Professional Documents
Culture Documents
Colopmeretezes Europai Gyakorlata
Colopmeretezes Europai Gyakorlata
PhD - kutatószeminárium
PhD-hallgató
Szemináriumvezetı
egyetemi tanár
Miskolc
2007. június
Széchenyi István Egyetem
Kooperációs Kutató Központ
Készítette:
Gyır,
2006. december
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
1. Áttekintés
1.1 A cölöpteherbírás számításának fejlıdése
A cölöpök nyomási ellenállásának (törıerejének) meghatározása a geotechnika klasszi-
kus feladata. Könyvtárakat tölthetnénk meg az ezzel foglalkozó szakirodalommal, s alig-
hanem több százra tehetık a törıerı meghatározására kidolgozott összefüggések
(Mandorlini és tsai, 2005). Mégis, még ma sem rendelkezünk olyan módszerrel, melyet
a szakma egyezményesen „eléggé megbízhatónak” tekint, sıt még alapvetı kérdések-
ben sincs egyetértés.
A kérdés pedig a cölöptervezés kulcsa, mert a gyakorlatban elfogadott az a nézet, hogy
ha az egyedi cölöp teherbírásában kb. 2,0 biztonság van, és a cölöpök tengelytávolsá-
ga kb. 3·D, továbbá a cölöptalpak alatt nincs kirívóan gyenge talaj, akkor a cölöpalapo-
zás egészében is megfelelı lesz. A cölöpcsoport teherbírását és süllyedését illik ugyan
ellenırizni, de ezek nagyon ritkán teszik szükségessé a cölöpalapozás erısítését.
A cölöpök nyomási ellenállását a talpellenállás és a rétegenként megállapítható palást-
ellenállások összegeként a
b
s
;
i
s
;
i
Rc = R + R = Ab ⋅ qb + ∑A ⋅q (1.1)
i
2006. december 1
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 2
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
R ξ
R
c,mean c,min
ck = Min ; (1.2)
mean min
R
R
= sk + bk = ck (1.3)
cd
γs γb γt
2006. december 3
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 4
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 5
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2.1.1 Bevezetı
A kötött talajokba kerülı cölöpök tervezésére gyakorlatilag mindenki a teljes feszültsé-
gek analízisén alapuló számítást javasolja, továbbá ϕu=0 feltételezéssel élnek, így a
talajt a cu drénezetlen nyírószilárdsággal jellemzik. (Megjegyezzük, hogy cu az egyirá-
nyú nyomószilárdság felével azonos.) Ezt azzal indokolhatjuk, hogy a cölöpök általában
gyorsnak minısíthetı terhelése közben konszolidáció nem következhet be, így az el-
lenállás a cölöp körüli talajok terhelését megelızıen kifejlıdött cu drénezetlen nyírószi-
lárdságából keletkezhet. A cu nyírószilárdság azonban a cölöpök mentén a mélységgel
általában növekszik, s ezért azt csak egy-egy zónára vehetjük állandónak.
c
s
s
0
q =q ⋅ (2.2)
c1
2006. december 6
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
1,2
adhéziós Gwizdala
tényezı
1,0
qs = α u · cu Viggiani
α u=q s /c u
Tomlinson
0,8
Lehane
API
0,6
Peck
Woodward
0,4
Fleming
0,2 ME 15005/2
ME-mod
0,0
0 50 100 150 200 250
1,2
adhéziós
tényezı Gwizdala
1,0
α u=q s/c u qs = α u · cu Viggiani
Tomlinson
0,8
Lehane
DIN 1054
0,4
Kerisel
0,2 Reese
ME 15005/2
0,0
0 50 100 150 200 250
drénezetlen nyírószilárdság c u kPa
α = qs0 ⋅ (2.3)
u
c1 ⋅ c
s így ajánlásunk szintén ábrázolható volt a 2.1. ábrán (az ME 15005/2 görbék). Látható,
hogy a (2.2) képlet a két konstanssal nagyjából a sokféle ajánlás „átlagát” adja. Nem
elhanyagolható elınye e javaslatnak az sem, hogy a könnyen ”beprogramozható” (2.2)
2006. december 7
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
q
cu = (2.4)
N
2006. december 8
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
Nem található ugyanakkor ilyen javaslat egyetlen szabványban és több fontos szak-
könyvben sem. Smoltczyk ed. (2003) kísérleti adatokra hivatkozva fejti ki indokoltságát,
ám az nem meggyızı. A nagyobb átmérıjő cölöp kisebb és a kisebb átmérıjő nagyobb
fajlagos talpellenállását ugyanis azonos nagyságú süllyedésnél észlelték. Ha azonban
elfogadjuk a törési állapot azon definícióját, hogy az az átmérı tizedének megfelelı
süllyedést jelenti, akkor nyilvánvaló, hogy egy 60 cm átmérıjő cölöp esetében a vizsgált
pl. 6 cm süllyedés már törési állapotot, s a „teljes” talpellenállást jelenthette, míg például
egy 150 cm átmérıjőnél ez a mozgás még csak a talpellenállás kb. felét mobilizálhatta.
Mindezek alapján a (2.6) és (2.7) képletek szerinti korrekciót talán nem indokolt alkal-
mazni, a gyakorlatban elegendı lehet, ha a palástellenállások korlátozására a szakiro-
dalomban ajánlott, a késıbbiekben ismertetendı értékeket betartjuk.
Rb
Rs
Ab
qb
As
qs
Ab
cu;i
;
i
;
i
c
∑ u ∑
= + = ⋅ + ⋅ = ⋅N ⋅c + As;i ⋅ q s0 ⋅ (2.8)
c1
i i
Rb
Rs
Ab
qb
As
qs
Ab
cu;i
u
Rb
Rs
Ab
qb
As
qs
Ab
cu;i
u
2006. december 9
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 10
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
t
g
t
g
s
i
n
t
g
s
K K
v
k
r
q = β ⋅σ ′ (2.16)
alakra egyszerősítik, a β súrlódási tényezıben foglalják össze a technológia és a talaj-
jellemzık hatásait. Emiatt hívják a hatékony feszültségek analízisén alapuló módszert
β-módszernek (szemben a teljes feszültségekre alapozott α-módszerrel).
2006. december 11
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
t
g
β ≈ (1 − ϕ ′) ⋅ ϕ ′ (2.17)
s belátható, hogy ekkor β valójában alig függ ϕ'-tıl, mert a reális 25<ϕ'<40° tartomány-
ban 0,27<β<0,30. Az alsó érték a körülírt esetben elsı közelítésként használható is.
Saját próbaterhelési tapasztalataink azonban azt mutatták, hogy a módszer a (2.17)
formulával többnyire alulbecsüli a teherbírást, s nem igazolható vele például a durva
kavicsok és a finom homokok teherbírásának lényeges különbsége. Valószínősíthetı,
hogy az elıterheltség elhanyagolása komoly hibát jelent, s nem számol az eljárás olyan
hatásokkal, mint a durvább szemcséjő talajban szétfolyó cementlé, mely kvázi megnö-
veli a cölöpátmérıt, illetve cementálja a névleges palástfelületen és körötte a szemcsés
talajt.
Példaként említjük az 1992-ben az M1 autópálya Holt-Marcal-hídjánál kavicsban fúró-
iszappal készült D=83 cm átmérıjő cölöp VUIS-próbaterhelésének eredményeit. A felsı
tag kihúzódásából visszaszámított fajlagos palástellenállás a valós hatékony függıleges
feszültségbıl csak úgy jöhetett ki, hogy a névleges palástfelületen a (2.16) képlet sze-
rint β≈0,8 tényezı „csinált” palástellenállást, vagy a névleges palástfelületen a β≈0,3
alapértékbıl számított súrlódási ellenállás mellett még ca=33 kPa adhézió mőködött,
vagy a β≈0,3 súrlódási tényezı kb. 2,5·D≈2,0 m átmérıjő cölöppaláston „produkálta” a
visszaszámított palástellenállást (Szepesházi, 1993).
Ezen ellentmondások ellenére a (2.16) képlet a tervezési gyakorlat része lett, mert lé-
nyegében önálló életre kelt, úgy is tekinthetı ugyanis, hogy a β súrlódási tényezı egy, a
talajtípustól és a cölöpözési technológiától függı önálló paraméter. Ezzel a próbaterhe-
lések eredményei könnyen interpretálhatók, illetve próbaterhelésekbıl visszaszámolva
megadható voltak β egy-egy cölöp- és talajtípusra jellemzı értékei. Ilyeneket győjtöt-
tünk össze a szakirodalom (Smoltczyk ed., 2003; Lancelotta, 1995; CFEM, 1992 és
Fellenius, 2006) alapján 2.3. táblázatban, s amint látható, abban már kiterjesztettük az
alkalmazást kötött talajokra is.
Hasonlóan önálló paraméternek tekintve a β tényezıt Reese és O’Neill (Lancelotta,
1995) egészen más megközelítésbıl, a friss beton nyomásából számolva, az egyszerő
β = 1,5 − 0,245 ⋅ z (2.18)
képletet adta, melyet több próbaterhelés értékelésekor 20-25 m mélységig magam is
reálisnak találtam.
2.3. táblázat. A β súrlódási tényezı
2006. december 12
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 13
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 14
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
Berezancev képletét elsısorban vert cölöpök esetében találták jónak. Fúrt cölöp eseté-
ben egy további redukció lehet indokolt, mert a készítéskor a talp alatti talaj fellazulhat.
Az ellenállás csökkentésének mértékére különbözı ajánlások vannak, pl. Poulos µ=0,5,
Lancelotta µ=0,3-0,5 tényezıt javasol, s közvetve a DIN 1054-ben is ilyen tetemes
csökkentés van. Ennél kedvezıbben ítéli meg a fúrt cölöpök talpát az Eurocode 7-2, a
CPT alapján való méretezésben a talajkiszorításos cölöpök µ=1,0 tényezıje mellett a
CFA-cölöpök µ=0,8-at, a többi fúrt cölöp pedig µ=0,6-ot kap, s ezek helyességét saját
próbaterhelési eredményeink is bizonyították. Hasonló, sıt valamelyest még kedvezıbb
ajánlás van a lengyel szabványban (Gwiezdała, 1997). E csökkentı szorzók az s=0,1·D
süllyedést már törési állapotnak tekintı megközelítésmódra vonatkoznak. Köztudott
azonban, hogy a talpellenállás ezt követıen még növekedhet, s a folytatódó behatolás
során a fúrt cölöp talpellenállása közelít a talajkiszorításoséhoz, mert a készítés hatásai
a nagy elmozdulások folyamán elenyésznek (lásd pl. Smoltczyk ed., 2003 és
Lancelotta, 1995). Mindezek alapján talán az ajánlható, hogy a (2.22) vagy (2.23) kép-
letbe vezessünk még be a µ technológiai tényezıt a következık szerint:
– talajkiszorításos cölöp esetén µ = 1,00,
– CFA-cölöp esetén µ = 0,75,
– zagy vagy béléscsı védelmében fúrt cölöp esetén µ = 0,50.
Hozzátesszük, adott esetben egy-egy kivitelezı vállalhatja, hogy olyan jó talpat készít,
mely az elıbbieknél nagyobb µ technológiai tényezıt enged meg. Az elıbbiek úgy te-
kinthetık, hogy a mai technológiai lehetıségek és követelmények mellett átlagosan a
megadott µ értékekbıl kiadódó talpellenállás várható el.
Egyesek (Smoltczyk ed., 2003) szerint az elıbbi módon számított talpellenállást is indo-
kolt a nagyobb átmérıjő cölöpök esetében csökkenteni. Mint azonban a (2.6) és (2.7)
képletek kapcsán rámutattunk, ez erısen vitatható, ezért megelégedhetünk qb követke-
zıkben bemutatásra kerülı korlátozásával.
Rb
Rs
Ab
qb
= + = ⋅ + ∑ As;i ⋅ qs;i =
i
δ
s
i
n
t
g
K (2.24)
s
;
i
i
v
k
r
Emeljük még ki, hogy a képlet a talaj belsı súrlódási szögének ismeretét kívánja meg.
Ezt leginkább triaxiális, esetleg nyíródobozos vizsgálattal kellene meghatározni, de erre
sokszor nincs lehetıség, illetve nehéz a szemcsés talajok in situ állapotának rekonst-
rukciója. A szemcsés talajok belsı súrlódási szöge ugyanakkor egyéb (szemeloszlási,
tömörségi, szemalaki) jellemzıkbıl viszonylag jól becsülhetı, illetve még jobb közelítést
tesz lehetıvé a CPT-szondázás eredménye. Az EC 7 és például Smoltczyk ed. (2003)
is ajánlják Cu<6 egyenlıtlenségi együtthatójú (kavicsos) homokokra a következı képle-
tet, melybe a CPT-vel mért qc csúcsellenállás MPa-ban helyettesítendı:
l
n
c
2006. december 15
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 16
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 17
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
c
2
q +q
qb = ≤ 15 MPa (3.1)
2
képlettel kell számítani (és 15 MPa-ban korlátozni), ahol
qc1 a cölöptalp alatti 0,7⋅D<t<4,0⋅ D zónára a CPT-vel mért qc értékekbıl a 3.1 ábra
szerint számított jellemzı (átlagos) qc értékek minimuma,
qc2 a cölöptalp feletti 8,0⋅ D zónára a CPT-vel mért qc értékekbıl szintén a 3.1 ábra
szerint számított jellemzı qc érték,
A qc1 érték számítása mögött a következı megfontolások vannak:
− a cölöp körüli „hagymaszerő” csúszólap elméletileg a talp alatt 0,7⋅D és 4,0⋅D mély-
ségig hatolhat le, s ezen belül „keresi meg” a leggyengébb szilárdságú felületet,
− a hagymaszerő csúszólap elméletileg a talp feletti 8,0⋅D magasságig hatolhat fel,
− a talp alatti talajzóna átlagos és minimális CPT-csúcsellenállása azonos súllyal befo-
lyásolják a cölöp talpellenállást, míg a talp felett inkább a gyenge ellenállások hatása
a meghatározó.
Megemlítjük, hogy hasonló módszert kínál Tumay-Fakhroo (Fellenius, 2006), de ık a
qc1 értéket csak a t=4⋅D=const. mélységre állapítják meg. Titi és Abu-Farsakh (1999)
viszont azt mutatta ki, hogy ezzel túlbecsülik a talpellenállást, s ez is igazolja, hogy a
t<4⋅D lehatolású csúszólappal is számolni kell, ha úgy adódik kisebb talpellenállás.
2006. december 18
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
R = α sfh ⋅
∑ ⋅ fs + ∑ fs ⋅ As
(3.3)
0
8 ⋅D
z= 8 ⋅D
qc1
A talp alatti a-b-c pálya qc értékeinek átlaga
arra a 0,7⋅D<t< 4,0⋅D mélységre számítva,
mely a legkisebb értéket adja.
(Összegzeni kell a pl. 2 cm-enként mért qc-
értékeket a talptól (a) indulva és lefelé haladva
a választott t mélységig (b), majd onnan a
minimumok vonalán felfelé haladva a talpig (c),
s az összeget osztani kell a 2⋅t hosszal.
A minimumok vonalát úgy kell megállapítani,
hogy alulról b-tıl elindulva mindig csak az
addiginál kisebb értéket szabad számításba
venni, azaz csak a csökkenı qc-értéket, a
növekvıket nem.)
qc2
A talp feletti c-e pálya qc értékeinek átlaga a
8,0⋅D magasságra számítva.
(Összegzeni kell a pl. 2 cm-enként mért qc-
értékeket a talptól (c) indulva a minimumok
t vonalán felfelé felfelé haladva a 8,0⋅D
magasságig (e), s az összeget osztani kell a
8,0⋅D hosszal. A minimumok vonalát úgy kell
megállapítani, hogy alulról c-tıl elindulva
z mélység mindig csak az addiginál kisebb értéket szabad
számításba venni, azaz csak a csökkenı qc-
értéket, a növekvıket nem. Az extrém kicsi,
egyedi qc-értéket (’X’) figyelmen kívül kell
hagyni, ha homokról van szó, de ezek is
számításba veendık agyag esetében.
2006. december 19
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
1,5
palást-
ellen- vert cölöpök agyagtalajban
állási
szorzó
α sfa 1,0
beton és fa cölöp
acél cölöp
0,5
0,0
0 50 100 150 200
CPT köpenysúrlódás f s kPa
2,0
palást-
ellen-
állási négyzetalaprajzú
szorzó 1,5 vert betoncölöp
α sfh homoktalajban
1,0
0,5
0,0
0 10 20 30 40
relatív mélység z/D
A (3.3) képlet értelmezéseként annyit érdemes említeni, hogy a relatív mélységgel kap-
csolatos módosítások jelennek meg benne, így a zárójeles összeg elsı tagja 8⋅D mély-
ségig lineáris csökkentést jelent, míg az αsfs szorzó a teljes ellenállások olyanféle csök-
kentését eredményezi, amilyenrıl a 2.2 táblázat kapcsán volt szó.
A fajlagos palástellenállás számítására Schmertmann homok esetében a
qs = αshc · qc (3.4)
képletet is ajánlja, melyben
αshc palástellenállási szorzó: betoncölöp esetében 0,012, acélcsı esetén 0,018.
2006. december 20
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
q
cu = (3.5)
N
qs = αu · cu (3.6)
qb = Nc · cu (3.7)
képleteket ajánlották a következı konstansokkal:
− Nk 15 és 20 között veendı fel a helyi tapasztalatok alapján a cölöptípustól függetlenül,
− αu 1,0 normálisan konszolidált agyagok esetében és 0,5 túlkonszolidáltakra
− Nc 9 az elmélet szerint függetlenül a cölöptípustól.
A szemcsés talajokhoz viszont a palástellenállás számítására azt ajánlották, hogy azt a
qs = αs · qc = 0,0033 · qc = qc / 300 (3.8)
qs = αsf · fs = 1,0 · fs = fs (3.9)
képletekkel számítható értékek közül a kisebbre kell felvenni, de ezt is (ık is) korlátoz-
ták 120 kPa-ban. (Megjegyezzük, hogy az αs és αsf jelöléseket a szerzık nem alkalmaz-
ták, csak a képletek utolsónak írt, egyszerő formuláját adták meg. Mi csak az összeha-
sonlíthatóság céljából vezettük be a többi módszernél alkalmazott jelöléseket.)
A szemcsés talajok talpellenállásának számítására Schmertmann módszerét vették át.
Azt javasolták azonban az Északi-tenger környezetében elıforduló homokokba vert cö-
löpök próbaterhelései alapján, hogy talpellenállást egyrészt abszolút értékben 15 MPa-
lal, másrészt a szemeloszlástól és a túlkonszolidáltságtól függıen a 3.4 ábra szerint
korlátozni kell.
20
MPa
15
qb
cölöp talpellenállás
10
0
0 5 10 15 20 25 30 35 40
CPT csúcsellenállásból számított 0,5·(q c1+q c2) MPa
2006. december 21
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 22
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
cölöp a = 1,5 · D
z
mélység
qc,eq
2006. december 23
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
talaj- markolt, CFA, αs 0,0330 0,0250 0,0167 0,0167 0,0100 0,0067 0,0100 0,0167
helyet- szárazon fúrt,
tesí- fúróiszappal fúrt qsmax kPa 15 40 80 40 120 150 40 150
téses béléscsıvel fúrt,
cölöp αs 0,0111 0,0125 0,0083 0,0067 0,0050 0,0033 0,0083 0,0125
bennmaradó
csıvel fúrt qsmax kPa 15 40 80 40 80 120 40 120
elıregy. vasbeton, αs 0,0111 0,0250 0,0167 0,0167 0,0100 0,0067 0,0100 0,0167
talaj- sajtolt betoncsı
kiszorí- qsmax kPa 15 40 80 40 120 150 40 150
tásos
cölöp vert acélcsı αs 0,0330 0,0125 0,0083 0,0083 0,0050 0,0050 0,0083 0,0125
sajtolt acélcsı
qsmax kPa 15 40 40 40 80 120 40 120
2006. december 24
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
Egyrészrıl azt, hogy a rúdszerő elemek behatolásakor az ellenállás – amint a 2.2 táblá-
zathoz kapcsolódóan rámutattunk – csak egy bizonyos kritikus mélységig növekszik,
utána (homogén talajban) konstans marad. A kritikus mélység az átmérıtıl és a tömör-
ségtıl függ, de jellemzı a zkr/D ≈10-15 érték. A CPT szonda átmérıje viszonylag kicsi
(általában d=3,6 cm), így annak behatolásakor, kb. zkr,d≈50 cm után már a rétegre jel-
lemzı „állandó” qc értéket mérhetjük. A nagyobb D átmérıjő (pl. 60 cm-es) cölöp talpel-
lenállása természetesen csak jóval nagyobb mélységtıl (pl. 6-9 m-tıl) lesz állandó, ad-
dig a teherbírás elvileg lineárisan nı.
Másrészrıl azt a gyakori esetet elemezték a belga kutatók, mikor a célszerően egy jó
teherbírású rétegbe beállított talp fölött néhány m-rel egy gyengébb teherbírású réteg
van. A jó réteg felszíne alatt egy bizonyos mélységig, pl. Schmertmann szerint az átmé-
rı nyolcszorosáig, az ellenállásban még megjelenik a felsı gyengébb réteg hatása,
mert a cölöp, illetve a szonda körül kialakuló csúszólapnak a talp, illetve csúcs feletti
szakasza még részben a gyengébb rétegben van. A CPT-szonda behatolásakor a kis
(3,6 cm) átmérı miatt ez a hatás viszonylag hamar (kb. 30 cm-ben) elenyészik. A na-
gyobb (pl. 60 cm) átmérıjő cölöp esetében viszont még nagyobb mélységig (4-5 m-ig)
„érzıdik” ez a hatás is, bár távolodva a réteghatártól már egyre csökkenı mértékben.
Ugyanez a jelenség „visszafelé” is megmutatkozhat, ha a jó teherbíró réteg alatt gyen-
gébb van, s a cölöptalp, illetve szondacsúcs közelít a réteghatárhoz. A CPT-szonda
esetében a csúszólap a csúcs alatti, legfeljebb 4⋅D mélységő része mindössze 15 cm,
ezért a qc értékeknek a réteghatárhoz közeledıen bekövetkezı csökkenése a tényleges
mérési diagramokon alig érzékelhetı. A cölöpök esetében azonban ez a hatás már
sokkal feljebb jelentkezik, és a réteghatárhoz közelítve egyre dominánsabban mutatko-
zik meg.
2006. december 25
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
c
f
c
f
c
q =q + (q − q )⋅ ≤q (3.13)
10 ⋅ D
− ha az alsó réteg tetején a CPT qca-t mért, akkor a réteghatár felett h magasságban
h
c
u
c
a
c
a
q =q + (q − q )⋅ ≤q (3.14)
10 ⋅ D
A 3.6 ábrán bemutatunk Holeyman és tsai (1997) nyomán egy eredeti, gyakorlati belga
mu
q
( )
b
qc qc
agyag
agyag
qcf
qcf
t qc homok
10·D
qcu qcu
10·D
h
qca
agyag
qc homok
z z
2006. december 26
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
A vázoltak földstatikai alapon igazolják a talp feletti és alatti gyenge teherbírású rétegek
fontos szerepét. Úgy tőnik azonban, hogy a belga módszert Belgiumon kívül nem hasz-
nálják, talán mert a bemutatott gondolatokat nem lehet matematikailag egyértelmően
megfogalmazni, és így számítógéppel egyszerően kezelni. Ugyanakkor Schmertmann
és az ıt követık ugyanezt a jelenséget figyelembe veszik, s könnyebben alkalmazható
formában kezelik.
A palástellenállást a belga módszerben többféleképpen számíthatják.
Egy érdekes lehetıség még a mechanikus szondához kapcsolódik, mely a csúcsellen-
állás mellett méri a csúccsal azonos átmérıjő rúd benyomásához szükséges nyomóerı
változását is (pontosabban a teljes nyomóerıt, amibıl kivonva a csúcsellenállást, szá-
mítható a teljes rúdszakaszon ébredı köpenysúrlódás). Ebbıl a talajtól és a technológi-
ától függı módosító szorzókkal számítható a cölöp palástellenállása.
Másik lehetıségként (mint Schmertmann) az fs köpenysúrlódás átszámítását ajánlja a
qs = αsf ⋅ fs (3.15)
képlettel, ám az ebben szereplı αsf tényezıre nem adtak irányértékeket sem, hanem
azt javasolták, hogy próbaterheléssel kalibrálva állapítsák meg aktuális értékeit.
A harmadik módszer illeszkedik a szokásos, nálunk is alkalmazott gyakorlathoz, a
qs = αs · qc =ξs ·ηs · qc (3.16)
képlettel, melyben tehát az LCPC módszerben bevezetett αs (globális) palást-ellenállási
szorzó itt két érték szorzataként jelenik meg:
ξs a cölöpözési technológia hatását veszi figyelembe és a 3.4. táblázatból vehetı,
ηs a talajfajta hatását értékeli és a 3.5. táblázat szerint kell megállapítani.
nagymértékő palást: folyós vagy elıregy. betonból 0,80 – 1,00 (1) 0,65 – 1,00
I 0,80 – 1,25
talajkiszorítással palást: csavarás után folyós betonból 0,80 – 1,25 (2)
(2)
palást: acélcsı 0,60 0,45 – 0,65
részleges talajkiszorítással levert vert acélprofil (3) (3)
II
vagy mérsékelt kitágulással fúrás spec. eszközzel + nedves beton 0,60 – 0,80 0,65 – 0,85
III talajhelyettesítéssel fúrás béléscsıvel, fúróiszappal v. CFA 0,40 – 0,60 0,50
(1) az értékek helyben betonozott cölöp esetében folyós betonnal való kitöltés esetén érvényesek
az értékek közül a talplemez és a verıcsı átmérıjének viszonyától függıen kell választani
(2) a legnagyobb érték a csavart cölöpre
(3) speciális eljárások ajánlott szakirodalom szerint
2006. december 27
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 28
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
hogy a nagy(obb) átmérıjő, többnyire nagy talpmélységő fúrt cölöpök esetében a talpel-
lenállás szerepe meghatározó lehet, s annak túlzottan óvatos számítása gazdaságtalan
terveket eredményezhet. A német módszer megítéléséhez azonban tudni kell még,
hogy a táblázatos fajlagos cölöpellenállásokat az Eurocode 7-1 szerinti tervezési foga-
lomrendszerben a németek már karakterisztikus értéknek tekintik (Ziegler, 2006). A
többi módszerrel megállapított ellenállásuk viszont tartalmuk szerint – az új terminológia
megnevezését használva – még ún. származtatott értéknek veendık, amelyekbıl a ξ
korrelációs tényezıvel kell a karakterisztikus értéket számítani (Szepesházi, 2006). Ez
a gyakorlatban kb. 1,3 lehet, tehát a DIN 1054 vázolt módszerében e „rejtett” biztonság
már benne van. A táblázatos értékek óvatosságát tehát ennek tükrében kell megítélni. A
talpellenállási szorzót azonban saját elemzéseim ezzel együtt is indokolatlanul óvatos-
nak találták, míg a palástellenállást inkább merésznek.
2006. december 29
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
kisebb értékek felé mozdul el. Ez pedig elvileg, a lényeget illetıen hasonló ahhoz, amit
pl. Schmertmann és az Eurocode 7-2 is ajánl. Hogy számszerően mennyiben hasonlít
azokhoz, azt csak sok összehasonlító számítással lehetne meghatározni.
A palástellenállást is a szokásos formájú
qb = αst ⋅ qcsE (3.21)
képlettel számítják, melyben
αst palástellenállási szorzó a 3.6 táblázat szerint
qcsE a vizsgált szint „hatékony” csúcsellenállása, melyet a CPTu-val mért adatokból a
qcbE értékhez hasonlóan a pórusvíznyomás „beszámításával” kell meghatározni,
de természetesen ez esetben csak egy-egy mélységre vonatkozó egyedi értékrıl
van szó. (Nem kell a befolyásolási zónát és a geometriai átlagot képezni.)
3.6. táblázat. Az αst palástellenállási szorzó Eslami és Fellenius szerint vert cölöpökhöz
talajtípus αst
puha érzékeny agyag 0,080
agyag (általában) 0,050
merev agyag vagy agyagos iszap vagy iszapos agyag 0,025
iszapos homok vagy homokos iszap 0,010
homok 0,004
Megjegyezzük, hogy a módszert ugyan jobbára csak vert cölöpökön kalibrálták, de más
αb és αst szorzókkal, elvileg használhatónak látszik más típusú cölöpökre is. Az azon-
ban kérdéses, hogy a (3.20) képlet érvényessége kiterjeszthetı-e pl. 120 cm átmérıjő
cölöpre. Magunk kétségesnek érezzük továbbá a 3.6 táblázat szorzóit is, az agyagoké
nagynak tőnik, a homokokét kicsinek.
c
I
I
m
e
a
n
1 q +q
b
c
I
I
I
m
q =α ⋅ ⋅ +q (3.22)
2 2
2006. december 30
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
qcIIIm a cölöptalp feletti 8⋅D zóna legkisebb qc-értékeinek az átlaga, mely „legkisebb”
értékeket a talptól 8⋅D-ig felfelé haladva az elıbbi elv szerint kell felvenni, a talp-
tól a qcII számításakor figyelembe vett utolsó értékbıl indulva.
Az elıbbi qc-értékek értelmezéséhez az EC 7-2 a 3.6. ábrán látható értelmezést adja,
mely azonban keveset segít. Jobban megérthetı az eljárás a 3.7 ábráról mely van Tol
(1993) mővébıl származik. Segíti továbbá az értelmezést, ha felismerjük, hogy a mód-
szer tulajdonképpen Schmertmann eljárásával azonos, még ha a (3.1) és (3.22) képle-
tek különböznek is. Belátható ugyanis, hogy qc1=0,5·(qcIm+qcIIm) és qc2=qcIIm, s így
Schmertmann javaslatát követve a 3.1. ábra szerint lefelé haladva kell a qcIm „igazi” át-
lagot meghatározni, míg t-tıl a minimumok vonalán felfelé haladva a qcIIm „átlagot”.
2006. december 31
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
3.7. ábra. Példa a jellemzı qc értékek meghatározására egy 25×25 cm-es cölöp esetén
Már említettük, hogy a holland szabvány része a 3.4 ábrán látható redukció is, de az
Eurocode 7-2-bıl az kimaradt. A 3.4 ábra kapcsán a 3.1.2 fejezetben írtakat tehát e
módszer alkalmazásakor is meg kell fontolni.
A palástellenállást az Eurocode 7-2, illetve a holland módszer a szokásos
qs = αs⋅ qc (3.23)
képlettel számítja, amihez az αs palástellenállási szorzót szemcsés talajok esetében
szintén a 3.7, kötött talajok esetében a 3.8. táblázatból kell venni.
(a) Az értékek finom és durva homokra vonatkoznak, redukálni kell ıket nagyon durva homok esetén
0,75, kavics esetén 0,5 szorzóval.
(b) Az érték a cölöpözés elıtt készült CPT qc-értékeire alkalmazandó. Ha a CPT a kész cölöp közelé-
ben készült, akkor az érték 0,010-re növelhetı.
Az Eurocode 7-2 itt 3.8 jelő táblázata kétségeket ébreszt. Az ajánlás önmagában is elég
bátortalan, hiszen csak felsı korlátokat tartalmaz, s a cölöptípusok tekintetében egyálta-
lán nem tesz különbséget. Az 1<qc<3 MPa jellemzıjő agyagokra a szabványban
αs<0,02 van megadva, de az nagy valószínőséggel hibás, ezért helyette a jobban il-
leszkedı 0,04-et vezettük be. E javítással együtt is úgy tőnik, hogy e táblázat alkalma-
2006. december 32
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
zása nem biztonságos. Ennek nyilván az az oka, hogy – mint jeleztük – a módszert el-
sısorban homokokra dolgozták ki.
3.8 táblázat. A fajlagos palástellenállás szorzója kötött talajhoz az Eurocode 7-2 szerint
CPT csúcsellenállás palástellenállási szorzó
talajtípus
qc MPa αs
>3 < 0,030
agyag 1 – 3 < 0,040
<1 < 0,050
iszap < 0,025
tızeg 0
Az Eurocode 7-2-bıl származó 3.7. táblázat megjegyzés rovatában már szerepel két
korrekció, de még két további is van azonban a szövegben a palástellenállást illetıen:
− ha 1,0 m-nél hosszabb szakaszon qc>15 MPa, akkor e szakaszon csak qcH=15 MPa
vehetı figyelembe, ami pl. CFA-cölöp esetében a szokásos qc<120 kPa korlátozás,
− ha 1,0 m-nél rövidebb szakaszon qc>12 MPa, akkor e szakaszon csak qcH=12 MPa
vehetı figyelembe legyen, ami a kiugró értékek kiszőrését célozza.
Az Eurocode 7-2-ben nem, a holland szabványban viszont szerepel még az a korrekció
is, mely akkor alkalmazandó, ha a szondázáskor a terepszint magasabban van, mint
lesz az üzemi állapotban a cölöp körül. Ekkor ugyanis a függıleges hatékony feszültség
valamely mélységben σ’zc-rıl σ’z-ra csökken, s ilyenkor a figyelembe vehetı szondael-
lenállás:
z z
σ′
c
k
q =q ⋅ (3.24)
c
σ′
Érdemes még említeni, hogy a holland szabványban az Eurocode 7-2-höz képest to-
vábbi cölöptípusokra is vannak αb és αs szorzók, éspedig a következık:
− vert és bennmaradó zárt végő acélcsı: αb=1,0 – αs=0,0100
− helyben betonozott cölöp vibrációval kiemelt acélcsı helyén: αb=1,0 – αs=0,0100
− helyben betonozott csavart cölöp: αb=0,9 – αs=0,0060
− elıregyártott csavart cölöp: αb=0,8 – αs=0,0060
− acélprofilok és nyitott végő acélcsı αb=1,0 – αs=0,0075
− markolt cölöp bennmaradó csı védelmében αb=0,5 – αs=0,0050
2006. december 33
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
is, ma ezt érdemes alapnak tekintenünk, s a többit abból a szempontból vizsgálni, hogy
javíthatók-e velük az Eurocode 7-2 javaslatai.
Schmertmann módszere csak szemcsés talajokra és vert cölöpökre készült, ami eleve
szőkíti az alkalmazhatóságát. Fı értéke a talp alatti gyenge talajok szerepének felisme-
rése és számbavétele volt, amit, ha más képlettel is, de tartalmában és számértékében
pontosan ugyanúgy vesz figyelembe az Eurocode 7-2 ajánlása is. A palástellenállás
meghatározására vonatkozó három javaslat az azóta megjelent módszerekhez képest
esetlegesnek látszik.
De Ruiter és Beringen a szemcsés talajok talpellenállására Schmertmann módszerét
veszi át, nyilván mert vizsgálataik során az jónak bizonyult. Ezzel megerısítik azt, de
egyben az Eurocode 7-2 módszerét is. Fontos az a kiegészítésük, amelyet a durvább
szemcséjő és az elıterhelt homokok esetében a túlzottan nagyra adódó értékek reduk-
ciójára adnak. Ha a 3.4 ábrán látható javaslatukat az elıterheltség megítélésének ne-
hézsége és bizonytalansága miatt szigorú következetességgel többnyire nem is lehet
alkalmazni, hasznos, hogy az ábra a redukció szükségességére figyelmeztet, illetve
végrehajtásában segíthet. A palástellenállást illetıen a javasolt αs=0,0033 szorzó ta-
pasztalataink szerint túlzottan kicsi. A kötött talajokra javasolt közvetett eljárásukat,
melyben a CPT-vel mért qc csúcsellenállásból a cu drénezetlen nyírószilárdságot szá-
mítják, s abból az α-módszerrel a palástellenállást, illetve az Nc teherbírási tényezıvel a
talpellenállást, mi a saját gyakorlatunkban jónak találtuk, jobbnak mint bármelyik közvet-
len módszert, s ezért erre még visszatérünk.
A francia módszer értéke viszonylagos egyszerősége és széleskörő érvényessége. Ha
a teherbírást közvetlenül a CPT-diagramokból (a grafikonból) kívánjuk számítani, akkor
ezzel könnyebben célt érünk, mert a nagy értékek kiszőrése és az átlagolás „ránézésre”
általában elfogadható pontossággal elvégezhetı. Ha a qc-ábrán a talp alatt nincs nagy-
mértékő csökkenés, akkor e módszer általában a biztonság oldalán maradó eredményt
szolgáltat. A palástellenállásra vonatkozó szorzók változó értékeinek aránya iránymuta-
tóként használható, bár a változást nem írják le elég finoman. Értékes támpontot szol-
gáltatnak a palástellenállás maximumára adott értékek.
A belga módszer fı érdeme, hogy a talpellenállások értelmezését segíti, földstatikai
magyarázatát adja az Eurocode 7-2 eljárásának. Érdemes lehet továbbá ellenırzésként
az utóbbi szerint számított qb talpellenállások mélység szerinti változását qc változásá-
val úgy összevetni, amiként azt a 3.5 ábra mutatja. A palástellenállást illetıen túlzottan
óvatos a szabvány. A 3.5 táblázatot munkáink során a CFA-cölöpökre vonatkozóan ta-
láltuk jónak, azaz ezekhez ξs=1,0 technológiai szorzót rendelnénk, kb. kétszeresét a 3.4
táblázatbelinek. Elıregyártott vert cölöpökre ezzel összhangban agyagok esetén kb.
ξs=1,1, homokok esetében viszont kb. ξs=1,5 szorzót tartunk reálisnak.
A DIN 1054 csak a fúrt cölöpökre vonatkozik, s a palástellenállás tekintetében kissé
túlbecsülheti, a talpellenállást illetıen jócskán alulbecsülheti a teherbírást. Az Eurocode
szerinti tervezésben való alkalmazását (akárcsak ellenırzı értékként is) nem ajánljuk,
mert más a tartalma, mint a többi módszerrel megállapított cölöpellenállásoknak.
Eslami és Fellenius módszere vert cölöpökre és a pórusvíznyomással csökkentett qcE
hatékony CPT-csúcsellenálláson alapul. Független ellenırzés, gyakorlati tapasztalat
még nincs vele, Mahler (2007) munkája lehet e tekintetben az elsı. Közvetlen gyakorlati
alkalmazása ma még nem ajánlható, de vizsgálni érdemes lesz.
Az Eurocode 7-2 ajánlását (a holland módszert) szemcsés talajokra dolgozták ki, a kö-
tött talajokat illetıen csak a palástellenállás számítására közölnek irányszámokat, de
azoknak már a megadása is bizonytalannak látszik, s helyességükre nincs bizonyíték.
2006. december 34
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
Saját gyakorlatunkban ezeket nem találtuk jónak. A szemcsés talajokra való alkalma-
zást illetıen a CFA-cölöpök, az elıregyártott vert vasbeton cölöpök és fúróiszap védel-
mében fúrt cölöpök vonatkozásában a hazai és a saját tapasztalataink is jók, s vannak
már irányszámaink a helyben betonozott, csavart cölöpökre is. A talpellenállást illetıen
a gyenge zónák figyelembevételének szükségességét és ajánlott módszerét lényegé-
ben igazoltnak tekinthetjük. Mindenképpen kötelezınek „tetszik” a 15 MPa abszolút kor-
lát betartása. A palástellenállást illetıen a szemcsés talajokra javasolt szorzók
összeségükben jónak ítélhetık, természetesen pontosításukra érdemes törekedni, illet-
ve konkrét projekteken próbaterheléssel kalibrálva célszerő aktualizálni ıket.
2006. december 35
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 36
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
Irodalomjegyzék
API - Recommendations for Planning, Designing and Constructing Fixed Offshore
Platforms. RP2. American Petroleum Institut, Washington DC, 1993.
Arz, P. – Schmidt, H. – Seitz, J. – Semprich, S.: Grundbau. Sonderdruck aus dem
Betonkalender 1994. Verlag Ernst & Sohn, Berlin, 1994.
Broms, B. B.: Foundation Enginering. Geo Texts and Publications, www.geoforum. com,
2000.
Burland, J. B.: Shaft friction of piles in clay – a simple fundamental approach. Ground
Engineering, 6 (3), London, 1973.
Bustamante, M. – Frank, R.: French practice. Ed. de Cock, F. – Legrand, C.: Design of
axially loaded pile, European practice. Proc. of ERTC3 Seminar. Brussels, 1997.
Balkema, Rotterdam-Brookfield, 1997.
Canadian Foundation Engineering Handbook. Third Edition. Canadian Geotechnical
Society, BiTech Publishers, Richmond, 1993.
De Beer, E.: Scale effect in transposition of the results of deep sounding tests on
ultimate bearing capacity of piles and caisson foundations. Geotechnique, 13, 1963
De Cock, F. – Legrand, C. ed.: Design of axially loaded pile, European practice. Proc. of
ERTC3 Seminar. Brussels, 1997. Balkema, Rotterdam-Brookfield, 1997.
De Cock, F. – Legrand, C. – Lehane, B. ed.: Survey report on the present-day design
methods for axially loaded pile, European practice. Report of ERTC-3-Piles, ISSMGE
Subcommittee. XIIth Eur. Conf. on Soil Mech. and Geotech. Eng., Amsterdam, 1999.
De Cock, F. – Legrand, C. – Huybrechts, N.: Overview design methods of axially
loaded piles in Europe. Report of ERTC-3-Piles, ISSMGE Subcommittee. Proc. of the
13th Eur. Conf. on Soli Mech. and Geotech. Eng., Prága, 2003.
DIN 1054:2005-01 Baugrund – Sicherheitsnachweise im Erd- und Grundbau, Deutsche
Normingsinstitut, Berlin, Beuth Verlag 2005.
EN 1997-2 EUROCODE 7-2: Geotechnikai design. Part 2. Ground investigation and
testing. European Committee for Standardization, Brussels, 2007.
Eslami, A – Fellenius, B. H.: Pile capacity by direct CPT and CPTu methods applied to
102 case histories. Canadian geotechnical Journal, 34(6), 1997.
Everts, H. J. – Luger, H. J. : Dutcs national code for pile design. Ed. de Cock, F. –
Legrand, C.: Design of axially loaded pile, European practice. Proc. of ERTC3 Seminar.
Brussels, 1997. Balkema, Rotterdam-Brookfield, 1997.
Frank, R. – Baudruin, C. – Driscoll, R. – Kavvadas, M. – Krebs Ovesen, N. – Orr, T. –
Schuppener, B.: Designer's Guide to EN 1997-I. Eurocode 7: Geoetchnical Design -
General Rules. Thomas Telford, London, 2004.
Fellenius, B. H.: Basic of Foundation design. Electronic Edition. www.Fellenius.net, 2006.
Gwizdała, K.: Polish design methods for single axially loaded piles. Ed. de Cock, F. –
Legrand, C.: Design of axially loaded pile, European practice. Proc. of ERTC3 Seminar.
Brussels, 1997. Balkema/Rotterdam/Brookfield, 1997.
Holeyman, A. és tsai: Design of axially loaded pile. – Belgian practice. Ed. de Cock, F. –
Legrand, C.: Design of axially loaded pile, European practice. Proc. of ERTC3 Seminar.
Brussels, 1997. Balkema, Rotterdam-Brookfield, 1997.
2006. december 37
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
2006. december 38
Széchenyi István Egyetem, Kooperációs Kutató Központ A cölöpök törıerejének számítási lehetıségei
Skempton, R.: Cast in situ bored piles in London clay. Geotechnique (9), London, 1959.
Skempton, R.: The bearing capacity of clays. Proc. Building Research Congress, Lon-
don, 1951
Smoltczyk, U. ed.: Geotechnical Enineering Handbook. Ernst & Sohn, Berlin, 2003.
Szepesházi, R.: A talajok kezdeti (K0) feszültségi állapotának jellemzıi, meghatározási
módszerei és következményei. Egyetemi doktori értekezés, Budapesti Mőszaki Egye-
tem, 1993.
Szepesházi, R.: Geotechnikai példatár. Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.
Szepesházi, R.: A CFA-cölöpök hazai bevezetésének módszerei és tapasztalatai. Köz-
lekedési és Mélyépítési Szemle, 51. évf. 5. szám, Budapest, 2001.
Szepesházi, R.: Hidak cölöpalapozásának biztonsága. 1. rész. Közlekedési és Mélyépí-
tési Szemle, 56. évf. 12. szám, Budapest, 2006.
Szepesházi, R.: Hidak cölöpalapozásának biztonsága. 2. rész. Közlekedési és Mélyépí-
tési Szemle, 57. évf. 1. szám, Budapest, 2007.
Tomlinson, M. J.: Foundation design and construction. Pearson Education, Harlow, 2001.
Tóth, R.: „Új” méretezési eljárás a cölöptervezésben a negatív köpenysúrlódás hatásá-
nak figyelembe vételével. Széchy Károly Emlékülés, Magyar Tudományos Akadémia,
Budapest, 2007.
Van Impe, W.: Consideration on auger pile design. Proc. of the 1rst Int. Seminar on
Deep Foundations on Bored and Auger Piles. Ghent, 1988.
Van Tol, A. F.: Funderingstechnieken. TU Delft, 1993.
Varga, L. – Németh, G. – Szepesházi, R.: Vert vasbeton cölöpök teherbírásnak megha-
tározása. Kutatási jelentés. Közlekedési és Távközlési Mőszaki Fıiskola, 1981.
Viggiani, C.: Fondazioni. Ed. CUEN, 1993.
Ziegler, M.: Geotechnische Nachweise nach DIN 1054 – Einführung mit Beispielen. 2.
Auflage, Ernst und Sohn, Berlin, 2005.
2006. december 39