Professional Documents
Culture Documents
Gyermekirodalom
Gyermekirodalom
ÉS
GYERMEKIRODALOM
VÉG ADALBERT
2006.
TARTALOM
TARTALOM
_______________________________________________________________________
Bevezetés
1. Tanulási egység: GYERMEKIRODALOM 1
A tanulási egység követelményei 2
1. 1. Fogalomismertetés 2
1. 2. A gyermekirodalom sajátosságai 5
1. 3. A gyermekirodalom forrásai és rétegei 7
1. 4. A gyermekolvasó 9
1. 5. A gyermekkönyv 12
1. 6. A gyermeksajtó 16
1. 7. Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához 17
1. 8. Ellenőrző dolgozat 18
1. 9. Szakirodalom 18
2. Tanulási egység: A gyermekirodalom műfajai 19
A tanulási egység követelményei 20
2. 1. A gyermekvers 20
2. 2. A mese 24
2. 3. Mondák, legendák, történelmi elbeszélések 28
2. 4. A meseregény 30
2. 5. Az ifjúsági regény 32
2. 6. Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához 39
2. 7. Ellenőrző dolgozat 40
2. 8. Szakirodalom 40
3. Tanulási egység: A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM 41
A tanulási egység követelményei 42
3. 1. Bezerédj Amália 42
3. 2. Petőfi Sándor 44
3. 3. Arany János 46
3. 4. Jókai Mór 47
3. 5. Móricz Zsigmond 48
3. 6. Móra Ferenc 52
3. 7. Kosztolányi Dezső 54
3. 8. Molnár Ferenc 55
3. 9. Szabó Lőrinc 57
3. 10. József Attila 60
3. 11. Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához 62
3. 12. Ellenőrző dolgozat 63
3. 13. Szakirodalom 64
4. Tanulási egység: AZ ERDÉLYI MAGYAR GYERMEKIRODALOM 65
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A tanulási egység követelményei 66
4. 1. Benedek Elek gyermekirodalmi kánonja 66
4. 2. Gyermekirodalom a Cimborában 70
4. 3. Benedek Elek Öcsike-történetei 74
4. 4. A mese bűvöletében (Balázs Ferenc meséi) 79
4. 5. Dsida Jenő gyermekversei a Cimborában 84
I
TARTALOM
II
TARTALOM
III
BEVEZETÉS
BEVEZETÉS
A jegyzet a minőségi oktatáshoz való hozzáférést biztosítja a
távoktatásban és a vidéki oktatásfejlesztési programban részt vevő
hallgatók számára. Abban reménykedve nyújt nekik segítséget, hogy
könnyebbé válik a felkészülésük a vizsgákra. Úgy próbál megfelelni a
távoktatási forma általános követelményeinek, hogy figyelmembe
veszi az irodalomoktatás feladatait is. A gyermekirodalom a Vidéki
Oktatásfejlesztési Programban a magyar irodalom tanulmányozását
követi, és a maga módján hozzájárul az irodalmi megértés
alakításához. Ez elengedhetetlen feltétele a gyermekirodalom
befogadásának és értelmezésének. Ezeknek a feltételeknek és
lehetőségeknek a szem előtt tartásával szeretne ez a jegyzet egy
sajátos önképzési stílust kialakítani. Közvetlen célja a tanítók
óvodapedagógusok szakképzésének javítása, az önképzés
feltételének biztosítása. Közvetett célként pedig a gyermekirodalom
oktatásának javítását nevezhetjük meg. Feltételezésem szerint a
tananyag alapos áttanulmányozása hozzásegíti a pedagógust ahhoz,
hogy több szakértelemmel közelítsen a gyermekirodalomhoz és az
irodalmi alkotásokhoz. A pedagógus értékszempontú közvetítése
alakítja a gyermekolvasói ízlést, és befolyásolja a kisgyermekek
olvasási szokását.
Jegyzetünk öt tanulási egységből áll. Ezek közül az 1 és a 2,.
Valamint a 3. 4. és 5. szorosabban összefügg. Az első két tanulási
egység – A gyermekirodalom A gyermekirodalom műfajai -
bevezetés a gyermekirodalom fogalomhasználatába, sajátosságaiba
és műfajaiba. Olyan alapismereteket tartalmaz, amelyek segítenek
eligazodni a gyermekirodalommal kapcsolatos általános
kérdésekben, előzetes ismeretként pedig megkönnyíti a második
tanulási egységben tárgyalt tananyag megértését. A közölt
szakirodalom lehetőséget teremt arra, hogy a kérdéskör iránt
érdeklődők további ismeretekhez juthassanak. A témához
kapcsolódó kérdések és feladatok elősegítik a szerzett ismeretanyag
alkalmazását és begyakorlását, esetleges kibővítését. A jegyzet
használója aktív módon sajátíthatja el az előírt ismeretanyagot. A 3.
4. és 5. tanulási egység – A klasszikus magyar gyermekirodalom,
Az erdélyi magyar gyermekirodalom, A modern magyar
gyermekirodalom - a kezdetektől napjainkig fogja át a magyar
gyermekirodalom történetét. Áttekinthetővé és hozzáférhetővé teszi
ennek az irodalomnak az egyes korszakait és fontosabb irodalmi
alkotásait. A történeti módszerhez igazodva az egyes alfejezetek
kronológiai sorrendben követik egymást, de ezeken belül is
érvényesül a történeti szempont. Így jobban követhetők a fejlődési
folyamatok a kezdetektől napjainkig, és olyan összefüggések válnak
nyilvánvalóvá, amelyek egyébként elsikkadnának.
A gyermekirodalom korszakain belül az egyes életművek és
irodalmi alkotások ismertetésekor, illetve értelmezésekor
IV
BEVEZETÉS
1. Tanulási egység
A GYERMEKIRODALOM
_________________________________________________________________
TARTALOM
1
A GYERMEKIRODALOM
A GYERMEKIRODALOM
Az 1. Tanulási egység követelményei
1. 1. Fogalomismertetés
2
A GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
Önellenőrző teszt
4
A GYERMEKIRODALOM
1. 2. A gyermekirodalom sajátosságai
Önellenőrző teszt
5
A GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
7
A GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
8
A GYERMEKIRODALOM
1. 4. Gyermekkönyv
Önellenőrző teszt
10
A GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt.
11
A GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
12
A GYERMEKIRODALOM
1. 5. A gyermekolvasó
Önellenőrző teszt
13
A GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
14
A GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
1. 6. A gyermeksajtó
Önellenőrző teszt
Önellenőrző teszt
1. 7. Útmutató az önellenőrző
tesztek, feladatok megoldásához
alegységben.
3. Feladat: A kérdés megválaszolásához felhasználható az 1. 2.
alegység pedagógiai, szociológiai és esztétikai megközelítése.
4. Feladat: A megoldást az 1. 2. alegységben találhatjuk.
5. Feladat: A jegyzet 1. 3. alegysége választ ad a kérdésre.
6. Feladat: A megoldást az 1. 4. alegységben találja meg.
7. Feladat: A megoldást az 1. 4. alegységben találja meg.
8. Feladat: A megoldást az 1. 4. alegységben találja meg.
9. Feladat: A megoldást az 1. 5. alegységben találja meg.
10. Feladat: A megoldást az 1. 5. alegységben találja meg.
11. Feladat: A megoldást az 1. 5. alegységben találja meg.
12. Feladat: A megoldást az 1. 6. alegységben találja meg.
13. Feladat: A megoldást az 1. 6. alegységben találja meg.
1. 8. Ellenőrző dolgozat
1. 9. Szakirodalom
19
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
2. Tanulási egység
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
TARTALOM
20
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
A 2. Tanulási egység követelményei
2. 1. A gyermekvers
21
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
24
szabadvers
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
Önellenőrző feladat
_______________________________________________________
2.
2. 2. A mese
Önellenőrző teszt
______________________________________________________
4.
26
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
27
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
28
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
29
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
Önellenőrző teszt
30
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
Önellenőrző teszt
2. 4. A meseregény
32
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
Önellenőrző teszt
33
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
2. 5. Az ifjúsági regény
34
bandaregény
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
Önellenőrző teszt
Önellenőrző teszt
37
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
38
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
40 tematikai
motívumok
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
41
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
Önellenőrző teszt
5. Feladat: A megoldást a 2. 2. alegységben találja.
6. Feladat: A megoldáshoz a 2. 3. alegységet ajánlom.
7. Feladat: A bizonyítást A meseregény c. alegység tartalmazza.
8. Feladat: A megoldást Az ifjúsági regény c. alegységben találja.
9. Feladat: A megoldáshoz a 2. 5. alegységet használja fel.
10. Feladat: A megoldáshoz a 2. 5. alegységet ajánlom.
11. Feladat: A megfelelő választ a 2. 5. alegységben találja.
A szövegeket tömören fogalmazza meg; csak a feladatokban
megadott dolgokra válaszoljon; figyeljen a keretben megadott
utasításokra! A feladatok megoldásához a megadott alegységek,
bekezdések elolvasására van szükség. Lényegesnek tartom az
egyéni hozzáállást.
42
A GYERMEKIRODALOM MŰFAJAI
2. 7. Ellenőrző dolgozat
1. 8. Szakirodalom
43
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
3. Tanulási egység
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
___________________________________________________________________
TARTALOM
44
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
A 3. Tanulási egység követelményei
3. 1. Bezerédj Amália
Önellenőrző teszt
46
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
3. 2. Petőfi Sándor
47
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
és a formaként használt párbeszéd lélegzetvételeinek ritmusát.
Verstörténetileg is jelentős alkotás tehát az Arany Lacinak.
Petőfi csak egyetlen gyerekverset írt szándékosan, de
költészetének alapvető sajátossága, hogy nagyon sok verse és
önálló életre kelthető versrészlete adható a gyermekolvasó kezébe.
Gazdag fantáziával áradó, ugyanakkor realista képei, elapadhatatlan
természetes humora, keresetlenül egyszerű nyelve és ehhez kötődő
természetes ritmusa, műveinek világos, lényegre törő szerkesztése
gyermek- csupa olyan erény, amely a gyermekköltészetben még inkább
irodalmi alapkövetelmény, mint a tanult felnőttnek szóló poézisban.
adaptációk A magyar költészettel ismerkedő gyermek Petőfi verseiben
találkozik először a család élményével. A Füstbe ment terv, az
Anyám tyúkja, az Egy estém otthon, az István öcsémhez című versek
hatásának titka elsősorban a mondanivalójukat hitelesítő kettős
igazságban rejlik. Petőfi reálisan ábrázolja a szülői házat, a világ
családi dolgaiban tudatlanul is magabiztosan ítélkező apját és a szerény
élmények édesanyját, ám a reális képeket a versekben áradó szeretet végül
igazi szentképekké aranyozza.
Főleg a tíz éven felülieknek élvezetes és hasznos Petőfi
tájverseinek tanulmányozása. Ezekben ott van a kor teljes (földrajzi,
társadalomrajzi, néprajzi) képe. A jól kiválasztott versrészletek
látomásszerű realizmusukkal már az egészen kis gyermekek
számára is élményt nyújtanak. A hosszú verslista legelejére
kívánkozik az Alföld, Kiskunság, A puszta télen, A gólya stb. Ide
kapcsolhatók az olyan zsánerképek, mint a Kutyakaparó vagy a
tájversek családi képekhez is visszakanyarodó Jó öreg kocsmáros. Népszerű
gyermekolvasmányok a Tintásüveg, az Orbán és a Csokonai. A
zsánerképek Petőfi-életmű kiapadhatatlan forrása azoknak, akik a gyermekek
számára keresnek hiteles verseket. Az Anyám tyúkja és A mi Pe-
tőfink legfontosabb gyermekköteteink közé tartoznak. A János vitéz
pedig gyermekkorunk legszebb verses meséje.
Önellenőrző teszt
48
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
3. 3. Arany János
Önellenőrző teszt
49
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
3. 4. Jókai Mór
Önellenőrző teszt
3. 5. Móricz Zsigmond
Önellenőrző teszt
52
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
54
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
3. 6. Móra Ferenc
55
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
Van Móra Ferencnek egy elmés aforizmája: „A jó könyveket el
kellene tiltani, hogy olvassák őket”. Jól tudjuk, a gyermeki érdeklődés
sokszor dacból serken ki. Ha erőltetünk valamit, csak azért sem
foglalkoznak vele. Móra Ferenc legismertebb és legtündéribb
Kincskereső története a Kincskereső kisködmön (1920). Túlerőltettük
kisködmön népszerűségét, hivatkozunk rá úton-útfélen, így a cím és a történet is
banalizálódott. Sokan népmesének hisszük ezt a művet s ez nem is
népmesei csoda, hiszen ez a gyönyörűséges gyerekregény tele van
motívumok folklorisztikus motívumokkal. A szegény foltozó szűcs olyan
ködmönkét ígér fiának, amely kis gazdáját minden bajban megsegíti,
erkölcsi s előbb vagy utóbb még kincshez is juttatja Gergőt, az
értékek elbeszélésfüzér kis hősét. A kincskereső kisködmön ugyan nem talál
kincset, de emberi értékeket igen, sőt a lelkiismeret szavát is
tolmácsolja. Az érzékletesen megirt, megszenvedett hitelű
könyvecske végső tanulsága: „A szeretet: az élet”. A kezdeti irigység,
csalás magának való, önző szellemét legyőzve jut el Gergő az
a dzsungel- áldozat és a barátság erkölcsi magaslatára. Legnagyobb kincsét
erkölcs áldozza fel a megbántott bicebócáért. A szeretet kiterjed Gergő
kritikája rokoni, ismerősi körére (szülei, a kis bicebóca, Küsmödi, Messzi
Gyurka), kizárva belőle a zsugori Bordácsot.
Móra gyermekirodalmi életművének egy csúcsteljesítménye a
Csilicsali Csalavári Csalavér. Ez a meseregény a világirodalom
„rókaregény” mintáját követi. A Csalavári rókacsalád nem valami
kópés-humoros, kedélyes játékos kalandok sorát ígéri az olvasónak,
bár akad ilyen is. A legjellemzőbb mégis a kíméletlen ragadozó
állatmesei torzképe, az ember embernek farkasa, a dzsungel-
erkölcs kritikája.
Önellenőrző teszt
56
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
3. 7. Kosztolányi Dezső
Önellenőrző teszt
3. 8. Molnár Ferenc
58
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
körúti művészkávéház karzatán írtam délutánonként az egyes
folytatásokat. Erre a szedő személyesen ügyelt fel, és szinte
kitépkedte kezemből az esedékes kéziratlapokat. Egyébként is
szerettem a karzaton dolgozni a nagy csend miatt, mert a szokásos
kávéházi zsibongáson és a szünet nélkül szóló katonazenekaron
kívül semmi sem zavart meg a munkában. Szóval ezen a nyugodt
helyen álmodtam vissza a gyerekkoromat, amikor még a Lónyai utca
református gimnáziumába jártam, és valóban megvolt a grund a Pál
utcában.”
Molnár Ferenc műve kalandregény a javából. Két fiúcsapat küzd
egymással a grundért, hogy legyen hol játszaniuk. A Pál utcaiak
kaland- védik a „hazájukat”, a vörösingesek a Füvészkertből támadnak. Hogy
regény kinek az oldalán áll a mindenható narrátor-író?! Minden esetre
Molnár Ferenc számára nincsenek ellenszenves, vásott gyerekek. A
Pál utcaiak kedves kiskamaszok, de a füvészkeretiek is derék fiúk.
Igaz, a két Pásztor eléggé nagy imposztor: elszedik a kisebbektől a
golyókat. De az író láthatóan mégis szakit a romantika „jó vagy
rossz” végtelen sablonjával.
„gyermek- Mindkét csapat eszményképe történelmileg ma is igazolt. A Pál
eposz” utcaiak Kossuth Lajos serdülő honvédjei, a füvészkertiek Garibaldi
növendék katonái. Az ifjúság persze túldimenzionál mindent. Így lesz
a regény „valóságos kis gyermekeposz”, ahogy Beöthy Zsolt
definiálta. Molnár Ferenc tartja magát az eposz etikájához: a
szereplők tisztelik egymást, felelőséggel tartoznak egymásnak. A
regényíró ismeri a nagy titkot, a játékot halálosan komolyan kell
venni.
A regény kitűnő leírásokat nyújt a metropolissá terebélyesedő
Budapestről. A sarkon szól a verkli, árulják a törökmézet, jár a
lóvasút... És új házakat építenek az üres telkekre. De ezek a külső
zajok alig szűrödnek be a fiúk öntörvényű világába, mindössze résnyi
gyermek- bejárás van a felnőttek életébe. Geréb árulása szükséges ahhoz,
halál hogy megtudjunk valamit ügyvéd apjáról. Nemecseknek halálosan
meg kell fáznia, hogy beléphessünk szabó édesapja szegényes
lakásába. Csak egy pillanatra villan egy-egy felnőtt arcéle, és a
fiúkról is csak vázlatokat készít az író. Csele gigerli, Csónakos
nagyokat füttyentget, Csengey az „első pad első”, Wendauernek alig
van nagyobb lába, mint Nemecseknek. Csak három gyerek
arcvonásai markánsabbak a regény lapjain: a Pál utcaiak vezére,
Boka János okos, értelmes, jó rányitó. A vörösingesek parancsnoka
Áts Feri, az író neki kölcsönözte utónevét. Rámenős, de lovagias
típus. Nemecsek Ernő az örök közlegény, akinek életében eljön a
nagy pillanat, hogy legyőzze Áts Ferit és önmagát. Ez az életébe
kerül. A gyermekhalál általában tabu az ifjúsági irodalomban. Molnár
Ferenc nem tiszteli ezt a tabut, és eleget tesz az események
logikájának: az igazi hősnek meg kell halnia, hogy felmagasztosuljon.
Az már a történelem szokásos fintora, hogy Nemecsek önfeláldozása
nem volt elegendő a „haza” megvédésére, az urbanizáció mohósága
beépíti az „édes grund”-ot is.
59
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
3. 9. Szabó Lőrinc
Önellenőrző teszt
62
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
63
Isten
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
Nagyon fontos tisztáznunk: a József Attila gyermekvilágnak
csupán egy töredéke adható át a gyerekeknek. Sokkal pontosabb
mérlegeléssel kell vigyázni a korosztályi szempontokra, mint
általában. Többször kell részleteket használni az egész mű helyett.
Vannak kevésbé kiaknázott lehetőségek a gyermekek számára
készült József Attila versválogatásokban. A hitvalló materialista
József Attila ugyanis költészetünk egyik legnagyobb istenkeresője
volt. Szerencsénkre Istent is mindig gyermekperspektívából látta.
Tizenkilenc évesen írt Isten című versciklusa kedvelt darabja az
iskolai szavalóversenyeknek. A gyermekszemmel nézett Isten alakja,
ugyanis csodálatosan életszerű: „Ő vigyáz a tiszta cipőre, / az utcán
is kitér előre. / Nem tolakszik, és nem verekszik, / ha alszunk,
csöndesen lefekszik.” Ezek után természetes, hogy a költő boldogan
vállalja érte az általa leggyűlöltebbnek tartott gyermeki feladatot: Ha
sugárzó
Ő küldené, elmenne a boltba is.
szeretet,
József Attila költeményeinek egyik jellegzetes sajátossága a
belőlük sugárzó szeretet az emberek, az állatok és a környező
természet iránt. Ilyen vers például a Hangya, a Tél, a Kertész leszek.
plasztikusan
Tulajdonképpen minden tájleírása - a gyermek szemével nézve is -
rekonstruáló
plasztikusan rekonstruálódó képekből áll. Ám ezek a képek nagyon
dó képek
sok elvont gondolatot hivatottak hordozni. József Attila - Szabó
Lőrincet követve – távol-keleti mesével is megpróbálkozott (Indiában,
hol éjjel a vadak...)
József Attila tulajdonképpen csak egyetlen verset írt a
gyerekeknek, az Altatót. Ez nem csupán költői remekmű,
mesterségbeli fogásait is tanítani lehetne. A praktikus céllal mondott,
énekelt Altató a műfajteremtő elődök nyomdokain jár. Egyfelől
Altató állandóan visszatérő refrénjének monotonitásával segíti az álomba
ringatást, másrészt a gyermek számára vonzó, színes
fantáziaképekkel megelőzi a kellemes álmokat, enyhítve ezzel az
elalvás előtti szorongást. Az indító kép („Lehunyja kék szemét az
ég, / Lehunyja sok szemét a ház”) nagyon plasztikus. Segít elhitetni,
hogyan alszik el minden más, aki, vagy ami fontos kis Balázs
költői számára. Természetesen minden egyes kép külön példája a költői
remekmű varázslásnak, ennek tetten érhető eszközét pedig - József Attila híres
kifejezését parafrazálva – akár képes képtelennek is nevezhetjük.
Minden szakaszban van egy vizuálisan elképzelhetetlen absztrakt
fogalom. A bogárral és a darázzsal együtt elalszik a zümmögés, a
villamossal a robogás, a kabáttal a szakadás, a játékokkal és az
erdővel a kirándulás. Az utolsó előtti versszakban a költő egy rafinált
trükkel a vers ritmikáját is megbolondítja. Amit eddig tett, az nem volt
igazán „szabályszerű ” egy gyermekversben. Nem elég, hogy
jambusokban verselt, de még egy kis színező, öt- háromosztású
ütemhangsúllyal sem próbált enyhíteni a felnőttesen lüktető
álomvilág versritmuson. A hatodik szakaszban azután egy gyermekversből
szabályszerűen kitiltott enjambement-nal majdnem prózát formál
versből. Ezzel a változással azt érzékelteti, hogy ebben az elalvás
előtti pillanatban már egy kicsit összekavarodnak a látomások,
közeledünk az álomvilághoz. Balázs eddig példákat hallott arról,
hogy minden elalszik, hallott érveket, hogy ami neki kedves, azt már
úgysem találja ébren. Bepillanthatott álomország perspektíváiba, az
üveggolyókent megkapható távolság csábításával. Az utolsó szakasz
64 sajátos
versritmus
formakultúra
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
kizárólag róla szól. Álmában az lehet, amire vágyik. Már ezt csak a
legfontosabb érv tetőzheti be, hogy anyuka is elalszik.
Az érték a gyermekversek terén más, mint az ún.
nagyköltészetben. Megfelelő minták birtokában a formakultúrával
rendelkező költő tud jó gyermekverset írni. Ezeknek a mintáknak a
megalkotása a költő igazi feladata. A megfelelő minták kanonizálása
pedig a gyermekkultúra infrastruktúrájában tevékenykedő
szerkesztőké, kritikusoké. A József Attila művészetéből
összeállítható minta a legutánozhatatlanabb. Tartalmilag és
formailag egyaránt túlzottan kötődik egy konkrét valósághoz.
Önellenőrző teszt
1. Feladat: A szükséges információ a 3. 1. alegységben
található.
2. Feladat: A megoldást a Petőfi Sándorról szóló alegység
tartalmazza
3. Feladat: Az ismereteket az Arany Jánosról szóló alegységben
találjuk.
65
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
4. Feladat: A megoldáshoz a Jókai Mórról készült alegység és a
gyermekolvasóknak kiadott Jókai-kötetek nyújthatnak
segítséget.
5. Feladat: Ehhez a feladathoz ajánlatos elolvasni Móricz
gyermekvers-kötetét. Az alapismeretek a 3. 5. alegységben
találhatók.
6. Feladat: A Légy jó mindhalálig, a Pipacsok a tengeren és az
Árvácska című kötetek ismerete szükséges a megoldáshoz.
Az alapismereteket a 3. 5. alegység tartalmazza.
7. Feladat: A Móra Ferencről szóló alegység támpontokat ad a
feladathoz (3. 6. alegység).
8. Feladat: Feltétlenül szükséges a ciklus verseinek ismerete. Az
alapismerteket a 3. 7. alegység tartalmazza.
9. Feladat: A jellemzés egyaránt elfogadható a regény és a
belőle készült filmváltozat lapján. Az alapismertek a 3. 8.
alegységben találhatók.
10. Feladat: A megoldásban segít a Szabó Lőrincről megírt
alegység áttanulmányozása (3. 9.).
11. Feladat: A feladathoz nélkülözhetetlen József Attila ún. Mama-
verseinek ismerete. Az alapismereteket a 3. 10. alegység
tartalmazza.
66
A KLASSZIKUS MAGYAR GYERMEKIRODALOM
7. A gyermekkor milyen emlékrétegeit dolgozza fel Kosztolányi
Dezső A szegény kisgyermek panaszai című versciklusában?
8. Milyen szempontok szerint jellemezhetők Molnár Ferenc A Pál
utcai fiúk című regényének gyermekhősei?
9. Milyen lényeges reformpedagógiai kérdést feszeget Szabó
Lőrinc a Lóci-versekben?
10. Milyen hagyományteremtő elemek mutathatók ki József Attila
Altató című versében?
!
végén található Szakirodalmat és a jegyzetet záró Könyvészetet. A
teljes dolgozat 30 pontot ér, ez a pontszám felel meg a 10-es
osztályzatnak. Minden feladat maximum 3 ponttal osztályozható. A
végösszeget háromfelé osztjuk, és így kapjuk meg az 1 – 10-ig
terjedő osztályzatot. A hiányos válaszok fél pontszámot érnek. (A 0,
50 pontot felkerekítjük).
Az ellenőrző dolgozatot külön lapra kell írni, és el kell juttatni a
tutornak (felelős tanárnak). A dolgozat terjedelme legalább 5 oldal
számítógépen szerkesztve. Az Ellenőrző dolgozat megoldása
minden résztvevő számára kötelező.
3. 13. Szakirodalom
67
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
4. Tanulási egység
AZ ERDÉLYI MAGYAR GYERMEKIRODALOM
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
TARTALOM
4. Tanulási egység: AZ ERDÉLYI MAGYAR GYERMEKIRODALOM 65
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
A tanulási egység követelményei 66
4. 1. Benedek Elek gyermekirodalmi kánonja 66
4. 2. Gyermekirodalom a Cimborában 70
4. 3. Benedek Elek Öcsike-történetei 74
4. 4. A mese bűvöletében (Balázs Ferenc meséi) 79
4. 5. Dsida Jenő gyermekversei a Cimborában 84
4. 6. Útmutató az önellenőrző tesztek, feladatok megoldásához 91
4. 7. Ellenőrző dolgozat 91
4. 8. Szakirodalom 92
68
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
69
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
Önellenőrző teszt
4. 2. Gyermekirodalom a Cimborában
gyermek- Hazatérése után Szentimrei Jenő kéri fel Benedek Eleket arra,
irodalmi hogy legyen az erdélyi gyermekolvasók irodalmi lapjának, a
kánon Cimborának a főszerkesztője, ténylegesen csak 1922. augusztus 27-
től, az I. évfolyam 29. számától veszi át a lap rányitását. A kisbaconi
szerkesztő azonnal rátér gyermekirodalmi kánonjának a
73
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
Önellenőrző teszt
76
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
77
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
81
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
Önellenőrző teszt
Önellenőrző teszt
86
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
88
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
Önellenőrző teszt
93
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
2. Feladat: A feladat megoldásához a 4. 2. alegység használható fel.
3. Feladat: A feladat megoldásához a 4. 3. alegység használható fel.
4. Feladat: A feladat megoldásához a 4. 4. alegység használható fel.
5. Feladat: A feladat megoldásához a 4. 5. alegység használható fel.
6. Feladat: A feladat megoldásához a 4. 5. alegység használható fel.
A szövegeket tömören fogalmazza meg; csak a feladatokban
megadott dolgokra válaszoljon; figyeljen a keretben megadott
utasításokra! A feladatok megoldásához a megadott alegységek,
bekezdések elolvasására van szükség. Lényegesnek tartom az
egyéni hozzáállást.
4. 7. Ellenőrző dolgozat
94
Az erdélyi magyar gyermekirodalom a két világháború között
4. 8. Szakirodalom
95
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
5. Tanulási egység
A MODERN MAGYAR GYERMEKIRODALOM
___________________________________________________________________________
TARTALOM
96
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
A MODERN MAGYAR GYERMEKIRODALOM
97
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
tökéletesen ellentétes Nemes Nagy Ágnes költői gyakorlatával. Nála
a verset indukáló élmény konkrétumai teljesen feloldódnak a műben,
a költő pedig igyekszik elrejtőzni a szöveg mögé. A gyermekversek
költője ezzel szemben sosem titkolt szándékkal és meglepő
alapossággal térképezi fel a környező világot. Az első témakör a
első témakör tágabb környezet, a Budai utca, ahol meg lehet kérdezni Ki lakik az
utcában? Mi van a titkos úton? Hány ujja van a gesztenyelevélnek?
Egyébként van még az utcában Ugróiskola, Tarka ló és Piros autó,
virágzik Az akácfa és a Gondolj-rám-virág. Az utóbbit persze csak
ebből a versből lehet megismerni: „A nefelejcs azt mondja: nem, / a
gondolj - rám: igen, igen, / azt mondja, hogy: igen ".
Egy másik verssorozatban, a szobában nézhetünk körül együtt
Madarak- a költővel, akinek egyébként is alapelve: „az én szívemben boldogok
ciklus a tárgyak ". Külön világot alkotnak Nemes Nagy Ágnes költészetében
a madarak, a Gólya az esőben, a verebek a Hóesésben, a furcsán
beszelő tengelice és a harangnyelvként hintázva leszálló galamb.
Lehet látni titokzatos lappantyút, akinek „két szeme lángja, két pici
lámpa, / gurgula-hangja úszik utána.” Ott van a Fekete hattyú és vele
Bors néni Nemes Nagy Ágnes legkülönösebb gyermekverse, a Lila fecske.
Gyermekköltészetének csúcsa azonban Bors néni és a
Mondókák Mondókák. A mindig nagyon tudatos Nemes Nagy Ágnes megérezte,
hogy mesélőként sem tud igazán plasztikus élő szereplője lenni
gyermekverseinek. Kitalálhatott volna valódi gyermekhőst magának,
ő azonban a csodálatos öregasszonyok sorát folytatta Bors nénivel.
nyelvi Ez a ciklus nagyon ökonomikus, vannak benne olyan versek is,
avantgárd amelyeket egyszerűen ide sorolt költőjük egy címmel vagy egy-két
sorral Bors-nénisítve őket. Bors néniről (pontos neve és címe
egyébként Bors Józsefné, Balogh Borbála Báthory u. 3.) megtudjuk
még a versekből, hogy nyolcvan éves, és valaha gyerek volt, ami
ezután történt vele mostanáig, az nem érdekes. Bors néni varázslatai
valódi gyermekjátékok és -álmok. A Bors néni képi szürrealizmusát
hasonló nyelvi avantgárd játék egészíti ki. Mindezt nagyon nehezen
lehet kimutatni Nemes Nagy Ágnes klasszikusan fegyelmezett
verseiben. Nemcsak olyan szavakat ad a cipővel beszélgető Bors
néni szájába, mint „maszkeráltál”, „karingáztál”, hanem egészen
Weöres Sándor-i bátorsággal olyan mondókákat talál ki, amelyeket
„villamosmegállónál / kell mondani télen", és amelynek nyelvi
mondókák eszközei még csak a költői fantáziában léteznek: „Álldiga és várdiga,/
járdiga és tánciga.// Erre arra,/ arra erre,/ nincs semerre, / nincs
semerre.// Álldiga és várdiga, / járdiga és tánciga, / sejehuja- haj!" Aki
ezt tudja, az lehet, hogy fázik, de biztosan nem unatkozik.
Nemes Nagy Ágnes gyermekverseinek ugyanaz a sorsa, mint
egész életművének. Csodálták, de követni kevesen próbálták. A
tartalomban sokszor akarata ellenére is mindig magát mondta ki, a
formában azt csinálta, amit mások, csak sokkal jobban. Ez a
minőségi többlet teszi, hogy amíg egykori kortársai halványulnak, az
ő költészete egyre erősebben él. Ha egyszer visszatér a magyar
gyermeklíra aranykora, belőle is egészen biztosan minta lesz.
98
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
Önellenőrző teszt
5. 2. Weöres Sándor
99
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
népszerű katonanóta például kétszer is saját verset vált ki belőle
(„Őszi éjjel / izzik a galagonya...” „Árok mellett / üszkös fa dereka...”).
Ugyanakkor sok jellegzetes versritmusának nincs ilyen konkrét
előzménye. Weöres Sándor nem csupán költője, hanem tudatosan
komponáló zeneszerzője is verseinek: „Zenei műfajokat próbálok
szimultán behozni a költészetbe... Az első részben fölteszek egy téma-, kép- és
vers ritmuscsoportot, és ezt két vagy három részen keresztül variálom..."
(pI. Valse Triste). A Weöres-életműben a szimultán vers egyik
legérdekesebb példájának az egyébként is sok tekintetben mérvadó
költeményt, A tündért tekinthetjük. A vers alapritmusa – „Bóbita, /
bóbita / táncol..." vagyis tá - ti - ti /tá - ti - ti / tá - tá, két daktilusból és
egy záró spondeusból adódik össze, amely egyúttal 3 - 3 - 2 alapon
ütemekre is osztja a verssort. Ám a szakaszok 3-4. sorában
(„Békahadak / fuvoláznak”) az időmérték marad, az ütemelosztás
ritmika viszont átmegy felező nyolcasokba. Az ütemhatároknak ez az
állandó változása hozzájárul ennek a tizenhat soros vers-
mikrokozmosznak a mozgalmasságához.
A Weöres-versek ritmikája meg egy fontos elméleti kérdést vet
fel. A dallamvers nála behatol a beszélt vers világába. Vagyis a költő
egy konkrét kész vagy kitalált dallamra írja a szöveget, és így
szövegen kívüli eszközökkel is befolyásolja verse ritmusát. Ez sok
más probléma mellett újragondolásra késztet bennünket a szótagok
hosszúságát illetően. A versben csak rövid meg hosszú szótagot
ismerünk, az éneklésben pedig az egész hangoktól a nyolcadokig
vagy tizenhatodokig széles ez a skála. Az Építők című dalban
Weöres egyszerű tá - ti - ti ütemezésű sorokkal kezd („Szív
képi világ dobban”), ám a következő sorban a szív szó helyére a kalapács
kerül, amivel három emeletessé válik a ritmikai képlet. Vagyis a
hosszú és a rövid szótag között megjelenik egy relatív középhosszú
szótag is.
A Weöres-gyerekköltészet titkainak másik rétegét a költő
sajátos képi világában kell keresnünk. Weöres a varázslás minden
eszközével él. Egyes képei külön meséket idéznek fel verseinek
olvasóiban. A természet minden igazi gyerekköltő műveiben
megelevenedik, de Weöresnél ez az animálódás folyamatos
tűzijátékká alakul. A 19. századi költő látomását egy lassan
végigpásztázott panorámaképhez hasonlíthatjuk, a 20. századi költő
képeinek gyorsvágása már a mozit idézi, akkor Weöres látomásai
képváltás leginkább a videoklipre emlékeztetnek. Talán ezért tudják az efféle
látványon edzett gyerekek könnyebben befogadni az ő sorait, mint
konzervatívabb szüleik.
Weöres képváltásai többnyire váratlanok és meghökkentők,
ugyanakkor nagyon természetesen elképzelhetők. Ha a
galagonyabokor lánnyá válik, nehezen fogadjuk el, ha mindez
éjszaka, holdfátyollal felékesítve történik, akkor az is természetes, ha
az immár menyasszonyi ruhába öltöztetett bokorlány elsírja magát.
Ezeknek a képeknek még a gyermek képzeletét megdolgoztató
bonyolultsága is erény, hiszen megfejtésük után a közös tudás
cinkossága is növeli népszerűségüket. Weöres jellegzetességei közé
tartozik az absztrakt fogalmak természetes képszerűsítése: „Az időt
bemeszeli a korai kikeriki...” A nyár „égi csikón léptet”, a szél
100
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
„tekereg” és közben szavanként válik ember formájúvá: „Széles
világba / Fut a szél magába, / Nyakában a lába, / Sosem érsz
nyomába”. Weöres költészetének egyik titka a konkrétnak és az
elvontnak, a hétköznapinak és a csodálatosnak közös képben
történő megjelenítése. Ahogy magáról mondja, ő vadrózsából
csinálja a tündérsípot. A tündérek, angyalok és más csodalények egy
ilyen közegben természetesen mozognak.
Weöres a nagy bűvészek bátorságával gyakran enged
bepillantást képteremtő varázslatának titkaiba. A költői kép sokszor a
közvetlen látványból, pontosabban annak sajátosan szemlélődő
befogadásából születik. Az alkonyi felhők „mennyei őzre vadásznak”,
de „felhő-cápa” is „úszik az egeken át”, a déli felhőket leső Katóka
képteremtő pedig egész mesevilágot lát bele az égboltba. De ugyanúgy születik
varázslatok meg az anya iránti szeretet egyik klasszikus műve, amelyben a
gyerek egyszerre menne és maradna, elvágyódását pedig
szerepjátékkal fejezi ki. A cinke és a szellő szerep jó, mert
lehetőséget ad a kalandra („hömpölygő sugárban / énekelnék",
"minden bő kabátba belebújnék”), ugyanakkor a hazatérést is
lehetővé teszi. A csillagsors azonban a vigasztalhatatlan és örök
A tündér elválást jelentené.
Weöres nem őrzi elődeinek meséit, mítoszait. Ő mindig maga
keresi, sőt magának találja ki azt, amit tovább adandó
hagyománynak szán. Ennek legtisztább példája éppen a sokféle
szempontból mértékké vált vers, A tündér. Ezt azért szeretjük, mert
valójában nem egy tündérről szól, hanem a mi tündérálmainkról. A
hőse, ha egyáltalán megszemélyesíthető, egy kisleány, aki Bóbita
szerepében éli át leendő nőiségének diadalait. Ha táncol, akkor csak
az angyalok méltók arra, hogy láthassák, és csak elvarázsolt állatok
szolgáltathatnak hozzá zenét. Ha játszik, varázshatalmával irgalom
konklúziók nélkül győz. Ha épít, egy pillanat alatt kész a vára, és máris ott a
hozzá illő előkelő közönség, és ha álmosan megunja a játszadozást,
álmát is a mesék illendő etikettje szerint őrzik a következő játékig.
Weöres Sándor kalandja a gyermekköltészettel több
konklúzióval jár, amelyeket célszerű levonni. Hasznos verseket -
megfelelő pedagógiai ismeretek birtokában - lehet a gyerekek
számára találni, nagy verseket csak nagy költő írhat. A gyermekvers
nem feltétlenüI az alkotó szándékából, hanem alkatából születik.
Nem az a fontos egy versben, hogy gyerekeknek írták, hanem hogy
gyerekeknek való. A magyar gyermekköltészet nagyon sokat
köszönhet Weöres Sándornak, ám ez a hála kölcsönös lehet.
Weöres költészetének csak egy töredéke jutott el a gyerekekhez, ez
a töredék azonban mindmáig népszerűbb és maradandóbb az
életmű súlyosabb részeinél. Ez nemcsak őrá vonatkozik, hanem
általában a gyermekköltészetre, gyermekirodalomra.
Önellenőrző teszt
5. 3. Fekete István
102
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
enni”), a bagoly ásít, unja a beszélgetést, az özvegy ölyv „boldogult
első férjéről” mesél, a barnakánya elvetemült gyilkos, él a nád,
kimerült az eső. Animisztikus ez a világ. Minden lélekkel bír, mint a
mesében. S ennek ellenére még a természetrajzi pontosságon se
esik csorba. Fekete István minden titka közül ez a legnagyobb.
Tudása és tehetsége egyszerre kötötte a természethez. A társadalmi
valóság ábrázolásához már sokkal kevésbé értett.
Önellenőrző teszt
5. A4.kisfiú
Lázármeg
Ervin
az
oroszlánok Lázár Ervin A kisfiú meg az oroszlánok című meseregényével
tűnt föl (1964). A gyermekhős Peti fantáziája életre parancsolja a
pajtába képzelt oroszlánokat. A magányos gyermek ért ahhoz, hogy
minden cinkos erőt belerántson ebbe a magány elleni sajátos
összeesküvésbe. Tekintélyes társaságra tesz szert, három
oroszlánnal dicsekszik, élükön Bruckner Szigfriddel, a „szavannák
urával”. Végül a kisfiú apja is tudomásul veszi a pajtai seregletet
Hétfejű ("elhiszi”, látni véli). Lemond a pajta lebontásáról. „Még nem késő”, -
Tündér állapítják meg róla kórusban. Még az elfoglalt, komoly apa is
megértheti kisfia magány elleni lázadását!
A Hétfejű Tündér (1979) első meséje olyan, mint Móra
Körtemuzsikája, Cinegekirálya. A mesék egy másik csoportja a
népmesetípusokra hasonlít. De csak azért, hogy ,,lázári” csapdába
ejtsen. A fába szorult hernyó című történet az állatmese logikájára
épül. Az állatsereg összefog a „fateteji” hernyó megmentésére.
Lendülettel halad az akció a mentő javaslatok vitázó
gondolatritmusára. A katica ötlete győz: egymás határa kell állni. A
végső bölcsesség mégis hiányzik. Erre a magasításra már nem telik.
szeretet Mesei boldog vég nélkül marad a vállalkozás. A kijózanító
gondolkodtatás legalább annyira alkatrésze ennek a mesevilágnak,
mint a feltétlenül szerencsés befejezés.
Lázár Ervin minden irányzatból sokat fölhasznál, hogy egyénit
teremtsen. Összegezően egyéni az eljárása. Gyakran találkozunk
anderseni átlelkesítéssel, a „tárgyhősök” realista mesetechnikájával.
Bikfi - 103
Bukfenc -
Bukferenc
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
Bár Lázár meséiben központi „érzelmi kategória” a szeretet, ezekben
a tárgyias „fabulákban” inkább moralizál-filozofál. A „tárgyi
konfliktusok”, meséi valóságos ellentéteket példáznak, folyamatszerű
megjelenítéssel, okos tűnődéssel.
A Bikfi - Bukfenc - Bukferenc című meseregény (1976) minden
fejezete önállóan is megállná a helyét. A cím is utal a
„bukfencszerűségre”, a nyelvi-logikai bakugrástól a cigánykerekező
dévajságig. Mind a hat történet sajátos ötletű. A „gyülekezőben” az
író is társul az erdei néphez, s a meghatottságtól maga is csak a
"dömdödöm" bűvigét ejti ki, ez pedig a kimondhatatlan szeretetvágy
formulája. A Szörnyeteg Lajos - jelenetben a tudákos bugyutaság
burleszkes kritikáját kapjuk.
A népi mesemondásnak is van saját stílusa. Lázár Ervin
mesevilága, mesetechnikája összetéveszthetetlen. Elementáris
játékossága, tartalmas humora, gyermeki igazsága kristályos nyelvi
formává válik. Ennek a mesei nyelvi formának egyéni jegyei jelentik a
műfajt megújító többletet. A Lázár Ervin által tudatosan és tálalóan
versszerűnek nevezett mese stilisztikája érvényesül (alliterációs
vonulatok, szóhalmozások, a játszi szóalkotás gyakorisága,
játékosság metaforizálás). A nyelvi humor sohasem marad puszta szójáték,
és humor hanem nyelvi és gondolati invenció egyszerre, s a játék határait
messzebbre tágítja: a jellem logikájáig. Ezzel a poétikai tömörséggel
teremt korosztályok fölötti mesét. Lázár Ervin gyermekirodalmi
életműve sajátosan építkezik. Kitalál figurákat, akik egyik könyvből
átlepnek a másikba. Bruckner Szigfrid például már A kisfiú meg az
oroszlánok lapjain megszületett. Könyvről könyvre vándorolt, míg A
Négyszögletű Kerek Erdő lakója lett. A Bab Berci kalandjai című
regényből Rutaldó és Tupakka átvándorolt a Manógyár
mesevilágába. Lázár a figuráiról először meséket ír (l. A Hétfejű
Tündér), aztán keretes mesefűszer szól róluk (l. Bikfi - Bukfenc -
Bukferenc), végül meseregény is születik, és benépesül A
Négyszögletű Kerek Erdő (l. Gyere haza, Mikkamakka). Nemcsak
meséket ír, világot teremt. Mesevilágában szeretet és tolerancia
uralkodik. A Négyszögletű Kerek Erdőben ugyanolyan jó lenne élni,
Kossuth-díj mint az Elvarázsolt Völgyben.
Ő az első magyar író, aki 1996-ban gyermekirodalmi
munkásságáért kapott Kossuth-díjat. Lázár Ervin mesekönyvei,
meseregényei időrendbe szedve: A kisfiú meg az oroszlánok (1964),
A nagyravágyó feketerigó (1969), A Hétfejű Tündér (1973), Öregapó
madarai (1974), Bikfi - Bukfenc - Bukferenc (1976), Berzsián és
Dideki (1979), Gyere haza, Mikkamakka (1980), Szegény Dzsoni és
Árnika (1981), A Négyszögletű Kerek Erdő (1985), December
Tábornok (1988), Bab Berci kalandjai (1989), Lovak, kutyák,
madarak (1990), Manógyár (1993), Hapci király (1998), Az
aranyifjítószóló madár (2002), Tüskés varabin (2003).
Önellenőrző teszt
104
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
fenti szöveg harmadik, negyedik és ötödik bekezdése. Válaszát írja
be a keretbe!
_______________________________________________________
5. 5. Kányádi Sándor
Kányádi Sándor 1960-tól lesz a Napsugár belső munkatársa, és
jelenléte három évtizedre meghatározó lesz a lap életében.
Gyermekek számára írt verseiből, prózájából szinte egész életmű állt
össze. Kép- és gondolatgazdagság, a népies formák változatos
kezelése, erős történelmi érzék jellemzi ilyen tárgyú munkásságát a
Napsugárban, illetve önálló kötetekben megjelent gyermekverseit,
meséit, történeteit. (A bánatos királylány kútja, 1978, Kenyérmadár
1980, Küküllő kalendárium, 1988).
A Kenyérmadár verseket, meséket és történeteket tartalmaz. A
gyermekirodalom követelményei közül elsősorban az
Kenyér- egyszerűségnek és a közérthetőségnek felel meg. A kötet további
madár ereje meg a műnemi és a műfaji változatosság, amely mégsem vezet
a kötet széteséséhez, hanem az olvasót gyönyörködteti a
változatosság. A kötet kohézióját a költő létszemléletéből fakadó
derű és játékosság biztosítja. Kányádi nem egyszerűen partnere kis
olvasójának a játékban, hanem ő a kezdeményező, aki előviháncol,
kitalálja a csínytevéseket, az unaloműző játékokat. Egészen a kötet
legvégéig kiapadhatatlannak bizonyul az újabbnál újabb játékos
ötletekben (Három székláb, Kelekótya lapótya, Befagyott a folyó
stb.). A kötetben az évszakokhoz igazítja szövegeit, a tél, a tavasz, a
nyár és az ősz kapcsán mondja el gyermekperspektívából
véleményét a világról. (Fából vaskarika, Pacsirtapör, A báró és az
szórakozta- egerek, Kicsi legény, nagy tarisznya stb.). A szórakoztatás mellett
tás, nevelés Kányádi Sándor nem feledkezik meg a gyermekirodalom nevelő
funkciójáról sem, bár távol áll tőle a didakticizmus, közvetlenül, szinte
észrevétlenül és igazi pedagógusi türelemmel és szeretettel
irányítgatja kis olvasóinak jellemét. Ezt a célt szolgáljak elsősorban a
kötet történelmi és népmesei tárgyú szövegei (Patkánysíp, A
nagyságos fejedelem és a segesvári szászok, A bánatos királylány
kútja, Az elveszett követ stb.).
Kányádi Sándor lírai hangvétele tükröződik prózájában is. Ezek
többnyire gyermekkori élményeire támaszkodnak, mint például a
Kenyérmadár, amelyben a kis kétéves gyermek a lovakat keresni
lírai indul a sűrűbe. A felnőtt olvasót a Fától fáig hangulata ragadja meg:
hangvétel „Loptam magam fától-fáig. Meg-megálltam, füleltem. Nem hallottam,
majd újra mintha hallottam volna a csengettyűt. Fogyott mögöttem a
105
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
tisztás s igen a világosság is...” Még a ritmus is a versére emlékeztet.
A félelem feloldását az édesanya kenyérmadár-meleg keze hozza.
Önellenőrző teszt
Küküllő
Kányádi Sándor Küküllő kalendáriuma is rendhagyó alkotás;
kalendárium
nem kötődik a jeles napokhoz, mint a naptári csíziók, nem sorolja fel
a megszokott rendben az év hónapjait, heteit és napjait, nem
vállalkozik ünnepek, asztrológiai adatok és névnapok közlésére,
ennek ellenére benne érezzük a magyar népi és irodalmi
naptárhagyományt. Látszólag a tizenkét hónapról szól a vers, mégis
a Küküllő, a szeretett folyó a fő téma. Lírai kalendáriumát is róla
nevezi el a költő, aki a naptári etikettnek megfelelően felsorolja a
hónapokat, számba veszi jellegzetességeiket, miközben nem tud
elszakadni a folyó mikrovilágától: állataitól, növényeitől. Így lesz
mindegyik vers egy-egy személyes vallomás a Küküllőről, ez az
érzelmi kötődés a Nyárelő című versben érhető tetten: „Kékellő
Küküllő / kökényszemű tündér. / Szívemhez, nyelvemhez /
hozzáédesültél.”
Székely János természetes költőnek nevezi Kányádit, akinek
klasszikus
„ritmusából, lélegzetvételéhez igazodó szólamtagolásából, talán ujja
jegyek
begyéből is természetesség árad.” Ez a jellemzés rövid elmélkedésre
késztet bennünket arról, miért természet- és valóságközeli költő
Kányádi. Nemcsak tematikája és gazdag motívumvilága kötődik az
erdélyi tájhoz, de költészetének sajátos metaforikája is természetes
módon nő ki ebből a tárgyi világból, ill. földrajzi régióból, sőt ide is tér
értékközpontú
vissza. A Küküllő kalendárium művészi mikrovilága a magyar
költészet
népköltészeti hagyomány kincsestárából építkezik, színes
olvasmányanyaggal kedveskedik, mint az egykori kincses
kalendáriumok. Benne a kollektív hagyomány klasszikus értékei
nemesednek sajátos hangvételű költészetté. Csakis az
értékközpontú költészet létrehozója képes arra, hogy a kicsiny részt
is az egész, a teljesség összefüggésében láttassa. Tudjuk, csak
klasszikusainknak adatik meg, hogy egységében szemléljék a
világot. Kányádi költészete is ettől a klasszicizmustól hiteles,
időszerűségének is ez a forrása: nem a mindenkori divathoz
igazodik, hanem az állandóságot látja meg a változóban. A
klasszikus minőségek (szép, jó, igaz stb.) jegyében alkotó költő így
teremt és őriz értékeket folyamatosan elértéktelenedő korunkban.
Láng Gusztáv találóan összegezi ennek az alkotói magatartásnak a
naptár-
művészi hozadékát: „Kányádi azok közzé tartozik, akik a modern
költészeti
költészet sokrétűségében nem fölébe emelkednek a népi hagyomány
hagyományok
106
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
egyszerűségének, hanem magukkal emelik azt a költészet legszebb
magaslataira.”
Ebben a versciklusban a népköltészeti hagyomány általam
feltételezett klasszicizálódása összetett jelenségként értelmezhető.
Ez a hagyomány kiindulópont a költő számára, a művészi és az
erkölcsi értékeknek olyan kincses tárháza, amelyből a megfelelő
mandátummal rendelkező lírikus szabadon meríthet témát, formát és
az alkotáshoz szükséges egyéb eszközöket. Jelen esetben irodalmi
népi hagyományunkból a naptárverset veszi át műfaji kellékeivel, a témát
elnevezések pedig maga adja hozzá. Versépítés közben nem hagyatkozik az
egyszerű utánzásra, hanem kreatív módon a teljes magyar népi
klasszicizmus örököseként lép fel. Alkalmazza például a mindenkori
naptárköltészet ősi ihletésű időritmizálását, de nem követi a
hagyományos kronológiát, sem az évszakok, sem pedig a hónapok
prozódia sorolásában; az őszbe hajló természettel (Őszelő) nyitja és a nyártól
búcsúzó tájleírással (Nyárutó) zárja versciklusát. Rendhagyó abban
is, hogy nem a gregorián naptár latin eredetű hónapneveit használja,
hanem a magyar néphagyomány egykori elnevezéseit idézi fel.
Őszelő (szeptember), ősz (október), őszutó (november), télelő
(december), tél (január), télutó (február), tavaszelő (március), tavasz
(április), tavaszutó (május), nyárelő (június), nyár (július) és nyárutó
(augusztus). A költő így érzékelteti az évszakváltozásban
természeti megfigyelhető ciklikusságot, a hónapok egymást váltó ritmusát,
képek valamint az idő múlásának folyamatosságát. Évszakonként három és
hónaponként egy-egy vers szól a Küküllőről, és ahogy kitelik a
naptári év, összeáll a Küküllő kalendárium is. A néphagyomány
hasznosításáról elmondhatjuk azt is, hogy a naptárvers
klasszicizálódása nem műfajidegen eszközökkel történik, hanem a
népköltészet és általában a népi klasszicizmus eszközeivel.
Felhasználja prozódiáját (kétütemű, hatos sor), rímelését (félrím),
egyszerű képeit és szövegretorikai eszközeit: a megszemélyesítést
(„Vacog a Küküllő, / éjjel-nappal fázik, / lábujjhegyen lépked / fűzfától
fűzfáig.”), a hasonlatot („Langyos a Küküllő; / vize mint a vászon”), a
metaforát („Kékellő Küküllő, / kökényszemű tündér”), az alliterációt
(„Kikeleti kék ég”), az ellentétet és párhuzamot („Hinnéd-e, hogy
volna, / ki rámerészkedne? / S fél szárnyával bátran / beleszánt a
látvány és fecske.”). Ebben a klasszicizált egyszerűségben nem hatnak
hangulat idegenül a tájszavak sem: „ködfióka”, „megridegedik”, „szajzik” stb.
Szintén a hagyományból átvett formaeszközöknek számítanak a
természeti képek. A modern és a posztmodern költészet ún. komplex
képeihez képest a naptárversek képei egyszerűek, nincs rejtett,
szimbolikus üzenetük, és nem sajátítja ki őket a költő minden áron.
Mivel nem tartalmaznak egyéni érzelmeket, személyes hangulatokat,
a népköltészet kollektív befogadásához igazodnak, így mindenki
lírai magáénak érezheti őket: „Játszik az esővel / a nap mosolyogva, /
miniatűrök szivárványhidakat / ível a folyóra. // Réce fiókákat / vezényelő vének /
tanítgatják a szép búvármesterséget. // Messzi jár a zápor, / viszi a
szél, húzza: / szemlátomást nő a / nyomában a búza” (Tavaszutó).
Kányádi naptárverseiben a hagyományos leírótechnikát a
megjelenítő helyettesíti, emiatt jut elsődleges szerephez a költői kép.
Ennek a versprodukcióban jelentkező esztétikai többletnek a
107
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
recepcióban is van hasznosítható hozadéka, ugyanis a
befogadásban a képek által teremtett látvány és hangulat válik
elsődlegessé. A Küküllő-versek olvasásakor komplex befogadói
élményben lehet részünk, hiszen egyszerre hat ránk a
képgazdagság, a képek intenzitása és belső dinamikája. A versciklus
vizualitás további népdaltól nyert öröksége a természetközelség és a belőle
táplálkozó motívumrendszer. A Küküllő áll a költői modellként
szolgáló táj középpontjában, a folyót szegélyező tájból mindig annyit
emel át verseibe a költő, amennyi az éppen szóban forgó évszak, ill.
hónap megjelenítéséhez szükséges. Az így létrejövő versvilágban
gyermek- minden változik, vagy a változást sugallja, csak egyedül a Küküllő
irodalmi állandó, ha évszakonként másképpen viselkedik is, azt az illúziót kelti
olvasat az olvasóban, hogy a folyó együtt változik a természettel. A
varázslatos költői technika miatt érzékelünk őszi, téli, tavaszi és nyári
Küküllőt, sőt havonként is más-más Küküllő-változatot láthatunk. A
népköltészetre jellemző nyelvi takarékosság, a képekkel
megvalósított nyelvi sűrítés és a klasszicizmus ihlette teljességigény
pasztellszerű lírai miniatűröket eredményez, a magyar irodalom
nemes tájköltészeti hagyományát gazdagítva: „Langyos a Küküllő; /
vize mint a vászon, / egy nagy szövőszéken / fordul át a gáton. //
lenn a gát alatt az / ezüst zubogóban / fürdik az aranynap, / most van
lenyugvóban. // És még lennebb növekvő / árnyukkal a fűzfák / a
lassú folyót / át meg átalússzák. // Ott egy kislegény is / prüszkölő
lovával - / úsztat a Küküllőn / ő is át meg átal. // Maradna még a
nap, / de nőnek az árnyak; / kár, hogy nemsokára / vége lesz a
nyárnak” (Nyárutó). A szövegben kimutatható erőteljes vizualitás
nem egyszeri jelensége a versciklusnak, hanem folyamatosan és
animisztikus szervesen jelen lévő szöveg- és ciklusszervező formaeleme. Így
jegyek határozza meg és teszi emlékezetessé a versek befogadását.
A Küküllő kalendárium 1988-ban jelent meg először, azóta több
kiadást is megért már, megjelent többek között a kolozsvári
Napsugár című gyermekirodalmi lappban is. Van tehát a
gyermekolvasók számára is üzenete, bár a költő szerint nincs külön
felnőtteknek írott vers, és külön gyermekvers, csak egyszerűen vers
van. Eddigi életművét ismerve talán fölösleges is lenne olvasóinak
életkor szerinti és költeményeinek befogadók szerinti kategorizálása,
hiszen verseivel szembeni legfőbb elvárás mindenkor a tökéletesség
eszménye. Amint láttuk, verseinek értelmezői ezt a művészi
naivitás és eszményt a (népi) klasszicizmusban találták meg. Kányádinak ez az
fantázia irányzatok fölötti minőségeszménybe vetett hite tesz eleget a
gyermekolvasói elvárásoknak is, megerősítve azt a sokat
hangoztatott tételt, miszerint csak a tökéletes formakultúrával
rendelkező költő képes értékes műveket alkotni a gyermekirodalom
számára.
Sok közös jegy mutatható ki a gyermekolvasó tapasztalati és
fantáziavilága, valamint a Küküllő kalendárium versvilága között.
Ilyen például a jó értelemben vett naivitás és a vele összefüggő
animisztikus gondolkodás. Kányádi Sándor őszinte és szeretetteljes
rácsodálkozása a külső tárgyi világra, és benne a Küküllőre, ill. a
folyót körülvevő tájra, megegyezik a gyermeki lélek mindent
befogadó naivitásával. Szinte együtt fedezik fel a Küküllőt és a
108
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
természetet, ill. a költő újra felfedezi mindezt a gyermekolvasó
kedvéért. Úgy érezzük, mintha eddig lappangó titkokat mutatna meg
nekünk, élményszerűvé téve számunkra felfedezéseinket, rejtőzködő
érzéseket, gondolatokat fogalmaztat meg velünk. Görömbei András
így látja ezt a költői képességet: Kányádi Sándor úgy képes a
„közérthető összetettség” költője lenni, hogy „etikai és esztétikai
értékeit nem kel szétszálaznunk”. Példaként az Őszutó című verset
hozhatnók fel, itt csodatévő módon szövetkezik a naivitás és a
fantázia, a gyermekkor két legfőbb erénye: „Jó volna egy tartós / eső
biztatólag / a megridegedett / soványka folyónak. // Örülne a gát is, /
fölgyűlt a postája. / A Maros a füzek / levelét rég várja. // És ha
megjön a tél, / vet azonnal véget / mindenféle őszi /
levelezgetésnek.” A levél szó azonosalakúsága játékos képzelődésre
serkenti a költőt és az olvasót. A főnév kétféle jelentése (’falevél’,
’postai levél’), ill. a belőle képzett cselekvés (’levelezgetés’) teszi
emlékezetessé a verszárlatot. Ehhez a modellhez hasonlóan a
játékos fantázia szinte a semmiből teremt komplex versvilágot az
egész Küküllő-ciklusban.
Az idézett vers jó példa az animizmus gyermekirodalmi
hasznosítására is. Jean Piaget szerint az animisztikus gondolkodás a
gyermekkori fejlődés egyik korai, átmeneti, a fogalmi gondolkodást
megelőző szakasza. Lényege: a kisgyermek lelki tevékenységének,
főleg érzelmeinek kivetítése az őt körülvevő tárgyakra, jelenségekre
naív, (Hasonló módon működik a primitív népek animizmusa is, ám ezt az
természetes antropológia vizsgálja). Kányádi Sándor ebben a versciklusában a
világ Küküllőt animizálja: emberi érzéseket, cselekedeteket tulajdonít neki.
A köréje teremtett naiv, természetes világba szervesen illeszkedik
bele a folyónak ez a megelevenedő képe. Minden vers elején az így
„fellelkesített” Küküllővel találkozhatunk. „Fázik a Küküllő, / lúdbőrös
a háta” (Őszelő). „Reszket a Küküllő, / éjjel-nappal fázik” (Őszutó).
„Szajzik a Küküllő” (Télelő). „Beáll a Küküllő, / jégpáncél van rajta”
(Tél). „Enged a Küküllő, / helyen-helyen kásás” (Télutó). „Zajlik a
Küküllő, / vonszolódva lépdel” (Tavaszelő). „Árad a Küküllő, / elönti a
berket” (Tavasz). „Ázik a Küküllő, / paskolja a zápor” (Tavaszutó).
naiv „Kékell a Küküllő” (Nyárelő). „Ballag a Küküllő, / meg-megállva
viselkedés baktat” (Nyár). „Langyos a Küküllő, / vize mint a vászon” (Nyárutó).
Ezekben a verssorokban a (gyermek) ember különböző körülmények
között megfigyelhető naiv viselkedésére ismerhetünk. A folyónak a
környezet kihívásaira, az időjárás viszontagságaira adott válaszai
azonosak a gyermeki reakcióval, mindkettőre az ösztönösség és az
őszinteség a jellemző: „Vacog a Küküllő, / éjjel nappal fázik, /
összegezés lábujjhegyen lépked / fűzfától fűzfáig.// Úgy kihűlt a medre, / égeti a
talpát. / A felhők is hol ki -, / hol meg betakarják” ( Őszutó).
Amikor a Küküllő kalendáriummal kapcsolatos gondolataim
összefoglalásához érek, leginkább azt a feltételezésemet látom
bizonyítottnak, hogy Kányádinak ez a versciklusa egyszerre
klasszikus értékű és komplex irodalmi alkotás. A költő többféle
irodalmi hagyomány (kalendáriumköltészet, népi klasszicizmus,
gyermekköltészet) szintézisét valósítja meg, esélyt adva a klasszikus
értékek továbbélésének. Amint láttuk ezt korszerűen, a mai
befogadói igényt is kielégítően tudja megoldani, elkerülve az
109
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
anakronizmus leselkedő csapdáit, és feledtetve a hagyományos
naptárköltészet avíttságát.
Önellenőrző teszt
5. 6. Fodor Sándor
Fülöpke
110
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
ahogyan senki, sehol a világon nem kezdett el mesét. Ezekkel a
vadonatúj szavakkal:
- Hol volt, hol nem volt.”
Az ötletes, fordulatos megoldások egymást váltva teremtik meg
a mesehangulatot. A mese végén Csipike beveszi a tudós Bagoly
készítette Góliátport. Így a tudomány ereje révén óriásira növekedik,
mindent eltiporhatna, de szétszórja a port, hogy növekedjék a világ
is. Így lesz boldog óriás az általa óriásivá tett világban. A meseciklus
a kisgyerekek és a felnőttek számára egyaránt élményt nyújt. A
kicsinyeknek a hagyományos mesekeret, a felnőtteknek az áttételes
mondanivalót hordozó, az intellektuális prózához közeledő
előadásmód biztosítja az élményszerűséget.
Fodor Sándor a kis pajkos Fülöpke csínytevéseivel jóízűen tudja
megnevettetni a kicsinyeket és nagyokat, akikről kiderül, hogy mindig
idegesek (Fülöpke beszámolói) Egymást érik a kópéságok, s ezeket
az elsőszemélyes beszámolók oly ártatlan hangon hozzák
tudomásunkra, hogy szinte várjuk a következőt. Fülöpke és Bütyök a
szabad természet - amely két buszmegállónyira van - örömeit
élvezve íjakat készített, s így indulnak haza. "Még nem esteledett be,
amikor hazaértünk és azt és azt mondtam Bütyöknek, kopogtassunk
az ajtón úgy, ahogy igazi íjászokhoz illik. Vagy húsz méterrel
megcéloztuk az ajtót. A Bütyök nyila koppant, az enyém csörrent,
mivel egy kicsit lefelé hordott és az üvegnek ütközött. Ha lenne ilyen
szólásmondás, hogy 'ha nem koppan, csörren,’ az bizonyosan innen
származnék. A tányérokat nem a nyíl találta el, hanem édesanyám
kezéből hullottak ki az ablakcsörömpölés hatására.” A nyakleves
nem akadályozza meg abban, hogy másnap ne folytassa újabb és
újabb huncutsággal, amelyet jóízű humorral ír le beszámolójában.
Önellenőrző teszt
négy
gyermekvers
kötet
5. 7. Szilágyi Domokos
Önellenőrző teszt
8. Fogalmazza meg tömören, mi jellemzi Szilágyi Domokos epikus
gyermekverseit! Megoldáskor olvassa újra az epikus
gyermekversek széljegyzet melletti bekezdést! Válaszát írja be a
esztétikai és keretbe!
egyetemes _______________________________________________________
értékek
Fanni verse
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
a nyelv és a zene szinte valamennyi lehetséges dallam- és
ritmusvariációját kipróbálta, megteremtve a polifon magyar
gyermeklírát. Kovács András Ferencnek egész életére kiható
gyermekkori élménye Szabó Lőrinc, Áprily Lajos és Weöres Sándor.
Bár gyermekverseiben vissza- visszaköszönnek a költőelődök,
mégsem mondhatjuk el róla, hogy rabja a hagyománynak.
Olvasmányélményei és költői tapasztalata egyaránt merész
kísérletezésekre ösztönzik a gyermekversírásban. Felnőtteknek
szánt verseinél is virtuózabb módon kezeli a formát, és a magyar
gyermeklíra archetípusaitól (mondóka, kiszámoló, táncritmus,
népdal) a keleti (japán és kínai) és a dél-amerikai versformákon át jut
el a képversig. Újra bebizonyítja azt, hogy csak a megfelelő
formakultúrával rendelkező költő tud igazi gyermekverseket írni.
A romániai magyar gyermekirodalom változásai összefüggenek
befogadójának horizontváltásával is. Korunk információrobbanásába
beleszülető gyermekolvasó újfajta tájékozódási képességet alakít ki
magának a világban való eligazodáshoz. Érdeklődése többirányú lett,
tapasztalatszerzése felgyorsult már nem az a naiv, állandó nevelésre
és okításra szoruló nebuló, aki a felnőttek eligazítását várja. Ehhez
az olvasóhoz partnerként, egyenrangú félként kell viszonyulnia a
gyermekírónak, és meg osztania vele titkait. Így válhatott a gyermek
gyermek- nemcsak olvasójává és játszótársává Kovács András Ferencnek,
központúság hanem verseinek tárgyává, sőt társzerzőjévé is. Példaként idézhetjük
a Miénk a világ kötetzáró Fanni versét, azaz a költő Fanni nevű
kislányának a szerzeményét: „álmomba kivirágzik a fa / leesik az ég /
elteszem a szívedet / miénk a világ.” A záró sor, amely egyben
kötetcím is, maradéktalanul kifejezi azt a gyermekközpontúságot,
amely kortárs gyermekképünk sajátja. A kötet másik verséből is
idézhetünk hasonló sorokat: „Ősszé válok. / Már nem bánom. /
Szélvész rázhat: / van két lányom!” (Kínai dallam). Fontos tehát a
gyermek és a gyermeki Kovács András Ferenc életében is: korábban
a Simfonietta bambinesca cikluscímmel a Saltus hungaricus
(Jelenkor, Pécs, 1999.) című kötetbe is beleszerkeszti
gyermekverseit. Itt jelenik meg először a Fanni verse is a következő
lábjegyzettel: „Megjegyezném, hogy a Simfonietta bambinesca
záródarabja nem az enyém ; valóban Fanni kislányom verse! Ő
rögtönözte ugrándozván, tánc közben, mintegy tollba mondta,
lediktálta pillanatok alatt édesanyjának, Juli pedig hűségesen
lejegyezte. Történt mindez 1998. május 4-én, egy hétfő este. Fanni
akkor éppen három éves és két hetes volt. Rögtön megmutatta
nekem művecskéjét, majd még megkérdezte, hogy: ezek szerint ő
már költő? Ritka gyönyörű érzés volt. Természetesen, nem
mosolyogtam meg. De a lelkem, hosszú idők óta, végre megint
mosolyogni tudott örömében ennyi titoktól…Ó, kicsi lányom!
Elteszem a szívedet. Miénk a világ.”
Önellenőrző teszt
Önellenőrző teszt
122
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
alegysége használható fel.
4. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 4.
alegysége használható fel.
5. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 5.
alegysége használható fel.
6. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 5.
használható fel.
7. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 6.
alegysége használható fel.
8. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 7.
alegysége használható fel.
9. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 7.
alegysége használható fel.
10. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 8.
alegysége használható fel.
11. Feladat: A feladat megoldásához a 4. tanulási egység 4. 8.
alegysége használható fel.
A szövegeket tömören fogalmazza meg; csak a feladatokban
megadott dolgokra válaszoljon; figyeljen a keretbe írt utasításokra!
123
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
3. Melyek Fekete István állatregényeinek műfaji újításai?
5. 11. Szakirodalom
124
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
Lord Könyvkiadó, Bp., 1998. 263 – 268. oldal
2. Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század
gyermeklírájából. Eötvös Kiadó, Bp., 1998.
3. Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon kiadó,
Bp., 1999. 173 – 203. oldal
4. Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Bp., 2001. 298 – 302. oldal
5. Bognár Tas: Gyermekpróza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,
2004. 259 – 265. oldal
125
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
Általános könyvészet
126
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
15. Bognár Tas: Elemzések a gyermek- és ifjúsági irodalom köréből. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Bp., 1991.
16. Dési Ferencné – Aszalós Imréné – Suppné Tarnai Györgyi (szerk.): A
gyermek- és ifjúsági irodalom elméleti kérdései és kritikái (1975 – 1995.).
Debreceni Városi Gyűjtemény, 1991 / 1993.
17. Zilahi Józsefné: Mese – vers az óvodában I – II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,
1995.
18. Borbély Sándor (szerk.): Ötven nagyon fontos gyerekkönyv. Műismertetések és
műelemzések. Lord Könyvkiadó, Bp., 1996.
19. Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek. A gyermek- és ifjúsági irodalom
kislexikona A-tól Z-ig. Junior Kiadó, Bp., 1996.
20. Petrolay Margit: Könyv a meséről. Trezor Kiadó, Bp., 1996.
21. Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából.
Eötvös József Könyvkiadó Bp., 1998.
22. Csapody Miklós: Csipike és testvérei. Az erdélyi magyar gyermekirodalomról.
Alföld, 1998. 2. sz.
23. Stoyan, Hajna – Spinner, Kasper H. – Németh, Maria: Moderne
deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,
1998.
24. Kis Judit: Bevezetés a gyermekirodalomba. Studium Könyvkiadó, Kv., 1998.
25. Komáromi Gabriella (szerk.): Gyermekirodalom. Helikon Kiadó, Bp., 1999.
26. Balázs Imre József: Kobak könyve, avagy fordított-e a fordított világ? Helikon,
1999. 18. sz.
27. Szentgyörgyi Georgina: Csipike, a rokonunk. Helikon, 1999. 23. sz.
28. Tarbay Ede: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz. Szent István Társulat, Bp.,
1999.
29. Demény István Pál … Tánczos Vilmos: Magyar népi kultúra. Erdélyi
Tankönyvtanács, Kv., 2000.
30. Bognár Tas: A magyar gyermekvers. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2001.
31. A Korunk című folyóirat gyermekirodalmi száma, 2002. 10. sz.
32. Szabó Zsolt: Kommunikációs készség és nevelés. Benedek Elek a gyermek-
és ifjúsági irodalomért. Korunk, 2002. 10. sz.
33. Bálint Péter (szerk.): Közelítések a meséhez. Didakt, Debrecen, 2003.
34. A Székelyföld című folyóirat gyermekirodalmi száma, 2004. nov.
35. Bognár Tas: Gyermekpróza. Világ- és magyarirodalom. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Bp., 2004.
36. Bálint Péter – Bódis Zoltán (szerk.): Változatok a gyermeklírára. Didakt,
Debrecen, 2006.
37. Hegedűs Imre János: Benedek Elek. Monográfia. Pallas- Akadémia,
Csíkszereda, 2006.
38. Gyárfásné Kincses Edit: Házi olvasmányok 9 – 10 éveseknek. OKKER
Oktatási Iroda [é.n.].
39. Bálint Péter – Bódi Zoltán (szerk.) Változatok a gyermeklírára I – II, Didakt,
Debrecen, 2006/2009
40. Végh Balázs Béla A gyermekirodalom változatai. Komp – Press, Kolozsvár,
2009
41. www.csodaceruza.com
127
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
KIEGÉSZÍTÉS
1. Páskándi Géza
128
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
Utunk és a marosvásárhelyi Igaz Szó hasábjain. Az irodalom
szerepéről folytatott eszmecserében egyaránt részt vesznek
kritikusok és szerzők, arra a következtetésre jutva, hogy az
irodalom korábbi társadalmi elkötelezettségét fel kell váltania
egyrészt az egyetemesebb esztétikai és erkölcsi értékeknek,
másrészt az olvasók iránti elkötelezettségnek. Néhányan
eljutnak az ideologikum és az esztétikum
összeférhetetlenségének felismeréséig, az irodalmiság
követelményéig. Állásfoglalásukat kiterjesztik a
gyermekirodalomra is, ez a körvonalazódó másfajta kánon
polifon gyermeklírát eredményez a hetvenes évekre. A költők
lírai eszközeiket a játék, az életöröm, a világ újrafelfedezésének
a szolgálatába állítják. A valóság megismerésének gyermeki
dimenzióival (konkrét gondolkodás, szimbólumalkotás,
antropomorfizmus, animizmus) olvasó közeli lírai szituációkat
teremtenek, és befogadó központú gyermekköltészetet
művelnek. A költők felismerik, és tiszteletben tartják a
gyermekkor sajátos világtapasztalási módját, elfogadják azt és
megpróbálnak azonosulni vele. Költői játékká válik a valóság
érdek nélküli újrafelfedezése, és létrejön Horatius kétféle
poétikai elvének (docere, delectare) termékeny és hatékony
kombinációja: a szórakoztatva nevelés. Ekkor alakul ki az erdélyi
magyar gyermekköltészet alkotói és befogadói presztízse
Kányádi Sándor, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos, Lászlóffy
Aladár, Hervay Gizella, Palocsay Zsigmond, Veress Zoltán és
Majtényi Erik életművében.
A gyermekverseket író Páskándi Géza számára nem
bizonyítási kényszer és nem menekülés a gyermeklíra, inkább
maradéktalan beteljesülése annak az általános nézetnek,
miszerint a lelke mélyén minden igazi költő örök gyermek marad.
129
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
természetes naivitásával, és felszabadultan, nemzedéki,
világnézeti kötöttségektől megszabadulva közelít mindahhoz,
amit a huszadik századi gondolkodás a gyermeki
gyűjtőfogalmával nevez meg. Verseiben sorra lebontja a korábbi
évek funkcionális világmodelljét, a mesterségesen létrehozott, az
egyénre kényszerített élettérből eredeti állapotába és
természetes közegébe helyezi vissza a gyermekegyént.
Meggyőződése, hogy a mitikus-animisztikus gyermeki
gondolkodásra, szemléletre épülő világmodell felsőbbrendű
bármely ideológiától fertőzött, mesterségesen működtetett
társadalmi vagy világrendszernél. Gyermeklírájában visszatér a
gyönyörködtetés, költészet arisztotelészi funkcióihoz (gyönyörködtetés,
szórakoztatás
szórakoztatás) és a népköltészet szinkretizmusához. A
szinkretizmus kölcsönösség sajátos poétikáját teremti meg, amikor a
klasszikus poétikai és a magyar népköltészeti hagyománnyal
újítja meg a gyermekverset, ill. az így megújított műfajban
mutatja fel a tradíció vitalitását. Ennek a kísérletnek a művészi
konkretizációi a Szebb a páva, mint a pulyka (1968), a Tréfás-
pipás-kupakos (1979) című kötetekben olvashatók.
Kortársaihoz hasonlóan Páskándi is polifóniára törekszik, a
korábbi homogenizáló tendencia után több irányba is próbálkozik
a gyermekvers megújításában. A történelmi téma, az erdélyi táj,
a szülőföld a két világháború közötti transzszilvanizmust idézi.
Hasonló megújulási lehetőséget lát a népköltészetben, ill. annak
polifon
gyermeklíra gyermekműfajaiban (mondóka, gyermekjáték, gyermekdal),
adaptációit a gyermekkor és a folklór közös naiv
világszemléletére alapozza. A hatvanas évek neomodernizációs
törekvéseihez csatlakozó Páskándi az abszurdban fedez fel
újabb önkifejezési lehetőséget. Ez utóbbi nem kizárólagosan és
nem konzekvensen van jelen gyermekverseiben, inkább ritka,
ám felejthetetlen alkalomként (Tündérek szakácskönyve). A
neoavantgárd rafinált és szokatlan formai megoldásait,
metafizikusabb világszemléletét nem tartotta teljesen
összeegyeztethetőnek a gyermekköltészet naivitásával.
130
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
A bemutatott lírai törekvések egymással keveredve,
szimultán módon vannak jelen a versekben, komplex
versszövegeket és szövegvilágokat teremtve. Bennük kódoltan
van jelen a befogadás és az azonosulás alapfeltétele, és saját
mitikus gondolkodásával analóg világszemlélettel találkozik a
gyermekolvasó. Páskándi Gézának azok a gyermekversei a
legsikerültebbek, amelyekben a költői világteremtés észrevétlen,
természetes módon hat, és semmilyen erőszakolt pragmatizmus
sem tolakszik a művészi értékek elé. Ilyen például a román
népköltészetből átvett (a költő megfogalmazása szerint „tréfás
román népköltemény nyomán” létrejött) Csodamalom, amely
Házasodik a tücsök című magyar népdalra emlékezteti a
Csodamalom gyermekolvasót. A részleges befogadói tapasztalatnak az
aktivizálásával is megtalálja helyét a téma a magyar olvasó
elváráshorizontjában. Csupán maga a választott téma átvétel,
minden egyéb (különösen a megformálás) a költő Páskándi
invenciója, aki valóságos lírai varázslatot teremt a magyar nyelv
potenciális értékeiből. Antropomorfizált emlősök, madarak és
rovarok gyors egymásutánban nélkülözhetetlenségük tudatában
sorakoznak fel a versszövegben. A visszájára fordított világban
nem értük, hanem általuk történnek a dolgok, ők alakítják az
eseményeket. Szokatlan szerepkörben állatok (csóka, kakas,
bogár, jérce, szúnyog, bagoly, kacsa, tyúk, féreg, légy, ökör,
pulyka, daru, liba, fakopáncs, túzok, fecske, rigó, szarka,
kakukk) tüsténkednek a malomban. Az abszurd vershelyzet
játékos költői megoldások sorozatát indítja el, számtalan forrását
vonultatva fel a verskomikumnak: „ A malomban/ liszt
halomban./ Mi a kő?/ Malomkő!/ Csóka farka/ tölt garatra,/ kakas
csőre/ tölt a kőre,/ két kisbogár/ a zsákon áll,/ ott egy jérce,/ nála
mérce,/ kasban derce,/ kövön korpa,/ árpa porba,/ szúnyog
szitál,/ bagoly pipál,/ kicsi kacsa/ piszkavasa/ kotorász,/
kelekedik a kovász- / tyúk szakács,/ kotkodács!”
Konyhakertben s a kert körül című versben a tájleíró
hagyományt ötvözi a leány- és fiúcsúfoló műfajával, mintájukra
131
Konyhakertben
s a kert körül
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
növénycsúfolókat ír. Személyek helyett konyhakerti növények
(saláta, vöröshagyma, ribizli, paprika, retek, sóska, kapor, tök)
válnak céltáblává. A költő megtartja a műfaj szerkezeti ismérveit,
nyelvi fordulatait, jellegzetes asszociációit, ha hellyel-közzel
módosít is rajta. Mindvégig érvényesülési lehetőséget biztosít a
befogadói tapasztalatnak. Viszont a tárgyválasztásban
(konyhakert) nem mond le az abszurd lehetőségéről, váratlan
vershelyzetet teremtve provokálja az olvasói elvárásokat. A
versíró sorra kigúnyolja „jellembeli” gyengeségeiket,
fogyatékosságaikat, együtt szórakozva a rigmusokat skandáló
gyerekekkel: „Járj a kertben s a kert körül,/ mikor a természet
örül.// Kis kukac megy kalákába,/ a zizegő salátába. //
Vöröshagyma irigyli:/ pirosabb a ribizli.// Nagy bohóc a paprika,/
veres orra, orrlika.// Retkes ez a retek,/ mosdani nem szeret.//
Úgy áll ott a sóska,/ mint savanyújóska.// Ernyőt nyit a kapor,/
hogy ne verje zápor.”A pergő ritmusú, gyors iramú kerti szemlét
rövid időre megszakítva elidőz a terebélyes töknél, a rövid
szentenciázást, a játékos klapanciákat felváltja a lassúbb leírás,
a látvány meditatív feldolgozása, a költő így érzékelteti a
valóságélményben beálló változást. A rövid, kétsoros
versszakok sorozatát tizenegy sorból álló hosszabb leírás
szakítja meg, a rímelést is hozzáigazítva ehhez a másfajta
valóságmegjelenítéshez, a páros rímet felváltja az ölelkező rím:
„Tülköl a tök, dudál,/ hasát kidülleszti,/ virágát szárítja/ indáit
repeszti./ Kökény könnye,/ gyónó gyöngye - / kék sírás./ Darvak
véje/ száll az égre- / irkalapra/ szépírás.” A verszárlatban újra
visszatér az eredeti megoldásokhoz, ismét pörgősebbre vált a
ritmus, és újra mozgalmasabb lesz a vers kép- és
rímtechnikájában egyaránt: „Piros-pörös hecserli,/ szomszédait
beperli.// Este tüzes zenebona,/ férjhez megy a galagonya.”
A gyermekeknek írt mondókáiban a népköltészeti műfajokat
időszerűsíti Páskándi. A magyar gyermekfolklór gazdag
mondókaanyagából a naptárverseket, a gyermekjátékok
mondókáit, a nyelvtörőket, a kiszámolókat hasznosítja
132
Mondóka
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
előszeretettel, megőrizve a műfajra jellemző tömörséget,
játékosságot, kreativitást, nyelvi invenciót. Mondóka cím alatt öt
mondókát is találunk a Tündérek szakácskönyve című kötetben
(Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006). Négy állatokhoz (varjú,
sün, ürge, macska), egy pedig személyhez köthető. A többnyire
hangutánzó és hangulatfestő szavak segítségével megjelenített
állatfigurák a hallgató-olvasó szórakoztatását szolgálják,
játékkedvét elégítik ki. A műfajra jellemző pergő ritmus, az ún.
mondókaritmus ezt a szórakoztató jelleget hivatott felerősíteni:
„Csörr, csörr, csörr,/ varjúcsőr,/ hessegeti három őr,/ kergeti az
öreg csősz- / csörr, csörr, csörr: csörög az ősz.// Varjú csőre/
kancsalrím csip-csup bokrot/ csipked itt-ott:/ kipp-kopp, kipp-kopp- / a
sorátvitel
bögyébe szedeget/ szedte-vedte szemeket./ Csörr, csörr, csörr:
csörög az ősz.”(Varjúcsőr). Egy másik mondókájában az
elsődleges szórakoztatás mellett rejtett nevelő szándék is
fellelhető, ahhoz hasonló, amit dorgálásként tart számon a
pedagógia: „Aladár, Aladár,/ mért vagy olyan feledér?/ Rétesed
rögvest megetted,/ ám reggelre elfeledted,/ tücsköt ígérsz
holnap délre,/ bogarat se adsz ebédre,/ kérsz, hogy visszaadod /
kedden,/ várhatja a májusnegyven.// Ilyen vagy te, Aladár,/
ígérgető feledér- / ki adna egy lyukas huszast/ feledékeny
fejedért?” (Feledér Aladár). Ebben a mondókában a
gyermekköltészetben ritkábbnak számító megoldásra is
bukkanhatunk. Az egyik a kancsalrím: „Aladár, Aladár,/ ígérgető
feledér”- Ezt a rímfajtát más gyermekversében is használja
Páskándi, abból kiindulva, hogy az új, az érdekes, a szokatlan
ösztönözheti a befogadói kreativitást: „Ahol él a szerecseny,/
soha nincsen karácsony,/ de van, ezer szerencse,/
szerecsenynek narancsa.”( Kancsalvers a szerecseny
karácsonyról). A másik pedig a sorátvitel (enjambement): „kérsz,
hogy visszaadod/ kedden.” A korábbi gyermekköltészeti
hagyomány (Benedek Elek, Pósa Lajos) a tiszta rímeket
kedvelte, a verssorok formálásában pedig az egy sor egy
gondolat elvet követte. Ezekkel a formai újításokkal már a
133
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
klasszikus modernek (Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, József
Attila) is kísérleteztek, majd pedig a modern gyermeklíra művelői
(Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly)
általánosítják. A gyermekolvasót ezzel is megfelelő, sőt egyenlő
partnernek tekintik a befogadásban, gyakran az alkotásban is. A
tréfás-pipás-kupakos című nyelvtörő csupán kiejtési játéknak
tekinthető, szó sincs benne valamilyen tartalomról. A cél az,
hogy a nehezen kiejthető szöveget – egy kis gyakorlás után –
hibátlanul elhadarjuk. Páskándinak ebben a mondókájában a
szóismétlő nyelvtörők csoportjának jellemzőire ismerhetünk:
azonos szavakból álló szövegvariáció állandó és egyre gyorsuló
ismétlése, lehetőleg hibátlanul: „A nagyapám pipájának kupakja/
nem a pipám kupakjának a nagyapja.// Mert a pipám kupakjának
a nagyapja/ nem nagyapám pipájának kupakja!” Ennek a
nyelvtörőnek a prototípusa a közismert Ipafai papnak fapipája
van című népi mondóka, ez ihlette saját mondóka megírására
Páskándit.
A költő mondókaparafrázisai azt példázzák, hogy a
gyermekköltészetben bármiről lehet mondókát mondani, pl. a
varjú csőréről, a sünről, Aladárról, az ürgéről és a Cirmosról. A
mondókázás képességeket mozgósító és alakító kreatív
szójáték, szórakozás, ugyanakkor a nyelvgyakorlás is.
Komplexitásánál fogva a mondókának több műfajjal is vannak
közös jegyei: a bölcsődallal, a népi (gyerek) játékokkal, a
mesével, a népdallal. Továbbélteti a folklór szinkretizmusát:
testmozgáshoz kötött műfaj, dinamizmusa, pergő ritmusa éppen
ennek a jellegnek a formai kifejeződése. Páskándi kortársai
közül többen is kísérleteztek ezzel a sajátosan gyermekirodalmi
műfajjal (Nemes Nagy Ágnes egész mondókaciklussal
ajándékozta meg gyermekolvasóit), egyetlen esetben sem
maradt el az érdeklődés, a mondókát a gyermekirodalmi
recepcióban sikerműfajként tartják számon, benne van az óvodai
és az elemi oktatás tantervében is.
134
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
A Hetes vers a népköltészetből ismert naptárvers műfajának
Hetes vers a gyermekirodalmi adaptációja. Páskándi a műfaj gazdag
hagyományából a napsorolót veszi át, és a hét napjairól ír
naptárverset. Megőrzi a folklórműfaj formai elemeit. A
napsorolók egyik kötelező formai kelléke a hét napjainak
kezdőbetűire felelő betűrím (alliteráció):”Hétfőre hó, egészség.”,
„Keddre kedvet, szép könyvet.”, „Szerdán szűrt, szép ruhát.”,
„Csütörtökön csütörtököt.” A naiv népi világfelfogást a
másképpen elképzelve, naiv gyermeki világképpel,
optimizmussal cseréli fel: „Keddre kedvet, szép könyvet,/ így
lesz a nap még könnyebb,/ mézes-vajas kenyeret,/ Cirmosnak
meg egeret,/ egérkének mély lyukat,/ hadd leljen egérutat!” A
mondókák témáiban a gyermekléthez köthető élmények
dominálnak: tanulás, iskolai munka, étkezés, ruházkodás, játék.
A gyermekkor tapasztalati világát kitöltő közvetlen élettények a
versben irodalmi tényekké minősülnek át, meghatározva az
Vers általuk létrehozott versvilág természetét. A gyermekség mint
Szemere
szomorú világ-meghatározó minőség a vers egyéb aspektusaiban is jelen
szamaráról van, pl. a játékosságban. A nyelvvel és általában a formai
komponensekkel történő folyamatos költői játék egyfajta
azonosulás a gyermekivel. Ez a költői attitűd explicite is benne
van a versben: „Vasárnapra virradóra/ később kelt a csergőóra,/
aztán játék, játék, játék - /új hét, mennyi játék vár még!”
Páskándi gyermekverseinek olvasásakor elsődleges élmény a
játék, ill. a játéknak a költészetben megvalósuló variációi és
lehetőségei. Értelmezésünkben a játék összetett fogalom,
amelynek egyszerre vannak pszichológiai, pedagógiai és
poétikai nüanszai. Ez a komplexitás teszi alkalmazhatóvá
Páskándi gyermekköltészetét az óvodai és az iskolai oktatásban.
Kimeríthetetleneknek tűnnek a költő játéklehetőségei: vagy a
témával, a formával és a nyelvvel játszik, vagy játékos
vershelyzeteket teremt, de verset ír a játékeszközökről is. A Vers
Szemere szomorú szamaráról szintén a játéklehetőségek
variációira épül. Sokkal több ez a gyerekolvasó spontánul
135
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
megnyilvánuló szójátékainál, inkább azoknak rafináltabb
művészi analógiája. Tobzódó szójáték az azonos hangzású
szavakkal, a homonimákkal, a rímmel, a betűrímmel, valamint a
magánhangzókkal. Ezek a felsorolt nyelvi játéklehetőségek nem
szétszórtan vannak jelen a szövegben, hanem egyetlen
szószerkezetbe összevonva. A „Szemere szomorú szamara”
kettős jelzős szintagma úgy vesz részt a költő szóvariációs
játékéban, hogy tagjai mindvégig egymás vonzáskörében
maradnak, saját anyagból biztosítva a sorvégek rímhívóit és
rímfelelőit. Ez a szópárosításon alapuló rímjáték a magyar
költészetben kevésbé ismert rímfajtát eredményez, az ún.
mássalhangzós asszonáncot ( A franciák vontre-assonance-nak,
az angolok pararhyme-nek vagy half rhyme-nek, az olaszok
pedig consonanzonak nevezik). Míg a magánhangzós
asszonánc esetében csak a magánhangzók csengenek egybe,
és a mássalhangzók teljesen eltérőek (pl. álma-vágja), addig a
mássalhangzós asszonáncban fordított a helyzet: a
mássalhanzók teljesen azonosak, a magánhangzók pedig
váltakoznak. Páskándi versében például a magashangrendűeket
mély hangrendűek váltják: „Szatmáron élt Szemere/ meg a
szürke szamara,// Nem eteti Szemere,/ szomorú a szamara.// A
szamara szomorú,/ üti-veri Szemere.// Kehesedik szamara,/ s
Szemere nem szomorú.// Mit is bánja Szemere,/ hogy szomorul
szamara.// Ám szomorult Szemere,/ megdöglött a szamara.//
Későn lettél szomorú,/ bizony későn, Szemere!// Ha Szemere
szamara/ nem lett volna szomorú,// vidám volna Szemere,/ ma is
élne szamara.” A szokatlan rímjáték újszerű hangzást
eredményez, továbbá váratlan recepciós és megértéshelyzet elé
kerül a versolvasó. Ezáltal válik érdekessé számára a verssel
való találkozás.
Páskándi játékos vershelyzetet teremt akkor is, amikor a
játékeszközöket választja témaként. Ilyen a Szelíd állatkert című
Szelíd
állatkert verse, melyben játékokkal népesíti be virtuális állatkertjét. A
„szelíd” állatkert lakói közismert vadállatok plüss alteregói: az
136
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
elefánt, a majom, a kenguru, a páva csak nevükkel
emlékeztetnek szabadon élő, eleven prototípusaikra. Egyébként
„ Minden békés, semmi zordas,/ sose éhes itt az ordas,/ nem
üvölt a pávián,/ úgy hallgat, mint hátsó padban/ ha nem készült -
/ Fábián.” Visszájára fordulnak az állatok lényegi tulajdonságai,
ezek élőként előnyükre válhatnának, ám elesettségükben is
szeretetre méltóak maradnak, erre különösen odafigyel a költő.
A karikatúraszerű állatportrékban megérezni a portrékészítő
szimpátiáját. Az (élő és a játék)állatok iránti szeretetben
Páskándi azonosulni tud gyermekolvasóival és animisztikus
gondolkodásukkal: „Kenguru hasán, ha szegény,/ saját bőrből
van az erszény./ Ez meg itt most ég a gőgtől:/ az erszénye
disznóbőrből.” (A kenguru).
A Tündérek szakácskönyve című hosszabb költeménye
abszurd vershelyzetre épül: a tavi béka és a vízitündérek
Tündérek találkozására, alkalmi társasági viszonyára. Ez az abszurdoid
szakácskönyve
versdráma (Páskándi Géza kedvenc műfaji megjelölése)
egyrészt az állatmesék antropomorfizmusából, másrészt a
tündérmesék varázslatos-mitikus jegyeiből tevődik össze. A
helyzetből fakadó abszurditást tovább fokozzák azok az emberi
érzések és érzelmek, amelyek etológiába oltva teremtenek fonák
helyzeteket. Hiszékenysége és butasága emberien esendővé,
szimpatikussá teszi a gyermekolvasó számára a tündérek előtt
ágáló, hamis illúziókat kergető varangyot: „S fejét attól kezdve
törte,/ sütnivalóját gyötörte,/ hogy miféle állatfajta/ lehet ez a
táncos, lebke,/ s ni, hogy leng a ruha rajta.// És a buta, baksi
béka/ azt hitte, hogy kutykuruttyra,/ az ő csudás énekére,/ táncol
azok pereputtya.” A varangy tulajdonságai (csúnyaság, butaság,
hiúság, kicsinyesség) a közönségest, a tündéreké (szépség, báj,
könnyedség, kecsesség) pedig a fenségest sugallják esztétikai
minőségként a befogadásban. Recepcióesztétikai szempontból
kimutathatók a már említett kettős műfaji (fabula és varázsmese)
világképnek, ill. a gyermekolvasó alakuló világképének a közös
karakterjegyei: mitikusság, szimbolikus jelleg, animizmus.
137
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
Mindhárom az egységes (mesei és gyermeki) valóságkép
szerves komponense. A titokzatos vízilények, az elvarázsolt
láplakók a varázsmesék és a lápmondák alakjai, akik
szerencsétlenséget, pusztulást hoznak az útjukba kerülőkre. A
költő tovább élteti ezt a hiedelmet, az ősi tündérmítoszt, ezzel
egyidőben a befogadónak a meseolvasással szerzett olvasói
tapasztalatát: „szép tündérek/- tavirózsa-szirmon élnek- / táncra
kelnek zizge sások/ élén, s jönnek újra mások/
gyöngyrajokban.” A vers mítoszőrző és mítoszteremtő
aspektusait erősíti a népi gyógyászatból ismert ráolvasás-
parafrázis. A javasasszonyok bájoló szövegeit vagy a
varázsmesék boszorkányreceptjeit modellező tündérek
szakácskönyve egyben a vers legművészibben megírt részlete
is: a sorvégi és a belső rímek (alliterációk) „tündéri” variációja, a
zöngés mássalhangzók (különösen a nazálisok), és a mély
magánhangzók monoton, búgó zenéje, duruzsolása felerősíti a
szöveg mitikus erejét: „Fond finom hold hulló szálát,/ vedd
ínyedre kormos éjjel./ Harmat hamvát fogd fogadra,/
nyelvecskéddel mállaszd széjjel./ Bibés barkát hints borodba,/
fodor felhőt igyál rája,/ jácintot nyelj, rágj szelecskét,/ hámozd
hamuval tisztára,/ mindet sózd meg, fűszerezd meg/
színszagával friss füveknek - /ám az első fogás már ma/ legyen:
vízben csillag árnya.” A vers szövegének animisztikus jegyeiben
szintén a varászmese és a gyermekolvasó közös
világszemlélete nyilvánul meg, például a „fellelkesített”, a
megelevenedő vízi növényzet a klasszikus görög tragédiák
kórusára, az erkölcsi szentenciákat megfogalmazó
közvéleményre emlékeztet bennünket: „csak a csomós/ káka/
látta,/ a szipirtyó/ öreg szittyó,/ zsémbes zsombék,/ susu sás,/
nádi szellő suhogás.” Az egész versben érzékelhető az
animizmus jelenléte, hol felerősödve, hol elhalványulva. A béka
jellemrajzában a fabulák hagyományos antropomorf ábrázolását
(az emberi nyelven történő megszólalást, az emberi viselkedést
és gondolkodást) kiegészíti a belső, lelki folyamatok, történések
138
animisztikus
jegyek
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
megjelenítése: „Fonta, fonta, egyre fonta/ - persze, csak úgy
alattomba -/ a holdsugár mézes szálát,/ s nyalta utána a száját./
Rágta, rágta a harmatot/ - számolt közben hatvanhatot-,/
kóstolgatta szirom szagát/ - közben biztatgatta magát-,/ elnyelt
árnyat, falt szelecskét/ - közben hideg rázta testét-,/ csámcsogott
a csillagokon/ - tőle nem vették ezt zokon-,/ szívta színét hars
füveknek,/ s jó lett a bőre – üvegnek…”
Páskándi Géza felnőttek számára írott verseinek kipróbált
retorikai eszközeit adaptálja a gyermeklíra számára. Ezek
mellett további költői invenciókkal, poétikai újításokkal
próbálkozik, és ennek egyik sikeres megvalósítása az általunk
elemzett Tündérek szakácskönyve című kötet. Egyfajta művészi
tisztelgés ez a gyermekolvasó előtt, különösen annak számított
a hatvanas években, amikor a kötet versei először láttak
napvilágot. A gyermekvers címzettje nem lebecsült, hanem
megbecsült partnere a költőnek, aki újabb befogadói
perspektívákat, olvasói horizontokat teremtve a költői értékek
régióiba emeli olvasóját. Ezekből a perspektívákból megítélve
Páskándi gyermekverseinek értékteremtő és ízlésformáló erejük
és kisugárzásuk van az erdélyi és az összmagyar
gyermeklírában.
Önellenőrző teszt
139
A MODERN MAGYAR
GYERMEKIRODALOM
140