2011.01-02.

(Villámvédelem témakör)
Módosítás előtt áll a villámvédelmi szabvány

Immár öt éve, hogy megjelent az IEC 62305 villámvédelmi szabványsorozat, amely

Magyarországon MSZ EN 62305 jelzettel került bevezetésre. Az „új” villámvédelmi szabvány
szakmai körökben heves vitákat váltott ki – sokaknak az volt a véleménye, hogy a szabvány előbb-
utóbb bekövetkező módosítása alapvető és kedvező változásokat hoz majd. Ma már
valószínűsíthető, hogy ez az elképzelés nem válik valóra.

Előzmények
Az ötéves évforduló arra is alkalmat ad, hogy visszatekintsünk a villámvédelem európai és hazai
szabályozásának közelmúltjára. Az egységes európai villámvédelmi szabvány nehézkesen született
meg. Annak ellenére, hogy a nemzetközi és európai szabványalkotásban (az IEC-ben és a CENELEC-
ben) a '90-es évek elejétől kezdődően voltak törekvések villámvédelmi szabvány kidolgozására, az
IEC 1024-es jelzetű szabvány, amely a villámvédelmi rendszer (villámhárító) általános elveivel
foglalkozott volna, európai szabványként megmaradt a tervezet szintjén. Ugyanerre a sorsa jutott
a valamivel később napvilágot látó IEC 1662-es jelzetű, a villámvédelmi kockázatelemzést tárgyaló
szabvány. Az ezredforduló táján és azt követően ezért úgy tűnt, a nemzetközi, de legalábbis
európai szinten egységes villámvédelmi szabvány megalkotása holtpontra jutott, és ha várhatók is
változások, azok lassan fognak bekövetkezni. (Nem változtat sokat a lényegen az sem, hogy pl.
Németország a DIN V VDE V 0185 nemzeti szabványsorozat részeként bevezette az IEC 1024-et és
az IEC 1662-t is.) Ehhez képest „derült égből érkező villámcsapásként” hathatott, hogy az IEC rövid
előkészítést követően 2006 januárjában publikálta az IEC 62305 szabványsorozatot, amely az
említett IEC 1024 és IEC 1662 szabványok mellett az elektromágneses villámimpulzus elleni
védelmet tárgyaló IEC 1312 szabványt is felváltotta. Az így megszülető szabványt a CENELEC egy
hónappal később átvette, és 2006 februárjában – módosítások nélkül – egységes európai
szabványként, EN 62305 jelzettel megjelentette. Ez az aktus meghatározta az Európai Unió
tagállamainak, így Magyarországnak is a teendőit a szabványalkotás terén: néhány hónappal
később, 2006 augusztusában MSZ EN 62305 jelzettel nálunk is érvényes szabvánnyá vált az IEC
62305. Itt azonban nem ér véget a történet, sőt, mondhatni, igazából itt kezdődik. Az MSZ EN
62305 hazai fogadtatása enyhén szólva nem volt kedvező (hozzá tartozik az igazsághoz, hogy
máshol se), aminek természetesen van valós és kevéssé tartható magyarázata is – erre még
visszatérünk. Egy laikus azt gondolhatná, hogy az MSZ EN 62305 bevezetésével kapcsolatos viták
már feledésbe merültek, hiszen lassan öt éve érvényes a magyar szabvány, sőt két éve – három
éves átmeneti időszakot követően – a korábban érvényes nemzeti szabvány, az MSZ 274 is
visszavonásra került. Sajnos (mások szerint szerencsére), ez a hatályos, 2008-ban megjelent
Országos Tűzvédelmi Szabályzat miatt nem valósulhatott meg (hiszen a jogszabály lényegében
„életben tartja” az MSZ 274 szabványt). Jelenleg tehát a villámvédelem létesítését
Magyarországon egy érvényes szabvány és egy hatályos jogszabály is szabályozza – sokszor
egymásnak ellentmondóan.

Kifogások a szabvány bevezetésével szemben

Az MSZ EN 62305 bevezetését nem segítette, hogy 2005-2006 táján (a 2008-ban megjelent OTSZ
előkészítési munkálatainak idején) az akkor mértékadó szakmai vélemények az éppen megjelenés
előtt álló új szabványt teljesen elhibázottnak és alkalmazhatatlannak tartották. Valóban, a közel
500 oldalas dokumentumnak már a terjedelme is riasztó, és az is kétségtelen, hogy hibáktól sem
mentes. Ráadásul a szabvány magyar nyelven 2009 végéig nem létezett, ami önmagában is jogos
ellenérv egy alapvető létesítési szabvány alkalmazásának megkövetelése ellen. Mégis, e cikk
1/5
írójának véleménye szerint a bevezetéssel szemben felhozott érvek jelentős részét érzelmek
motiválták, amint ez szokott lenni olyankor, amikor egy megszokott eljárást új, eltérő szemléletű
metódus vált föl. Emberileg ez teljesen érthető, szakmailag azonban nem képviselhető (még ha
figyelembe is vesszük, hogy a „szakmát” egyének közössége alkotja). Sajnos, az EN 62305 szabvány
hazai bevezetésével szemben említett kifogások – amelyek részletes felsorolásától itt
eltekinthetünk, hiszen ezzel az elmúlt években a Villanyszerelők Lapjában megjelent több írás is
foglalkozott – és a szabvány tényle-ges bevezetésének halogatása csak arra voltak jók, hogy még
súlyosabb problémákat generáljanak. Egyrészt „tudathasadásos” állapotot eredményeztek a
villámvédelem terén. Nem elég, hogy egy jogszabály és egy szabvány ugyanazt a szakterületet
egymásnak ellentmondóan szabályozza, de ráadásul (ahogy a köztudatba lassan beszivárog az új
szabvány tartalma) egyre inkább láthatóvá válnak a régi szabvány hibái is. Másrészt tematizálták az
EN 62305 körüli vitákat, amelyek ahelyett, hogy a gyakorlati alkalmazás tényleges – és súlyos –
kérdéseire koncentráltak volna, a szabvány elméleti megalapozottságának olyan hibáit feszegették,
amelyek kétségtelenül léteznek, de a mindennapi használat szempontjából többnyire
érdektelenek. Megjelentek olyan vélemények is, hogy a szabványalkotó (az IEC, illetve a CENELEC)
bizonyára belátja majd tévedéseit, és a szabvány előbb-utóbb bekövetkező módosítása olyan
strukturális változásokat és egyszerűsítéseket hoz majd, amelyek szükségtelenné teszik az EN
62305 bevezetésének elkapkodását. Tekintve, hogy 2010 végén napvilágot látott az IEC 62305
szabványsorozat második kiadása, egyre kisebb az esély arra, hogy az EN 62305 második kiadása
beváltsa a hozzá fűződő reményeket, vagyis jelentősen egyszerűsítse a villámvédelem
létesítésének szabványossági követelményeit. A szabvány változásai A szabvány második kiadása
sokban változott elődjéhez képest, amit az is jelez, hogy nem módosításként, hanem új kiadásként
jelent meg (egyelőre IEC 62305-ként, és várhatóan hamarosan EN, majd MSZ EN jelzetű
szabványként is). Bár a változások a kisebb-nagyobb hibák javításán túl a szerkezetet is érintik,
nem teszik egyszerűbbé a szabvány alkalmazását (ami a hazai bevezetést ellenzők legfőbb óhaja
volt), és azokat a problémákat sem oldják fel, amelyek a mindennapi gyakorlat szempontjából
alapvetőek. (Az utóbbin ne csodálkozzunk, hiszen az MSZ EN 62305 gyakorlati alkalmazásának
problémái csak részben származnak a szabványból, másik részük a villámvédelem létesítésének
jogi környezetéből, a villámvédelem több szakágat átfogó jellegéből és a tervezés-kivitelezés
kialakult szokásaiból fakad – gondolva ez alatt a különböző szakágak közötti adategyeztetésre,
kivitelezési sorrendre, jogosultságokra és díjazásra). A villámvédelmi intézkedések szükségességét
és szintjét (fokozatát) a módosításokat követően is kockázatelemzéssel kell majd meghatározni,
amelynek alapgondolata, módja és összetettsége nem változott, miként a villámvédelmi szintekhez
(LPL) rendelt villámvédelmi intézkedések jellege sem. Ez látszólag ellentmond annak az iménti
kijelentésnek, hogy a módosítás nem hagyta érintetlenül a szerkezetet. Azonban a szerkezeti
változás a csatlakozóvezetékek villámvédelmére korlátozódik, amit eredetileg a szabványsorozat 5.
része, az IEC 62305-5 tartalmazott volna, és amelynek kidolgozását az IEC törölte programjából
(feltehetően a párhuzamosságok elkerülésének érdekében, hiszen erre vonatkozó
követelményeket más szabványok tartalmaznak). A tervezett 5. rész törlése azonban
szükségszerűen maga után vonta az általános elveket ismertető 1. és a kockázatelemzést leíró 2.
rész módosítását, amelyek már (megelőlegezve az 5. rész elkészülését) a csatlakozóvezetékek
védelmének elveit, kockázatelemzésük módszerét tartalmazta. Ezt a szerkezeti változást, amely az
IEC 62305-1 és -2 mintegy 30 oldalának törlésével járt, az alkalmazás szempontjából teljesen
jelentéktelennek mondhatjuk. Sokkal nagyobb hatású az IEC 62305-3 egy olyan apró változása,
amely könnyen elkerülheti az ember figyelmét: a D. melléklet, amely a robbanásveszélyes
építmények villámvédelmének követelményeit ismerteti, és amely a szabvány első kiadásában
még tájékoztató jellegű volt, a második kiadásban már előíró jellegű. Ez fontos különbség, amelyet
egyetlen szó megváltozása okoz! A szabványsorozat nagyszámú egyéb változásai (l. keretes írás)
elsősorban a követelmények pontosítását célozzák. Meglehetősen kellemetlen tény, hogy a

2/5
változások helye nincs tételesen jelölve, ami rendkívül nehézkessé teszi azonosításukat, egyrészt a
szabvány nagy terjedelme, másrészt a szöveg tördelésének jellege miatt.

A változások hatása a szabvány alkalmazására

Az itt leírtak értelemszerűen arra a majdani időszakra vonatkoznak, amikor a villámvédelem
létesítését alapvetően az új villámvédelmi szabvány határozza majd meg (ellentétben a jelennel,
mert most a hatályos 9/2008. ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó
részei alapján tesszük ezt). Ez az időszak várhatóan a hatályos OTSZ módosítását követően érkezik
majd el, pontosan egyelőre nem lehet tudni, mikor, de valószínűleg 2011 második-harmadik
negyedévében. Könnyen lehet, hogy – az új OTSZ hatálybalépésének idejétől függően – a
szakemberek „éles helyzetben” az MSZ EN 62305 első kiadásával már nem is találkoznak majd.
Ami a szabvány első és második kiadásának gyakorlati alkalmazhatóságát illeti, bátran állíthatjuk,
hogy nincs jelentős különbség. Az MSZ EN 62305 alkalmazásának „szabványon belüli” problémái
döntően a kockázatelemzésből fakadnak, amelynek változásai (a csatlakozóvezetékekre vonatkozó
részek törlése miatt) látványosak ugyan, de az alkalmazhatóságot nem érintik, amint arra már
utaltunk. Az olyan módosítások pedig, mint hogy például a betonacél folytonosságát 30 helyett 50
mm hosszú hegesztési varrattal kell biztosítani, vagy hogy az elektromágneses villámimpulzust az
LPMS helyett az LPM betűszóval jelöljük, aligha csökkentik a szakemberek fejfájását – igaz, nem is
növelik. Az alkalmazás „szabványon kívüli” problémái az „építmény”, illetve a „robbanásveszélyes
építmény” jogszabályban megadott definícióival vannak összefüggésben, amint azt a
Villanyszerelők Lapja korábbi számaiban részletesen kifejtettük – ezeket a problémákat az IEC
62305 módosításai érintetlenül hagyják. Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a második
kiadás sem teszi egyszerűbbé a szabvány alkalmazását.

Hogyan tovább?
Az IEC 62305 szabványsorozat második kiadásának megjelenését várhatóan rövid határidőn belül
követi az EN 62305 megjelenése. Az IEC és az EN szabvány nem lesz szükségszerűen azonos, de
kicsi a valószínűsége annak, hogy a két szabvány között jelentős eltérések legyenek. Ez még akkor
is igaz, ha – a szabványsorozat egyes részei átvételének tervezett határidejét látva – a CENELEC az
IEC 62305-2-t, tehát éppen a kockázatelemzést ismertető részt megfontoltabban igyekszik
bevezetni: szemben a többi rész 2011. első negyedévi megjelentetésével, csupán a 4.
negyedévben. A magyarországi bevezetés ezt követően még 6 hónapig húzható (és a
szabványsorozat első kiadásának visszavonása még évekig halogatható), de ennek nem sok
értelme van. Végül is a változtatások, ha csak kicsit is, de javítottak a szabványon. Nem is beszélve
arról, hogy indokolatlan lenne egy olyan szabvány lecserélését késleltetni, amely még nem vált a
gyakorlat részévé. Ideje lenne tehát elfogadni az új – immár 5 éves! – villámvédelmi szabvány
létezésének tényét, és minden tekintetben felkészülni az alkalmazására, mert az MSZ EN 62305
lényeges egyszerűsödésére a közeljövőben nem lehet számítani. A reményt azért nem kell teljesen
feladni: az IEC 62305 következő revíziója 2014-ben esedékes…

Az MSZ EN 62305 szabványsorozat 2009 vége óta magyar nyelven is beszerezhető, de feltehetően
még sokan nem ismerik, ezért itt röviden bemutatjuk.

A villámvédelmi szabvány felépítése

■ MSZ EN 62305-1: Villámvédelem. 1. rész: Általános alapelvek (IEC 62305-1:2006)
Az első rész ismerteti a villámvédelemhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak meghatározásait, a
kockázatelemzés alapelvét és a lehetséges védelmi intézkedéseket. A törzsdokumentumhoz
3/5
csatolt mellékletek tartalmazzák a villámparamétereket számítási, illetve (termék)vizsgálati
célokra, továbbá segítséget nyújtanak a villámcsapás közvetlen fizikai hatásának értékeléséhez.
■ MSZ EN 62305-2: Villámvédelem. 2. rész: Kockázatelemzés (IEC 62305-2:2006)
A második rész írja le azt az eljárást, amellyel a villámcsapások által okozott veszteségek kockázata
kiszámítható, amelynek segítségével a villámvédelem létesítésének szükségessége, a villámvédelmi
intézkedések fokozata meghatározható. A törzsdokumentumhoz csatolt mellékletek a
villámvédelmi kockázat számításához nélkülözhetetlen paraméterek segédtáblázatait
tartalmazzák, valamint kockázatszámítási példákat.
■ MSZ EN 62305-3: Villámvédelem. 3. rész: A létesítmények fizikai károsodása és életveszély (IEC
62305-3:2006, módosítva)
A szabvány harmadik része a villámvédelmi rendszer (LPS) kialakítására vonatkozó műszaki
követelményeket tartalmazza. Itt találjuk a különböző villámvédelmi fokozatokhoz rendelt
villámvédelmi felfogó, levezető és földelő elhelyezésére, szerkezeti kialakítására és a többi
intézkedésre (másodlagos kisülések elleni védekezésre, érintési és lépésfeszültség elleni
védekezésre) vonatkozó adatokat. A mellékletek részletes ajánlásokat adnak a törzsdokumentum
követelményeinek teljesítéséhez és robbanásveszélyes építmények villámvédelméhez.
■ MSZ EN 62305-4: Villámvédelem. 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek létesítményekben
(IEC 62305-4:2006)
A negyedik rész a villám által keltett elektromágneses villámimpulzus elleni védelem (LPMS)
intézkedéseit ismerteti. Itt találjuk a villámvédelmi földelés és potenciálkiegyenlítés kiegészítő
követelményeit, a túlfeszültség-védelmi eszközök és egyéb védelmi intézkedések alkalmazásának
elvi és gyakorlati megoldásait. A mellékletek segítséget nyújtanak koordinált túlfeszültség-védelem
kialakításához, a túlfeszültség-védelmi eszközök kiválasztásához és gyakorlati alkalmazásához.

A szabvány főbb változásai

■ IEC 62305-1 <<
1. Törli a csatlakozóvezetékekre vonatkozó részeket.
2. Bővíti a villamos és elektronikus rendszerek védelmének eszköztárát a „szigetelő interfész”-
ekkel (isolated interface).
3. Kiegészíti a számítási célokra használható villámparaméterek körét.
4. A korábbiaknál pontosabban határozza meg az erősáramú és telekommunikációs hálózatokban
villám hatására várhatóan fellépő áramimpulzusok nagyságát.
■ IEC 62305-2 <<
1. A csatlakozóvezetékek kockázatelemzésére vonatkozó rész törlésre került.
2. Építményen belül is figyelembe veszi a személyek és állatok érintési és lépésfeszültség miatt
bekövetkező áramütésének kockázatát.
3. Csökkenti a kulturális örökség elvesztésének elfogadható kockázatát 10- 3-ról 10-4-re.
4. Gazdasági veszteségre is meghatározza az elfogadható mértékű kockázat értékét (10- 3) annak
érdekében, hogy a kockázatelemzés a költséghatékonyság figyelembevételéhez szükséges adatok
hiányában is elvégezhető legyen.
5. Kibővíti a fizikai károsodás lehetőségét a szomszédos építményekre, illetve a környezetre.

4/5
6. Pontosítja az építmény környezetét érő villámcsapások hatásterületének, a csatlakozóvezetéket
és a csatlakozóvezeték környezetét érő villámcsapásokra vonatkozó gyűjtőterületnek, a
villámcsapás hatására bekövetkező fizikai károsodás valószínűségének, a robbanásveszélyes
építmények veszteségi tényezőinek, az építményben kijelölt övezetek lényeges kockázatainak, a
veszteségek költségének meghatározására szolgáló matematikai képleteket és összefüggéseket.
6. Táblázatokat ad a veszteségek relatív értékének meghatározásához.
7. Bővíti a berendezések lökőfeszültség-állóságának értéktartományát az 1 kV-os értékkel.
■ IEC 62305-3 <<
1. Deklarálja, hogy a természetes felfogóként alkalmazott lemezek és csövek korábban megadott
minimális falvastagsága nem nyújt védelmet a veszélyes mértékű hőmérsékletnövekedés ellen.
2. Lehetővé teszi a galvanizált rézbevonattal rendelkező acél felhasználását a villámvédelmi
rendszer (LPS) részeként.
3. Kis mértékben módosítja a villámvédelmi rendszer (LPS) részeként alkalmazott vezetők
megengedett legkisebb keresztmetszetének értékét.
4. Pontosítja a belső rendszerek potenciálkiegyenlítéséhez használt összecsatoló szikraközök (ISG)
és túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazási területét.
5. Két eljárást – egyszerűsített és részletes – vezet be a biztonsági távolság meghatározásához.
6. Ismerteti a személyek és állatok érintési és lépésfeszültség miatt az építményen belül
bekövetkező áramütése elleni védelmi intézkedéseket.
7. Pontosítja és szigorítja a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszerére (LPS)
vonatkozó követelményeket.
■ IEC 62305-4 <<
1. Deklarálja a zónahatáron beépített „szigetelő interfészek” (isolating interface) képességét a
vezetett zavarok csökkentésére.
2. Kis mértékben módosítja a potenciálkiegyenlítésre alkalmazott vezetők megengedett legkisebb
keresztmetszetének értékét.
3. Bővíti a számítási célokra használható villámparaméterek körét a villám belső rendszerekre
gyakorolt hatásának értékeléséhez.
4. Segítséget nyújt a túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD) védelmi feszültségszintnek megfelelő
kiválasztásához, pontosítva a túlfeszültség-védelmi eszköz mögötti hálózaton lezajló hullám- és
indukciós jelenségeket.
5. Visszavonja a koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer kialakítására vonatkozó követelmények
egyes részeit.
6. Új szempontokat ad a túlfeszültség-védelmi eszközök kiválasztásához és alkalmazásához.

Kruppa Attila

2011.02.22 09:45

5/5