Hunyadi János családja Havasalföldről származott.

Maga Hunyadi Luxemburgi

Zsigmond udvarában nevelkedett, és itt tanulta ki a kardforgatás mesterségét is.
Hunyadi I. Ulászló királytól szolgálataiért cserébe hatalmas földbirtokokat kapott, és
elnyerte az erdélyi vajda címet is.
Hunyadi földbirtokai a török területek szomszédságában feküdtek, így különösen
örült, amikor a déli végvárakat is rábízta a király.
A török többször betört Erdélybe, és rabolva, fosztogatva végigdúlta a falvakat

Hunyadi János azonban legyőzte és kiűzte az ország területéről az ellenséges sereget

Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadalrévén már kortársaitól

kivívta magának a törökverő melléknevet

annak ellenére, hogy az általa vezetett másik két jelentős csata, a várnai és a rigómezei súlyos vereséggel
végződött

Hunyadi sikereit a lovagi, a huszita és a könnyűlovas hadviselés ötvözésének

köszönhette. Páncélosai fegyelmezetten hajtották végre utasításait., ügyesen
alkalmazták a szekérvárat és a portyákat. Mivel a török sereg Kis-Ázsiában is le volt
kötve és tartani lehetett a keresztény hatalmak törökellenes összefogásától, a
szultán békét kért a magyar királytól. Az 1444-ben megkötött béke- a szultán
Drinápolyban, Ulászló Nagyváradon írta alá- komoly eredményt hozott: a török
kiürítette Szerbiát. A király és Hunyadi, úgy látták, hogy itt az alkalom a török
kiszorítására az egész Balkánról. A pápa is új hadjáratra ösztönözte az uralkodót.
1444 őszén Ulászló és Hunyadi a békeszerződést megszegve újabb hadjáratot
indított. Csak kisebb erőkkel rendelkeztek. A pápai ígéret ellenére az itáliai hajók
nem akadályozták meg az ázsiai török hadsereg átkelését Európába. A kétszeres
túlerőben lévő szultáni seregtől Hunyadi Várnánál vereséget szenvedett. A csatában
a magyar sereg jelentős része és a király is odaveszett.
A nándorfehérvári diadal: 1453-ban II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt. 1456-
ban a szultáni sereg Nándorfehérvárat vette ostrom alá majd legyőzte a szultáni
hadat
1456. augusztus 11-én vesztette életét a nándorfehérvári táborban kitört
pestisjárványban a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János
Az 1446–1453 között kormányzói tisztséget is betöltő főkapitány és erdélyi vajda győzelmeinek
köszönhetően az oszmánok – a hős halála után – hosszú évtizedekig kerülték a háborút
Magyarországgal, így hazánk értékes időt nyert nemzeti reneszánszának kibontakoztatására.

László király 4000 fegyveressel Nándorfehérvárra. Kíséretében volt természetesen Cillei Ulrik is.
Hunyadi László nagybátyjával, Szilágyi Mihállyal ment a király elébe. A királyt, Cilleit és még
néhány urat a várba hívták, de az őket kísérő fegyveresek előtt hirtelen bezárták a várkaput.
Másnap Hunyadi László rövid szóváltás után karddal megölte Cilleit, és kényszerítette a fiatal
királyt, hogy nevezze ki őt az ország főkapitányává. Buda felé hazatértében a király Temesvárott
időzött, ahol újabb megaláztatás érte: Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet előtt meg
kellett esküdnie, hogy Cillei haláláért a Hunyadi testvéreken nem áll bosszút, sőt, a két Hunyadi
fiút testvéréül kellett fogadnia
A kényszer alatt tett esküt semmisnek tekintve a király Budán elfogatta a két Hunyadi fiút és
híveiket. 1457. március 16-án Hunyadi Lászlót lefejeztette, a 14 éves Mátyást pedig fogságba
vetette és május második felében magával vitte Bécsbe, majd szeptember végén a prágai
rabságba
1.) A főnemesek megnyerése ˗ magas hivatali tisztségek adományozása ˗ földbirtokok
adományozása 2.) A török kérdés rendezése a) a második végvárvonal kiépítése ˗ Jajca
elfoglalása ˗ Szabács elfoglalása b) a betörő török hadsereg elleni védekezés
megszervezése (1479. Kenyérmező – Kinizsi Pál győzelme) c) cél: a törökök
visszaszorítása minél délebbre
Mátyás első felesége: Cillei Erzsébet eljegyezték egymást majd váratlanul meghalt
Második felesége: Podjebrád katalin szülés közben halt meg
Harmadik felesége: Aragóniai Beatrix határozott, művelt, meddő volt
A Corvinus (hollós) vezetékneve utalás a Hunyadiak hollós címerére és magának Mátyásnak a
melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta.

Miután Mátyás király második házassága, az Aragóniai Beatrixszal kötött is gyermektelen

maradt, fiául fogadta, és 1479-ben a hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte