1.

Ápolási alapismeretek
1.1. Az ápolás célja
A beteg önálló képességének helyreállítása, a betegség okozta fájdalom csökkentése és a
szenvedés enyhítése, szükségletek felismerése, a kezelőorvos által elrendelt terápiás
tervben előírt beavatkozások végrehajtása és az egészségnevelési és tanácsadási feladatok
elvégzése.
1.2. Ápolás meghatározása és célja
Az 1997. évi CLIV. Törvényben foglaltak szerint az ápolás azoknak az ápolási és gondozási
eljárásoknak az összessége, melyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség
megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a
szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának megőrzésével, környezetének az
ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával.
1.3. Az ápolástörténet néhány adata
Az ápolástörténet legemlékezetesebb és korának legjelentősebb alakja Florence Nightingale
- a betegellátási rendszer átszervezésével 40%-ról 2%-ra csökkentette a halálozást az I.
világháború idején. Később ápolóképző iskolát alapított.
Magyarországi ápolástörténet:
1805. Bene Ferenc szervezésében tanfolyami képzés
1835. Bugát Pál javaslata alapján betegápoló intézetet állítottak fel és 2 éves betegápolói
tanfolyamot szerveztek
1848. Meszlényiné Kossuth Zsuzsa honvédség főápolónője
Ápolás a XX. század végén
 Kalkuttai Teréz anya, aki megalapította a Szeretet Missionáriusai rendet 1950-ben.
1.4. Egészség - betegség
 WHO-1948- egészség fogalma: teljes fizikai,szellemi és szociális jólét állapota, nem
csak a betegség és nyomorúság hiánya.
 WHO-1990- az egészség annak a mértéke, ahogyan az egyén vagy csoport, képes
egyrészt megvalósítani törekvéseit és kielégíteni a szükségleteit, másrészt képes
megváltoztatni a környezetét, vagy képes idomulni ahhoz. Ezért az egészséget a
mindennapi élet erőforrásának tekinti és nem az élet céljának.
 Ennek alapján az egészség a mindennapi élet forrása, de nem az élet célja. Mint az
élet forrása. Lehetőséget és képességet takar, az élet teljesítményre való
alkalmasságát jelenti.
 Az egészség pozitív értelmezése: az egészségügy az embereket vezesse az
egészséghez, és ne a betegségtől igyekezzék eltávolítani. A pozitív egészség az
életminőséggel áll kapcsolatban, és többet jelent, mint a betegség hiányát, a
környezethez való alkalmazkodást, a kommunikációs kapcsolatot, a társadalomba
való beépülésre a társas támogatórendszer védelmére.
 Az egészség érték is, mely az emberi értékekből építkezik, és szoros kapcsoltban áll
a testi, szellemi, lelki és szociális lét értékeinek védelmével.
 1.5. Az egészségi állapot tényezői
1.5.1. Külső tényezők:
1. Környezeti állapot
2. Kulturális háttér
3. Jóléti szolgáltatások
4. Gazdasági és szociális tényezők
5. Szocializáció-családi háttér
1.5.2. Belső tényezők:
 emocionális- érzelmi
 lelki
 intellektuális háttér
 az ember saját állapotának felismerése
1.6. Megelőzés-prevenció
 Elsődleges megelőzés- primer prevenció - a betegségek kialakulásának megelőzését
jelenti
  Másodlagos megelőzés- szekunder prevenció a betegség korai felismeréséről a
kezelés és az egészség helyreállításáról szól
 Harmadlagos megelőzés- tercier prevenció - rehabilitáció- a megromlott egészségi
állapot helyreállítása, illetve az állapot romlásának megakadályozása
1.7. A betegség fogalma és fázisai
A betegség fogalma: a betegség meghatározható a test részeinek rendellenes működésével
a normálistól eltérő körülmények miatt.
1.7.3. A betegség fázisai:
 Első fázis a tünetek észlelése
 Második fázis a beteg szerep feltételezése
 Harmadik fázis az egyén kapcsolatba lép az egészségügyi ellátó rendszerrel
 Negyedik fázis a függőségi betegszerep
 Ötödik fázis a felépülés és a rehabilitáció szakasza
1.8. A betegség típusa és szakaszai
A betegség időtartamát tekintve:
 Heveny-akut (1-2 naptó-1-2 hétig)
 Félheveny-szubakut (hónapokig)
 Idült-krónikus (évekig, de akár az élet végéig)
1.8.4. A megbetegedés szakaszai:
 Lappangási szak - inkubáció
 Bevezető szak - prodomális szak
 Elfogadás időszaka - manifeszt szak
 Lábadozás időszaka - rekonvaleszcencia
1.9. Az ápolás folyamata
1.9.5. Az ápolási folyamat elemei:
 Ápolási szükséglet megállapítása
 Tervezés
 Az ápolási terv végrehajtása
 Értékelés, visszacsatolás
Az ápolás összetevői:
 Normális légzés, megfelelő étkezés, ivás, váladékürítési folyamatok kielégítése,
mozgás, alvás pihenési szüks. Kielégítése,megfelelő ruházat, normális testhő
biztosítása, személyi higiéne, környezeti veszélyek elkerülése, kommunikáció,
istentisztelet vallásnak megfelelően, munka, játék, tanulás
1.10. Alapápolási feladatok
 Betegágy-ágyzás
 Kényelmi eszközök:
1. Ágykarosszék
2. Kapaszkodóhát és lábtámasz
3. Spanyolfaletetőasztal
4. Kádliftbetegemelő
5. Antidecubitus matrac
6. Sarok és könyökgyűrű
7. NővérhívóWC emelő
8. Kerekesszéktámbotok, stb.
1.11. Mozgás, mobilizálás
Mobilitás az a képesség, amikor az egyén képes az önálló, szabad mozgásra.
Inmobilitás: Az egyén nem képes önállóan a hely és helyzetváltoztatásra
1.11.6. Mozgás típusai:
 Aktív
 passzív
1.12. Személyi higiéne
1.12.7. Főbb területei:
 teljes ágyfürdő
 kádfürdő
  zuhanyozás
 hajápolás
 szem,-és szájápolás
 körömápolás
 borotválás (férfiaknál)
 
Cél: A higiénés szükséglet kielégítésekor, a bőr tisztán tartása, a bőr vérkeringésének és a
beteg közérzetének javítása. A megfelelő testi higiéne elérése céljából zuhanyzóban,
kádban, vagy ágyban fürdetheti meg a beteget.
A gondozó védőfelszerelése:
 Vízhatlan kötény
 Gumikesztyű
 Eszközfertőtlenítő szerek
1.13. Táplálkozás és folyadékszükséglet biztosítása
Az egészséges táplálkozás lényege, hogy a szervezet a létfontosságú tápanyagokból a
megfelelő mennyiséget kapja.
1.13.8. A táplálék összetevői:
 Szénhidrátok
 Zsírok
 Fehérjék
 Ásványi anyagok
 vitaminok
1.14. Ürítési szükségletek
1.14.9. Vizelet
 Napi vizelet ürítés - diurézis, normálisan szalmasárga, áttetsző
 Bő vizelés - poliuria, akkor van, ha a napi vizelet mennyisége 2500 ml felett van
 Elégtelen vizelés - oliguria, a napi vizelet mennyisége 500 ml, vagy kevesebb
Vizeletürítési problémák
 Vizeletretenció
 Vizeletcsöpögés
 Vizelet-inkontinencia
1.14.10. Széklet ürítés
Normál esetben naponta, kétnaponta egyszer, esetleg naponta kétszer, formált puha állagú,
melynek mennyisége kb. 150 gr.
Leggyakoribb székletürítési zavarok
 Székrekedés - obstipáció
 Hasmenés – diarrhoea
1.15. Dekubitusz
A dekubitusz (felfekvés): tartós nyomás, nyíró és súrlódó hatások eredményeképpen létrejött
körülírt szövetelhalás.
 
1.15.11. A felfekvés kialakulásának szakaszai:
 Bőrpír
 Hámhiány
 Szövetelhalás
 szövethiány
Norton skála a felfekvés kialakulásának lehetőségét jelző tényezők megállapítására
használják.
Öt kockázati tényezőt vesz figyelembe:
 Fizikai állapotot - általános állapot
 Szellemi állapotot - mentális állapot
 Aktivitást
 Mobilitást
 inkontinenciát
1.16. Gyógyszerelés
  Gyógyszerformák
 Gyógyszerek alkalmazási módjai
 Gyógyszerek tárolása
 Gyógyszerosztás
 Injekciózás
 Intrakután - a bőr tétegei közé
 Szubkután - közvetlenül a bőr mély rétegeibe
 Intramuszkuláris - az izom szöveteibe
1.17. Haldoklók, elhunytak
1.17.12. A haldokló beteg ellátása
A haldoklás szakaszai
 Elutasítás
 Harag
 Alkudozás
 Depresszió
 Belenyugvás
 A gondozó és a haldokló viszonya
 A halál klinikai és biológiai jelei
 A halott körüli teendők
 A gyász - szakaszai megegyeznek a haldoklás szakaszaival
 Segítségnyújtás a gyászmunkában
2. Ápolási ismeretek II.
2.1. Ápolási gondozási anamnézis
 Gyógyszerérzékenység  Emésztés
 Alkat arányos, túltáplált, sovány  Stoma:
 Bőr tiszta, ép, seb, decubitus,  Kiválasztás
egyéb  Vizelet
 Légzésszabályos, szapora, lassú,  Széklet
kapkodó  Tisztálkodás
 Köhögés  Kommunikáció
 Tracheostoma: oxigén szükséglet  Beszéd
 Mozgásképesség  Beszéd megértése
 Helyzetváltoztatás  Emlékezés
 segédeszközzel  Tájékozódás
 Érzékelés  Kedély állapot
 Látás  zavartság
 Hallás  Alvás
 Táplálkozás  Foglalkoztatás
 Étvágy  Érdeklődési kör
 Fogazat  Képesség
 Étrend  Hobbi
 Rágás, nyelés  Szabadidő eltöltése
 Étkezés  Ápolási terv
 
2.2. Alvás és pihenés
Maslow-féle szüks.piramis első lépcsőfoka a fiziológiás szükséglet, ennek eleme az alvás és
pihenés
Pihenés szükséglet életkoronként és személyenként más és más.
Pihenés formái: aktív és passzív
Alvási igény: életkoromként változó
 2.2.1. Alvás fázisai
 I. fázis: álmosság
 II. fázis: ellazulás
 III. fázis: mély alvás
 IV. fázis: legmélyebb alvás
  V. fázis: REM
 Egyetlen éjszaka alatt 4-6 alkalommal, megy végig az egyén az 5 alvási fázison
 2.2.2. Alvászavarok:
1. Alvási apnoe
2. Álmatlanság - inszomnia
3. Éjszakai ágybavizelés
4. Narkolepszia - gyógyíthatatlan betegség
 2.3. Fájdalom megfigyelése
Fájdalom: kellemetlen, szubjektív érzet és érzelmi történés,amely fenyegető, vagy már
bekövetkezett szövetsérüléshez kapcsolódik, illetve ilyen sérülés jellemzi.
 
2.3.3. Fájdalom formái:
1. Akut - hirtelen és rövid ideig tart, erőssége változó
2. Krónikus - változó intenzitású, tartós
 A krónikus fájdalom pszichológiai hatásai
A fájdalom csillapítása
 2.4. Tudatállapot
 Tiszta tudatállapot: a feltett kérdésre, tiszta, adekvát választ ad, térbe, időben
orientált, ingerekre megfelelően reagál, gondolkodása logikus, hangulata,
magatartása szokásos
 Kóros tudatállapot: 9. Haláltusa - agónia
1. Érdektelenség, közöny - apátia  Magatartási állapot:
2. Aluszékonyság - szomnolencia 1. Együttműködő
3. Mélykábultság - szopor 2. Ellenkező
4. Eszméletlenség - kóma 3. Nyugtalan
5. Kóros jó hangulat - eufória 4. Bizalmatlan
6. Térbeli, időbeli tájékozatlanság - 5. Hipochonder
dezorientáltság 6. Szimuláns
7. Átmeneti tudatzavar - delírium 7. Disszimuláns
8. Remegő izgatottság - delírium 8. Hisztérikus
tremens 9. Tüneteket felnagyító – aggraváns
 
2.5. A váladék megfigyelése
 Váladék típusai: 1. Produktív köhögés
1. Köpet 2. Improduktív köhögés
2. Hányadék 3. Jellegzetes köpetek
3. Széklet, vizelet  Hányás, hányadék
4. Hüvelyváladék 1. Hányás a gyomortartalom szájon át
 Minden váladékot fertőzőforrásnak történő kiürítése
kell tekinteni. 2. Hányinger, sugárhányás
 Köhögés, köpet: 3. Jellegzetes hányadékok
 
2.6. Az egyes testrészek megfigyelése
Testalkat - konstitúció
Alkati típusok:
1. Részarányos - normoszténiás
2. Aszténiás - sovány
3. Piknikus - kissé kövér
4. Kevert alkati
 
Ideális testsúly meghatározására használják BMI testtömeg index
BMI 18.5 és 24.9 között normális, alatta sovány, felette elhízott.
Vércukorszint mérés
 2.6.4. Egyes testrészek megfigyelése
1. Arc kifejezése
 2. Látás
3. Fül vizsgálata
4. Orr vizsgálata
5. Ajak, szájüreg, nyelv
6. Nyak
7. Mellkas és has vizsgálata
8. Gerincoszlop megfigyelése
9. Végtagok megtekintése
10. Köröm és bőr
 2.7. Testhőmérséklet megfigyelése
 Testhő: 1. Emelkedett testhő
1. Normál - 36.4 °C - 37.2 °C  Szunferbilitás - hőemelkedés
2. Hipotermia - alacsony testhő  Febrisz - láz
 Enyhe fokú  Pirexia - magas láz
 Mérsékelt fokú  Hiperpirexia - túl magas láz
 Súlyos fokú  Eklapszia febrisz – lázgörcs
 Aggasztó
 
2.8. Légzés megfigyelése
 Külső légzés - belső légzés
 Normál légzésszám:
 Csecsemő - 30-35/perc
 Gyermek - 25-30/perc
 Felnőtt - 12-16/perc
 Légzésszám nyugalomban, alváskor csökken, izgalom hatására, fizikai terheléskor
nő.
 Kóros elváltozások:
 Diszpnoé- nehézlégzés
 Paroxizmális éjszakai nehézlégzés
 
2.9. Pulzus megfigyelése
 Pulzus az egyik legfontosabb jellemző, melynek vizsgálatával a beteg általános
állapotára következtethetünk.
 A pulzus jellemezhető
 Számával, teltségével, ritmusával
 Normál pulzusszám 72/perc
 Kóros elváltozások:
 Tachikardia
 Extraszisztolé
 Rohamokban jelentkező szapora pulzus
 Aritmia
 
2.10. A vérnyomás megfigyelése
Vérnyomás, vagy tensió az az erő, melyet a bal kamrából kilökött vér az erek falára gyakorol.
Vérnyomásméréskor kétféle értéket mérünk, a bal kamra összehúzódásakor az aortákban
kialakult legnagyobb nyomást, a szisztolés nyomást mérjük, míg a kamra elernyedésekor az
erek rugalmassága által fenntartott legkisebb nyomást a diasztolés nyomást mérjük.
WHO szerint a normál érték 135/85 Hgmm
 Hipotónia
 Hipertónia
 2.10.5. A vérnyomást befolyásoló tényezők
1. Életkor, stressz, folyadék bevitel, nem, gyógyszerek
Vérnyomás mérése
 3. ÁPOLÁS II. 2010-2012
3.1. A szociális gondozás ellátási formái
3.1.1. Szociális rászorultságtól függő
 Pénzbeli ellátások
 Természetben nyújtott ellátások
 3.1.2. Szociális szolgáltatások-személyes gondoskodást nyújtó ellátások
 Szakosított ellátás
 Alapelátások
 
3.2. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK
3.2.3. Csoportjai:
alapellátás:- házi segítségnyújtás - rehabilitációs intézet
- étkeztetés - ápoló-gondozó otthon
- családsegítés - átmeneti elhelyezést nyújtó intézet
- speciális ellátási feladatok - lakóotthonok
szakosított ellátás:- nappali ellátási formák
 
3.2.4. ALAPELLÁTÁSOK
Étkeztetés:napi 1x meleg étel biztosítása
Házi segítségnyújtás: teljes körű, részleges, időszakos, vagy mindennapos
A házigondozó feladatai:
 élelem beszerzése
 Takarítás
 Gondoskodni a tüzelőtől-
 Bevásárlás
 A gondozott egészségügyi állapotának megfigyelése
 Együttműködés a háziorvossal
 Alapellátási feladatok
 
Családsegítés - célja:. A települési önkormányzat területén élő szociális és mentálhigiénés
problémák miatt veszélyeztetett,vagy krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési
képességeinek megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a
krízishelyzet megszüntetésének előkészítése
Müködési formái:
 önálló családsegítő szolgálat
 Más személyes gondoskodást végző intézmény keretei között pl.gondozási kp
 
Speciális ellátási formák
 Közösségi pszichiátriai ellátás
 Támogató szolgálat
 
Az önkormányzatok ezen ellátási formákról a gondozási kp-on, vagy a családsegítő szolgálat
keretében gondoskodik
A 600 fő alatti kistelepüléseken, az önkormányzat tanya,-illetve falugondnoki szolgálattal látja
el az alapellátási feladatokat
Home-care
Hospice
Jelzőrendszeres gondozó szolgálat
Idősek Klubja
 
3.2.5. SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
Nappali ellátást nyújtó intézmények
 Fogyatékosok nappali intézménye
 Értelmi fogyatékosak napközi otthona
 Pszichiátriai betegek nappali intézménye
 Szenvedélybetegek nappali intézete
 Hajléktalanok nappali és éjszakai melegedője
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények
 Idősek gondozóháza
 Fogyatékosok gondozóháza
 Hajléktalanok átmeneti szállása
Gondozási központok
 Alapellátást (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás és szakosított ellátást
bentlakásos intézmény működtetése) végez -szociális szolgáltató központ
Ápoló-gondozó otthoni ellátás
 Átlagos szintű
 Emelt szintű
Ápoló-gondozó otthonok kliensköre - azok a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek, akiknek
egészségügyi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmagukról
gondoskodni nem tudnak, nappali gondozásban ellátásuk nem biztosítható
Az idősek otthonában folyó gondozás olyan komplex tevékenység, mely magában foglalja az
előgondozást, fizikai ellátást, megfelelő egészségügyi ellátást, mentálhigiénés gondozást-
ellátást, biztosítja a szabadidő hasznos eltöltését,érdekképviseletet, érdekvédelmet
( vonatkozó jogszabályok: 1993. évi III.tv., 1/2000 (I.7) SZCSM rendelet)
Előgondozás
Fizikai ellátás
Egészségügyi ellátás eszközei
 prevenció
 kuráció
 Rehabilitáció
Egészségügyi ellátás formái
 Rendszeres orvosi felügyelet
 Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás
 Szakorvosi ellátás
 Kórházi ápolás
Mentálhigiénés ellátás
 Feladata a lelki egészség erősítése és védelme
Gondozási terv
Típusai:
 Egyéni gondozási terv
 Egyéni rehabilitációs terv
 Egyéni fejlesztési terv
Egyéni gondozási terv tartalmazza
 Fontosabb gondozási feladatokat
 A feladatok elvégzésének módját
 A feladatok elvégzésének időbeli sorrendjét
 A várható eredményt
 Értékelést, esetleg korrekciója
Egyéni rehabilitációs program tartalmazza
 Életvezetési és pszichés szociális segítségnyújtás formáit
 A foglalkoztatás módszereit
Egyéni fejlesztési terv
 Fogyatékos személyek rehabilitációs programját tartalmazza-intézményben-
otthonában-lakóotthonban- elhelyezés esetén
 Egyéni bánásmód!
 Önálló képességek fejlesztése
Ápoló - gondozó otthonokban működő csoportok: egészségügyi-mentálhigiénés-élelmezési-
műszaki-kisegítő-gazdasági-pénzügyi
A magas színvonalú ellátás érdekében nagyon fontos, nem csak az egyes csoportokon
belüli, hanem a csoportok közötti team munka!
Lakóotthonok - olyan gondozási forma, mely működtethető fogyatékos személyeket, illetve
pszichiátriai betegeket ellátó ápoló-gondozó otthonként, valamint rehabilitációs
intézményhez kapcsolódva, vagy önálló szervezetben.
A lakóotthonok legfeljebb 14, 16. életévüket betöltött személy gondozható, akik még nem
érték el a számukra előírt nyugdíjkorhatárt. Továbbá, részben önállóak, jövedelemmel
rendelkeznek, tartós gondozást-ápolást nem igényelnek.
3.3. Rehabilitáció
Célja: tartós szociális ellátás biztosítása, az ellátottak önálló életvezetési képességeinek
kialakítására, illetve helyreállítására.
Formái:
 rehabilitációs egészségügyi intézmény-acut ellátás
 speciális szociális intézmény
 látás-hallás-mozgás-értelmi fogyatékosak otthona
 szenvedély-és pszichiátriai betegek otthona
 hajléktalanok otthona
 
3.4. FOGLALKOZTATÁS
" A nap végtelen hosszú annak, aki nem tudja hogyan értékesítse és használja fel." (Geothe)
A foglalkoztatás fogalma: minden olyan tevékenység,amivel az ember leköti az idejét, testi-
leki erejét használja és képességét kifejtheti, fejlesztheti.
3.4.6. Célja:
Olyan célszerű és hasznos rendszeres fizikai, szellemi, és szórakoztató tevékenység
végzése, melynek segítségével, testi-szellemi aktivitását megtarthatja, és része lehet a
cselekvő ember életében oly fontos sikerélményben.
3.4.7. Hasznossága:
 koncentrálóképesség megtartása
 emlékezőképesség szinten tartása
 ismeretlen dolgok felfedezése
 sikerélmény
 jó hangulat
 társas kapcsolatok kialakítása, elmélyítése
 jövedelem kiegészítés, jövedelem pótlás
3.4.8. Elvei:
 Célszerűség
 Önkéntesség
 Folyamatosság
 Rendszeresség
 Mértéktartás
 Változatosság
 Értékelés , elismerés
3.4.9. A foglalkoztatás segítő és akadályozó tényezői
Segítő tényezők:
személyi feltételek - foglalkoztatást vezető személyisége - az orvos és pszichológus
személyiséget
Tárgyi feltételek - tárgyak berendezések
Akadályozó tényezők:
legjellemzőbb, a gondozott tiltakozása - félelem miatt, - mozgáskorlátozottság, -egészségi
állapot
 
3.4.10. Formái:
 Fizikai
 Szellemi-kulturális
 Szórakoztató
aktív / passzív
Az otthonba költözés napján kell megbeszélni a gondozottal, hogy mik azok a feladatok,
melyeket szolgáltatásként, az otthon dolgozói végeznek, és melyek azok, amiket a
gondozottnak önállóan kell végeznie.
Szervezése: alapja a foglalkoztatási terv
A foglalkoztatási terv kínáljon alternatív lehetőségeket
A gondozott tudjon választani
A terv tartalmazzon fizikai- szellemi-kulturális-szórakoztató jellegű foglalkozásokat a
gondozott állapotának megfelelően, figyelembe véve az aktív és passzív pihenések
időszakát
4. GONDOZÁS 2010-2012
4.1. A szociális gondoskodás története
 A gondoskodást igénylők köre
 A fogyatékos emberek ellátása- megítélésük
 Idősellátás
 A szegények sorsának alakulása
 I. szegénységi törvény 1601 - Anglia - Erzsébet királyné
 Érdemes és érdemtelen szegények
 II. szegénységi törvény 1834 - a szegényeknek csak az élethez való jogát ismerte el
 Settlement mozgalom elődje a mai gondoskodási rendszernek. Kialakulása XIX. sz
vége - Anglia, Németország, USA, majd XX.sz eleje - Magyarország
4.2. A szociális gondoskodás kialakulásának története Magyarországon
 Ispotályok 999-ben Pannonhalma
 XV.sz menházak kialakulása-fedél és napi egyszeri étkezés
 1871. -belügyminiszteri rendelet az első intézkedés a szegények ellátására
 1912. Hilscher Rezső-Újpesti Főiskola Szociális Telep
 1928.- Egerben az egyház által kidolgozott új segítő rendszer - EGRI NORMA -
elődje a mai házi gondozásnak
 1931.- szegénytörvény - segélyezés elkezdődik
 Népkonyhák
 1945-ben megjelent kormányrendelet- a szegények ellátása állami feladat
 1970.- elindul a szakosított ellátás
 1993. évi III.törvény- első szociális törvény
 
Ezen intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről az 1/2000 SzCsM rendelet
 
4.3. A szociális gondodkodás fogalma
A szociális gondoskodás olyan komplex tevékenység, melynek célja:
- egy-egy korcsoport (pl. gyerek, idős)
- népréteg (munkanélküli, etnikum, szegény)
- hasonló problémákkal küzdő csoport (fogyatékos, szenvedélybeteg, pszichiátriai beteg)
életminőségének javítása, vagy fenntartása a vonatkozó törvények, rendeletek és etikai
szabályok adta lehetőségek kihasználásával
A szociális gondozás a gondoskodás gyakorlati megvalósulását jelenti az eszközök, és
módszerek szintjén.
 
4.4. A gondozás Jellemzői
 MÉRTÉKE
1. túlgondozás - alulgondozás
 TERJEDELME
1. Teljes gondozás - részgondozás
 GYAKORISÁGA
1. mindennapos gondozás - időszakos gondozás
 FORMÁI
1. étkeztetés - házigondozás - nappali ellátás - átmeneti ellátás - végleges ellátás
 
4.5. A gondozás formái
Étkeztetés az első lépcső a személyes gondoskodás rendszerében
Idősek, fogyatékosok nappali ellátása - napi elfoglaltság az otthonon kívül
Házi segítségnyújtás - már kevésbé önellátó személyek gondozása napi 4-6, de lehet 24
órában is
Átmeneti elhelyezés
Ápoló - gondozó otthoni ellátás
 
4.6. A szükségletek típusai, hierarchiája
 Fiziológiás szükséglet
 Biztonsági szükséglet
 Társadalmi szükséglet
 A megbecsülés szükséglete
 Az önmegvalósítás szükséglete
4.7. A szociális gondoskodás klienskörei
 Időskorúak
 Fogyatékosok
 Az emberi élet szakaszai- progresszív (fejlődő) szakasz 0-25 év
- produktív (alkotó-termelő) szakasz 26-65 év
- regresszív (visszafejlődő) szakasz 65-x év
 
Az öregség fogalma. Nem betegség, nem állapot, hanem az emberi életben végbemenő
természetes folyamat, mely testi, lelki és szociális veszteséggel jár.
 
4.8. Az időskor jellemzői
 Csökken - teljesítő,- alkalmazkodó,- ellenálló,-reakció,- emlékezőképesség,
 Gyarapodnak - az érzelmek, lelki élet, tapasztalatok, ismeretek, emlékek
 A szociális gondozó és ápoló feladata: a pozitív tulajdonságokat, mint erőforrásokat
hasznosítsa (erősítse) az egyén, a család, a közösség, a társadalom érdekében a
szociális gondozás során.
 Csökken - teljesítő,- alkalmazkodó,- ellenálló,-reakció,- emlékezőképesség,
 Gyarapodnak - az érzelmek, lelki élet, tapasztalatok, ismeretek, emlékek
 A szociális gondozó és ápoló feladata: a pozitív tulajdonságokat, mint erőforrásokat
hasznosítsa (erősítse) az egyén, a család, a közösség, a társadalom érdekében a
szociális gondozás során.
 
4.9. A szociális gondozás elemei I.
 Előgondozás  Mentálhigiénés gondozás
 Fizikai ellátás  Foglalkoztatás
 Egészségügyi ellátás  Érdekvédelem
 
4.10. A szociális gondozás elemei II.
 Előgondozás- egyszerüsített,
 előgondozás I, II
 Érdekvédelem- célja
 módja
 fokozatai
 Érdekképviseleti fórum
 4.11. A szociális gondozás elemei III.
Fizikai ellátás
- Célja: az rászorulók alapvető szükségleteinek (étkezés, ruházat, pihenés tisztálkodás)
kielégítése
A fizikai ellátás fogalomkörébe tartozik a lakóhely tágabb és szűkebb környezete, az
élelmezés és a ruházattal való ellátás.
 4.12. A szociális gondozás elemei IV.
Egészségügyi ellátás
Célja: az egészség megtartásához, visszaállításához szükséges életfeltételek biztosítása
Eszközei: gyógyító, megelőző tevékenység (prevenció, kuráció, rehabilitáció) higiénés
tevékenység
Feladatai: alapápolási, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátási, szakorvosi,
rendszeres orvosi felügyelet, kórházi ápolási
 4.13. A teammunka szerepe az egészség megőrzésében és helyreállításában
Egészség = testi, lelki és szociális jól-lét
Szakmai team = egészségügyi és szociális szakember
+ családtagok, önkéntes segítők
Egészségügyi szakember: orvos, pszichológus, egészségügyi szakdolgozó
Szociális szakember: szociális munkás, szociális asszisztens, stb
A szociális ápoló és gondozó egészségügyi és szociális szakember
 
4.14. Mentálhigiénés gondozás I.
" A lelket kell először és legfőképpen ápolni, ha azt akarjuk, hogy a fej is, meg az egész test
is egészséges legyen." (Platon)
A mentálhigiénés gondozás célja: a lelki egyensúly biztosítása, a lelki egészség védelme az
egyéni bánásmód eszközeivel
 
4.14.1. A mentálhigiénés gondozás feladatai:
1. mentális irányítás
2. társadalmi kapcsolatok fenntartása, kiépítése
3. egyéni bánásmód
4. környezeti ártalmak megelőzése
 
4.15. Mentálhigiénés gondozás II.
- függőség érzésének lekűzdése
- a szorongás érzésének lekűzdése
- az izoláció felismerése és lekűzdése
Egyéni bánásmód - mindenki személyiségének leginkább megfelelő gondozásban részesül.
Fontos a személyiség megismerése -életút megismerés
Társadalmi kapcsolatok - családdal való harmónikus kapcsolat fenntartása, valamint a
barátokkal, szomszédokkal, stb. kapcsolat tartása
Környezeti ártalmak megelőzése
 
4.16. A haldokló ember
FELADAT: A békés és méltóságteljes halál körülményeinek biztosítása
A gondozáskor fel kell készülni:
- megbirkózni a halállal kapcsolatos érzéseivel és félelmeivel
- kényelmes, nyugodt környezet biztosítása
- felismerni a közeledő halált
- tudni, mit kell tenni, ha bekövetkezik
 
4.17. A szociális gondozó és ápoló feladata
A bánat fokozatai: - dühkitörés, - alkudozás, - belenyugvás
Fontos a türelem, megértés, empátia
Tilos - a hiú remény fenntartása! Ezzel csak ártunk.
Segítségnyújtás - elvégzendő feladatok
- a félelem, szorongás oldása
A beteg kényelembe helyezése - kívánságainak kielégítése, fokozottabb figyelem
A halál jelei: lassuló reflexek, végtagkeringés csökkenése miatt kékes elszíneződés, füle,
homloka hideg, nyirkos, aluszékonyabb, légzése lassul, majd felületessé válik. Stb.
 
4.18. A halott ellátása
 1. exit esetén azonnal értesítendő a háziorvos, vagy az orvosi ügyelet. Ők állapítják
meg a halál beálltát és kitöltök a szükséges dokumentumokat, megírják a lábcédulát.
2. szemek lezárása, - tisztába tevés, - lemosás, - a műfogsor kivétele,- ajkak felkötése -
test elhelyezése az ágyon, - majd letakarása tiszta lepedővel
3. lelki támasz a családnak, segítség a hivatalos ügyek intézésében.
 
 
5. Csecsemőgondozás
5.1. Újszülött
5.1.1. Az emberi egyedfejlődés szakaszai
 Gyermekkor
 Felnőttkor
 Időskor
 
5.1.2. A gyermekkor szakaszai
 Újszülöttkor
 Csecsemőkor
 Kisdedkor
 Gyermekkor
 
5.1.3. Az érett újszülött jellemzői
 Tömege: 3000 - 3500 gramm
 Testhossz: 48 - 52 cm
 Fej körfogat: 34 - 36 cm
 Mell körfogat: 32 - 34 cm
 
A csecsemő feje a testhosszának egy negyede, a felnőtteknél a testhossz egy nyolcada.
 
5.1.4. Az érett újszülött jellemzői
 Porc - fejlett, szilárd
 Körmök - szarusak, elérik az ujjhegyet
 Bőre - születéskor élénkvörös,magzatmáz borítja
 Belső szervei - viszonylag nagyok, ezért az újszülöttek hasa előredomborodó
 Légzés - ritmusa nem állandó és mélysége is változó, légzésszám . 50-55/perc
 Pulzus - magas 100 - 120 is lehet percenként
 Vérnyomás - 80/50 Hgmm
 Hőmérséklet - 36,5-38 °C
 
5.1.5. Jellemző újszülött kori reflexek
 Babinszki
 Moro
 Fogó
 Talpmarkolás
 Rooting
 Pupilla
 
Az újszülött szülés utáni állapotának megítélése az APGAR-féle osztályozás alapján történik.
Az APGAR-féle osztályozás a szülés utáni 1-5 és 10.percben ad információt.
APGAR értékek - 0, 1, 2.
 
5.1.6. Az értékelésben résztvevő életjelek:
 Bőrszín
 Szívműködés
 Légzés
 Izomtónus
  Reflex-ingerlékenység
 
5.1.7. Az újszülött ellátása
 Nyák eltávolítása
 Köldök ellátás
 Mosdatás
 Súly, hossz, körfogat mérések
 Öltöztetés
 
Az újszülött táplálása
Az újszülött gondozása
 
5.2. Csecsemő
A csecsemőkor az egy éves korig tartó időszak
 
5.2.8. A csecsemő élettani sajátosságai
 Kedélyállapot
 Bőrszín - izomtónus
 Testtartás
 Testhő, pulzus
 Táplálkozás
 Alvás igény
 
5.2.9. A csecsemő testi fejlődése:
A csecsemő fejlődésén olyan folyamatot értünk, melyek során növekszik a hossza, és a
testtömege, tökéletesedik az egyes szervek és szervrendszerek működése, a szervezet
ellenálló képessége, valamint kialakul és fejlődik a személyisége és a környezethez való
alkalmazkodása.
Hosszfejlődés - egy éves korra 74-78 cm
Testtömeg gyarapodás- fél éves korra megkétszerezi, 1 éves korra megháromszorozza
születési súlyát
Fognövekedés - általában hatodik, hetedik hónapban indul meg a fogzás. Általában a 30.
hónapban fejeződik be. A tejfogak száma 20.
A csecsemő érzelmi fejlődése - a test- lelki- szociális fejlődés a csecsemőkorban egymással
párhuzamosan halad. Figyelme már korán megmutatkozik. Beszédfejlődése, az első
hangadással kezdődik. Az első hangadástól az első szó kimondásáig tartó időszakot a
beszédfejlődés előkészítő szakaszának nevezik.
 
5.2.10. A csecsemő fejlődése:
1. hónap - mozgása reflexszerű, próbálkozik a fej emelésével hason fekve, hangokra figyel
2. hónap - fejét már próbálja tartani, hason fekvő helyzetben arcát kiemeli, oldaláról a hasára
gördül, kezébe helyezett tárgyakat megmarkolja, ha keze a látótérbe kerül már nézegeti,
fejét a hang irányba fordítja.
3. hónap - fejét már tartja, egyre többet és szabadabban mozgatja a fejét, karjait, lábát.
Előfordulhat, hogy már az oldalára fordul. Hasra fekve fejét vállát kiemeli, kezét nézegeti,
kezébe adott dolgokat rázza
4. hónap - biztosan átfordul az oldalára és vissza, fejét, vállát jól kiemeli, karjával támasztja,
tárgykért nyúl
5. hónap - már biztosan forog, biztosan nyúl tárgykért, és azokat megfogja, egyik kezéből a
másikba teszi, az ismerős személyeket, hangokat már megismeri
6. hónap - könnyen forog, megfogott tárgyakat ütögeti, elejti, felveszi, ha nevén szólítják, a
hang irányába fordul, mosolyra mosollyal válaszol, szívesen játszik együttműködő játékot
7. hónap - gurulása magabiztos, hason fekvő helyzetből térdére, lábára támaszkodik,
kezdhet kúszni, önállóan ül, mindkét kezét használja, gagyogása színes, szívesen nézegeti
magát a tükörben, egyre jobban érdeklődik a környezete iránt - kis felfedező
8. hónap - kúszva már változtatja helyét, tárgyakat a szájába veszi, játékra összpontosít,
önállóan iszik és kanállal eszik.
9. hónap - magabiztosan mászik, térdelés közben erősen kapaszkodik, próbál felállni,
utánozza a felnőttek beszédhangjait, nagy érdeklődéssel figyeli a gyerekeket, kiválasztja a
kedvenc játékát
10. hónap - kapaszkodva lépeget, ülve játszik, a tárgyakat nem csak egymásba, hanem
egymásra is rakja,kérdéseket, felszólításokat megért, egyszerű szavakat már mondhat
11. hónap - önállóan áll és álló helyzetből guggol, kapaszkodva lépeget, utánoz, örül, ha
megdicsérik, felismeri a nem kifejezés tagadó jelentését
12. hónap - önállóan feláll, kezét fogva sétál, felmászik-lemászik a lépcsőn, kimászik a
kiságyból. Veszélyérzetük nincs! Kimondja az első szót.
 
5.2.11. A csecsemő táplálása
 Kiegészül a szoptatás
 Hozzátáplálás
 Elválasztás
 
5.2.12. A csecsemő gondozása
 Fürdetés
 Alvás, pihenés
 Levegőztetés
 Napoztatás
 
 
6. FOGYATÉKOSSÁG ÉS REHABILITÁCIÓ
 A fogyatékosság értelmezése
 A fogyatékos emberhez való viszonyulást befolyásoló tényezők
 WHO álláspont: a világ népességének 10%-a kerül kapcsolatba fogyatékossága,
egészségügyi állapota miatt élete folyamán rövidebb-hosszabb ideig rehabilitációs
ellátásokkal.
 A fogyatékossággal kapcsolatos problémák nem tekinthetők egyéni problémának.
 ENSZ közgyűlés 1982. Európa Tanács 1992. fogyatékossággal és rehabilitációval
kapcsolatos álláspontja.
 Ókori kultúrák, középkori hiedelmek
 Kereszténység terjedésével - jótékonykodás, karitatív tevékenység
 IV Kelemen pápa 1265-ben kiadott bullája a királyokhoz, fejedelmekhez
 
Újkori nézetek:
- XVIII sz. végén 1770 .- Párizs-első oktatási intézmény a siketek részére
- 1784. - Párizs első vakok intézete
- 1793-as francia alkotmányozó nemzetgyűlés - törvény a kötelező és ingyenes általános
oktatásról társadalmi feladattá teszi a fogyatékos emberek rehabilitációját, létfeltételeinek
biztosítását.
 
6.1. A hazai fogyatékos ellátás története
 1802-ben nyitották meg a siketek váci tanintézetét - Siketek Nevelőháza
 1826-ban Pozsonyban, majd 1927-től Pestre költözik József nádor
közreműködésével a vakok első oktatási intézménye
 1875-ben Frim Jakab szervez "Munka" elnevezéssel magánintézetet értelmi
fogyatékosak számára, melyet 1896-ban államosítottak
 1903-ban mozgássérültek első hazai intézménye Budapesten
 
A XX. Század jelentős szemlélet váltás
 1919-ben az USA-ban törvény a foglalkoztatási rehabilitációról
  II. világháború utáni szemléletváltás - gondozó, elkülönülő, segélyező szemlélettől az
önállósodást segítő, az épek életfeltételeihez igazodó, befogadó, integráló
gondoskodásmód.
 
FNO - orvosi modell
Fogyatékosság szociális modellje-akadálymentes környezetben, diszkriminációmentes,
esélyegyenlőséget biztosító társadalmi körülmények között a fogyatékos ember
akadályozottsága megszűnhetne.
WHO szociális modell: A fogyatékosság nem személyes tulajdonság, sokkal inkább állapotok
bonyolult összessége, melyek közül számosat a társadalmi környezet hoz létre. A probléma
kezelése tehát társadalmi összefogást igényel, és a társadalom kollektív felelősége, hogy a
végrehajtsa a szükséges környezeti módosításokat biztosítsa, melyek segítségével a
fogyatékos személyek tökéletesen bekapcsolódhatnak a társadalom életének minden
területébe.
 
6.2. Legfontosabb nemzetközi dokumentumok:
 1948. Emberi jogi egyetemes nyilatkozat
 1961. Európai Charta
 1971. ENSZ Nyilatkozat
 1981. ENSZ 1983-1992 Fogyatékkal élők Évtizede
 1993. ENSZ határozat Esélyegyenlőségi törvény
 2002. Madridi Nyilatkozat
 
6.3. A fogyatékos ügyben végzett szakmai munkát meghatározó elvek:
 Normalizáció elve
 Autonómia elve
 Integráció elve
 Önrendelkezés elve
 Participáció (részvétel) elve
 
6.4. A fogyatékosság korszerű értelmezése
Egészség - betegség - fogyatékosság
WHO a betegségek, traumák, fejlődési rendellenességek, pszichés, szociális ártalmak
átmeneti, vagy maradandó következményeinek rendezésére, többszintű, egymásba folyó
elemekből álló rendszert javasol.
Betegség, baleset - Károsodás - Fogyatékosság - Rokkantság
 Károsodás=sérülés
 Fogyatékosság=akadályozottság
 Rokkantság= társadalmi hátrány
 Prevenció
1. Primer
2. Szekunder
3. Tercier
 
6.5. Fogyatékossági csoportok
 Hallássérültek
 Látássérültek
 Mozgáskorlátozottak
 Értelmi fogyatékosok
 Teljesítmény és viselkedészavarokkal küzdők
 Beszédben akadályozottak
 Halmozottan fogyatékosok
 Autizmussal élők
 
6.5.1. Hallássérültek
Hallássérültek - a hallószerv (külső fül, középfül, hallóideg) bármely rész károsodása
halláscsökkenést okoz.
Halláscsökkenés mértéke:
 enyhe nagyothalló aki a 30-45 dB hangerő - átlagos beszédet nehezen érti
 Közepes nagyothalló a 45-65 dB közötti hangerőt nehezen értő
 Súlyos nagyothalló a 65-90 dB közötti hangerőt nehezen értő
 
Fontos tényező a halláskárosodás keletkezésének időpontja. A beszéd kialakulása előtt
keletkezett károsodás a beszéd elsajátítását, a későbbi károsodás a beszéd megtartását
nehezíti.
Általános a jelnyelv használata, mely izolációhoz vezet.
Az ép hallású ember 20-20 000Hz között hallja a hangokat
Halláskárosodott a magas hangokat nem hallja, csak a mélyeket 20-10 000 Hz
A súlyosan nagyothalló csak a nagyon mély hangokat hallja 20 - 3000 Hz
 
6.5.2. Látássérültek
Látássérülésről akkor beszélünk, ha a látásveszteség mértéke meghaladja a 67%-ot, vagyis
a látási fogyatékos személy szemüveggel korrigált látása nem haladja meg az ép látás 33%-
át.
A látásfogyatékosság súlyosságát a látásélesség alapján határozzák meg.
Látássérülések okai:
 Örökletes tényezők
 Fejlődési rendellenesség
 Későbbi időpontban szerzett betegség
 baleset
 
Látáscsökkenés:
 Vakok - fényt nem érzékelnek
 Alig látók - gyakorlatilag vakok, az ép látás legfeljebb 01%-val rendelkeznek, fényt
érzékelnek
 Gyengén látók - látásélességük szemüveggel korrigálva az ép látás 10-33%-a. ez
esetben a látássérülés okai elsősorban fénytörési hibák.
1. Rövidlátás - myopia
2. Távollátás – hipermetropia
 
Fontos tényező a látássérülés keletkezésének ideje.
Későbbi életkorban bekövetkezett látásvesztés súlyos lelkei válságot, krízist okozhat.
 
Vak ember segítésének szabályai:
 Mi szólítsuk meg
 Mindig szembe álljunk vele, ha beszélünk hozzá
 Ne beszéljünk a szokottnál hangosabban
 Figyeljünk az irányokra, ne mutassuk, hanem mondjuk
 Mindig figyelmeztessük, ha elveszük, vagy elé teszünk valamit
 Ha kísérjük ne mi fogjuk a karját
 Ne feledjük figyelmeztetni a lépcsőre, vagy akadályokra
 Leülésnél tegyük kezét a karára
 Ne legyünk bizonytalanok, ha nem tudjuk, hogy segítsünk-e kérdezzük meg
 
6.5.3. Mozgáskorlátozottak
Mozgáskorlátozottság: a mozgás aktív és passzív szervrendszereit érintő maradandó
károsodás
Klinikai szempontból a mozgásfogyatékosság, mozgáskorlátozottság típusai:
 Végtagredukációs fejlődési rendellenesség
 Petyhüdt (atóniás) bénulást okozó kórformák
  Korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek
 Egyéb eredetű mozgás rendellenességet okozó kórformák
 
Mozgás rehabilitáció feladata, fontossága
A rehabilitáció fejlesztő szakemberei
 Orvos
 Gyógytornász
 Gyógytestnevelő
 Szomatopedagógus
 Konduktor-tanító
 
Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök
 
6.5.4. Értelmi fogyatékosok
Értelmi fogyatékosság = mentális retardáció az átlagosnál jelentősen alacsonyabb
intelligenciahányados mellett a kommunikáció önellátás, családi élet, szociális
készségek,közösségi források felhasználása, önirányítás, egészség és biztonság, iskolai
készségek, szórakozás és munka készségek közül legalább két funkció károsodása is
észlelhető.
 Intelligenciahányados (IQ) szerint elfogadott kategóriák:
1. 130 IQ felett különlegesen magas
2. 120-130 IQ nagyon magas
3. 110-120 IQ magas
4. 90-110 IQ átlagos
5. 80-90 IQ alacsony
6. 70-80 IQ igen alacsony
 Értelmi fogyatékos a 70 IQ alatti intervallumba lévők
1. 55-70 IQ enyhe
2. 40-55 IQ mérsékelt
3. 25-40 IQ súlyos
4. 25- IQ nagyon súlyos
 
Az értelmi fogyatékosság nem csupán az értelmi képességre utaló fogalom, hanem az egész
személyiséget érintő komplex jelenség, melyben az átlagosnál jelentősen alacsonyabb
értelmi képességek mellett a környezethez való alkalmazkodás képességének károsodása is
fontos tényező
Sajátos nevelési igény szerint megkülönböztetünk
 Tanulásban akadályoztatott
 Értelmileg akadályoztatott
 
6.5.5. Beszédben akadályozott
A beszédakadályozottság az enyhe hangképzési, artikulációs zavartól, a mindennapi életet
megterhelő súlyos beszédkommunikációs zavarig terjed.
 Dadogás
 Pöszeség
 Hadarás
 Diszlexia
 Diszgráfia
 
6.5.6. Halmozottan fogyatékos
A halmozott fogyatékosság olyan állapot, amely egy vagy több, azonos vagy eltérő időben,
egymástól függetlenül fellépő, több funkcionális területre kiterjedő károsodás
következménye.
A súlyosan, halmozottan fogyatékosokra általánosan jellemző a beszéd, a kommunikáció
akadályozottsága, a közlés, a megértés korlátozottsága vagy hiánya.
 
6.5.7. Autizmussal élők
Az autizmus oka még ismeretlen, de alapvetően az agyműködést érintő, genetikai, vagy
egyéb károsító hatások következtében előálló, az egész személyiséget átható
rendellenesség, mely sajátosan a szociális, a kommunikációs, és a fantáziával, képzeleti
működéssel kapcsolatos kognitív képességek zavarában jelentkezik.
 
Jellemző tünetek:
 Enyhe típusnál - bizarr viselkedés vagy feltűnő passzivitás
 Súlyos esetben - környezetétől izolálódás, közömbös, tárgyként kezeli a másik
embert
 
Az autisták csoportosítása
 Izolált típus
 Passzív típus
 Bizarr típus
 
6.6. A fogyatékos ember rehabilitációja
Fogalma a WHO 1980-as ajánlás alapján: a rehabilitáció szervezett tevékenység, amelyet a
társadalom nyújt a fogyatékos vagy rokkant embernek, hogy megmaradt képességeivel
ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció orvosi, nevelési, foglalkoztatási és
szociális intézkedések tervszerű együttes és összehangolt, az egyénre szabott alkalmazása,
amelyben a rehabilitálandó személy aktív részvétele nélkülözhetetlen.
A rehabilitáció célja: a minél teljesebb beilleszkedés és befogadás. Ennek érdekében
feladata a fogyatékos - akadályoztatott ember önsegítő képességének, és a társadalom
segítőkészségének növelése.
A rehabilitáció komplex,folyamatjellegű tevékenység, mely a rehabilitációt igénylő személy,
és számos szakember együttes munkájában érvényesül.
A rehabilitációs folyamat sajátossága és szükségszerűsége a szakemberek együttműködése
a team munka.
A hatékony együttműködés jellemzője, hogy bár az egyes szakemberek tevékenysége
többnyire párhuzamosan, egy időben zajlik, a feladatok egy közösen kialakított program
alapján egymásra épülnek.
A team megbeszélések állandó résztvevője kell legyen maga a rehabilitációt igénylő ember
és családja, akik a döntésben illetékesek.
A team megbeszélések során, az állapot ismeretében, komplex rehabilitációs terv készül.
 
Egyéni rehabilitációs terv tartalmazza
 Életvezetési és pszichés szociális segítségnyújtás formáit
 A foglalkoztatás módszereit
 
A várható rehabilitációs prognózis (a reálisan megítélhető távlati cél) alapján a rövid távú
feladatokat határozzák meg a közös rehabilitációs program keretében.
A rehabilitációs munka fontos eszköze a folyamatos és világos kommunikáció a team tagjai
és a rehabilitálandó ember között.
A rehabilitáció folyamatjellege: a rehabilitációs tevékenység kezdetén, az orvosi
rehabilitációs feladatai a meghatározóak. Céljuk, hogy csökkentsék a károsodások
következményeit, ha lehet adják vissza az elveszett képességeket.
Az orvosi rehabilitáció elsődlegesen a biológiai és funkcionális állapot helyreállításában,
optimalizációjában nyer fontos szerepet. Magában foglalja a meglévő funkciók, a
teljesítőképesség felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, tréningjét.
A rehabilitációs folyamat előre haladtával egyre kevesebb orvosi, és egyre több, már a napi
életvitelt, környezeti beilleszkedést közvetlenül segítő, mástípusú rehabilitációs feladat kerül
előtérbe. Pl. pedagógiai, mozgásterapeuta, szociális, foglalkoztatást érintő feladatok.
 
6.7. A sport szerepe a fogyatékos ember életminőségében
A sportolás a fogyatékos ember számára különösen fontos életminőség fejlesztő
tevékenység.
 Egészségmegőrző hatás
 Társas kapcsolatok
 Közösségi beilleszkedés
 Személyes fejlődés
 Önértékelés
 
Paralimpia - versenysport - fogyatékosok sportja
Verseny szellem - fejlesztő pedagógia
 
Paralimpiai sportágak:
Atlétika, asztalitenisz, csörgőlabda, cselgáncs, gyephoki, íjászat, kerékpározás, kosárlabda,
labdarúgás, lovaglás, röplabda,súlyemelés, tenisz,úszás, vitorlázás, vívás
A fogyatékosok sportjában a versenyszellem mellett a részvételre helyezik a hangsúlyt.
Látássérültek sportja:
 Sakk
Hallássérültek sportja:
 Asztalitenisz, úszás, vízilabda, kézilabda, labdarúgás, turisztika
Mozgássérültek sportja:
 Úszás, asztalitenisz, ülő röplabda, kerekes-székes vívás, erőemelés, sportlövészet,
íjászat, kerekes-székes kosárlabda, kerekes-székes tenisz, boccia
 
6.8. Esélyegyenlőség
Az esélyegyenlőség, az a folyamat, amely által a társadalom egész rendszere - mind a fizikai
és kulturális környezet, a lakások és a közlekedési eszközök, a szociális és egészségügyi
ellátás, az iskoláztatás és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, beleértve a sport
és szórakozási lehetőségeket is - mindenki számára hozzáférhetővé válik.
Az esélyegyenlőség társadalmi feladat ugyanúgy, mint az oktatás vagy a gyermekvédelem,
vagy mint minden más, ami a közösségi életet jobbá, biztonságosabbá teszi.
Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
tv, mely állami, társadalmi feladatnak jelöli meg a fogyatékos emberek jogainak
érvényesítését és védelmét.
 
A törvény tartalma:
 Fogyatékos személyeket megillető jogok
 Esélyegyenlőség célterületei
 Országos Fogyatékossági Tanács megalakítása
 
Országos fogyatékossági program - az esélyegyenlőségi intézkedések alapjául szolgál
 
Országos Fogyatékossági Program
Alapvető elvei: prevenció elve, normalizáció elve, integráció elve, önrendelkezés elve,
rehabilitáció elve, hátrányos megkülönböztetés tilalma, személyhez fűződő jogok védelme és
elve
Stratégiai célkitűzése: rehabilitáció, társadalmi szemlélet kedvező megváltoztatása,
fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása, a társadalom életében való
aktív részvételük elősegítése.