A 00773 r. sz. FIZIKA 7.

tankönyv
feladatainak megoldása

A megoldások terjedelmi korlátok miatt rövidek, csak a legfontosabb logikai ele-

meket tartalmazzák. A tanítás során általában további kiegészítést igényelnek a tanár,
illetve a tanuló részéről.
A következtetéssel megoldható feladatokat minden esetben következtetéssel ol-
dottuk meg, mintegy példát mutatva arra a módszerre, amelyet az útmutató bevezető
részében említettünk. Ezzel fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a tankönyvi
feladatok a tanulók gondolkodási képességeinek fejlesztését szolgálják, és nem szor-
zási, osztási feladatok.
A tanulói válasz akkor is jó lehet, ha nem egyezik az Útmutató-ban írottakkal!
A „Sorolj fel…!”, „Mondj példát…!” kezdetű kérdésekre sokszor több helyes vá-
lasz is adható, melyek közül itt csak néhányat említhetünk. Ezeket a például szóval
jelezzük, a stb.-vel pedig azt, hogy lehetnek további jó válaszok is. Annak elbírálása
a szaktanárra marad, hogy az adott válaszok közül melyek fogadhatók el, illetve me-
lyek hibásak.
Ismételten felhívjuk a figyelmet az ún. logikai feladatokra, problémákra, amelyek
megoldására nincsenek begyakorolható algoritmusok. Ezek helyes megválaszolásá-
hoz legtöbbször nélkülözhetetlenek a célirányosan feltett tanári kérdések, a közös
gondolkodás. Ugyanakkor éppen az ilyen feladatok segítik a tanultak megértését,
azok mindennapi életben való szerepének felismerését. Emiatt a tanításnak szerves
részei, és nem a számonkérés elemei!

I. Mozgások. Erők
1. Út-idő táblázat készítése
1. Pl.: robogó, száguldó, villámgyors; illetve: csigalassú, lomha, cammogó. 2.
„Gyorsan” mozog pl. az űrhajó, a repülő, a versenyautó. „Lassan” mozog pl. a
csiga, az emeleti ablakból leeső papírlap vagy a kaviccsal telerakott uszály. 3.
Lehet. Attól függ, mihez viszonyítjuk. Pl. a kerékpáros mozgása gyors a gyalogo-
séhoz képest, de lassú az autóéhoz képest.

2. A sebesség
1. Azt jelenti, hogy a kerékpáros 1 óra alatt 20 km, 2 óra alatt 40 km, ill. ½ óra alatt
10 km utat tesz meg. 2. 28 m/s. 3. a) 5 m/s; b) 18 km/h. 4. a) v1 > v2; b) v1 < v2; c)
v1 > v2. 5. ½ kilométert, azaz 500 métert. 6. 1/3-nyi utat 1/3-nyi idő, vagyis 1/3 óra =
20 perc alatt. 7. 10 m/s = 36 km/h < 28 m/s. 8. Pl. úszóversenyek, futóversenyek,
kerékpárverseny, autóverseny, csónakversenyek, kötélmászás.

3. Az átlagsebesség. Az út és a menetidő kiszámítása

1. a) Pl.: hány nap múlva éri el a meghatározott távolságban lévő célt; kb. milyen
távolságra jut el a 2. nap végére; hányadik napon éri el X várost vagy Y hegycsúcsot.
b) Pl. arra, hogy pontosan hol lesz a második napon délelőtt 11 órakor; pontosan
hány órakor éri el azt a turistaházat, ahol szállást foglalt; pontosan délben éri-e majd
el az út menti forrást; fog-e esni az eső . . . 2. Az az autó, amelyik 45 km-t tesz meg
30 perc = ½ óra alatt, az óránként 90 km-t tesz meg, vagyis 90 km/h óra a sebessége.
Az az autó viszont, amelyik 140 km-t tesz meg 2 óra alatt, az 1 óra alatt 70 km-t tesz
meg, tehát 70 km/h a sebessége. Eszerint az első autónak nagyobb a sebessége. 3.
Budapest 27 000 km : 24 óra = 1125 km/h sebességgel mozog körbe. 4. Ha 1 s alatt
27 m, akkor 5 s alatt 27 5 m = 135 m távolságra jut. 5. Ez a szél 1 óra alatt 90 km
távolságra jut. Tehát 5 perc = 1/12 h alatt 90 km : 12 = 7,5 km utat tesz meg. 6. Mi-
vel a folyó minden óra alatt 5 km-rel sodorja lejjebb a farönköt, annyi óra alatt sodor-
ja le Győrből Budapestre, ahányszor a 160 km hosszabb, mint az 5 km. 160 : 5 = 32,
tehát 32 óra alatt. 7. A fény terjedési sebessége légüres térben 300 000 km/s. 150
000 000 km megtételéhez annyi másodpercre van szüksége, ahányszor a 150
000 000 km hosszabb, mint a 300 000 km. Mivel 150 000 000 : 300 000 = 500, ezért
500 s = 8 perc 20 s-re van szükség ahhoz, hogy a Nap fénye a Földre jusson.

4. Mozgások ábrázolás grafikonon

1. a) Az A) test 2 m-t, a B) test 30 m-t, a C) test pedig 20 m utat tett meg 3 s alatt. b)
Az 1., a 4. és 5. s-ben. Az 1. s-ben 2 m/s, a 4.-5. s-ben 1 m/s volt a sebessége. c) A C)
test a 3. s-ben mozgott a leggyorsabban. d) A B) testé. 2. Lásd 1. ábra. 3. a) A test az
első órában 5 km/h, a 2. órában 0 sebességgel mozgott, vagyis állt. b) vátl =
5 km : 2 h = 2,5 km/h. c) Lásd 2. ábra. 4. Nem, mert a sebessége folyamatosan nő.

5. A pillanatnyi sebesség
1. Gyorsan változik pl. az induló versenyautó vagy a felszállás előtti pillanatokban a
repülő sebessége. Lassan változik pl. egy hosszú tehervonat vagy egy megrakott
uszály sebessége. 2. Tavasszal, esős időben pl. 1 hétre, de a száraz őszi időszakban
akár 1 hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy mérni lehessen a fűszál hosszának a vál-
tozását, azaz a fű növekedésének a sebességét. 3. Az egyenletesen haladó autó sebes-
sége állandó, tehát 2 perccel ezelőtti sebessége is 58 km/h volt.

6. Az egyenletesen változó mozgás. A gyorsulás

1. Annak az autónak nagyobb a gyorsulása, amelyiknek rövidebb idő alatt nő ugyan-
annyival a sebessége. Esetünkben annak, amelyiknek 10 s alatt nő a sebessége
100 km/h-ra. 2. Két test közül annak nagyobb a gyorsulása, amelyiknek ugyanannyi
idő alatt nagyobb mértékben nő a sebessége, esetünkben a motorkerékpáré.
3. a) a1 > a2; b) a1 < a2; c) a1 < a2.

7. Mozgásállapot-változás. Erőhatás
1. Pl. a kellően „belengetett” ugródeszka lendíti magasra a műugrót, vagy a megfe-
szített íj kilövi a nyilat. 2. Mindkét test mozgásirányának változását a Föld okozza. 3.
Rugalmas anyag pl. a gumi vagy az acél. Rugalmas test pl. a faág, a hegedűhúr vagy
a felhúzós játékok rugója.

8. A testek tehetetlensége és tömege

1. Azért, mert az ablaktok csak az ablakkeretet állítja meg, az üveg azonban – tehe-
tetlensége miatt – tovább mozog. Eközben az ablaküveg alakja egyre nagyobb mér-
tékben deformálódik, és emiatt egyre nagyobb feszültség keletkezik benne. Ha ez a
feszültség túl naggyá válik, az ablaküveg eltörik. 2. Mert rázás közben mi a porrongy
mozgásállapotát változtatjuk. Ha a rongyon lévő porszemek mozgásállapotát a por-
rongy nem tudja ugyanúgy megváltoztatni, akkor a porszemek folytatják eredeti
mozgásukat, vagyis elválnak a rongytól. 3. Nem, mert ha a vonat fékeződésekor a
bőröndöt nem fékezi semmi, akkor a bőrönd a menetirányban halad tovább, tehát a
fülke falához szorul. 4. Mert tehetetlensége miatt megőrzi eredeti mozgásállapotát –
fokozatos fékeződését a vele érintkező talaj, valamint a levegő okozza. 5. A bizton-
sági öv hozzászorítja az utast az üléshez, ezáltal az utas sebessége az autóéval együtt
csökken. Így fékezéskor az utas nem repülhet ki az autóból.

9. A sűrűség – Kiegészítő anyag

1. 1 kg alma 80 Ft-ba kerül. 2. 1 cm3 térfogatú tej tömege 1,03 g. 3. 2,3 g/cm3. 4.
Egyenlő térfogatú testek közül annak legnagyobb a tömege, amelynek legnagyobb a
sűrűsége, esetünkben az aranynak. 5. Egyenlő tömegű testek közül annak legnagyobb
a térfogata, amelynek legkisebb a sűrűsége, esetünkben az üvegnek. 6. A mérőtest
sűrűsége = m : V = 200 g : 50 cm3 = 4 g/cm3. Ez a bauxit sűrűsége, tehát a mérő-
test valószínűleg bauxitból készült. 7. A vörösréz sűrűsége 8,9 g/cm3. Eszerint 1 dm3
vörösréz tömege 8,9 kg, tehát 2 dm3 vörösréz 17,8 kg és nem 5 kg tömegű. 8. Két
egyenlő tömegű test közül annak kisebb a sűrűsége, amelyiknek nagyobb a térfogata.

10. Az erő nagysága és mérése

1. Azért fájdalmas, ha nyitott tenyérrel a vízre csapunk, mert ilyenkor túl nagy erőt
fejt ki a tenyerünkre a víz. Sokkal nagyobbat, mint pl. úszáskor. Ennek az az oka,
hogy amikor rácsapunk a vízre, akkor sokkal nagyobb mértékben és sokkal rövidebb
idő alatt, azaz sokkal gyorsabban változtatja meg a víz a kezünk sebességét, mint
úszás közben. Más szóval: nagyobb erőt fejt ki rá. 2. A menetiránynak háttal ülő
utast az ülés támlája fékezi, azaz az ülés nyomja az utas hátát. Ha a vonat kicsit fé-
kez, akkor kicsit, ha nagyon fékez, akkor nagyon. 3. a) F2 kétszer akkora, mint F1. b)
F2 és F1 ellentétes irányú. 4. Lásd 3. ábra. 5. 40 N.

11. Erő-ellenerő
1. A fogas által a kabátra kifejtett erő ellenereje a fogasra hat és lefelé mutat. 2. A
talaj által a gépkocsira ható erő ellenereje a talajra hat, nagysága 1800 N. 3. A csó-
nakból való kiugráskor a csónak fejti ki ránk azt az erőt, amely hatására felgyorsu-
lunk az „ugrási” sebességre. Eközben mi is lökjük a csónakot a kiugrás irányával
ellentétes irányban, azaz hátra. Ha tehát a sportoló kiszállás közben nem kapaszkodik
a parton, akkor a hátrasikló csónakból beesik a vízbe. 4. Igen, mert Jancsi csak úgy
tudja Kati csónakját lökni, ha közben Kati csónakja is löki őt. Ez a két hatás ellenté-
tes irányú.

12. Két erő együttes hatása. Egyensúly. Eredő erő

1. Ha két ellentétes irányból húzzák az ajtót, és az mégsem mozdul, akkor mindkét
irányból ugyanakkora erővel húzzák. Tehát Ildi is 20 N erővel húzza az ajtót. 2. A
majmot a Föld húzza lefelé. Azért nem esik le mégsem, mert a faág is húzza felfelé
ugyanakkora erővel. 3. Egy téglafal akkor húzza nagy erővel befelé a belőle kiálló
szeget, amikor azt valaki éppen ki akarja húzni a falból. 4. A 12. fejezet 1. kísérlete
az egyensúlyra, a 11. fejezet 2. kísérlete az erő-ellenerőre vonatkozik. A két kísérlet
abban egyezik meg, hogy mindkettőben azonos nagyságú, ellentétes irányú erők sze-
repelnek. A kettő közötti különbség pedig az, hogy egyensúly esetén két test hat egy
harmadikra, az erő-ellenerő esetén pedig a két test egymásra hat.

13. Könnyen gyorsul, nehezen gyorsul – Kiegészítő anyag

1. Adott nagyságú gyorsulás (lassulás) létrehozásához annál nagyobb erő szükséges,
minél nagyobb a gyorsuló test tömege. Ha a taxiban utasok is vannak, akkor nagyobb
a gyorsított tömeg, mint utasok nélkül. Tehát akkor kell a vezetőnek erősebben a
fékre taposni, ha utasai is vannak. 2. Ha nagy erővel ütnénk a vasgolyóra, akkor a
vasgolyó is nagy erővel hatna az ütőre. A teniszütőket általában nem méretezik ekko-
ra erő elviselésére, vagyis elszakadna az ütő. 3. Laci és Karcsi egyenlő nagyságú
erőket fejtenek ki egymásra. Adott nagyságú erő a kisebb tömegű testet jobban gyor-
sítja. Tehát Karcsinak lesz nagyobb a sebessége.

14. A súrlódás
1. 5 N. 2. A testre ható eredő erő 1 N nagyságú és jobbra irányul. A súrlódási erő
ellentétes irányú a test mozgásának az irányával, tehát a test jobb felé mozog. Mivel
a testre ható eredő erő is ebbe az irányba mutat, a test gyorsul. 3. Ha a testre csúszási
súrlódási erő hat, akkor a test mozog, méghozzá a súrlódási erővel ellentétes irányba.
Ha a testre ható 3 N erő a test mozgásának irányába mutat, akkor a testre ható eredő
erő 1 N, és a mozgás irányával ellentétes irányú, tehát a test fékeződik. Ha a 3 N erő
a súrlódási erővel azonos irányú, akkor a testet 7 N nagyságú erő fékezi. Ha a 3 N
nagyságú erő hatásvonala nem a mozgás egyenesébe esik, akkor megváltozik a test
mozgásának az iránya. 4. Szándékosan növelik a súrlódást pl. télen, amikor homok-
kal szórják fel a hóval, jéggel borított járdákat, amikor gallyakat, fűcsomókat dobnak
a sáros hegyi útra, hogy megkapaszkodhasson bennük a jármű kereke, vagy amikor
kisebb-nagyobb köveket kevernek az aszfaltba, hogy érdes felületű legyen az úttest.
Szándékosan csökkentik a súrlódást pl. az ajtók zsanérjának olajozásakor vagy ami-
kor masszírozás előtt behintőporozzák a beteg testét. 5. A járműveket a talaj által
rájuk kifejtett súrlódási erő állítja meg. Mivel ez nedves úton kisebb, mint száraz
úton, ezért nedves úton csak hosszabb távolság megtétele után képes megállni a jár-
mű, azaz nagyobb a féktávolság. 6. Hogy ne csússzon a kezük a tornaszeren, hogy
növeljék a kezük és a tornaszer közötti súrlódási erőt. 7. Ha „elég lassan” húzzuk a
lapot, akkor helyben marad, ha „túl gyorsan” húzzuk a lapot, akkor nem. Magyará-
zat: a lap adott nagyságú súrlódási erőt képes kifejteni az adott tömegű skatulyára.
Ha ez elég nagy a papírlappal azonos nagyságú gyorsulás létrehozásához, akkor a
skatulya együtt gyorsul a lappal, vagyis helyben marad a lapon. Ha ez az erő kisebb,
mint ami az adott gyorsulás létrehozásához szükséges, akkor a skatulya nem gyorsul
együtt a lappal, vagyis hátra csúszik rajta. 8. A hal bőre síkos, vagyis kicsi a kezünk
és a hal bőre közötti súrlódási erő. Ez a kis erő pedig sokszor nem elég ahhoz, hogy
meg tudjuk akadályozni a hal mozgását.

15. A közegellenállás
1. A tó fékezi például a csónak vagy a meglökött gumimatrac mozgását. A levegő
fékezi pl. a kerékpáros, a korcsolyázó, a versenyautó mozgását. 2. A folyó magával
sodorja a belehullott faágat, a ki nem kötött csónakot, a gumimatracot, a labdát sőt, a
benne úszó embert is stb. A mozgó levegő (a szél) is magával sodorja a lehullott fa-
levelet, a papírlapot, a kalapot, sőt az erős szél még akár egy sátrat vagy egy sze-
mélyautót is elsodorhat. 3. Azért, mert olyan alakja van a kibomló ernyőnek, amelyre
igen nagy a közegellenállási erő. 4. Így olyan alakúvá változtatják a madarak az alak-
jukat, melyre nagy közegellenállási erő hat. 5. A holdkomp, űrállomás repülési ma-
gasságában (kb. 200 km a Föld felett) nincs se számottevő levegő, se más gáz. Nincs
semmi, ami légellenállást fejthetne ki ezekre a testekre.

16. Gravitáció. Súly és súlytalanság

1. a) A lift a tartókötelekkel és a Földdel van kölcsönhatásban. b) A lift súlya a tartó-
kötelekre hat. 2. a) Nem, mert a Föld is és a tányér is a krumplifőzelékre hat. b) A
tányérra. 3. a) 1,3 N erővel. b) Az alma súlya a faágra hat. 4. A szabadon eső test, így
a székről leugró gyerek is súlytalan. 5. Mivel a Holdat nem tartja semmi – nincs se
felfüggesztve, se alátámasztva – ezért súlytalan.

17. A testek tömege és súlya

1. Az azonos tömegű testek súlya azonos, tehát 50 g tömegű víznek ugyanannyi a
súlya, mint 50 g ólomnak. 2. Mivel a 200 g tömegű csokoládé súlya is 2 N, ezért
mindkét tábla csokoládé 2 N erővel nyomja az asztalt. 3. A 40 kg tömegű Pista súlya
400 N, Ági súlya viszont csak 350 N. Tehát Pista a nehezebb. 4. a) A fürdőszobai
személymérleg súlyt mér. b) A skálájáról általában tömeget lehet leolvasni. 6. Azo-
nos tömegű testekre anyaguktól függetlenül azonos nagyságú gravitációs erő hat.
1 kg tollra tehát ugyanakkora gravitációs erő hat, mint 1 kg vasra.

18. A szabadesés
1. Légüres térben egyszerre érnének földet, de a levegő fékezi a tárgyak esését. Az a
test, amelyre nagyobb közegellenállási erő hat, később ér a földre. Ezért a dunyha
később ér földet, mint a mozsár és a kalapács. 2. A szabadon eső test sebessége má-
sodpercenként 10 m/s-mal nő. 2 s alatt 20 m/s-ra nő a zuhanó szikla sebessége. 3. 5 s
alatt. 4. 90 km/h = (90 : 3,6) m/s = 25 m/s. Ezt a sebességet már 2,5 s alatt eléri egy
szabadon eső test.

19. Összefoglalás
1. 90 perc = 1,5 h alatt a gyorsvonat 120 km, az autó 90 km utat tesz meg. 5 óra alatt
a gyorsvonat 400 km, az autó 300 km utat tesz meg (lásd 4. ábra). 2. Ha a lovas
½ óra alatt 5,4 km utat tesz meg, akkor 1 óra alatt kétszer annyit, vagyis 10,8 km-t.
Sebessége tehát 10,8 km/h. 3. Ha a csiga óránként 6 m utat tesz meg, akkor percen-
ként 60-szor kevesebbet, azaz csak 0,1 m = 10 cm-nyi utat. 4. A poharakra a Föld és
a tálca fejtenek ki erőt. 5. A jég. 6. Pl. az ejtőernyős mozgását fékezi a levegő. 7. Pl.
a hátszélben kerékpározó mozgását gyorsítja a levegő. 8. a) A csónak. b) A csónak
600 N nagyságú felfelé irányuló erőt fejt ki az emberre. c) Az ember súlya a csónak-
ra hat. 9. Az asztalra ható erő ellenereje a pohárra hat, és az asztal fejti ki.

II. Egyszerű gépek. A nyomás

1. A munka
1. Fizikai értelemben munkavégzés van a d), f), g), h) és a j) esetekben. A munka-
végzők: Csaba, a fogorvos, Géza, Pista bácsi ill. az összenyomott rugó. 2. a) hétszer,
b) fele. 3. W = F s = 1200 N 10 000 m = 12 000 000 J = 12 MJ.

2. Az erő és az út kiszámítása
1. F = W : s = 360 J : 3 m = 120 N. 2. s = W : F = 150 kJ : 30 N = 5 km.

3. A lejtő
1. A 12 m hosszú lejtőnek. 2. Ha meredeken lejt az út. 3. Vagy azért, mert sietünk,
vagy azért, mert kellemesebbnek tartjuk a rövidebb ideig tartó nagyobb erőkifejtést,
mint a hosszabb ideig tartó kisebbet.

4. Az emelő
1. Hatodára csökken. 2. a) Az erő karja 3-szor nagyobb, mint a teher karja, tehát az
erő harmadakkora, mint a teher. Vagyis x = 200 N. b) Az erő ¼ akkora, mint a teher,
tehát az erő karja 4-szer akkora, mint a teheré. Vagyis x = 120 cm. 3. a) A bal oldali
emelő jobb oldalán lévő egy nehezékre kell akasztani még egyet, hogy az összesen 2
egység súlyú nehezék 3 egységnyi távolságra legyen a forgástengelytől. b) A jobb
oldali emelő bal oldalára kell akasztani a lemaradt nehezéket, hogy az összesen 3
egységnyi súlyú nehezék 1 egységnyi távolságban legyen a forgástengelytől. 4. A
vonalzó egyik a végét a 100 g tömegű alma 1 N erővel, míg a másik végét a körte 3
N erővel nyomja. Mivel a gyümölcsök súlyának az aránya 1:3, ezért a vonalzó akkor
lesz egyensúlyban, ha a karok aránya 3:1, azaz az almától 3, a körtétől pedig 1 egy-
ség távolságban támasztjuk alá. A vonalzó 40 cm hosszát 3 + 1 = 4 egyenlő részre
kell osztani. A vonalzót tehát az almától 30 cm, és a körtétől 10 cm távolságban kell
alátámasztani.

5. A forgatónyomaték
1. M = F k = 60 N 0,1 m = 6 N m. 2. 50 N m. 3. Ha egyensúlyban van az emelő,
akkor a másik oldalon is olyan erő hat, amelynek a forgatónyomatéka 120 N m. Ek-
kora forgatónyomatékot 2 m távolságban 60 N nagyságú erő tud létrehozni. 4. Nem,
mert az emelő csak akkor maradna egyensúlyban, ha úgy változtatnánk meg az erő-
kart, hogy közben ne változzék a forgatónyomaték. Ha 3-szorosára növeljük az erő-
kart, a forgatónyomaték akkor nem változna, ha az erőt 1/3-ára, és nem ½-re csök-
kentenénk. 5. A mérleghinta akkor marad egyensúlyban, ha mindkét oldalán ugyan-
akkora a forgatónyomaték. Az egyik oldalon 300 N 2 m = 600 N m a forgatónyo-
maték, a másik oldalon 400 N 1,6 m = 640 N m. Mivel ez a két érték nem egyenlő,
a mérleghinta ebben az esetben nem kerül egyensúlyba.

6. Emelők a mindennapi életben

1. Pl. lemezvágó olló, talicska, gémeskút, hajsütővas. 2. Minél távolabb rakjuk a ta-
licskára rakott terhet a keréktől, annál nagyobb a teher forgatónyomatéka. Ezzel
együtt nő a talicska egyensúlyban tartásához szükséges erő forgatónyomatéka is. A
talicska esetében azonban az erő karja adott, ezért nagyobb forgatónyomatékot csak
nagyobb erő kifejtésével érhetünk el. A talicska megemeléséhez tehát annál nagyobb
erőt kell kifejtenünk, minél messzebb helyezzük a terhet a forgástengelytől. 3. Egy-
oldalú emelőnél a rúd teljes hossza az erőkar, míg kétoldalúnál a hossznak csak egy
része. Egy adott hosszúságú rúddal tehát akkor tudunk több erőt megtakarítani, ha a
rudat egyoldalú emelőként használjuk. Lásd 5/a,b ábra. 4. a) k2 : k1 = 50 cm : 25 cm
= 2, azaz az erő karja 2-szer akkora, mint a teher karja. Egyensúly esetén az erő fele-
akkora, mint a teher, vagyis F2 = x = 300 N : 2 = 150 N. b) A teher F1 = 120 N, 4-
szer nagyobb, mint az erő: F2 = 30 N, tehát a teher karja 4-szer kisebb, mint az erő
karja. Vagyis: k1 = 180 cm : 4 = 45 cm. c) Az erő karja k2 = 2 m, 5-szöröse a teher
karjának: k1 = 40 cm, tehát az erő 1/5-e a tehernek: F2 = 100 N : 5 = 20 N. 5. A fel-
adat szerinti emelő lehet egyoldalú és kétoldalú is. a) Egyoldalú emelő esetén a teher
karja k1 = 30 cm, az erő karja k2 = k1 + 30 cm = 60 cm (lásd 6. ábra). b) Kétoldalú
emelő esetén k1 + k2 = 30 cm. Mivel az egyik erő 2-szer akkora, mint a másik, a na-
gyobb erő karja feleakkora, mint a másiké: k2 = 2 k1, azaz k1 + 2 k1 = 30 cm, k1 = 10
cm, k2 = 20 cm (lásd 7. ábra). 6. Mivel az egyenlő tömegű testeknek a Holdon is
egyenlő a súlyuk, ezért a mérleg másik serpenyőjébe is 1 kg tömegű testet kellene
tenni ahhoz, hogy egy egyenlő karú mérleg egyensúlyban legyen a Holdon.

7. A teljesítmény
1. A két gyerek ugyanakkora munkát végez. Annak nagyobb a teljesítménye, ame-
lyik ezt a munkát rövidebb idő alatt végzi el. Ebben az esetben a fehér zoknis gyerek
teljesítménye nagyobb. 2. Amikor az V. emeletre megy a táviratkihordó, akkor ötször
nagyobb munkát végez, mint amikor az I.-re megy. Ez azonban nem ötször annyi
ideig tart, mint amikor az I. emeletre viszi a táviratot, hanem tovább, hiszen az V.
emeletre sétálva megy fel. Tehát ekkor kisebb a teljesítménye. 3. Ha két test azonos
ideig végez munkát, akkor annak nagyobb a teljesítménye, amelyik az adott idő alatt
több munkát végez. A csacsi munkavégzése: Wcs = 100 N 200 m = 20 000 J. A
szánhúzó kutya munkavégzése: Wk = 30 N 500 m = 15 000 J < 20 000 J. Tehát a
csacsi teljesítménye a nagyobb. 4. A teljesítmény kiszámításához a munkavégzés
nagyságán kívül ismernünk kell még a munkavégzés időtartamát is. 5. Ha az emelő-
daru teljesítménye 5 kW az pl. azt jelenti, hogy 1 s alatt 5 kJ, vagy 4 s alatt 20 kJ
munkát végez. 6. a) P1 > P2; b) P1 > P2; c) P1 = P2. 7. P = W : t = 2565 kJ : 1 min
= 2 565 000 J : 60 s = 42 750 W = 42,75 kW a gépkocsi motorjának a teljesítménye.
8. Az emberi szív W = P t = 1,5 W 60 s = 90 J munkát végez percenként. 9. A 6
kW teljesítményű motor 1 s alatt 6 kJ munkát végez. 30 kJ munka elvégzéséhez any-
nyiszor 1 s-ra van szüksége, ahányszor a 30 nagyobb, mint a 6. Vagyis 5 s-ra van
szüksége.

8. A nyomás
1. Amikor a könyvet tartó zsineg jobban „vágja” az ujjunkat, mint a táska széles füle,
akkor a könyv súlyának és a zsineg ujjunkkal érintkező felületének hányadosa na-
gyobb, mint a táska súlyának és a táskafül kezünkkel érintkező felületének hányado-
sa. 2. Ha állunk, egész testsúlyunk a két talpunk alatti felületen, míg ha ülünk vagy
fekszünk, ennél sokkal nagyobb felületen oszlik el. Vagyis ha állunk a heverőn, a
heverő lábunk alatti részén sokkal nagyobb a nyomás, mint akkor, ha rendeltetés
szerűen használjuk a heverőt, azaz ülünk vagy fekszünk rajta. 3. Pl. azt jelenti, hogy
az épületek betonalapzatát m2-ként legfeljebb 3-10 MN nyomóerő terhelheti. 4. A 3 t
= 3000 kg tömegű lánctalpas traktor p = F : A = 30 000 N : 1,5 m2 = 20 000 Pa
nyomással nyomja a talajt. 5. Ha cipőben állunk a kavicsokon, akkor lábunkkal köz-
vetlenül nem a kavicsok, hanem cipőnk talpa érintkezik. Talpunkat nagyjából min-
denütt ugyanúgy nyomja a cipőtalp. Ha mezítláb állunk a kavicsokon, talpunknak
csak egy kis része érintkezik a kavicsokkal. Mivel az alátámasztás ilyenkor sokkal
kisebb felületű, mint amikor cipő van rajtunk, sokkal nagyobb a talpunkra ható nyo-
más, vagyis a kavicsok jobban nyomják a talpunkat, mint a cipőtalp. Ha viszont uj-
junk van a kövek helyén, és valaki merev talpú cipőben lép az ujjunkra, akkor súlya –
a cipőtalp „közvetítésével” – ujjunknak sokkal kisebb részére jut, mint ha mezítláb
tenné ugyanezt. Mivel az első esetben kisebb felültre jut ugyanakkora nyomóerő,
mint a másodikban, ezért az első esetben nagyobb nyomás terheli az ujjunkat, az fáj
jobban. 6. Minél több kerék van a repülőgép futóművén, annál nagyobb felületen
oszlik el a súlya, ezért annál kisebb nyomást fejt ki a talajra. 7. A szög, amikor be-
nyomjuk a fába, sokkal kisebb felületen érintkezik a kezünkkel, mint a rajzszög feje.
Ezért a szög sokkal nagyobb nyomást fejt ki a kezünkre. 8. Pl. bőrök, fémek meg-
munkálásakor, karó földbe verésekor, favágáskor nagy nyomás elérése a cél. 9. Pl. A
vasúti síneket azért fektetik talpfákra, hogy alátámasztási felületük növelésével csök-
kentsék a vasúti szerelvények által a talajra kifejtett nyomást. Válltáskákra, hátizsá-
kokra azért tesznek széles pántot, hogy minél kevésbé nyomják a vállunkat, kezün-
ket. A síléceknek is azért van viszonylag nagy felületük, hogy rajtuk állva kevésbé
nyomódjunk bele a hóba.

9. Nyomás folyadékban. Pascal törvénye

A gumimatracban mindenütt azonos a nyomás, tehát a kis felületű felfújónyílásra kis
erő hat. Ezért tudja egy gyerek is felfújni a gumimatracot. A százkilós ember nagy
felületen érintkezik a matraccal, ezért a felfújt matrac nagy erőt fejt ki rá.

10. A hidrosztatikai nyomás

1. A hidrosztatikai nyomás nagysága nem az edények alapterületével, hanem az edé-
nyekben levő víz magasságával függ össze. Ha különböző alapterületű edényekbe
azonos mennyiségű vizet öntünk, akkor abban az edényben lesz magasabban a víz,
amelyiknek kisebb az alapterülete. A hidrosztatikai nyomás tehát ennek az alján lesz
nagyobb. 2. Adott folyadékban a hidrosztatikai nyomás nagysága csak a folyadék-
felszíntől mért távolságtól függ. Tehát a felszín alatt 5 cm-re egy pohár vízben pon-
tosan ugyanakkora a nyomás, mint a Balatonban ugyanilyen „mélységben”. 3. A
folyadékfelszíntől mért távolsággal az oldalirányú nyomás is nő, ezért a gátak alsó
részét nagyobb nyomás terheli, mint a felsőt. Azért építik alul szélesebbre a gátakat,
mint felül, hogy a lenti nagyobb nyomásnak is ellen tudjanak állni. 4. Nem, mivel a
hidrosztatikai nyomás a folyadék súlyának a következménye. Ha a folyadéknak nincs
súlya, hidrosztatikai nyomása sincs.

11. Közlekedőedények
1. Ha a talajvíz szintje magasabban van, mint a pince padlója, akkor a talajvíz elönti
a szigeteletlen házak pincéit. 2. Az alsóbb emeleteken áramlik nagyobb nyomással a
víz a csapokból, mert azok vannak mélyebben a víztoronyban levő víz szintjéhez
viszonyítva. 3. Mivel a vízállásmutató átlátszó csöve és a kazán víztere ugyanazon
közlekedőedény részei, ezért a csőben levő vízszint magassága megegyezik a kazán-
ban levő vízszinttel. 4. Egy U alakú cső két ága közlekedőedényt alkot, tehát a csőbe
öntött víz szintje mindkét ágban ugyanolyan magasságban van, egy vízszintes síkot
határoznak meg. Ha tehát egy készülő felületet a két ágban levő víz szintjeihez igazí-
tunk, akkor a felület biztosan vízszintes lesz. Ha építkezéseknél (falazásnál, padlózat,
lábazat, födémek készítésénél) két üvegcsövet hosszú gumicsővel kötnek össze, még
két távolabbi rész is „szintbe hozható”.

12. A légnyomás
1. Mert a hegy teteje felett kisebb magasságú légoszlop van, mint a hegy lába felett.
2. Semekkora, mert nincs semmi, ami bent tartaná a higanyt a Torricelli-csőben. 3.
Az űrhajók olyan magasan keringenek a Föld felett, ahol már gyakorlatilag nincs
levegő, vagyis a légnyomás értéke nulla. Ezért a védőruhának kell biztosítania az
űrhajós számára a Föld felszínén megszokott légnyomást, különben az űrhajós a test-
üregeiben levő, a Föld felszíni nyomással megegyező nyomás következtében szabá-
lyosan felrobbanna. A védőruha ezen kívül még hőszigetelőként is működik. Bizto-
sítja az űrhajós számára a szükséges 20 oC körüli hőmérsékletet, hiszen a világűrben
mindenütt, ahol nem süt a Nap, –270 oC körüli hideg van. Ahol viszont süt, ott ret-
tentő a forróság. 4. A repülőgép szokásos repülési magasságában (8–10 km magas-
ságban a Föld felett) olyan alacsony a légnyomás és a hőmérséklet, amit különleges
védőruha nélkül az emberi szervezet nem tud elviselni. Ezért a repülőgép ablakainak
menet közben való kinyitása értelmetlen, sőt életveszélyes volna. 5. A normális lég-
nyomás 103 kPa, tehát az 1 m2 felületű asztallapot 103 kN erővel nyomja a levegő.
Azért nem szakad be ennek ellenére az asztallap, mert a levegő nemcsak fentről lefe-
lé, hanem lentről felfelé is ugyanekkora erővel nyomja az asztal lapját, tehát az asz-
tallapra ható eredő erő zérus.
13. Nyomáskülönbségen alapuló eszközök
1. Amikor kiszívunk egy kis levegőt a szívószálból, akkor a benne maradó levegő
nyomása csökken, és így a nagyobb nyomású külső levegő benyomja a szálba a ka-
kaót. 2. A gumimatracot felfújó pumpában két szelep van. Az egyik a matrac belse-
jével, a másik a külső levegővel „köti össze” a pumpa belső terét. Amikor rálépünk a
pumpára, a pumpában megnő a levegő nyomása. Ennek hatására bezárul a külső lég-
tér felőli szelep, a matrac felé eső pedig kinyílik. Ilyenkor ez utóbbin keresztül a
pumpában lévő levegő egy része beáramlik a gumimatracba. Amikor felemeljük a
lábunkat a pumpáról, akkor nő a pumpa belső térfogata, és közben csökken a benne
lévő levegő nyomása. Mivel ez mind a matrac belsejében levő, mind a külső levegő
nyomásánál kisebb, a matrac felé nyíló szelep bezáródik, a pumpa belső terét a külső
légtérrel összekötő szelep pedig kinyílik. Ilyenkor ez utóbbin keresztül levegő áram-
lik a pumpába. 3. Amikor lenyomjuk a szifon nyomókarját, a vízbe nyúló függőleges
cső felső vége a kifolyó nyíláson keresztül összeköttetésbe kerül a külső levegővel.
Ekkor a víz feletti, légnyomásnál nagyobb nyomás ezen keresztül kipréseli a vizet a
szifonból.

14. Arkhimédész törvénye

1. Adott folyadékban az egyenlő térfogatú testekre azonos nagyságú felhajtóerő hat.
2. A nagyobb térfogatú testre, vagyis a 20 cm3 térfogatúra hat nagyobb felhajtóerő. 3.
Adott folyadékban arra a testre hat nagyobb felhajtóerő, amelyiknek nagyobb a tér-
fogata. Az egyenlő súlyú testek közül annak nagyobb a térfogata, amelyiknek kisebb
a sűrűsége. Esetünkben tehát az alumíniumkockára hat nagyobb felhajtóerő. 4.
Ugyanarra a testre a nagyobb sűrűségű folyadékban hat nagyobb felhajtóerő. Ese-
tünkben vízben hat a rézdarabra nagyobb felhajtóerő. 5. A víz sűrűsége nagyobb,
mint az olajé, ezért a vízbe merülő hengerre nagyobb felhajtóerő hat, mint az olajba
merülőre. Ennek következtében a vízbe merülő henger kevésbé húzza a mérleget,
mint az olajba merülő, tehát felbomlik a mérleg egyensúlya. Méghozzá úgy, hogy a
vízbemerülő henger lesz magasabban. 6. A felhajtóerő nagysága a test által kiszorí-
tott folyadék térfogatától függ. Mivel ennek a nagysága nem függ attól, hogy a követ
1 m vagy fél méter mélyen tarjuk-e a víz alatt, ezért a kőre ható felhajtóerő nem kü-
lönbözik a két esetben. 7. A felhajtóerő nagysága egyenlő a kiszorított folyadék sú-
lyával, tehát a felhajtóerő 5 N. 8. A felhajtóerő nagysága akkora, mint a kiszorított
víz súlya. Az 1 m3 térfogatú víz tömege 1000 kg, tehát súlya 10 000 N.

15. A felhajtóerő és a gravitációs erő versengése. Az úszás

1. Az öntöttvas sűrűsége nagyobb, mint a petróleum sűrűsége, tehát a petróleumos
hordóba esett vasdarab lemerül. 2. A jég sűrűsége kisebb, mint a vízé, tehát a jég
úszik a vízen. 3. A zsír és az olaj sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége, ezért a zsír és
az olaj úszik a vízen. 4. Ha az égő denaturált szeszre vizet öntenénk, akkor – mivel a
denaturált szesz sűrűsége kisebb a víz sűrűségénél – a víz tetejére emelkedne, tehát
továbbra is érintkezne a levegővel, és tovább égne. 5. Az úszó testekre ható felhajtó-
erő akkora, mint a test súlya. Rakodás közben egyre nő a hajó súlya, tehát egyre na-
gyobb felhajtóerőnek kell rá hatnia. Ehhez egyre mélyebben kell a vízbe merülnie,
hogy egyre több vizet szoríthasson ki. 6. Úszáskor a testre ható felhajtóerő egyenlő a
test súlyával. A csónakra tehát 800 N felhajtóerő hat. 7. a) 50 N. b) A kiszorított víz
súlya 50 N, tehát tömege 5 kg. Az 5 kg tömegű víz térfogata pedig 5 dm3. 8. a)
0,6 N. b) Ha a labdát benyomjuk a víz alá, akkor 200 cm3 vizet szorít ki, ennek tö-
mege 200 g = 0,2 kg, aminek súlya pedig 2 N. A vízbenyomott labdára ható felhajtó-
erő 2 N. c) A labdára ható 0,6 N gravitációs erő lefelé mutat, a 2 N nagyságú felhaj-
tóerő felfelé. A labda akkor nem emelkedik ki a vízből, ha 2 N – 0,6 N = 1,4 N erő-
vel nyomjuk lefelé. 9. A felfújt műanyag tömlőnek viszonylag nagy a térfogata és
kicsi a súlya. Azért erősítik a kisgyermek karjára, hogy a tömlő és a gyermek együt-
tes súlya akkora legyen, mint a gyermek és a tömlő vízbemerülő részei által kiszorí-
tott víz súlya. Ilyenkor a gyermeket a felhajtóerő tartja egyensúlyban, a gyermek nem
merül el.

16. Összefoglalás
1. Az egyenlő karú mérleg akkor van egyensúlyban, ha mindkét serpenyőjében
ugyanakkora súlyú nehezékek vannak. Ha a bal oldali serpenyőben 0,1 kg tömegű,
azaz 1 N súlyú nehezék van, akkor a jobb oldali serpenyőjében a két egyenlő súlyú
nehezék külön-külön 0,5 N súlyú. 2. a) Ha az emelő bal oldalán a 100 N erőnek
50 cm a karja, akkor az emelőt a jobb oldalon 200 N erő 25 cm távolságban tudja
egyensúlyban tartani (lásd 8. ábra), b) lásd 9. ábra, c) lásd 10. ábra). 3. a) Az egyik
erő éppen 4-szer akkora, mint a másik. A 60 cm-es távolságot tehát 5 egyenlő részre
kell osztani, ebből 1 egység = 12 cm a 48 N erő karja, 4 egység = 48 cm pedig a ki-
sebb erő karja (lásd 11. ábra). b) Ebben az esetben a forgástengely a két erő hatásvo-
nalán kívül van, a nagyobb, a 48 N erőhöz közelebb. Ebben az esetben is igaz, hogy
a 4-szer kisebb erőnek 4-szer nagyobb a karja. A 60 cm tehát a nagyobb erő karjának
a 3-szorosa, azaz a forgástengely a 48 N nagyságú erőtől 20 cm távolságra van (lásd
12. ábra). 4. A lejtőn csak erőt lehet megtakarítani, munkát nem. A lejtőn felhúzás-
kor végzett munka: W = F s = 50 N 8 m = 400 J ugyanannyi, mintha emelnénk a
testet h = W : G = 400 J : 100 N = 4 m magasra. Ez a lejtő tehát 4 m magas. 5. P =
(F l) : t = (60 N 8 m) : 6 s = 80 W. 6. Ha állunk a gumimatracon, sokkal nagyobb
nyomást fejtünk ki rá, mint amikor fekszünk rajta. Álláskor testsúlyunk sokkal ki-
sebb felületen oszlik el, mint amikor fekszünk rajta. 7. A talajra kifejtett nyomás: p =
F : A = 35 000 N : 2 m2 = 17 500 Pa. 8. Ha a csőben levő víz szintje magasabban
van, mint az edényben lévő, akkor a hártya síkjában a lefelé irányuló nyomás na-
gyobb, mint a felfelé irányuló, tehát a cső alján lévő gumihártya kidomborodik. Ha
viszont a csőben alacsonyabban van a vízszint, mint az edényben, akkor a hártyára
felfelé ható nagyobb nyomás a gumihártyát benyomja a csőbe. 9. A Torricelli-
kísérletet bármilyen folyadékkal el lehet végezni, a szükséges csőhosszat azonban ki
kell számítani. Ha a légnyomás a 13,6 g/cm3 sűrűségű higanyt 76 cm magasra nyom-
ja a csőben, akkor a 13,6-szer kisebb, 1 g/cm3 sűrűségű vizet 13,6-szer magasabbra
nyomja: hv = 76 cm 13,6 = 1033,6 cm = 10,34 m hosszú csőre volna szükség. Te-
hát egy 1 m hosszú csővel nem lehet elvégezni ezt a kísérletet. 10. A felhajtóerő
nagysága a kiszorított folyadék súlyával egyezik meg. Mivel a kő által kiszorított
folyadéknak a súlya, ill. térfogata csak a kő saját térfogatától függ, ezért nem válto-
zik meg a kőre ható felhajtóerő, ha több vizet öntünk az akváriumba. 11. A 100 cm3
térfogatú alumíniumdarabra ható felhajtóerő nagysága = 100 cm3 térfogatú víz súlya.
Vagyis tömege: m = 100g, ill. súlya: G = 1 N. Az ugyanakkora térfogatú vasdarabra
ugyanekkora felhajtóerő hat vízben. 12. A 100 cm3 térfogatú vasdarabra ható felhaj-
tóerő nagysága olajban akkora, mint 100 cm3 térfogatú olaj súlya. 1 cm3 térfogatú
olaj tömege 0,9 g, 100 cm3 térfogatú olaj tömege m = 90 g, súlya pedig 0,9 N. Tehát
100 cm3 térfogatú vasdarabra ható felhajtóerő nagysága olajban 0,9 N. 13. a) 400 kN.
b) A hajó vízben lévő részére hat 400 000 N erő, a hajó tehát ilyen súlyú vizet szorít
ki. Ilyen súlyú víz tömege 40 000 kg, térfogata pedig 40 m3. A hajónak tehát 40 m3
térfogatú része van vízben.
III. Energia. Anyagszerkezet. Hőtan
1. Hőmérséklet. Termikus kölcsönhatás
1. A tojások hőmérséklete csökken, a vízé pedig emelkedik. 2. a) Azért, mert a hő-
mérőben lévő higany felmelegedéséhez időre van szükség. b) Azért, mert ilyenkor
nem jól érintkezik a testünkkel. 3. Előfordulhat, pl. nyári estéken. A levegő napnyug-
ta után gyorsabban hűl, mint a víz.

2. Ismerkedés az energiával
1. Pl. földgáz, urán, PB-gáz. 2. Pl. szél-, víz-, atomerőmű. 4. Ha azonos körülmények
között egyszer több, másszor kevesebb vizet melegítünk, akkor a több víz lassabban
melegszik, azaz lassabban nő a hőmérséklete. Tehát a B egyenes vonatkozik a több
vízre.

3. Az égéshő
1. 1 kg barnaszén elégetésekor 12 000 kJ energiát használunk el, 2 kg elégetésekor 2-
szer ennyit, vagyis 24 000 kJ-t. 2. 1 kg pécsi szén elégésekor 32 000 kJ energiát ad át
a környezetének, 1 kg fa elégésekor pedig 18 000 kJ-t. Tehát a kazánban levő víz
hőmérséklete akkor melegszik jobban, ha 1 kg pécsi szénnel melegítjük. 3. Azt jelen-
ti, hogy 1 kg benzin elégése közben 44 000 kJ energiát ad át a környezetének.
4. 18 000 kJ/kg.

4. Melegítsünk különböző anyagokat! A fajhő

1. A víz 1 kg-jának 1 oC-kal való melegítéséhez kell a legtöbb, az arany és az ólom
1 kg-jának 1 oC-kal való melegítéséhez kell a legkevesebb energia. 2. Ha azonos mó-
don melegítünk két anyagot, akkor azonos idő alatt annak a hőmérséklete nő na-
gyobb mértékben, amelyiknek kisebb a fajhője. Esetünkben a cukor hőmérséklete nő
nagyobb mértékben. 3. Ha egyformán melegítünk azonos tömegű vizet és olajat, ak-
kor a víz lassabban melegszik, mint az olaj, mert nagyobb a fajhője. Tehát a b egye-
nes vonatkozik a vízre. 4. Mivel az üveg fajhője ugyanakkora, mint a vasé, ezért ha
azonos tömegű üveget és vasat 5 oC-kal melegítünk fel, akkor energiájuk azonos
kJ
mértékben nő. 5. 0,9 . 6. 2,1 kJ energia szükséges ahhoz, hogy 1 kg jég hő-
kg . o C
mérsékletét 1 oC-kal emeljük. 7. 2 kg víz hőmérsékletének 8 oC-kal való melegítésé-
hez fele annyi energia szükséges, mint 2 2 kg = 4 kg víz ugyanilyen mértékű mele-
gítéséhez. Tehát a 4 kg víz melegítéséhez kell több energia. 8. 0,5 kJ-lal.

5. Az anyag részecskékből áll

1. A kapkodó csomagolás közben nincs idő arra, hogy a táskába kerülő dolgokat pon-
tosan egymás mellé illesszük, ezért sok üres hely marad a becsomagolt dolgok kö-
zött. 2. Amikor vonalat húzunk, akkor rányomjuk a ceruzát a papírra, így a grafit
benyomul a papír (szabad szemmel nem látható) hézagaiba. Emiatt a grafit és a papír
egyrészt nagy felületen érintkezik egymással, másrészt sok grafit és papírrészecske
kerül elég közel egymáshoz. Amikor csupán rászórjuk a grafitport a papírlapra, akkor
csak kevés helyen érintkeznek egymással a papír és grafitrészecskék, másrészt keve-
sebb papír- és grafitrészecske kerül elég közel egymáshoz.

6. A részecskék szüntelenül mozognak

1. Pl. a nyíló orgona illata szélcsendes időben is eljut a kert távoli részeiben, a tejbe
cseppentett kávé „magától” is elkeveredik a tejjel. 2. Az, hogy az ételszagot okozó
anyagok részecskéi mozognak. 3. Kevés. 4. Mert a benzin részecskéi mozognak. 5.
Mert a víz és a tej részecskéi mozgásuk közben összekeverednek. 6. A füst részecs-
kéi hozzátapadnak a ruha anyagához is, a hajhoz is. 7. A forróban, mert minél maga-
sabb egy anyag hőmérséklete annál gyorsabban mozognak a részecskéi.

7. A szilárd testek hőtágulása

1. Az elektromos távvezetékek a nyári melegben megnyúlnak, a téli hidegben pedig
összehúzódnak. 2. Mert a fogzománc és a fog zománc alatti része nem azonos módon
tágulnak a forró étel, illetve nem azonos módon húzódnak össze a jeges ital hatására.
Ilyenkor a fogzománcon repedések keletkeznek. 3. A rövid ideig tartó melegítés alatt
csak az üveg nyaka melegszik fel és tágul ki, de a dugó még nem. 4. Az azonos mér-
tékű hűtés közben az alumíniumrúd húzódik össze nagyobb mértékben, tehát a vas-
rúd hossza lesz nagyobb.

8. A folyadékok és a gázok hőtágulása

1. A meleg vízzel közvetlenül az üvegcső érintkezik, ezért az tágul ki először. Az így
megnagyobbodott űrtartalmú edényben addig süllyed a folyadék felszíne, amíg a
folyadék is fel nem melegszik. 2. Azért emelkedik a folyadékszint az üvegcsőben,
mert adott mértékű melegítés hatására a folyadék jobban tágul, mint a szilárd üveg.
3. 1 liter petróleum térfogata 10 oC melegítés hatására 9 ml-rel nő, tehát ennyi ömlik
ki a színültig töltött edényből a melegítés hatására. 4. Mindkét esetben nő a víz térfo-
gata. 5. Azért, mert a felmelegedés hatására a szórófejes dobozban levő hajtógáz
nyomása annyira megnőhet, hogy szétnyomhatja a doboz falát. 6. A szifonpatronokat
a hűtőszekrényben célszerűbb tárolni, mert a hűtőszekrény belső terének alacsonyabb
hőmérsékletén kisebb a patronban lévő gáz túlnyomása, mint a tűzhely környéki hő-
mérsékleten. A hűtőszekrényben kevésbé „akar” kijönni a gáz patronból.

9. Az olvadás
1. Pl. olaj, benzin, víz, alkohol, ecet, higany. 2. Pl. vas, üveg, réz, alumínium, cukor,
gyémánt. 3. A vas olvadáspontja 1536 oC, a rézé 1083 oC, azaz előbb olvad el a réz-
edény, mint a benne lévő vas. Eszerint rézedényben nem lehet vasat olvasztani. 4. Az
attól függ, milyen hőmérsékleten. 160 oC alatt szilárd, 160 oC felett folyékony. 5. Az
alkohol olvadáspontja –112 oC, tehát az ennél 2 oC-kal melegebb, –100 oC-os alkohol
folyékony. 6. A benzin azért nem fagy meg a hűtővízzel együtt, mert alacsonyabb a
fagyáspontja, mint a hűtővízé. 7. 1 kg 820 oC-os konyhasó megolvasztásához 517 kJ
energia szükséges. 8. 1 kg 160 oC-os cukor megolvasztásához 60 kJ energia szüksé-
ges. 30 kJ energiával csak ½ kg 160 oC-os cukrot lehet megolvasztani. 9. 1 kg 0 oC-
os jég megolvasztásához 333 kJ energia szükséges. 111 kJ energiával csak a jég 1/3-
át lehet megolvasztani. A melegítés után tehát 2/3 kg 0 oC-os jég és 1/3 kg 0 oC-os
víz van az edényben. 10. Azért hűti jobban az üdítőitalt a jég, mint a 0 oC-os víz,
mert a jég akkor is hűti az üdítőitalt, amikor olvad. Ugyanis az olvadásához szüksé-
ges energiát is a környezetétől, ebben az esetben az üdítőitaltól vonja el. 11. Az olva-
dáshoz szükséges energiát a hó a környezetétől vonja el, ha annak a hőmérséklete
magasabb, mint az övé. A 0 oC-os környezetben tehát nem indul meg a hó olvadása.
12. Miközben az olvadó hó energiát vesz fel a környezetétől, a környezet energiája és
hőmérséklete csökken. Az olvadó hó tehát hűti a környezetét.

10. A fagyás
1. Az arany fagyáspontja 1063 oC, azaz ezen a hőmérsékleten szilárdul meg a folyé-
kony arany. Fagyáshője 65 kJ/kg, vagyis az 1 kg 1063 oC-os folyékony arany 65 kJ
energiát ad le, miközben megszilárdul. 2. 1 kg 0 oC-os víz 333 kJ energiát ad le mi-
közben 0 oC-os jéggé válik. 3. 1 kg víz 333 kJ energiával melegíti a környezetét mi-
közben megfagy. 2 kg víz 2-szer ennyivel, vagyis 666 kJ energiával. 4. A folyamat
elején is 1 kg 0 oC-os jegünk van, és a végén is. A jég az olvadás során felvett ener-
giát a fagyás közben leadta, vagyis összességében semennyivel sem változott az
energiája. 5. Amikor a tó vize fagyni kezd, akkor a levegő hőmérsékletének 0 oC-nál
alacsonyabbnak kell lennie. 6. Az ólom fagyáshője 24 kJ/kg, ha tehát a fagyáspontján
lévő 1 kg folyékony ólom 12 kJ energiát ad le, akkor ez azt jelzi, hogy ½ kg ólom
szilárdult meg, a többi ólom még folyékony állapotban van. 7. A víz fagyás közben
kitágul. Ha tehát nem engednék ki fagyveszély esetén a vizet a csövekből, akkor a
megfagyó víz szétrepesztené, tönkretenné a csöveket. 8. A sziklák repedéseibe be-
folyt víz a téli hidegek idején megfagy, közben kitágul, és eközben szétrepeszti a
sziklákat. 9. A kőszobrok repedéseibe befolyó víz télen megfagy, és mert közben
kitágul, szétrepeszti, tönkreteszi a szobrokat. Azért, hogy ezt elkerüljék, a téli hide-
gek beállta előtt, ponyvával takarják le a féltettebb szobrokat.

11. A párolgás
1. Azért szárítják így a gyümölcsöket, a gombát, hogy nagyobb felületen érintkez-
hessenek a levegővel, és emiatt gyorsabban száradjanak. 2. Azért, hogy elfújja a
hajunk körüli párás levegőt, és helyébe száraz, meleg levegő jusson. Ezek következ-
tében rövidebb idő alatt szárad meg a hajunk. 3. Fedetlenben, mert így eltávozhat az
étel felszínéről az elpárolgott gőzök egy része, ami lehetővé teszi az étel további pá-
rolgását, azaz gyorsabb hűlését. 4. Azért, mert az esőkabát anyaga nemcsak az esővíz
befelé jutását akadályozza meg, hanem testünk párájának kifelé történő távozását is.
Emiatt testünk nem tud a szükséges mértékben párologni, nem tud működni az izza-
dás testhőmérsékletet mérséklő hatása. Ezért érezhetjük kellemetlenül melegnek a
műanyag esőkabátot. 5. Kiterítve, mert nagyobb felületen gyorsabb a párolgás.

12. A forrás és a lecsapódás

1. a) olvadás, b) párolgás, c) párolgás, d) fagyás, e) lecsapódás, f) párolgás. 2. Víz-
gőz. 3. Az éter forráspontja 35 oC. Az ilyen hőmérsékletű vizet melegnek, esetleg
forrónak érezzük, de – mivel alacsonyabb az emberi test átlagos 36,5 oC-os hőmér-
sékleténél – biztosan nem égetné meg a kezünket a forrásban lévő éter.
4. 1 kg 100 oC-os víz elforralásához 2260 kJ energia szükséges, 2 kg elforralásához
2-szer ennyi, azaz 4520 kJ energia szükséges. 5. Azt jelenti, hogy 1 kg –192 oC-os
folyékony levegő ugyanilyen hőmérsékletű légneművé alakításához 210 kJ energia
szükséges. 6. 78 oC az alkohol forráspontja. Ezen a hőmérsékleten az alkohol lehet
folyékony is, és légnemű is. 7. A víz 100 oC-on forr, ha energiát közlünk vele. A 100
o
C-os víz azonban nem tudja melegíteni a 100 oC-os másik vizet, egyik nem tud
energiát elvonni a másiktól. Tehát vizet 100 oC-os víz bevezetésével nem lehet for-
rásba hozni. 8. A hideg téli utcáról a jól fűtött szobába kerülő szemüveg hőmérsékle-
te általában jóval alacsonyabb, mint a szobában lévő levegő hőmérséklete. Amikor a
szemüveggel érintkező páradúsabb, meleg levegő lehűl, kicsapódik a benne lévő pára
egy része.

13. Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás – Kiegészítő anyag

1. A toll is és a vatta is laza szerkezetű anyagok, sok levegő van a tollak és a vatta
szálai között, tehát jó hőszigetelők. Ezért érdemes velük tölteni a télen használatos
takarókat. 2. Azért, mert a fém jó hővezető. 3. A levegő jó (és olcsó) hőszigetelő,
tehát a kettős üvegfalú ablak külső és a szoba felé eső, belső oldala között sokkal
nagyobb hőmérséklet-különbség alakulhat ki, mint a szimpla falú ablak esetén. 4. A
hálófülke fala és a sátorlap közötti levegőréteg – hőszigetelő tulajdonsága miatt –
nagyobb hőmérséklet-különbség fenntartására képes a külső és belső hőmérséklet
között, mint a sátor szimpla fala. 5. A kő, a szikla, a talaj – különösen több méter
vastag rétegben – jó hőszigetelők. Ezért sem a föld alatti üregek, sem a várak belső
tereinek hőmérséklete nyáron nem nagyon melegszik fel, és télen sem hűl le lényege-
sen. 6. A jég rossz hővezető, ezért a vastag jégréteg megakadályozza azt, hogy a
mélyhűtő belseje a szokásos energiafelhasználás mellett lehűljön az előírt hőmérsék-
letre. 7. A lángnyelvekben apró, izzó részecskék vannak, amelyeket a felfelé áramló
meleg levegő ragad magával. A felfelé áramló meleg levegő nyomása kissé nagyobb
a körülötte lévő hidegebb levegő nyomásánál. Az így kialakuló nyomáskülönbségek
okozzák a lángnyelvek ide-oda mozgását, csapdosását. 8. Nyáron a tavak, tengerek
vizét a Nap és a levegő melegíti, természetesen felülről. Mivel a meleg víz sűrűsége
kisebb, mint a hideg vízé, ezért az helyezkedik el felül. Eszerint áramlás ilyen eset-
ben nem alakul ki az alul lévő hidegebb és a felül lévő melegebb rétegek között. És
mivel a víz rossz hővezető, akár sok oC fok hőmérséklet-különbség is állandósulhat
az áramlatoktól mentes, nyugodt vizek felsőbb és alsóbb rétegi között. 9. A meleg
levegő felfelé száll, tehát a meleg a levegő a szoba mennyezet alatti részében gyűlik
össze. A magas szobákban több levegőt kell felmelegíteni, mint az alacsonyabbakban
ahhoz, hogy a padló szintjén lévő levegő is felmelegedjék.

14. A mozgási energia

1. Pl. a vonat, az autó, a motorkerékpár, a repülőgép vagy a hajó mozgási energiája is
egy másik test kémiai energiájának csökkenése közben szokott nőni. 2. Az elhajított,
éppen repülő széndarabnak van mozgási, helyzeti és belső energiája is.

15. Az energia megmaradása. Rugalmas és gravitációs (helyzeti) energia

1. Amikor egy meteor a Föld légkörébe kerülve felizzik, akkor csökken a gravitációs
energiája, nő a belső és a mozgási energiája. 2. Pl. amikor a tolató mozdony neki-
megy az ütközőnek, akkor az ütközőnek az összenyomódás közben nő a rugalmas
energiája, ezalatt a mozdony sebessége, azaz a mozgási energiája csökken. 3. Nő a
gravitációs energiája pl. felugrás közben a rúdugrónak, a magasugrónak, a műkorcso-
lyázónak, a feldobott labdának stb. 4. A patak leeső vízének magassági energiáját
hasznosítjuk. 5. Az íj rugalmas energiája csökken, a nyíl mozgási energiája nő.

16. Energia, munka, hő – Kiegészítő anyag

1. Pl. az induló szánkó felgyorsul, ha húzzuk. 2. Pl. az állandó sebességgel csúszó
szánkó, összenyomás közben a rugó stb. 3. Darálás közben az elektromos energia,
pontosabban a kés mozgási energiája alakul súrlódás révén a kávé belső energiájává.
4. A csúszdán lecsúszó gyereknek csökken a magassági energiája és nő a mozgási
energiája. 5. 20 J-lal. 6. A melegítés teljesítménye 10 perc = 600 s alatt: P = E : t =
600 kJ : 600 s = 1 kW. 7. P = E : t = 400 kJ : 800 s = 0,5 kW = 500 W. 8. A
600 W-os merülőforraló 600 J energiát ad le másodpercenként. 1800 kJ leadása tehát
1 800 000 : 600 = 3000, vagyis 3000 s-ig, azaz 50 percig tart.

17. A hatásfok
1. Azt jelenti, hogy a motorban elégő üzemanyag energiájának csak 40%-a fordítódik
a motor működtetésére, a többi energia melegíti a környezetet. 2. a) = Wh : Ebe =
25 000 kJ : 75 000 kJ = 0,33 = 33%. b) A kárba veszett energia a környezetet melegí-
ti. 3. A kis lángnak nagyobb, a nagy lángnak csak kisebb része melegíti a kis lábast.
Tehát az összes elégetett gáz felszabaduló energiájának nagyobb hányada hasznosul
kis láng alkalmazása esetén, mint nagy láng esetén. 4. = Wh : Ebe = Wh : (G h)
= 160 kJ : (60 000 N 4 m) = 160 kJ : 240 000 J = 160 kJ : 240 kJ = 2/3 = 0,66
= 66%. 5. = Wh : (Lé m)= 40 000 kJ : (20 000 kJ/kg 4 kg) = 40 000 kJ :
80 000kJ = 50%. 6. Az 1 kW teljesítményű főzőlap minden másodpercben 1 kJ ener-
giát ad le a környezetének. Ha ennek 50% a hatásfoka, az azt jelenti, hogy a lábas víz
felforralására ebből másodpercenként csak 0,5 kJ energia jut. A többi a víz melegíté-
se szempontjából kárba vész. 120 kJ energiát annyi másodperc alatt ad le ez a főző-
lap, ahányszor 120 nagyobb a 0,5-nél, vagyis 240 s = 4 perc alatt.

18. Hőerőgépek
1. Pl. elektromotor, gázturbina. 2. Pl. gondoskodni kell arról, hogy az üzemanyag a
lehető legtökéletesebben égjen el a hengerben, biztosítani kell, hogy minél kevesebb
környezetre káros anyag kerüljön ki a kipufogóból a levegőbe. Ez utóbbi célt szolgál-
ja a katalizátoros szűrő.

19. Összefoglalás
1. Egy test hőmérsékletének a csökkenése annál gyorsabb, minél nagyobb a saját és a
környezete hőmérsékletének a különbsége. A fémdarab abban az anyagban hűl le
gyorsabban, amelyiknek a hőmérséklete kisebb mértékben nő a hűtés közben felvett
energia hatására. Az ilyen tulajdonságú anyagnak nagy a fajhője és a tömege. Ezért a
víz a hatékonyabb hűtőközeg, mint a levegő. 2. A melegebb test addig melegíti a vele
érintkező hidegebbet, amíg közös nem lesz a hőmérsékletük. A közben leadott ener-
gia éppen annyi, mint a hidegebb által felvett energia. Egyenlő tömegű testek esetén
a kis fajhőjű test hőmérséklete változik jobban, mint a nagyobb fajhőjűé. Mivel a vas
kJ kJ
fajhője 0,4 o
, a vízé pedig 4,2 , ezért a hőmérsékleti egyensúly kialaku-
kg . C kg . o C
lásáig a vasnak kb. 10-szer nagyobb mértékben változik meg a hőmérséklete, mint a
vízé. Ha tehát akár a hideg vízbe tesszük a forró vasat, akár a forró vízbe tesszük a
hideg vasat, a közös hőmérséklet mindig a víz eredeti hőmérsékletéhez lesz köze-
lebb. Vagyis nem lesz azonos a végső hőmérséklet a két esetben. 3. Ha folyamatosan
pótoljuk a párolgáshoz szükséges energiát, vagyis megfelelő mértékben folyamato-
san melegítjük a párolgó anyagot, akkor párolgás közben sem csökken a hőmérsékle-
te. 4. A két olvadáspontján lévő azonos tömegű anyag közül a konyhasó megolvasz-
tásához szükséges több energia. 5. Pl. ha sót szórunk a levesbe, az egész leves sóssá
válik akkor is, ha nem keverjük meg, a frissen sült sütemény illata „bemegy” a szo-
bába, az ablak előtt virágzó akácfa illatát a szobában is lehet érezni. 6. A kölni ré-
szecskéi mozognak. 7. 1,2 mm-rel. 8. Az állítás csak akkor igaz, ha hozzátesszük:
szobahőmérsékleten. 9. Nem, csupán annyit jelent, hogy nemcsak az a test kapja az
energiát, amelyiknek adni szeretnénk, hanem a környezetének is jut belőle.