Professional Documents
Culture Documents
Allatszimbolumtar Vigh E Bevezetes
Allatszimbolumtar Vigh E Bevezetes
A –Z
ÁLLATSZIMBÓLUMTÁR
A valós és képzeletbeli állatok jelenléte a népi
kultúrában, a teológiában, az irodalomban,
a művészetekben és a kultúrák történetében jelzi
A –Z
ÁLLATSZIMBÓLUMTÁR
azt a kivételezett szerepet, amelyet a fauna jelentett
az embernek az őt körülvevő világgal kialakított
kapcsolatában. Képzőművészeti és irodalmi
ábrázolások sokasága tanúsítja a zoomorf
és olykor szörnyszerű ábrázolásokban
az emberi fantázia gazdagságát.
A több ezer éves állatszimbolikát feltérképező
Állatszimbólumtár megjelentetésével eddig adós volt
a magyar könyvkiadás. A kötet szócikkei az antik
és a bibliai hagyományra épülő európai tradíciókból
kiindulva az ennek szerves részét képező magyar
művelődésre és népi kultúrára helyezik a hangsúlyt.
A művelődéstörténet e sajátos területe
és a szimbólumok évezredes története iránt
érdeklődő olvasó és kutató az A-tól Z-ig sorrendbe
állított 122 valós és képzeletbeli állat szimbolikus
jelentésváltozatait követheti nyomon
az olvasmányosan informatív, de a források
jelölésével a további kutatások számára is hasznos Szerkesztette
szócikkekben. VÍGH ÉVA
BALASSI KIADÓ
5400 Ft
ÁLLATSZIMBÓLUMTÁR
A –Z
Szerkesztette
VÍGH ÉVA
A kötet szerzői
© Szerzők, szerkesztő
ISBN 978-963-456-049-4
ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 F
Farkas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
A Fecske . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
Antilop . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Fogoly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
Főnix . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
B Fürj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Bagoly/kuvik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
Bálna/cethal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 G
Bárány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Galamb/gerle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Baziliszkusz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Gém/kócsag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Behemót . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Gólya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Béka/varangy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 Griff . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Bika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
Birka/juh . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 GY
Bogár, szkarabeusz, Gyík . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
szarvasbogár, cserebogár . . . . . . . . . . . . . 38
Bölény/bivaly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 H
Borz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Hal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
Búbos banka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 Hangya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Harkály . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
C Hárpiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
Caladrius . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Hattyú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
Cinege/cinke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Héja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
Hermelin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
CS Hiéna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138
Csalogány/fülemüle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Hiúz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
Csiga . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Hód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
Csikóhal/hippokamposz . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Holló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
Hüdra/hidra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
D
Darázs, lódarázs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 Í
Daru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Íbisz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
Delfin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
Denevér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 J
Disznó/sertés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 Jégmadár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
E K
Egér, patkány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Kacsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156
Egyszarvú/unikornis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Kagyló/gyöngykagyló . . . . . . . . . . . . . . . . . 158
Elefánt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 Kakas, tyúk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160
Az embernek az állatvilággal való kapcsolata a legrégibb idők óta jelen van a környező
valósághoz fűződő viszonyában és a valóságot értelmező képzeletében. Bizonyos vadálla-
toktól félt, másokat szeretett és megszelídített, egyeseket tenyésztett, másokra vadászott.
Olykor az égen a csillagképekben vélte őket felfedezni, vagy – és ez számunkra különö-
sen fontos szempont – istenségek és démoni erők, erények és vétkek megtestesülését látta
bennük. Az állatok szimbolikus megjelenítése és értelmezése, a zooszimbolika, a törzsi és
a különböző ókori vallásokban, csakúgy, mint a világvallásokban, például az európai kul-
túrát meghatározó kereszténységben egyaránt megtalálható. Így a valóság és a képzelet, a
természet és a miszticizmus összekapcsolódásának több évezredes története sajátos művé-
szet-, eszme-, irodalom- és általában véve művelődéstörténeti folyamat. Az állatábrázolás
mindig is tükröt tartott az ember elé; a különféle állatok szépsége vagy csúfsága, a nekik
tulajdonított jóság vagy gonoszság, erő vagy gyengeség, s egy sor egyéb moralitáspár alap-
ján, szimbolikus formában az ember gondolkodását, szenvedélyeit és erkölcseit, az ember
és ember közötti viszonyokat testesítette meg.
Az állatok szerepe a művészetekben az ókortól (sőt a prehistorikus ábrázolásoktól) nap-
jainkig meghatározó, hiszen minden korszak a maga hiedelmei, hite és céljai érdekében
ábrázolta őket, hol allegorikus értelmezésben, hol gazdag szimbolikus jelentéssel. A má-
gikus, a vallásos, a „naturalista” ábrázolás mindig meghatározott spirituális, eszmei és er-
kölcsi tartalmakhoz kapcsolódott, és az állatszimbolika a képi megjelenítés révén pontosan
közvetítette a – gyakran olvasni nem tudó – néző számára a megfelelő üzenetet. A modern
művészetek a múlthoz képest sokkal szabadabb módon viszonyulnak a természethez, de
az egyéni víziók sem nélkülözhették és nélkülözhetik a szimbolika több évezredes hatását.
Az állatok jelképként való szerepeltetése, a korábbi évszázadok eszmei indíttatását nem
feledve, a szimbolika alkalmazásával vagy akár átalakításával továbbra is része a művészi
képzeletnek.
Az irodalmi és képzőművészeti alkotások tartalmi-formai elemzése, a textusok és a kon-
textusok hermeneutikai sokrétűsége, a vallási–történeti–költői képek gazdag szimbolikája
és szimbólumrendszere végtelen interpretációs lehetőséget kínált és kínál az állatszimbo-
lika vonatkozásában is. Az állatok folyamatos jelenléte a népi és a művelt képzeletben, a
teológiában, az irodalomban, a művészetekben és a kultúrák történetében jelzi azt a ki-
vételezett szerepet, amelyet a fauna jelentett az embernek a környező világgal kialakított
kapcsolatában. Az állatfajok sokfélesége, a képzelt és a valóban létező állatok különleges
harmóniájában, moralizáló-leíró szándékkal és különféle szimbolikus interpretációt felkí-
nálva gazdagította az irodalom, a művészetek és a népi képzelet révén a művelődéstörténet
korszakait. A közvetlen megfigyeléseken alapuló, az ókori őstudományos leírásokban, a
középkori enciklopédiákban és bestiáriumokban olvasható állatábrázolások meglehető-
sen változatos, képlékeny, sőt legtöbbször polivalens, így az adott körülményekhez, reto-
rikai vagy morális célzathoz, műfajhoz bármikor alakítható alakot vettek fel. Ahol pedig
a közvetlen tapasztalat és ismeret nem volt képes a természet vagy a természetfeletti erők
hatalmát és az erkölcsiségeket megmagyarázni, ott az űrt a képzelet egészítette ki. A kép-
zőművészetben és az irodalomban a zoomorf és olykor szörnyszerű ábrázolások sokasága
jelzi az emberi fantázia mindent felülmúló hatalmát. Amikor a sok részletében mindmáig
pontosnak mondható antik vagy középkori zoológiai leírások sorát fantázialények telje-
sen valóságszerű ábrázolása gazdagítja, az embernek a természetről és benne saját magá-
ról alkotott képéről kaphatunk valós, ám többnyire szimbólumokban közvetített fogalmat.
Ugyanakkor még a fantázialényeket, a szörnyeket is a megfelelő „rendszertani” csoporto-
sításba illesztik a reneszánsz kort alig meghaladó időkben is. A természettudósok minden
megkülönböztetés nélkül ábrázolták a valós vagy annak tekintett állatokat a mindmáig sok
tekintetben érvényes megfigyeléseket tartalmazó, a zoológia történetében mindenképpen
alapvető műveikben. A 17. század a mai értelemben vett tudományos gondolkodás és ta-
pasztalat kezdetét jelentő korszak, míg a felvilágosodás és általában a modern kori encik-
lopédikus szellem Linnével megalkotta az élővilág modern tudományos rendszerezésének
és a nevezéktannak az alapelveit. A pozitivista 19. században a biológia terén racionális ala-
pokon álló, lényegre törő felfedezéseket tettek a fajok keletkezésének darwini elméletétől
függetlenül is. A 20. század technológiai és tudományos felfedezései pedig a felvilágoso-
dástól számítható folyamat betetőzését jelentették: az állatok antropomorf látásmódját az
empirikus szemlélet váltotta fel. Nyilvánvaló tehát, hogy az állatokhoz kötődő szimbolikus
értelmezések a 17. század második felétől a mindennapi gondolkodásban egyre inkább te-
ret engedtek az állatokkal kapcsolatos ismeretek tudományos, észszerű felfogásának, ami
– látszólag – kevesebb lehetőséget kínál a szimbolikus ábrázolásoknak.
Mind az allegorikus, mind pedig a moralizáló szemlélet, bár mindmáig érvényes lehet
irodalmi-művészeti kontextusban, elsősorban a kora újkorig jellemezte az európai gon-
dolkodást és civilizációt. A 18. századi felvilágosodás hatására, a tudományos gondolkodás
uralkodóvá válásával az addig létrejött szimbólumrendszer fokozatosan elvesztette jelentő-
ségét. Korunkra a feledés homályába merülhetne a zoomorf ember- és antropomorf állat-
ábrázolások szimbolikája, ha a művelődéstörténet, s benne az irodalmi és művészi kifejezés
folyamatos és mindent átható több évezredes története nem emlékeztetne az állatokhoz
kötődő erkölcsi, társadalmi és eszmei-spirituális kapcsolatok sokrétűségére. Mind a mai
napig nem csak a nyelvekben él tovább az ártatlan bárány, a gyáva nyúl, a hízelgő macska,
az irigy kutya, a ravasz róka, a bölcs bagoly, a szorgalmas méh, a lassú csiga, a bőgő szamár,
a bús gerle vagy a mocskos disznó etológiailag régen megcáfolt képe. Az állatokról alkotott,
tudományosan és rendszertanilag mégoly megalapozott ismereteink ellenére (vagy éppen
azzal együtt), a több évezredes hagyományban gyökerező meggyőződésünk és hiedelmeink
továbbélnek, és – nélkülözzenek bár minden természettudományos alapot – a művészet-,
az irodalom- és a művelődéstörténet szerves részét képezik, ami mindmáig alátámasztja
az állatszimbolika létjogosultságát.
*
Az Állatszimbólumtár szócikkeinek összeállításakor – az idegen nyelveken különféle meg-
fontolásokból összeállított szimbólumszótárak ismeretében, de őket nem követve – az a
szándék vezetett bennünket, hogy primer források alapján és azok konzekvens jelölésével
kompakt, olvasmányos és a további kutatások számára hasznos kézikönyvet állítsunk ösz-
sze. Bár minden kultúra gazdag állatszimbolikai hagyománnyal rendelkezik, kötetünkben
Vígh Éva
és szerzőtársai
A –Z
ÁLLATSZIMBÓLUMTÁR
A valós és képzeletbeli állatok jelenléte a népi
kultúrában, a teológiában, az irodalomban,
a művészetekben és a kultúrák történetében jelzi
A –Z
ÁLLATSZIMBÓLUMTÁR
azt a kivételezett szerepet, amelyet a fauna jelentett
az embernek az őt körülvevő világgal kialakított
kapcsolatában. Képzőművészeti és irodalmi
ábrázolások sokasága tanúsítja a zoomorf
és olykor szörnyszerű ábrázolásokban
az emberi fantázia gazdagságát.
A több ezer éves állatszimbolikát feltérképező
Állatszimbólumtár megjelentetésével eddig adós volt
a magyar könyvkiadás. A kötet szócikkei az antik
és a bibliai hagyományra épülő európai tradíciókból
kiindulva az ennek szerves részét képező magyar
művelődésre és népi kultúrára helyezik a hangsúlyt.
A művelődéstörténet e sajátos területe
és a szimbólumok évezredes története iránt
érdeklődő olvasó és kutató az A-tól Z-ig sorrendbe
állított 122 valós és képzeletbeli állat szimbolikus
jelentésváltozatait követheti nyomon
az olvasmányosan informatív, de a források
jelölésével a további kutatások számára is hasznos Szerkesztette
szócikkekben. VÍGH ÉVA
BALASSI KIADÓ
5400 Ft