--::Ql:::---::r-.',,--,.

AZ óKoRI VILÁG

EHNATON
a a
l- . r f r ,.
trgytpTom Toroolo

menhotep fáraő annak a [[I. Amenhotepnek rombolták |e a régi isteneknek emelt templomo-
volt a fia, aki a xnII. dinasztia uÍalmát sZá. kat és szentélyeket.
mos ázsiai és afrikai térségrekiterjesztette. A hivatalnoksereg azonban elzüllött, és mivel
Amenhotep uralkodásának hatodik esztendejé- Ehnaton a hadsereggel nem törődött, az apja áIta|
ben felhagyott a régi vallás gyakorlásával, és meghódított területek legnagyobb részételvesz-
egyetlen isten, Aton monoteista kultuszát tette tette. Halálaután Tutankhaton követte a trónon,
magáévá. Az Ehnaton nevet is ezért vette ÍeI, aki arra kényszerült' hogyAtont nyilvánosan meg-
amely annyit tesz: ,,aki üdvös Aton számára,, ' tagadva visszaállítsa az ideig|enesen,,leváltott''
Ezt követően az űj vallást Egyiptom népéreis Amon kultuszát; ezt űgy is kifejezte, hogy nevét
rákényszerítette, és Karnakban, a régi isteneknek Tu tankham onra v á|toztatta,
szentelt épületek helyén hatalmas templomokat
emeltetett. A főváros, amely addig Thébában
volt, mintegy háromszáz ki|ométerrel délebbre, Él.t.és oz ó|to|o eIkövetett bŰnök
egy a Nílus partján fekvő településre került,
amelynek jelenleg Armana a neve. Itt Ahet-Aton Bk. e. 1353: Egiptonfliraója bsz.
_ aZaZ,y\ton fényhegye'' - néven egy új várost lk. e. 1345: feloeszi az Ehnaton naset, és eg

építettfel. Mindekőzben központosította a kor- új, nonote,ista aallást oezet be

mányzatí hatalmat, a gazdaság irányítását, őriási Egiptonban.

IG. e. 1336: halálalor a nép megtagadta az új
foldeket sajátított ki, és súlyos adókat vetett ki
aallást, és aissz,atért a régi
a lakosságra. Ügynökei a birodalmat jáwa sorban
isteneihez.
 SZANHERIB
Asszírio kiró |yo

mikor Szanherib Kr. e. 704-ben apjátóI, E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök

II. Sarrukín királytól átvette fu szíria trőniát,
*et tartomány, Palesztina és Babilon területén is lG. e. apját kt)Oetve a trónon Asszíria
:=ikelés tört ki. AZ elkövetkező években frirálya lesz.

Szanherib több hadjár atot vezetefi visszaszerzé- IG. e. 703: törzsi területeÉet pasztít el
Babilontól délre.
;uk érdekében'
a Zagrosz-hegségben talilható
.\ palesztin felkelést Egyiptom is támogatta,
királysógokra tánad.
rz afrikai birodalom ellen indítandó büntető had- lk. e. 701: leaeri a palesztinÍetketést; hatalmns
.,arat
azonban nem indult el, mert - ahogy Héro- r:áltságdíjat csifrar ki JeruzstÍlembő l
jl]toSZ írja egerek rágták szét az az ostrom befejezéséért.
- asszírok íjhúrja-
IG. e. 700: az Egiptom ellen tervezett
:: és a rcgezeit.
hadjóratot az egereh támadÍsa
.\ kaldeusok királya lk. e. 691-ben elfoglalta
neghiúsítja.
Babilont, és a város Vagyona segítségévelmegvá- [G. e' 691: legőzi a kaldeusokat és az
*áro|ta az e|ámiták támogatását. Szanherib azon- elónittihat Halulénél.
:rn támadást indított, és Haluléné| győze|met e. 689: földig ronbolja Babilont'
.inttott az egyesült kaldeus-elámita sereg felett. e. 681: sajátfiai grilfrnlják negjanuárban,

Izlz, a csatában a saját Serege is olyan súlyos vesz- fe lte h aő en Ninive oá ro sá ban'

:eséget szenvedett, hogy két évbe tellett, mire

:endezni tudta a sorokat.
IG. e. 689-ben aztán visszatért Babilonba
- az
ijikori világ kulturáIis fővárosába _, ostrom alá
..-ette,
majd pedig lerombolta a várost. A pusztítás
.,lr.an mértékű volt, hogy az egész ókori világban

:íre ment. A hadifoglyokat arra kényszerítették,

:og1' Szanherib palotájáva| és a nyolc mérfold
:osszúságúvárosfallal együtt építsékújjá Ninive
...írosát.

Szanheribet sa1át fiai gyilkolták meg IG. e.

131-ben. Emlékét Lord Byron versei is őrzik.

:::nherib egy horci szekéren, omint hodserege é|éntér

, sszo egy gyóze|mes csotóbó|
 ARGO SZI PHEIDON
a a
Athén zso rnoko
heidont fuisztotelésZ nevezte zsarnoknak,
Görögország első zsarnokának. Sőt, úgy tűnik,
a zsarnok szó is vele kapcsolatban került be a gö-
rög nyelvbe.
Pheidon, a Peloponnészoszi-fé|sziget keleti
részéntalá|hatő fugosz örökletes királya, olyan
gyalogos hadsereget állított fel, amilyen korábban
Európában még nem |étezett, csak Ázsiában. Kr.
e, 669-ben megverte a spártaiakat Hysiaénél,így
aztán szembekerült a polisszal, amely hagyomá-
nyosan a zsarnokok ellenfelének tartotta magát.
Pheidon |egyőzte Spártát, majd Athén ellen for-
dult.
Aigina, amely ekkorra építetteki flottáját, ép-
pen háború b an á||t az Égei-tenge r térségébenleg-
nag1'obb tengeri hatalomnak számítő Athénnal.
Pheidon szövetséget kötött Aigina városáva|, ám
Athén eleste után Aiginát is elfoglal ta, N\ítő|ag
itt verte az első ezüstből készült pénzérméketis.
Egységes súly- és mértékrendszeÍtvezetett be,
és Athént követve számta|an görög polisz tért át
Pheidon rendszerére.
Kr' e. 668-ban támogatta a pisatisiakat, amikor
azokát akarták venni az olimpiai játékok irányítá-
sát Elisz városá||amától. Korinthoszt is megpró.
bálta elfoglalni, ami miatt ismételten szembeke-
rült a spártaiakkal. Úgy tűnik, Sziküon, Szamosz
és Milétosz is a kezére került.
fuisztotelész zsarnol<nak nevezte Pheidont.
mert hatalma inkább katonái erején, semmint
a nép beleegyezésén nyugodott. fugoszban ahata-
lom egyetlen ember, nem pedig az ariszto|<rácia
kezében összpon tosul t, ahory az a többi poli szban
megszokott volt.
Pheidon feltételezhetően egy korinthoszi pol-
gárháborÍban halt meg, amelynek eredményekép-
pen abban a városban is egy zsarnok került hata-
lomra. Nemsokára Epidaurosz' Megara és Sziküon
városállamait is zsarnokok irányították.
lk. e. legőzi a spárni ludseregu: Athén
egedüli urának hiáltja ÉinagÍt'
Kr. e. 668: átz;eszi m olinpiai jÍtékokuednohsqét.
Kb. lk. e. 660: meghal a korinthoszi polgÍrhá-
borúban,
 TARQtJINII.]S, A GŐGoS
Rómo utoIsó kiró lyo
arquinius Superbus, azaz Gőgós Tarquinius az
ókori Róma hetedik és egyben utolsó királya
t.olt. Apját vagy nagyapját, Tarquinius Priscust
- szerzéséhez. A Lars Porsena vezette seregnek si-
akit IG. e. 579-ben gyilkokak meg - Servius
Tullius követte a trónon. Tarquinius azonban
magának szerette volna megkaparintani a hatal-
mat' ezért Kr. e. 534-ben meggyilkoltatta
Tulliust, annak feleségét és testvérét,majd utób-
bi hitvesét feleségül Vette' és Róma királyának
kiáltotta ki magát. Trónra lépésétkövetően kor-
|átokat nem ismerő zsarnokként uralkodott' és
számta|an szenátort végeztetett ki. A szomszédos
latin törzsek ellen indított hadjárataival megpró-
bálta ugyan elnyerni a nép szeretetét, a rómaiak
azonban despotikus uralma mellett azért is meg-
re tették, mert etruszk származású volt.
lk. e. 509.ben aztán TaÍquinius fia, Sextus
megerőszakolt egy előkelő hölgyet, akit Luc-
retiának hívtak - ekkor a rómaiak fe||ázadtak.
.{ felkelést ugYanaz a Brutus család vezeÍÍe,
amelynek egyik tagja otszáz éwel később a Caesar
e||eni merényletben is vezető szerepet játszott,
.\ felkelés eredményeképpen aZ egész Tarquinius
családot |<líjztékRómából. Maga Tarquinius Et-
ruriába menekült, ott kért segítséget trónja vissza-
került ugyan legyőznie Rómát, és területeket is
szereztek, a l<lrá|yság visszaá||ítása azonban meg-
hiúsult, így a következő ótszáz évben a római köz-
tár saságot v á|aszto tt v ezetők i rányíto t ták.
E|ete és oz ó|to|o elkövetett bŰnök
IG. e. 564: mtgszületifr, a neglilkolt
Tarqunius Priscus fiafr ént oag
unoiájafrént.
Kr. e. 534: neggilholja Tullius iinilyt, annah
feleségétés tesnérét; Róna hetedih
kinÍlya lesz.
534-509: Róna frorlótlan uraként
mindenfrit kiaégeztet, aki
szembefurdul uele.
IG. e. 509: fia, Sextus megerőszaÉolja Lacretilít,
mire a csaLÍdot hiíjzik Rónából.
IG. e. 505: suiműzetésben hal meg.
 POLT]KRATESZ
aa

a
Szo m osz zso rn o ko

olükratész és két fivére akkor szerezték meg
a hatalmat Szamosz városában, miközben a polgá-
rok a város falain kívül éppen Héra istennő ünnepén
vettek részt. Miután Polükatész saját teswéreitől is
megszabadult, óriási flottát építtetett,hogy azza|
fosztogassa az Égei-tenger vizeít átsze|ő hajókat.
Szerződést kötött Egyiptomma|, ám amikor
IG. e. 525-ben a perzsák támadást indítottak az
észak-afrikai birodalom e|Ien, az ő oldalukra állt,
Yégzete akkor teljesedett be, amikor Szardisz
peÍZsa kormányzój a, oroetész magához csalogatta
a szárazfo|dre, ahol aztán keresztre feszítették.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök
540: áneszi a hatalrnnt Szamosz szigetm,
najd negilholtatja kétÍbérét'

és több tucat hajóval segítette a peÍZsa flottát. Bk. e. 525: ánÍll a perzsók oldalára, amilor

A hajókon két politikai ellenfelét is elküldte, azol negnÍmadják Egiptonot'

keresztre feszíti k Kis - Ázsiá ban.
meÍt azt remélte, hogy így megszabadulhat tőlük
_ őkazonban egy spártai sereg éléntértek vissza.
Polükratésznak, nagy szerencséjére, sikerült ha-
mis pénzzel megvesztegetnie a spártaiakat.

NAGY SANDOR
a a
Mokedónio kirólyo

agy Sándort olyannyira vérszomjas uralkodó-
nak tartották, hogy a Bibliában, Dániel
könyvében,,,a harmadik vadállat''-ként szerepel,
aki óriási vérengzésthozaz emberiségre. A Korán
a ,,Kétszarv6''-ként emlegeti, és aztjövendöli
la, hogy az utolsó napokban a Sátánna| együtt
pusztítja majd el a földet.
Zsarnoki karrierje lk. e. 340-ben kezdődött'
amikor apja, a makedón II. Fülöp he|ytartívá
emelte. Az akkor még csak tizenhat esztendős if-
jű azonna| leverte a médek |ázadását Trákiában,
ró- legnagyobb városukat elfoglalta, és saját magárő|
Alexandropolisznak keresztelte el. Két éwel ké-
sőbb, a khairóneai csatában az á|ta|a vezetett
 roham pusztította e| a thébaiak elit alakulatát.
a ,,Szent Sereg"-et.
Sándor lk. e. 336-ban annak ellenére Ma.
kedónia tőnjára került, hogy köze vo|t az édesap.
ja elleni merénylethez. Fülöp ugyanis ismét meg-
nősült, fia születetq ezért nem Sándor örtikölte
r.olna a trónt. Sándor anyja volt férje mellett a kis-
fiút, sőt annak csecsemőkorú húgát is meggyilkol-
ta: á||ítő|ag saját kezű|eg dobta őket arccal lefelé
a |ángok közé. Fülöp új felesége szintén a véreng-
zés á|dozatává vá|t.
A görögök fe||ázadtak, mire Sándor vá|aszu|
Foldig rombolta Théba városát.A város lakosai kö-
ziú| hatezer embert helyben kivégezrctett, továb-
bi harmincezret pedig rabszo|gának adott el.
E brutális tettaztán térdre kényszerítettea görög
poliszokat. Ezt követően hadat üzent Perzsiának,
|átsző|ag bosszúból azért, meft a perzsák százit-
r.en éwel korábban lerohanták Görögországot.
Tanára,fuisztotelész is mindig azt tanította ne|i,
hogy a perzsákhoz hasonló barbár népek csak
a görögök rabszolgái lehetnek.
Sándor |egyőzte a Granikosz folyó mentén fel-
sorakozó peÍZsa sereget' közel négyezer görög
zsoldost felkoncolt, kétezer túlélőtpedig rabszol-
gának adott el. Dareiosz peÍZsa kiráIlya| az
isszoszi csatában ta|á|kozott, ahol a becslések sze-
rint öt-tízezer perzsa harcos Vesztette életét.Mi-
után ezt követően elfogta Dareiosz király felesé-
gét, gyermeket nemzett neki. Magához rendelte
a király kedvenc eunuchját, és a perzsa uralkodó
híres háremeis az övé lett, ahol háromszázharvan-
öt _ az év minden napjára egy - gyönyörű ázsiai nő
éldegéltboldogan.
Ezután a Földközi-tenger keleti parwidékén ta-
|á|hatő városok felé vette az irányt, sorra pusztíwa
e| azo|<at, amelyek ellene mertek szegülni. Tírosz
városa például uryan megadta magát, de nem en-
gedte, hory Sándor vallási ünnepséget rcndezzen
ott. A maked őn vezér ekkor megrohanta a várost, és
a katonákkal együtt a civileket is legyilkolta. Nők és
gyermekek égtek el elevenen, amikor felgyujtotta a
templomot, ahol menedéket kerestek maguknak.
A város elfoglalása után kétezer katonakorban |évő
férfiűt feszíttetett keresztre a tengerparton, har-
mincezer embert pedig rabszolgának adott e|. Gáza
városában a teljes frrfilakosságot legyilkoltatta,
aperzsakormányzőt pedig addig Vontatta egy harci
szekérhez kötözve, míg meg nem halt.
Nagy Sándor egyetlen kardcsapás nélkül fog-
lalta el Egyiptomot. A Palesztinán keresztüirveze-
tő visszaút során porig rombolta Szamáriavárosát,
kivégeztette vezetőit és azokat, akik menekülni
próbáltak. Miután a gaugemélai csatában ismétel-
ten győzelmet aratott Dareiosz seregei felett,
elfoglalta Babilont, a Közel-Kelet leggazdagabb
városáÍ., ahol katonái öt teljes héten keresztül mu-
|atoztak. Babilon után Perzsia fővárosa, Persze-
polisz következett, amelyet Nagy Sándor
- felte-
hetően részegségében- felgyújtott.
Sándor tovább folytatta a menekülő Dareiosz
üldözését, és senkinek nem kegyel mezeÍt, aki az
űtjába került. Amikor Dareioszt megölték, Sándor
üldözni kezdte a gyilkosokat; miután elfogta
a legfőbb királygyilkost, Besszoszt, mezte|enre
vetkőztette' megkorbácsoltatta, az orrátés a füle-
it Iev ágatta, maj d pedi g keresztre f eszíttette. Ez-
után tovább nyomult kelet felé. Eközben történt.
hogy részeg dühében |eszűrta legiobb tábornokát
és legbizalmasabb barátját, Kleitoszt.
Az ónmagát a ,,vi|ág uraként'' beállító Nagy
Sándor egyre több peÍzsa szokást vett fel, így az-
tán azok a görögtik, akik nem voltak hajlandóak
a keleti hagyomány szerint leborulni előtte, a leg-
kisebb vétségértis halállal bűnhődtek. Számta|an
,,összeesküvésre'' derített fényt, és sorra |<tvégez-
tette azokat ahadvezéreket, akik még apjának fo-
gad tak hű sége t. Az összees küvőke t megk ínozták,
ha|á|ra kövezték, vagy egyszerűen csak meggyil-
kolták. Elkezdte felnyitni és elolvasni emberei le-
veleit. Ha valaki akárcsak a legcsekélyebb mér-
tékben is elégedetlenkedett, aZ vagy egy speciális
osztagban ta|áLta magát, amelyet azÍ,án a |egveszé- -.* .- :*1* **4.'

lyesebb küldetésekre küldtek, vagy élete végéíg

egy távoli helyőrségbe került.
Perzsia után Indiábavezette seregét, aho|vá. + ,ll
rosokat pusztított el, felkonco|va azok lakosságát. ti,rfa:*..*1*n--
Masszaga városánáL például szabad elvonulást
ajánlott fel a települést védő hétezer indiai zsol- \

N
dos katonának, aztán amikor nem voltak hajlandó-
ak beállni a seregébe, és saját honfitársaik ellen
harcolni, gyermekeikkel és feleségeikkel együtt
mind egy szálig kivégeztette őket. !'íIt
A Hüdaszpész fo\yőná| Pórosz indiai királlyal silfiI
került szembe. Az itt vívott csatában becslések
szerint |Z 000-Z3 000 indiai harcos esett el, ráadá-
sul a király két fia is életétvesztette. Nagy Sándor
hadserege egészen aBiasz folyóig jutott, ahol a ha-
lálosan fáradt sereg már nem volt hajlandó tovább.
menni. Bár vezérúk azza| biztatta őket, hogy nem-
sokára elérik a vi|ág végétjelző Keleti-őceánt, a
katonák csakaz észak-indiai sivatagot és a Himalá-
ját|átták maguk előtt. Nagy Sándor birodalma ek-
kor már nagyobb volt, mint bármelyik addigi perzsa
uralkodóé, sőt még a górög mitológia hőseinek tel-
jesítményétis felülmúlta'
Ahelyett, hory arra ment volna vissza, amerről ér-
kezett, seregét délnek indította, és újfent keresztre
feszíttette az el\enszegplő városok kormányzőit, az
e l le nál lás ra buzdítő b rahmanokat ped i g f e|a|<asztat-

ta. Multan városáná| maga Nagy Sándor is megsé-

rŰ
ri|t, ezért a város teljes lakosságát|emészáro|tatta.
!'
Ezt követően Gedroszián (a mai Makran siva-
tagos vidékén)vezette keresztül seregét, ahol
a katonák fele, valamint a csapatot kísérő összes
asszony és gyermek is odaveszett. Nagy Sándor
egyszerűen azért döntőtt aZ eÍÍevezető út mel-
lett, mert akik addig megpróbálkoztak a vállalko- Amikor a makedón csapatok tiltakozni kezd-
zássa|, mind kudarcot vallottak. Perzsiába vissza- tek amiatt, hogy a perzsa a\attva\őit részesíti
térve tisztogatásba kezdett azon kormányzők előnyben, azonna| kivégeztette a szervezkedő-
között' akiket a birodalom írányítása végett ha- ket. Egy tömeges esküvőn nyolcvan parancsnokát
gyott hátra. Néhányat a si1át kezéve| ölt meg. adta hozzá perzsa hercegnőkhoz _ ő maga egy-
 á.
-u.
Szerre hármat is feleségül vett. Eközben azt aZ Nogy Sóndor e|ső nogy gyózelmét oroijo o pezsók Íe|efl
utasítást küldte a görög városállamoknak, hogy is- o Gronikosz ío|yónó|, Kr. e. 334-ben
tenként tiszteljék'
Nagy Sándor lk. e. 323-ban, mindössze har-
minckét éves korában, Babilon városában hunvt
el, egy tíz á||ő napig tartó tivornya után. Jó okunk
van feltételezni, hogy megmérgezték.Mivel nem
volt egyértelműen megjelölt utódja, a birodalom
gyorsan széthullott. Nagy Sándor had1áratai
során Makedónia férfilakosságának nagy
része odaveszett, aZ ország pedig olyannyi-
t
ra meggyengült, hogy soha többé nem tu-
\
dott felemelkedni.

Ezen o X|X. szózodi portrén Nogy Sóndor

lóihoió heroikus pózbon, kedvenc lovo,

Bukepholosz melleti

k, e. 356: július 20-án szijletiÉ Mafredónia megtámadja Indiát,

, Pellában. és lenészárolja azokat, ahik
IG. e. 340: leaeri a nédeka. szembeszállnah aele.

Kr. e. 338: legyőzi a thébaiak ,,Szent Sereg"-ét, k. e. 3?6: legőzi Póroszt a Hüszpadészfolyó
trG' e. 336: belekneredih apja megilÉolásába. melletti Csatóban; katonái

Kr. e. 335: elpusztítja Thébát. fel lázadnak, miután egéralmí)aé

IG. e. 334: krohanja Ks-Ázsiát. uálih, hog Nag Sándor touább
k. e.33?z lenészuirolja Tírosz és Gázaférfi- ahar menni, és a ailóg r:égéig
lakosságÍt, az asszonyoÉat és folytatni akarja a hódítást és

gyermekeket rabszolgánafr adja el; a mészirlást,

e lfo gla lj a Egy ip t o n o r. Kr. e. 325: lemésuÍroljaMultan lakosstigát;
Kr. e. 331: elpusztítja Szanáriát; leglőzi heresztülhaj tja seregét G edroszián,

Dareiosz seregét Gauganélánál; ahol embereinek

elfoglalja Babilont. a fele életétoeszti.
Kr. e. 330: részegsége alatt felégeti Persze-poliszt; k' e. 3Z4: tisztogatást rendez a perzsiai
megilfrolja apja höoetőit, kormányzófr hözött; megöli

k. e, 3Z9: megcsonkíttafia és keresztre feszítteti az ellene szegiilő maÉedónohat;

Dareiosz gilhosát. perzsa hercegnőfrhel házasítja össze
IG. e. 328: részeg diillében negöli banitját, parancsno kait ; is tennek nyi laánítja

Kleitoszt. magit.
k. e. 3Z7 : meghöaaeli, ltog1 alatnalói k' e. 3Z3: egy tíz napig tartó tiaornya utón
leboruljanak előtte, és negilkolja életétoeszti Babilon oárosában;
azokat, aÉik erre nem hajlandók; fe l u hx ő en megmérgezték.
 CSIN SI HT]ANG.TI
Kíno csószó ro

Cseng Hsziang néven született későbbi tett látni, hogy a k, e. ZI0 körül beköve tkező ha|á-
császár tizenhárom éves korában lett a Kína la időpontját sem lehet teljesen pontosan meghatá.
északnyugati részéntalá|hatő Csin állam uralko- rozni. Holttestét egy óriási barlangban helyezték
dőja. Legfőbb tanácsad őja kormányzóként szol- örök nyugalomra, amelye t hatezer terrakotta katona
gá|ta, de amikor Cseng k. e, Z36-ban nagykorú őrzött. Bár életébenazza|kérkedett, hory családja
|ett, száműzte. Ezt követően véres hadjáratba ezer generáción keresztül uralja majd Kínát, ha|á|át
kezdett annak érdekében, hogy Kína többi feu- követően a Csin-dinasztianéhány éven belül kihalt.
dális államát uralma alá haitsa. P'z áIta|a eryesített Kna azonban még huszonkét
Nevét Si.huang-tire vá|toztatta, mely annyit évszázadda| aba|á|a után is |étezik.
tesz :,, Kína e|ső császára,, . Hata\ma konszolidálá-

sa érdekében a legbefolyásosabb csa|ádoktő| azt

követelte, éljenek a fővárosban, Hszien-jangban,
ahol állandóan szemmel tarthatta őket. E|ete és oz ó|to|o e|követett bűnök
Ha valaki ellenkezett ve|e, azonnal kivégezter-
re. A veszélyes gondolatok elterjedését megakadá- Ik' e. Z59: születése a Kína eszaÉnyugati
|vozandó k. e. Zl3-ban elrendelte, hogy a mezőgaz- részén taűÍlható Csin állanban.
daságról, az orvoslásról és a jövendölésekről szóló e. 246: cstiszár lesz.
írások kivételévelminden könyvet égessenek el. e. 236: szóműzi tanócsadóját, és aéres

Mivel megszállottan hitt a halhatatlanság lndjóratoft sonin eglesíti Kínát.

noista elképzelésében,több száz mágust bízott Z|3: a mezőgazdaságra, oruosltisra és

meg a legendás ,Áldottak szigetének'' felkutatá-

j öaend ö lésre Ü ona tk o zó íruis o k on

sával, ahol a lakosok á||ítő|ag örökké éltek. Má- líoül ninden könyoet elégetat.
ZI0 : negltal H szien -jangban.
soknak azon kellett dolgozniuk, hogy elkészítsék
számár a a ha|hatat|an s ág e l ixírj é t. Ami kor e Zn e m
sikerül t, négyszázhatvan tudós t kivégez tete t t.
A merényletektől taÍwa egy hatalmas pa|otába
húzódott vissza. Ez egyike volt azoknak az építmé-
nyeknek, amelyeket a speciálisan eze|<re az építő-
munkára kiválasztott hétszázezer férfi építettfel.
.V nem ismeretes, hogy közülük hányan dolgoztak
A császárt annyira
a nag}, Ía| építésén. ritMn lehe.
 NAGY HERODES
a a
JÚdeo kirólyo
eródes lk. e. 73-ban született Pa|esztiná-
ban. Apját, Antipatert Julius Caesar lk.
47-ben Júdea helytartójának nevezte ki, jutalmul
azért, mert a polgárháborű a|att őt támogatta. Ez-
ze| az egész család római polgárjogot nyert.
Antipater már tízenhat éves korában Galilea
kormányzój ának nev ezte ki H eróde s t, aki azonna|
igen népszerűtlennévált, mert hadjáratot kez-
dett a helyi banditák ellen.
A Caesar ellen IG. e. 44-ben elkövetett me-
rénylet után ismét kitört a polgárháborű, amelynek
következtében az Antipater és Heródes rendelke-
zéséreálló pénzösszeg jócskán megcsappant. A ki-
vetett adók miatt felkelés tört ki, és Antipatert
meg is gyilkolták. Heródes római segítséggelverte
|e a|ázadást, majd apja gyilkosait is kivégeztette.
Heródes ezután sikeresen meggyőzte Marcus
e. Antoniust, hogy a keleti provinciák őt támogatták
Cassiusszal és Brutusszal szemben, így jutalmul
ismét ő lett Galilea kormányzója. Fivére, Phasael
Jeruzsálem prefektusa lett.
A IG. e. 40-ben Róma ellen kirobbant felkelés
alatt Heródes elmenekült, Phasael önryilkosságot
követett el, apósát, Hirkanoszt, Júdea királyát pedig
a pártusok fogságba ejtették, és magukkal vitték Ba-
bilonba. A Rómában tartőzkodő Heródes megsze-
Íezte a szenátus támogatását, és lG. e. 36-ban római
sereggel érkezett vissza Palesztinába, ahol megost-
romolta' és elfoglalta Jeruzsálemet. Az ellenszegü-
lők a közeli hegyekbe menekültek, és az ottanibar-
langokban kerestek menedéket. Heródes azonban
felkutatta' majd asszonyaikkal és gyermekeikkel
együtt lemészárolta őket.
Heródes rávette a pártusokat Hirkanosz ki-
adására, de a trónt már nem adta vissza neki. Sőt,
Heródes saját magát koronázta meg' mégho zzá az
idős király jelenlétében, hogy ezzeI is erősítse ha-
talmát., Ezt követően óriási építkezésekbekez-
dett, és saját képmásával ellátott pénzt Veretett.
Amikor aztánkezdetben Antoniust és Kleopát-
rát támogatta octavianus ellenében, szinte min-
dent elvesztett. Hamarosan azonban egyértelmű-
vé váIt, hogy a Vesztes fél mellett á||, így
villámgyorsan átá|It a másik oldalra. Hogy
octavianuss za| ta|áIkozzék, nagy sietve Rodosz
szigetére ha1őzott, ám e|őtte még kivégeztette
Gustov Dore metszetén Heródes kotonói
csecsemőkei mészóroInok Ie
 Hirkanoszt, nehogy távo|Iétében visszavegye
a trónt. Heródes kitűnő beszédet mondott, amely-
ben kifejtette, hogy eddig Marcus Antoniushoz
r'olt hű, most azonban esküt tesz Róma új uralko-
dója előtt. Bátorsága meg is hozta gyümölcsét:
octavianus megerősítette őt Júdea trónján, hiszen
egyértelmű volt, hogy Heródes hasznos szövetsé-
gese lehet az Antonius és Kleopátra elleni egyipto-
mi hadjárat során. Amikor octavianus Augustus
néven Róma egyedüli ura lett, Heródes jutalmul
megkapta a Jerikó és Gáza feletti hatalmat.
Heródes hatalmátJűdeában harminckét éven ke-
resztül semmi sem veszélyezteÍte. A [G. e. 31.ben
bekövetkező foldrengés után t|jáÉpítet te Jeruzsále-
met, új erődítményeket emeltete tt az á|ta|a uralt te-
rületek védelmére,és Augustus tiszteletére Cesarea
néven új kikötővárost alapított. Mindehhez azonban
súlyos adókat kellett kivetnie, ami igencsak népsze-
rűtlenné rcffe a nép körében. A frlreállított régi ki-
rályi családok ellene voltak, a farizeusok pedig a mó-
zesi törvények újabb és űjabb megszegése miatt
kárhoztatták. A közvélemény szemében mindössze
.\ugustus császár bábja volt, a|<t azza| sértette meg
a zsidő|<at, hory elrende|te: a templom főpapjának
napi két á|dozatot kell bemutatnia Rómáért és a sze-
lk. e. 8-ban az esszénus szekta otthonául szo|gá.
ló kumráni kolostort tűzvész pusztította el, amelyről
úgyvélték,hogy Heródes okozta. Egy csoport zsidót
pedigazért égetett el elevenen, mert - mivel a zsi-
dó vallás tí|tja a bá|ványimádást _ a jeruzsálemi
templomból e|távo|ítottak ery aranyozott sast.
Uralkodása vége felé azsidő tudósok bejelentet-
ték, hogy a teremtés óta hewenhat generáciő telt el,
márpedig közismert volt, hogy a Megváltó a hewen-
hetedikgeneráciőban születik majd meg. Szent Má-
té evangéliuma szerint, miután Heródes értesült ar-
ról, hogy egy Betlehemben született gyermeket
a zsidók királyaként tisztelnek, az összes újszülött
fiúgyermek legyilkolására adott parancsot' IgaZ, ezt
a történetet csak ebből a forrásból ismerjük.
Egy sikertelen öngyilkossági kísérletet követő-
en Heródes lk. e. 4-ben halt meg Jerikóban. Ki-
rá|yságát fiai között osztották fel.
É|et"és oz ó|to|o e|követett bűnök
e. /J: negsziiletifr Palesztina déli részen'
^Í.
k. e.47: római polgh ;jogot nyer'
IG. e.40: marcus Antonius Galilea

nátusért. A zsidók meg voltak győződve róla, hogy kormányzójánafr nnezi hi,

a pogány Heródes megszentségteleníti a sírjaikat, és eg római sereg élénaisszatér

aÍanytár gyakat lop Dávid király sírboltj ábő|. Hata|ma Palesztinába.

megőnÉse érdekében Heródes zsoldosokat és besú- k. e. 29: negli lfr o lj a feleséget, Mmiammét,
góI,ata||a|mazott.Sőt,politikaiokokbóltíza|V,a|om- kétfiát és felesége családjót.

malkötött házasságot.
lG. e.4: negi lk lta tja az újs zü l ö tte fra ;
o

márciusban Jerifróban hal neg,

!\Z idő múlrásával Heródes mentálisan eryre be.
számíthatat|anabb lett. Másod ik feleségét' Mariam-
mét, két fiát és felesége egesz családját megryilkol-
Étta' meft attól tartott, hory összeesküvést szőnek
ellene. Elsőszülött fiát, Antipatert is megölte, mire
.\ugustus csak annyit mondott, hory inlcíbb lenne
Heródes disznója (hus), semmint fia (huios).
 AT] GT] STT] S
a a
1\/
Ko m o e |lsor
ugus tus Róma első császára vo|t. Könyörtelenül
üzdött aZ egyeduralomért, majd amikor meg-
szeÍezte, birodalmának határait kiterjeszwe az
egész akkor ismert világot uralma a|á a|<arta hajtani.
Amikor a Gaius octavius néven született gyer-
mek édesapja, egy rőmai szenátor, meghalt, fia
még csak négyévesvolt. octavianus tizenkét éves
korában került a figyelem középpontjába, amikor
beszédet mondott nagyanyja, Julia - aki egyben
Julius Caesar testvére volt - temetésén. Tizenhét
évesen már Caesarral együtt vonult fe| az Nriká-
ban aratott győzelmek után tartott diadalmene-
ten, a következő évben pedig együtt harcolt nagy-
báty1áv a| H is pán iában.
octavianus éppen a mai Albánia területén ta-
|á|hatő Apollóniában működő katonai iskola tanu-
lója volt, amikor Caesart meggyilkolták, Baráfiá-
val, Agrippáva| azonnal visszatért Ítá|iába, aho|
arról értesült, hogy ha|á|a e|őtt Caesar a fiává fo-
gadta, és örökösévé tette' Nagybátyja legfőbb
hadvezére, Marcus Antonius azonban sfiát magát
tartotta Caesar örökösének, és nem volt hailandó
átadni Caesar örökségét.
octavianus e|<kor hozzáfogott a hatalom meg-
szetzéséhez. Először is pénzt szeÍzett, és kifizet-
te Caesar adósságait, majd pedig, hogy a rőmat
nép megkedvelje, ingyenes játékokkal kedveske-
dett az embereknek. A szenátus támogatásával
csatlakozott a Marcus Antonius elleni hadjárat-
hoz, aki veresége után kénytelen volt Gali|eába
visszavonulni. octavianus ezt követően a szená-
tus ellen fordította seregét, arra kényszerítve,
hogy neki adjáka megürült konzuli hivatalt. Ek-
,
cso szo ro
,
kor már felvette a Gaius Julius Caesar nevet' és
Julius Caesar fiaként taÍtották számon.
octavianus ezután megkötötte a második tri-
umvirátust amelÉen rajta kívül Marcus Antonius,
illewe az t| főpap, eryben Caesar eryik odaadó hí-
ve, l,epidus kapott helyet. A triumvirek öt évre telj-
hatalmat kaptak, ellenfeleikkel - köztük háromszáz
szenátorra| - pedig könyörtelenül leszámoltak. Bár
a triumvirátus vezetőjének Marcus Antoniust te-
kintették, octavianus pÍesztíZse hatalmasat nőtt,
amikor Caesart istenné nyiMnították.
Az Antonius és octavianus vezette seregek az
Adriai-tengeren átkelve száI|tak szembe a Caesar
legfőbb ryilkosainak tekintett Brutus és Cassius
csapataival. Antonius |egyőzte Cassiust, octa-
vianus azonban vereséget szenvedett Brutustól.
A két triumvir egyesített serege viszont három hét-
tel később Brutus felett is ryőzedelmeskedni tu-
dott. A köztársaság ügye elveszett, Brutus és
Cassius pedig önryilkosságot követett el.
Marcus Antonius visszatért Gal'|iába, miköz-
ben octavianus legyőzte testvérétés annak fele.
ségéta perusiai háborúban. Sextus Pompeius, Cae-
sar ellenségének, Nagy Pompeiusnak a fta,
Marcus Antoniust támogatta, ő azonban megá||a-
podott octavianussza| arrő|, hogy felosztják ma-
guk között a birodalom területét, Lepidusnak pe-
dig az afrikai tartományokat juttatják. Pompeius
ezután egyedül folytatta a harcot, ám octavianus
barátja, Agri p pa v égíJ'Iegy őzte.
octavianus és Antonius, megerősítendő a meg-
állapodásukat' megegyeztek, hogy Marcus Anto-
nius elveszi octvanianus leánvtestvérét, ocuvíát
- annak ellenére, hogyAntonius a telet már Egyip-
to m királynőj e, Kleopá t ra tár saságában töl
Időközben octavianus megfosztotta Lepidust
lz ura|ma alatt maradt kis területtő| is.Igy aztán
a birodalom teljes nyugati fele az ő ura|ma
rült, a külhonban e|ért győze|mek és a Rómában
tblvtatott tevékenysége következtében pedig
óriási népszerűségretett Szert.
Amikor Marcus Antonius e|vált octaviától, hogy
elr'ehesse Kleopátrát, octavianus hadat úzent
Egyiptomnak, és az Actium melletti tengeri csatá-
ban győzelmet aratott Antonius és Kleopátra egye-
sült seregei felett. octavianus egészen Egyiptomig
üldözte a párt, ahol mindketten öngyilkosságot kö-
vettek el. Octavianus XV. Ptolemaiosz Caesarr,
Kleopátra és Julius Caesar fiát is kivégeztette, és a
királynő vagyonából ftzette meg busásan katonái
lal, hogy a birodalom határait a mai Svájc, Ausztria
tö r te. és Németország irányába is kiterjessze.
k. e. IZ-ben pontifex maximus, azaz a rőmai
államvallás legfőbb papja lett, Jézus születése
a|áke- előtt két éwel pedig a ,,haza atyja'' megtiszte|ő
címet is elnyerte. IGisztus születése után hat év-
vel Júdea területét is a birodalomhoz csatolta.
Nyolc éwel később, augusztus 19-én halt meg, és
már szeptember 17 -én istennek nyilvánították.
l-l | , tl'll I ..
, ,, I rt ..1
tr|eTe es oz o|To|o e|Kovetetf bÜnÓk
IG. e.63: szeptember 23-án születih meg
a Róma melletti velitrae aórosában.
IG. e.51: beszédet mond Julius Caesar
testvérének, ]uliának a temetésén.
Caesar me//ett uesz részt
a p o lgirltáb o rúban arato tt

szo|gá|atait. octavianus a birodalomhoz csatolta gőzelmeÉ op(iru tartztt

Egyiptomot is, így a teljes görög-rómaivilág diadalmenetben.

ura lett.
k. e.44: octaaianus oisszatér Rómába, ahol
Rómába visszatérve, abszolút uralma védelme
a megyilkolt Caesar őt neaezte meg
érdekében|étrehozta a praetorianus gárdát. A sze- öröÉösénel,
nátus Bk. e. Z7 -ben császárráemelte, és az Augustus Kr. e. 43: octauianus, Marcus Antonius és
nevet adományozta neki. A keleti területeken or- Lepidus megÉötik a másodiÉ

ményországot protektorátussá tette, Agrippa pedig

Julius Caesart istenné emeliÉ, euiltal
n\ugaton Hispániát foglalta el. Augustus ekkor már
Octauianus egy isten fia lesz; Brutus
a sfiát kezében összpon tos ítot ta a birodalom irányí- és Cassius oereséget szenaed
tását, a hadsereget pedig északra küldte azza| a cé|- Philippinél.
Kr. e. 36: eltáao lítja Lepidust a hatalomból,
így a birodalom nyugatifele az
{ viIóg uro: Augustus csószór
ellenőrzése aló kerül.
IG. e.31: az Actium melletti angeri csatában
leglőzi Antoniust és K/eopátrát.
IG. e. 30: a birodalomloz csatolja
Egyiptoruot.
k' e. 27: felaeszi az Augustus cstisuír nevet.
Kr. e. 20: elfoglatja orményorsztigot'
IG. e. 16-15: az Alpolon túlra küldi
a hadsereget, és a Dunáig tolja
a birodalom határait.
pontiÍex Maximus lesz.
az Elbáig tolja a birodalom
hanirtit.
lG. u.6: Júdetjt a birodalomhoz csatolja,
lG. u. 14: augustus I9-én hal meg.
 CALIGI-]LA
Ró m o csó szó ro
aligula' aki születésekor a Gaius Julius Cae-
sar Germanicus nevet kapta, apja, Germa-
nicus császár katonái között nőtt fel. Az áItalavi-
selt katonai lábbeli után ekkor kapta becenevét _
Caligula, azaz ,,kis csizma".
Édesapja IG. u. 19-ben meghalt, anyját és két
nővérét pedig Tiberius császár végeztette ki az
általa rendezett politikai tisztogatás során. Cali-
gulának azonban olyannyira sikerült magát meg-
kedveltetnie Tiberiusszal, hogy vele lakott a Cap-
ri szigetén talá|hatő palotában. Tiberius később
azt mondta Caliguláról, hogy ,,eddig nem szüle-
tett jobb rabszolga vagy rosszabb mester".
Caligula egy nemes |eányát vette feleségül,
ugyanis reményei szerint ezzeI tőbb esélye volt,
hogy ő kövesse Tiberiust a trónon. Miután azon-
ban első felesége szülés közben é|etétVesztette'
Caligula elcsábította a praetorianus gárda pa-
rancsnokának. Naevius Sutorius Macrónak a fe|e.
ségét,azt ígéÍve,hogy amikor császár lesz, felesé-
gül veszi. Mindeközben Macro kegyeibe is
sikerült beférkőznie. Suetonius szerint Caligula
ezután megmérgezte Tiberiust, hogy ujjáról le.
húzhassa a császári hatalmat je|képező gyűrűt, és
így átvehesse a hatalmat. Amikor a méreg nem
akart hatni, Caligula egy párna segítségévelvagy
sajátkezével - attól függően, melyik forrást olvas-
suk - megfojtotta a császárt' Az eset egyetlen
szemtanűját később kivégezte t te.
Róma népe egyá|ta|án nem bánta, hogy
Tiberius eItávozott közülük, hiszen Caligula igen
népszeríi volt. Édesapj ára sokan szeretettel emlé-
kez tek, családj ának |emészár|ása pedig együ t tér-
zést vá|tott ki az egyszerű emberekből. Ráadásul
ővolt az első olyan császár, aki Augustus közvet-
len leszármazotiának számított, és ez is sokat
nyomott a latban.
Kezdetben népszerű volt, elsősorban azért,
mert Tiberiust annyira gÉlölték. A trónra lépését
követő hetedik hónapban azonban megbetege-
dett, és úgy tűnik, a |áz az agyát is megtámadta.
Felépülése után egy sor hazaáru|ási pert kezdemé-
nyezett, a következő évben öngyilkosságba ker-
gette Gemellust és apósát, Giaus Silanust, akiket
szintén árulássalvádolt. Caligula egyre inkább ag-
gódott az őt hata|omba segítő Naevius Sutorius
Macro, a praetorianus gárda parancsnoka növekvő
népszerűsége miatt, így aztán Eryiptomba küldte
azza| az ürüggyel, hogy ő legyen a provincia kor-
mány zőja. Am i ko r azonb an M ac ro elh agyta Ró má t,
|etartőztatta. és kivégeztette.
Még ugyanebben az évben meghalt Drusilla,
Caligula kedvenc leánytestvére, akivel egyébiránt
gyermekkora óta foIytatott vérfertőző viszonyt.
Caligula birodalmi gyászt rendelt el, amelynek ér-
telmében főbenjáró bűnnek számított nevetni,
fürdőbe járni vagy családi lakomát rendezni.
Drusilla képével e||átott érméket veretett, és is-
tennővé emelte _ bár ezt az utőbbi döntését ké-
sőbb megsemmisítették.
Miután a gyász véget ért, egy időre felhagyott
a birodalom kormányzásáva|, és óriási összegeket
költött különböző játékokra, lakomákra és bemu-
tatókra. Egy közel öt kilométer hosszú pontonhi-
dat építtetett a Nápolyi-öböl felett, amin két álló
napon keresztül lovagolt oda és vissza. Hatalmas
gá|yákat, villákat és vidéki udvarházakat építte-
tett, anélkül, hory foglalkozott volna a költségek-
kel. A lakomákon részt vevő vendégek számára
aranyból készített gyümölcsöket ú|altak fel. Ér-
tékes igazgyöngyöket olvasztott fel ecetben, és
megi t ta az így készil t old ato t. Igy aztán mi ndösz-
sze hat hónap alatt aTiberiustól örökölt óriási va-
ryon egészétsikerült elvernie.
Hogy pénzhez jusson, újabb, felségárulási pere-
ket indított (ha valakit bűnösnek ta|á|take vádban
a császárkori Rómában, minden vagyonától meg-
fosztották) . Caligula mi nden reggel me ghatár ozta,
hory aznap éppen mekkora bevételt akar ily mó-
don szerezni. Egyszer negyven férfitíté|tel egyet-
len délután leforgása alatt, hogy megszeÍezze a kí-
vánt összeget, aztán pedig arrő| kezdett
panaszkodni, milyen fárasztő napja volt. Rengeteg
embertől vonta meg a me1szerzett római polgárjo-
got, és fosztott meg birtokaitól. Másokat aÍÍa
kényszerített, hogy őt nev ezzék meg örökósüknek,
aztán mérgezett éte|t küldött nekik. A játékok
után maradt köztulajdont sajfu kezű|eg áwerezte
el. Egyszer ery ilyen árverés során ery szenátor el-
bóbiskolt, és nemsokáÍaaÍÍa ébredt, hogy tizenhá-
rom gladiátor büszke tulajdonosának vallhatja ma-
gát, akiket óriási összegért vásárolt meg. Másokat
nemes egyszerűségge| arra kényszerített,hogy
olyan áron vegyenek meg dolgokat' amelyet nem
tudtak maguknak megengedni. Au így tönkrement
emberek közül sokan önryilkosságba menekültek.
Caligula a legkisebb vétségért,sőt ok nélkül is
kivégeztetett embereket. Testvérét, Tiberiust
minden figyelmeztetés nélkül gyilkolta meg. Sze-
nátorokat végeztetett ki titokban, majd továbbra
is magához rendelte őket, mintha még életben
volnának, és csak később jelentette be, hogy ön-
gyilkosságot követtek el. Nagybáryját, Claudiust
csupán azért hagyta életben, mert nevetségesnek
tartotta. A cirkuszi oroszlánokat elítéltekkel etet-
ték, mert ez olcsóbb volt, mintha húst vásároltak
volna számukra. Egy szónokverseny után a veszte-
seket azza| fenyegette meg, hogy ha nyelvükkel
nem törlik Ie aviasztábláikra írtakat, kivégezteti
őket. Annak a történetnek viszont, amely szerint
egyik lovát nevezte volna ki konzulnak, feltehető-
en semmi alapja sincs; az viszont igaz, hogy egy
másik lovának szolgákkal ellátott bebútorozott
házat adou' és a környéken lakóknak csendben
kellett maradniuk, hadd tudjon nyugodran aludni
a szegény á||at.
Caligula minden á|ta|a meg}<lvánt férflrval és nő-
vel szexuális viszonyt létesített;a ,,szeÍető,, esetle-
ges vonakodása határozottan buta dolognak számí-
tott. AZ esetek után áka|ában nyilvánosan számolt
be szeretője teljesítményéről.Egyikük, egy
Caesonia nevezetíj háromgyerekes anya' sem szép,
sem fiatal nem volt. Gyakan |átták, amint köpeny-
be burkolózva, fején sisakkal, karján pedigpajzzsa|
lovagol acsászár mellett, Caligula pedig előszeretet-
tel mutogatta meztelenü| abarátai előtt. Amikor az
asszonynak ryermeke született, a császár feleségül
vette. Noha Caesonia meglehetősen kicsapongó
életmódot folytatott, amikor a kislány szinte kika-
paÍtaavele eryütt játszó többi ryerek szemét, meg-
győzte Caligulát, hogy a gyermek valóban az övé'
Caligula viselkedése egyre több ZavaÍt okozott
Róma városának működésében. Néha bezáratta a
magtárakat,hogy az emberek éhezzenek, majd in-
gyenjegyeket osztogatott, aminek következtében
a felizgatott tömeg összetaposta egymást, és sokan
meghaltak. A cirkuszban éhes vadállatokat uszí-
tott béna vagy beteg emberekre. Amikor egy részt
vevő panaszt mert emelni, |<lvágatta a nyelvét, és
űgy küldte vissza akúzdőtérre. Az arénában anél-
kül ítélthaIá|ra embereket, hogy bármilyenvádat
felhozott volna ellenük. Egy híres írót az arénakö-
zepén elevenen égetett meg valamilyen mondva-
csinált vétségelkövetéséért' A gladiátorok vezető-
jét megláncoltatta, majd napokon keresztül korbá- tán egy Vacsora alkalmával kiállította őt, a nyaká-
csoltatta, egészen addig, amíg nem tudta tovább ban 1ógó táb|árapedigráírta' mit is követett el.
elviselni az osz|ásnak indult hús szagát. IG. u. 39-ben Caligula az Alpokon túli provinciák-

Szü lőket kényszeríte tt aÍ Í a, hogy végign ézzék ba látogatott, ahol azt ta|á|ta, hogy Gaetulicus pa-
saját gyermekük kivégzését.Egy fér- rancsnok összeesküvést szőtt ellene. és
fit, aki azt á||ította magáról, hogy Aemilius lrpidust prőbálta a csá-
beteg, hordáryon vitetett ki- szán trőnra ültetni - aki nem
végzése helyszínére. A tra- volt más. mint Drusilla özs,e-
gikus esemény után ery rye és a fiata|abb Agrippina
másikat meghívott, hogy szeÍetője.A két férfrt krvé-
vacsorázzon vele, és geztetÍe, Agrippinát és
megpróbálta felvidítani. Liüllát pedig száműzte,
Magas rangú embereket A következő évben
megbélyegzett, ketrecbe Caligula megtámadta éS
záratott. mint a vadáI|ato- kifosztotta Gall.iát, ugyan.
kat, vagy kettéfűrészeltetett. ezt teÍvezte Britanniával is.
Egyszer elrendelte, hogy egy Még egy harcí gá|yát is hozatott
szenátort tépjenek darabokra; gonosz a szárazfo|dön keresztül, hogy átkel-
vágya csak akkor csillapodott, amikor látta, hessen vele a csatornán. Amikor azonban elér-
hogy a férfi végtagjait és belső szerveit végighur- ték a tengert, megelégedett azza|, hogy megpa-
colják az utcákon, majd halomba hányják előtte. rancsolta embereinek, gyűjtsenek kagylókat,
Mégazt is sajnálta, hogy uralkodása alatt nem kö- amelyeket az őceántő| szeÍzeÍtzsákmányának ne-
Vetkezett be valami nagyobb katasztrőfa - mond- vezett' Mindeközben pedig folyamatosan szidal-
ván, Augustus uralmát is az tette híressé, hogy mazta a szenátust, azza| vádolva annak tagjait,
a Publius Quinctilius Varus által vezetett három hogy amíg ő az é|etétkockáztatta, óriási mulato.
légió elpusztult a teutoborgi erdőben. zásokat csapnak, színházbajárnak' és élik kényel.
Gyakran rendelkezett úgy' hogy étkezéseso- mes életüket.
rán valakit kínozzanak meg vagy fejezzenek |e Mielőtt visszatért volna Rómába, saját légióit is
szőrakoztatásképpen. Egy híd fe l szen telése alkal- megpróbálta lemészárolni: megparancsolta a kato-
mával szándékosan embereket lökött a vízbe. náknak, hogy fegyvereik nélkül gyiljenek össze
majd egy csónakcsáklya segítségévellökdöste előtte. Amikor aztán a katonák rájöttek, miben is
őket a víz a|á. Előfordult, hogy egy sima furkós- sántikál, Caligula menekülni kényszerült. A tör-
bottal vert halálra valakit, meÍt ZavaÍta őt a cirku- téntek ellenére mint diadalm as hadvezér tért visz-
szi játékok é|vezetében;máskor á|dozatot be- sza Rómába. A diadalmenet költségeinek fedezé-
mutató embereket vert ha|áIra kalapáccsal sére újabb adókat Vetett ki. Megadóztatta az
a templom kozepén. Egy lopáson értrabszo|gának élelmiszereket, a pereskedést, a hordárok bérét,
levágatta akezeít, a nyaka köré kötözte őket, az- a házasságkőtést és az örömlányok keresetét is -
még azokét is, akiket ő maga tett prostituálttá.
Co|iou|o o rómoi Vi||o A|bonibon to|ó|t korobe|i szobron Bordé|yházat rendezett be saját pa|otá|ában,
a prostitúcióra kényszerítettembereket pedig
 meztelenül közszemlére á||ította. Gazdag rőmaí vet, amelyben egy királyt gyilkoltak meg - Nagy
polgároknak adott kölcsön pénzt elképesztő ka- Sándor apjának, Fülöpnek aha|á|árő|volt szó.
matra' az (l1 adőszabályokat pedig nem hozta nyil- Amikor aztán 4|. január 24én Ca|iglla e|Iátoga-
vánosságra' Amikor aztán mégis rákényszerült, tott a Palatinus-dombi játékokra, a praetorianus gár-
a törvényt olyan apró betűkkel írtale,ésolyan szűk da egyik vezetője, más magas rangú összeesküvők-
folyosókra tette ki, hogy lehetetlen volt lemásolni. kel együtt legalább harminc késszűrással ölte meg a
Később aztán egyszerűen elkobozta egyesek vagyo- gyűlölt császárt.Amint a foldön fekve vonaglott, ery
nát, és panaszkodott, hogy annyira szegény, hogy karddal á||ítő|ag az intím te s trészei t is ke resz tü ldöf-
saját leánygyermekének sem tud hozományt adni. ték. Feleségét,Caesoniát ery hadnagy ölte meg le-
Caligula istenként akarta magát tiszteltetni, ányának fejét pedig egy falon törték össze.
ezért templomokat és szobrokat emeltetett magá- Caligula mindössze huszonkilenc éves volt, és
nak. Híres római emberek szobrait romboltatta le, csupán négy éve uralkodott, amikor meggyilkol-
még Augus tusét is elmozdított a a he|yérő|. Még az ták.Testét titokban aLamían család kertjébe vit-
a gondolat is megfogant a fejében, hogy elpusztítja ték, és egy sebtében összetákolt halotti mág|yán
Homérosz verseit; mindenesetre Vergilius műveit részben elégették.Leánytestvé rei száműzetésük-
kitiltotta a könyvtárakból. A Julius Caesar és bő| hazatéwe kiásták a sírt, rendesen elhamvasz-
Augustus isteni mivoltát igazo|ó okmányok már ré- tották, a maradványokat pedig a családi síremlék-
giek, és érvényességükis lejárt _hangoztatta. Saját ben helyezték el. A trónon nagybátyja, Claudius
szobrát még a jeruzsálemi nagytemplomban is elhe- követte, akinek életétCaligula azért kímé|te
|yeztette, hogy a zsidók is imádhassák őt. E parancs meg' mert nem tartotta teljesen épelméjűnek.
végrehayását azonban Júdea kormányzíja addig
hűzta-halogatta, hogy erre nem került sor a haláláig. E|ete és oz ó|tolo e|követett bŰnök
Caesonia rendszeresen drogokkal látta el Cali-
gulát, hogy szeretkezéseik ezá|ta| még intenzí. ailgusztus 31 -en született az iniliai
vebbek legyenek, ennek következtében viszont Antiumban, a mai Anzióban.
a császár elméje még inkább megbomlott. Gyak- lk. u. 19: édesapja életétaeszti.
ran vett fel női ruhákat, vagy öltözött úgy, mint lk. u. 33: édesanyját es fiaéreit kiuégzifr.
egy isten, ősz szaká|Iat kötve arca e|é. Győzedel. lG. u. 37: neggilkolja Tiberiust, és ruegszerzi
mes hadvezérként is szeretett mutatkozni; ilyen- a trónt.
kor Nagy Sándor mellvértjét öltötte magára, ame- trk. u. 38: friaégezteti ajogos öröpöst és azoftat,
lyet a nagy makedón vezér sírjából hozatott el. aÉifr hatalomra segítették.
Azza|is botrányt okozott, hogy rossz színészekkel lG. u. 39: Éir:égeztetia sógonit; pontonhidat
karöltve a nyilvánosságe|őtt táncolt és énekelt. épímta Nápob]i-öböl Íelett'
Caligulának ekkor már az Alpokon túl állomáso- IG. u.40: lerohanja Gallüit.
ző|égiőktő| is tartania kellett, mert azok ellene for- IG. u.41: a Praetorianus Górda aezetője és
dultak. Az utolsó időszakban mindenkit e|űzött mós magas rangú összeesküaők
maga mellől, azza| fenyegetőzve, hogy kivégezteti január 24-en Róruiban
őket és megöli magát, amennyiben úgy gondolják, negilfrolják.
hogy meg kell halnia. Különböző jelek azonban már
a köze|gő ha|á|ár a u tal tak színpadra vi t tek egy mű -
 AGRIPPINA
Rómo ,,csószórn éio,,

;fiabb Agrippina az e|ső rőmai császár, Augustus Agrippina nemsokára aÍÍakényszerítette

!
l ükunokája és egy másik császár, Caligula testvére Claudiust, hogy fogadja örökbe fiát, Nérót, akinek
vol t. Utóbbi ös szees küvé s vád1áv a| 39.ben száműz- a he|yzetét tovább erősítette azá|ta|, hogy hozzáadta
te' két éwel később azonban megengedte, hogy Claudius Leányához, o ctaiához. Eközben Agrippina
visszatérjen Rómába. Agrippina 49-ben gondolta a fia összes lehetséges riválisát megmérgezte. Nagyon
úgy, hogy e|jőtt az ideje, és meg is ragadta az a|ka|- va|őszín,ii, hory ő áll Claudius 54ben bekövetkezett
mat. Miután második férjét,Passineus Crispust halála mtlgött is, hiszen az öregcsászár úg;' halt meg
megmérgezte, feleségül ment narybáryjához, az hory fiával és örökösével' Britannicusszal mérgezett
akkorra már megöregedett és gyenge Claudius csá- gombát e,,ett. Így aztán Néró lett a csríszár, de
szárhoz, amivel gyakorlatilag átvette a hata|mat. Agrippina továbbra is a kezében taftottaaziránytást,
és felvette az AVGVSIA' azaz ,,császámő'' nevet.

Néró azonban hamar rí1ött arra, hogy anyja fék-

telen hatalomvágya miatt még ő sem lehet bizton-
ságban, ezért megprőbá|ta megtilni. Három ízben
is megkíséreltemegmérgezni anyját, ezután pedig
a Nápolyi-öbölbe küldte egy hajó fedé|zetén, ame-
lyet elsüllyesztett' de az idős hölgynek valahogy
mégis sikerü|t a partra vergődnie. Végül aztán ka-
tonákat küldött anyjavi||ájába, akik ha|á|ra verték.

Elete és oz ó|to|o e|követett bŰnök

u, 15: megszületih Rónóban.

u, 39: sztÍmúzetésbekmyszerüh, mert

öss zees küa ést s ző t t tes taére,

Caligula e//en.

u. 4|: oisszatér Rónát,a.

u, 49: negilifér1ét, ésfeleségijl neg Claudius
cstisz,árhoz'

Claudius neghal _
felnhetően
Agrippina gilkolta meg -, ri pedig nint
kormányzó áneszi a ltatalmat.
Agrippino fióvo|, Néróvo|, oki később Rómo csószóro
lG. u. 59: fia, Néró negöleti.
 NERO
aa
Rómo csószó ro
alán Néró az egyet|en, aki a Római Birodalom-
ban uralkodó császárok közül felvette a ver-
senyt kegyetlenség terén Caligulával.
Eredeti nevét, a Lucius Domitius Aheno-
barbu st anyj a, Agrip pina váItoztatta Néró C laudius
Caesarra, amikor feleségül ment narybátyjához,
Claudius császárhoz. Amikor Claudius 54-ben
me ghal t _ v a|őszínűIeg Agrip p in a mér gezte heg
a szenátus és a praetorianus gárda Nérót kiáltotta
Vj császárnak. Ennek ellenére továbbra is
rippina gyakorolta a hatalmat mint kormányzó.
[G. u. 59-re Néró belefáradt anyja zsarnokosko-
dásába, és számtalan sikertelen kísérletután végül
megölette. Három éwel később a praetorianus gár-
da prefektusa, Sexrus Afranius Burrus meghalt,
Lucius Annaeus Seneca, a sztoikus filozófus pedig
visszavonult. Ők voltak Néró legközelebbi barátai,
akik valamelyest még féken tudták tartani.
Burrust a hírhedt Gaius ofonius Tigellinus vál-
totta, akit 39-ben Caligula azért kü|dött szám(ize-
tésbe, mert Agrippina szeretőjevolt. Ekkor azonban
Néró már rég Poppaea Sabina befolyása alatt
A nő, aki egyébként korábban kétbaráfiának is
lesége volt, 58-ban |ett a szeretője. Poppaea rávette
Nérót, hogy gyilkolja meg a feleségét(Claudius leá-
nyát), octaviát, majd 6Z-ben összeházasodtak.
Tigellinus javas|atára árulás gyanújával perbe
fogtak, és eltávolítottak mindenkit, aki kicsit is
veszélyes lehetett a császárra nézve. Eközben
a birodalom különböző pontjain elszenvedett ka-
tonai vereségek miat t kisebbfaj ta gazdasági v áIság
bontakozott ki, ám Nérót és feleségéteZ cseppet
sem érdekelte: mindennek ellenére továbbra is
vérlázítőan pazar|ő életmódot folytattak.
lG. u. 64-ben egy tíizvészeredményeképpen
Róma nagy része leégett. Bár a tíjzo|tási munkála-
tokat maga Néró vezette, művészi hajlamait jól is-
merték, így sokan azt á||ították, hogy az égő város
|átványában gyönyörktidve énekelt és lanton ját-
-, szoÍ't. Azt is rebesgették, hogy va|őjában ő okozta
a [úzet, mert így akart helyet biztosítani az űgyne-
Ag- ve ze t t Aranyház p a|o tának, amely a tíjzv észt köv e -
tően épült fel, amikor a várost kellett volna hely-
rehozni. Atűz ráadásul az éppen felbukkanó első
keresztények üldözésére is ürügyet szolgáltatott.
A következő évben Néró színpadon is fellé-
pett' és éneklésselszőrakoztatta a közönséget _
körülbelül mintha az EgyesültAllamok elnöke ma
pankrátorokkal szá||na ringbe. A megdöbbent
konzewatív rómaiak mélységesen fel voltak hábo-
rodva, összeesküvést szőttek Néró megbuktatá-
sára, és Gaius Calpurnius Pisót akartákRóma csá-
szárává tenni. Amikor azonban a teÍv kitudódott,
áI|t. az összeesküvőket öngyilkosságba kergették.
a fe- Köztük volt Néró régi tanára, Seneca és a költő
Lucan is.
[G. u. 67-ben, miközben Róma válságos időket
é|t át, Néró görögországi utazásra indult. M
"gy-
re elborultabb elméjű császár ekkor kénysze.
rítette öngyilkosságra a sikeres és népszerű tábor.
nokot, Gnaeus Domitius Corbulót. Ezt |átva
a római provinciák kormányzói, saját életüket
féltve, nyílt felkelést robbantottak ki. Vezetőjük,
Gaius Julius Vindex megvetően csak annyit mon-
dott Néróról: ,,Már |áttam, amint a színpadon ter- Elete és oz ó|to|o e|követett bűnök
hes nőt és ha|á|raítélt rabszolgát játszott.',
Néró viszont a hírek szerint a következőkép. u. 37: december IS-én születik

pen reagált a felkelés hírére:,,Csupán énekelnem Antriumban, a mai O/aszorsztigban

kell ahhoz, hogy újra béke legyen Galliában.'' található Anzióban.

A légiók Servius Supoicinus IG. u.54: császárnak kiáliáh Éi,de a aalódi

Ga|bát, Hispania
ltatalom toaábbra is édesanyja kezé-
helytartóját kiáItották ki császárnak. A szenátus ek-
ben ruarad.
kor úry döntött, hogy Néró rabszolgaként haljon
Kr. u. 59: n egl i /h o l ta tj a édesanyj á t.
megi aZaZ korbácsolják meg, és feszítsékkeresztre.
Kr. u. 62: megkezdi a felségsértésiperehet,
Amikor a praetorianus gárda is ellene fordult, Néró
és kioégezati ellenségeit.
e|menekült. Ha|áIa körülményeiről két történet is
Kr. u. 64: Róma porrá ég, miközben Néró á/-
fennmaradt' Suetonius szerint IG. u. 68. június
lítólag éppen zenél; fényes palotát
9-én Néró öngyilkosságba menekülve nyakon szúr-
építtet,és megÉezdi a keresztényeb
tamagát egy tőrrel. Tacitus viszont arról számol be,
üldözését'
hogy Néró álruhában mint vörös hajú próféta ) a sze-
IG. u.65: színpadon fellépae iözönség előtt
gények vezére érte el a görög szigeteket. Kütnosz
énekel; felftdi az ellene irányuló
kormányzőja a következő évben |etartőztatta, és
összeesÉür:ést.
végrehajtotta a Szenátus által kirótt ítéletet,Bár-
Kr. u.67: fénytizríutazásra indul Görögor-
melyik válto zat |egyen is igaz, biztos, hogy Néró sa-
szágba, Róma ÉormányzÍsát pedig
ját zsarnoki uralkodásának köszönhetően végezte
egik szabadosára ltagja; öngilkos -
be ilyen korán az életét.Mindazonáltal nem ő volt
ságra kényszerítiCorbulót'
az utolsó zsarnok a Római Birodalom élén. a prorsinciáÉ fellázadnak ellene,

a szenátus pedig ltalálra ítéli.

A szenótus koionói körbeveszik Nérót, oki o bírósógi
tórgyo|ós és o bizÍos ho|ó|os íté|eÍhe|yeit inkóbb oz
öngyi kossógot vó |osztio
I

l.í

a,'r
 DOMITIANT]S
n/
KOmO CSOSZO
mikor Vespasianu s fe||ázadt Vi telliu s császár
ellen, fia, a tizennyolc éves Domitianus Ró-
mában maradt. Vtellius meghalt, és Domitianust
kiáltották ki császárrá. nem sokkal ezután azon-
ban Vespasianus visszatért, és átvette a hatalmat.
Vespasianust, aki [G. u. 79-ben halt meg, Do-
mitianus igen népszerí1báry1a, Titus követte a trő-
non, aki öccsét minden hatalomtóI megfoszrotta,
amft az apjuk idejében éWezett. Két év múlva
azonban Tims váratlanul meghalt. Az emberek azt
rebesgették, hogy valőjában Domitianus siettette
teswére ha|á|át, hiszen a rőmaí császárok már addig
is gyakran szerezték meg gyilkossággaI a hatalmat.
-\z űj császár, Domitianus hamar népszerűtlenné
r.ált, mert a győztes hadvezérek öltözetében pom-
pázott, noha ehhez nem volt joga. Ráadásu| az ,,itr
és isten'' megszólításhoz is ragaszkodott.
83-ban, bár önmaga is eléggékicsapongó éle-
tet élt, elrendelte három Yesta-szűz |<lvégzését,
mondván, megszegték az esküjüket. A Római
Köztársaság kezdetén még gyakran akadt példa
az ilyesmire, Domitianus idején azonban már
pusztán barbárságnak tekintették. Úgy tűnik,
a szúzek különösen ellenszenvesek voltak számá-
Ía, mivel 90-ben a Vesta-szúzek vezetőjét'
C o rn el á t é|v e b ef a|aztatta, á||ítő|ago s s ze re t őj é t
i
pedig kivégeztette.
85-re Domitianus felvette a Róma ,,örökös
cenzoÍa,, címet (a római cenzorok többek között
a közerkölcs fenntartásáért feleltek), és a szená-
rus folött is teljes mértékben átvette azirányítást.
Ezekben az években a Germania Superior mr.
tományban á||omásoző légiók is fellázadtak, és
, ,
rO
annak ellenére, hogy a felkelést leverték,
Domitianus paranoiássá vált. Sűlyos adókat ve-
tett ki, és a zsidókat is elkezdte üldözni. Flavius
Clemens konzult és feleségét számíizte, két fiú-
örökösét pedig kivég eztette.
Aztán következtek a felségsértésiperek.
A gyanúsítottakat megkínozták, és sok befolyásos
személyiséget öltek meg különösebb ok nélkül.
Az orgyilkosoktól rettegő Domitianus saját palo.
tájában bújt el, ahol a falakat kifényesírterre,
hogy senki se tudjon bemászni hozzá észrevétle-
nül. Végül felesége és a hozzá legközelebb állók
béreltek fel egy gyilkost, aki a császárral folyta-
tott kézitusában maga is életétvesztette.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök
negszületifr október 24-én.
mielőtt édesapja tituenné a hatalmat, rö
aid időre csásuirnai hiáltják hi'
b,ityja, Titus örökli a trónt,
Titus halála után Domitianus herül
a trónra,
elrendeli három vesta-szliz Éiaégzesét_
állítóhgos erköhsi kihágisaik niatt.
mint ,,örölös cenzor,, teljes mértékben
áÍveszi az ininyítást a szenátus fölött.
u. 89: üldözni kezdi a zsidókat.
u. 95: szuiműzi Flaaius Clemmst. és
negtilko ltatjafiait.
a
lG. u. 96: szeptenber 1 8-án nerénfletet körsetnek
el ellene.
 ATTILA
A hunok
{ nomád hunok agresszív és ambiciózus vezérét
lakegyetlensége miatt saját korában is csak,,Is-
ten ostoraként'' emlegették, ő maga pedig egyszer
azt mondta: ,y{'merre jártam, nem nő többé fű.''
Élete első szakaszárő| keveset tudunk. 434.
ben testvére, Bleda és ő megörökölték nagybáry-
juk, Ruga Balti-tengertől az Alpokig n1uló biro-
dalmát. Ruga ekkor szerződéses viszonyban ált
a Római Birodalommal. Attila és Bleda megújítot-
ta a szerződést, de a Róma á|ta| fizetendő éves
adó összegéthétszáz font aranyra emelték.
A hunok ekkor éppen kelet felé figyeltek:
Szkítia, Média és Perzsia felé terjeszkedtek. Ami-
kor azonban a kelet-római császár 439-ben nem fi-
Zette meg az éves adót, Attila támadást indított,
és más balkáni településekkel együtt Singidunum
- a mai Belgrád _ városát is lerombolta. A kötött
fegyverszünet ugyan lehetővé tette a rómaiaknak,
hogy összesze$ék magukat, ám 443-ban Attila
Naissus (Nis) és Serdica (Szófia) városát is el-
pusztította. A Naissus elleni támadás olyan pusz-
tító volt, hory (állítólag) amikor az Atti|ához uta-
ző rőmai követek nyolc éwel később erre jártak, a
halottakból áradő bíiz még mindig annyira áthatő
volt, hogy senki sem tudott belépni a városba.
A falakon kívül, a folyó partján voltak kénytelenek
tábort verni. ahol emberi csontok százai hevertek.
A hunok keleten, Konstantinápoly falait elérve
|egyőzték a rómaiakat. II. Theodosius császár arra
kényszerült, hogy kifizesse a hátra|ékot, hatezer
font aranyat, és attól kezdve az éves adó is két-
ezer -száz fontra emelkedett.
kiró|yo
445-ben Attila megölette testvérét, és önma-
gát nyilvánította egyedüli uralkodóvá, két éwel
később pedig ismét a Balkánra támadt. Mivel dá-
szaiva| úgysem tudta volna bevenni Konstantiná-
polyt, benyomult Görögországba, csak Thermo-
pülénéltudták megállítani. Egy krónikás így
emlékszik a történtekre: volt az öldöklés
',Akkora
és avérontás, hogy a halottakat megszámolni sem
lehetett. A hunok templomokat és kolostorokat
fosztottak ki, a szerzeteseket és a szüzeket pedig
|emészáro|ták. t...] Akkora pusztítást végeztek,
hogy Thrákia nem lesz képes kiheverni.''
449-ben űjabb szeruődést kötöttek a Keletró-
mai Birodalommal, amelytől további területeket
szereztek. Ezt követően Attila a Nyugatrómai Bi-
rodalom ellen fordult. Azzal indokolta a szerződés
megszegését, hogy Valentinus császár testvére,
Honoria egy gyűrűt küldött neki. Honoria ugyan-
is viszonyt folytatott az egyik testőrével, akit
ezért |<tvégeztek. A teherbe esett asszony ekkor
Attilától kért segítséget, a hun vezér szerint
a gyűrű viszont házasságí ajánlatot jelentett, és
a nyugati birodalom felét kérte hozományul.
45I tavaszán Attila szövetséget kötött a fran-
kokkal és a vandálokkal, majd Nyugat-Eurőpaszí-
vére támadt. A közel félmilliósra becsült hadsere-
gével még áprilisban elfoglalta Metzvárosát, majd
végigpusztította Strasbourg, Köln, Worms és
Trier városait. Épporléans ostromához készülő-
Atti|o e|ó|| Rómo oslromótó|, mert ongyo|i {igurók ie|ennek
meg oz ostrom|ott Leó pópo véde|mére
dött, amikor megérkezett a Flavius Aötius vezet-
re római sereg, amelyet I. Theodorik vizigót ki-
:álv is támogatott, Az ezt köVető catalaunumi csa-
:ában Theodorik ugyan meghalt, de Attila
elszenvedte első és egyetlen vereségét.
Azonban ekkor sem vonult vissza, hanem seregét E|ete és oz ó|to|o eIköveteti bűnök
összegyűjtve megtámadta ltá|iát, és a következő év-
ben kifosztotta Aquileia, Milánó, Padova, Verona, Kb.406:
Brescia és Bergamo városait' A tű|é|ők azAdriai-ten- 434: testvérálel, Bledáual a hunok Éirálya lesz'
gerben levő jól védhető szigetcsoportra húzódtak 439: megtámad.la a Keletrónai Birodalmat.
rissza, ahol megalapították Velencét. A Róma falait 443: elpusztítja Belgnidot, Nist és Szófiát;
elérő Attila á||ítőIagazért fordult vissza, mert telje- elfoglalja Philfupolist; legőzi a római
en lenyűgözte őszentsége,I.I'eő pápa, aki kijött az seregeÉet keleten.
trök Városból' hogy tárgyalásokb a bocsátkozzék ve- neglilho lja tes tuérét.

ie. Valójában azonban a térséget jáwányok és éhín- isnételten tómadást indít a Kebtrómai
>ég sújtotta, és Attilának a külfoldiin harcoló római Birodalom ellen.
légiók visszatérésétő|is tartania kellett. 449: szerződést höt Konvantinápollyal.
A gazdag zsákmányt szerző hunok északnak 451: negtánadja Galliát; Flaaius Aötius
tbrdultak. Az ekkor negyvenhét éves Attila avisz- legy ő zi C a talaun umn rj l.
szaúton új feleséget szeÍZett magának, Ildikót. negtánad1a Iniliát; hlfosztja az északi
-V esküvő napján rengeteget ivott, majd az if1ű aárosofrat.
arával nyugovőra tért, A következő nap holtan ta- 453: a nászéjszakájón, álmában éri a halál,
|á|ták, belefulladt az orrábő| kicsureó vérbe.
 FREDEGI-]ND
a a
fronk kirólynő

redesund eredetileg a frank királyi udvarban
f
l volt szo|gá|6|eány, mígnem egy nap I. Chilperic
király szemet Vetett rá. A király meggyilkolta fele-
ségét,Galswinthát, és Fredegundot tette meg ki-
rá|ynéjává. Galswin tha viszont Chilperic fél tes tvé-
rének, a szomszédos ausztráziai király feleségének,
Brunhildnak volt a teswé'". Így a kialakult he|yzet
neryven esztendőn át tartő viszálykodáshoz veze-
tett Fredegund és Brunhild között.
575-ben Fredegund meggyilkoltatta férje fé|-
szedte volt férje vagyonát, és fiáva|,II. Chlotarral
együtt Párizsba menekült, és egészen 595-ben
bekövetkez ett ha|á|áig i nnen folytat ta a Bru nhi ld
elleni ármánykodást.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bűnök
568: I. Cltilperb negilholtafeleségét, és őt
tette királynbá.
575: a Branhilddel oaló aiszÍlykodós során

testvérét, az ausztrázíai királyt, Siegbertet, majd megilko ltatja S igebertet.

Chilperic friilönös köriilmmyeh kiizött

a saját mostoharyermekeit is megölette. Fredegund
_
Siegbert fia' II. Childebert, Brunhild és annak sógo- - feluhettíen Fredegund parancstira
merénylet áldozata lesz; Fredegund
ra, Guntram, Burgundia királya ellen is merényletet
elmnekül aolt férje pénznel.
kíséreltmeg.
Párizsban meghal,
Amikor aztán 584-ben Chilpericet különös kö-
rülmények között megö|ték, Fredegund össze-
 wu Hotl
Kíno csószó rnőie

u Hou tizenhárom éves korában lett
a Tang-dinasztia e|ső császárának, Tai
Tsungnak az ágyasa. Acsászár 649-ben bekövet-
kezett halálakorWu Houaz örököst, KaoTsungot
is elhalmozta szerelmével, és ő |ett az if1ű császár
kedvenc felesége. Ezt követően sorra gyilkoltatta
meg a császár többi ágyasát és feleségét,többek
között az akkori császárnőt is, így aztán 655-ben ő
maga lett Kna császárnéja.
Wu Hou ezután a kormányra is kiterjesztette
a befolyását, e|távo|íttawa mindenkit, a|<t a császár-
ral ápolt kapcsolatát vérfertőzőnek tartotta. Számta-
lan idős áI|amférfit végeztetett' ki, vagy küldött
számijzetésbe, többek között a császár nagybáty1át
is. 660-ra aZ egyre korosodó császár mellett maga
gyakorolta a hatalmat. Minisztereket nevezett ki, és
váltott le kénye-kedve szerint. Maga vá|asztotta ki
nisztereket és a katonai vezetőket. Ennek ered-
ményeképpen705-ben palotaforradalom tort ki:
a fivéreket kivégezték,Wu Hout pedig arra
kényszerítették,hogy a hatalmat fiának, Chung
Tsungnak adjaát,. Az idős császárné nyolcvanéve-
sen visszavonult ny.ári rezidenciájára, és nem sok-
kal később ott halt meg.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök
lótja neg a napailágot.
638: Tai Tsung cstisruir ágasa lesz.
649: I{ao Tsung cstiszir kedoenc
felesége ksz'
655: riaálisai meggilkoilÍsa uaÍn
csószuÍrné lesz.

azokat a hadv ezér eket is, akik aztán parancsára 660- 660: a kornónyruti köröhben lnő ellmségei

ban, majd 668-ban támadást indítottak Korea ellen. sruÍmíjzeseunÍn egedül uralhodik.

Amikor Kao Tsung 683-ban meghalt, Wu Hou 683: lnáltja elsőfilit; naÍsodikfiót teszi meg
saját ftát, Chung Tsungot ültette a trőnra, de az- császárnak, és ő maga urallodih

tán alig egy hónap elteltével |evá|totta, és szám- Éormámzóhént.

iizte. A trónt végül második fia, Jui Tsung kapta, 690: saját nnében uralkodik.
de a valódi hatalmat Wu Hou továbbra is szilárdan 699: a züllött Changfivérek kinmezese.
a kezében taÍtotta, miután leverte a Chung 705: a palotaforradalnat köuetően

Tsung mellett kirobbantot t |ázadást. aisszaaonul, és december 16-án hal neg.

690-ben telj es mértékben ki saj át ította a hata|-

mat, és tizenöt éven keresztül egyedül uralkodott.
Végül két aljas udvaroncot, a Chang fivéreket állí-
totta e|őtérbe' ami rettentően felbőszítette a mi-
 HART]N AL-RASID
bogdodi kolifo
arun al-Rasidot mindenki nagylelkű ember-
nek ismerte, mielőtt 786-ban Bagdad ka|ifája-
hént hatalomra került, ekkor azonban a kakas- és
kuryaviadalok fanatikus rajongójává vált. Mivel fo-
h.amatosan ál matlanságban szenved ett, éjszakán-
ké n t egy hóhér kíséretébenálruhában járta az utcá-
kat, hátha taIáIkozik valakivel, aki t kivégezte the t.
HaruntYahya Barmakid nevelte fel, akit később
legfőbb miniszterének is kinevezetÍ'. Harun azon-
ban, feltehetően homoszexuális féltékenységében,
összeveszett Yahya fiával, egyben legiobb barátjá-
lal, Jafarral. Azt is beszélték,hogy Harun titokban
]afarhoz adta|eánytestvérét, feltéve, ha nem hálják
el a házasságot. Amikor azonban szerelmesek let-
rek egymásba, és gyermekük született' Harun
megparancsolta, hogy az egész Barmakid családot,
leányteswérétés gyermekeit is végezzék|<t.
A Bizánci Birodalom megtámadása után Harun
kelet felé fordult, hory leverjen egy |ázadást Irán-
SZENT OLGA
O roszorszóg feiedeIemosszonyo
lga fiatalkorában révészkéntdolgozott' egy
Moszkva közelében ta|áIhatő folvón vitte
át az embereket csónakon. Gyönyörű nő volt, így
nem csoda, hogy a kijevi Igor herceg szeme meg-
:kadt rajta, és feleségül Vette.
ban, de ahadjárat során megbetegedett. A|ázadők
vezetőjének testvérét halálos ágyához kísérték,
Harun pedig a beszámolók szerint a következőket
mondta neki: ,,Ha már csak egyetlen szót lenne
erőm kimondani, azt mondanám: kivégezni!''
Harun mindezek ellenére igen népszerűvé
vá|t az arab vi|ágban, elsősorban azért, mert Bag-
dadból nagyszeríi várost csinált' és az Ezeregyéj-
szaka meséi közül sok vele kapcsolatos.
É|"t"és oz ó|to|o e|követetf bŰnök
mórciusban negsziiletiÉ az lruínban
találha tó Rayy otírosában.
786: édesap1a halólakor Bagdad fraliflija lesz,
miután nsfuérétmegilfrolják _ anely
mögött feltehetően anyja állt.
kiirtja a Barmahid családot.
ruárcius 4-én Tus aárosában hal meg.
A túlságosan magas adókat kivető herceget
945-ben meggyilkolták, trőnját pedig fta,
Szvjatosz|av örökölte, a hatalmat azonban régens-
ként olga taÍtotta akezében, aki oroszországe|-
ső női uralkodója lett. Férje ha|á|át kegyetlenül
megbosszulta: a gyilkosokat megégette' és több
száz kővetőjüket végeztette ki.
957-ben Konstantinápolyban felvette a ke-
resztény vallást, majd az új hitet az oroszok kö-
zött is megpróbálta elterjeszteni, ezért ha|á|a
után. 969-ben szentté avatták.
DZSINGISZ KAN
aa
mongol UroIkodó
zsingisz kán így beszélt a XIII. században.
,,Rengeteg kegyetlenséget követtem el,
számta|an embert öltem meg, és közben sosem
tudtam, helvesen cselekszem.e. De nem érdekel.
hogy az emberek mit gondolnak rólam.'' Így be-
szélt Dzsingisz kán a XIII. században. Amikor
1'227 -ben meghalt, közel húszmillió ember halá|a
szátadt a lelkén. Ez az a|<kor ismert világ lakossá-
gának körülbelül tíz száza|ékát tette ki.
Dzsingisz, a ,,zsarnokok zsarnoka', tizenkét
éves korában kezdte az öldöklést, amikor egy ki-
fogott hal felett kialakuló vita során megölte test-
vérét.Harminchárom éves korára már vitathatat-
lanul a mongol hordák vezérénekszámított.
Ekkor vette fel a ,,Dzsingisz kán,,, azaz ,'egyete-
mes uralkodó'' nevet. t?Lt-ben megkezdte a kí-
nai császárság meghódítását, fe|égetve és kifoszt-
va az összes íttjába kerülő települést.
|ZtZ-ben Mohamed sah erőszakkal áwette
a hatalmat a mai [rán, Üzbegisztán, Türkmenisz-
tán és Tádzsikisztán területén elhelvezkedő
E|ete és oz ó|to|o e|követeti bŰnök
890: szegmy csaűjdban LÍtjá,neg a napaiLigot.
945 férje, I. Igor herceg nernylet óldozanÍad
aálih ; olga oroszorszuig fejedelemasszo -
nya lesz; az orglilhosohat és köoetőifret
kiaégezteti.
957: felueszi a kereszténységet.
969: neghal Kijnbn.
muszlim állam, a Hvárezmi Birodalom felett.
Dzsingisz jó kapcsolatokat kívánt fenntartani a ha-
talmas birodalomma|, ezért egyedülállóan szép já-
de-, elefántcsont és aranytárgyakat, illetve tiszta
fehér teveszőrből készült nemezt küldött a sah-
nak. A háromszáz főbő| á||ő karavánt egy mongol
főűr kísérte,aki a nagykán uzenetétvítte. Pu;jze-
net a következőképpen hangzott:,,Tudom, mek.
kora hatalommal rendelkeze| őriási birodalmad fe-
lett. l,eghőbb vágyam, hogy békességben éljek
veled. Fiamként tekintek rád. Tudnod kell, hogr.
meghódítottam a Középső Királyságot, és ural.
mam a|á hajtottam az északon élő összes törzset.
Tudod, hogy országomban hemzsegnek a harco.
sok, rengeteg ezüstbányámvan, és nincs szüksé-
gem további területekre, Az a|attvalóink közötti
kereskedelem serkentése közös érdekünk.''
A sah kissé gyanakodva fogadta az uzenetel
Elfogadta uryan a nagykán ajándékát, de a hírnG
kőtvá|asz nélkül bocsátotta űtjára. Dzsingisz kán
ekkor ery őtszáz tevéből álló második karavánt is
űtnak indított, amellyel hód- és cobolyprémet
küldött. A karavánna| utazott Uquna, a mongol
udvar egyik tisztviselője is.
otrar határvárosban a helyi kormányző a kül.
döttség száz tagát - köztük Uqunát - meggyil-
koltatta, a szá||ítmányt pedig elkobozta. Dzsin-
gisz azonban még ezután is tett egy utolsó
diplomáciai kísérletet.Egy új megbízottat, ez(tt-
tal egy muzulmánt küldött a szomszédos biroda-
lom uralkodőjához. A sah azonban ezt a küldöttet
is kivégeztette, kíséretétpedig borotvált fejjel
küldte vissza, sőt a nagykánnak szánt végső sértés
gyanánt mégaz otrari kormányzót is megerősítet-
te a posztján.
Erre csak egy váIaszt lehetett adni, 1219 nya-
rán Dzsingisz kán egy körülbe|ul százötven.két-
százezer lovasból álló sereget áI|ított ki. A kato-
nák között sok Kínát is megjárt, harcedzett
veterán volt. Ekkor a narykán lovasaival, a legjobb
hadvezéreível, négy fiávaI és egyik feleségével -
Qulannal, akinek a neve nőstény szamaÍatjelent
- a nagykán hadba indult.
Mohamed sah hadserege sokkal nagyobb volt,
mint Dzsingisz káné, a sah azonban nem tudta,
hogy a mongolok hol akarnak támadni, így ahatár
teljes hosszán sorakoztatta fel a seregét. Ez őriási
bakltivésnek bizonyult, mert így mindenhova ke-
vés ember jutott, a mongolok pedig bárhol is tör-
tek be az országba, győze|met kellett aratniuk.
Ha egy percig is törte volna a fejét, rájöhetett vol-
na' hol is akar a kán támadni: természetesen
o trar városánál, amelynek kormány zőja me gö|et-
te a követét.
A mongolok a kínaiaktól szeÍzeÍt ostromgépek
és egy szintén kínai találmány, a puskapor segít-
ségével hamarosan el is foglalták otrar városát,
a lakosoknak pedig a szokásos borzalmakkal kel-
lett szembesülniük. Ezvárt akormányzóra is, akit
űgy végeztek ki, hogy forró ezüstöt öntöttek a fü.
lébe és a szemébe.
A Hvárezmi Birodalom városai sorban elestek
Dzsingisz kán csapatai előtt, így a mongolok ha-
marosan a szőnyegeiről messze floldön híres Bok-
hara szent városának fa|ai a|att ta|áIták magukat.
Amikor a mongolok támadást indítottak, a török
helyőrség megpróbált kitörni, azonban egytől
egyig levadászták, és lemészárolták őket. A mon-
golok a foglyaikat küldték a kapuk betörésére' és
kőhajító gépek segítségévelrombolták Ie a fa|a-
kat. Maga Dzsingisz kán már akkor bevonult a vá-
rosba, amikor a fellegvárban még javában folytak
a harcok. Amikor aztán az is elesett, a védőket
mind egy szálig lemészáro|ták.A lakosságot össze.
terelték' és távozásra sző|ították fel őket. Ha va.
laki mégis a városban maradt, egyszerűen meg-
gyilkolták.
Dzsingisz kán személyesen lovagolt be a nagr-
mecsetbe, meÍt azt hitte, hogy az a sah pa|otfia.
A szent könyveket kidobálták, a hithű muszlimok
százai pedig inkább megölték magukat, semhogr-
behódoljanak abarbár hódítóknak. A férfiak is in-
kább megölték feleségeiket, mert a mongolok
gyakran végignézettéka Íérfiakkalasszonyaik
megerőszako|ását. A nagymecset imámja is ön-
gyilkosságot követett el.
,,Szörnyű nap volt - emlékszik vissza egy mu-
zu|mán történetíró. - Semmi mást nem lehetert
hallani' csak a férfiak, aZ asszonyok és a gyerme-
kek zokogását, ahogy a mongolok egymás között
elosztották a foglyul ejtett embereket.''
Maga Dzsingisz kán á||ítő|ag a következőket
mondta: ,,Mondom néktek, én vagyokAllah osto-
ra, és ha nem vétkeztetek volna annyit, Allah nem
küldte volna reátok minden dühömet.''
A várost ezt követően porig rombolták, és Bok-
hara évrizedeken keresztül lakatlan maradt. Túl
sok ember halt meg ahhoz, hogy mindet el lehetett
volna temetni, így ezernyi tetem hevert temetetle-
nül szerteszéjjel. A környéken lakók, tarwa a kü-
|önbőző jáwányoktól, azonna| elköltöztek. Az öntG
 zőcsatornák elmocsarasodtak, a megművelt foldek
elsivatagosodtak, az állatok elpusztultak. A néhány
megmaradt épület romokban hevert.
Dzsingisz kán ekkor Szamarkand ellen indult.
Serege mögött egyre több fogoly menetelt, akik-
nek rabszolgaként saját országukat kellett elpusz-
títaniuk. Szamarkand történelmi hagyományok-
kal rendelkező ősivárosvolt. Már akkor is réginek
számított, amikor Nagy Sándor Kr. e. 329-ben e|-
foglalta, Dzsingisz kán idején viszont már a vi|ág
egyik vezető kereskedelmi központjának számí-
tott. Az ólomdobozokba csomagolt és hóval fris-
Sen tartott dinnyéit még Bagdadban is lehetett
kapni. Falai között arany-' ezüst- és rézművesek,
r ímárok, szíjgyár tők, faművesek, bű torkészítőkés
fegyverkovácsok éltek, és dolgoztak. Az itt ké-
szült páncélokat, faragott vizeskancsókat és gyö-
nvörű berakásokkal díszített fafaragásokat a Föld-
közi-tenger kikötőiben is meg lehetett vásárolni.
.\ városban Kínából szeÍzett technológia felhasz-
ná|ásáva| még papírt is gyártottak.
A várost nemrég erősítették meg. A falakon
négy hatalmas kapun lehetett átjutni, amelyek
ugyancsak azt szimbo|izá|ták, hogy a város a ke-
reskedelemtől függ. Szamarkand óriási laktanyá-
jában rengeteg török zsoldos é|t,ígya lakosok kö-
zül kevesen féltek attól, hogy Bokhara sorsára
juthatnak.
A védművek magát Dzsingisz kánt is lenyű-
gözték. Amikor 1ZZ0 tavaszán megérkezett, avá-
rosfalakon kívül tábort Vert' és erősítésre várt.
Eközben csapatait a város köré vonultatta fel, és
amikor két fia tobb ezer fogollyal csatlakozott
hozzá, úgy döntöttek, az ellenséggel el kell hitet-
ni, hogy roppant nagy túlerőben vannak. Fogták
hát foglyaikat, és mongol ruhába öltöztették őket.
\Íongol zász|ókat adtak nekik, és szoros felügye-
|e t mellett a város fa|ai fe|é terelték őket.
A város védői persze rájuk támadtak. A mongo-
|ok megfordultak, elmenekültek, és hagyták,
hogy a fegyvertelen foglyok felfogiák az e|ső roha-
mot, majd visszafordultak' és ellentámadásba
mentek át,Iemészáro|va a török zsoldosokat. Aki
túlélte,elmenekült, a város pedig védelem nélkül
maradt.
Aváros vezetői ekkor előjöttek, hogy tárgyalja-
nak a mongolokkal. Dzsingisz kán ígérecettett
a városban maradt lakosok életénekmegkímélé-
sére. A közel öwenezer lakos kétszázezer dinárt
szedett össze, és megvásáro|ta a szabadságát.
Akik azonban túl szegények voltak ahhoz, hogy
megfizessék a váItságdíjat magukért, a mongolok
rabszo|gái lettek. A kézmíjveseket Mon gő|iába
küldték, a hátramaradókat pedig egyszerűen le-
gyilkolták. Amikor Szamarkand végre kiürült,
a támadők kifosztották, egy részétpedig felgyuj-
tották. Dzsingisz kán a török zsoldosokat csak
egyszedi bíínözőknek tartotta' ísy ha ta|áIt egyet,
azonna| felkoncoltatta. Egy perzsa krónikás be-
számo|ep szeri n t harmi ncezer zsoldos t mészáro|-
tak le. Azt mondják, hogy azok, akik meg tudták
fizetní a váItságdíjat, csak a város egynegyedét
tudták újra belakni, olyan kevesen voltak.
AHvárezmi Birodalom fővárosa azonban nem
Szamarkand volt, hanem az attő| otszáz kilomé-
teÍre, az Amu-darja folyó mentén fekvő Urgencs
városa. Ezt is tiirök zsoldosok védték'akik ezúttal
már jól fel is készültek. Rengeteg fegyvert, vizet
és élelmiszert halmoztak fel, mert tudták, hogy
hosszú ostromra számíthatnak.
Dzsingisz három fiát bízta meg Urgencs váro-
sának elfog|a|ásáva|; egyiküket, Dzsócsit a Hvá-
rezmi Birodalom uralkodfiává tette, neki így nem
állt érdekében a település teljes lerombolása. Ve-
lük tartott a nagykán három |egtapaszta|tabb had-
vezére és ötvenezer lovas is.
Amikor a falak a|á értek, követet küldtek, és
a város feltétel nélküli megadását követelték. Az
aján|atot persze elutasították, így megkezdődött
aZ ostrom. Mivel a térségbennem voltak na-
gyobb kövek a kőhajító gépek szárnára, a foglyok
egy részének azt parancsolták, hogy vágják ki
szederfákat, hogy azok tőrzséből készíthessenek
muníciót. Eközben a többi fogolynak a város kö-
rüli vizesárkokat kellett feltölteniük, miközben
védők á||andőan lőttek rájuk. Mindez Íizenkét
napig tartott. Miután az em|ített munkát sike.
rült elvégezni, árkászok érkeztek, akik az ost.
romgépek védelme a|att hozzá|áttak a falak ki-
bontásához.
A falakat nem sokkal később sikerült is betör-
ni, ám a védők már tudták, mi vár rájuk, ha veszí-
tenek, így megkettőzött erővel küzdöttek.
A mongolok házről házra ha|adtak. Mindkét fél
felgyújtotta azokat aháza\<at, ahol az ellenség me-
nedéket keresett, ezért rengeteg városlakó is az
éIetétvesztette.
A mongolok eddig a nyílt terepen vívott csatá-
hoz szoktak, a városi hadviselés nem igazán ment
jőI, ezért súlyos árat kellett fizetniük. Miután
a város egyik felét elfoglalták, támadást indítottak
a város két felét összekötő, az Amu-darj án átveze-
tő híd ellen, de visszaverték őket. Ez az egyeÍ|en
had művelet hár omezer harcosu k életébekerü l t.
A török zsoldosok, akiket a lakosság megma-
radt része is támogatott, továbbra is elszántan
ellenálltak a rommá vá|tozott városban. Egy hét
elteltével a mongolok elvesztették a türelmü-
ket, és felgyújtották a város még épségben ma-
radt részét.A törökök kénytelenek voltak vissza-
vonulni. és lakosok százai lelték halálukat
a lángokban. Aváros vezetői végül jelezték, hogy
szeretnének tárgyalni. Egyikük arra kérte a mon.
golokat, hogy könyörüljenek meg a várost védő
bátor férfiakon.
,,.{' haragotokat már megtapasztaltuk, most
mutassátok meg' mennyire könyörületesek vagy-
tok!'' - mondta egyikük.
A mongolok azonban hallani sem akartak erről,
íry az öldöklés tovább folytatódott.
,,Mindenki harcolt - írta egy arab történetíró.
a - Férfiak, nők és g1ermekek egyaránt, a küzde-
lem pedig addig folyt, amíg a mongolok el nem
foglalták az egész várost, meg nem ölték a lakoso.
a kat, és el nem pusztítottak mindent, amit csak ta.
láltak. Ekkor aztán megnyitották a gátak'at, a fo-
lyó pedig elöntötte a várost, a folddel téve
egyenlővé. l...] Akik túléltéka mészár|ást' meg-
fulladtak, vagy az összedőlő épületek között lel-
ték halálukat. lután már semmi sem maradt. csak
romok és a hullámzí víz.,,
Dzsingisz kán egyá|talán nem orült annak,
hogy Mohamed sah fővárosa elpusztult. Urgencs
ostroma hat teljes hónapig tartott' és a mongolok
sokkal naryobb veszteségeket szenvedtek, mint
amihez korábban hozzászoktak. Dzsingiszt a fiai
még azza| is felbosszantották, hogy a városból
minden zsákmányt magukkal vittek, apjuknak
pedig semmit sem harytak.
A narykán hadvezérei eközben tovább íizték
Mohamed sah seregét, amelyet már a tömeges
dezertá|ás is megtizedelt. A mongolok sorra fog-
lalták el a városokat, vég;l| az egészHvárezmi Bi-
rodalom a kezülue került. A sah mellhártyagyulla-
dásban halt meg a Kaszpi-tenger partja mentén,
a mai lverbajdzsán területén.
Dzsingisz kán a nyár folyamán a Naszaf oázis-
ban pihente ki a harcok fárada|mait, Ezt követő-
en északra vonult, Termez városába. Mivel a város
nem volt hajlandó megnyitni a kapuit, ostrom alá
vette' amely hét teljes napon keresztül folyt.
A város végül elesett, és megkezdődőtt a szokásos
öldöklés' majd miután egy asszony inkább lenyel-
te igazgyönryeit, semhogy átadja, minden eryes
lakost kibeleztek.
Ezután a mongolok a mai Afganisztán észa|<t
részőn ta|áIhatő Baktriai Királyság ősi fővárosa
Balkh felé vették az írányt. A város ekkor már há-
romezer éves volt; maga Naga Sándor is elfogla|-
ta, és itt vette feleségül Roxána hercegnőt. Ám
 miután a város megadm magát a narykánnak, ab-
inn a hiszemben, hogy lakosai épségben távoz-
hatnak, Dzs ingisz kán az ígéretétmegszegve több
ezer embert végeztetett ki. Amikot pedig tZ22-
ben újból erre járt, a úlélőket is lemészárolta.
Egv kínai szerzetes' aki ekkoriban umzott erre'
beszámolt róla, hogy Balkh fenséges városa telje-
-n kihalt, utcáin kutyák ugatnak.
még állt egy fal, a mongolok le.
'Ha valahol
mmbolták - írta egy arab történetirő _, újból és
új ból el töröl ték a civi|izáció minden nyomát a tér-
ségben.''
Dzsingisz Mn néhány várost megkímélt, ám
Ín az e||enállás legcsekélyebb jelét is tapasztalni
lÉlte, nem kegyelmezett. A lakoss ág |emészár\á.
sán kívül a több évszázadon keresztül épített ön.
rözőrendszereket is leromboltatta. Renge teg
ohan mongolok által feldúlt város volt, amely
örökre elpusztult.
IZ?t-ben Dzsingisz kán negyedik fia, Toluj
hewenezer lovas élénmegérkezet t a maiTürkme-
nis z tán ban ta|á|hatő Me rv városához. A város me sz-
sze foldön híres volt az itt gyártott kerámiákról,
a védművek pedig különösen lenyűgözőek voltak.
Toluj és őtszáz lovas ery teljes napon keresztül ta-
nulmányozta őket. lután kétszer is megtámadták
a várost, és kétszer is visszaverték őket. Ekkor
azonban akormányzó megadta magát, mert bizto-
sították, hogy senkinek nem lesz bántódása.
Toluj, mondanunk sem kell, nem mrtorta meg
aszavát. Kiválasztott négyszáz kézművest és még
néhány gyermeket rabszo|gának, a többi lakost
pedig lemészárolta_ noha eZ nemvolt túl könnyű
ieladat. A lakosokat katonai egységek szerint osz-
rották fel, és á||ítő|agminden eryes harcosnak há-
rom-négaszáz embene| kellett végeznie, Egy for.
rás szerint To|uj rémtette után hérczázezer
tetem maradt hátra. Egy másik azt á||ítja, hogy
egymillió-háromszázezer uún már nem számol-
ták a hullákat.
Heratnál a hét napig tartó ostromot követően
csak a zsoldosokat gyilkolták meg. A lakosság
azonban később fe||ázadt, és a kán helytartójával
együtt a mongol kormányzót is megölték. A mon-
golok ekkor bosszúból lemészárolták a lakosokat.
majd visszavonultak, és vártak. Amikor a túlélők
előbűjtak rejtekhelyükről, a mongolok újból tá-
madtak, és őket is megölték. Ery forrás szerint
1,3, egy másik szerint viszont Z,4 mi||iő embert
gf ilkoltak itt meg.
,,Egyetlen ember, egy morzsányi étel, egy ru-
hadarab sem maradt'' - mondták.
A mongolok időnként később is küldtek csapa-
tokat Merv és Balkh városába, hogy megölj ékazo.
kat, akik esetleg visszatértek a korábban foldig
rombolt településekre. Ezek után Bamiján városa
került sorra, ahol óriási Buddha-szobrok voltak
a sziklafalba vésve (érdekes módon a Buddhák
túléltékDzsingisz kánt, Z}}Z-ben a tálibok vi-
szont lerombolták őket). E páratlan kulturális
központ volt a Hvárezmi Birodalom ékköve, egy-
ben pedig a selyemút egyik legszebb városa.
A történet szerint a várost Lala Qatun hercegnő
áru|ta el, akit apja az akarata ellenére akart férjhez
adni. Az ő követei fedték fel Dzsingiszkán e|őtt,
hory miként lehet a város víze||átását e\zárni.
Az ostrom alatt Dzsingiszkán unokája is elesett.
A lcánt annyira felbőszítette a kisfiú elvesztése - aki-
nekaz apja ekkor épp távol volt -, hogy még a sisak-
ját sem tette fel, úgy fogott hozzá az ellenség lemé-
Amikor fia visszatért, a nagyk.án álnok
szár|ásához.
módon megfeddte, mert nem engedelmeskedett
neki, aztán megkérdezte, hory vajon kész.e elfogad-
ni apja parancsait. A fiú ene esküt tett.
,,Nos -
mondta Dzsingisz kán -, a fiadat meg-
ölték, én pedig megtiltom neked, hogy elsirasd!''
Ezt követően, ahory az megjósolhatő vo|t, az
egész lakosságot kiirtották. Még Lala Qatun her-
cegnő sem menekü|t, őt az áru|ásáért ítéltékkö-
vezés á|ta|i ha|á,ha.
 Mohamed ha|álaután a hatalmat fia, Jalal aDin szólalni sem tudott a csodálattól. Először is azért.
herceg örokölte, aki a török zsoldosokból és hat- mert a herceg saját emberei fe|á|dozásával men-
vanezeÍ hvárezmi katonából álló seregével a Ka- tette meg az éIetét;emellett pedig őt is len1rl.
bu 1 tól 1 60 kilomé te rre dél re ta|á|ható Gházi er őd- gözte a hihetetlen halálugrás. A herceg a tettéVel
jében h(nta meg magát. A mongolok támadást minden mongolnak péIdát mutatott' mondta
indítottak, de miután elveszítettek ezer embert' a nagykán, és hagyta elmenekülni. Azok azonban.
kénytelenek voltak visszavonulni. akik a vezérükkel együtt a folyóba vetették magu-
A nagykán fogadott testvére fele|t az erőd ost- kat, már nem kapták meg ugyanezt a tiszte|eteÍ..
romáért. Mivel nem volt elegendő embere, el kel. A mongol íjászok egTtől egyig levadászták őkel
lett hitetnie la|a| herceggel, hogy sokkal többen Jalal herceg végül Delhi szultánjáná| talált mene-
vannak, mint a valóságban. Így hát szalmabábukat déket.
ültetett a lovakra, és a saját tábora felé terelte Dzsingisz kán csak rövid kitérőt tett India fe-
őket, mintha éppen erősítés érkezne. A csel azon- lé. Lahore környékén lerombolt ugyan néhány fal-
ban nem sikerült, a herceg támadást indított. v at, ezt követően azonban vi sszafordul t Hvár ezm
A mongolok először szenvedtek vereséget idegen felé, hogy közebbről is szemügyre Vegye a meghG
foldön, a muszlimok pedig a kegyetlenkedéseik dított birodalmat.
során állítólag még rettegett ellenségeiket is fe- Eközben Mohamed sah halálát követően a nag\:
lülmúlták. Azt mesélték, hogy szögeket vertek kánhadvezére, Jebe már az északi Grúziába is be-
foglyaik fülébe. hatolt, és |egyőzte a térséglegiobb lovasainak szá.
Amikor Dzsingisz kán meghallotta a vereség míró grúzokat, majd betört oroszországba.
hírét,azonnal nyeregbe pattant' és felmentő sere- A kalkai csatában a mongolokat nyolcvanezer
gével két álló napon keresztül lovagolt, hogy lovag támadta meg Miszryiszláv herceg vezetésé-
Gházi városa a|á érjen, A történet szerint még en- vel. A mindössze húszezres mongol sereg a már jő|
ni és inni sem álltak meg, hanem _ ahogy az bevált taktikához folyamodott ' Au e|ső, rövid ösz-
a mongoloknál szokás volt - lovuk nyakát megvág- szecsapás t köve tően |átsző|ag szer teszét fu to t tak
va, azok vérévelcsillapították szomjúságukat és míre az oroszok üldözőbe vették őket, ez azonban
éhségüket. szérhűzta az oÍosz sereget. Amikor aztán aZ e|ső
Mire Gházi fal'ai aIá értek, a török zsoldosok és sorok utolértéka mongolokat, azok megfordultalc
a helyi csapatok között víszá|y tört ki, így Ja|a| és mivel már többen voltak, legyilkolták aZ oÍo-
herceg kénytelen volt visszavonulni. A város lakó- szokat. Mire a sereg naryobb része odaért, már
it e|(iztékvagy megölték, a védműveket pedig le- csak a szörnyű mészár|ás nyomait ta|á|ták, amelr.
rombolták. nek láttán az e||enfé| á|ta|ában megfutamodott.
A herceg azt teÍvezte, hogy Pandzsábba mene- Ha ez mégsem következett be, a mongolok őket
kül, de az Indus folyónál bekerítették csapatait, is megölték.
így harcosaival körbevéve magát stabil harcállást lu orosz lovagok páncéIt viseltek, az egyik ke-
építettki. A mongolok azonban biztosan haladtak zükben pajzsot, a másikban ba|tát, kardot vagl.
feléje, és megöltek mindenkit, aki az útjukba ke- |ándzsát tartot tak, ezér t a konnyű lovas mongolok-
rült. Amikor már csak egy tucat embere maradt, hoz képest sokkal nehézkesebben mozogtalr
,i1ászok-
a herceg kitört, és lovával eryütt egy kiálló sziklá- könnyű célpontot kínálva ezze| a mongol
ról az Indusba vetette magát. Dzsingisz kán meg. nak' Az orosz sereg súlyos vereséget szenvedetl
\Íisztyiszláv herceg pedig fogságba esett. A her- anyákés az apáka gyermekeket' sem a gyermekek
ceget egy szőnyegbe csavarva fojtották meg, a szüleiket, sem testvér a testvért, sem unokaöcs
ugyanis azitánta érzett tisztelet miatt nem ontot- az unokabátyját. Kivétel nélkül mindenki elpusz-
tákvérét, tult. Ésmindez a bűneink miatt történt.''
Au orosz sereg többségét e|rettentette Misz-
n'iszláv sorsa, és visszavonultak. A mongolok to- E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök
r-ábbmentek, és kirabolták a l(rím félszigeten ta-
|álható Sudak városát. Kifosztották a bolgárok 62 : születése (anelyet nehány
1 I
forrós 1 1 ő 5 - re,
országát is, aztán visszafordultak, és hazafe|é me- nások l 1 ő7-re tesznefr ).
ne t vé gi grab olták Y:azahsztánt. lI95: a mongoloh aezére lesz.
Maga Dzsingisz kán IZZ7-ben tért vissza IZI 1 : negiadi a Kínai CxiszlirxÍg nagllódítávÍt.
\Íongóliába, és a Bajkál-tő partjánhalt meg. Meg- 1217: ötezer rabszolgÍrsal diadalntasan ter
hagyta, hogy ha bárki bámu|ni meri koporsóját, az aissza Mongóliába.
azonnal meghal. |2Z0: harnincezer embert mésruírolle
IZ37-ben,tízéwe| a nagykán ha|á|át követően, Szanarkandnál; friirtja BalÉhvtÍros
a mongol ,*Aranyhorda'', hasonlóan barbár taktiMt lakóit; hetvenezer embert gilkol le Nessa
a|ka|mazva, ismételten megtámadt a oroszorszá- oárosónól.
got. 1347-ben a trGím félszigeten ta|á|hatő Kaffa tZZt: Merv aároúból négezer embert
rárosánál már ,,biológiai fegyvert'' is alkalmaztak: rabszolgiaó tesz, a többit
pestisben meghalt emberek tetemeit lőtték be lenésruiro ltatja; friirtja Neyshabur és
a kőhajító gépekkel a városfalakon belülre, hogy Herat lafrosságát.
a lakók is elkapják a halálos kórt. A mongolok több mindenkit lemászóro l, aki aisszatert
száz éven keresztül gyötörték az oroszokat. Ahogy Merv és Bahh oórosóba; kioégzi
an egy régi orosz mese' A Rjazany pusztulásának Baniján lahosságit.
története is elbeszéli: ,,Elpusztították Isten temp- 1223: a kalhai csafuÍban lemészuÍrolja az orlsz
lomait, és a felszentelt oltár előtt ontottak vért. louago frat; kifosztja S udaÉ otÍrosát,
Senkit nem kíméltek.Mindenki odaveszett, min- a Bolgir Kirólysógot és KauhszttÍnt,
denki ivott a ha|á| serlegéből. Senki sem maradt, 1227: neghal a Bajiál-tó partjón.
aki elsiratta volna a halottakat. Nem siratták e| az
 FoLDNÉLKÜI,I JÁNoS
AngIio kiró|yo

rosz|ánszívíj Richárd angol király úgy gon- szavahihetetlen ember, hiszen már 1190-ben ma-
dolta, fiatalabb testvére, János veszélyt je- gához ragada az ura|mat Anglia felett.
lenthet, ezért megígértettevele, hogy amíg ő Amikor Richárd 1194-ben hazatért, azonna|
a keresztes hadjáratok miatt az országtő| távo| tar- számíizte Jánost, aki a franciaországi területein
tózkodik, nem teszi be a |ábát Angliába. János folytatott háborúi eredményeképpen az angol ki-
azonban igen hamar megmutatta, mennyire rályok összes ottani birtokát elveszítette; ezért
kapta a ,,Földnélküli,, ragadványnevet. Az öröklé.
si sorban elótte álló testvérét,Arthurt megölette,
és amikor 1199-ben Richárd is meghalt, ő lett
Anglia királya.
Uralkodását azza| kezdte, hory súlyos adókat
vetett ki _ különösen a zsidóka_, és afeudális urak
előjogait elbitorolva, előszeretettel bizalmaskodott
feleségeikkel, lányaikkal, ezért aztán e|éggyorsan
zsarnoknak kezdték tartani, és LZIí.június19-én
Runnymede-nél a Magna Charta nevű nyilatkozat
aláírására kényszerítették.A dokumentu m rögzíti,
hogy még a király sem áll a törvények felett, és Ang-
|iában a törvény jelenti a legíőbb hatalmat. A király
azonna| megpróbálta rávenni a pápát a dokumen-
Az
tum érvénytelenítésére. egyhánÍő azonban _
akit János korábban már fe|bőszített, amikor nem
támogatta a canterburyi érsekségé|éreszántjelölt-
jét - nem kívánt belefolyni aviszá|yba.
A király hatalmas sereget gyűjtött, hogy meg-
küzdjön a bárókkal, akik viszont a franciákhoz for-
dultak. Már-már úgy tűnt, hogy János király pol-
gárháborúba sodorja az országoÍ., amikor |Zl6-ban
vérhasban é|et& vesztette. A háború elmaradt,
a Magna Chana pedig az angolok szabadságának

A vonokodó Jónos kiró|y olóírio oz o|opvető

iogokot
tortoImozó Mogno Chortót
 rédelmezőjeként és egyben az emberi jogok alap- ||90: rnórciusban ígéretet tesz, hog nem lep
köveként továbbra is érvénybenmaradt. János ki- Angliába addig amíg Nchórd a leresztes
rálvt a legtöbben talán onnan ismerik, hogy ő vo|t luiboniban harcol; ofrtóberbm aissrutér,
a Bonosz cselszövő, a|<tbaráqával, a nottinghami és negragadja
"z a hatalmat.
sheriffel a jő Orosz|ánszÍvíj Richárd bukásán dol- Il93: Ncluird birtolait megosztja afrancia hi-
gozott' miközben az keresztes háborút vezetett róllyal.
a Szentfoldön. A történet szerint János gonosz ||94: Nchárd oisszatár, és suíműzi Jdnost,
retteivel csak az elnyomottak vezére, bizonyos 1196: negilfroljáfr Arthurt, az angol trón
Robin Hood szállt szembe. A történet valóban rjröfrösét.
csak kitaláciő: ám hihetetlen népszerűsége János 1199: Ncluird neghal; Jónos köaeti a trónon,
kirríly idejében jól mutatja, hogy Anglia |<trá|yát 1206: ainÍÉaz egházznl az új Canterbury
akkoriban mennyire nem dsztelt ék a|attvalői. érsel szenélyéről.
lZ|t: hadjóratotfolytat a oalesieÉ elln.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök |2|2: a bórói összeeskijsznel a megilftoltisára.
IZl4: silertelen hadjárat afranciáfr ellm.
||67: december 24-én született oxfordban. IZ|5: a Magna Charta aláínisára frényszeri)t.
II89: RicfuÍrd ierül a trónra, ahi óriási birto- 12|6: a bárói elleni iarcra lészül; ofrtóber
loÉat adoruinyoz Jánosnah horsuigban I 8-ón a Nottighamsllire-ben takliató
és Franciaországban. Naparlban hal meg.

r. KEGYETLEN PÉTER
Ko sztí l io k i ró lyo

l]éter
P
mindössze úzenöt éves volt, amikor A négy féltestvére ellene fordult, Péter pedig
I Ytaszú|ia trőnjára került. Annak ellenére, hogy kegyetlenül leverte a |ánadást, és hármukat ki is
é|ete nagy szerelme a csodálatosan szép María de végeztette. Egyikük, Henrik azonban Franciaor-
Padilla volt, egy Franciaországgal kötött szövetsé- szágba szökött, és V. I(íroly francia király, V. or.
gpt megpecsételendő Bourbon hercegének lá- bán pápa és az aragőniai IV. Péter támogatásáva|
nvát, Blanche.t vette feleségül. Péter szinte egy zsoldossereg élénvisszatért, és e|iizte Pétert.
azonnal elhagyta törvényes feleségét néhányan
- A trónjától megfosztott király ekkor Edwardhoz, a
zzt á||ítják, hogy meg is ölte _, ésMaríával élt an- Fekete Herceghez fordult, és segítségévelismét
nak l 36 1 -ben bekövetke zett ha|á|áig. visszaszerezte hamlmát. Henrik másodszor is se-
re ge t gyűj töt t magának Franciaorsz ágban, |egy őz-
te, és elfogtaPétert, majd 1369. március Z3-ánki-
végeztette. Henrik, propagandahadjárata része-
ként, Pétert a ,,kegyetlen'' ragadványnéwel
ruházta fel, annak ellenére' hogy sokan Igazságos
Péternek tartották.
TIMT]R LENK
a o
Szo mo rko
török származásű és muzulmán hitű Timur
enk a valódi zsarnokok mondásához ÍaÍtotta
magát, amely így szőI:,,Mivel a mennyekben csak
egy isten van, a foldön is csak egyetlen uralkodó
lehet."
É|"t"és oz ó|to|o e|követett bűnök
1 3 34 : megs zü le ti k l{asztílió ban.
1349: apja unÍn ő kerüh a trónra.
1352: feleségill aeszi francia Blanche-t, rnajd
a
elhogj, - aagy negtilkolja.
1356: negtili három tesÍvérét;Henril Francia-
orsruÍgba nenebiil, hogl sereget gújtst)n,
és elúzze Pétert.
1367: Péter Edw;ard, a Fekete Herceg segítségé
ael oisszaszerzi a trónt,
Henril nárcius 23 -án negglilholja'
nd U ro Ikodóio
Timur egy jelentéktelen katonai család sarja.
ként 1336.ban született a Szamarkand mellett
ta|á|hatő Kesh városában. Gyermekkorában egy-
szer juhlopás közben egy nyílvesszőve| meglőt-
ték, aminek következtében a bal oldala rész|ege-
sen lebénult; innen származott a Timur Lenk -
azaz Timur, a béna - elnevezés. 1361-ben Ilyas
Khoja kormányző hívatali ideje alatt szülőfoldje,
Transzoxánia _ a mai |Jzbegisztán - egyik veze-
tője lett. Nem sokkal később azonban fe||ázadt,
és sógora, Amir Huszain segítségével1364-ben
Iegyőzte Ilyas Khoja seregeit, I366-ra pedig egész
Tra n s zoxán iát elf o g|a|ta.
1370-ben Huszain ellen fordult, és megölte.
Miután Szamarkand ura lett, a mongolokra is ki-
terjesztette hata|mát. onmagát Dzsingisz kán
közve tlen |eszár mazottj ának nyilváníto t ta, és ne.
Timur Lenk hodvezérei tórsosóoóbon
 kiindult őse elveszett birodalmának helyre á||ítá-
sához. Százezer fős hadserege íjja| és karddal fel.
szerelkezett lovasokból állt, akik teherhordó álla-
taik segítségévelminden szükséges felszerelé.
süket magukkal hordozták.
A következő tíz év során elfoglalta Tur-
kisztánt, és csapatokat küldött Oroszországba,
hogy a Bkím félsziget mongol kánját, Tokhamist
megsegítse. Seregei elfoglalták Moszkvát' és le-
sőzték a litvánokat.
1383-ban Timur L,enk Perzsia felé vetÍe az
irányt, 1385-re pedig teljesen meghódította az
országot, Eryedül Isfahan városáná| hetvenezer
embert gyilkolt le, szinte a teljes lakosságot.
.\ következő nyolc év során elfoglalta lrakot és
Xozép -Azsiát. 1 39 1 -ben aZ oÍ osz sz ryeppéken le-
sőzte Tokhamist és az |rany Hordáját, majd
a Kur folyónál újabb győze|met aratott; 1395-ben
dig leromboltatta. A következő évben Ankara
mellett az oszmán hadsereget is legyőzte, így bi-
rodalma már a Földközi-tengerig terjedt. A Rodo-
szi Királyságtól elhódítot'Ía aZ ókori Szmirna _
amailzmír _városát. MagaBajezid szultán is fog-
ságba esett, majd 1403-ban meg is halt.
1404 decemberében, hatvannyolc éves korá-
ban ismét elindult, ezűtta| Kína meghó dítására.
1405 februárjában azonban megbetegedett' és
otrar városában, a mai Csimkent (Yxazahsztán)
mellett é|etétvesztette. Testét beba|zsamozva
szá||ították vis sza Szamarkand ba.
E|ete és oz ólto|o e|követett bŰnök
1336: megsziiletii a Szanarland frözehben
található lksh aórosában.
I3 66 negh ó dítja Transzo xánirjt.

\Íoszkvát is elfoglalta, időközben azonban Per- |370: Szanlarland urallodója lesz; önmagít
zsiában felkelés bontakozott ki. Visszatérése Dzsingisz kón frözaetln
lesuirmaz t1f ána k ny i laánítja.
uún Timur Lenk féktelen kegyetlenséggel verte o

1 380 : e lfogla lja TurlisznÍn t.

b a |ázadást. Egész városokat
irtott ki, a halottak
1383: elfoglalja a perzsiai Heratot.
koponyáiból pedig piramisokat emeltetett.
I 385 : befejezi Perzsia neghódítását,
1398. szeptember 24-én átke|t az lnduson,
|387: lemásruÍrolja Isfah henenezer laftóját, és
mondván, Delhi muszlim uralkodója elfogadha- a aórosfalain fríaül piranist épít
atlanul toleráns hindu a|attva|őiva| szemben. a koponyákból.
.\ december |7-én Panipatnál vívott győzede|- 1 39 I : megtónadj a o roszo rszigo t.
mes csatát követően százezer indiai harcost vé- |394: befejezi lrafr és Közep-Ázsia

geztetett ki, majd lemészárolta Delhi lakosságát, neghódítását.

kifosztotta a várost, és mindent elpusztított, 1 39 5 : e lfoglalja M os zkaó t.

|396: lneri a perzsafelkelést.
amit emberei nem tudtak magukkal vinni. Delhi-
1398: negtámadja Indiát; elpusztítja Dethit.
nek egy rc|jes évszázadravo|t szüksége, hory új-
|40I: legőzi a nanelukotat; etfogtatja
ú| magához térjen.
Damasziuszt; elpusztítja Bagdado t.
Miközben Timur Indiában időzőtt, Egyiptom
|40Z: legőzi az oszmónofrat.
mameluk szu|tánja és I. Bajazid oszmán szultán 1404: Kína neghódítására indul.
betolakodott területére,így 1399-ben az ő meg-
a 1405: február 19-en életétaeszti.
büntetésükre indult. A mameluk sereget 1401-
kn győzte |e Szíriában, és egyben Damaszkusz
Iakóit is lemészárolta. Bagdad lakosságából húsz-
ezer főtvégeztetett ki, a város főbb épületeit pe-
 GIAN GALE AZZO
VISCONTI
a
Mi|ónó hercege

tan Craleazzo Visconti annak a II. Galeazzo
Viscontinak volt a fia. aki teswérével.
Bemabóval közösen uralkodott Milánóban. AVisconti
csa|ád |262 őta á||t Milánó élén,amikor ottone
Visconti lett a város érseke. A család jelképe egy em.
ben felfaló kígyó - a ravaszsátgszimbóluma - volt.
Az 1351-ben született Gian Galeazzo azza|
mozdította elő politikai karrierje sikerét, hogy
1360-ban feleségül vette a Valois-dinasztiábő| szár-
mazó Isabelle-t, a francia király leányát. 1378-ban
édesapja meghalt, így Gian Ga|eozzo megörökólte
a város nyugati felét, és annak rettegett uralkodója
Iett. Bernabo azonban mégná|a is rosszabb volt.
Amikor végiglovagolt az utcán, mindenkinek le
kellett térdelnie. Ha valaki szembeszegült vele, vary
a legcsekélyebb módon is felbosszantott1 aztkegyet-
lenül megbüntette. Bemabo ery negyven napig tartó,
kínzrásokkal tarkított büntetést ötölt ki, amelyet nyil-
vánosságra is hozott, hadd rettegjenekaz emberek
1 382-ben Bernabo Anjou Lajos francia herceggel
kötött szövetséget, amelyet azza| pecsételtek meg,
hogy Lajos fia feleségülvette Bernabo leányát. Gian
1387-ben Gian Galeazzo sa1át |eánya kezér
ajánlotta a francia király testvérének, Lajos
orleans-i hercegnek. Ezt követően a Scala-
dinasztiát kidobta Veronából, és a Velencétól
északra fekvő Trevisót is elfoglalta. Vencel német
kiráIy százezer forint fejében a Német-római Csí
szárság örökös hercegi címétadományozta nekl
majd 1395-ben Milánó hercegének, 1396-ban pe.
dig Pávia grófiának nevezte ki.
1399-ben elfoglalta Pisát és Sienát. Perugia és
a többi umbriai város 14o0.ban adta meg magrát, Bo
lognát pedigl40?-ben hajtotta fennhatósága alá. Ek-
kor Firenze kivételével egészÉszak-Itá|iát az e||er>
őrzése a|au tanofia. Végül Firenzét is meg akarrr
támadni, ám ery seregszemle után megbetegederr
1402. szeptember 3-án pedig pestisben meghalt.
É|eteés oz ó|to|o elkövetett bŰnök
13 5 | : rnegszü le ti h M i LÍn ó ban.
t360: feleségül rseszi a francia kiróly lónyát.
137 8: negöröÉli Mihinó nyugati felét.
t38Z: negilkolja nagbóryját, és Milánó heleti

Ga|eazzo azonbanattőIkezdetÍ tartani, hory ez túl- feleföli)tt is óneszi a lutalmat.

ságosan is megnövelheti Bernabo hata|mát, ezért 1387: elfoglalja Veronát és Trnisót.

úgy tett, mínthazatándokútra indulna, és a város fa. 1395: Milánó hernge ksz.

|ain kívülre hívta Bernabót. ott aztán e|fogatta, 1399: elfoglalja Pisát és Sientit.

majd börtonbe vettette, ahol Bernabo nem sokkal |400: negszállja Paagfuités Unbria többi réút.
I40Z: neghódítja Bolognát; a MiLÍnó melletti
később - feltehetően megmérge zték _ é|etétvesz-
Melegnanónál szeptember 3-ón, pestisbn
tette. Ekkor GianGa|eazzo eryesítette Milánó két
hal meg.
felét, és a teljes város felett áwette az uta|mat.
-
 TOMAS DE
TORQUEMADA
Spo nyo Iorszó g fői
omas de Torquemada Domonkos-rendi szeÍZe-
tes győzte megfuagóniai Ferdinándot és Kasz-
ríliai Izabellát a spanyol inkvizíció felállításának
szükségességéről, amely aztán a katolikus egyház
nevében kínzott és gyilkolt meg embereket.
A rettegett szeÍZetes' a kor ünnepelt teológu-
:a, Juan de Torquemada bíboros unokaöccseként
l.{20.ban a kasztí|iai Valladolid városában látta
meg a napvilágot. Már gyermekkorában a val-
ladolidi domonkos kolostorban élt, később pedig
a Segoviában ta|á|hatő Santa Cruz-kolostor prior-
1ává nevezték ki, amely hivatalt huszonkét esz-
tendőn keresztül töltötte be. Izabe||a infánsnő
Segoviában váIasztotta saját gyónta tőjának a szer-
ze tes t' maj d ami ko r I 47 4-ben lGsztí|ia királynőj e
|ett, a prior vá|t az egyik legbizalmasabb és legna-
g;.obb befolyással rendelkező tanácsadőjává, a|<t
az egyházi előléptetéseket visszautasítva úgy
döntött, hogy továbbra is egyszerű szerzetesként
é|. Büszke volt rettentően aszketikus életvitelé-
re: a többi Domonkos-rendi szerzetestől eltérően
nem evett húst, és nem volt hajlandó fehérneműt
r.iselni az egyébkéntdurva csuhája alatt. Mintha
eZ nem lett volna elég, gyakran az úgynevezetÍ. ci-
liciumban - egy durva szövetből készült ingben - rendelet végrehajtásában, amely Európa akkori
mutatkozott, ráadásul mindig mezít|áb járt.
1483-ban e|őször csak Kasztílíában, majd fua-
góniában is főinkvizítorrá nevezték ki. Tevékeny-
sége kezdeteként összeállított egy huszonnyolc
cikkelyből álló dokumentumot' amely segítette az
n kvizítoro
inkvizítorokat, hogy avarázs|őkat, a bigámiát elkö-
vetőket, a fajtalankodókat és az uzsorásokat épp-
úgy meg tudják ta|á|ní, mint az eretnekeket az is-
,
tenMromlókat és a hitehagyottakat. A vallomások
megszerzése érdekében egészen a ha|á| beá||táíg
engedé|yezte a kínzást. Bár ő maga is zsidő szár-
mazásű volt, Izabellát és Ferdinándot rábeszé|te,
hogy a zsidókat íizzékkiSpanyolországbő|,és ren-
geteg időt töltött a már megkeresztelkedett Zsi-
dók üldözésével. Tomas de Torquemada 1490-
ben, egy koncepciós e|járás során nyolc zsidőt
vádolt meg azza|, hogy rituálisan meggyilkoltak
egy keresztény gyermeket _ ezt avádat igen gyak-
ran megfoga|mazták a zsidók ellen a középkor fo-
lyamán. Annak ellenére, hogy semmilyen bizonyí-
ték nem sző|t a vádlottak ellen, és az á||ítőIagos
holttestet sem találták meg' a zsidókat elítélték,
és máglyán megégették.
Torquemada erÍe a4esetre hivatkozott akkor,
amikor kijelentette, hogy a zsidók veszé|ytjelen-
tenek Spanyolorsz ág számára, és rábírta Izabe||át
és Ferdinándot, hogy 1492. március 3l-én adják
ki a kiiizetésüket előíró úgynevezett alhambrai
dekrétumot. Torquemada lelkesen segédkezett a
legnagyobb zsidó közösségéből csinált menekült-
sereget. Akik mégis Spanyolorsz ágban maradtak,
egytől egyig máglyán haltak meg.
A Torquemadavezetése a|att álló spanyol ink-
vizíciő te ljesen másként működött, mint a német
vagy a francia, ugyanis azinkvizítorokaz országot
járva folyamatosan gyűjtötték be áIdozataikat, Az
inkvizíció elől senki sem bújhatott el. Ha egy her-
ceg vagy gróf nem volt hajlandó birtokaira been-
gedni az inkvizítorokat, azonna| bűnösnek ta|á|ta-
tott aZ eretnekek megsegítésében.
Torquemada igen tágan érte|mezte az eÍet-
nekséget. A boszorkányok és a zsidók mellett
a bigámiában élők is eretnekeknek számítottak,
hiszen aházassága hét szentség egyike volt' A faj-
talankodásért szintén mág|yaha|á| járt, az inkvizí-
toroknak pedig tilos volt ajándékot elfogadni
a meggyanúsított személyektől. Ha mégis ezt tet-
ték, az ajándék értékénekkétszeresét kellett bír-
ságként megfizetniük, sőt bizonyos esetekben ki
is közösítették őket, és búcsútmondhattak jól fi-
zető egyházi karrierjüknek. Tomas de Tor-
quemada fenntartotta magának a jogot, hogy bár-
milyen kisebb vétségért- például ha az i|Iető
nem bizon1ult elég keménynek - elbocsássa ink-
vizítoraít.
Torquemad a magát akinzást tette hozzá az ink-
vizíciő működéséhez. Parancsba adta, hogy azokban
az esetekben is kínvallatáshoz kellfolyamodni, ami-
kor az eretnekség csak ,,félig bizonyosodott be''
azazhaa gyanú már megfoga|maződott, de vallomás
még nincs. Alapvetően már az is elég volt, ha valaki
az inkvizíciő e|é került. Jó keresztény lévén
Torquemada meghagyta' hogy ne folyjon vér - ink-
vizítoraípedig ennek megfelelően á|ta|ában nem
okoztak v ér ző se be ke t. Aut azonban el i s me rte, hogy
a kínzások során időnként valóban haltak meg em-
be re k. H a ez be köve tkeze t t, az ín|<vizítornak azon-
nal feloldozást kellett kérnie egy paptársától'
Torquemada minden papját Íe|hataLmazta, hogy
fe|o|dozzák egymást a ryilkosság bűne alól.
A kínzás szót ki sem ejtették. A foglyoknak
egyszerűen csak feltették ,,A kérdés''-t.Öt, alapo-
san végiggondolt állomás vezeteÍ't el ,yA, kérdés''-
ig. Az első a megfélemlítésvolt. A fogoly feltehe-
tően hallott már az inkvizíció áIta| a|ka|mazott
szörnyű módszerekről, de az inkvizítorok mégis
részletesen leírták a kegyetlen kínzásokat, hátha
már ezze| kicsikarhatják a vallomást.
A második lépésa kínzőkamra meglátogatása
volt, amely során az á|dozat gyerryaffnyben végigjár-
taakínzások színtereit. A kamrák sötétek és komo-
rak voltak, csak a fémből készült üstök világítottak
a maguk rémisztően jelentőségtelj es va|6ságáva|. Az
á|dozatok kaptak egy kis időt arra, hory körbepi|-
Ianthassanak, és megszemléljék a borzalmas eszkt>
zöket. Néha mások Lanzását is végig kellett nézni-
ük, sőt időnként a szemüknél kivágott fekete
csuklyát viselő hóhéroknak is bemutatták őket.
A harmadik szakaszban a foglyokat |evetkőz-
tették, hogy mezítelenek és védtelenek legye.
nek. A negyedik szakaszban az á|dozatnak meg-
mutatták azokat a szerszámokat, amelyeket majd
az őkínzására fognak haszná|ní, és csak az utolsó.
ötödik lépésbenkezdődött meg a kínvallatás.
,Á kérdés''-tgyakorlatilag törvényellenes volt
megismételni. Ha az á|dozatot megkínozták, és
túlélte,nem lehetett űjra kínzás alá vetni. A kín-
zás azonban napról napra' hétről hétre folytatód.
- hatott, azt bármikor ,'fel lehetett függeszteni''.
Bár az inkvizíció kínpadot is használt, a legtöbb
á|dozat az űgynevezett és
''Strappado'' ''squas-
sation'' módszerekkel ta|á|kozott. A ,,strappado'' ese.
tében az á|dozatkétLaqát a háta mögiitt, a csuklójá-
nál összekötőzték, majd ezeknél fogr'a a lehetó
legmagasabbra felhúzták a levegőbe. A
''squassation-
pedigaztjelentette, hory a kötelet elengedték, mi-
e|őtt azonban a magatehetetlen test a padlóhoz
csapódott volna, megállították, így a lehető legna-
gyobb terhelés érte a váll és a könyök ízületeit, illet-
ve izmait.
Ha ez nem működött' akkor a vízze|va|őI<lnzás
jött' A vádlottat egy ferde á||ványra kötözték űgr.
hogy a lába magasabban legyen, mint a fémpántok-
kal rögzített feje. orrl1ukába fából' készült pecket
tettek' a száját pedig egy Íémdarabsegítségével
szé t feszíte t t ék. AZ á|dozat szájába vás zondarabo t
rettek, majd azon keresztül itatni kezdt ék.Igy az-
ún a magatehetetlen ember automatikusan e|-
kezdte nyelni a vásznat, majd köhögni és öklen-
dezni kezdett, egészen addig, amíg félig meg nem
tulladt. Erőlködés közben a zsinórok mélyen bele-
tágtak a testébe. A hóhérok egyre több és több vi-
zetboztak, néha nyolc korsóval is elhasználtak.
A kínzásokat végző hóhérok másik
cszköze az ű,gynevezett spanyolszékvolt. E vas-
ból készült és fémpántokkal ellátott széken az
cmber megmoccanni sem bírt. A'z áIdozat kalodá-
bnzárt|ábát egy parázzsal teli forró üst mellé tet-
téh zsírral bekenték, majd hagyták, hogy lassan
megsüljön. Közben folyamatosan kenték zsírra|,
bogv a hús ne égjen el úl gyorsan. Az á|dozatokat
néha székestül kellett az autodaÍéra vinni. mert
a lábuk teljesen elégett. A korbácsolás ugyanolyan
5-akorivolt, mint akéz és a láb ujjainak levágása.
.\ törvény értelmében akínzással kicsikart val-
bmások érvénytelennekszámíto ttak. lu
tot ezért huszonnégy óra elteltével a Szent Hiva-
ta| elé vitték, ahol vallomásukat felolvasták
nekik. Ekkor esküt kellett tenniük, hogy annak
minden egyes szava igaz. Amennyiben ez nem
rönént meg' a csupán felfüggesztett kínzás foly-
rstódott. Ha viszont az áIdozat letette az esküt.
autodaÍéravitték.
.V autodafé szó szerint annyit tesz, mint ,,hit-
cselekmény''. Ezekre az eseményekre általában
rasár- és ünnepnapokon került sor, hory minél
róbb ember láthassa' miként lakolnak a hitetlenek.
.\z á|dozatokat a Quemadero nevű rétre vitték'
es máglyára kötözték. Megkérdezték tőlük, akar.
mk-e feloldozást. A szerencsésebbeket megfoj-
rorrák, majd meggyujtották a lábuknál elhelyezett
tahasábokat. A szerzetesek énekeltek, az emberek
ujjongtak, az ínkvizítorokpedig megjátszották,
nennyire megdöbbenti őket a vi\ággonoszsága.
Amíg Torquemada volt Spanyo |ország főinkvi.
zítora, több mint kétezer eretneket végeztek ki
ilyen módon. Torquemada olyan könyörtelenül
üldözte az eretnekeket, hogy M. Sándor pápának
négy segédinkvizítort kellett kijelölnie a megfé-
kezésére.Bár betegsége miatt t494-ben vissza
kel le t t vonu lnia, az I 49 8 -ban beköve tkez ett ha|á-
láig továbbra is ő felügyelte az inkvizíciő tevé-
kenységétaz avi|ai kolostorból. lu ő hivata|i ideje
kedvenc a|att íiztékki a muszlimokat Granadából. illetve
a zsidókat Spanyolországbő|, ezért aztán sok em-
ber tartotta,,Spanyolország megmentőjének''.
Az felállított inkvizíció a ha|á|a után is
á|ta|a
folytatta szörnyű működését. Spanyolországban
mégkétszáz éven keresztül kínozták és égették
meg á|dozataikat, a, tJivilaguan pedig 1836-ban
került sor az utolsó mág|yaha|á|ra.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bűnök
á|doza- I 420 : negszületil a spanyo lo rsNÍgi Vallado lid
oárosában.
1452: a Segoaiában található Santa Cruz-
kolostor priorja lesz.
1478: Izabellát és Ferdinándot ráaeszi az
in ioizíció létreh o ruisóra.
1483: ő lesz afőinÉaizítor'
1484: huszonnyolc cikfrelyből álló
dolummtumot ír, hogt segítse az
in fraizíto ro l nun fr ój ó t.
|49Z: a zsidókat kiíizi Spanyolorczógból.
1494: a pápa segedinÉvizítorokatjelöl Éi
a megféhezésére; baegsége miatt
1498: szeptember 16-ón hal meg a kasztíliai
AaihÍban.
 VLAD TEPES, A,,KARós VAJDA''
Hovosolfold feiedelme
ram Stoker Drakula című regé-
nyének névadó hőse, Vlad
Tepes l456-ban lett az Er-
délytől dé|re ta|á|ható Havas-
alflold fejedelme. Vért ugyan
nem ivott, de Havasalfold
lakosságának lega|ább tíz
száza|ékát, közel ötvenezer
embert kivégeztetett.
Tepesnek a Havasalfloldi
Fejedelemség XIV. századi
megalapítój ának számító I. Basa-
rab csa|ád1ábőI származő édesapját
Zsigmond német-római császár felvet-
te a Sárkány Lovagrend tagaiközé. Mivel a sár-
kány szó jelentése románul dracul, ennek megfe-
lelően fia ,,dracula,,, aZaZ,,a sárkány Íia'' volt.
Zsigmond halá|a után Mad a havasalfoldi feje-
delmi udvarban nevelkedett. Apja a törökökkel
kényszerült szerződést kötni, hogy Havasalfold
függetlenségét biztosítani tudja, ezért a tizenegy
éves Vlad és testvére, a hatéves Radu túszként
Anatóliába kerültek' ahol hat évet töltöttek. Radu
jóképű legényke volt, és felkeltette a leendő szul-
tán érdeklődését,így ő fényűző körülmények kö-
zött é|t a törtik udvarban. Vlad azonban nem volt
annyira szemrevaló, így fogva tartásának körülmé-
nyei is sokkal rosszabbak voltak.
1448-ban a rivális trónkövetelők - akiket
egyébként a magyar király is támogatott - meg-
gyilkolták az apjukat, a bátyjukat
pedig élve elégették.A törökök
nem akartak magyar vaza||usá|-
lamot Havasalföldőn, ezért
Vlad hazameheterr, Radu
azonban továbbra is a szul-
tán udvarában maradt. A tö.
rökök segítségévelVladnak
ugyan sikerült megszereznie
a trónt, de két hónappal ké-
sőbb Moldvába kellett mene-
külnie. Ekkor Havasalfold úi ural-
kodója szerződést kötött a tö-
rökökkel' így Vladnak a magyarokhoz
kellett fordulnia, és nyolc éwel később ismét
visszaszerezte a trónt.
A következő hat évben szükségtelen kegyet-
lenkedések j ellemezték az ura|mát. Elsőként ösz-
szegyűjtött otszáz havasalfoldi bojárt, akik elle.
nezték visszatérését.Az idősebbeket karóba
húzatta, a fiata|abbakat pedig ha|á|ra do|goztana
a Poenari melletti pa|otájának építkezésén.
Egy széles körben elterjedt mese szerint egr.-
szer két itáliai követ érkezett az udvarába. Ami-
kor a fejedelem elé járultak, fejüket ugyan meg-
hajtották, és a sapkájukat levették, de az a|aÍ.n
viselt parókáikat magukon hagyták. Amikor a fe-
jedelem azt kérdezte tőlük, bogy azt miért nem
vették le, a követek azt fe|e|ték, náluk eZ a sz>
kás, és még a császár előtt sem veszik le. Vlad ek-
 f,or megparancsolta' hogy ,,erősítsék meg'' őket e
*zolrásukban, és a fejfedőket szögeljék a szeren-
;sétlen emberek fejére. Egy másik vá|tozat sze-
:rnt a követek törökök voltak, a paróka helyert pe-
Jig turbánt viseltek, de a lényeg Ugyanaz.
Egy másik történet így sző|: Drakula nagyon
;g1.elt arra, hogy minden a|attva|őja do|gozzék, és
lszzájáru\on a közjóhoz. Egyszer azt vette észre,
3$. a fejedelemségben nagyon elszaporodtak
r szegények, a csavargók, a kéregetők és a nyomo-
:ekok. Igy hát meghívta őket egy Targovistében
:egrendezett óriási lakomára' mondván, hogy az ő
fredelemségében senkinek sem szabad éheznie.
{mint a szegény és rokkant emberek megérkez-
a városbo, €8Y hatalmas csarnokba vezeüék
=k
..ket. ahol fenséges ételek voltak az aszta|okon.
.{ r.endégek késő éjjelig ettek-ittak, amikor maga
Drakula is megjelent. mást kívántok még? Azt
',Mi
rkarjátok, hogy semmi dolgotok se legyen, hogy
*emmiben ne szenvedjetek hiányt?,, _kérdezte a
rjedelem. Amikor igennel vá|aszo|tak, Drakula
:egparancsolta, hogy zárják be a csarnokot, és
5újrsák fel. Senki sem maradt életben' Drakula az-
al magyaráztatettét a bojároknak, hogy csupán azt
rk'ana elérni, ,,a jövőben ezekazemberek senkinek
- leryenek a terhére, és senki se legyen szegény az
:n fejedelemségemben''.
.{mikor 1459-ben a brassói kereskedők több-
vöri figyelmeztetés ellenére sem voltak hajlandók
:regfizetni az adőju|at, Drakula megrohanta a vá-
allti aZ egyik kerületét fe|égette, majd a város fe-
crr magasodó Cenk-hegye n számta|an embert ka.
fua h(lzatofi. EZt az eseményt egy különösen
bárborzongató metszet örökíti meg, amely egy
l{99-es, Nürnbergben megjelent kiadvány első ol-
ürlát díszíti.A metszeten Vlad étkezik, miközben
n. aszta| mellett lévő embere i az á|dozatok végtag-
irit rágiák le. Az elbeszé|ésszerint: ,,Itt kezdődik
.r rad és vérszomjas Drakula fejedelem kegyetlen
s rémisztő története, amely arrő| sző|, miként
h(lzta karőba á|dozatait' sütötte meg őket, és főz-
te meg fejüket egy üstben. Hogy miként nyűzta
meg és darabolta fel őket. Hogy gyermekeket sü-
tött meg, és az anyákat arra kényszerítette,egye-
nek belőlük. Mindezek mellett még sok más szor-
nyű tett is olvasható e röpiratban.''
Amikor Vlad ös szevesze t t a magy aÍ királlyal, kí-
nozni és gyilkolni kezdte az erdé|yi magyar keres-
kedőket, néha egész családokat is karóba húzatott.
Egy beszámoló szerint: ,,146O-ban, Szent Bertalan
napjának reggelén Drakula [...] összegyűjtötte
egy falu teljes magyar lakosságát, férftal<at, nőket
és gyerekeket egyaránt.Amikor már nagy volt a tö-
meg, szab|yákkal, kardokkal és késekkel, mint
a sa|átát, apró darabokravágatta őket. A falu lelké-
szét és azokat, akiket nemvégeztetett ki, a faluba
va|ő visszatérésükután hűzatta karóba. Ezt köve-
tően felgyujtottaaZ egész falut. Azt beszélik, hogy
harmincezernél több ember veszett oda.''
Bár a karóba hűzást mint kivégzésimódot
a franciák, a spanyolok és a törökök is ismerték,
annak széles körű alkalmazásaigazából Vlad nevé-
hez fűződik' aki szinte művészi tökélyre fejlesz-
tette. Gyakran különböző formákba rendezte
a karókat, amelyeken aztán az á|dozatai életüket
vesztették. Ügyelt arra, hogy a karók ne legyenek
túl élesek, nehogy az á|dozat gyorsan meghaljon,
néhány beszámoló szerint pedig még olajozták is
a karőkat, hogy megkönnyítsék a behatolását.
Igy aztánvoltak, akik órákon, sőt napokon ke-
resztül szenvedtek. A törvényes rend megterem-
tése érdekében a legkisebb vétségekértis karóba
h(lzást rendelt el. Kivégeztette a kereskedőket,
akik becsapták vevőiket, a nőket, akik hűtlensé-
get követtet et. Atrtotag egyszeÍ azért hűzatott
karőba egy asszonyt' mert a férjénektúl rövid volt
az inge. Még a gyermekek sem menekülhettek
a kar őba hűzás e|ő|' Draku la néha megnyú Zta v agy
megfőzte á|dozataft, majd a testüket közszemlére
tette' hadd tanulja meg mindenki a leckét.
A becslések szerint a fejedelem áIta| kivégeztetett
emberek száma neg}'Ven- és százezer fő kőzé te-
hető, és afőváros, Targoviste falain kívül á||ítő|ag
hítszezer holttest volt közszemlére téve. A törvé-
nyes rend elérésétcé|ző kegyetlen politika aztán
meg is hozta gyümölcsét: ennek bizonyításakép.
pen egy aranyból készült ivóserleget helyezett el
a főváros központjában található ivókútnál. Senki
sem lopta el.
Drakulát az a|<koriban legfőbb ellenségének
számitő törökök nevezték el ,,karós vajdának''. fu-
ra nincs bizonyíték, hogy maga is használta volna a
je|zőt, Romániában pedig csakMad Tepesként is-
merik. Mivel másodszor is összeveszett a magya-
rokkal, újra a törökökhöz fordult támogatásért, ám
amikor Vlad nem volt hajlandó kifizetni a tízezer
dukátos adót, és az e|őírt ötszáz ifiút sem küldte el
a törökökhöz, II. Mohamed szultán megtámadta
Havasalfoldet. A megszállók elől menekülő Mad
Tepes falvakat égetett fel, kutakat méÍgezett
meg, és fertőző betegségben szenvedő embereket
hajtott a törökök táborához.Amikor a szultán sere-
gei végül elértékTargovistét, egyá|ta|án nem vol-
tak felkészü|ve arra a Iátványra, ami fogadta őket.
A görög történész, Chalcondyles íry számol be
a történtekről: ,Á törökök egy három kilométer
hosszű, egy kilométer széles mezőre bukkantak,
ahol körülbelül húszezer karóba hűzott ember
volt; nők, gyermekek és férfiak veryesen. [...]
A teljesen megdöbbent szultán csak azt ismétel-
gette' hogy képtelen meghódítani egy olyan ural-
kodő országát' aki ilyen szörnyűséges és termé-
szetellenes tettekre képes, és ilyen dolgokra
haszná|ja fel hatalmát és alattvalóit. Azt is mond-
ta, hogy a|<t ezt megcselekedte, még ennél ször-
nyűbb dolgokra is képes. A törökök ha|áIra voltak
rémülve. A karókon csecsemők lógtak az anyjuk-
ról. akiknek madarak fészkeltek a mellükben.''
Mohamed szultán annyira megrémült, hogy
visszavonult, és maga helyett Radut küldte Ha-
vasalfoldre, aki aztán a Vlad ellen fellépő bojárok
és a török seregek segítségévela Poenari melletti
várába számijzte testvérét.Vlad a havasokon ke-
resztül Erdélybe szökött, de Brassó mellett Má-
ryás, a magyar király elfogatta. Hamisított levelek
keringtek, amelyekben az á|It, hogy Vlad árulta el
a keresztények ügyét, nem pedig Radu.
I/rad azza\ próbált elfogói kedvében járni, hogy
a keleti ortodox vallásról áttérc a katolicizmusra.
Házi őrizetben tartották, ahol állító|ag azza| sző.
rakozott, hogy patkányokat és madarakat hűzott
karóba. Amikor Radu 1475-ben szifilisz következ-
tében meghalt, Havasalföld trőnjára a rivális
Danesti-klán került. Y|ad l476-ban a magyarok
támogatásával visszatért Havasalfoldre, és magá-
hoz ragadta a hatalmat. A törökök még ugyanezen
a té|en támadást indítottak, és Vlad az é|etét
vesztette egy csatában. Ha\á|ának körülményei
máig tísztázatlanok. Elképzelhető, hogy az egy1k
embere ölte meg, aki töröknek nézte; de az is le.
het, hogy a trónon utána következő Basarab
Laiota gyilkoltatta meg.
Bármi legyen is azigazság, a törilkök magukkal
vitték levágott fejét, és Konstantinápolyban egy
magas pőznára tűzték. A vélekedések szerint tes-
tét a sznagovi kolostor szerzetesei vitték el, mert
néhány éwel korábban ő finanszírozta a kolostor
Altitolag a főo|tát mellett temették
íi1jáépítését.
e|, de ezt az I930-as években eVégzett régészeti
fe|tárás nem igazolta.
Keryetlenkedéseinek krónikája német nyel-
ven már l463-ban megjelent. A történetek hama.
rosan egész Európában elterjedtek, nagyban kö-
szönhetően annak is, hogy a könyvnyomtatást
éppen akkortájt ta|á|ták fel. 1488 és tST között
legalább tizenhárom kisebb pamfletet ír:'ak az á|-
tala elkövetett szörnyűséges tettekről. A történet
orosz változata dícséria kormányzati hata\om
megszilárdításáért teu erőÍeszítéseit; a törökök
elsősorban a kegyetlenkedéseivel foglalkoznak;
a havasalföldiek pedig hősként tisztelik, aki újból
és újból visszaverte a törökök támadását'
lu l488-ban Nürnbergben kiadott német vál-
rczat szerint: ,,Volt' hogy á|dozatait derékig a
tbldbe ásatta, aztán pedig céItáb|ának haszná|ta
óket. Néhányukat megsütötte, és megnyúzta' El-
tbgta a fiatal Dant (a rivális Danesti-klán egy tag-
jár), ásatott neki egy sírt, keresztény gyászszer-
tartást rendezett, majd a sír mellett lefejeztette.
Csináltatott egy hatalmas üstöt' ezt pedig vas-
tag deszkalappal fedette le, amelybe lyukakat vá-
gatott. Az á|dozatokat aztán az üstbe rakta, csak
a fejük |átszott ki. Ekkor vizet öntött rájuk, tüzet
rakott az üst a|á, és hagyta, hogy a szegény embe-
rek addig ordítsanak, amíg é|ve meg nem főttek.
Borzasztó és kimondhatatlanul szörnyűséges
kínzásokat talált ki. Anyákat hűzatott karóba, mi-
közben a csecsemőiket szoptatták, akik aztán ad-
dig rugdosták görcsösen anyjuk mellét, amíg ma-
guk is meg nem haltak' Volt' hogy Íe|vágta az
l3y sokkoI gyokoribb Droku|o-kép: Chrisiopher Lee mlnl
'cmpír egy modern horrorfiImben
anyákmellét, és beletömte a gyermekük fejét, így
a karő mindkettejükkel végzett.
Számta|an embert hűzott karóba oldalvást: ke-
resztényeket, zsidókat és pogányok at, így szegény
emberek napokig rángtak és nyöszörögtek, mint
valami békák. [..'] Körülbelül háromszáz cigány
érkezett a fejedelemségbe; Mad kiválasztotta
a három legszebbet, megsüttette őket, a többiek-
nek pedig enni kellett belőlük.''
A történetek igazságtarta|mát ma mát nehéz
meghatározni, de az, hogy legtöbbjük három vagy
több, egymástól független forrásban is szerepel'
viszonylag hihetővé teszi őket.
és oz ó|to|o e|követett bŰnök
Kb. 143 1 : megszületifr az erdélyi Segesutíron.
|436: Targoaistébe köhözih, mert apja, vlad
Dracul Hauasalft)ld fejedelme bsz.
|442: túszfréntaz oszmtin szultón udaarába
Éijldik.
1448: rsisszatér Har:asalfö ldre; fejedelenné
nyiloání7a magát, de menekiilnie hell.
1456_1462: Havasalfaldre aaló oisszatérése
után rénura/mat aezet be: emberek ezreit
mészórolja le.
1462: a ttiröh támaúÍs miatt Magurországra
menekül,
1476: röoid ideig isnét Haaasalfaldfejedelne
lesz; decemberben mesi) lift.
 III. RICHARD
AngIio kiró|yo

ichárd, York hercegének legkisebb fia, igen- Ezt követően londoni prédikátorok törvényte-
csak véres eszközökke| szerezte meg a hatal- lennek nyilvánították IV. Edward házasságát, ez
mat a rőzsák harca idején. a|apján pedig V. Edward és testvére elvesztette
Idősebb fwérét,Edwardot korábban M. Henrik jogosultságát a trónra, amit így Richárd örökölt'
fosztotta meg trónjától. A Barnet és Tewksbury aki 1483. június Z6-án Anglia királya is lett. A két
melletti csatákban Richárd irányította a York csa- fiatal herceg még augusztusban eltűnt - úgy tű-
lád seregeit, ezzeI fontos szerepet játszott abban, nik' őket is Richárd tette el láb alól. Buckingham
hogy Edwardnak sikerült visszaszereznie a trőnt, ugyan fe||ázadt, de ezt Richárd gyorsan leverte.
sőt úgry tűnik, Richárdnak köze volt M. Henrik a rebellist pedig kivégeZÍeÍte,ám ennek során je-
meggyilkolásához is. lentősen meggyengült a katonasága.
Amikor IV. Edward meghalt, a korona tizenkét 1485 augusztusában Tudor Henrik szá||t partra
éves fiára, V' Edwardra szá||t, akinek Richárd lett Walesben. A bosworthi csatában Richárd meghalt.
a ,,gyámja,,, annak ellenére, hogy ezt Edward és ezze| a rőzsák harca is véget ért. Wlliam Shakes-
édesanyja és annak családja, a Woodville-ek heve- peare-nek köszönhetőe n azonban Richárd az ango|
sen ellenezték. Richárd Buckingham hercegének irodalom egyik legnagyobb cselszövője lett.
támogatásáva| Ietartőztatta és kivégeztette az e|-
lene fordulókat' Edwardot, kilencesztendős test-
vérétpedig a Tower bőrtönébe zárta. és oz ó|to|o eIkövetett bŰnök
|||. Richórd: voion tény|eg o|yon vo|t.e, mini o hírneve,
L45Z: október 2-án megszilletik
vogy é|ete puszÍón ozt o bö|cs mondóst erősíii meg, ome|y
a No rthamp tons hire - ben ta láliató
szerint ,,o iörténe|met o gyóztesek írjók''
Fo theringhay Castle -ben.
1460: idősebb b,ityJa, IV. Edaard elfoglalja
a trónt.
146I: Gloucexer hercege lesz.

|470: IV. Edaarddal egütt szuimúzetésbe

frényszeriil.
I47|: uisszatér, hog megfossza trónjától VI.
Henrifret, akb aalószínűleg neg is gilÉol.
1483: Richárd v. Edaard,,gámja', lesz;
megszerzi a trónt; a hercegeket
a Towserbe zija.
|485: augusztus 22-én a Leicestersltire-ben
található Bosaorthnél életétaeszti'
 CESARE BORGIA
rómoi bíboros

esare Borgia, Íeneszánsz hadvezér, egyben

M. Sándor pápa fia egyházi seregeket hasz-
nált, hogy saját hercegséget hozzon létre magá-
nak Iúlia középső részén.Machiavelli A fejedeten
című művében írt arról, hogy Cesare miként is
tudta saját céljainak megvalósítása érdekében
felhasználni a különböző politikai erőket.
|475 szeptemberében Cesare ery ősi spanyol
család sarjaként |átta meg a napvilágot, Rodrigo
Borgia bíboros, a későbbiVI. Sándor pápa és híres
szeret61e, Yannozza Catanmei gyermekeként. Hír-

hedten kicsapongó é|etet é|ő apjána( Rodrigónak

korábbi szeretőitő| már három gyermeke született,
Yanezzapedig néryet szült neki. Eryikükvolt a hí-
res Lucrezia, aki később apjának és fivérénekis
ágyasa lett. Céljai elérése érdekében Rodrigo a ryil-
kosságtól sem riadt vissza. Senki nem volt bizton-
ságban.

Cesare tizenhat éves korában lett Pamplona

püspöke. Tizennyolc évesen már bíboros, és apja
egyik legfőbb tanácsadója volt. Mivel szerette
a prostituáltakat, és vérfertőző kapcsolatot iS
folytatott, Cesare képtelen volt val|ásos módon
élni, így meggyilkoltatta testvérét, Juant, a pápai
seregek parancsnokát, és átvette munkáját. 1498- Cesore Borgio k|osszikus pózbon |óthoÍó Giorgione {estményén
ban lemondott bíborosi rangáró|, és politikai oz o|oszorszógi Bergomóbon toló|hotó Corroro képtórbon
okokból érdekházasságot köttitt a navarrai király
|ányáva|, pedig ekkor már olyannyira elcsúfította politikai érdekei miatt Lucrezíát is házasságra
az arcát a szifi|isz, hogy maszkot kellett viselnie. kényszerítette, majd amikor űgy |átta jőnak, meg-
Francia szövetségesei segítségévelnekilátott gyilkolta aÍérjil.Saját kezűIeg is hajtott végre po-
a pápai állam területének megnöveléséhez, hogy litikai gyilkosságokat, elsősorban a rivális orsini
így sa1át Borgia-birodalmat építsenki. Saját önös család tagait gyilkolta meg.
 Hatalmas serege rettegésben taÍtotta az e|fog- I49I: Panplona piispöke lesz.
lalt területek lakosságát, és Cesare kezében még |493.. bíboros, és a ptipa legfiőbb politiiai
a nemi erőszak is politikai eszközzé vált' Machia- bizalmasa lesz.
velli nagyra taÍtotta, mert véleményeszerint 1497: neggilloltatta a bótyjót, és ánette

Cesare cé|jaltáIia újraegyesítésevolt. Cesare ma- a pápai seregek parancsnokságÍt.

ga is a következőt vallotta: ,14.ut Caeser aut nihil'' |498: lemond bíborosi rangjáról, és

azaz ,,Yagy Caesar, vagy semmi". a francitikkal aaló szöoetség érdehében

Amikor M. Sándor 1503-ban hirtelen elhunyt, hózasságot köt.

azutánakövetkező II. G1ula pápa, a Borgiák esküdt 1499: negszuillja Romagna és Marches

oárosab; elfoglalja Imolát és Forlit.

ellensége azonna| le akarta artőztatni Cesarét. Mi-
|500: neggilkolja a sógonit'
után fel kellett adnia az általa elfoglalt városokat'
1501 elfoglalja Nmini, Pesaro és Faenza
Cesare a spanyolok uralma a|att á||ő Nápolyba me-
oórosait.
nekült. Ők azonban nem vo|tak hajlandóak harcba
I50Z: elfoglalja Urbinót, Camerinót és
száI|ni a pápa ellen, és börtönbe vetették. Ekkor a
Snigalliát, és kivégzi az elbne fellepőka.
Navarrai Királyságba menekült, ahol harmincery
1503: apja, vI. Sándorpápa
éves korában egy orgyilkos végzett vele.
augusztus 18-án életétaeszti;
C esarét letart ó zta tj á k.
É|ute és oz ó|to|o e|követett bŰnök I 506: negszöhik a spanyolok fogstigiból.
|507: mórcius 12-én a navarrai l/iane mellett
|' 47 5 : szep temberben megszületik Rómában. negilkoljáfr.

FRANCISCO PI ZARRO
oz Inko BirodoIom meghódítóio

fl- rancisco Pizarro egy katonatiszt törvénytelen és a Panamai-szoroson átvágva ő is első európa-
I fiaként látta meg a napvilágot, szülei pedig iként pillanthatta meg a Csendes-óceánt. Ami-
hamarosan magára hagyták. Nem járt iskolába, kor Pedrarias Dávila |efejeztette Balboát,
sem írni, sem olvasni nem tudott, és mielőtt ka- Pizarro Dávilának esküdött hűséget, aki el-
tona lett, disznópásztorként taÍtotta el magát. küldte, hogy a Csendes-óceán partján élő benn-
1502-ben Hispaniolába hajőzott, hogy sze- szülöttekkel kereskedjen. Később a P anamában
rencsét próbáljon, 151O-ben pedig csatlakozott é|ő harcias törzsek leigázásában segített
egy Kolumbiába tartő expedícióhoz. 1513-ban Dávilának, 1 5Z0 -ban pedi g exped íció t v ezetett
Nunez de Balboával úiabb felfedezőútra indult. Costa Ricába.
 IíZ?-benhírek érkeztek anól, hogy Hemán Cortes
|egyőzte az aztéko|QÍ., és rengeteg aÍaÍ|yat zsákmá-
nyo|t, ez pedig óriási lelkesedéssel töltötte e|Pizanőt.
Pizarro egy másik szerencselovaggal, Diego de
Almagróval együtt egy sor fe|fedezőutat vezetett
Dél-Amerika partjai mentén. A körülmények ret-
tenetesek voltak, sok emberüket el is vesztették'
de 1528-ban arannyal megrakodva érkeztek vissza
Peruból Panamába. Amikor Panama kormányzőja
nem volt hajlandó újabb expedíciókat engedélyez-
ni, Pizarro magához a spanyol kirá|yhoz fordult.
Peru megszerzéséértcserébe a Szent Jakab Lo-
vagrend tagia lehetett, és az általa meghődítandő
területek majdani alkirályának is kinevezték.
1530júniusában négy fivére, száznyo|cvan har-
cos és harminchét Ió kíséretébenelindult azinkák
birodalmához. A kezdeti nehézségeket követően
elpusztítottak egy part menti települést, annak el-
lenére, hogy a helyi lakosság vendégszeretettel fo-
gadta a spanyolokat. Amikor megérkezet t az erősí-
tés, Pizarro a táborba invitálta az inkák ura|-
kodóját, Atahualpát. i testőrei kíséretébenmeg is
jelent, ám mindannyian fegyvertelenek voltak.
Pizarro ragaszkodott hozzá, hogy Atahualpa vegye
fel a kereszténységet, és fogadja el a spanyol király
korlátlan uralmát. Amikor azonban a király mind-
két kéréstelutasította, majd a Bibliát is a foldre
dobta, Pizarro katonái lőni kezdték a fegyvertelen
inkákat, és óriási mészár|ást rendeztek.
A közelben táboroző inka sereg vezér nélkül ma-
radt' és az ország belső részébemenekült, Magát
Atahualpát váltságdij fejében fogva tartott ák, Az in-
káknak annyi aranyat kellett hozniuk, amennyi be-
|efért a helyiségbe, ahol a királyukat fogva tartották.
Ennek teljesítése után Atahualpát mégis megfoj-
tották. Almagro ezt követően indult el, és rombolta
|e az inkák fővárosát, Cuzcőt, miközben Pizano
megalapította a spanyol fővárost, Limfu.
Pizarro egy bizonyos Manco Capac nevű em-
bert tett az inkák kirá|yává, mert úgy gondolta,
hogy így ellenőrzése alatt tudja tartani az orszá-
got. Manco azonban ellene fordult, és Limát csak
Cortes seregeinek megjelenése mentette meg.
EközbenAlmagro Chilébe ment, de mivel az ot-
tani vidéket túl szegénynek találta, visszatért Peru-
ba, ahol felmentette Pizarro Cuzcóban ostromzár
a|att tartott fivéreit, a várost pedig hadizsákmány-
ként a saját tulajdonának tekintette. Pizarro ekkor
csapatokat küldö tt Cuzcőba, és |egyőzte Almagrót.
akit börtönbe vetett' később pedig ki is végezte-
tett. Pizarro é|ete háva|évő éveiben megpróbálta
konszolidáln i a hata|mát Peru ban.
1541. június Z6-án Pizarro ellen merényletet
követtek e| az Nmagro fia á|ta|vezetefi. felkelők.
Pizarrőnak négy gyermeke született a bennszü-
lött asszonyoktól. Egyik fiának Atahualpa egyik
rokona vo|t az édesanyja' ezért őt sosem fogadta
eI törvényes gyermekeként.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bűnök
Kb. 1475: megszületiÉ a l{asztília észaii részén
fekaő Extremadura térségbmtattitható
Trujillo aárosóban,
| 502: HiEaniolába hajózik.
l5I0: csatlafrozil a Kolunbiába induló
expedícióhoz.
|5|3: neglátja a Csendes-ócetint,
1522: társul Diego de Almagróaal'
t528: arannyal megralodaa tér aissza Peruból:
Éinnnik az általa negl,ódított területeÉ
alfrirályáaá.
I 530: elhajózifr Panaruibót.
1532: fogságba ejti Atahualpát, az Inha
Birodalom ura lfrodóját.
I533: megfoj tja Á tal,ualp á t.
1' 53 5 : negalapítja Lina atirostit.
1537: Alnngro elfoglalja az inÉófrftíaárosát,
Cuzcót.
I54|: júnias 26-án Pizarro gilkosstig óldozata
lesz Linuiban.
 HERNÁx CoRTÉs
a a
oz Azték Birodo Iom elpusztítóio
fiatal spanyol nemes, Hernán Cortés elpusz-
tította az Azték Birodalmat, majd saját spa-
nvol feletteseivel szembefordulva Új-Spanyolor-
>úg, a későbbi Mexikó uralkodója lett.
Cortés mindössze ötszáz harcossal' tizenhat
lór.al és néhány ágyűva! hódította megaz aztékok
birodalmát. A történetben fontos szerepet ját-
jzott szeretője, egy Malinche nevű rabszolgalány
is. aki a keresztségben a Dona Marina nevet kap-
ra. Ő mind a maja, mind az azték nyelvet beszél-
:e. így a hadjáratok során rendkívül fontos szerep
jurott neki mint Cortés tolmácsának.
Az aztékok már akkor sejthették a rájuk leselke-
dó reszélyt, amikor 1507 és 1510 között a mexikói
panok közelében eryre több furcsa hajót láttak fel-
ixkkanni. Hamarosan baljóslatú jelek sorára firyel-
:rettek fel - üstökÓs jelent megaz égen, villám csa-
port egy templomba, és asszonyok zokogása
ira]latszott az éj folyamán' Bár az azték uralkodó,
\Íontezuma nemes egyszerűséggel mindenkit kivé-
Ieztetett' aki a vészes jelekről beszélt, népétmég-
:em tudta megnyugtatni. Az azték legendák szerint
Quetza|coatl isten, az aztékok őseinek számítő
to|tékok mitikus uralkodója annak idején szám'őze-
resbe kényszerült, de megígérte,hogy ery nap visz-
vqtér _ a kérdéses nap pedig az aztéknaptár szerint
aontosan 1519-ben következett el, abban azévben,
emikor Cortés seregei élénmegérkezett Kubából.
Montezuma természetesen azt feltételezte,
hogv a jövevények istenek, hajóik pedig fából ké-
szült templomok. fuanyat és tollból készült csodá-
ruhákat küldött a hajókra, abban a remény-
'rros
ben, hogy az istenek az qándékokat elfogadva to-
vábbmennek. Cortés azonban elfogta a követeket,
és |áncra verte őket. Isteni hatalmát ágyúlövéssel
demons trál ta' mi re az aztékokrémü letükben szi n-
te eszüket vesztették. Cortés Veracruzban vert
száIlást, a hajókat pedig - hogy emberei ne tudja-
nak elmenekülni - felgyújtotta, aztán az aztékok
fővárosa, Tenochtitlán felé vette útját'
A páncélba öltözött, muskétákkal, íjakkal és kard-
dal felszerelt lovassereg óriási katonai folényben volt
a bennszülöttekkel szemben. Mexikó pre-
kolumbián kultúráinak |akői számára a háború in-
kább egy{ajt a szertartásnak számí:rltt, semmint véres
küzdelemnek. A harcosok díszes öltözéket üseltek'
és csak obszidiánból készült kardjukat vitték maguk-
kal. Céljuk a lehető legtöbb ellenség elfogása volt,
akiket aztán a későbbiekben fel lehetett á|dozni az
isteneknek. Amikor megöltek egy vezért,vagy elfog-
laltak egy templomot, a Vesztes fé| azonna| megadta
ma3át, és tár5'alásokat kezdett a hadisarc nagyságá-
ról. Cortés azonban egyszerűen firyelmen kívül
hagyta ezeket a szabá|yo|<at. Ő annyi harcost mészá-
rolt le a csatatéren, amennyit csak tudott.
Montezuma egyetlen lehetősége az vo|t, ha
cselt alkalmaz, így Cholulánál megpróbálta tőrbe
csalni Cortést, ő azonban rájött a tervre' és a tele-
pülés teljes lakosságát lemészárolta. Az aztékhad-
isten, Huitzilopochtli helyi templomát lerombol-
ta, és SzíizMária szobrát á||íttatta ahe|yére. Ezze|
kulcsfontosságú pszicho|őgiai győzelmet aratott.
Cortés szövetséget kötött Tlaxcala városának
lakóival, akiket Montezuma nem sokkal korábban
győZőtÍ' le. Példájukat követve több |eigázott vá-
A Cholulában
ros is hűséget fogadott Cortésnek.
történteket hallva egyre több azték város adta
meg magát harc nélkül, így Cortés szinte ellenál-
lás nélkül menetelhetett Tenochtitlánba.
Montezumának nem volt más vá|asztása, a spa-
nyolokat szívélyesen kellett fogadnia. Cortést édes-
apja, Axayacat| pa|otá|ában szá||áso|ta el, amelyben
rengercg aranyból készült díszítményvolt. A spa-
nyolok ezeket később mind beolva sztották,a szebb-
nél szebb köveket és tollakat pedig eldobták. AV
aranyrudakat hajőra raktáh és Diego Ye|azquezt,
Cortés parancsnoMt és Kuba kormányzőját megke-
rülve egyenesen a spanyol királynak, V. Károlynak
küldték. Cortés azt is megkövetelte Montezumátő|,
hogy esküdjön fel Spanyolország |<trá|yára. Mon-
tezuma névlegesen továbbra is az aztékokuralkodó-
ja maradt, a hatalmat azonban Cortés ragadta magá-
hoz, remélve, hogy alkirály lehet belőle.
Ye|azquez, aki helyre akarta áI|ítani saját hatal-
mát, Panfilo de Narvaez vezetéséve|egy köze| ezer
emberből álló sereget küldött Cortés megzabo|ánásá-
ra, ő azonban Pedro de Alvarado iránytása alatt egy
kisebb csapatot Tenochtitlánban haryott, és apartra
sietett' aho| Iegyőzte Narvaez seregét, az é|etben
maradt harcosokat pedig a saját oldalalára á||ította.
Az aztékok eközben Tenochtitlánban Huitzilo-
pochtli hadisten ünnepére készülődtek, amely
a többi azték va||ási eseményhez hasonlóan eposzi
méretű emberá\dozatokkal járt. Az Alvarado pa-
rancsnoksága alatt hagyott spanyol katonák a véres
rituáléktól megrettenve az aztékok ellen fordultak,
és legalább tízezer hívőt és papot mészároltak le.
Amikor Cortés visszaért Tenochtitlánba, már nyílt
háború fol1.t. Megpróbálta ugyan lecsillapítani a ke-
délyeket, és Montezumát arra kérte, hory beszéljen
az embereihez, ők azonban ha|á|ra kövezték a ki-
rályt' mert árulónak tartották.
Cortés ekkor annyi aÍanyat és kincset készített
össze, amennyit az emberei elbírtak, és megkísé-
relte elhagyni a helyszínt. Au aztékok azonban
csapdába ejtették őket, így Cortésnek csak alig öt-
száz emberével sikerült elmenekülnie. A bennszü-
löttek azonban kapitális taktikai hibát elkövetve
nem üldözték a spanyolokat, és életben hagyták
őket. Ez lehetővé tette Cortésnek, hogy rendezze
sorait, visszatérjen, és ostrom a|ávegye a várost.
Az azÉkokelkeseredett ellenállást tanúsítottak.
de a hónapokon keresztül tartó éhezésteljesen el-
gyötörte őket. Az aztéko|<at végsl| az egyik spanyol
katona által behurcolt himlő győzte le, Montezuma
utódját és eryben teswérét, Cuitlahuacot is ez ölte
meg. Az új király unokateswérük, Cuahtemoc lett,
ám & szinte azonna| elfogták, és addig kinozták,
amíg el nem árulta, hol található a többi arany. Ké-
sőbb V. I(ároly elárulásának vádjáva| felakasztották.
A papok és az aztékkatonák közül sokan inkább
a ha|á|t v á|asztották. s em hogy megadj ák magu kat a
spanyoloknak. Cortés, hory teljesen elfojtsa az el-
lenáIlást, épületről épületre leromboltatta Te-
nochtitlánt, és a kövekkel feltöltette a város v,vi
útjait, amelyek, alúrcsak a velenceiek, utcaként is
funkcionáltak. A romokon később Mexikóváros
épült fel. A háborút úlélőbennszültitteknek aztán
rabszolgaként kellett dolgozniuk az arany- és
ezüs tbányákban, az újabb himlőj árványok viszont
ott is megtizede|ték őket. A kereszténységreva|ő
kényszerű áttérésmiatt kultúrájuk maradékát is
elvesztették, így legtöbb en az ita|hoz menekültek.
Azt a keveset, amit az aztékol<rő| tudunk,
Cortésnek és embereinek köszönhetjük, akiket
azonban sokkal jobban érdekelt a zsákmány, mint
a tudomány. Bernardino de Sagahun ferences ren-
d i szerze tes azonban ig1'ekezett minél alaposabban
kikérdezni atámadás ttilé|őit, minél többet próbált
megtudni az e|pusztított kultúráró|. Munkáját az
inkvizíció betiltotta, sőt a szerzetes ellen vizsgá|at
is indult _ azza|vádo|ták, hogy túlságosan kedveli
az indiánokat, Irásait elkobozták, azok azonban
a XVIII. században ismét felbukkantak'
 |5?4-ben Cortés egy új expedíciőtvezetett Hon.
durasba, majd amikor 1528-ban visszatért Spanyolor-
szág;ba, hory a király elé vigye az ügyét, fő|<apitánnyá
nevezték ki. Amikor 1530-ban visszatért a későbbi
\Íexikó területére, még levert egy !áaadást, majd
a Mexikóvárostól öwen kilométerre délre található
Cuernavaca melletti birtokaira vonulr vissza, ahol egy
nagyszerű pa|otát építtetett magrínak. 1536-ban ery
expedíciót vezeteÍt Baja Californiába, ám amikor új
alkirályt neveztek ki, visszatért Spanyolországba. Vé-
gtil engedélyt kapott rá, hory ismét Új-Spanyolor-
súgba UtaZZon, ene azonban már nem kerülhetett
sor' mert 1547-ben Sevillában meghalt.
É|"t"és oz ó|to|o e|követett bŰnök
|485: megszületil a Kasztíliában talólható
Medellín atirosában.
1489: a salamancai egetenre jtir, aiol
,,nagtzn szereti a nőket,,.
VIII. HENRIK
AngIio kirólyo
,,Jő társaságban időmet eltölteni
szeretem és fogom is, mindhalálig.
Yadászni, énekelni és táncolni;
Ez az, mit szívem kíván.
Jó mulatság mind,
S kedvemért
Ki akadályo Z megbennükl''
Patine witlt Good Company - a tizenk;es Hnrifr
Jz4rzemén^!e
1504: Hispaniola, a mai Santo Domingo
szigetére hajóziÉ.
1509: miuttin szifiliszt hap, lenarad eg
bakzerencsés expedícióról a dél-ameriftai
suÍrazföld belsejébe.
I5I9: megérkezik Mexifróba,
1520: eg aéres azték aallási szertartás ufuin
emberei tízezer aztékot mészuÍrolnak le.
|5Z|.. megostromolja, najd elpusztítja az
aztéto i főaárosát, TenoclltitLint.
I 524: expedíciót oezet Hondurasba,
I 5Z8: visszatér Spanyolorszógba, ahol
főtapitónnyá nnezil ki.
|53O: lneri az Új-Spanyotorsz.tigban frbort
fe/helést.
1536: expedíciót Üezet Baja Caffirniába.
1540: még egszer aisszatért Spanyolorsuigba.
|547: december 2-án hal meg Snittában.
mikor MII. Henrik Anglia trőnjára lépert,
ideális királynak tűnt - fiatal volt, erős. mű-
velt és jóképű. Mégis véres zsarnok lett belőle.
Őrülten szeretett vadászni és teniszezni, ze.
nét szerzett. és könyveket írt _ többekközottazt,
amelyben Luther Mártont támad,ta, és amelyért a
pápátő| a ,,hit véde|mezője'' címet kapta. I5OZ-
ben báryja, futhur é|etétvesztette' így ő |ett az
angol trón várományosa. 1509-ben aztán Henrik
követte apját, V[I. Henriket a trónon, aki a rőzsák
harcát |ezáwa huszonnégy éves békétbiztosított
Angliának. irJű M II' Henrik azt |átta legfonto-
^z
sabbnak, hogy fia szülessék, mert ezá|tal elkerül-
hetők lesznek a trónharcok.
Anglia a|apvető érdekei azt kívánták, hogy
fenntartsa szövetségét Spanyolországga|, ezért
feleségül vette futhur őzvegyét, fuagóniai Kata-
lint, arra hivatkozva, hogy bátyja annak idején
nem hálta e| aházasságot. Bár a frigy egyértelmű-
en politikai érdekeket szo|gáIt, úgy tűnt, leg-
alábbis első pillantásra, hogy egyben szerelmi há-
zasság is lesz.
MI. Henrik rendezte a pénzúgyeketis, így
fiának nem kellett az adők emelése cé|jábő| ösz-
szehívnia a parlamentet. A kormányzást Thomas
Wolsey kancellárra bízta, a|<l a királyi kancellária
és a hírhedt Csillag Kamara - a legfelsőbb angol
bíróság - segítségévelgyakorolta a hatalmat.
Wolsey 1515-ben bíboros és Anglia pápai legátusa
lett. Ekkor építtettea Hampton Courtot, amely
még a király palotáit is felülmúlta.
Henrik ekkortájt elsősorban a külügyekre kon-
centrált. Megállította a skótok támadását I5I3-
ban, a floddeni csatában, és számta|an hadjáratot
vezetett a francíák ellen, akikkel 1520-ban végül
békétkötött. Megerősítette a királyi flottát,
a parlamentet pedig |523-ban összehívta' hogy
velük frzettesse meg ennek a költségeit. A követ-
kező évben különadót vetett kí, ez azonban olyan
heves ellená||ásba ütközött, hogy kénytelen volt
visszavonni. Az akciő miatt mind Henrik, mind
Wolsey igen népszerűtlennévált, Henrik pedig
gyakorlatilag pénzügyi csődbe jutott.
Bár Katalin 1516-ban egészséges leánygyer-
meknek - Mária hercegnőnek - adott életet, avár-
va-várt fiúörökös csak nem akart megszületni. Ka-
talin ekkor már a negyvenes éveiben járt, Henrik
pedig szerelmes lett Boleyn Annába, eg1'ik szere-
tője testvérébe' aki hamarosan törvénytelen fiút
szült neki. A király e|<kor azza| a kéréssel fordult a
pápához, hogy tegye lehetővé számára a vá|ást,
mondván, egy férfi még akkor sem veheti el báry-
ja özvegyét, ha a pápa fe|hata|mazta erre.
Ez normális esetben nem is lett volna probléma,
de MI. Kelemen pápa ekkor éppen a német-római
V. I(ároly befolyása a|att á||t - aki történe-
császár,
tesen Katalin unokaöccse volt. Mivel Henrik nem
tudott elviálni, a pápa engedélye nélkül vette fele-
ségül Boleyn Annát, majd szakíto tt a rőmai egyház-
za|, és önmagát nyilvánította az ango| egyház feft.
nek. Bezáratta aZ angliai kolostorokat, elkobozta
vagyonukat, és mindenki t |<tvégeztetett, aki ellen-
szegült. Köztükvolt saját kancellárja, Morus Tamás
is, akit hazaáruIással vádoltak meg' mert nem volt
haj landó Henriket elis merni az Anglikán egyház v e-
zetőjének. Mi több, Henrik főminisztere, Wolsev
bíboros is kegyvesztett lett' mert nem tudta elin-
tézni a váIást, de még kivégzése előtt meghalt,
Henrik pedig azonnal elfoglalta Hampton Courtor.
A Wolsey-t fe|vá|tő Thomas Cromwell Angliát
a protestantizmus irányába terelő törvényeket fo-
gadtatott eI. Au egyre erőteljesebbé váló kor-
mányzatí befolyás miatt 1536-ban kirobant a
',ke-
gyelem zarándokútja,, nevű |ázadás. Köze|
harmincezer emberből álló sereg gyűlt össze Ang-
|ia északi tájaín, a király bizonytalan ígéreteiés
garanciái azonban rávették őket, hogy oszlassák
fel csapatukat, így a következő évben Henrik
hadserege fel tudta számolni az eIszőrtan felbuk-
kanó ellenálló csoportokat. osszesen kétszáz-
hűsz-kétszázotven |ázadőt végeztek ki.
Amikor Annának sem sikerült fiúörököst szül-
nie, Henrik házasságtőréssel vádolta meg. Au asz-
szonyt mág|yahaIá|ra íté|ték,a király azonban ke-
gyesen lefejezésre módosította azíté|etet, és egr
tapaszta|t hóhért hozatott Calais-ból, hogy ő vé-
gezze e| a munkát. Az Anna szeretőiként megvá-
dolt öt férfival - köztükAnnafwéréve| - már nem
volt ennyire könyörületes: miután kínzással kicsi-
karták belőlük a vallomást, felakasztották, kibe-
|ezték, és felnégyelték őket.
 Henrik ekkor feleségül vette Jane Seymourt,
aki végül fiút szült neki. Az aSSZony azonbanbe-
teges volt' és tizenkét nappal a szülést követően
meghalt. A király ismét megházasodott, most egy
külföldi hercegnőt' bizonyos Cleve-i Annát vett
nőül. A frigyet Thomas Cromwell hozta rctő a|á
annak érdekében,hogy megerősítse Anglia luthe.
ránus kapcsolatait, Henriknek azonban nem tet-
szett a hölgy, és megvetően csak ,,flamand kancá-
nak" nevezte.
Cromwellt |etartőztatták, és kivégezték,
Henrik pedig olyan törvényeket fogadtatott el,
amelyek még nagyobb hatalmat biztosítottak
a királynak'
Henrik ötödik feleségét'a tizenkilenc éves
Howard Katalint ugyancsak házasságtörésért vé-
-: egykor e|bŰvö|ő és rémisztő kiró|y, V|||. Henrik horogoson
.ez rónk udvori {esiője,
Holbein festményérő|
geztette ki, mert a nászéjszakán kiderült, hogy az
ifiű ara már nem szijz. A leány szüzességét elvevő
Francis Derehamet felakasztották, kibelezték, és
felnégyelték. Thomas Culpepper azonban - akit
abban találtak bűnösnek, hogy a házasságkötés
után hált Katalinnal - csupán a kegyesebb lefeje-
zéstkapta büntetésül, mivel Henrik egyik kedven-
cének számított.
Henrik aztán méE egyszer' hatodszor is meg-
házasodott. Ezútta|Parr Kamlint Vette el. akinek
sikerült túlélnieőt.
BárAnglia Henrik uralkodását kilvetően is erős
ország maradt, a neki köszönhető politikai és val-
|ási vá|tozások a mai napig éreztetik hatásukat'
E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök
749I: negszületifr június 28-án Greenaichben.
|509: április 22-én Anglia királya lesz.
7527: Wokq bíborost Rónába büldi, ltogy
e laá lhass on fe les égétő /.
|529: Wokey hegaesztett lesz, miufuín nem
sifrerül Éiharcolnia a aáláy,
1533: feleségül aeszi Bolqn Anrait; összetűzesbe
herül RónuÍaal, és az angol egluÍzfeje ksz.
1536: hiaégnteti Annát.
|536_40: fekzómolja az angliai kolostorokat.
I54?: kioégezteti Hoaard Katalint.
t547:januór 28-án Londonban éri a ha/á/.
 VERES MARIA
AngIio kiró|ynőie

udor Mária vo|t az első királynő, aki saját jogán eretnekek üldözését' Az újonnan felállított mág-
uralkodott Anglia felett. A ,,Véres Mária'' mel- lyákon közel háromszáz protestáns halt meg. Fü-
léknevet ahazájában élő protestánsok brutális ül- ltlppel kötött házassága azonban Angliát egy
dözése miatt kapta. Franciaország elleni háborúba sodorta, amely so-
VIII. Henrik és fuagóniai Katalin |eányát rán az ország elveszítette Calais-t, Anglia utolsó
1533-ban, amikor apja felbontotta anyjával kötött kontinentális birtokát.
házasságát, törvénytelen gyermeknek nyilvánítot- A magányos, gyermektelen és gyűlölt asszony
ták. Megfosztották hercegnői címétő|, és arra 1558. november |7-én halt meg. A trónon féltest-
kényszerítették,hogy tagadja meg katolikus hi. vére, a protestáns I. Erzsébet követte.
tét, amelyet később titokban továbbra is gyako-
rolt. É|"t"és oz ó|to|o e|követett bŰnök
Amikor beteges féltestvére, M. Edward elha-
|á|ozott, egy protestáns lázadás Lady Jane Grey-t I5 1 6: negszületik februór 1 8-án
Greenroichben.
ültette a trőnra, Mária pedig Norfolkba mene.
I 533 : törvénytelen germeknek nyiloánítjáb, és
kült. Az országban fennálló közvélekedés szerint
megfo sztják heragnői cínétől.
azonban Mária volt a törvényes örökös, így nagy 1534: batolihus hiu negtagaúÍsára hénysze-
ünneplés közepette vissza is tért Londonba. La- rítik.
dy Jane Grey-t _ az űgynevezetÍ ,,kilenc napig 1544: lehetőoé teszik, hog aisszatérjn az ud-
aarba, és elisnerifr trónörökiisi miaoltót.
uralkodó királynőt'' - megfosztották trónjától, és
1553: Anglia hirálynője lesz.
férjével,Dudley-val együtt kivégezték' 1554: lneri a Wyatt félefelkelést,és hiaégzi
Mária már rövidde| koronázását követően a Üezetőhet; llázassógot löt a spanyol Éi-
hozzá|átott a MII. Henrik alatt betiltott katoli- nÍllyal,II' Fülöppel.
kus egyház fe|támasztásához, Amikor világossá 1 555-1 558: lözel luiromsuÍz protestánst éget-
nek meg máglyán.
vált, hogy Spanyolország katolikus királya, Fülöp
|558: elaeszíti Calais-t; nouenber l7-én
|esz a férje, Sir Thomas Wyatt vezetésévelpro- Londonban hal meg germefre nem
testáns felkelés tört ki' és Kent grófia London született.

ellen indult. Mária lelkesítő beszédet mondott'

amelynek eredményeképpen a főváros népe
melléállt, így a|ázadást leverték, avezetőket pe-
dig kivégezték.
Mária ekkor fe|eségül ment Fülöphöz, vissza- |. Mório és férie, ||. FÜ|öp sponyo| kiró|y, nem sokkoI

á|Iította a katolikus hitvallást, és megkezdte az o hózossógkötésÜk utón készÜ|Í {estményen

 MEDICI KATALIN
Froncioorszőg ré9ense

M
edici Katalin abból a híres Medici családból

származott, amelyik 1434 és 1533 között

szinte folyamatosan zsarnokként uralkodott Fi-
1519: április I3-ón születil Firmzrben.
renzevárosában. 1533-ban feleségül ment a fran-
I 533: feleségül nag Hmrik, orléans-i herceghez.
cia trónörököshöz, akiből |547-benll. Henrik né- 1547: kinilyne lesz.
ven Franciaország királya lett. Bár a király |558:férje, II. Hmrifr negltal.
továbbra is nyíltan viszonyt folytatott szeretőjé- |559:fn, II, Ferenc életétaeszti eg loaagi torruin;
vel, Diane de Poitiers.re|,házasságuktíz éve a|att I{atalin lesz a régens'

Katalin tíz gyermeket szült neki. 7572: Szent Bertalan éjszakáján elrndeli a huge-
nottáÉ lantsúrlÍsát.
Henrik 1558-ban halt meg, amikorerylovagi tor-
1574: újra régns lex,
nán egy lándzsa véletlenü | a fejét ta|á|tael. 1 560-ban
|589: janwir S-en ltal nug a franciaorsuÍgi
Katalin legidősebb fia, II. Ferenc is életétvesztette'
Blois-ban.
aki korábban Mária skót királynőt vette feleségül.
Így Katalin tízévesgyermeke, t(ároly lettazúj király,

a kormánynid pedig az anya|<trá|ynőkezébe került.

Franciaországban akkoriban nyílt vallásháború

dúlt a Spanyolorsz ág á|tal támogatott katolikusok
és a hugenottáknak nevezett francia protestánsok
között. Katalin azza| próbált meg véget vetni
a viszáIynak, hogy | elrendelte a P árizsba
57 }-ben
érkező közel négyezer hugenoua |emészár|ását'
Ez vo|t a híres-hírhedt Szent Bertalan-éjszakai
mészár|ás, amelynek emlékéreKII. Gergely pápa
emlékérmet veretett. Az esemény azonban nem-
hogy megoldotta volna a he|yzetet. hanem még
jobban kiújítottaaz ellenségeskedést.
Katalin X. I(íroly 1 57 Lben bekövetkeze tt ha|á-
lakor ismét a kezébe vette aZ ország irányítását, és
III. Henrik uralkodása alatt - újabb vallási konfliktu.
sokat szíwa - továbbra is beleavatko zott a po|itikába.

Koto|in o Szent Berto|on éiszokóión |emészóro|t hugenottók

holttesÍét szemIé|i
 RETTEGETT IVÁN
L-/ roszo rszo g co rlo
I
ván, aki apjaha|á|a miatt már háromévesen a moszk-
!
lvai trónra került, gyermekkorában rettegett a bojá-
roktól, mert tanúja vo|t a számtalan szömyűbbnél
szömyűbb kínzásnak és keryetlenkedésneb amelyet
azok éppen az ő nevében hajtottak végre.
Amikor nagybáry1a, Jurij kétségbevonta trónigé-
nye jogosságát, a bojárok |etartőztatták, börtönbe
vetették, és hagyták éhen halni. Iván édesanyja, aki
egyébként nem igazán törődött gyermekeivel, ré-
gensként magához ragadta a hata|mat, és Iván egy
másik unokabáryját is kivégeztette. Nem sokkal
később azonban ő is életétvesztette' feltehetően
megmérgezték. Iván ekkor még mindig csak nyolc-
éves volt. Anyja haláIa után ery héttel annak Szere-
tőyét, Iván obolenszkij herceget is |etartőztatták,
majd a börtönben agyonverték. obolenszkij nővé-
rét, Agrafenát _ a|<t eryben Iván szeretett dadája is
volt - kolostorba küldték.
Agrafena után senki sem maradt, akihez lván
segítségértvagy tanácsért fordulhatott volna.
A bojárok felváltva piszkálták őt és süketnéma
báqjfu, Jurijt, és hagyták, hogy étlen-szomjan,
rongyokba bújva járjanak. Ivánnak koldulnia kel-
lett saját pa|otájában. Amikor a két bojárcsalád,
a Sujszkij és a Belszkij közötti vetélkedésvéres
viszálykodássá fajult, Iván gyakran szembesült az-
za|, hogy állig felfeg1veÍZett férfiak törnek be
a pa|otába, és miközben ellenségeiket keresik,
mindent szétrombolnak, és minden lehetséges
dolgot elrabolnak. A testi és lelki mega|áztatások
mindennaposak lettek. Iván intelligens és érzé-
keny Íiúvolt, aki imádott olvasni. Mivel kéotelen
,,
volt elégtételtvenni, a benne felgyülemlett
f rusztr áciőt véd telen állatok kínzásáv aI kompe n-
zá|ta. Madarak tollait tépkedte ki, kiszúrta a sze-
müket, és kibelezte őket.
1539-ben a Sujszkij család megtámadtaapa|o-
tát, és összegyűjtötte Iván még életben |évő tá-
mogatóit. A cárhoz hű .;_odor Misurint élve meg-
nyűzták, majd egy moszkvai téren kőzszemlére
tették' 1543. december Z9-én az a|<kor még csak
tizenhárom éves cár azonban váratlanul visszavá-
gott. Elrendelte a szadista Andrej Sujszkij herceg
|etar tőztatását, és e gy kiéheze t t vadászku tyákkal
teli ketrecbe záratta.
Ezze| aztán gyorsan megszűnt a bojárok ural-
ma, de a moszkvai emberek sorsa ekkor sem for-
dult jobbra. Mire lván átvette a hatalmat. már
e|égzavart lelkű ember volt, aki ráadásul rengete-
get ivott. Előszeretettel dobált le kuryákat és
macskákat a Iteml fa|árő|, és é|vezettel gyönyör-
ködött foldet érésükutáni szenvedéseikben.
Cimboráival Moszkva utcáit járta, nagy ivászato-
kat csapott, idős embereket rabolt ki, nőket erő-
szakolt meg, á|dozataitőI pedig megszabadult:
megfojtotta, felakasztotta, élve eltemette vagy
a medvék elé dobta őket.
Kiváló lovas lévénimádott vadászni, a gyilkolás
izga|ma mellett pedig szerette megverni és kira.
bolni a falusi embereket. Másfelől viszont rendkí-
vül ájtatos volt. A templomi ikonosztánelőtt a flold-
re vetette magát, fejét pedig addig verte a padlóba,
amíg a homlokán bőrkeményedés nem lett. Egy-
szeÍ a bűneit is nyilvánosan meggyónta Moszkvá-
 ban, nyugod tabb pillanataiban pedig á|ta|ában tör-
ténelmi és vallásos tárgyu könyveket olvasott.
Tizenhét éves korában oroszorsz ág cárjává ko-
ronázták. Nem sokkal később titokzatos tűz ke-
letkezett Moszkvában ' Iván édesanyja előkelő
családját, a Glinszkij Íamíliátokolta a történte-
kért, és ellenük hangolta az embereket. Ezt köve-
tően hozzá|átott birodalma kiépítéséhez.
Ugyan központosította ahata|mat, de a ,,|<lvá|asz-
tottak tanácsa'' segítségévelkormán1zo tt. Az IJ rá|tő|
keletre eső területeken gyors sikereket én el, a k:rími
tatároktól és a liwánoktő| azonban vereséget SZenVe-
dett. Csökkentette a korrupciót és a bojárok megma-
radthata|mát'megreformá|taazegyházat,ésfclállítot-
ta a,,sztre|ecek'' elit alakulatát. 1 558-ban közvetlenül
Angliával építettki kereskedelmi kapcsolatokat.
Mivel még nem házasodott meg, aZ oroszor-
szági nemescsaládok mind azt akarták, hogy az ő
lányaik közül válasszon feleséget. Végül a Ro-
manov családból származő Anasztázia hercegnőt
vette el, aki nyugtató hatással volt rá. Miután
azonban a hercegnő, aki hat gyermeket hozott vi-
lágra, 1560-ban meghalt, a cár ismét labilissá vá|t'
Az udvar jelenlétében vert szét bútorokat, fejét
pedig rendszeresen a föIdhöz verte. A dühöngő és
depressziós cár viselkedése egyre inkább paranoi-
ás jeleket mutatott. Meggyőződésévé vált, hogy
a bojárok mérgeztékmeg lnasztáziát.
Bárbizonyítéka nem volt' egy sor bojárt kínzott
meg, és végeztetett ki. Ezt követően fe|osz|atta a
,,|<tvá|asztottak tanácsát'', és a hatalmat sajátkezé-
be véve rémuralmat vezetett be. Több ezer embert
kínozmk meg, és végeztekki' A cár méga legköze-
lebbi bizalmasait is börtönbe vettette' vagy szám-
íizetésre ítélte.A fennmaradt listák közel négyezer
neve t tartalmaznak,Iván azonban az egyháznak sok
pénzt adományozott, arra kérve a papokat, hogy
imádkozzanak az elhunytak lelki üdvéért...
Amikor 1564-ben bejelentette lemondását
a trónról, az emberek könyörtigtek neki' hogy ne
tegye' mert még egy őrült cár uralkodása is jobb
a bojárok újabb ámokfutásánáL. Iván a további
uralkodásért cserébe hatalmas pénzösszeget kért,
és abszolút hatalmat akart magának.
Korlátlan hatalmát érvényesítendő fe|á||ította az
,,oprics nyik', -ok intézményét, amelybe saját kezű-
|egvá|asztott ki egy csapatnyi gonosztevőt, akiknek
személy szerint lvánrakellett felesküdniük' A feke-
te lovakon vágtatő, feketébe öltözött harcosok jel-
képe egy seprűnyélre tíizött kuryafej volt, amelyet
mindenhova magukkal vittek' Már az opricsnyikok
puszta |átványa is rettegéssel töltötte el a lakossá-
got. Bárkit megöltek' aki kegyvesztett lett a cárná|,
és akkor sem tétováztak, ha templomokba kellett
betörniük a mise alatt, hogy a papot letartóztassák,
vagy éppen az o|tár e|őtt végezzenek vele.
Iván megerősítette lakhelyét, amely a kolosto-
rok rendszabályai szerint működött _ igaz, a ke-
resztény liturgiát keverte ellenségei szadista
megkínzatásáva|. Az opricsnyikok szervezete is
úgy működött, mint egy szeÍZetesrend, ahol ma-
ga a cár vo|t az elöljáró. Sze ntségtörő miséket tar.
tottak, amelyeket kínzásokkal és erőszakoskodá-
sokkal tarkított részeg orgiák követtek. Ilyen
alkalmakkor rendszerint Iván volt a ceremónia.
mester' aki djzforrő harapófogókkal tépte ki áldo-
zatai me||éből a bordákat. Az események után ál-
ta|ában az o|tár elé vetette magát, és bűnbánatot
tanúsított, majd felemelkedett, és a keresztény
erktilcsről prédikált önelégült követőinek.
Allandóan vasalt végű botot hordo tt maráná|,
amellyel bárkit megfenyíthetett, aki csak megsértet-
te őt. Egy alkalommal meztelenre vetkőztetett egy
paÍasztasszony't, és cé|táb|ának haszná|ta; máskor
tiibb száz koldust fojtott bele ery tóba. Ery bojárt ar-
ra kényszerített, hogy puskaporos hordóra üljön, ame-
|yet aztán felrobbantott. Egyik é|etra1zírőja szerint
Borisz Teupa herceget,,hosszri és hegyes |grőbahűz-
ta, ami a hercegalsó felén behato|vaanyakánál jött ki'
amelyen aztánvagy tizenőt órán keresztül vergődött
iszonyatos kínok közepette, miközben beszélnie kel-
|ett az édesanyjáho z, akit odahoztak, hogy nézze vé-
gig a rettenetes láwányt. Az asszonyt aztán százkato-
nánakadta, akik addig gya|ázták, amíg meg nem halt.
Akkor a cár éhes vadászkutyái felfatták a húsát és
a csontjait.'' Még Iván barátai sem lehettek bizton-
ságban. Kincstárnokát, Nyikita Funyikovot egy üst-
ben főzte meg mnácsadóját,Iván Mszkovatijt pedig
felakasztotta, Iván emberei pedig apró darabokat vág-
tak le a holttestből.
1570-ben Iván kifosztotta, és fe|égette Nov-
gorod városát, és megkínozta' megcsonkította, karó-
ba hilzta, megsütötte, és lemészárolta a település
hatvanezer |akőját. Egy német zsoldos a következő-
ket írta: fiát szőrakoztassa, lóra pattant' majd
',Hogy
|ándzsá!át suhogtatva nekirontott és átgázo|t aZ em-
bereken...'' Novgorod püspökét egy medve bőrébe
vaÍrták, majd vadászkuryákat eresztettek rá, hogy
tépjékszét. Férfiakat, gyermekeket és asszonyokat
kötöztek különböző száno|<hoz, amelyeket aztán a
Volkov folyó jéghidegvizébe taszítottak. Annyi holt-
test került a folyóba, hogy teljesen e|zárták, így ki-
öntött. Novgorod soha többé nem tért magahoz.Ké-
sőbb Pszkov városa is hasonló Sorsra iutott.
Két rossz termésű év után oroszországot is elérte
a pestisjárvány. Ezt követően, 1571-ben Moszkvá-
ban tíizvészis pusztított, időközben pedig a své-
dek, a törökök, a litvánok és a krími tatárok is fel.
vonultak az országhatárai mentén. Narva elesett,
de lvánnak sike rült visszavernie a tatáÍok támadá-
sát, noha azok kifosztották Moszkvát. Ekkor az-
tán a cár hirtelen feloszlatta az opricsnyikok tes-
tületét, visszatért a Moszkva he rcege cím
haszná|atához, és egy Í.atáÍ herceget ültetett
a trőnra, hogy aztán egy év múlva őt is számíjzze.
A cár házaséIete hasonlóképpen bizarr volt.
1561-ben feleségül Vett egy cserkesz szépséget,
ám csakhamar ráunt. Két ér,vel felesége halála
után' 1569-ben egy kereskedő leányát vette el, ő
azonban az esküvő után két héttel meghalt. A cár
arra gyanakodott, hogy megmérgezték, ezért a nő
fwérétkaróba hűzatta. 1575-ben zárdába küldte
negyedik feleségét,így szabadult meg tőle. otodik
asszonyát hamar váltotta a hatodik. Amikor rajta-
kapta a Szeretőjével, a férÍjta felesége ab|aka a|att
h(lzatta karóba' a hatodik ara pedig a negyedik
mellett kötöttki azárdában. Amikor Iván rájött ar-
ra, hogy hetedik felesége nem szűz, egyszerűen
lvón vóro
lvongorodbon,
oz EsziorszógoÍ
oroszorszógió|
e|vó|oszió Norvo
fo|yó mentén
megfojtotta. Nyolcadik felesége viszont túlélte alig volt olyan család, amely sértetlenül úszta volna
a véreskezű cárt. aki mindeközben azza\ büszkél- meg véres uralkodását, sokat pedig teljesen kiir-
kedett, hory ezer leány szüzességét vette el. tott. Parasztok tömegei hagyták el félelmükben
Iván féktelen szerelmi élete ellenére jó kapcso- lakhelyüket, így aztán óriási terü le tek vál tak műve.
latot tartott fenn legidősebb fiával' azza|a{iatalem- letlenné, amelyeket hamarosan benőtt az erdő. Ér.
berrel, akit a már korábban említett módon szóra- századokba telt, mire oroszország e szörnyűségen
koztatott Novgorodnál. 1581. november 19-én zsarnok uralmát követően magához tért.
azonban a cárnakvitája támadt fia feleségével,mert
nem ta|á|ta he lyé nvaló n ak az ö|tőzködésé t, és any-
nyira megverte, hogy aZ asszony elvetélt. Ezt köve-
tőenapaés fia kezdett veszekedni, aminek avégén
1530: megsziiletik aagusztus 25-én, a Moszhaa
a cár hirtelen dühében vasvégű botjával szörnyű
nelletti Ko lomenszkoj ban.
ütést mért fia fejére. A fiú több napig feküdt kómá- 1533: negörökli édesapja, a moszkaai
ban, végül a gennyesedő seb a ha|áIát okozta. Iván nagfejedelen trónjót.
rettenetes fájdalmat érzeÍt,és az eset után áI|ítő|ag 1547: oroszorszÍg aija bsz.
soha többé nem tudott aludni. Annyira gyötörte lel- 1560: megkezdődih a rémuralom.
kiismerete, hory éjj elen te a palotájában bolyongott. |546: lemondással fenyegetőzik ; megőzik,
Életevége felé közeledve Iván szinte mindig hog abszolút uralhodóként tartsa meg

rosszkedvű volt, és sokszor a|ova|<hoz hasonló mó- a hatalmát.

don habzott a szája. Utolsó éveiben már hordszé- I571: a krími tatárok legőzik, és kifosz7ák

ken kellett vinni, mert teste felpuffadt, bőre hám- Moszkaát.

1570. elrendeli Noogorod hananezer lahójónak
lani kezdett, és elviselhetetlen bíizt árasztott'
Éiaégzését'
HaláIa e|őtt szerzetesi esküt tett.
I58| : megd li saját fiát.
1584-ben Iván éppen sakkozni készült, amikor
1584: március 18-án Moszkuában éri utol
hirtelen rosszul lett, és meghalt' oroszországban
a haLil.

TOJOTOMI HIDEJOSI
a a
iopón kotonoi vezető

ljotomi Hidejosi 1590 és 1598 ktizött volt Japán tonaként, és igen gyorsan kiemelkedett a szamrF
legfőbb vezetője. o fejezte be az orszÁgegyesítését. rájok közül. igy aztán 1582-ben, Nobunga halála

Hidejosi kezdetben az ország egyesítésételin- után ő vette át a hatalmat. Hidejosi nagy szerepet
dító oda Nobunga seregében szolgált gyalogos ka- játszott a szamlrájok, az ,,elitharcosok'' rendjének
kialakításában, ugyanis mindenki mástól elkülö-
nülve csakis ők hordhattak feryvert, és viselhet-
tek páncélt. Harc közben könyörtelen volt. Egy-
SZer egy folyót terelt el, hogy elöntse ellenfele
várát, aho| aztán mindenki megfulladt. Akkor sem
habozott, amikor ezer ellenséges harcost kellett
lefejeztetnie, és lelkiismeret-furdalás nélkül ké-
pes volt kockára tenni saját emberei életétis.
Amikor a többi Íőúrterülete folött fennhatóságot
sZEÍZett, megparancsolta, hory rombolják le váraikat,
Hidecugut tette meg örökösének. Hat hónappal
később azonban váratlanul űjra fia született, így
Hidecugura már nem volt szüksége; 1595.ben
számíizÍe, majd neki is megparancso|ta az önryil-
kosság elkövetését. Fiatal feleségét,három gYerme-
küket és harminc ágyasát eu)tán végigvezette
Kiotó utcáin, majd nyilvánosan kivégeztette őket.
A holttesteket egy gödörbehajította, amely frlé kö-
vet áI|íttatott a következő fe|iratta|:,*Árulók sí4a''.

feleségüket és gyermekeiket pedig túszként magáva|

ritte Kiotóba. Ha valaki eryetlen zsoldost mégis E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök
megtartott magánalq három embert fqeztetett |e.
1536: negsziiletifr az oaari tartományban ta-
Parasztok ezreit vezénye|te ki az á|tala irányí.
lálható Nakanuniban.
tott nagyszabású építkezésekre,és munkásaival
1568: csatlafrozii oda Nobunga seregéhez, aki-
igen keményen bánt. Büntetőadókat vetett ki,
nek célja Japán hözepső terüleainek meg-
mondván: ,Á parasztokkal úgy kell bánni, mint a
llódítása rsolt.
szezámmaggal; minél nagyobb nyomás a|att tar- 1582: Nobunga haláIót Éöaetően áneszi a ha-
rod őket, annál többet sajtolsz ki belőlük.'' talmat.
Egy másik alkalommal, amikor valamilyen fir- |590: ő lesz az egesíntt Japán legfőbb aezeh1je
lirílást fedezett fe| pa|otája kapuján, összesen - katonai diknitora.
húsz gyanúsítottat feszíttetett keresztre. Úgy tű- I 59Z: negninadja Koreát.
nik, a keresztre feszítésnagyon is érdekelte: 1595: elrendeli, llog kijelölt öröfröse köaessen el

l597-ben huszonhat katolikus papot feszített ke- t, és uljes csalódját kioégez-

resztre' akik térítőkéntérkeztek lapánba. teti.

Amikor Ií9Z-ben és 1597.ben megtámadta Ko- 1597: isnét nugtónadja Koreát'

1598: szeptember 18-tinfushimiben hal meg.
reáq embereinek megparancsolta, hogy vágják le
ellenfeleik fülét és orrát, mert azokból egy hatal-
mas dombot akart építeniKiotóban. Ha valamelyik

risztje nem hajtottavégre a parancsait' vagy meg-

kérdőjelezte azok helyességét,gyorsan kivégeztet-
te. Hidejosi idejében ateaszeÍtaÍtás igen népszeríí-
l.évá|t a harcosok között, az uralkodónakazonban
ezzel kapcsolatban is határozott elképzelései vol-
uk. Amikor minden idők legnaryobb teamesrere, a
feddhetetlen Szenno Rikiu vétett a szigorú szabá-
h.ok ellen, e|őszor számíizte, majd megparancsolta,

hogy kövessen el önryilkosságot.

Hidejosi egyetlen fia 1591-ben megJta|t, így az
uralkodó unokaöccsét' a huszonhárom éves
 BORI SZ GODT]NOV
o roszo
tatár nemesi családból származő Borisz
Godunov Rettegett Iván legfőbb tanácsadőja
volt. Egy moszkvai nemesi családból származő
hölgyet vett feleségül, leányát pedig Iván egyik
fiához, Fjodorhoz adta nőül.
Amikor Rettegett Iván 1584ben meghalt'
a nehézkes felfogású .;-odor követte a trónon, va|őjá.
ban már Godunov kormán1zott, a|<l a cár titkosrend-
őrségénekfe|haszná|ásával továbbra is rémuralmat
tartott fenn, és havalaki ellene fordult,aztmegkinoz-
ta, börtönbe vetette' száműzte vagy kivégeztette.
1590-ben Moszkva háborút indított Svédország
ellen, és megszeÍezte a Finn-öböl mentén fekvő te-
rületeket. 1591-ben aztán Fjodor öccse, Dimitrij rej-
télyes körülmények között gyilkosság á|dozata |ett.
Végezetül 1598-ban Fjodor is meghalt, aZoÍoszorto-
dox egyház pedig könytirögni kezdett Godunovnak,
hogy ő leryen a cár.Yá|aszában azt a feltételt szabta,
hogy a nemzetgyű|és ítéljeoda neki a trónt. 1598 feb-
ruár1ában össze is ült egy gyilés, ame|y aztán illő mó-
don megvála sztotta Oroszország cá4ának.
Godunov a kezébe került hatalmat megszilárdi
tandő számíizte a Romanovokat, és számottevően
kor|átozta a nemesség hata|mát. 1 60 1 -ben azonban
óriási éhínségbontakozott ki. Több mint százezer
orosz a|atwaló halt éhen, mások Moszkvából elme-
nekülve a szryeppéke n é|ő kozákokhoz csatlakoztak.
A kozákok serege eközben a lengyelekkel szövet-
kezett, és egy - ön m agát a ha|ott Di mi trij nek kiadó -
politikai kalandor vezetésével Irnryelországban ryü-
lekezett. A sereg 1604ben támadta meg oroszország
déIírészét.Borisz Godunov hadserege uryan lelassí-
rszó g có rio
tottaaZ előrenyomulásukat, de még mielőttt sikerü|t
volna végleg |egyőzni őket, Godunov meghalt. Fia ko-
vette a trónon, akit azonban aZoÍosz nemesség hamar
e|űzött, majd meg is gyilkolták. oroszországban eZÍ.
követően polgárháborús állapotok uralkodtak, az or.
és szág történelmének ezt az idősza|<át ,,zavaros idők"-
nek is nevezik. A harcnak akkor lett vége, amikor
1613-ban ery Romanov került a trónra'
E|ete és oz ó|to|o e|követett bűnök
|551: megszületik.
|57I: beluÍrusodiÉeg moszkoai nemesi csaltidba.
|580: leányát a aÍrfiáltoz, fiodorioz adja.
|584: Rettegett loón haLÍla után a kezébe kerül
az orsuig irónyínÍsa.
1586: fiodor nagybáty1ának halólát ktjaetően
egledül uralkodifr.
1590: iáborút indít Saédorszuig ellen'
I59I: Dinitrij herceg rejtélyes körülnényh frö-
zött életétoeszti.
1598: Fjodor meghal; Godunoo megszerzi
a trónt.
1 60 1-1 603 : egy éhínségköoetheztében százezer
ember hal meg, ami széles kr)rti elégedet-
lenÉedéshezoezet.
1604: a lengyelekkel szöaethezett kozÍfroh meg-
ni ma dj á k o ro s z o rszágo t.
1605 április 23-án Moszkaában életétaeszti.
 BATHORY
ERZSEBET
tr
eroeryt
groTnou
|l|
legendás szépségí|Báthory Erzsébet 1560-
ban született Erdély egyik legrégibb és |eg.
gazdagabb családjának leánygyermekeként.
Számta|an befolyásos rokona között egy bíbo.
rost és rengeteg herceget találunk. Egyik uno-
kates tvére, Gábor Erdély fej edelme, nagybátyja,
István pedig a lengyelek királya lett (1576-
1586). Ugyanakkor a rokonok között találunk
őrülteket és szexuális perverziókkal terhelteket
is, egyik nagybátyja pedig hírhedt ördögimádó
volt.
Erzsébet tizenöt éves korában ment feleségül
az a|<kor huszonhat éves gróf Nádasdy Ferenchez,
de mivel az ő csa|ádneve ősibb és előkelőbb volt,
mint a Íérjéé,
megmrtotta. ifiű pár a Magyaror-
^Z
szág északnyugati hegyvidékén ta|á|hatő Nyitra
vármegyébe költözött egy kis település, Csejte
folé magasodó várkas télyba.
A gróf olyan sok időt töltött otthonától távol,
a törökökkel harcolva, hogy kiérdemelte a ,,fekete
bég'' nevet. Igy aztán a magára hagyott Erzsébet
egyre többet unatkozott. órákat töltött a tükör
előtt ülve, ahol saját szépségébengyönyörködött.
Számta|an ftata| szeretője volt, egyikükkel meg is
szökött, de visszatért, figyelmetlen férje pedig
megbocsátott neki, ám hogy hasonló eset többé ne
fordulhasson elő, Erzsébet zsarnokoskodó anyósa
is beköltözött a kastélyba. Erzsébet ekkortájt
rendszerese n |áto gatta nagynénj ét, Báthory Klára
grófnőt, aki nyíltan biszexuális volt.
.
lÍ
Szőrakozásaikőzé taÍtozott az is, hogy cseléd-
lányokat kínzott meg: egyik kedvenc módszere
volt, hogy té|vízidején meztelenú| kizárta őket
apa|otábő|,vagy mézet kent a testükre, hogy mé-
hek és más rovarok támadják meg őket.
Egy magát boszorkánynak tartó idős cselédasz-
szony' bizonyos Szen tes Dorot rya hatására Erzsé-
bet egyre nagyobb érdeklődést tanúsítottaz ok-
kultizmus iránt. A cselédasszony, akit mindenki
csak Dorkaként ismert, a grőfné szadista hajlama-
it is erősítette, és hamarosan együtt |<lnoztákafi-
a ta l c s e l éd l ányoka t egy fo l d a|attí kínzőkamr áb an'
Dorka, Jó llona, az udvarme't",, Új.,áry János és
egy Darvula Anna nevezetíi szo|gá|őlány segítsé-
gével - aki á|IítőIagegyben leszbikus szeretője is
volt _ Erzsébet egy peÍveÍZ fantáziavi|ágba me-
rült. Bármilyen ok elég volt a fiata| szo|gá|őleá-
nyok megbün te téséhez. Az á|dozatot rendszerint
meztele nre etkőztették, maj d megkorbácsol ták.
v
Erzsébet jobban szerette a leányok testének elül-
ső felét megkorbácsolni, mert ez jobban fájt, rá.
adásul így folyamatosan nézhe tte az á|dozat fájda-
lomtól eltorzult arcát. Másik kedvenc szőrakozása
az vo|t, hogy tűket szűrt á|dozatai testének érzé-
keny pontjaiba, például a körmük alá.
1600-ban Nádasdy Ferenc meghalt, Erzsébet-
nek pedig első dolga volt, hogy kidobja gyűlölt
anyósát. Ezután már senki nem maradt, aki visz-
szafoghatta volna. Erzsébet negyvenéves volt, és
rettentő hiú, de már semmilyen smink nem tud-
 ra e|fedni ráncait. Egy nap valamelyik szo|gá|ő|á-
nra fésülés közben meghűzta ahaját, mire Erzsé-
bet megütötte, de olyan erősen, hogy a lánynak
h'iserkent avére, Amikor avér akezére fröccsent,
úg1'érezte, bőre ugyanolyan friss és ruganyos lett,
mint a fiata| |ány vére' Meg vo|t győződve róla,
hogy megta|á|ta az örök fiatalság titkát. Dorkának
es Újvary Jánosnak megparancsolta, hogy vetkőz-
tessék |e a |ányt, vágák fe| az ereit, és a vérét
5iíjtsékegy nagy dézsába, majd megfürdött ben-
ne , mert úgy gondolta, ettő| az egész teste meg-
t-ratalodik.
Ezt akeze|ést aztán a következő tíz évben is
tblytatta, és rendszeresen fürdött a Csejtén és
a környező falvakban felfogadott fiatal cselédlá.
nr.ok vérében, akiket aztán megó|t, és megcsonkí-
rott. Még a vérüket is megitta, hogy megtarthas-
sa belső szépségét.Ahogy azonban te|t-mű|t az
idő, akeze|és mégsem érte el a remélt csodás ha-
tást. Ekkor arra gondolt, hogy a paraszt|ányok vé-
re biztosan alacsonyabb rendű, ezért csatlósaival
előkelő származásű leányokat is elraboltatott'
akikre aztán Ugyanaz a szörny(i sors várt. A neme-
si családok leányainak eltűnése viszont már fel-
keltette a hatóságok figyelmét, akik foglalkozni
kezdtek az üggyel.
1610-ben a faluban élő emberek észrevették,
hogy négy női holttestet dobnak a várkastély fala-
in kívülre. Amikor aztán az egyik leendő á|dozar
nak végül sikerült elmenekülnie, és elmesélte, mi
folyik a csejtei várban,II. Máryás, Magyarország
királya megparancsolta Thurzó György nádornak
az eset kivizsgá|ását.
1610. december 10-én a katonákka| érkező
Thurzó nádor rátört a kastélyra. Avárat|anvendé-
geket rettenetes látvány fogadta. Egy leány a nap-
paliban feküdt, vérétteljesen lecsapolták, míg
egy másik, akinek teste tele volt apró l1ukakkal,
még élt. A várbörtönben rengeteg szo|gá|ő|ányt
a|á|tak, néhányon a kínzás nyomai is látszottak.
A kastély alól közel ötven fiatal lány holtteste ke-
rült elő, Báthory Erzsébet há|őszobájában pedig
hatszázötven á|dozatrő| sző|ő fe|jegyzést találtak.
Ám a grófné nemesi származás(l volt, így nem
á||ították bíróság elé. Erzsébet nem volt hajlandó
vallomást tenni, így házi őrizetben tartották, négy
társátviszont 161 1-ben elítélték.A per teljes szö-
vegét rögzítették, ez Magyarországon a mai napig
fellelhető.
Úivary ynos bevallotta, hogy harminchét fiatal
és egyedülálló lányt öltek meg, akik közül hatot
személyesen vett fel. Az áIdozatokat megkötöz-
ték, majd ollóval fe|vágták az ereiket. Néha a két
boszorkány, vagy maga a grófné meg is kínozta
őket, mielőtt a vérüket Vette' mesélte Új,,a'y. e,-
zsébet idős szolgálőja,lő Ilona közel negyven le-
ány meggyilkolásáról tett vallomást.
Szentes Dorotryát és Darvula An nát |efejezték,
majd testüket elhamvasztották, míg Újváry János-
nak és Jó Ilonának |evágták az ujjait, és máglyaha-
|á|ra ítéltékőket. Báthory Erzsébe te t ugyan egye t-
len bíróság sem ítélteel, de ő sem menekülhetett
a büntetés elől. A kirá|y, II. Mátyás a grófnőre is ha-
lálbüntetést akart kiszabatni az elkövetett bűnei
miatt, de Thurzó nádor iránt érzett tiszteletéből
beleegyezett, hogy határozat|an időre felfüggessze
az ítéIetvégrehajtását, Ezze| gyakorlatilag élet-
fogytiglani börtönbüntetésre ítélteaZ asszonyÍ.
Kőművesek érkezteka csejtei várhoz,akik grófnő
a
tartőzkodási helyéül szo|gá|ő há|őszoba ablakai t és
fitqát befa|azták. Csupán ery kis l1ukat hagytak,
amelyen keresztül ételt és italt lehetett beadni.
1614-ben, négy éwel befa|azása után az egyik
őr meg akarta nézni a híres szépséget.Amikor
észrevette, hogy nem nyú|t az éte|hez, bekukucs-
kált, és azt|átta, hogy a nő arccal lefelé a föIdön
fekszik' Báthory Erzsébet, a ,,véres grófnő'' ötven-
négy éves korában halt meg.
Kétségnem fér ahhoz, hogy Báthory grófnő
története is alapul szo|gá|t Drakula |egendá|ához,
mi több, Drakula és a Báthory család számos más
szá|on is kapcsolódik egymáshoz, Báthory István
herceg nyújtott még t476-ban segítséget Mad
Tepesnek trőrya visszaszerzésében; Drakula hű-
bérbirtoka, a fogarasi vár Erzsébet korában került
a Báthory család tulajdonába; a sárkány mindkét
család címerében megta|áIható, végül pedig mind
Vlad, mind Erzsébet képes volt örömét lelni
a szenvedés puszta látványában is.
I. KAROLY
AngIio kiró|yo
ngliában I. Károly zsarnoki uralma következ.
tében polgárháború tört ki, őt kivégezték,
a királyság intézményétpedig ideiglenesen meg-
szüntették.
A Stuartok második kirá|yára,I. I(írolyra apja'
I. Jakab (aki egyben \rI. Jakab skót király is volt)
a Spanyolország elleni háborút haryta örökül, ami
igencsak népszerűtlen vá||a|kozás volt. A fény.
űzést kedvelő, tekintélyelvű királyról ismeretes
volt, hogy inkább az egyházi pártboz hűzott (az
úgynevezett High Church Parry szigorűan ragasz-
kodott az ang|ikán egyház alkotmányához és
a Common Prayer Bookhoz, de a szertartást és
a dogmát illetően kőze| á||t a katolicizmushoz, és
főként az e|őke\ők vi\ágában számított népszerű-
nek), és a parlament a|sőházát uraló puritánokkal
É|"t"és oz ó|to|o e|követett bŰnök
|560: negszületik Erdélyben.
I575: feleségiil negl Nódasdy Ferenc
grófhoz'
1 604-1 6 1 0: negfrínozz.a, és negö li fiatal leány
áldozatait, és a aérilhben fürdiÉ.
1610: afaluban lakók észrneszik, hog női
holttegeka dobnak ki a csejai aárból.
16|I: Erzsébet társab bíróság elé állíiák,
^
halálra ítélik;a grófnőt életfogltiglani
maginzuirkára ítélik.
16| 4: neghal befalazott cellájában'
nemigen ta|á|ta meg a közös hangot, ak|k aztán
nem voltak hajlandók me1szavazni számára a |<l-
vetni kívánt adőkat. Amikor 16?6-ban a költsége-
ket sokallva megkérdője|ezték a háború fontossá-
gát, akiráIy egyszerűen fe|osz|atta a parlamentet.
Károly ekkor már Franciaországgal is hadban állt'
ezért qabb adót vetett ki, ezt azonban saját bírói
i s tö rvé nye le nes ne
1 k ta|á|ták, így aztán e l b oc s áto t.
ta abírőkvezetőjét, és közel hetven nemest bör-
tönbe vetett, akik nem voltak hajlandóak fizetni.
I6Z8-ban Károly ismételten összehívta a paÍ-
lamentet, ám ekkor a kivetett adókért cserébe
alá kellett írnia egy dokumentumot' aZ úgyne-
vezett jogok kérvényét(Petition of Rights).
Amikor a harmadszorra összeülő parlament el-
ítéIte,,pápista gyakorlatát,,, megparancs o|ta az
-l]és berekesztését.A levezető elnök e l is akar- A király ezt követően megkísére|terákénvsze-
:r rendelni az ú|éselnapolását, de a képviselők ríteni a High Church felfogását a presbiteriánus
rlegakadályozták, és három olyan határozatot is skótokra is, majd amikor kudarcot va||ott, háborút
:lfogadtak, amelv a királv cse|ekede tét ítéltee|. indított skót alattva|ói ellen. N'Iivel a háborűhoz
Károly szárnára ez ért fel' így
fe|ségárulással pénzre volt szüksége, 1640 áprilisában újra össze-
' parlament a köve tkező tizenegv évben nem is hír,ta a parlamentet. A képvise lők azonban csupán
-rlésezett. sérelmeiket hangoztatták, ezért a királv egy hóna-

A csószórként és Szent György |ovog joként óbrózo|t |. Kóroly por1réio.

A festményt W. HoIl készítette Von Dyck eredeti és sokkoI híresebb festménye o|opión
pon belül feloszlatta a gyűlést. A skótok azonban
hamarosan |egyőzték Newburnnél, így 1640 no-
vemberében összehívta azt aZ ülésszakot, amely
aztán bosszű parlament néven vált ismertté.
Az új parlament elítéltea királyt, és elrendel.
te minisztereinek |etartőztatását. A király meg.
próbált a testület kedvében járni, és a|áírta az
űgynevezett,,hároméves törvényt'' (Triennial
Act), amely e\őírta, hogy a parlamentet legalább
háromévente össze kell hívni. Ez azonban
nem nyugtatta meg a parlamentet, amely 1641.
május I2 - én kiv égeztette a ki rály legb izal masabb
újabb hullámát indította el, amely aztán az 164&
as prestoni csatavesztéssel ért véget számára'
A parlament úg}nevezett típusúhadserege.
"új
(New Model fumy) ekkor azt követelte, hogy a ki-
rályt ,,mint bajaink fő felelősét'' állítsák bíróság elé-
Károlyt hazaáru|ássa| ,,és az angol királyság ellen e|-
követett eryéb főbenjáró bűnökkel'' vádolták. Minr
király, nem volt hajlandó elfogadni, hory a bírósrfu
bármilyen hatalommal is bír folötte' de a bírósli
már más véleményenvolt: Károlyt bűnösnek ta|á|ta, es
|649, január 30-án Whitehallban lefejezték.

tanácsadőjának számítő S trafford grófot. E|ete és oz ólto|o e|követett bŰnök

Károly azt a törvényt is kénytelen volt a|áírni,
amely megtiltotta, hogy a parlamentet a saját be- 1600: megszületih noaember 19-én a sÉóciai
leegyezése nélkül fel lehessen oszlatni' Ezt köve- D u mfe rn li n e -p a l o tá ban.

tően 164I novemberében az ango| parlament alsó- |603: édesapját, a skót VI' Jalab hinÍlyt neg-
háza e|fogadta az űgynevezett ,,nagy tiltakozás'' hítjáÉaz angol trónra, és I, JaÉab nnen

(Grand Remonstrance) nevű dokumentumot, egesíti a két lirólyságot.

1625: édesapja haLila után Nag-Britannia és
amely a királynak az ango| trónra lépéseőta tett
Írorszuig kirtitya tesz.
helytelen lépéseitsorolta fel.
16?6: feloszlatja a parlanentet, amiior meg-
Amikor az írek is fe||ázadtak, a parlament, attól
kérdőjelezi a Spanyolországal folytatott
taÍÍ|a, hogy a felállítandó hadsereget a király majd el-
háboni helysségét; adót uet ki, majd
lenükveti be' átvette azirányítást a hadügyekfelett.
amikor ezt törvénytelenneÉ minősítift, el-
Károly ekkor parancsot adott a parlament hat tagá-
bocsátja a legfőbb bírót, és bebörtönzi
nak|etartőztatására,őkazonbanmegtudtakszökni.
azofrat, akih nem hajlandókfizani.
|642 jűniusában a parlament elküldte a |<trá|y- 1628: tizenegl nig nem híuja iissze a parla-
nak az irgynevezett ,,tizenkilenc javaslar" mefttet.
(Nineteen Proposals) című dokumentumot. Ebben |640: háborút kezd a shótofrÉal; összehíqfa
a képviselők többek között azt követelték, hory a parlamentet; eg hónap utánfeloszlat-
a parlament ellenőrizhesse a hadüryeket, hagyhas- ja, najd pénz hiányóban nem soÉfral hé-

sa jőváa|<lrá|y á|ta| kinevezett minisztereket, és be- sríbb újra összehíuja,

leszólhasson az egyházpolitiMba. A király ezt visz- 1642: elutasítja a parlament ,,tizenfrilenc jaoas-

szautasította, és saját önálló hadsereget kezdett latát" ; negkezdődih a polgirháboni.

toborozni magának' Ami kor 1647: aereséget szenaed; fogságba esiÉ; elutasít-
au gu s Ztu s 20 -án Kár o|y
ja a parlament feltételeit, és titÉos negil
Nottinghamnél felvonta a királyi lobogót, gyakorla-
lapodást höt a sÉótohkal.
tilag hivatalosan is hadat úzent a parlamentnek.
1648: a skótoh a Preston melletti csatában r:ere-
Az oliver Cromwell irányítása alatt á||ő par|a-
séget szenvednefr.
menti seregek végú|győzedelmeskedtek Mroly
1649: bíróság elé állítjáh, rttajd janwir 30-án
felett. A fogságba esett királynak a skótokat is si-
mint zsarruokot, árulót és gilÉost hioégzih.
került maga mellé á||ítania, amivel a polgárháború
 AT]RANGZEB
tr
lndio moguI csószóro

urangzeb, India mogul császára a mai Pakisz-

tán és India óriási területeit uralta. Szenve-
délyes muszlim volt, és semminemű türelmet |618: megszületik noaember 3-tÍn az indiai
nem gyakorolt a más val|ásúakkal szemben. A hin- Dhod aórosóban.
duktól például megvonta az úkapja, Akbar által |658.. megszerzi a trónt.

biztosított adómentességet, lerombolta templo- 1664: Éifosztja Szurat kikötőjét.

maikat, és felszámolta a korábban félfüggetlen |670: Szurat kifri)tőjét újra hifosztja.

1675: btartózta1fa, rivégzi Tegh Badahurt,
státust é|vező vazallus államukat. 1675-ben szikh
^
nert nem ftajlandó mohamedin hitre thni.
a|attva|őiva| is sikerült meggyűlöltetnie magát,
|679: negadóztat mindenkit, aki nem nohame-
miután kivégezte Tegh Bahadur szikh gurut, aki
din iitíi.
nem volt hajlandó mohamedán hitre térni. Ez év-
t687: meghódítja Bidzsápur és Golionda
százado\ug tartó ellenségeskedést szült.
dek Éóni Éirályságo Éat.
Aurangzeb irgy szerezte meg a hamlmat, hogy
|689: elpusztí1fa a Maratha Birodalmat.
apját, lehan sahot börtönbe vetette. Darah
1707: mórcius 3-ón oeszti életét.
Shukoh koronaherceget és két fivérétpedig kivé-
geztette. A negyvenkilenc éven kereszűl uralkodó
Aurangzeb királysága határait a Delún-fennsíkon
keresztül India legdélebbi részéigkiterjesztette.
Birodalmán belül szigorú vallási ttlrvényeket veze-
tett be, a többivallás templomait a bennük ta|á|ha-
tó műalkotásokkal eryütt leromboltatta, nehogy
valaki a bálványimádás bűnébe essen. Még a Korán
szavai is lekerültek a pénzérmékről,nehory a hi-
tetlenek megérinthessék.
Vallási türelmetlensége nagyfokú elégedet-
lenséget szú|t, ez pedig meggyengítette a biro-
dalmat. lu orczághatalmas mérete miatt a hadse-
Íeg, a közigazgatás és a gazdaság működtetése
óriási terhet jelentett, és amikor Aurangzeb
|707 -ben meghalt, az á|ta|a uralt terület elsőként
a perzsák, ma1d az angolok könnyű prédájávává|t.

Aurongzeb, Indio moguI urolkodóio éppen {e|szó|l

e|efóntióro - lóóó körÜ|
 NAGY PETER
o roszo rszó g có rio

éter mindössze négyéves volt, amikor apja'
Sándor cár meghalt, az apja második házassá-
gából született fiű azonban féltestvérétől,a trón-
örökös III. 1_odortól eltérően erős és egészséges
volt.
Amikor fiodor I682-ben utód nélkül halt meg,
Sándor két feleségénekcsaládja között belviszály
támadt. Péter lett a cár, de a moszkvai muskétások
_ a sztre|ecek_ fe||ázadtak, és arra kényszerítették,
hogy huszonöt éves nővére,Szőfia régenssége mel-
lett gyengeelméjű féltestvérével,V. Ivánnal együtt
uralkodjék. 1689 augusztusában azonban Péter és
gyámja, Borisz Golicin megdöntött e Szőfia uralmát,
majd száműztékőt'
1694_95-ben Péter hadjáratot vezetett a Fe-
hér-tengerhez, a következőkét évben pedig a krí-
mi tatárokkal harcolt. A törököktől elfoglalta Azov
városát, amivel tengeri kikötőhöz ju ttatta országát.
Ezután Európába indult, és meglátogatta Né-
metországot, Hollandiát és Angliát, de amikor
a sztrelecek ismét fel|ázadtak' vissza kellett fordul-
A felkelés leverése után több ezer sztre|eceÍ'
nia.
végeztetett ki; sokuknak személyesen vágta le
a fejét. Szőfiát is sikerült véglegesen eltennie az
útjából: feleségével, a ryönyörű Eudoxiával együtt
- akire időközben ráunt _ zárdába küldte.
Pé ter elhatá rozta, hogy modernizálja oroszor-
szágot. A Julián-naptár helyébe az Eurőpa nagy ré-
szén basznált Gergely-naptáÍt vezette be. Mivel
a férfiak Európában már borotvá|koztak, Péter
adót vetett ki a szakállviselőkre, mert azt akarta,
hogy a bojárok _ a hagyományos orosz nemesség -
is kövessék a nyugati pé|dát. Mindazonálta| ez so-
ha nem bizon1ult tűl népszerű lépésnek.
Péter a Balti-tenger parwidékénis szeretett vol-
na egy hídfőá||ást kiépíteni.Harminckétezer |<ato-

Nogy Péier |eÍeiezi

oz egyik |ózodó

szirelec nemest,

o többieket pedig

orro kényszeríti,
hogy miutón végig-

néziék, igyonok

boiiórsuk ho|ó|óro
 nát besorozott, és 1700 augusztusában Livőniáná|
megtámadta a svédeket. Novemberben
a nawai csatában komoly vereséget szenvedett
I(íroly svéd királytól. A svédek hatszázöwen
veszteségével szemben Péter tizenötezer harcosát
veszítette el, de nem adta fel a harcot. Katonai m-
nácsadókat fogadott fel, majd I7lZ-ben Erestfernél
és Hummelshofnál győze|met aÍatott északi szom-
szédaífelett. Miután elfoglalta a Néva folyo völgyét,
a Finn-öböl partjának fagyott foldjén megépítette
Szentpétervá Ít, aZaZ,,ablakot nyitott nyugatra''.
|704 nyarán megostromolta Narva várát, amit
augusztus ZI-én be is vett. A svédek erre megtá-
madták Oroszországot, és Péter seregeit egészen
Közép-Ukrajnáig visszaszorították. Av orosz
azonban most is |egyőzte a betolakodókat, a své-
dek pedig a poltavai csatában súlyos vereséget
szenvedtek. 171l-ben támadást indított a törö-
kök ellen Moldovában. Végül I714-ben Hangö
mellett a svéd f7ottát is szétverte, ezze| oroszor-
szág átvette a Balti-tenger feletti ellenőrzést.
Pé te r valóba n átalakÍtotta O r oszor szágo
egymillió ember munkáját igénybe véve fegyver.
gyárakat, katonai iskolákat, csatornákat és hajógyá-
rakat építtetett.Amikot az emberek fe||ázadtak,
mert elképze|éseifinanszírozása érdekébenhá-
romszorosára emelte az adókat, a felkelőket kivé.
geztette, megkínoztat ta' megcsonkíttatta, illetve
örökös számíjzetésre íté|teSzibériába. A papokat
azértkínozta, hory árulják el, mit gyóntak nekik az
emberek; ha valamelyikük megtagadÍa ezt, azon-
nal kivégezték. Még saját fia, Sándor is fellázadt
Péter ellen. Amikor az összeesküvésre fény derült,
Sándor külfoldre menekült, de visszahozták. be-
börtönözték . és ha|á|ra |<tnozták,
17Z|-ben Péter ,,minden oroszok imperátorá-
nak'' kiáltotta ki magát, és mint legfőbb pátriárka
az egyház felett is átvette az ura|maL A követke-
ző két évben a perzsákkal harcolva Azsia irányába
terjesztette ki birodalma határait. 1725, február
8-án halt meg, azt követően, hogy oroszországar-
azonban cu|atát valóban sikerült modernizálnia.
KI.
fős E|ete és oz ó|to|o e|követett bŰnök
|672: nójus 30-án MoszÉr:ában születiÉ.
1676: édesapja, Sándor cár meghal, mire két
feleségneh családja Éijzött aisuÍly tör ki'
1682.. Péter lesz a cór, de SzóÍ,, régmssége
nellett V. Iatinnal is neg iellett osztania
hatalnót.
1689: elíizi Szófiát.
1694_1695: fratonai expedíciót oezet a Fehér-
tengerhez.
té| 1695_1696: harcol a Érímitatárohkal;
e lfogla lj a Azoa kik ö tőj ét'
1697: európai körutat tesz.
1698: uisszatér, hogl lnerje az ellene kitört
lázadíst; Szófiát uirdába frtildi.
1699 : besoroz harninckétezer patonát.
1700: negnÍnadja Srsédorsuigot; a narvai
t. Köze l Csa tában rse res éget szenaed.
|702: legőzi a nédeket Eresfernél és
Hunnelshofntil.
1703: mójus I6-án negalapítja
Szentpétervórt.
|70 4: e lfo gla lj a Narvó t.
1707: a svédeh negtánadják oroszorszuigot'
1709: a poltaoai csatóban döntő glőzelmet arat
a svédekkel szemben.
17II: tánadást indít a törtjfrök ellen
Moldaában.
1714: elpusztítja a nédel flottdjót, és
ellenőrzese aLi aonja a Balti-tengert.
I72I: a balti államok oroszorszÍg
fennhatósága alá freriilnek ; felr:eszi
a ,,minden oroszok imperátora,, címet.
|7Z2_I7Z3: a petzsáfr ellen hadakozifr.
I7Z5: febraár 8-ón hal meg'
 NADIR SAH
aa
Perzsio uroIkodóio
mikor arról értesült, hogy a paradicsom békés
ely, a harcias perzsa sah, Nadir aztkérdezte:
,,Mit lehet ott élvezni?''
Nadir egy helyi hadvezér szo|gá|atában állt, de
feI|ázadt, és egy banditaseregvezére|ett. Az aÍgá-
nok által négy éwel korábban me1szeÍzet.t iráni
trón jogos örökösének számítő II. Tahmaspot tá-
mogatva kiíjzte az afgánokat Petzsiábő|. de ami-
kor Tashmasp vereséget szenvedett a törököktől,
és ezze| elvesztette Grűziát és orményországot,
Nadir megfosztotta a hatalomtól. A trónra a volt
uralkodó fiát ültetve va|őjában ő maga kezdett
kormányozni, és sorban visszaszerezte a Tahmasp
á|ta| e|veszített területeket. Nadirnak csak hábo-
rúval kellett megfenyegetnie a cárt, aki máris át-
adta neki a Kaszpi-tenger közelében fekvő tarto-
mányokat. I736-ban végül letette a trőnjárő|
Tahmasp fiát, és a sajátkezébe vette a hatalmat.
Au Arab-félszigetre benyomuló Nadir meg-
szá||ta Bahreint és ománt, majd Kabul elfoglalása
után átkelt a Khyber-hágón, és Karnalnál |egyőzte
a mogul seregeket. Több ezer embert legyilkolva
kifosztotta Delhit, majd a nevezetes pávatrónt és
a híres Kohinoor ryémántot magáva| hurcolva vis-
szatért lránba.
Itt aztán megpróbálta rákényszeríteni a síita
muszlimokat a szunnita hitre térésre'és újból rá.
támadt az uzbégekre és a törökökre. Népe azon-
ban belefára dt az á||andő háborúkba. sokall ta azok
költségeit és az á|dozatok számát, tiltakozásuk-
nak pedig nemsokára hangot is adtak. Nadir azt
gyaníÍotta, hogy legidősebb fia ellene fordult, így
megvakíttatta, majd rengeteg kínzás és kivégzés
után leverte a népfelkelést. Amikor azonban pa-
rancsot adott valamennyi perzsa tiszt kivégzésé-
re, a hadsereg ellene fordult. Nadirt végu| 1747.
június 19-én gyilkolták meg.
E|ete és oz ó|to|o e|követett bűnök
1688: október 22-m Nadr Qoli Beg nnen neg-
születifr az lránban található
Kobltanban.
1726: II' Tahmasp segítségéresiet a banditák-
ból álló seregbel,
1729: az afginokat hiúzi Perzsiából.
|733: Tahnaspot negfosztja a trónjdtól; annak
fia ltelyett az orsúg hornuínyzója lesz;
negfuÍnadja a törököket.
1735: oroszorsuigtól harc nélkül megszerzi a
I{aszpi - unger nelletti területehet,
1736: elűzi Tahnuxpfiát, és áneszi a ltatalmat.
1739: a karnali csanÍban legőzi a mogul sere-
ga; kifosztja Delhb.
1'74I: parancsot ad sajátfia negvakínisára'
1743: újból ncgtánadja a töröhöhet.
1746: legőzi a töröiölet Jernánnál.
1747: június 19-m Fathabadruil neggilkolják.
 r. FRIGYES VILMOS
rr
Poroszorszóg kiró|yo
oroszországból I. Frigyes Vilmos katonaálla-
mot faragott, de ez o|yanvégzetes következ-
ményekkel járt, amelyek egészen a W. század
derekáig éreztettékhatásukat.
Csupán egyetlen dolog érdekelte - a hadse-
reg_, és aztakarta, hogyegész Európában azőka-
tonái legyenek a legkeményebb és a legfegyelme-
zettebb harcosok. A legkülönbózőbb embereket
Sorozta be a seregbe, és ha valaki nem teljesítette
a parancsot' azt szigorűan megbüntették. Ez fia és
egyben örököse esetében is így történt, akit egy-
á|ta|án nem érdekelt a katonaság, és megp rőbá|t
Franciaországba szokni. A fiúnak büntetésül végig
kellett néznie egy közeli barátja kivégzését,majd
tizennyolc hónapot börtönbe záwa tö|tott.
Frigyes Vilmos szenvedélyesen szerette a ma-
gas katonákat, ezért közvetlen környezetében lét-
rehozÍa az űgynevezett ,,potsdami gárdát,', ahol
csak 180 centiméter feletti férfiak szolgálhattak.
|. Frigyes ViImos kotonoi egyenruhóbon és kitÜntetésekkel
Sokukat külfoldről toborozta, akik pedig vissza-
utasították a felkérést, azokat gyakran elrabolták,
és erőnek erejével vitték Berlinbe' ahol magas
nőkkel házasírctták őket össze, hogy a magas ka-
tonák következő generációja is biztosítva legyen.
Amikor l740-ben Frigyes Vilmos meghalt, a po-
rosz hadsereg|étszáma kétszerese vo|t az uralkodá-
sa előttinek. A nyolcvanháromezer katona kéthar-
mada külfloldi volt. A hatalmas sereg költségeinek
fedezéséhez feladm apja fényűző udvarát, sajátját
pedig úgy működte tte, mintha egy |aszárnyalenne.
Frigyes Vilmos ugyan sosem háborűzott, fia,
Frigyes azonban rögtön a trőnra kerülése
'N"gy''
után háborűt indított Ausztria ellen, és elfoglalta
Szi|éziát. A Frigyes Vilmos által létreho zott poÍosz
hadsereg 1945-ig minden fontosabb európai hábo-
rúban kiemelkedő Szerepet játszott' Egy francia
d iplomata egyszer úgy j el le me zte P or oszor szágot,
hogy az,,nem annyira hadseregge| rende|kező á|-
lam' inkább egy állammal rendelkező hadsereg''.
Ez a mi|itarista szenvedé|y aztán messze ható és
szörnyű köve tkezményekkel jár t Eur őpára nézv e.
E|ete és oz ó|tolo e|követett bűnök
|688: augusztus I5-én születifr neg Berlinben'
|70|_17|4: a spanyol örökösödési háború'
17 |3: elfoglalja a trónt; nefrihezd hadserege
|733: bnezeti a sorozás intézményét.
1740: nájus 31-én hal meg, óriási hadseregu
hagluafiára.