Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár
kérhet. Magyar nyelvtudást igazolni kell.

• Nyilatkozattétel alapján:

• Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi

jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit az 1945. szeptember 15-e és
1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak.

• aki Magyarország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi
állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve,
hogy a születése napján szülei magyarországi lakóhellyel rendelkeztek és a
nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve Magyarország
területén lakik. A nyilatkozatot az érintett a tizenkilencedik életévének betöltéséig
teheti meg.

• aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je
előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

• A nyilatkozat elfogadása esetén állampolgársági bizonyítványt állítanak ki.

• A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat pedig bíróság előtt

megtámadható.

A magyar állampolgárság megszűnése:

• Lemondás

• a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új

állampolgárság megszerzésének tényét, (ami a hontalanság kiküszöbölésének elve
miatt szükséges) és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel, vagy
Magyarország területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta vagy
külföldön élő magyar állampolgárként nincs bejelentett, érvényes tartózkodási helye
Magyarországon.

• Visszavonással

• a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem

értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a
személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte
meg

• jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények

elhallgatásával a hatóság félrevezetése.
 • a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az
állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt.

• Az állampolgárság visszavonásáról a köztársasági elnök dönt. A határozat ellen bírói

jogorvoslatra nyílik lehetőség.

A magyar állampolgárság igazolása:

• Érvényes személyazonosító igazolvánnyal

• Érvényes magyar útlevéllel

• Állampolgársági bizonyítvánnyal

• Ellenkező bizonyításig honosítási okirattal