G

Danás Miklós

Egyenáramú hálózatok

YA
AN
KA
N
U
M

A követelménymodul megnevezése:
Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása
A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-006-50
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

ELEKTROTECHNIKAI ALAPISMERETEK -EGYENÁRAMÚ

HÁLÓZATOK

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

G
Ön egy szervizben/üzemben dolgozik, ahol elektronikai berendezéseket javítanak. A
szerviz/üzem szakképzésben tanulók gyakorlati foglalkoztatásának helyszíne is.

YA
Feladata:

- a tanulók illetve belépő új pályakezdő munkatársak témához kötődő elméleti

felkészültségének rendszerezése, gyakorlathoz igazítása,
- ismereteinek alkalmazása a szervizmunka során.
AN
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM
KA

BEVEZETÉS
A villamos hálózatok legalább egy energiaforrásból és legalább egy ellenállásból állnak. A
legegyszerűbb hálózat az egyszerű áramkör (lásd korábban). Összetett villamos hálózatok
N

nagyon bonyolultak is lehetnek, több ezer energiaforrással és fogyasztóval.

Aktív az a hálózat, amely energiaforrást is tartalmaz, a passzív hálózatban csak fogyasztó

U

található.
M

Kettőnél több vezeték villamos kapcsolatát csomóponttal jelöljük.

A csomópontok között vannak a hálózat ágai.

A huroknak nevezzük az olyan körüljárást, mely egy pontból kiindulva ugyanabba a pontba
vezet vissza úgy, hogy egy ágon sem haladunk kétszer.

KIRCHOFF I. TÖRVÉNYE, A CSOMÓPONTI TÖRVÉNY:

A csomópontba folyó áramerősségek összege megegyezik az onnan elfolyó áramerősségek
összegével.

1
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

I = IR1 + IR2 + IR3 + … IRn

átrendezve: I – IR1 – IR2 – IR3 -IRn= 0

másképpen: I = 0

G
YA
AN
1. ábra. Áramosztás

Uk: kapocsfeszültség, IR1: az R1 ellenállás árama, IR2: az R2 ellenállás árama, IR3: az R3

ellenállás árama
KA

Az ábrán (2. ábra.) az ellenállások párhuzamos kapcsolásban vannak. A párhuzamos

kapcsolás arról ismerhető fel, hogy a kétkivezetéses alkatelemek (kétpólusok) egy-egy
kivezetése ugyanazon két csomópontra csatlakozik. (ugyanaz a feszültség van rajtuk).

Kirchoff I. törvénye értelmében:

N

I = IR1 + IR2 + IR3

U

Bármilyen bonyolult ellenállás-hálózat egyszerűsíthető és helyettesíthető egyetlen

(képzeletbeli) ellenállással, amit eredő ellenállásnak (Re) nevezünk.
M

Ohm törvénye értelmében:

U
I
Re

U
IR1 
R1

U
IR2 
R2

2
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

U
IR3 
R3

Behelyettesítve:

U U U U
  
Re R1 R 2 R3

U-val egyszerűsítve:

1 1 1 1
  
Re R1 R 2 R 3

G
Általánosan:

YA
1 1 1 1 1
    ... 
Re R1 R 2 R 3 Rn

Mivel:
AN
1
R
G

1
Re 
Ge
KA

G e  G 1  G 2  G 3  ...  G n

Párhuzamosan kapcsolt ellenállások vezetései adódnak össze.

N

Azonos értékű ellenállásokon ugyanakkora áramok folynak, tehát n db. azonos értékű
ellenállás (R) párhuzamos eredője:
U

R
n
M

(Két ellenállás esetén a fele, három esetén a harmada, stb.

Két nem azonos értékű ellenállás párhuzamos eredője:

R1  R 2
Re 
R1  R 2

Egyszerűsített ábrázolásmóddal:

Re  R 1 XR 2

3
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

A X jel nem a szorzás, hanem a reciprok összeadás jele, röviden: replusz!

Párhuzamos kapcsolás esetében az eredő ellenállás mindig kisebb, mint a legkisebb

ellenállás értéke.

A legnagyobb áram mindig a legkisebb ellenálláson folyik.

KIRCHOFF II. TÖRVÉNYE, A HUROKTÖRVÉNY:

Soros kapcsolásban a feszültségesések összege megegyezik a kapocsfeszültséggel.

G
Uk = UR1 + UR2 + UR3 + URn

átrendezve: Uk - UR1 - UR2 - UR3 - URn =0 ; másképpen: U = 0

YA
AN
KA

2. ábra. Feszültségosztás
N

Uk: kapocsfeszültség, UR1: az R1 ellenállás feszültsége, UR2: az R2 ellenállás feszültsége,

UR3: az R3 ellenállás feszültsége. (UR1 ; UR2 ; UR3 feszültségeket feszültségeséseknek vagy
U

részfeszültségeknek is nevezzük.)

Az ábrán (3. ábra) az ellenállások soros kapcsolásban vannak.

M

Ohm és Kirchoff II. törvénye értelmében:

I  R e  I  R1  I  R 2  I  R 3

I-vel egyszerűsítve:

R e  R1  R 2  R 3

Sorosan kapcsolt fogyasztók ellenállásértékei összeadódnak.

4
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

A soros kapcsolás arról ismerhető fel, hogy a kétkivezetéses alkatelemek (kétpólusok) között
nincs elágazás. Minden ellenálláson ugyanakkora áram folyik.

Azonos értékű ellenállásokon ugyanakkora feszültség esik, tehát n db. azonos értékű
ellenállás (R) soros eredője:

nR

Soros kapcsolás esetében az eredő ellenállás mindig nagyobb, mint a legnagyobb ellenállás
értéke.

A legnagyobb feszültség mindig a legnagyobb ellenálláson esik.

G
Vegyes kapcsolás

YA
A gyakorlatban többnyire vegyes kapcsolásokkal találkozunk.

A következő ábra egy erősáramú fogyasztói hálózat részletét mutatja.

AN
KA
N
U
M

3. ábra. Vegyes kapcsolás (példa)

Ue: az energiaforrás elektromotoros ereje, Rb: az energiaforrás belső ellenállása, Uk:

kapocsfeszültség, R1, R2, R3: a fogyasztók ellenállásai, RV1 … RV9: a fogyasztókat összekötő
vezetékek ellenállásai.

Uk a fogyasztásmérőn mérhető feszültség, ettől balra az áramszolgáltató energiaforrása (Ue)

látható a veszteségekkel (Rb), jobbra a lakás három fogyasztója a vezetékekkel.

A vezetékeken az átfolyó áram hatására esik a feszültség, ami teljesítményveszteséget

jelent.

5
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Tehát nem csak a fogyasztó hálózatból felvett teljesítményét fizetjük ki, hanem a vezetékek
ellenállásából adódó veszteségeket is.

A 3. ábra szerinti vegyes kapcsolás egyszerűsítésének lépései

G
YA
AN
4. ábra. Első lépés: Re1, második lépés: Re2 kiszámítása.
KA

R e1  R V 3  R V 6  R  R V 9

R e2  R V5  R 2
N
U
M

6
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
YA
5. ábra. Re3 kiszámítása.

R e1  R e 2
R e 3  R e1  R e 2 
AN
R e1  R e 2
KA
N
U
M

6. ábra. Re4 kiszámítása.

R e 4  R V 2  R e3  R V8

7
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
YA
7. ábra. Re5 kiszámítása.
AN
R e 5  R V 4  R1
KA
N
U
M

8. ábra. Re6 kiszámítása.

R e 4  R e5
R e 6  R e 4  R e5 
R e 4  R e5
8
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
YA
AN
9. ábra. Re kiszámítása.

R e  R V1  R e 6  R V 7
KA
N
U
M

10. ábra. Az egyszerűsített kapcsolás.

9
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
YA
11. ábra. Az egyszerűsített kapcsolás másként felrajzolva.
AN
A 11. és 12. ábra ugyanaz a kapcsolás, csak a szemléletesség kedvéért van átrajzolva. Vegye
észre a következőket:

1. A kapcsokra már URb-vel kisebb feszültség jut (a belső veszteségek miatt).

KA

2. Az áramerősséget a kör összes ellenállása határozza meg.

A terhelt feszültségforrással kapcsolatos további tudnivalókat lásd később.

N

A FESZÜLTSÉGOSZTÓ
U

A feszültségosztó négypólus, van bemenete és kimenete. Nagyobb feszültségből állít elő

kisebbet úgy, hogy a terhelésváltozás a kimenőfeszültséget ne változtassa meg jelentősen.
M

10
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
12. ábra. Terheletlen feszültségosztó.

YA
Ha a kimenetet nem terheljük, a kimenő feszültséget Ube, valamint R1 és R2 aránya
határozza meg.

Uki R2

Ube R 1  R 2
AN
KA
N
U

13. ábra. Terhelt feszültségosztó.

M

Ha a kimenetet terheljük, a kimenő feszültséget Ube, valamint R1 és R2XRt aránya határozza

meg.

Uki R 2 XRt

Ube R 1  R 2 XRt

I be  I 0  I ki

11
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

V-MÉRŐ MÉRÉSHATÁRÁNAK A BŐVÍTÉSE

A V-mérő függetlenül attól, hogy milyen elven működik, tartalmaz egy érzékeny mérőművet,
ami csak néhány 100 mV-ig terjedő mérést tesz lehetővé.

A nagyobb feszültségű mérésekhez precíziós előtét-ellenállásokra van szükség.

G
YA
14. ábra. Feszültségmérő méréshatárának bővítése.
AN
Ube mérendő feszültség, Re előtét ellenállás, Rm a műszer belső ellenállása

Az alapműszer végkitéréséhez (méréshatárához) két adat tartozik: Um és Im. Ebből

meghatározható a műszer belső ellenállása Rm:
KA

Um
Rm 
Im

Tudjuk, hogy az előtét ellenállásra mekkora feszültség esik a végkitéréskor:

N

URe = Ube - Um
U

Tudjuk, hogy az előtét ellenállásnak mekkora az árama végkitéréskor:

IRe = Im
M

Tehát az előtét ellenállás értéke kiszámítható:

URe
Re 
Im

Az előtét ellenállás névleges teljesítményének nagyobbnak kell lennie a számított értéknél,

nehogy túlmelegedjen:

PRe  URe  I m

12
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Ugyanezt az eredményt kapjuk a következő képlettel:

Re  R b  (n  1)

n megadja, hogy hányszorosára kívánjuk bővíteni a méréshatárt:

Ube
n
Um

A-MÉRŐ MÉRÉSHATÁRÁNAK A BŐVÍTÉSE

G
Ugyanaz az alapműszer árammérésre is alkalmas, csak most nem feszültséget mérünk vele,
hanem áramot.

YA
Ehhez söntellenállásra lesz szükség, amellyel áramosztást végzünk.

AN
KA

15. ábra. Árammérő méréshatárának bővítése.

N

Ibe mérendő áram, Rs söntellenállás

U

Tudjuk, hogy a söntellenállásra mekkora feszültség esik a végkitéréskor:

Us = Um
M

Tudjuk, hogy a söntellenállásnak mekkora az árama végkitéréskor:

IS  I  I m

Tehát a söntellenállás értéke kiszámítható:

Um
RS 
IS

Ugyanezt az eredményt kapjuk a következő képlettel:

13
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Rb
RS 
n 1

n megadja, hogy hányszorosára kívánjuk bővíteni a méréshatárt:

I
n
Im

A söntellenállás általában tized – század  nagyságrendű huzalellenállás, amit manganin

vagy más anyagú huzalból készítünk.

G
A HÍDKAPCSOLÁS
Összetett áramkörökben (pl. mérőműszerekben) gyakran találkozunk olyan kapcsolásokkal,

YA
melyekben az elemek sem párhuzamosan, sem sorosan nem kapcsolódnak, tehát az eddig
tanultak alapján nem megoldható feladattal állunk szemben.
AN
KA
N
U

16. ábra. Hídkapcsolás egy összetett áramkör részeként.

M

Vegye észre: Tulajdonképpen két feszültségosztó van szembefordítva, és a kimenetük az R5

ellenállással összekötve.

Ha a bal oldali feszültségosztó (R1 – R2) kimenőfeszültsége nagyobb, R5 ellenálláson az áram

balról jobbra folyik.

Az R5 ellenálláson folyó áramot kiegyenlítő áramnak nevezzük.

14
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Ha a két feszültségosztó osztásaránya megegyezik (kimenőfeszültségük ugyanakkora), R5

ellenálláson nincs feszültség, tehát áram sem folyik rajta. Ez esetben R5 ellenállás kivehető,
rövidre zárható. Ez a híd kiegyenlített állapota.

Ha a jobb oldali feszültségosztó (R3 – R4) kimenőfeszültsége nagyobb, R5 ellenálláson az

áram jobbról balra folyik.

Bármelyik állapot előidézhető a feszültségosztók bármelyik ellenállásának

megváltoztatásával.

A kiegyenlített híd eredő ellenállásának számítása az eddig tanultakkal könnyen

elvégezhető. Nem kiegyenlített híddal kapcsolatos számításokra különböző módszerek

G
vannak.

A feladat több módszerrel megoldható, ezek közül csak egyet veszünk.

YA
CSILLAG — DELTA ÁTALAKÍTÁS
AN
KA
N
U
M

17. ábra. Csillag – Delta átalakítás.

A 17. ábra R1, R2, R5 ellenállásai csillagkapcsolásban vannak, tehát eredő ellenállást
egyszerűen nem tudunk számítani. Egyszerű lenne a helyzet, ha át tudnánk alakítani
deltakapcsolássá (18. ábra jobb oldali kapcsolása).

A cél tehát az, hogy olyan ellenállásértékeket keresünk a deltakapcsolás számára, amely
bármely két ponton mérve ugyanazokat adja vissza, mint az eredeti csillagkapcsolás esetén.

15
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Tekintsük a 18. ábrát:

1. A csillagkapcsolás GA, GB, GC vezetései az A, B, C kapcsokhoz csatlakoznak.

2. A deltakapcsolás Ga, Gb, Gc vezetései az A, B, C kapcsokkal szemben vannak.

A deltakapcsolás két pontja közötti vezetés értékét úgy kapjuk meg, hogy ugyanazon két
pont közötti csillagvezetések szorzatát osztjuk a csillaghurok vezetésösszegével.

Így három számítással meghatározzuk a csillagkapcsolás delta megfelelőjét:

GB  GC
Ga 
GA  GB  GC

G
GA  GC
Gb 
GA  GB  GC

YA
GA  GB
Gc 
GA  GB  GC
AN
DELTA— CSILLAG ÁTALAKÍTÁS
Ha deltakapcsolást alakítunk csillaggá, a módszer a következő:

A csillagkapcsolás egy adott pontjához tartozó ellenállás értékét megkapjuk, ha a delta

KA

ugyanazon pontjába befutó ellenállások szorzatát osztjuk a deltahurok ellenállásösszegével.

Rb  Rc
RA 
Ra  Rb  Rc
N

Ra Rc
RB 
Ra  Rb  Rc
U

Rb  Rc
RC 
Ra  Rb  Rc
M

FESZÜLTSÉGFORRÁSOK TERHELÉSI ÁLLAPOTAI

1. Üresjárás

Ha a kapcsokon nincs terhelés, a belső ellenálláson nem folyik áram, tehát feszültségesés
sincs.

I = 0 ; Uk = Ue

16
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
18. ábra. Terheletlen feszültségforrás.

YA
2. Terhelés

Ha a kapcsokat terheljük, a belső ellenálláson áram folyik, tehát feszültség esik rajta. E miatt
kapocsfeszültség mindig kisebb, mint az üresjárási feszültség.
AN
Ue
I
Rb  R k

U k  U e  U Rb

Következésképpen feszültségforrás kapocsfeszültsége annál kisebb mértékben ingadozik a

KA

terheléstől függően, minél kisebb a belső ellenállása.

N
U
M

19. ábra. Terhelt feszültségforrás.

Előfordul, hogy a fogyasztóra azért jut a névlegesnél jóval kisebb feszültség, mert a lakás
vezetékein, kötéseken és érintkezéseken (pl. dugaszoló alj) leesik.

17
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

3. Rövidzárás

Ha a kapcsokat ellenállásmentesen kötjük össze, az áramot kizárólag a belső ellenállás

határozza meg.

G
YA
AN
20. ábra. Rövidrezárt feszültségforrás.

A nagy teljesítményű feszültségforrásoknak olyan kicsi a belső ellenállása, hogy a

rövidzárási áram nagyon nagy lehet. Egy autóakkumulátor rövidre zárása például komoly
balesetet okozhat. A balesetveszély mellett komoly anyagi károk is keletkezhetnek. Az
KA

energetikai (erősáramú) hálózatoknak fontos része a zárlatvédelem. Zárlat kialakulásakor a

védelemnek szabványokban meghatározott rövid idő alatt le kell kapcsolnia a berendezést a
hálózatról.

A lakásokban a zárlatvédelmet kismegszakító (néhol még ma is, olvadóbiztosító) látja el.

N

Ue
I  IZ 
Rb
U

Uk  0
M

U Rb  U e

VILLAMOS ENERGIAFORRÁSOK ILLESZTÉSE

1. Feszültségillesztés

Rb << Rt

50%<<100%

18
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Terhelés változásával a kapocsfeszültség csak kis mértékben változik. A villamosenergia-

ellátó rendszereket feszültségillesztésre méretezik.

2. Áramillesztés

Rt << Rb

>0>50%

A terhelés változása a kapocsfeszültséget nagyobb mértékben, míg az áramerősséget alig

változtatja meg. Pl. akkumulátortöltő, ahol közel állandó árammal töltjük az akkumulátort,
majd a kívánt feszültség elérésekor az automatika lekapcsolja a töltést.

G
3. Teljesítményillesztés

YA
Rt = Rb

=50%

A legnagyobb kimenő-teljesítményt ez esetben kapjuk. Híradástechnikában és az

elektronikus áramkörökben ez fontosabb, mint a hatásfok (a kis áramok miatt).
AN
FESZÜLTSÉGFORRÁSOK SOROS KAPCSOLÁSA
Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk sorba, ha nagyobb feszültségre van szükségünk.
KA

A feszültségek összeadódásának feltétele a pólushelyes kapcsolás (22. ábra). Ha valamelyik

elem szembe van kötve a többivel, feszültsége ellentétes polaritással adódik össze.

A szárazelemekben 1,5 V-os cellák vannak sorba kötve. A 4,5 V-os zseblámpatelepben 3
db, a 9 V-osban 6 db.
N

A legnagyobb kivehető áramot a legkisebb terhelhetőségű feszültségforrás határozza meg.

Ezért csak azonos áramra készült feszültségforrásokat célszerű sorba kapcsolni.
U
M

19
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
YA
21. ábra. Feszültségforrások soros kapcsolása.
AN
A kapocsfeszültség meghatározásához írjuk fel a huroktörvényt az A pontra!

(Elindulunk az A pontból az óramutató járásával megegyező1 irányban (felfelé). Találkozunk

egy feszültségnyíllal, és ha azzal szembe találjuk magunkat negatív, ha a haladásunkkal
KA

azonos irányba mutat, pozitív előjellel írjuk le. Egész addig folytatjuk, amíg vissza nem
kerültünk az A pontba.)

– Ue2 +URb2 – Ue1 + URb1 + Uk = 0

N

Ebből:
U

Uk = Ue1 + Ue2 – URb2 –URb1

FESZÜLTSÉGFORRÁSOK PÁRHUZAMOS KAPCSOLÁSA

M

Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk párhuzamosan, ha nagyobb áramra van szükségünk.

A feszültségek összeadódásának feltétele a pólushelyes kapcsolás (23. ábra). Ha valamelyik

elemet ellentétesen kötjük be, zárlat alakul ki.

Akkumulátorok párhuzamos kapcsolása gyakran előfordul a terhelhetőség növelése

érdekében.

1 Tulajdonképpen teljesen mindegy milyen irányban, csak következetesen tegyük.

20
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

G
YA
22. ábra. Feszültségforrások párhuzamos kapcsolása
AN
KA

23. ábra. Azonos jellemzőkkel rendelkező feszültségforrások

N

Ha mindkét feszültségforrás azonos paraméterekkel rendelkezik (Ue1 = Ue2 ; Rb1 = Rb2),

képzeletben összeköthetjük az ideális feszültségforrások felső pontját, hiszen áram nem
folyik. Így látható, hogy párhuzamos kapcsolásról van szó.
U

Ue = Ue1 = Ue2
M

Rb = Rb1 X Rb2

Ha a két feszültségforrás nem azonos, kiegyenlítő áram folyik a kisebbik feszültségű felé.

FESZÜLTSÉGFORRÁSOK VEGYES KAPCSOLÁSA

Feszültségforrásokat akkor kapcsolunk vegyesen, ha nagyobb feszültségre és nagyobb
áramra van szükségünk.

21
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

Akkumulátorok vegyes kapcsolásával akkumulátortelepeket alakítanak ki fontos

berendezések (pl. vasútbiztonsági berendezések) biztonsági tápellátásának kiszolgálására.

G
YA
AN
KA

24. ábra. Feszültségforrások vegyes kapcsolása.

Itt is érvényesek a korábban tanultak: Ha a kapcsolást azonos feszültségforrások alkotják,

N

nem folyik belső kiegyenlítő áram (ez a kívánatos), és minden feszültségforrás ugyanakkora
áramot szolgáltat.
U

Rb1 = Rb2 = Rb3 = Rb4

Ue1 = Ue2 = Ue3 = Ue4

M

Ekkor a kapcsolás helyettesíthető egyetlen feszültségforrással.

Uk = Ue1 + Ue2 = Ue3 + Ue4

Rb = Rb1 X Rb3 + Rb2 X Rb4

Ha a feszültségforrások nem azonos jellemzőkkel rendelkeznek, belső kiegyenlítő áramok

folynak, ami nem kívánatos.

22
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

Olvassa el a:

- Kirchoff I. törvénye, a csomóponti törvény:

- Kirchoff II. törvénye, a huroktörvény:
- A feszültségosztó

G
- V-mérő méréshatárának a bővítése
- A-mérő méréshatárának a bővítése
- A hídkapcsolás

YA
- Csillag — Delta átalakítás
- Feszültségforrások terhelési állapotai
- Villamos energiaforrások illesztése
- Feszültségforrások soros kapcsolása
- Feszültségforrások párhuzamos kapcsolása
AN
- Feszültségforrások vegyes kapcsolása

Tanári irányítással végezzen méréseket:

- Kirchoff törvényeinek igazolására,

- Feszültségforrás belső ellenállásának meghatározásához,
KA

- Hídkapcsolás állapotának ellenőrzésére!

A méréseket számítással ellenőrizze!

Ellenőrizze felkészültségét az Önellenőrző feladatok elvégzésével!

N

Bővítse ismereteit szakkönyvek, szakfolyóiratok, az internet, segítségével!

U

Oldjon meg sok feladatot elektrotechnikai példatárból

M

23
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Adja meg a megadott kifejezések eredményét normál alakban, alap-mértékegységben!

98mA

7S

G
2mS  6kV 

18mA


YA
36V

25V

75mA
AN
2. feladat

Hogyan szól Kirchoff I. törvénye?

_________________________________________________________________________________________
KA

_________________________________________________________________________________________
N

3. feladat

Hogyan szól Kirchoff II. törvénye?

U

_________________________________________________________________________________________
M

_________________________________________________________________________________________

4. feladat

12 V-ról kell működtetni egy 2 V névleges feszültségű, 20 mA névleges áramú fénykibocsátó

diódát (LED-et). Számítsa ki, hogy milyen előtét ellenállásra van szükség!

24
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

25. ábra. Kapcsolási rajz a 4. feladathoz.

G
YA
AN
5. feladat

Mekkora a kapocsfeszültség a kapcsoló nyitott állásában (Uk1), valamint a kapcsoló

zárásakor (Uk2)?
KA
N
U

26. ábra. Kapcsolási rajz az 5. feladathoz.

M

25
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

6. feladat

Mekkora a feszültségforrás belső ellenállása, ha a 10 V-os kapocsfeszültség a kapcsoló

zárásakor 8 V-ra esik?

G
YA
27. ábra. Kapcsolási rajz a 6. feladathoz.
AN
KA
N

7. feladat
U

Három fogyasztót: R1 = 100 , R2 = 200 , R3 = 160 , sorosan kapcsolunk 230 V hálózati

feszültségre.
M

a) Számítsa ki az eredő ellenállást! Re=

b ) Számítsa ki az áramerősséget! I=

c) Számítsa ki a fogyasztók feszültségeit!

U1=

U2=

U3=

26
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

d) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit!

P1=

P2=

P3=

e) Számítsa ki az összteljesítményt!

P=

G
YA
AN
KA
N

8. feladat

Három fogyasztót: R1 = 30 , R2 = 60 , R3 = 20 , 100 V feszültségre kapcsolunk

U

párhuzamosan.

a) Számítsa ki a fogyasztók vezetéseit!

M

G1=

G2=

G3=

b) Számítsa ki az eredő vezetést! Ge=

c) Számítsa ki az eredő ellenállást! Re=

d) Számítsa ki a fogyasztók áramait!

27
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

I1=

I2=

I3=

e) Számítsa ki az összáramot! I=

f) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit!

P1=

P2=

G
P3=

YA
g) Számítsa ki az összteljesítményt! P=

h) Számítsa ki a napi (24 óra) összfogyasztást! W[kWh]

AN
KA
N
U
M

9. feladat

Adott egy alapműszer, melynek végkitéréshez tartozó adatai: Im = 100 A, Um = 50 mV.
Mekkora söntellenállás szükséges ahhoz, hogy 1 A áramot mérjünk vele?

Rs=

28
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

10. feladat

G
Adott egy alapműszer, melynek végkitéréshez tartozó adatai: Im = 100 A, Um = 50 mV.
Mekkora előtét-ellenállás szükséges ahhoz, hogy 100 V feszültséget mérhessünk vele?

YA
Re= AN
KA
N
U
M

29
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

MEGOLDÁSOK

1. feladat

98mA
 1,4 10 4 V
7 S

2mS  6kV  12A  1,2 10A

18mA

G
 5 10 2 S
36V

25V

YA
 3,3  10 4 
75mA

2. feladat

A csomópontba folyó áramerősségek összege megegyezik az onnan elfolyó áramerősségek

AN
összegével.

3. feladat

Soros kapcsolásban a feszültségesések összege megegyezik a kapocsfeszültséggel.

KA

4. feladat
N
U
M

28. ábra. Kapcsolási rajz a 4. feladathoz

U R  12  2  10V

UR 10V
R   500
I 20mA

30
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

5. feladat

29. ábra. Kapcsolási rajz az 5. feladathoz.

G
Uk1=Ue=100V

YA
Ue 100V
Uk 2  I  Rt   Rt  18  64,29V
Rb  Rt 28

6. feladat
AN
KA

30. ábra. Kapcsolási rajz a 6. feladathoz.

N

Uk 2 8V
I  0,5A
Rt 16
U

U rb 2V
Rb    4
M

I 0,5A

7. feladat

a) Számítsa ki az eredő ellenállást! Re  100  200  160  460

U 230V
b ) Számítsa ki az áramerősséget! I    0,5A
Re 460

c) Számítsa ki a fogyasztók feszültségeit!

U R1  I  R1  0,5A 100  50V

31
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

U 2  I  R 2  0,5A  200  100V

U R 3  I  R 3  0,5A 160  80V

d) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit!

P1  U R1  I  50V  0,5A  25W

P 2  U R 2  I  100V  0,5A  50 W

P3  U3  I  80V  0,5A  40W

G
e) Számítsa ki az összteljesítményt!

P  P1  P 2  P3  115W

YA
8. feladat

a) Számítsa ki a fogyasztók vezetéseit!

AN
1 1
G1   S
R1 4

1 1
G2   S
R 2 10
KA

1 1
G3   S
R 3 20

b) Számítsa ki az eredő vezetést!

N

1 1 1 4
Ge      0,4S
4 10 20 10
U

c) Számítsa ki az eredő ellenállást!

1 10
Re    2,5
M

Ge 4

d) Számítsa ki a fogyasztók áramait!

U 230
I1    57,5A
R1 4

U 230
I2    23A
R 2 10

U 230
I3    11,5A
R 3 20
32
 EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

e) Számítsa ki az összáramot!

I  I1  I2  I3  92A

f) Számítsa ki a fogyasztók teljesítményeit!

P1  U  I1  230  57,5  13225W

P 2  U  I2  230  23  5290 W

P3  U  I3  230 11,5  2645W

G
g) Számítsa ki az összteljesítményt!

P  P1  P 2  P3  21160 W

YA
h) Számítsa ki a napi (24 óra) összfogyasztást!

W  P  t  21,160kW  24h  507,84kWh

9. feladat
AN
Um 5 10 2
Rb   4
 5 10 2  500
Im 10

I 1
n  4  10 4  10000
KA

Im 10

Rb 500
RS    0,05
n  1 10000  1
N

10. feladat

Um 5 10 2
Rb    5 10 2  500
U

4
Im 10

U 10 2
M

n  2
 2 10 3  2000
Um 5 10

R e  R b (n  1)  500 1999  999500

33
EGYENÁRAMÚ HÁLÓZATOK

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM
Danás Miklós: Elektrotechnika (ÉRÁK, Miskolc, 2006.)

AJÁNLOTT IRODALOM

G
Magyari István: Elektrotechnika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.)

Hübscher, Klaue, Pflüger, Appelt: Elektrotechnika (Westermann Európai Szakképzési és

YA
Továbbképzési Kft. Budapest, 1993.)

Klaus Beuth és Eugen Huber szerkesztésében: Elektrotechnikai alapismeretek Alaptankönyv

az ipar és a kisipar számára (B+V Világkiállítási Lap- és Könyvkiadó Kft., Műszaki
Könyvkiadó Kft. Budapest, 1994.)
AN
Klaus Beuth és Eugen Huber szerkesztésében: Elektrotechnikai szakismeretek 1. (Műszaki
Könyvkiadó, Budapest, 1994.)

Demeter Károlyné, Dén Gábor, Dr. Nagy Lóránt, Szekér Károly: Elektrotechnika (MSZH
Nyomda és Kiadó Kft. Budapest, 2000.)
KA

Gyetván Károly: A villamos mérések alapjai – 7. kiadás (Nemzeti Tankönyvkiadó –

Tankönyvmester Kiadó, Budapest, 2006.)
N
U
M

34
 A(z) 0917-06 modul 006-os szakmai tankönyvi tartalomeleme
felhasználható az alábbi szakképesítésekhez:

A szakképesítés OKJ azonosító száma: A szakképesítés megnevezése

54 523 01 0000 00 00 Elektronikai technikus

A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám:

35 óra

G
YA
AN
KA
N
U
M
 G
YA
AN
KA
N
U

A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv

M

TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának

fejlesztése” keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.

Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet

1085 Budapest, Baross u. 52.
Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063

Felelős kiadó:
Nagy László főigazgató