A gyakorlat megnevezése: CNC PROGRAMOZÁS Száma: 13

Tananyag Jegyzetben: 142-192 oldal

A gyakorlat célja és megszerzendo ismeretek:
• Alapveto CNC programozási ismeretek megszerzése, programfuttatás CNC szerszámgépen
• Rendszerelemek, számjegyvezérlési módok
• Programnyelv szerkezete
• Koordináta rendszerek, koordináta transzformációk, nullpontmérés
• CNC nyel szerkezete, program összeállítás, program szimuláció
• Vezérlési funkciók, forgácsolás CNC szerszámgépen

Ez az összeállítás a gyakorlatra történo felkészülést segíti elo, nem helyettesíti az eloadásokat.

Célja az, hogy a CNC szerszámgépek muködését, ISO szerinti programozását, kezelését
alapszinten bemutassa. Nem foglalkozunk ebben a leírásban pl. lineráris hajtásokkal, abszolút
mérorendszeres szerszámgépekkel, ún. muhelyszintu programozással, 5D-s megmunkálással,
paraméteres programozással, stb.

NC vezérlés, NC szerszámgép, CNC, (Computer) Numerical Control, számvezérlés

NC szerszámgépen olyan elektronikus

Olvasó, vagy NC programmemória
programvezérléssel ellátott
szerszámgépet értünk, ahol a
gyártandó alkatrésszel kapcsolatos
NC interpreter
(dekódolás)
minden a technológiai, geometria,
kapcsolási információ
M T S F G X Z I K
alkatrészprogramban, valamilyen
Közbenso tárolók
digitális adathordozón (lyukszalag,
Kapcsolási információk Útinformációk
mágneslemez, mágnesszalag, RAM,
M T S F G X Z I K flash memória stb.) van rögzítve.

Ha a vezérlés rögzített logikájú

PLC
óra
INTERPOLÁTOR
elektronikával valósul meg, az eljárás
Input Output neve NC, ha mikroprocesszorral,
engedélyezés x a(t) z a (t)
kész (ready) z helyzet számítógéppel (szabadon
Szerszámgép
x helyzet programozható logikájú számvezérlés),
xr zr
állapot
(végállások,
akkor az eljárás neve CNC.
Szabályozó Szabályozó
kapcsolási telj. erosíto telj. erosíto
pontok)
Az ábrán kéttengelyes CNC vezérlés
méroegység
(x irány) látható
szervómotor
(x irány)

szervómotor méroegység
SZERSZÁMGÉP (z irány) (z irány)
 NC- Helyzet- Sebesség Mozgás-
alapjel szabályozó szabályozó Erosíto Motor átalakító Szán

Tachométer

Útméro

Elotolási sebesség: F200

Célpozíció: X120

Helyzetszabályozó
Ellenorzo jel = névleges célpozíció – tényleges pozíció
X tengely tényleges

Golyósorsó

Sebességszabályozó
pozíciója

X
Tényleges
sebesség

Útméro rendszer

Tachogenerátor Hajtómotor
NC program felépítése

Az alkatrészprogram formája szövegfájl, melynek szintaxisa többé-kevésbé szabványos (ISO

6983). Az alkatrészprogram sorait NC mondatoknak nevezzük. Az NC mondatok elemi
utasításokból: NC szavakból állnak. A szó címbol, jelbol és adatból álló karaktersorozat.

Fontosabb NC címek: Mondatszám

1.Mondatszám (N)
2.Elokészíto funkció (G) Elokészíto funkciók
3.Koordináták
(X,Y,Z,U,V,W,P,Q,R,
A,B,C,D,E)
4. Interpolációs adatok (I,J,K) Célpont koordináták
5. Elotolás (F)
6. Fordulatszám (S)
7. Szerszámhely (T)
8. Vegyes (kiegészíto) funkciók
(M)

N10 G90 G01 X-15 Y30 F100 M03

Példa a programra: 1.szó 2.szó 3.szó 4.szó 5.szó 6.szó 7.szó

%O1001 Cím:X 4. szó

N1 T1 M6
N2 G90 G0 G54 S1200 M3
N3 X120 Y135 Jel:-
N4 G43 Z150 H1
N5 Z102
Érték:15
N6 G1 Z70 F240
N7 G0 Z150
N8 M5 Technológiai adatok
N9 M2
% Kapcsolási adatok

A program összeállításakor a munkadarab koordinátarendszerében kell leírni a szerszám

programozott pontjának a pályáját, mégpedig minden esetben úgy, mintha a mozgásokat a
szerszám végezné. Az alkatrészprogramnak tartalmaznia kell a szerszámpályák geometriai
adatait, technológiai leírását és kapcsolási információkat is. A szavak sorrendje a mondaton
belül tetszoleges, a mondatok végrehajtása a beírás sorrendjében történik.
NC vezérlo felépítése

Mondatelokészíto, mondatfeldolgozó (NC interpreter)

Ellenorzi az alkatrészprogram szintaxisát, kifejti az esetleges makró-kifejezéseket. A

feldolgozott mondatok közbenso tárolóba (pufferbe) kerülnek, melybol az interpolátor és a
PLC dolgozik.

PLC (Programable Logic Controller)

Az adott gépre, géptípusra írt PLC program, a kezeloi beavatkozások és az NC

mondatfeldolgozó által küldött információk, valamint külso érzékelok, jeladók jelei alapján
különbözo beavatkozó-szerveket kapcsol, pl. vezérli a szerszámcserét, munkadarab-cserét,
elvégez különbözo biztonsági reteszeléseket (pl. letiltja a mozgást nyitott munkatér-ajtó, vagy
nyitott vezérloszekrény-ajtó esetén)

Interpolátor (digitális pályagenerátor, DPG)

A szükséges gyorsítások, lassítások figyelembevételével pozíció alapjelet szolgáltat az egyes

tengelyek (X, Y, Z) számára. Lehetséges interpolációs módok: lineáris interpoláció,
körinterpoláció, spline interpoláció stb. Ez azt jelenti, hogy kimenetein néhány
millisecundumonként megjelenik az adott pillanatban az adott tengelyen elérendo pozíció
érték.

Sebességszabályozó-kör. Hajtások

A sebeségszabályozó-kör a mérorendszer által mért pillanatnyi pozíció, és az interpolátor által

szolgáltatott pozíció alapjel alapján digitális vagy analóg sebesség alapjelet generál a hajtások
számára. Lényegében ez az NC vezérlo kimenete.
A hajtások valósítják meg a sebesség és áramszabályozást, illetve inverterek (ezek már
erosáramú eszközök) felhasználásával vezérlik a szinkron szervomotorokat, melyek
golyósorsókon keresztül mozgatják az egyes tengelyeket.

Útmérorendszer

Az NC szerszámgépgép útméro-rendszerét mérolécek vagy forgójeladók képezik, melyek a

gép X, Y, Z stb. tengelyeinek pozícóját jelzik vissza. Ezek az érzékelok általában egy
nagypontosságú osztással ellátott üveglapból és optikai érzékelokbol állnak, és relatív
elmozdulások mérésére alkalmasak. Ahhoz, hogy abszolút pozíciót mérhessünk szükség van a
gép bekapcsolása után ún. referenciapont-felvételre.

Referenciapont-felvétel

Ennek során a kiválasztott tengely rögzített, állandó sebességgel ráfut a refenciapont-

kapcsolóra, majd lassú sebességgel lejön a kapcsolóról és megkeresi az elso nullimpulzust.
Ezt pontot jegyzi be referenciapontként, a gépi koordinátarendszer helyét kijelölo értékek
automatikusan írodnak be a gépi helyzetregiszterekbe. (A nullimpulzus egy speciális jel a
méroelemen.) Innentol kezdve állapíthat meg érvényes abszolút pozíciót a vezérlés.
2D/2.5D/3D

2D 3D

2? D

Amennyiben a megmunkálás során a gép mind a három tengelye egyidejüleg és egymással

szinkronban mozog, 3D-s megmunkálásról beszélünk. (D=„Dimenzió” ) Ha egyszerre csak
két tengely mozog, harmadik tengely pedig pozícionálást végez amikor az elso ketto áll
– szakaszos mozgás -, a megmunkálás 2.5D-s (teraszos megmunkálás). Két koordináta
tengely mentén az együttes mozgás 2D-s megmunkálást eredményez.

Koordináta-rendszerek

+Y

+X

+Z

Jobbkéz

Az egyes koordináta tengelyek programozásakor használt NC címeit a szabványok rögzítik

(MSZ 7789, ISO/R 841 és a DIN 66217 alapján).
Az elsodleges mozgásokat X,Y,Z a másodlagosokat U, V, W és a harmadlagosokat P, Q,
R címmel kell programozni. A forgó tengelyek értelmezése: X körül A, Y körül B
Z körül C. Ha pozitív X Y, Z, tengelyirányból az origó felé tekintünk, akkor az A,B,C
szögek az óramutató járásával ellentétesen növekszenek. A gépi mozgásirányokat
vesszovel jelöli a szabány (X’, Y’, Z’). A szerszámtengely iránya a koordinátarendszer Z
tengelyirányával egyezik meg, és távolodva a munkadarabtól, növekszik.
 X
F M

X Z
Z W
Y
R
Szerszámgép koordináta rendszere R
Y X
W
M
F
Z

Munkadarab

Szerszámgép koordináta rendszere

Géphez kötött, a Z tengely iránya a foorsó tengelyvonalával párhuzamos. Helyét a

refenciaponttól a vezérlés illesztésekor jelölik ki. Jobbsodrású koordinátarendszer, X a
hosszabb, Y a rövidebb tengely.

Munkadarab koordináta-rendszer

A munkadarab tetszoleges pontjához kötheto. A tengelyirányok értelme akkor egyezik meg a

gépi elmozdulások értelmével, ha a kérdéses irányban a szerszám végzi a mozgást. Különben
ellentétes értelmu. A tengelyek párhuzamosak a gépi irányokkal.
Az alkatrészprogramban szereplo koordinátaértékeket mindig a munkadarab
koordinátarendszerében kell megadni, mégpedig úgy, mintha a szerszám végezné a mozgást.

Nullpont eltolás, munkadarab nullpont bemérés

Z Z Munkadarab A gépi koordináta

rendszerben a munkadarab
koordináta rendszer
origójának helyét a nullpont-
Y eltolással jelölhetjük ki.
X X0 : nullponteltolás X
W irányban
Y0 : nullponteltolás Y
irányban
Y0 X0 Z0 Z0 : nullponteltolás Z
irányban
M: szerszámgép koordináta-
M
rendszer origója
X
Y W: munkadarab koordináta-
rendszer origója
A munkadarab-koordinátarendszer meghatározása különbözo módon történhet: éltapintóval,
méroórával vagy forgószerszámmal érintofogással, mérofejjel.
Nullpont méréskor a vezérlés „BEÁLLÍTÁS” menupontjában a szerszám programozott
pontjának a munkadarab (W) koordináta rendszerében érvényes értékeit kell beírni az X,
Y, Z helyekre.

Ha a munkadarab felületi minosége lehetové

teszi, forgó szerszámmal érintofogást
vehetünk.
Megadandó értékek az ábrán látható esetre:
X0 számításához: x=-TD/2
Y0 számításához: y= -TD/2
Z0 számításához:
• aktív szerszámhossz korrekció
esetén: Z=rz
rz

• Nem aktív szerszámhossz korrekció

esetén: Z=rz+TL

Nullpont bemérés érintofogással (Forgó szerszám)

Az éltapintóval történo nullpont

L része között nem szunik meg az
Beírandó érték: X koordináta
x=-d/2
Ha a munkadarab másik szélét érinti meg
az éltapintó: x=L+d/2
beállítás hasonló az érinto fogás
alkalmazásához. Kézi
üzemmódban, kis fordulatszámon
(n≈500) megérintjük a
munkadarabot. Addig mozdulunk
el a kérdéses tengely mentén,
ameddig az éltapintó alsó és felso
excentritás. Beírandó értéknél az
éltapintó d/2 méretét figyelembe
kell venni.
Nullpont bemérés éltapintóval

Ha kapcsoló típusú tapintóval

érintjük meg a munkadarabot
– megmérjük – akkor a
méroalprogram hívásakor az ábrán
bemutatott esetben az rz, rx, ry
értékeket meg kell adni, azért, hogy
a szükséges számításokat a vezérlés
elvégezhesse.

Nullpont bemérés mérotapintóval

Szerszámbemérés

A szerszám koordináta
rendszerében kell
megállapítani a szerszámok
hosszát és átmérojét. Ezen
értékeket szerszám méret
korrekcióként értelmezi a
vezérlés. A mérés történhet
külso szerszámbeméron,
vagy etalon szerszámmal
F
hitelesített szerszámbe-
Z mérésre szolgáló tapintóval a
gépen.
X
Szerszám-
hossz korrekció

Szerszám -
átméro
korrekció
Gyorsmenet

Ha nincsenek ilyen eszközeink, akkor a szerszámgép asztalára helyezett, adott méretu

hasábot, vagy a munkadarabot kell megérintenünk egy alapszerszámmal. Ennek szabadon
választott hosszméretéhez képest állapítjuk meg az egyes szerszámok méreteltérését, amelyek
a hosszkorrekciót jelentik. Így azonban csak az adott gépen érvényes hosszméret
korrekciókat kapunk.
TD/2

F
TD/2

F
Szerszám
TL korrekciós értékek TL

A méroberendezés lencserendszerét olyan

helyzetbe kell mozgatni az (1)-es és (2)-es
orsókkal, hogy a látómezoben (4) a
szálkereszt a szerszámélet a jelölt módon
érintse. Ekkor a szerszámhossz (TL) és a
szerszám félátméro (R) a kijelzoen
leolvasható.

Külso szerszámbemérés (Megmunkáló

központhoz)
 Belso szerszámbemérés
(Eszterga gép)

Belso szerszámbemérés
(Megmunkáló központ)

Hosszkorrekció:

T01 szerszám:
TL=-∆L1

T02 szerszám:
TL=-∆L2
Z
T03 szerszám:
TL=0

X T04 szerszám:
TL=-∆L4

Hosszkorrekció meghatározása alapszerszámmal

Pont G90 G91

Elmozdulások programozása
X Y X Y
P1 0 30 0 30
Marás: P2 20 30 20 0
60 P3 20 50 0 20
P4 60 50 40 0
20
P5 80 30 20 -20
P6 80 0 0 -30
P3 P4
P7 50 20 -30 20
20

P1 P2 P5 G90: abszolút méretmegadás a

P7
50

Y munkadarab koordináta
rendszerében
30

20

P0 P6
G91: Növekményes adatmegadás,
X a szerszám pillanatnyi
50 helyzetéhez képest, elojel-
80 helyesen
 Abszolút Növekményes
P1 P2
P1
P1
∆z
P2
z y P2 ∆y
30 z y ∆x
30
∆x=10
20 20 ∆y=15
x
∆z=20
40 x 40

G90 X40 Y30 Z20 G91 X-10 Y-15 Z-20

Fúrás
A szerszám programozott pontja:

Programozott pont fúrószerszámoknál,

furatmegmunkáló méretes szerszámoknál a
szerszám csúcspontja (P).
Esztergaszerszámoknál a lekerekítési sugár Esztergálás
koordináta tengelyekkel (X-Z) párhuzamos
érintoinek metszéspontja (P),
vagy a lekerekítési sugár középpontja (S).
Szerszámbeméro készüléken a „P” pont
könnyen mérheto. Marószerszámoknál a
Marás
szerszámtengely és a homlok felület
érintosíkja (S), vagy a maró legnagyobb
sugáron lévo pontja (P) a programozott pont.
Gömbmaró esetén a talppont (P) vagy a
gömbközéppont (S) programozható

Pozícionálás gyorsmenettel:

G0 Xx Yy Zz

ahol x, y, z a végpont koordinátái. A mozgás egyenesvonalú a beállított korlátok melletti

leggyorsabb sebességgel. Például: G0 X0 Y-100 Z10

Lineáris interpoláció, körinterpoláció :

Lineáris interpoláció

G01 Xx Yy Zz

Y N... G01 G90 X50 Y10 F...

P1 N... G01 G91 X40 Y-30 F...
40
Körinterpoláció (XY síkban)
Lineáris interpoláció programozásakor a
P2 szerszám az érvényes elotolási sebességgel (F)
10
egyenes pályán megy a programozott célpontba.
10 50 X Elmozdulás közben forgácsolhat.
 Körinterpoláció programozásakor a szerszám a
Körinterpoláció: pillanatnyi és célhelyzet közötti utat körív
mentén teszi meg.
G02/G03 Xx Yy Ii Jj A kör középpontjának adatait
G02/G03 Xx Yy Rr X irányban I,
Y irányban J,
P0=kezdopont Z irányban K címmel kell megadni,
P1=célpont(végpont)
M=középpont és mindig úgy, hogy a kezdoponthoz
Irány:G02 képest elojeles növekményt programozzuk.
J A körív kezdopontjából a végpontba az
Y
P0 P1 óramutató járásával megegyezo (G02) irányba,
I M
X
illetve ellentétesen (G03) vezethetjük a
szerszámot. A körbejárási irányt a harmadik
tengely pozitív iránya felol kell nézni.

Y X Z Y végpont
P1 F Fy
G03 G03 G03 70
G02 G02 G02
X Z Y
Fx
P0 kezdopont
Irány: P0 c P1 , az óramutató járásával 40
ellentétes (G03)

J
Abszolút adatmegadás: középpont M
G90 G03 X10 Y70 I-50 J-20 20
I
Növekményes adatmegadás:
G91 G03 X-70 Y30 I-50 J-20
Ha P1 =P0 , teljes kör: 10 30 80 X
G90 G03 X80 Y40 I-50 J-20
G91 G03 X0 Y0 I-50 J-20

Sugárkorrekció, kontúrkövetés Programban leírhatjuk a szerszám programozott

pontjának pályájátl (G40), vagy a sugárkorrekció
G40, G41, G42 alkalmazásával (G41, G42 ) a tényleges kontúrt.
Az elso esetben a szerszámpálya megadásakor
nekünk kell figyelembe venni a szerszámsugár
méretét a program írásakor, így a szerszámsugár
G42 változása esetén az egész programot módosítani
JOBB OLDAL
G41
kell.
BAL OLDAL A második esetben nem a szerszámközéppont
pályáját kell megadni, hanem a munkadarab
Z
kontúrját. Ekkor a szerszám pályáját a vezérlés
határozza meg a program futtatásakor a
Y programban megadott kontúr és az éppen
érvényes szerszámsugár alapján, így a
X szerszámkopás miatti a korrekció is egyszeru.

A vezérlés a kiválasztott koordinátasíkban (G17-G19), aktivizált korrekciós regiszter mellett (D)

a kontúr adataiból, és a szerszám helyzetébol kiszámítja a szerszámsugárral eltolt ekvidisztáns
(egyenközu) pályát. Jobb (G42) és baloldal (G41) megállapítása a kör irányának megállapí-
tásával megegyezo módon történik.
További parancsok
M2, M30 Program vége
M3 Foorsó bekapcsolása (forgásirány óramutató járásával megegyezik)
M4 Foorsó bekapcsolása (forgásirány óramutató járásával ellentétes)
M5 Foorsó állj
M8 Hutofolyadék bekapcsolása
Tt szerszámváltás, ahol t a beváltani kívánt szerszám száma
Hh szerszám hosszkorrekciós regiszter száma Dd szerszám átméro korrekciós regiszter
száma

Öröklodés

Pl.: Ha egy adott címen nem adunk meg új értéket, akkor a

mondat megörökli az elozo mondatban érvényes értéket.
G01 X5 Y10 Z15 (Vannak azonban olyan NC címek is, amelyek csak egy
G01 X5 Y10 Z20 mondatra érvényesek)
A G címen az öröklodés ún. G-kód-csoportokon belül
helyett elég az, hogy muködik. Ilyen csoportok pl.:
G1, G2, G3
G01 X5 Y10 Z15 G40, G41, G42
Z20 G90, G91
Tehát a G1 programozása pl. nem írja felül a G90-et.

DNC-renszer

A korábban fejlesztett NC berendezések alkatrészprogramjaikat lyukszalagon kapták. A DNC

berendezések dönto változást jelentettek ezzel szemben, mert ezeknél a számítógép megfelelo
adatvonalakon töltötte be NC irányítórendszerbe a programokat. Ez muszakilag és
szervezéstechnikailag is jelentos elorelépés volt, hiszen a központi irányító számítógép
lehetové tette monitorizálási, diagnosztikai feladatok megoldását, megmunkálási folyamatok
összehangolását, termelésirányítási feladatok megoldását intelligens muködési módok
kialakítását. Ez a fajta irányítási mód, az NC vezérlok memóriájának méretkorlátai miatt a
CNC vezérlok korában sem veszítette el a létjogosultságát. A nagyméretu programokat tehát
nem töltjük be a vezérlés programtárába, hanem külso számítógéprol DNC-módban futtatjuk.
A DNC lehetové teszi a többgépes
vezérlést, az elektromechanikus
információ bevitel (lyukszalag, floppy
lemez) elmarad, és ez által a
megbízhatóság no Az
alkatrészprogramokat a folyamatirányító
számítógép külso memóriájában tárolják,
amelyeket szükség esetén a
szerszámgépek hívnak le. A számítógép
így átveszi az elosztóállomás és a puffer
tároló feladatát. A számítógépet
folyamatirányítási célokra is
használhatják, és a munkadarab
megmunkálásán kívül az anyagmozgást
is irányíthatja. A központosított
programellátás egyéb elonyei mellett
folyamatos gép és rendszerállapot
figyelés valósítható meg.
Példaprogram

A következo ábrán látható munkadarab elkészítésekor a piros színnel jelölt kontúrt kell marni.
Munkadarab adatai: Anyaga: C45. Elogyártmány: 120 mm x 70 mm x 20mm
Szerszámgép adatai: Típus: KONDIA B640/NCT Max. fordulatszám: 12000 ford/p
Fohajtás teljesítmény: 7.5 KW
Maximális elotolás: 30000 mm/p
Munkadarab befogása: Gépsatuba

Szerszám adatai: Forg. sebesség: 120 m/perc

Fordulatszám: n=1910 ford/perc
F6AJ2000DL30 KC625M Fogankénti elotolás: 0.08 mm/fog
(Kennametal) Elotolási sebesség: 917 mm/perc
d2 = 20
l1 =10
l2 =38
l3 =50 Szerszámhely: T1
z=6 Hosszkorrekció: H1
Sugárkorrekció: D1

8
Z

20

R60
30

50

70

Y
10

20

80

110

120
%O1009 Program azonosító

N5 G91 G28 Z0 T1 N5:Szerszámcsere a cserélési Z koordinátán

N15 G90 G54 G40 G17 N15:Abszolút adatmegadás (G90), unkadarab

nullpont kijelölés (G54), kikapcsolt
N20 S1910 M3 pályagenerálás (G40), XY sík kijelölés
(G17)
N25 G0 X-30 Y-30 Z50 N20:Fordulatszám bekapcsolása (M3)

N30 G43 Z12 H1 N25:Pozícionálás gyorsmenettel biztosági

távolságra, a munkadarabon kívülre és
N35 G1 G42 Y10 D1 F917 fölé

N40 X80 N30:Pozícionálás a marási mélységre, pozitív

elojelu (G43) hosszkorrekció (H1)
N45 X110 Y20
N35:Ráállás a munkadarab kontúrra, szerszám
N50 Y50 a jobb oldalon (G42), elotolás: 917 mm/p

N55 X80 Y60 N40-N65:Marási kontúr leírása

N60 X20 N70:Túlfutás (átfedés) a kontúron

N65 G3 X20 Y10 R60 N75-N80: Eltávolodás a kontúrtól. Eloször

munkaelotolással, majd gyorsmenettel
N70 G1 X35 Y10
N85:Z irányú eltávolodás
N75 Y-2
N90:Program vége
N80 G0 G40 Y-30

N85 Z100 M5

N90 M2
%
 JEGYZOKÖNYV 13
BUDAPESTI MUSZAKI EGYETEM
Gépgyártástehnológia Tanszék

Programozandó alkatrészkontúr:
Forgácsolási sebesség:
Fordulatszám:
Elotolás:

NC program: %

Szerszám rajza és méretei:

Szerszámhely:
Szerszámkorrekció:
TL szerszám hossz:
TD szerszám átméro:
Megállapított nullpont
X0:
Y0:
Z0:

Készítette : NEPTUN kód: Dátum: Neve:

2004. Gyakorlatvezeto:
Aláírás: Tanulókör: Aláírása: