Adatlapok a gyermekvédelemben

Védelembevétel:
Amikor a javaslat megfogalmazódik a gyerekjóléti központ esetmenedzserénél (összehívta az
esetkonferenciát és ott a jelzőrendszer és a Gyermekjóléti szolgálat közös álláspontja az, hogy
hatósági intézkedés máris szükséges.
Akkor kezdeményezünk védelembevételt, ha a gyerekvédelem oldaláról az alapellátás nem
vezetett semmire, vagyis a gyerek veszélyeztetettségét nem tudtuk megszüntetni, és a szülő
nem együttműködő, nem tudja vagy nem akarja megszüntetni a veszélyeztetettséget.
Akkor gondoljuk, hogy még a családban maradhat a gyerek, még remény van arra, hatóság
megerősítéssel, hogy a családgondozás eredményre vezethet, akkor javasoljuk a
védelembevételt.
Ez a védelembevétel oka, ami miatt mi javaslatot készítünk. Javaslat készül a GYSZ 3
adatlapon. Ez egy részletes környezettanulmány, amelynek a része a korábbi gondozási terv
bemutatása. Vagyis ezzel az adatlappal azt kell bizonyítani, hogy az alapellátásban a
szakember mit tett meg azért, hogy a veszélyeztetettséget megszüntesse a szülő és a gyerek
segítségével, és ez vajon miért nem vezetett eredményre.
Fel kell sorolni valamennyi intézkedést, cselekvést ezen az adatlapon, valamint a javaslatot
megfogalmazni. A javaslat tartalmazza a veszélyeztetettségi okokat, a gyerekre gyakorolt
hatásait, a szülő nevelési tevékenységét, a szülők élethelyzetét. És javasolni kell azokat a
feladatokat, amelyeket abban látunk megvalósulni, ha védelembevétel bekövetkezik, tehát egy
magatartási szabályokat előír a gyámhivatal. Mellé el kell küldeni a törzslapot, valamint
GSZ2 adatlapot, amely a gyerek személyes okmányaira vonatkozik.
Ha a gyámhivatal tudomására máshonnan jutott (pl. rendőrség), hogy veszélyeztetett lehet a
gyerek, vagy bántalmazás történt, akkor hivatalból elindítja a védelembevételi eljárást. Akkor
a gyámhivatal megkeresi az alapellátást biztosító esetmenedzsert azzal, hogy vizsgálja meg az
esetet, tárja föl a körülményeket, és tegyen javaslatot.
Ebben az esetben, mivel nincs előzmény az esettel kapcsolatban, csak a GYSZ1-es adatlapot
tudja kitölteni, egy egyszerű környezettanulmányt, ahol feltárja az esetet. Ilyenkor készülnek
az első interjúk, a jelzőrendszer felkeresése stb.

Ideiglenes hatályú elhelyezés:

Vagy ha nagyon nagy a baj, és azt látja, hogy a védelembevétellel nem lehetséges a gyermek
veszélyeztetettségét megszüntetni, vagy előreláthatólag látszik, hogy a védelembevétel nem
fog eredményre vezetni, és fennáll az ideglenes hatályú elhelyezés feltételei (gyerek súlyos,
életveszélyes helyzetbe van, és esetleg nincsen törvényes képviselete), akkor a gyermek
azonnali kiemelésére tesz a szakember javaslatot.
Nevelésbevétel:
Vagyis azt javasolja, hogy kerüljön ki a családból, kerüljön állami gondoskodásban,
nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba. Illetve arra is tehet javaslatot, ha jól feltárta a
körülményeiket, és hogyha vállalja valaki a gyermek nevelését a családból, akkor oda
helyezzék ki a gyereket. A gyámhivatal azt a személyt nevezze ki családba fogadó gyámúl.

GYSZ4 adatlap, az egészségügyi adatlap, az alapellátás megkeresésére a háziorvos,

gyermekorvos tölti ki. A gyermek egészségi állapotát írja le (pl. ha van tartós betegségei). A
gyerekorvos visszaküldi a Gyerekjóléti szolgálatnak.
Az adatlapok kapcsán meg kell jegyezni, hogy mindig az esetgazda, aki őrzi ezeket az
adatlapokat. Ezek arra szolgálnak, hogy a gyerek útját végig kísérjük a gyermekvédelem
rendszerébe. Ezeket kötelező tölteni. Van hozzájuk egy kitöltési útmutató, hogy milyen
határidővel, és hova kell továbbítani. A család költözése esetén tovább kell küldeni arra a
településre, ahová költöztek. Csak a másolatot küldi, nem az eredetit.
GYSZ5 adatlap, amin a gyermek gondozási-nevelési tervét elkészíti az esetmenedzser a
Gyermekjóléti központban azt követően, hogy a gyámhivatal a védelembevételt elrendelte, és
az véglegessé is vált (régi nevén jogerőnek hívták). Tehát a gyámhivatal meghozza a döntését,
amit határozatba foglal, és a közigazgatási eljárás szabályai szerint a döntésnek jogerőssé kell
válni. De ott van a lehetőség az érintett feleknek, hogy a döntést megfellebbezzék, magyarán
jogorvoslattal éljenek. Abban az esetben, ha élnek a fellebbezési jogukkal, akkor a döntés
nem válik jogerőssé, tehát nem rendelődik el a védelembevétel. De mivel a
veszélyeztetettsége fennáll, ezért alapellátásban tovább kell gondozni gondozási tervvel,
feladatokkal, határidőkkel, felelőssel, mindennel együtt.
Évente vizsgálja felül a gyámhivatal a döntését, de rendkívüli felülvizsgálatot bárki kérhet.
Kérheti a gyerekvédelem, kérheti a szülő, de a gyámhivatal is kezdeményezhet rendkívüli
védelembevételt, ha olyan tény, vagy körülmény jut a tudomására, ami újként jelenik meg a
gyermek életében. Ha felülvizsgálata van a döntésnek, akkor azt a GYSZ6 adatlapon kell a
megfelelő módon kitölteni, és javaslatként megfogalmazni a Gyermekjóléti központnak.
Akarom-e tovább a védelembevételt, vagy megszüntethető. Szüntessük meg, de maradjon a
családgondozást. Vagy folytassuk tovább a védelembevételt.
A GYSZ7-es adatlap az a nevelésbe vett gyermek kapcsán készül. A gyermek nevelési terve,
ami arra vonatkozik, hogy milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a családjából kiemelt
gyermek ismét a vérszerinti családjában élhessen. Ezt közösen kellene elkészíteni a
gyermekvédelmi gyámmal, és a TEGYESZ-szel. Tehát ez egy tervezett tevékenység, arra
vonatkozóan, hogy milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a gyermek haza kerüljön.
GYSZ8-as adatlap arra vonatkozik, amikor nevelésbevételt felülvizsgálja a gyámhivatal.
Ennek is van határozott rendje: három év alatti gyermeknél fél évente kell felülvizsgálni,
három év feletti gyermeknél az első két évben évente, utána két évente kell felülvizsgálni.
A speciális tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységnapló kitöltése arra vonatkozik, aki a
speciális tevékenységet végzi. A jogász, a pszichológus a családterapeuta. Nincs rá konkrét
központilag meghatározott formanyomtatvány, minden intézmény úgy alakítja ki, ahogy
akarja. Ezt a naplót vezetni kell, ha igénybe vesszük a szolgáltatás. Ezt a tevékenységet egy
központi rendszerbe is rögzíteni kell a napi bejegyzésekkel (KENYSZI rendszer).
A szociális diagnózis a család segítés, illetve a szociális törvényben szerepel. Ez egy
elektronikusan kitölthető, de nem kinyomtatható adatlaprendszer. És ez arra szolgál, hogy pl.
jelzőrendszeri tag kérelmére ki kell tölteni ezt a szociális diagnózist egy új esettel
kapcsolatban. Vagy esetvezetésben elakad a családsegítő.
ATG adatlap, az átmeneti gondozás adatlapjai a helyettes szülőnél, családok átmeneti
otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában az adatlapok töltése kötelező. Itt is a helyzet
feltárással kezdődik, helyzetelemzés, gondozás, és végül ATG 4-es, amikor elhagyja a
rendszert a kliens. Az átmeneti gondozás intézménye tölti ki és küldi tovább annak a
Gyermekjóléti szolgálatnak, ahová a család költözik.
A szakellátásban nincsenek ezek a lapok. GYVR rendszer van, ami elektronikusan működik.

Hatóság szintje/gyámhivatali eljárás:

Amikor valaki bemegy a hatósághoz, és nyilatkozatot szeretne tenni, akkor a hatóság embere
felveszi vele a jegyzőkönyvet, és rögzíti.
Jegyzőkönyv készül valamennyi tárgyaláson is (például védelembevételi tárgyalás,
kapcsolattartássokkal összefüggő tárgyalások, felülvizsgálati tárgyalások, vagy bármilyen
tervezési tárgyalások, amely a gyerek gondozási helyéről, vagy bármely végleges helyéről
esik szó).
A gyámhivatal végzést bocsát ki akkor, ha megkeres bármilyen szervet vagy személyt
bármilyen ügyben (pl. környezettanulmányt kér az alapellátástól, vagy pl. másik szervtől,
személytől jut tudomására a gyermek veszélyeztetettsége, és javaslat készítést ír elő a
szakember számára, de pl. végzéssel keresi meg az alapellátást akkor is, amikor nem tesz
javaslatot a szakember, mert nem áll rendelkezésére annyi információ, hogy az megalapozott
legyen, mert mondjuk a szülő pszichés állapota nem teszi lehetővé , hogy az alapellátás
javaslatot tegyen. Ilyenkor szakértő kirendelését kell kérni a gyámhivataltól, aki kirendeli,
aztán ismerteti a szakértői véleményt, és ennek tükrében kéri a javaslatot.
Amikor a gyámhivatal dönt, a döntését mindenképpen határozatba foglalja. Annak van egy
elrendelő része és egy indoklás része.
Gyámhivatalhoz csak akkor fordulunk, hogyha az alapellátás a gyermekkel való problémát
önkéntességi alapon nem tudja megszüntetni. Gyermekvédelmi rendszer alapelve az, hogy a
fokozatosságot be kell tartani, tehát mindig meg kell előznie a megfelelő lépésnek az azt
következőt.
Az alapellátás dolga az, hogy ha tudomására jut a gyermek veszélyeztetettsége, akkor a
gyermek és a szülő közreműködésével, önkéntességi alapon kell megszüntetni a
veszélyeztetettséget. Ha ez nem működik, akkor kell a gyámhatósághoz fordulni. A hivatal
elrendelheti a védelembevételt, nevelésbevételt, ideiglenes hatályú elhelyezést.
Megelőző pártfogás:
Ha gyámhivatal értesítést kap a szabálysértési hatóságtól, vagy a rendőrségtől, miszerint a
gyermek szabálysértést vagy bűncselekményt követett el, akkor ebben az esetben a
gyámhivatalnak védelembevételi eljárást el kell indítania.
Ha a védelembevétel már fennáll, akkor felül kell vizsgálni. Mégpedig azért, mert a megelőző
pártfogást csak akkor tudja elrendelni a gyámhivatal, ha megelőző pártfogó felméri a családot,
elkészíti a környezettanulmányt, besorolja a szülő nyilatkozatai alapján egy olyan kockázati
kategóriába a gyereket, ahol megállapítja, hogy a gyerek cselekménye vagy a visszaesése
mennyire valószínű.
Ha nagyon nagy a kockázata annak, hogy a gyerek folyamatosan bűncselekményt fog
elkövetni, akkor a pártfogó kialakítja a saját álláspontját Elmondja azt, hogy mekkora
kockázati tényezőt jelent a család és a gyermek magatartása, életvitele. És akkor a
gyámhivatal a védelembevétellel egyenértékűen, de a védelembevétel mellett el kell, hogy
rendelje a megelőző pártfogás. Ez azt jelenti, hogy a gyereknek nemcsak a gyerek
védelemmel kell együttműködnie, hanem a megelőző pártfogóval is.

A családi pótlék természetbeni formában való nyújtása:

Akkor szokta a gyámhivatal védelembevétel mellett elrendelni, ha a szülők életviteli
tevékenységeiben, gondozási tevékenységükben probléma van, illetve az anyagi beosztásuk
nem megfelelő.
Ebben az esetben a családi pótlékot a szülő nem kapja meg, hanem a gyámhivatal kirendel
egy eseti gyámot, aki a családi pótlékot felveszi, az ő kezéhez folyósítja az államkincstár. Ez
egy eseti gyám a családi pótlékot a gyermekre fordítja, és ezzel minden hónapban elszámol.

Iskolai, óvodai hiányzások:

A védelembevételt a gyámhivatal vagy kérelemre rendeli el: kérheti ezt szülő, nagyszülő,
névtelen bejelentő.
De elindulhat a védelembevételi eljárás javaslatra is: bárki javasolhatja, leginkább a
Gyerekjóléti szolgálat. Ezen eljárások alatt lefolytat mindenféle bizonyítási eljárást a
gyámhivatal azért, hogy a döntése megalapozott legyen.
Egy dologban, amikor nincs mérlegelési joga a gyámhivatalnak, ez az az eset amikor a
gyermek 50 órát igazolatlanul hiányzik az iskolából, illetve 10 napot hiányzik az óvodából. Ez
csak tanköteles, illetve óvoda köteles gyermek vonatkozásában releváns.
Ezzel egyidejűleg el kell rendelni azt is, hogy a családi pótlék folyósítását az államkincstár
függessze fel három hónapra.
Három hónap után ezt a döntését a gyámhivatal felülvizsgálja. Megkeresi a köznevelési
intézményt, hogy a gyerek hiányzott, vagy sem. És ha 5 óránál kevesebbet hiányzott az adott
gyermek, akkor visszakaphatják a családi pótlék folytatólagos folyósítását, ha többet
hiányzott mint 5 óra az elmúlt három hónapban, akkor nem kaphatják vissza.
A védelembevétel az ezzel nem szűnik meg, hiszen az a feladat, hogy a gyermek a
tankötelezettségének tegyen eleget.

A védelembevétel az egyedüli olyan gyermekvédelmi gondoskodás, ahol a gyermek a

családban marad, a szülői felügyeleti jogot a szülő nem veszíti el.

Az ideiglenes hatályú elhelyezés az a hatósági intézkedés, ahol kikerül a gyermek a

családból. Itt az a nem mindegy, hogy hová kerül. Vagy a vérszerinti családban egy másik
személy tudja és akarja vállalni, akit a gyámhivatal családba fogadó gyámul rendel ki.

Vagy pedig bekerül a gyermek a gyermekvédelmi rendszerbe:

 ideiglenes hatályú elhelyezéssel,
 vagy ha nyílt örökbefogadás van, akkor új családjába
 vagy nevelőszülőhöz
 vagy gyerekotthonba kerül.

Ez érinti a szülő felügyeleti jogát! A szülő kompetenciájából az a rész sérül, ami a nevelés-
gondozási jogát érinti. Ez nem lesz meg a szülőnek ezalatt az idő alatt.
Ideiglenes hatályú elhelyezésre javaslatot tehet a Gyerekjóléti központ, de elképzelhető olyan
élethelyzet is, ahol a Büntetésvégrehajtó intézménye, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság,
Idegenrendészeti szervek hozzák a döntést.
Ideiglenes hatályú elhelyezésnek nagyon szigorú törvényi feltételei vannak. Vagy a gyermek
törvényes képviselő nélkül maradt, vagy ha a családban komoly bántalmazásnak van kitéve,
akkor kerülhet ideiglenes hatályú elhelyezésre egy gyermek.

Ha az alapellátás látja, hogy a várandós, de bajbajutott anyuka 30 napon belül rendbe tudja
tenni az életét és az életkörülményeit olyannyira, hogy az újszülött csecsemőt nevelni tudja,
akkor általában csecsemőotthonban helyezik el az újszülöttet, mert ott naponta tudja látogatni
az édesanya, illetve szoptatni, gondozni, ellátni.

Az ideiglenes hatályú elhelyezésnek vannak határidői:

Jogszabály úgy szól, hogy 30 napon belül kell eldönteni azt, hogy a gyermek vissza
helyezhető-e a vérszerinti családjában, vagy nevelésbe kell venni. Ehhez az kell, hogy a
TEGYESZ az ő szakértői véleményének elkészítse a gyerek vonatkozásában, és kialakítsa
álláspontját arra vonatkozólag, hogy javasolja-e a nevelésbevételt. Illetve az ehhez
kapcsolódó járulékos dolgokban is döntsön. Azaz kijelölje a gondozási helyét, szabályozza a
kapcsolattartást, javaslatot tegyen a tartózkodási helyére vagy a bejelentett lakcímére.
Nevelésbevétel:
Az ideiglenes hatályú elhelyezésben lévő gyermekről a vérszerinti családja nem tud, nem
akar, nem képes a neveléséről gondoskodni, akkor belép az állam helyettesítő védelme. Tehát
a gyermek nem maradhat ellátatlanul, nem maradhat utcán, törvényes képviselő nélkül.
Abban az esetben, ha azt látjuk, hogy a gyermek veszélyeztetettsége a védelembevétellel sem
szüntethető meg, annak a jogintézményétől eredmény nem várható, de nem indokolja semmi
az azonnali kiemelését, nincs életveszélyben, viszont az szolgálja a gyerek érdekét a
legjobban, ha kiemelik a vérszerinti családjából, akkor nevelésbevételre teszünk javaslatot.
Vagy azonnali gondozási hely kijelölésének a kérelmével, vagy csak annyi, hogy a
gyámhivatal indítsa el a nevelésbevételt, mert hogy a védelembevétel nem váltotta be a hozzá
fűzött reményeket.
És akkor a védelembevétel alatt tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy ha ez eredménytelen
marad, akkor a nevelésbevételre tesznek javaslatot. Amit a gyámhivatal meg is hozhat, mint
döntést.
Ekkor 12 év alatt nevelőszülőhöz, 12 év felett gyermekotthonba kerül a gyerek.

Kapcsolattartás:
Ideiglenes hatályú elhelyezés alatt lévő, vagy nevelésbevétel alatt lévő gyermekek esetében
szabályozni kell a kapcsolattartást. Meg kell határozni a folyamatos és időszakos
kapcsolattartást a gyerek és a vérszerinti szülő között.
A kapcsolattartásról akkor is köteles dönteni a gyámhivatal, hogyha a szülő bemegy a
gyámhatóságra a különélő szülő társával, és döntést kér a gyermek és a különélő szülő
kapcsolattartásának tekintetében. Magyarán a tárgyalás keretében meghallgatja a gyereket (az
ítélőképessége birtokában lévő gyereket), és mindkét szülőt. És erre a kérelemre induló
eljárásra dönt, hogy hogyan akarja szabályozni a gyermek és a különélő szülő
kapcsolattartását.
Előfordul az is, hogy a szülők egyezséget kötnek már megelőzően mielőtt odamentek a
gyámhivatalba, és megszokott rend szerint kérik a kapcsolattartást.
Kapcsolattartás szabályozása szükségszerű abból a szempontból is, hogy a gyermek és a szülő
is rendszert tanul ebből.

Közvetítői tevékenység:
Mikor is a gyámhivatal elrendeli a felek között a közvetítői eljárást. Ebben az eljárásban a
gyámhivatal elrendelheti azt, hogy a szülő menjen el a TEGYESZ-be, és ott egy szakember
segítségével állapodjanak meg.
Családba fogadás:
Egy olyan jogintézmény, ami szintén kérelemre indul. Mindkét szülő kérheti a gyermek
családba fogadását egy harmadik félnél pl. nagyszülőnél. Akivel együtt mennek a
gyámhivatalba, és a szülő előadja, hogy azt kéri, hogy a gyermek a leendő gyámnál legyen
elhelyezve. A leendő gyám pedig azt kéri, hogy nála helyezzék el a gyermeket.
Menekülő útvonal is szokott ez lenni azoknál a gyermekeknél, akinél a családból való
kiemelés szóba jön valamilyen oknál fogva, mert első esetben mindig a vérszerinti családban
való elhelyezést próbálja meg a gyámhivatal.
A gyámhivatal ebben az esetben önállóan a kapcsolattartást nem rendezi, ezt az eljárás során
kérni kell.

Nevelési felügyelet:
A Szakértői Bizottság hatására gyámhivatal rendeli el. A gyereknek valami olyan betegsége,
fogyatékossága, pszichés rendellenessége van, ami által speciális gyermekotthoni ellátásra
szorul. Vagy olyan gyermekotthonba, ahol van speciális részleg.

TEGYESZ feladata:
Ha ideiglenes hatállyal kerülnek be a gyerekek a szakellátásba, vagy nevelésbevétellel, de
még nincs meg a végleges gondozási helyük, akkor a TEGYESZ tartja fent ezeket az átmeneti
befogadó otthonokat.
A TEGYESZ, aki a szakértői véleményt elkészíti a gyámhivatal felkérésére:
 Azaz felméri a gyerek egészségi állapotát,
 pszichés állapotát,
 begyűjti az információt az alapellátástól
 hogy miért került be a szakellátás rendszerébe a gyerek,
 mik voltak az előzmények,
 feltérképezi a család helyzetét.
Elkészíti a szakértői véleményét, összehív egy értekezletet (ahova elhívja a családot, a
gyereket, az alapellátás képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, és elhívja az ő általa
megnevezni kívánt gondozási hely képviselőjét), és akkor megbeszélik, hogy mi az ő
javaslatuk.
Tehát javasolják-e a gyerek nevelésbevételét, vagy nem. Illetve az is elképzelhető, hogy
visszateszik a gyereket a vérszerinti családjába, és újra bekerül az alapellátásba a
szakellátásból.
A gyámhivatali tárgyalás során pedig eldöntik, hogy melyik javaslat esik súlyosabban latba.
Másik feladata, hogy a TEGYESZ foglalkoztatja a gyámokat, helyettes gyámokat
közalkalmazottként, ő koordinálja a munkájukat.
Közvetítői tevékenység a gyámhivatali kapcsolattartás ügyében, mint szolgáltatási elem.
Örökbefogadás előkészítése, lebonyolításával kapcsolatos ügyek. De a döntés a gyámhivatalé.
Egyéb tevékenységek: pl. szexuális abúzust elszenvedett gyermekek segítése.
Alapvetően a TEGYESZ egy köztes szolgáltatóként koordinálja a gyermek útját a
szakellátásba, ha kikerül a vérszerinti családjából. Nyilvántartja a férőhelyeket a
nevelőszülőknél, a gyermekotthonokban. Hogyan tudja a testvérkapcsolatokat elősegíteni
azzal, hogy ugyanoda helyezi őket.

Cselekvőképesség:
Alapvetően minden ember cselekvőképes, ez állampolgári jog. Ez azt jelenti, hogy nagykorú,
és a cselekvőképességét a bíróság nem korlátozta. Ha kiskorú, akkor gyámság. Ha nagykorú,
akkor gondnokság alatt állhat.
A gyermek kiskorú, ezért cselekvőképtelen 14 év alatt. Vagy korlátozottan cselekvőképes 14
és 18 év között.
A cselekvőképesség azt jelenti, hogy az ember tehet jognyilatkozatot, és köthet szerződéseket,
azaz önállóan eljárhat a saját ügyében.
Kisebb szerződéskötéseket (pl. vesz egy üveg kólát) megtehet egy korlátozottan
cselekvőképes kiskorú is. De nagyobb ügyleteket nem köthet.
A gyermek felett a törvényes képviseletét, a szülői felügyeleti jogokat a szülei gyakorolják.
Mindkét szülője, ha élnek.

Szülői felügyeleti jog:

A szülők a szülői felügyeleti jogukat egymással együttműködve kötelesek gyakorolni annak
érdekében, hogy a gyerek/gyerekek testi, lelki, érzelmi fejlődését elősegítsék. Hogy a
gyermek az igényeinek megfelelően a vérszerinti családjában felnevelkedhessen.
Akkor nem tudják megfelelően ellátni a szülői felügyeleti jogukat, ha nem élnek együtt.
2014. új ptk törvény óta már a különélés alatt nem csak az egyik szülőé lehet a szülői
felügyeleti jog, hanem mindkettőjüknek megmarad azzal, hogy azt a szülőt felruházza a
gondozás-nevelés jogával, aki a gondozó szülő, a kapcsolattartás jogával pedig azt, aki a
kapcsolatot jogosult és köteles tartani a gyermekkel.

A szülői felügyeleti jog tartalma:

 a szülő a törvényes képviseletet gyakorolja a gyerek felett
 a szülő jogosult gyámot nevezni, ill. a gyámságból kizárni valakit
 a szülőnek van gondozási-nevelési joga és kötelezettsége
 köteles, ha a gyereknek vagyona van, a vagyonát kezelni
 (osztottan)
 és joga van a szülőnek a gyerek tartózkodási helyét kijelölni.
Régen gyermekelhelyezési pernek hívták, most már a szülői felügyeleti jog rendezésének
hívják.
Abban az esetben, ha nincs jelent a szülői felügyeleti jog jogosultja, vagy az ő szülői
felügyeleti joga szünetel (gyámhivatal), megszűnik (bíróság), vagy megvonják tőle (bíróság),
akkor a gyerek gyámság alatt áll.

Gyámság:

Nevezett gyám: a szülőnek joga van ahhoz, hogy a szülői felügyeleti jogától megfosztva
gyámot nevezhessen ki a gyermeke számára. (Ugyanúgy jogában áll az is, hogy kizárhasson
valakit a gyámságból).

Rendelt gyám: Ha nincsen nevezett gyám, a szülő nem nevezett meg senkit, akkor a
gyámhivatal kötelessége, hogy rendelt gyámot nevezzen ki a gyermek számára.
Elsősorban azt kell vizsgálnia a gyámhivatalnak, hogy van-e a vérszerinti családban arra
alkalmas személy vagy hozzátartozó, aki gyámként megnevezhető. Ha nincsen, akkor a
gyámhivatal más arra alkalmas személyt nevez ki gyámként.

Gyermekvédelmi gyám: Amikor a gyermek szakellátásba kerül, és részére szintén a

gyámhivatal gyermekvédelmi gyámot rendel. Akinek számos kötelessége van a gyermek
tekintetében. Gyakorlatilag ugyanazok a jogai és kötelességei, mintha a gyermek szülője
lenne, azzal a kitétellel, hogy az örökbeadásáról, ill. a gondozási helyéről ő nem dönthet.
 De a törvényes képviseletet ő látja el,
 a személyes iratok pótlásánál ő neki kell aláírni,
 az iskolai előmenetelét is követi a gyereknek,
 és kapcsolatot tart velük. Kisebbekkel heti találkozása van, a nagyobbakkal havi
szinten.
 Köteles a vérszerinti szülővel is kapcsolatot tartani.
 Köteles részt venni a kapcsolattartásokon, amikor a vérszerinti szülő és a nevelt
gyermek találkoznak egymással.
 És az örökbefogadásra is javaslatot tehet a nevelt gyermek tekintetében, ha fennállnak
a feltételek (pl. nem látogatja a vérszerinti szülő önhibájából a gyereket).
 Illetve a gondozási hely tekintetében is javaslattételi joga van
 egy kivétel, amikor az azonnali gondozási hely változtatása válik szükségessé
Eseti gyám: Akkor rendeli ki a gyámhivatal az eseti gyámot, amikor érdekellentét áll fönt a
szülő és a gyerek között, vagy a szülő nem tud jelen lenni egy olyan cselekménynél, amikor a
gyerek jognyilatkozattételéhez az ő beleegyezése is szükséges (pl. a rendőrségi
kihallgatásokon nem tud jelen lenni a szülő). Ilyenkor a jegyzőkönyvet az eseti gyám írja alá,
és védi a gyermek jogait és érdekeit.

Magzati gyám: Bérmely családtag, szülő, nagyszülő, jegyző kérelmére rendelheti a

gyámhivataltól. Ha a születendő gyermek javára végrendelkezik valaki, és megnyílik a
hagyaték, és érdekellentét áll fönt a magzatot hordozó édesanya és az édesapa között, ill. a
szülők és a magzat között. Tehát azért, hogy a magzat jogai és érdekei ne sérüljenek, ezért
(általában a jegyző) kérelmezheti a magzati gyám kirendelését.

Gondnokság:
Cselekvőképes nagykorú személyt a bíróság korlátozza vagy kizárja cselekvőképességből a
pszichés állapota következtében. Az eljárás megindítására a gyámhivatal, vagy a családtag
jogosult.
Ha a bíróság úgy dönt, hogy a felnőtt személy ügyei vitelében időszakosan, vagy tartósan nem
képes eljárni, vagy akadályoztatva van, akkor korlátozó gondnokságot rendel el. Ezekben az
esetekben meg kell határozni a bíróságnak azokat az ügycsoportokat, amiben az ő
cselekvőképességét korlátozza. (pl. édesanya, aki korlátozó gondnokság alatt áll, a szülői
felügyeleti joga korlátozva van.)
Abban az esetben, ha a bíróság (szakértő kirendelésével) megállapítja a cselekvőképesség
teljes korlátozását, merthogy tartósan nem képes az ügyei vitelére, akkor kizáró
gondnokságot rendel el.
Mindkét esetben, a korlátozó és kizáró gondnokság esetében is, a bíróság gondnokot nevez
meg. Gondnok lehet bármely családtag, aki ezt vállalja, vagy hivatásos gondnok.
A hivatásos gondnokot a gyámhivatal foglalkoztatja, és az ő ellenőrzésével működik.
Tehát a hatásköröket tekintve: a bíróság dönt arról, hogy a cselekvőképességet milyen
mértékben korlátozza, de a gondnokság végrehajtása gyámhivatali hatáskör.
Ideiglenes gondnokság elrendelése: Itt gyámhivatali hatáskör van, nem bíróság rendeli el. Ez
az a jogintézmény (amikor a hosszadalmas bírósági eljárás alatt, amíg megszületik a döntés a
cselekvőképesség korlátozásáról), azonnali gondnokrendelésre van szükség. A gyámhivatal a
megfelelő körülményeket és feltételeket mérlegelve ideiglenes gondnokot rendel el az adott
ember ügyében. Ezt akkor szokták alkalmazni, ha a gondnokoltat indokolatlan jogsérelem,
érdeksérelem érné (pl. lakásmaffia elvenné a házát).
Zárgondnok: Az ideiglenes gondnokság mellett, vagy attól függetlenül zárlat alá veszi azt az
adott ingatlant, vagy bankszámlát, amit a gondnokolt tulajdonát képezi. Ezáltal
megakadályozza, hogy hozzáférjenek jogosulatlan emberek.
Örökbefogadás:
Hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv megnevezése: Járási Hivatal. Az
örökbefogadás előtti eljárást a Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel
rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére a lakóhelye, tartózkodási helye
szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat készíti elő (TEGYESZ).
Nyílt örökbefogadás:
A civil szervezetek foglalkoznak (ma 5 ilyen szervezet létezik Magyarországon). Itt a
vérszerinti és az örökbefogadó kölcsönösen ismeri, ismerheti egymást, sőt manapság egyre
divatosabbá vált az együtt szülés is. Ha akarják tarthatják későbbiekben a kapcsolatot. Ami
miatt viszont sokan választják ezt a formát az az, hogy újszülött gyermeket vihetnek haza.
Titkos örökbefogadás:
A TEGYESZ-en keresztül zajlik, a lényege pedig az, hogy sem a vérszerinti szülő nem tudja,
hogy hová kerül a gyermeke, sem az örökbefogadó szülők nem tudják, hogy ki szülte a
gyermeket. Esetleg egy-két fontos információ eljut hozzájuk, de a személyét illetően nem
kapnak információkat. Szintén a TEGYESZ-en keresztül és titkosan történnek azok az
örökbefogadások is, ahol az anya lemond a gyermekéről a születésekor, valamint azok, ahol
az anya inkubátorban, esetleg más helyen hagyja a gyermeket.

Pénzbeli ellátások:
Mindig kérelemre induló eljárás!

Egészségügyi jogviszony biztosításához való ellátás:

Akinek nincsen TB jogviszonya, és nincsen tanulói jogviszonya, és nem fizeti maga után a
TB járadékot, annak a területileg illetékes Kormányhivatal megállapíthatja az egészségügyi
szolgáltatáshoz való hozzájárulást. (Feltételei: szociálisan rászorult, egyfőre jutó jövedelem a
családban).

Otthonteremtési támogatás:
Állami gondoskodásban élő gyermek nagykorúvá válik (de 5 évet a szakellátásban kellett
élnie), és számára otthonteremtési támogatást folyósít az állam a gyámhivatal döntésének
megfelelően. Akkor kaphatja, ha a gyámhivatal rendel mellé egy utógondozót, aki felügyeli és
kontrollálja azt, hogy az otthonteremtési támogatását mire használja fel. Általában a
lakhatásra kell fordítani. Vagy albérleti szerződéssel kell igazolni, hogy a lakhatását akként
rendezi. Vagy ha sikerrel pályázik önkormányzati bérlakásra, akkor annak a bérleti
szerződésnek a felmutatásával azt az összeget felveheti, és arra használhatja, hogy a lakást
felújítsa.
Utógondozói ellátás:
A nevelésbevételt követően lehetősége van arra a nagykorúvá vált fiatalnak, hogy a
nagykorúvá válását követően még bennmaradjon a szakellátás rendszerébe, és utógondozói
ellátást vegyen igénybe utógondozó otthonokban. Ennek feltételei, hogy továbbtanuljon,
tanulmányokat folytasson.
Ezzel szemben az utógondozás az, amikor a kiskorú gyermek nevelésbevétele szűnik meg, és
visszakerül a vérszerinti családjához, akkor a gyámhivatal 1 évre utógondozást rendel el a
részére, amit a Gyermekjóléti központ biztosít. Egy ugyanolyan tervszerű hatósági döntéssel
megerősített családgondozásnak kell folynia, mint pl. a védelembevétel. Ekkor a
Gyermekjóléti központnak azt kell elősegítenie, hogy a gyermek visszailleszkedése,
beilleszkedése megfelelő módon történjen meg, ill. az ő iskoláit biztosítsa a szülő.

Gyermekvédelmi szakellátás:
Az otthont nyújtó része, amikor a gyermek kikerül a családjából, és biztosítani kell számára a
helyettesítő védelmet. A szülő szülői felügyeleti joga szünetel ez idő alatt, és a gyermeknek
kirendelnek egy gyermekvédelmi gyámot.
A szakellátás alanya:
 az ideiglenes elhelyezésbe vett gyerek,
 a nevelésbe vett gyerek,
 és az utógondozott fiatal.

Teljeskörű ellátást nyújt: tehát teljeskörű ellátás mindazon ellátást, mintha a gyermek otthon
a vérszerinti családjában élne.
 Ágyneművel el kell látni
 Ruhával el kell látni
 Be kell íratni az iskolába
 Buszbérlet kell neki
 Zsebpénz kell neki
 Személyigazolvány kell neki
 Étkezés kell neki
 És minden az ő szükségletének megfelelő gondozást, szolgáltatást biztosítani kell
számára.
Ezt a nevelőszülőnek, vagy a gyermekotthon vezetőjének kell biztosítani a gyermek számára,
és el is kell vele számolniuk.
Szakellátás színterei:
 Nevelőszülő
 Gyermekotthon
 Speciális gyermekotthon (spec. szükséglet: egészségügyi vagy mentális terhelése van)
 Különleges gyermekotthon (minden 3 év alatti gyermek)