Hollywood

1. Hollywood történelme
A kaliforniai Los Angeles Hollywoodként ismert része Wilcoxné asszonynak
köszönheti nevét, aki 1886-ban telepedett le családjaival ezen a területen, hogy
nyugdíjas éveit az itt megvásárolt hatalmas tanyán töltsék. 1891-től földjüket
elkezdték kiparcellázni és eladni. 1903-ban az egyre terebélyesedő közösségből
létrejött a ranch eredeti nevéről Hollywoodlandnek nevezett kis falu. 1910-ben
csatlakozott Los Angeles városához a csatornarendszer kihasználása miatt.

Los Angeles közelében egy messzire világító felirat hirdeti az amerikai filmipar
fővárosát, Hollywoodot. Kialakulásának helye egyáltalán nem véletlen. Táji háttere,
épített környezete a világ minden álmának, kitalált történetének megfelelő helyszínt
ad. Volt és van itt minden a svájci Alpokra hasonlító hegyek, szaharai sivatag, angliai
rét, trópusi dzsungel. Hatalmas díszletvárosában pedig felépítették az amerikai
kisvárost, az angliai kiskocsmát, a bajorországi teret, a párizsi bisztrót, az olasz
pizzériát akár egy háztömbön belül. A film-, tévé-, hang- és technikai stúdiók
szervezetten látogathatók is. A nyitott trolikkal érkezőket végigvezetik ezeken és
beavatják a régebbi és jelenlegi felvételek rejtelmeibe. Trükkfelvételek segítségével
láthatják kedvenc sorozatuk főszereplőit. Átélhetik az összes lavinát, vízözönt, vagy
űrhajós inváziót, amit valaha is láthattak a mozikban. A filmes helyszín azonban ma
már főleg mást jelent Hollywoodban. Például, a Titanic katasztrófáját felidéző film
tomboló, pusztító, félelmetes tengeri viharát számítógépen szimulálták.

2. Hollywoodi filmgyártás

A hollywoodi filmgyártás az 1910-es évektől kezdve meghatározó eleme a

filmiparnak, vezető szerepe pedig máig megmaradt. A hollywoodi gépezet nélkül
minden bizonnyal nem tartana ott a filmtechnika, ahol tart.
Hollywood Los Angeles városrésze, Kalifornia államban, az Amerikai Egyesült
Államokban található. A kaliforniai Los Angeles Hollywoodként ismert része
Wilcoxné asszonynak köszönheti nevét, aki 1886-ban telepedett le családjával ezen a
területen, hogy nyugdíjas éveit az itt megvásárolt hatalmas tanyán töltsék. 1891-től
földjüket elkezdték kiparcellázni és eladni. 1903-ban az egyre terebélyesedő
közösségből létrejött a ranch után Hollywoodlandnek nevezett kis falu. 1910-ben
csatlakozott Los Angeles városához a csatornarendszer kihasználása végett.

2 a Hollywoodi filmgyártás kezdete

Az amerikai filmgyártás kezdetekor New York volt a központ. Dél-Kalifornia csak

elvétve adott színhelyt egy-egy forgatásnak. 1907-ben William N. Selig, Thomas Alva
Edison legfőbb riválisa vállalkozását Los Angelesbe költöztette át. Innentől kezdve
rendszeressé tette a nyugati parti forgatásokat, majd megnyitotta Kalifornia első számú
mozgókép stúdióját. Hollywood növekedésének Cecil B. DeMille adott lendületet.
Megállapodást kötött a Laskyval és Samuel Goldfish kesztyűkereskedővel, majd
közösen megvásárolták egy westernregény filmreviteli jogát. Eredetileg Arizonában
kívánták leforgatni a filmet, de az ottani havas hegycsúcsok nem voltak
összeegyeztethetőek a történettel. Helyszínkeresés közben rábukkantak Hollywoodra.
Egy hodályt alakítottak át műteremmé, a külső felvételeket pedig a közeli lankákon
vették fel. Pár hónappal később a producerek elözönlötték a települést. Hollywood
elindult azon az úton, amely során Amerika és a világ filmgyártásának fővárosává
fejlődött. 1920-ra Hollywood éves termelése elérte a 800 filmet. Neve azonosult a
csillogással és azzal a varázslattal, amit amerikai filmnek neveznek.

2.b A hollywoodi stúdiórendszer, az álomgyár

A 20. század végére mind a nézők, mind a filmkészítők számára világossá vált, hogy a
filmgyártás fő vonalát egyértelműen az amerikai film, egészen pontosan a hollywoodi
filmgyártás képviseli. Ez egy dollármilliós költségvetésű, várhatólag milliókat hozó
filmekre specializálódott műhely. A műfajt, sztorit, színészeket, technikai elemeket és
sokszor utolsóként a rendezőt gondosan választják ki, mindent a gazdasági haszon
érdekében. Hollywoodban hatalmas, gyárszerű stúdiókba sűrítették a filmgyártást, és a
gyártástól a reklámig, a forgalmazástól a bemutatásig az ipar minden ágazatát egyetlen
vertikális szerkezetbe tömörítették, s ezzel létrehozták a modellt a stúdiórendszert
amelyet a többi országnak utánoznia kell, ha versenyre akar kelni vele.

Ha a filmgyártást, mint iparágat tekintjük, ez a jelenség teljesen logikus, hiszen az

álomgyár formanyelvét sokszorosan kipróbálták, s az mindannyiszor hatásosnak
bizonyult. A nézőket szépen betanítják ennek a formanyelvnek és történetvezetésnek a
megértésére, kedvelésére. A sokszor csupán technikai bravúrokra építő, szinte a
végsőkig leegyszerűsített filmnyelv, a szájbarágós történetvezetés nézők millióit
vonzza a mozikba.

Az amerikai film egy percre sem torpant meg a kulturális határvonalakon befurakodott
Európába, és rendkívül tartósnak bizonyult. Európa stúdiói meggyőződhettek arról,
hogy nem tudnak versenyezni az amerikai filmekkel, sem költségvetésben, sem
nézőszámban. A jövő bizonytalanná vált számukra.

3 Hollywoodi filmek története

A század első évtizedének vége felé egy bizonyos Motion Pictures Patent Company,
mely amerikai és európai producereket gyűjtött össze, a filmipar monopolizációjára
törekedett. Megpróbálták elérni, hogy csak a velük együttműködő vállalatok
készíthessenek filmeket. Az ellenőrzés azonban kicsúszott a kezükből, s egy független
filmes csoport megbuktatta a kísérletet. Ők a függetlenek voltak, a vállalkozók, akik
lerakták a későbbi Hollywood alapjait. Ezt követően létrehozták saját filmvállalataikat,
melyek rövid időn belül uralni kezdték az egész amerikai filmpiacot. Ezek az Adolf
Zukor által létrehozott Paramount Pictures, a Marcus Loew alapította későbbi MGM,
valamint William Fox saját mozibirodalma voltak. Ezt követően került sor a mozi
megreformálására. Elkezdtek hosszabb (90-100 perces) mozifilmeket játszani, s fő
profiljukká a játékfilmgyártás vált. Erre az időszakra (10-es évek közepe) tehető a
western mint filmes műfaj megjelenése.

A nagy vonatrablás című 1903-as film egyik jelenete1920-ra már több mint 20 ezer
mozi működött Amerika-szerte. A nagyvárosokban kiépített mozihálózatok évente
több millió dolláros hasznot hajtottak, s gyakorlatilag behálózták egész Amerikát.
Tulajdonképpen ekkorra a korábban független filmes stúdióvezetőknek is sikerült
megvalósítaniuk a filmgyártás, forgalmazás és a bemutatás együttes ellenőrzését. Csak
akkor kezdték meghódítani a külföldi piacot, amikorra az Egyesült Államokban már
végérvényesen megszilárdították pozíciójukat. Az otthoni piacon Adolph Zukor
vállalata, a Famous Players-Lasky volt a legsikeresebb. Más vállalatokhoz hasonlóan
ők is főleg játékfilmeket gyártottak. Ezekben az időkben már tudatosan alkalmaztak
manipulatív módszereket, melyekhez a tömegpszichológia kutatási eredményeit is
fölhasználták, hogy minél több nézőt csalogathassanak a filmszínházakba.