Általánosságban – könyvelési tételek –

● hitelfolyósítás T384 K445 → átsorolás T445 K452

kamat elhat.év vége T873 K482
hiteltörlesztés T452 K384
hitelkamat T873 K384
● beruházási hitel kamat elhatár. T872 K482
beruh.hitel átsorolás T444 K452 (444 egyenlege/év)
● áfa pü-i rendezése T468 K384
● behajthatatlan vevőkövetelés T869 K311
korábbi ÉV kivez. T319 K311
vevő ÉV elszám. T86 K315 (belf.vevő 315 → külf.vevő 319)
korábbi ÉV visszaírása (ha szükséges) T319 K96
● pótbefizetés visszafizetése T414 K384
pótbefizetés elkülönítése T413 K414
● céltartalék képzése T86 K42 feloldása T42 K96
● év végén beflen szolg. átvezet. T232 K78
● közvetett ktg átvezet.T851 K69
T852 K69
● vevői követelés értékesítése kivezet. T868 K311
kapott ellenérték T384 K96
● a bruttó bérből a​levonás​T471 K463
● valutába pénzfelvétel és dolgozói előlegre kiadás, elszám. jövőre
T382 K368 X€ MNB/Bank
T368 K386 levett összeg
T K Árf.vált.
T361 K382 előleg kiadása
HA! más napon történt akkor Árf.különb.!
● Késztermék térítés nélk. átadása - NINCS nyilvánt
○ állományba vétele T251 K581 (önktg)
○ átadás T86 K251 (önktg)
○ át nem hárított áfa T86 K467
○ korrekciós tétel T581 K582 (önktg)
Kapott előleg szolgáltatásra T384/311 K453
áfa T354/​szolg.adottelőleg​ K467
● egyéb tartósan adott kölcs. év vége T391 K973 kamat összege
átsorolás T364 K193 (összeg/évek száma)
● céges buli le nem vonható áfaval T522 K454 (nettó+áfa)
adóteher fizet.köt. (szállítói szla) T552 463
● ingatlan értékesítése T86 K123 bruttó érték
T129 K86 halm.écs (br-KSZÉ)
T417 K127 ÉH kivezet
T311 K96 elad.ár
T311 K467 áfa
T453 K311 előleg nettó
T467 K311 előleg áfa

BEOLVADÁS – példával
● beolv.könyv.telek T122 K4 vagyonmérleg KSZÉ
● jegyzett tőke T4 K411 vagyonm.
● tőketartalék T4 K412 vagyonm.
● eredménytart. T4 K413 vagyonm.
● tulajdon kölcs. T4 K4/tul.kölcs.kapcs.váll. vagyonmérleg
● követelés megszűnése T4/tulajd.kölcs. K3/követ.leányváll.
● jegyzett tőke átrendezése T411 K413
● előző cég befekt.törlés T413 K1/befekt.kapcs.váll.
HOZZÁNK LÉP BE ÚJ TAG- részesedés más vállalkozásban
● tőkeemelés T384 K33 pénzbeli hozzáj.
● vállalati kötvény T182 K33 elism.értéken
● kötvény kamata T973 K182
(névérték*kamat*időar.)

1
MÉRLEGKÉSZÍTÉS
● IPA T8672 K469
● TAO T891 K461
● adózott eredmény könyvelése T493 K476
● mérlegkészítésig ismertté vált osztalék/részesedés T391 K971

Az egyéb követelések és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek meghatározása:

361​Munkavállalókkal szembeni követelések-egyéb követelés,
de ha K az egyenlege, akkor egyéb rövid lejáratú kötelezettség

362​(költségvetési kiutalási igények) - ​363​( költségvetési kiutalási igények teljesítése, és ha

(362-363)>0, akkor egyéb követelés
(362-363)<0, akkor egyéb rövid lejáratú kötelezettség

364+365+366+367+368-369​= egyéb követelés

461 Társasági adó -ha T egyenlegű-egyéb követelés, de ezt mindig összevontan kell vizsgálni a fizetendő társasági adóval, ha
van fizetendő adó akkor a 461 egyenlege Követel,

● ezután össze kell vonni, és ha Tartozik lesz összevontan akkor egyéb követelés,
● ha Követel lesz akkor egyéb egyéb rövid lejáratú kötelezettség lesz

ÁFA
466 T - 467 K - 468 T
összevonva ​ha Tartozik az egyenleg​, egyéb követelés lesz, a mérleg eszköz oldalára kell beírni az egyéb követelésekhez

469​Helyi adó- ha T egyenlegű-egyéb követelés

( 461 és 469, ha K egyenlegű, akkor egyéb rövid lejáratú kötelezettség)

463​( Költségvetési befizetési kötelezettségek) - ​464​( költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése), ha

(463-464)<0, akkor egyéb követelés
(463-464)>0, akkor egyéb rövid lejáratú kötelezettség

TAO alapjának megállapítása TAO alapjának megállapítása

Sztv szerint MINIMUMADÓ szerint (2%)

+ AEE (C) I. Érték.nettó árbev

+ 866 + 96
- 966 + 97
+ 571
TAO adóalap megállapítása MINIMUMADÓ
- Adótv écs
szerint:
Értékesítés nettó árbev.
Adózás előtti eredm. +Egyéb bevételek
+adóalap növelő tétel +PMB
-adóalap csökkentő tétel ADÓALAP * Y% = ADÓ
ADÓALAP HA! a minimumadó magasabb, mint a Sztv
-TAO(adóalap*y%) szerinti, akkor azt kell figyelembe venni,
ADÓZOTT EREDMÉNY​/elszámolása: T891 amelyik a MAGASABB!
K461

A magasabbat kell figyelembe venni!

TAO = TAO alap * % Könyvelése T891 K461

Osztalék alapja/Működő tőke megállapítása: ​411 - 33 - 374 = xFt * % ​(elvárt osztalék)

Osztalék forrása:​413 ET+AE + mérlegfordulónapig12.31osztaék
Osztalékfizetési korlát:​ST-LT-ÉT-osztalék ≥ JT vagy TT+ET-JEGYZDE-AE+kapott osztalék
Osztalék KÖNYVELÉSE: T413 K457
A fordulónap és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált osztalékot tárgyévre NEM SZABAD elszámolni! A tárgyévet
követő évben kell könyvelni!

Maxim.osztalék/Osztalékfizetési korlát számítása: osztalékfiz.rend.áll. - összes forrást csökkentő tételek

osztalékfiz.rend.áll/oszt.fizet.korlát = ​AE +/- 413 + mérlegkészítésig elsz.járó osztalék

2
 összes forrást csökkentő tételek = ​- 33 + 412​(max a 33 fedezetéig)​- 417
Megoldókulcs szerint, ahol csak a saját tőkét kellett kiszámolni és meg volt adva az adózott eredmény
= 413 (-1180) + Adózott eredm 419 (19170)=17990
csökkentő tételek= -33 (1000) + 412 (4000)= 0 Maxim oszt = 17990

– kiegészítő információk –
● “ a félkész termékek esetében a tervezett közvetlen önktg alacsonyabb, mint a tényleges → 238 T+
● “ a félkész termékek esetében a tervezett közvetlen önktg magasabb, mint a tényleges → 238 K -

● “ a késztermékek esetében a tervezett közvetlen önktg alacsonyabb, mint a tényleges közvetlen →258​T +
● “ a késztermékek esetében a tervezett közvetlen önktg magasabb, mint a tényleges közvetlen →258​K -

● “az alapanyagok esetében az elszámolóár alacsonyabb, mint a tényleges beszerzési árnál”→ 228​​T +
● “az alapanyagok esetében az elszámolóár magasabb a tényleges beszerzési árnál”→ 228​​K -

1191: AÁ écs
a/ 414 LT= (111-1191)+112+374
főkönyvi kivonatból:
● AÁ ha aktiválja a vállalk., akkor osztalékfizetési korlátot kell számolnia és ennek a következm., hogy az AÁ akt.ért.a le nem írt része
(nettó) fizetési korlátként jelentkezik.)
● K+F (le nem írt rész – nettó)
● 374
egyéb inf. alapján: kapott pótbefizetés: T384 K414 (veszteség miatt)

b/1191=+414-111-112-374-egyéb kieg.inf.LT egyébre

137: műszaki g. ÉH
bruttó-tsz écs=nettó
piaci ért (kieg.info) – nettó=137 (mindig T egyenlege van)

182: egyéb vállalk. értékp​.

(vételár-vételárban elismert kamat)*kamat*eltelt idő
pl. (100db*50.-/db)-(100db*52)*10%*6/12

231: Befejezetelen termelés

Z-Ny=ÁV
Z=+235+/-238+251+/-258
(Z-beflen term)-Ny=581
Meg kell nézni, hogy milyen érték jön ki, ha az 581 T- és K+. A befelen term. nem lehet negatív!

238: Félkész termék KÉK: ​25+238=tényleges előáll.ktg

258: Késztermék KÉK: ​251+258=tényleges előáll.ktg (kieg.info)

264: ÁRU eladási áron

264+265=tényleges beszerzési ár
kieg.inf. „kisker.áruk árrése a fordulónapon y%
264+9000=30%
264=9000/0,3

265:​Mindig K egyenlegű, főkönyvi kivonatban magadnak jelezni! 264 szla egyen. * árréssel %

288:​Mindig K egyenlegű, főkönyvi kivonatban magadnak jelezni!

374: saját részvény visszavásárlás

névérték*visszav.árf.=374
411*hány % vásárolták vissza=NÉVÉRTÉK! →be kell írni a mérlegben a jegyzett tőke alá!

414: Lekötött tartalék: ​(+111- 1181-1191)+(+112-1182-1192)+374+fejlesztési tartalék (kieg.info)

417: Értékelési tartalék: 117+127+137+147+177 ​képzése nem kötelező, akkor képezzük, ha a mérlegkészítéskori piaci érték
jelentősen magasabb, mint a KSZÉ.

3
444: beruházási hitel
kieg.inf=hitel összege, futamidő …
hitel összege/futamidő*hátralevő évek száma= Y (deviza)
Ha! meg kell állapítani a fordulónapi árfolyamot= 317 szla/külf.vevőkövet
317 szla/külf.szállító
Y deviza*árfolyam=444 egyenleg
456: váltótartozások, ​kieg.inf. segítség, névértéken kell kimutatni
váltótart (kieg.inf)* kamat%*elszámolt időszak (x/12)
MEGOLDÓKULCS SZ= váltótart+((váltótart.*kamat)/12)*időszak

466-467-468: ÁFA
466 – T 467 – K 468 – T/K
HA a feladat azt mondja, hogy az ÁFA követelést mutat, akkor a 468=T, ha tartozást mutat, akkor K egyenlegű.
461 TAO és 469 Helyi adó : Főszabály szerint Tartozást mutat, vagy K jellegű, de az évközi előleg túlfizetést (T461/469
K384) miatt követelést is mutathat.

581: STKÁV​ =STK Z- STK Ny

Z=231+235+238+251+258
Ny=kieg.inf
1/ KÉK szla jellegének meghatározása
2/ hiányzó összeg meghatározása:
1. vmelyik saját term.készlet
231+235+238 KÉK+251+258KÉK=STK év végi záró állománya
2. STKÁV= megmutatja, hogy a STK záró állománya mennyivel több vagy kevesebb, mint a STK nyitóállománya volt
(kieg.info NY állomány)
STK Ny +/- 581 = STK Z 581= +K -T

571: Terv sz écs: ​(az imm.jav. és a tárgy.eszk. nettó értéken kell szerepeltetni a mérlegben)
Sztv szerint: előző év-aktuális év= diff
Adótv= kieg. inf
A/eset
Meg van adva, hogy az előző üzleti évben mennyi volt az egyes écs értékek. Pl. AÁ a TAO tv 33% kell használni écs-hez.
111 egyenl.(8,000,000) * 33% = 2,640,000
Az előző üzleti évhez 6,000,000 volt lekönyvelve, ezért! CSAK 2,000,000 lehet az écs.
Az év zárása így néz ki: 6,000,000+2,000,000=8,000,000
B/eset
Épületek Sztv sz.écs kijön egy érték, de meg kell nézni, hogy mennyi a maradványérték és eddig mennyit számoltunk el!
Lineáris: bruttó é/beker.ért - maradv.é=nettó ért.
Évek száma/degresszív:

MÉRLEGTÉTELEK:

ESZKÖZÖK
A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (I+II+III)
I. Immateriális javak (1+2+3+4+5+6+7)
1. Alapítás átszervezés aktívált értéke (111-1181-1191)
2. Kísérlet fejlesztés aktívált értéke (112-1182-1192)
3. Vagyonértékű jogok (113-1183-1193)
4. Szellemi termék (114-1184-1194)
5. Üzleti, vagy cégérték (115-1185-1195)
6. Immateriális javakra adott előleg (351-3591)
7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117)
II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (1+2+3+4+5+6+7)
1. Ingatlanok, és kapcsolódó vagyonértékű jogok
(12-128-129) 121-től 126-ig - 1283-1293-1296
2. Műszaki berendezések, gépek, járművek (13-138-139)
3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
(14-148-149)
FORRÁSOK
D. SAJÁT TŐKE (I-II+III ± IV+V+VI ± VII)
I. Jegyzett tőke (411) ebből visszavás. saját részv.
Névértéken (373) '= 411x %-a
II. Jegyzett, de még be nem fiz. Tőke (325-328-ig,332,358)(-)
III. Tőketartalék (412)
IV Eredménytartalék ( ± 413)
V. Lekötött tartalék (414)
VI. Értékelési tartalék (417)
Értékhelyesbítés értékelési tartaléka (4171)
Valós értékelés értékelési tartaléka
VII. Mérleg szerinti eredmény ( ± 419)
E. CÉLTARTALÉKOK (1+2+3)
1. Céltartalék várható kötelezettségre (421) kötelező
2. Céltartalék jövőbeni költségekre (422, 424)
3. Egyéb céltartalék (429)

4
4. Tenyészállatok (15-158-159)
5. Beruházások, felújítások (16-168) 161+162-168
6. Beruházásra adott előlegek (352-3592)
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése (127+137+147+157)
III. BEF. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (1+2+3+4+5+6+7)
1. Tartós részesedés kapcsolt váll-ban (171-179)
2. Tartósan adott kölcsön kapcs. váll-ban (191-199)
3. Egyéb tartós részesedés (172-179)
4. Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz.álló váll-ban
(192-199)
5. Egyéb tartósan adott kölcsön
(193+194+195+196+197-199)
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (18-189)
7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (177)
8. Befektetett pénzügyi eszk. értékelési különbözete
(178+188)
B. FORGÓESZKÖZÖK (I+II+III+IV)
I. Készletek (1+2+3+4+5+6)
1. Anyagok (21-22-ig ± 228-229) 211+ 212 - 2192 K + 228 T
vagy - 228 K
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek (23 ± 238-239)
231+235 + 238 T vagy - 238 K
3. Növendék- hízó- és egyéb állatok (24 ± 248-249)
4. Késztermékek (25 ± 258-259) 251 + 258 T vagy - 258 K
5. Áruk [(26±263-265-269)+(27-279)+(28-288-289)] 26
+27 +281 - 288 K
6. Készletre adott előlegek (353-3593)
II. Követelések (1+2+3+4+5)
1. Követelések árúszállításból, szolgáltatásból /vevők/
(31-315/319) 311+ 317- kapcsolt váll!
2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben (32-329)
3. Követelések egyéb rész. visz. lévő váll-al szemben
(33-339)
4. Váltókövetelések [(34-345/349) kamat nélkül ! ] 341
5. Egyéb követelések
(361-369),(362-363>0),(461-479-igből a T​E​-k) / 36-ok
(362-363 párban!) + 461 T + (464-463, ha +) + ÁFA számlák
T + 469 T + átsorolás tartós köv-ből!
6. Követelések értékelési különbözete (314+318+344+348)
7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
(367)
III. Értékpapírok (1+2+3+4)
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban (371-3719)
2. Egyéb részesedés (372-3729)
3. Saját részvények, saját üzletrészek (373-3739)
4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
(374-3749)
5. Értékpapírok értékelési különbözete (375)
IV. Pénzeszközök (1+2)
1. Pénztár, csekkek (381+382+383)
2. Bankbetétek (384+385+386±389) / 384 + 386 + tartósan
lekötött bankbetétből átsorolt!
C. Aktív időbeli elhatásolások (1+2+3)
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása (391-399)
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
(392-399)
5
F. KÖTELEZETTSÉGEK (I+II+III)
I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (1+2+3)
1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll-sal szemben
(431)
2. Hátrasorolt köt. egyéb rész. visz. lévő váll-sal szemb. (432)
3. Hátrasorolt köt. egyéb gazdálkodóval szemben (433)
II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
(1+2+3+4+5+6+7+8)
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsön (441)
2. Átváltható kötvények (442)
3. Tartozások kötvény kibocsátásból (443) 'csökkenteni ha
törleszti a kötvényt
4. Beruházási és fejlesztési hitelek (444)
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek (445)
6. Tartós kötelezettségek kapcsolt váll-sal szemben (446)
7. Tartós köt. egyéb rész. visz. lévő váll-sal szemben (447)
8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség (448+449)
III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
(1+2+3+4+5+6+7+8+9-10)
1. Rövid lejáratú kölcsönök (451)
Kötvény törlesztése miatti átsorolás lehet!
Ebből: az átváltoztatható kötvények (4511)
2. Rövid lejáratú hitelek (452)
3. Vevőktől kapott előlegek (453)
4. Kötelezettségek árúszállításból, szolgáltatásból
/szállítók/ (454+455+456) '+ kétszer kiegyenlített szállító
értéke
5. Váltótartozások (457)
6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll-sal szemben
(458)
7. Rövid lejáratú köt. egyéb rész. visz. lévő váll-sal szemben
(459)
8. Egyéb rövid lejájatú kötelezettségek (461-479-ig,
(362-363)<0
9. Kötelezettségek értékelési különbözete (4796)
10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
(478)
G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK (1+2+3)
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása (481)
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása (482)
3. Halasztott bevételek (483)
FORRÁSOK ÖSSZESEN (D+E+F+G)
 3. Halasztott ráfordítások (393-399)
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (A+B+C)

a 36 és a 46-47 számlákat, MINDIG EGYÜTT KELL NÉZNI!!!

VAGYIS az eszköz oldalon a B/II.KÖVETELÉS és a F/III. RLK
Egyéb követelés : 36 Egyéb RLK : 46-47
kivétel: kivétel:
● a 362/363 szlák összevont ● a 463/464 szlák összevont
egyenlege bármely egyenlege bármely
jogcímhez tartozóan jogcímhez tartozóan
KÖVETEL egyenleget TARTOZIK egyenleget
mutat, akkor azt EGYÉB mutat, akkor az az EGYÉB
RLK között kell kimutatni KÖVETELÉSek között kell
● itt kell kimutatni a kimutatni
túlfizetett szállítót ● itt kell kimutatni a
túlfizetett vevőt

EREDMÉNYKIMUTATÁS

Forgalmi ktg EK Összköltség EK

01.Belföldi értékesítés 91-92 01.Belföldi értékesítés 91-92
02.Külföldi értékesítés 93-94 02.Külföldi értékesítés 93-94
I.Értékesítés nettó árbevétele / 01+02 I.Értékesítés nettó árbevétele / 01+02
03.Értékesítés elszámolt közvetlen önktg 811 03. STKÁV 581
04.ELÁBÉ 814 04. SEEÁÉ 582
05.ELÁSZÉ 815 II.ASTÉ/ +/-03+04
II. Értékesítés közvtlen ktg / 03+04+05 III.Egyéb bevételek
III.Értékesítés bruttó eredménye / I-II 05.Anyagktg 51
06.Értékesítési, forgalmazási ktg 851 06.IVSZ 52
07.Igazgatási ktg 852 07.Egyéb IVSZ 53
08.Egyéb ált ktg 853 08.ELÁBÉ 814
IV.Értékesítés közvetett ktg (06+07+08) 09.ELÁSZÉ 815
V.Egyéb bevételek IV.Anyagjellegű ráf
VI.Egyéb ráfordítások 10.Bérktg 54
A. Üzemi, üzleti tev. eredm./+/-III-IV+V-VI 11.Szem.jellegű ráf 55
12.Bérjárulék 56
V.Szem.jellegű ráf
VI.ÉCS 57
VII.Egyéb ráford
A. Üzemi, üzleti tev. eredm./+/-III-IV+V-VI

AEE= AEE= 91 +/- 58 – (81-83) – (86-88)

9
– (81-85érték.közvetett és közvetlen ktg)
– (86-88egyéb pü-i és rendk.ráf)
Bruttó eredmény levezetése:
anyagjellegű ráf.
személy jellegű ráf.
écs
KÖLTSÉGNEMEK összesen
aktiv.saját telj.értéke - mínusz -
KIBOCSÁTOTT ÉRTÉK összesen
közvetett ráford. (kieg.inf) - mínusz -
KÖZVETLEN RÁF.

Árbevétel – Közvetlen ráf. = BRUTTÓ EREDMÉNY

vagy

6
üzemi/üzleti tev.eredm
.+ egyéb ráf
- egyéb bev.
+ közvetett ráf
.= BRUTTÓ EREDMÉNY

TÁRGYI ESZKÖZ

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK

A bekerülési értéket növelő tételek: ​ + A bekerülési értéket csökk. tételek: ​ -

- vételár,
– felár,
– szállítási-, rakodási költség,
– közvetítői-, bizományosi díj,
– tartozékok, tartalék alkatrészek,
– biztosítási díj,
– ügyvédi díj,
– alapozási-, beszerelési-, üzembe helyezési költség,
– vámterhek,
– beszerzéshez kapcsolódó adók-, illetékek,
– a tárgyi eszköz hitelköltségei, a felvétel előtt fizetett
bankgarancia díja
– a hitel, üzembe helyezésig arányos kamata,
– próbaüzemelés költségei, betanítás díjai,
– a biztonságos üzemeltetéshez, rendeltetésszerű
használathoz szükséges tartozékok, tartalék alkatrészek
értéke, (ha a tárgyi eszközzel egy időben vagy az üzembe
helyezésig szerezték be)
– a külföldről vásárolt tárgyi eszköz esetében a keletkezett
árfolyamveszteség, ha az az aktiválásig felmerült,
– a beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény
bontásának költségei a beruházás bekerülési értékébe be
kell számítani. Az újraépítés költsége lesz az újraépített
eszköz bekerülési értéke.
– a kapott engedmény,
– a beruházásra adott előleg után kapott kamat, maximum a
fizetett kamat értékéig,
– a külföldről vásárolt tárgyi eszköz esetében az aktiválásig
keletkezett árfolyam különbözet, ha nyereség,
– a próbaüzem során előállított termék értéke.
Arra figyelj, hogy a beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen
kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz
bekerülési értékét!
Későbbiekben, ha esedékes, növelned kell a bekerülési
értéket a meglévő tárgyi eszköz utólagos bővítése, felújítása,
és helyreállítása értékével.
Később sem növelheted a bekerülési értéket a folyamatos,
biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási-, karbantartási
munkák költségével.
A tárgyi eszközök bekerülési értékének vannak sajátos
esetei. Ilyen esetekben az alábbi értéken kell állományba
venni:
a) Beszerzéskor:​tényleges beszerzési áron
b) Apportként történő átvételkor: a létesítő okiratban
meghatározott értéken
c) Átalakulás esetén: végleges vagyonmérlegben szereplő
értéken
d) Részesedés megszűnése fejében átvett eszközök esetében:
– ​Jegyzett tőke leszállításakor: t​ársaság által közölt,
számlázott értéken
– ​Végelszámoláskor, felszámoláskor: v ​agyonfelosztási
javaslat szerinti értéken
e) Követelés fejében történő átvételkor: m ​ egállapodás,
szerződés szerinti értéken
f) Csődeljárás során: átvételkor, a csődegyezség szerinti
értéken
g) Felszámolás esetén: átvételkor, a vagyonfelosztási javaslat
szerinti értéken.
h) Csere útján beszerzett eszköz esetén: ​csereszerződés
szerinti értéken
i) Saját előállításkor: t​ényleges ​közvetlen​önköltségen
j) Térítés nélküli átvétel esetén (ide tartozik az ajándék, a
hagyaték és a többlet is) : ​az állományba vétel időpontjában
ismert piaci értéken

7
 Értékesítés: Kár, hiány, megsemmisülés, selejtezés - Terven felüli
● T86 K1x1 bekerülési érték kivezetése ÉCS leírása
● T1x9 K86 Tsz écs kivezetése 1. kár összege (tárgy nettó értéke*kár %) T86 K148
● T1x8 K86 Tf écs kivezetése 2. terven felüli écs T86 K1x8
● T311 K96 eladási ár 3. terv szerinti écs kivezetése T1x9 K1xx
● T311 K467 áfa (tárgyi eszk, immat javak)
4. terven felüli écs kivezetése T1x8 K1xx
5. kártérítés T391 K96
HA! az eszköz még használatban marad, akkor nem
vezethetem ki!
HA! az eszköz nem marad állományban, akkor a nettó
értéket el kell számolni Tf écs-nek!

Egyéb könyvelési tételek:

● vagyoni ért. jog nem érvényesíthető
o Tf écs elszám. (nettó ért) T866 K1x8
o Tf écs kivezetése T1x8 1xx
o Tsz écs kivezetése T1x9 K1xx
● hitelkamat ami az üzembehelyezésig merült fel T161 K479 (nem fizették meg)
kifizetés T161 K384
● kapott kamat (CSAK a hitelkamat összegéig lehet a beruh.tenni, utána a 974re kerül a fennmaradó összeg)
T384 K161 „további” összeg T384 K974

● biztosítási díj üzembehelyezésig T161 K384

üzembe helyezés után T53 K384
● EU gép vásárlása:
o HA! üzembe helyezés után vagyunk, akkor ha volt ÁNY az a 976ra megy T455 K976
o HA! üzembe helyezés előtt vagyunk, akkor az ÁNY T455 K161 és utána jön az üzembe helyezés
o HA! a szállító kiegyenlítése 384ről történik, akkor az eladási árf. kell használni
o HA! a 386ról utalom, akkor a KSZÉ kell megnézni
o HA! a 444ről egyenlítettük ki, akkor a választott árf. kell számolnom.
● Műszaki gép import
o Ebben az esetben az IMPORT ÁFA-t a T368t K465 kell könyvelni és kiegyenlítése után helyezhetem
levonásba T466 K368t
● Saját rezsis beruh​:​CSAK közvetlen ktg vezetünk át!
költségek elszámolása (megadva)
o anyag T51 K21-22
o bér T541 K471
o járulék T56 K463
o aktiválás T161 K582 (SEEAÉ) – megadott ktg összesen
o üzembe helyezés T1(3/4) K161
ÁFA!!! T466 K467

HA! immat.jószág a saját rezsi beruh. akkor a ktgeket T11x K582 kell aktiválni, NINCS ÁFA
HA! Épület saját rezsis beruházás
● ktg elszámolása
● állományba vétel T161 K582
● használatbavétel T123 K161

Apport átvétel Apport – MI ADJUK ÁT! 368

Technikai számlát használjuk!
hogy „mit” vittek be a vállalkozásba ● létesítő okiratban
azzal szemben kell a K479 számlát meghat.érték
tenni T366 K368t
pl. áru T261 K479 ● bekerülési érték kivezetés
egyéb berend T161 K479 T368 K(pl) 131
bejegyzés után átvezetés: ● terv sz écs kivezetése
T479 K33 T1x9 K368
Cég bejegyzése: ● terven felüli écs kivezetése
1. átvezetés jegyzett tőkére T1x8 K368 ____ HA VOLT!
T33 (​jegyzett, de)​K411 ● kapott részesedés
2. átvezetés jegyzett, de … T173/​tulajdoni részesedést jelentő befektetések
8
 T479 K33 K 366
Ki kell számolni, hogy az apport
veszteség vagy nyereség lett e,
ehhez a 368 egyenlegét kell
megnéznünk!
T868 K368 veszteség
T368 K968 nyereség
ANYAG: KSZÉ kivez T368 K211

Térítés nélküli átvétel Térítés nélküli átadás

HA! a feladatban nincs leírva, hogy 1. bekerülési érték
az átadó kifizeti az ÁFÁ-t, akkor kivezetése T868 K(pl)
MINDIG át van hárítva az átvevőre! 1xx/211 (ANYAG)
2. terv szerinti écs
1. átvétel T161 K968/​kivételes kivezetése T1x9 K868
nagyságú vagy előfordulású bevételek ​= a
3. terven felüli écs kievzetése
gép piaci értékén! T1x8 K868
2. elhatárolás T968 K483 (az 4. áfa T368 K467 áthárítom
első évben nem adózunk az áfát
utána ezért kell T868 K467 (nem hárítom át)
elhatárolni! SZTV)
3. Áfa T466 K479/ HA! nincs terven felüli écs, hanem
különféle RL kötelezettségek (ha értékhelyesbítés van, akkor
áthárítja az ÁFÁt) T(pl)137 K417

K968/ kivételes nagyságú

(ha az
vagy előfordulású bevételek

átadó fizeti az ÁFÁt)

4. Ha van pl. javítás
T161 K454
5. Aktiválás
T1x1 K161
6. év végén ÉCS T57 K1x9
7. „visszacsöpögtetés” elhat.
részfeloldása T483 K968
(a nyereség bevétel)

(elhatárolt összeg/bekerülési
érték)* tárgyévi écs

IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

AKTÍV IDŐBELI ELHAT PASSZÍV IDŐBELI ELHAT

Eredményt növeli Eredményt csökkenti
A/1 bevételt növeli P/1 bevételt csökkenti
A/2 ktg/ráf csökkent P/2 ktg/ráf növel
Mérlegben: C (39) Mérlegben: G (48)
1.bevétel 391 1.bevétel 481
Az olyan tárgyévre járó bevételek tartoznak ide, melyek csak A tárgyévben befolyt, vagy kiszámlázott bevételek, melyek
a következő év(ekben) kerülnek kiszámlázásra (folynak be). csak a következő év(ek)re járnak.
2.ktg/ráf 392 2.ktg/ráf 482A tárgyévet terhelő olyan költségek,
A tárgyévben kifizetett, vagy számla alapján lekönyvelt ráfordítások, melyek csak a következő év(ek)ben kerül
olyan költségek, ráfordítások, amelyek a következő év(ek)et kiszámlázásra, kifizetésre.
terhelik. 3.halasztott bevétel 483
Tipikus példa az előfizetés (pl.: újság, tagság). peciális elhatárolások, melyeket nem december 31-én
3.halasztott ráfordítás 393 könyvelünk, hanem az esemény bekövetkeztekor.
Mi tartozik ide? Feloldásuk sem január 1-jén történik, hanem valaminek a
– az átvállalt tartozások bekövetkeztekor.
– a nem realizált árfolyamveszteség miatti elhatárolás Fajtái:
(külön téma lesz) 1. Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként átvett és leltári
többletként fellelt eszköz

9
 2. Beruházási célra, visszafizetési kötelezettség nélkül
kapott támogatás
3. Elengedett, vagy harmadik fél által átvállalt tartozás
4. A vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós
használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért
kapott bevételt.
5. Negatív üzleti, vagy cégérték

Könyvviteli elszámolás:​Következő év elején fel kell oldani! (fordítva)

C/1 T391 K9 bevételek G/1 T9 K481

C/2 T392 K5/8 G/2 T5/8 K482

A halasztott ráfordítások elszámolása: ​T 393. Halasztott Ráfordítások K 8. Ráfordítások

A halasztott bevételek elszámolása:​T 9. Bevételek K 483. halasztott bevételek

Leggyakoribb halasztott bevételek és halasztott ráfordítások között elszámolandó tételek:

1. Átvállalt kötelezettség
1. lépés: az átvállalt tartozás elszámolása: T 888. Átvállalt tartozások K 479 Egyéb röv.lej.köt
2. lépés: Az átvállalt tartozás elhatárolása: T 393 K 888
3. lépés: Az időbeli elhatárolás feloldása: T 888 K 393
2. Nem realizált árfolyamveszteség elhatárolása
Hol lehet alkalmazni a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolását?
● devizakészlettel nem fedezett beruházás
● vagyoni értékű jog beszerzéséhez felvett külföldi pénzértékre szóló hitel
● kibocsátott devizakötvény tartozás esetén.
A vállalkozásnak a számviteli politikában rögzítenie kell, hogy él a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásával, tehát él a
számviteli törvény által biztosított lehetőséggel.
Amennyiben él a vállalkozás az elhatárolás lehetőségével, az üzleti év végén:
● az elhatárolt, halmozott összegnek, a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje
arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.
Céltartalék meghatározása= (Hitelfelvétel óta eltelt idő/ hitel futamidő vagy hasznos élettartam)*(Halasztott ráfordítás 393)
egyenlege
A számításnál ​ figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje​,​illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi
eszköz, vagyoni értékű jog várható hasznos élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. ​Tehát, a hitel, kibocsátott kötvény
futamideje és a finanszírozott eszköz hasznos élettartama közül ​a rövidebbet​kell figyelembe venni a számítások során!
Az A-C korlát, a fentiek alapján meghatározott halasztott ráfordítás(393)és az egyéb céltartalék közötti különbözet összege.
Ezt az összeget év végén az eredménytartalékból a lekötött tartalékba ​kell ​átvezetni!
Azért kell lekötött tartalékot képezni, hogy a leírt módon kimutatott magasabb eredmény osztalék formájában ne kerüljön a
vállalkozásból kivonásra, tehát, ez a hitelezők érdekvédelmével van összefüggésben.
Amennyiben a lekötött tartalék összege meghaladja a halasztott ráfordítás és a képzett céltartalék különbözetét, akkor a
korábban lekötött tartalékot, az eredménytartalékba vissza kell vezetni.
Céltartalék képzés: T 86. Egyéb ráfordítás K 423 egyéb céltartalék
Felhasználás: T 423 Egyéb céltartalék K 96. Egyéb bevétel
3. Térítés nélkül kapott eszköz miatti elhatárolás
1. Állományba vétel T 161. K 989.
2. Halasztott bevétel elszámolása: T 989. Egyéb rendkívüli bevételek K 483 Halasztott bevételek
3. Aktiválás: T 12.( pl.: T 141 Egyéb berendezések) K 161
4. Értékcsökkenés: 4/1. T 571. K 149( pl.)
4/2. Feloldás: T 483 K 989
(elszámolt értékcsökkenés/bekerülési érték)* elhatárolás eredeti összege
4. Elengedett tartozás( ha a tartozás eszközhöz kapcsolódik és az eszköz még állományban van)
pl.: A kötelezettséget a szállító elengedte: T454 K 989 1 200 000
Halasztott bevétel elszámolása:( az eszköz könyv szerinti értékének megfelelő összegben)
T 989 K 483 1 000 000( ez a könyv szerinti értéke az eszköznek)
Feloldás: T 483. K 989 1.000.000
5. Fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás​( pl.. a vállalkozás 2000 E Ft fejlesztési támogatást
kapott, a részben támogatásból finanszírozott eszköz bekerülési értéke: 4000 E Ft, a tárgyévi értékcsökkenése: 400 E Ft)
1. lépés kapott támogatás elszámolása:
T 384 K 989 2.000.000( ez a fejlesztési támogatás összege)
2. lépés halasztott bevétel elszámolása: T 989 K 483. 2.000.000
3. Üzembe helyezés( pl.. a részben támogatásból finanszírozott eszköz bekerülési értéke)
T 131 K 161 4.000.000
4. Értékcsökkenés: T 571 K 139 400.000 ( ez az eszköz tárgyévi értékcsökkenése)
10
5. Feloldás: T 483 K 989
(elszámolt értékcsökkenés/bekerülési érték)*elhatárolás eredeti összege
200.000 (400/4000)*2000=200

● “az iroda bérleti díját utólag negyedévente számlázzák, a bérelti díj szla dec. hónapra 700eFt+Áfa” T522 K482
● bef.eszk. között kimut.kamat T391 K973
● forgó eszk. között kimut.kamat T391 K974
● kölcsönök, hitelek követk. évben esedékes, de a tárgyévet terhelő kamat T872 K482
● váltótartozások kamatának elhatár. T392 K872/873
● tárgyévet terhelő követk. évben számlázott ktg (pl.telefon, könyvviteli díj) T51-53 K482
● a tárgyévben a váll. részére előre számlázott ktg T392 K51-53
● bérbeadónál előre számlázott bérleti díj T91-92 K481
● bérbevevőnél előre számlázott bérleti díj T392 K522

PÉNZESZKÖZ
devizás témakör 3 törvénye:
1. bekerülés törvénye: választott árfolyam (számviteli politika)
2. fizetés törvénye:
● ha nincs devizánk:
vevő fizet = vételi árfolyam
szállítónak fizetés = eladási árfolyam
● ha van devizánk:
vevő fizet = választott árfolyam
szállítónak fizetés = KSZ árfolyam (FIFO, Átlagár)
3. év végi értékelés (fordulónap) törvénye: mindenkit ártértékelünk a választott árfolyamra

386 Devizabetétszla 382 Valutapzt

T oldal K oldal T oldal K oldal
mindig választott árf KSZ árf mindig választott árf KSZ árf
megy be a pénz, kivéve (fifo vagy átlagár) megy be a pénz, fifo vagy
ha forintért devizát veszünk, kivéve, ha Ftért vesz átlagár
mert akkor a deviza elad.árf valutát, mert akkor
valuta elad árf

KÜLFÖLDI PÉNZÉRTÉKRE SZÓLÓ VAGYONELEMEK ÉRTÉKELÉSE

1. külföldi vevőkövetelés – nincs deviazbetét szla
a. eladási ár T317 K931
b. jóváírás T384 K317
c. (árfolyamtól függően) T876 vagy K976 a vevővel szemben

2. külföldi vevőkövetelés – van devizabetét szla

a. eladási ár T317 K931
b. jóváírás T386! K317
c. árfolyamkülönbség T876 vagy K976 a vevővel szemben

3. szállítói tartozás – nincs deviazbetét szla

a. T vmi K4542!
b. püi rendezés T4542 K384
c. árfolyamkülönbség T876 vagy K976 a vevővel szemben

4. szállítói tartozás – van deviazbetét szla

d. T vmi K4542!
e. püi rendezés T4542 K386!
f. árfolyamkülönbség T876 vagy K976 a vevővel szemben
!A szállítói tartozásnál a kiegyenlítéskori árfolyam, ha „VAN” devizabetét szla akkor a devizabetét szla könyv szerinti
árfolyama, ha „NINCS” akkor az eladási árfolyam!

Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek fordulónapra vonatkozó értékelése „menetrendje”

1. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek körének meghatározása, kijelölése
2. egyedi árfolyamkülönbözetek meghatározása
3. összevont árfolyam különbözet kiszámítása
4. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése a fordulónapi választott árfolyamra – T876 vagy
K976
368-as technikai számlát kell alkalmazni a tételekkel szemben!
……………………………………..
11
Év végi devizás értékelés
Ha az összevont árf.különbözet negatív, akkor minden tételt ezzel szemben kell könyvelni!
A bartert nem lehet átértékelni!
A beflen beruházásnál, mivel nem realizált, ezért csökkentő tétel!
Ha! ÉH kell elszámolni és nincs megadvapiaci érték, akkor a 4171 ÉH ért.tart.számlát kell megnézni és azt, hogy van e még ÉH!

Péládul ha van beflen beruház a szállítók között, akkor azt külön is ki kell számolni!
külf vevő árf.kül. T876 K316 - mínusz
valutapzt árf. kül. T382 K876 - plusz
devizabetét szla árf.kül T876 K386 - mínusz
beruh.hitel árf.kül. T444 K876 - plusz
külf.száll. árf.kül. T4542 K876 (összesen) - plusz
külf.száll.árf.különb./beflen beruh árf.kül. - T4542 K161 plusz

VÁSÁROLT KÉSZLETEK
Nyilvántartási lehetőségei
● Év közben értéknyilvántartás nincs:
Ez azt jelenti, hogy a beszerzést azonnal költségként számoljuk el, év végén leltározunk, és a megtalált készletet a
költségszámlával szemben készletre vesszük
● Év közben folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartás van:
Ez azt jelenti, hogy beszerzéskor a vásárolt készlet a készletnyilvántartó kartonra kerül, illetve a megfelelő
anyagszámlára.
A nagykereskedelmi árukat lehet beszerzési vagy elszámoló áron is nyilvántartani. A kiskereskedelmi árukat mindig
fogyasztói áron, a göngyölegeket pedig csak betétdíjas áron tartják nyilván.
A vásárolt készletek értékelése
A Számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési (beszerzési) áron köteles nyilvántartani a
következőképpen:
● tényleges beszerzési áron
● elszámoló ár​+/- árkülönbözet
● fogyasztói ár - árrés
● betétdíjas ár - árkülönbözet
Bekerülési érték része
● Az a ráfordítás amely az eszköz megszerzése ,létesítése üzembe helyezése érdekében
● A raktárba történő beszállításig felmerült
● Az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető
A vásárolt készletek csökkenésének értékelése
Történhet:
● egyedi bekerülési áron
● átlagos súlyozott átlagáron
● FIFO-módszerrel
A vásárolt készletek értékelési eljárásai
Csúsztatott átlagár= 21-22(261)/rakt.menny.
Csúsztatott/súlyozott/gördülő álagár: Lényege, hogy minden csökkenés előtt kiszámoljuk az átlagárat és a kapott összeggel
szorozzuk a csökkenés mennyiségét.
Számítása=​ (1.menny*1.vételár)+(2.menny*2.vételár) …
FONTOS! az átlagárak számolásánál mindig az előző beszerzésekből megmaradt menny. és ennek korábban kiszámolt
átlagárának a szorzatával kezdünk összes mennyiség
● Az átlagos beszerzési árat minden beszerzés után újra kiszámítja, és az aktuális készlet csökkenések értékét ennek
alapján határozza meg.
● FIFO módszer:
A beérkezés sorrendjében történik a készlet csökkenés elszámolása. Feltételezik, hogy az aktuális felhasználás mindig
a legrégebbi készletből történik (mindig a legkorábbi beszerzésből származik). A Számviteli törvény szerint nem
alkalmazható, bár a gyakorlatban ismert.

12
SAJÁT GÖNGYÖLEG ​ A betétdíjas göngyölegek esetén az elszámoló ár a betétdíjas ár=nettó eladási ár, így az
árkülönbözet számla egyenlege mindig K.

Vásárlás Értékesítés Visszavétel

T288 K454 nettó T814 K281 elsz.áron kivezetés T281 K814 betétdíjas áron visszavás.
T466 K454 T288 K814 rendezés T814 K288 árkülönb. visszarend
T281 K288 rendezés T311 K91-92 nettó eladási ár T91-92 K311 elad.ár visszaírása
T311 K467 áfa T467 K311 áfa visszaírása

KISKER
Kiskereskedelmi áru esetén az elszámolóár a fogyasztói ár=bruttó eladási
ár, így az árkülönbözet (árrés) számla egyenlege mindig K.
„nyitókészlet átlagos árrése 40%” = 265/264

● beszerzés fogyasztói áron T264 K265

● vételár T265 K454 ​áfa T466 K454
● szállítás T265 K454 ​áfa T466 K454
● engedmény T454 K265 ​áfa T454 K466
● visszaküldés fogy.áron T265 K264
visszaküldés anyagok vételára T454 K265 ​áfa T454 K466
● értékesítés KP!! T381 K911
áfa T911 K467
készletcsökk. fogy.áron T814 K264
készletcsökk. árrés T265 K814 265=MINDIG K egyenlegű!
● selejtezés elsz.áron T866 K264
​selejtezésre jutó árkül. T265 K814?/866?

„a záró készlet fogyasztói ára kötelező leltározás alapján xyeFt”

264 egyenlege > / < xy eFt vagyis a 264 egyenlege nagyobb,ebben az
esetben veszteség jellegű leltáreltérési különbözet fogyasztói
áron T869 K264 (a kettő különbözete)
veszteségjellegű leltáreltérési különbözetre jutó árrés
T265 K869 = a különbözetet * %

Tényleges beszerzési nyilvántartás

Anyag Áru
VAN nyilvántartás NINCS nyilvántartás VAN nyilvántartás NINCS nyilvántartás
0/Nyitás T211 K491 0/Nyitás T211 K491 0/Nyitás 0/Nyitás
1/Beszerzés 1/Átvezetés T261 K491 T261 K491
T211 K454 T511 K211 1/Beszerzés T261 K454 1/átvezetés
T466 K454 2/Beszerzés 2/Értékesítés T814 K261
T511 K454 T311 K911 2/Beszerz.
2/Felhaszn. (​+pl. szállítás) KSZÉ kivezetése T814 K261 T814 K454
T511 K211 T466 K454 3/Felhasz. (​+pl. szállítás)
3/Értékes. 3/Felhaszn. NINCS! T51 K2xx T466 K454
T311 K911 4/Értékes. T311 K911 készletcsökkT814 K261 3/Engedm.
T311 K467 T311 K467 3/Hiány T869 K261 T454 K814
4/KSZÉ kivez. 5/Anyag visszav. 4/Selejtezés T866 K261 T454 K466
T814 K211 T211 K51 5/TNÁ 4/Értékes.
Felhasználás 6/KSZÉ kivez. T868 K261 T311 K911
T51 K2xx T814 K211 áfa T311 K467
készletcsök 7/Zárókészl.visszav T368 K467 5/ Z visszav.
T814 K2xx T211 K511 Kártérítés, tér.nélk.átv T261 K814
5/Hiány T869 K211 Selejt.KSZÉ kivez. T38 K96 6/Selejt.
6/Selejt. T866 K211 T866 K211 T368 K467 áthárított áfa T866 K261
T86 K467 fizetett áfa 7/ÉV,leérték.
Kártérítés, tér.nélk.átv T3t K2xx apportba adás T866 K269
T38 K96 T17 K3t kapott részesedés
T368 K467 áthárított áfa

13
T86 K467 fizetett áfa DE! T368 K3t apport
T3t K2xx apportba adás átadása
T17 K3t kapott T17 K96 cégbír.bejegyzés
részesedés után
DE! T368 K3t apport HA! T3t K96 nyereség
átadása keletkezik
T17 K96 T86 K3t veszteség
cégbír.bejegyzés után keletkezik
HA! T3t K96 nyereség
keletkezik
T86 K3t veszteség
keletkezik

Elszámoló áras nyilvántartás

Alapanyagok 211-228 Áru 261-265
Alapanyagok esetében az elszámolóár szabadon
választható. Mindig használjuk ha van mennyiségi
mozgás, csak elszámolóáron könyvelhetünk rá!
1/Vásárlás 1/Vásárlás
● T211 K228 ● T264 K265
vásárlás elszámolóáron ● T265 K454
● T228 K454 vételár ● T466 K454
● T466 K454 áfa
● T228 K454 száll.díj 2/​Értékesítés
● T381 K467 ÁFÁS!
● T466 K454 áfa
● T911 K467
2/Felhasználás elszám.áron T511 K211 ● T814 K264 kivezetés fogy.áron
mennyiség*nyitó adatnál kiszámolt értékkel
Felhaszn. jutó árkülönb.T228 K511 árrés=265e/264e
​
árkülönbözet=228e/211e= X% ● T265 K814
VAGY érték.jutó árrés év vége
Felhaszn.jutó ÁK
3/Leltár
(pótlékkulcs) T511 K228 ● T869 K264 veszt.fogy.áron
● T265 K869 veszt.árrés
3/Anyagot küldtek vissza és helyesbíteni kell a számlát
pl visszaküldés elsz áron 4/Selejtezés
T228 K211 ● T866 K269 fogy.áron
pl visszaküldése vételáron ● T265 K866 árrés
T454 K228
áfa T454 K466

4/Engedmény
T454 K228
T454 K466
5/Értékesítés
● T311 K911 eladási ár
● T311 K467 áfa
● T814 K211
anyag kivezetése elszámolóáron
eladott mennyiség * nyitó adatnál kiszámolt értékkel!!
● T228 K511 (összeg*X%)

● értékesítésre jutó árkülönbözet T228 K814

anyag kivez.elsz.áron
árkülönbözet=228e/211e= X%

6/Selejt. elsz.áron T863 K211

Selejt. árkülönb. T228/219 K866
“megoldókulcsnál 265 nincs esetén 219 (árrés=219/211)”

7/év végén készletcsökkenésekre jutó árkülönbözet

elszámolása T228 K511
Mérlegérték meghatározása

14
xy * nyitó adatnál kiszámolt érték * (1-árkülöbözet %)
elszámoló ár=​211e/alapanyag menny.
228=​tényl.besz.ár +/- 228 egyenlege
HA! pótlékkulcsot adnak meg, pl. -2%, akkor a 228 K
egyenlege van!
Hova könyveljük az árkülönbözetet?
1/K-R
2/Árkülönbözet
Melyik oldalra?-az ÁK egyenlegének ellentétes oldalára
ÁK rendezése:
1/ÁK szla egyenlege (228)/készletszla egyenlege (211)=
X%
2/ X% * készletcsökk.elsz.áron

SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK

Folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást NINCS mennyiségi és értékbeni nyilvánatartás

vezet

ANYAG ÁRU ANYAG ÁRU

0/Nyitás a beszerzéseket egyből nyitás

T(pl)211 K491 költségként számoljuk el​, és T261 K491
nymsz a típus készletcsökkenést ráfordításba
1/Beszerzés (ami a felhasználás) nem átvezetése/rendezé
T 211 K454 rögzítjük, de minden egyéb T814 K261
466 K454 mozgásnál (érték, slejtezés, beszerzés
felhasználás T511 kár, apport átadás, térítés n T814 K454
K211 átad) visszavezetjük az T466 K454
értékesítés T311 anyagot és így átvezetjük az engedmény esetén
K911 árbevétel anygot anyagköltségből a megfordítjuk) (pl a szállítás
eladási ár megfelelő ráfoordítás is ide tartozik!)
T311K467áfa számlára értékesíté
T814K211KSZÉ a beszerzéseket egyből T311 K911
hiány ráfordításként számoljuk el​, T311 K467
T869K211 és a típus készletcsökkenést zárókészlet visszavezetése
selejtezés nem könyveljük, nem T261 K814
T866 K211 rögzítjük, de minden egyéb selejtezés
mozgásnál visszavezetjük az T86 K261
árut és így átvezetjük az árut értékvesztés/leértékelés
az ELÁBÉ-ból a megfelelő T86 K269/​áru értékvesztése
ráfordítás számlára
év végén kötelező a
tényleges mennyiségi
felvétel és az így
megállapított leltár szerinti
mennyiséget vesszük vissza,
FIFO módszer szerinti ár
visszakeresés segítségével.
Mivel nincsne mihez
viszonyítani a leltár szerinti
mennyiséget így nem
értelmezhető a hiány
0/Nyitás
T211 K491
anyag tvezetése anyagktgbe
T511 K211
1/Beszerzés
T511 K454
értékesítés
T311 K911 eladási ár
T311 K467 áfa

15
 T211 K511 anyagktgből
anyag visszavezetése
T814 K211 KSZÉ
kivezetése
zárókészlet visszavezetése
anyagktgből
T211 K511
selejtezés/KSZÉ kivezetés
T86(6) K211

- EGYÉB KÖNYVELÉSI TÉTELEK -

● irodaszer vásárlás T529 K454

HA! a feladatban az van, hogy az X%-át nem vették használtba
akkor T227​ egyéb anyagok​ K513 ​
egyéb anyagktg​az összeggel
● a szállítói tartozás beszámításba került a XX Ktf-vel szemben fennálló …eFt vevői követelésünk. T454 K311
● a vállalk. MMKft szembeni …eFt szállít.tart. elévült T454 K989
● adott! nagyvevői engedmény T864 K384
● sconto T877 K311
● vevő értékvesztése T866 K315
● behajthatatlan követelés T866 K311
● HA! a feladat alapítással kezdődik és aktiválják is, akkor év végén az 1191 összegét nem szabad elfelejteni levonni
T414 LT K413 ET
● Év végi feladatok:
o befejezetlen termék T231 K581
o befejezetlen szolg. T231 K581
o záró anyagkészlet T21-22 K51
HA! a beflen term. egyenlege csökken, akkor T866 K239 ​beflen term.ÉV
+ korrekció T581 K582
● fordított áfa T466 K467
● bérleti díj kaució T86 K384
● bírság önkorm/nav. T86 K479
● DKJ vétele T375 K384
DKJ kamata (év vége) T391 K974 e​gyéb kapott kamat ​kamat időar.része
● gönygöleg előleg T353 K384

Kapott előleg Adott előleg

Bekerülési érték: BRUTTÓ Bekerülési érték: NETTÓ
szlaszám:453 szlaszám:351,352,353
kapott előleg→érték→előleg adott előleg →vásárlás→előleg
beszám.→maradék befizetése beszám→maradék kifizetése
● kapott előleg T384 K453 ● beruh. adott előleg
● áfa T368t K467 T352 K384
● eladás T311 K911 ● áfa T466 K384
áfa T311 K467 ● TE vásárlás T161 K45(5)
● KSZÉ kivezet. T814 ● áfa T466 K45(5)
K(261) ● előleg beszám T455 K352
● előleg beszám T453 K311 ● áfa megszünt. T455 K466
áfa T467 K368t ● szállítói tart.kifiz. T455
● vevő fizet T384 K311 K38(4)

Figyelni kell, hogy hova kapom az

utalást, vagyis, hogy
devizaszámlára és akkor választott
árfolyamon vagy ha forintszlára
kapom, akkor VÉTELIn 384-re
kerül és a kapott előlegen nem
lehet vételi, ezért át kell értékelni
és ÁV/ÁNY keletkezik.

ÁFA NINCS DEVIZASZLÁN!

16
ÉRTÉKPAPÍR

HA! befektetési céllal veszek részvényt akkor kötelező AKTIVÁLNOM a bizományosi díjat!
HA! spekulációs/forgatási céllal vásárolom, akkor eldönthetem, hogy a részv. értékét növelni akarom e vele vagy elszámolom
ktg-ként!

● Vásárlás T173 K384 (menny.*névérték*árf%)

● bizományosi díj - befekt.célú T173 K384
● eladási árT384 K376
(ha nem folyik be azonnal, akkor a 366 szlára kell tenni)
● KSZÉ (173 egyenlege) T376 K173
● Árf. ÁNY T376 K972
● Árf. ÁV T871 K376

Váltó – VEVŐ Váltó - TARTOZÁS

● váltó befogadása T341 K311 ● váltó kibocsátása T454 K456
● kamat elhatárolása T391 K974 ● kamat T873 K456
● dec.31.kamat elhat.-időarányos
HA! időközben mérlegforduló van T392 K873
(névérték-követelés összege)/időarány
● jan.1. feloldás T873 K392
Következő évben feloldás: T974 K391
● váltó lejár T456 K384
● váltó lejár T384 K341 követelés összege
névérték (összeg+kamat)
● kapott kamat T384 K974 kamat

DEVIZA
● váltó befogadása T346 K317
● árf. nyer/veszt T317 K976
● váltó átértékelése + T346 K368
7-8 összevont árf. vált. T368 K976
● váltó lejár T386 K346
● ÁV/ÁNY T346 K976
● kapott kamat T386 K974

Saját részvény értékesítése

● eladási ár: T366 K374
● ha van – veszteség – (bekerülési ért-elad.ár) T87 K374
● lekötött tartalék (bekerülési érték) T414 K413
Kötvény
● beszerzése (1 éven belüli érték.) T375/​fc.hit.visz.megt.értp​ K384
● felhalm.kamat levonása(időar.) T974​/egyéb kap.járó kam. ​K375
Apportba adott RL KÖTVÉNY
● részesedés megszerzése – fizetendő összeg T17 K384/381
● apport – apport értéken - T17 K376
● kötvény időarányos kamat elszám. T376 K974
kamat=névérték * Y%
● kötvény kivezetése KSZÉ-en T376 K375
● árfolyam különbözet = apport érték – KSZÉ – kamat T376 K975

17
ALAPÍTÁS-ÁTSZERVEZÉS
Immat.javaknál is van ÉH, de! csak a vagyoni ért.jogok és a szellemi termékeknél.
Az aktiv.értékre osztalékfizetési korlátot kell képezni, ami azt jelenti, hogy az „elbújtatott” ktg összegére
eredménytartalékból-413 lekötött tartalékot-414 kell képezni. (max.5 év)
Az aktivált értéket folyamatosan terv.sz.écs csökkentjük, így hozzuk vissza az életünkbe a ktg. A csökkenéssel párhuzamosan
megszűnik az osztalékfiz.korlát, így a lek.tart.arányosan fel kell oldani.
bejegyzés T33 K411
utána: T384 K479 pénzbeli hozzáj.
T479 K33 átvezetés
apport műszaki gép bejegyzés után T161 K33

NEM AKTIVÁLUNK AKTIVÁLUNK

● ügyvédi díj T529 K454 ● ügyvédi díj T111 K454
T466 K454 T466 K454
● cégbej.díj T531 K384 ● cégbej.díj T111 K384
● közzét.díj T531 K384 ● közzét.díj T111 K384
● könyvvizsg.díj T529 K454 ● könyvvizsg.díj T111 K454
T466 K454 T466 K454
● bérleti jog vásárl. T126 K454 ● hatósági díj műsz.gép T111 K384
● felújítás T162 K454
Eredménytart.ból lekötött tart. képzése a 111
532-bankktg szla erejéig T413 K414
533-bizt.díj AÁ écs T571 K1191
minden más 529 111 szla egyenl.*1/5év*időarány
Lek.tart. feloldása arányosan T414 K413

Speciális esetek(2017-2018):
● végelszámolás-vagyonmérleg
megvásárolt garanciális kötelezettség T529 K479
iratőrzési díj T521 K454
tárgyi eszk átértékelés T1xx K96
készlet átérték T2xx K96
értékp.átérték T378/ért.pap.különb K975/
áfa kötelezetts.áthár. T368 K467 befolyt az összeg T384 K368

● cashflow
● ellenőrzés-eltérés
● különválás
● egyesülés Zrt Kft
Különbözetek oszlopban:
1) Az átalakulással létrejött társaságnak a mérlege nem tartalmazhat értékhelyesbítést.
2) Ki kell szűrni a keresztrészesedéseket és a megszűnő saját részesedését (utóbbi nem szerepelt a feladatban). A
beolvasztó társaság saját részedése maradhat. A korrekciót a névérték erejéig a jegyzett tőkéből, ezt meghaladóan
az eredménytartalékból kell eliminálni.
3) Az egymással szembeni követelések/kötelezettségek kiszűrendők (különbözet nem volt).
Különbözetek oszlopban:
4) A végleges vagyonmérlegben fedezetet kell képezni az átalakulás bejegyzéséig várható vagyonvesztésre (a
lekötött tartalékban).
5) A létesítő okiratban szereplő jegyzett tőke miatt át kell rendezni a saját tőkét.
6) A vagyonmérleg tervezetben nem szerepelhet negatív érték a saját tőkén belül, ezért át kell rendezni a saját tőkét
(eredménytartalék miatt).
7) A vagyonmérleg tervezetben nem szerepelhet negatív érték a saját tőkén belül, ezért át kell rendezni a saját tőkét
(adózott eredmény miatt).

● áttérés mikrog.beszám.
● áttérés devizás könyvelésre

STK
● utókalkuláció után ha készletre vettük a készterméket majd selejtezni kell, akkor nemcsak a készletet kell csökk.,
hanem az 581 szlát is! T581 K582
● kp.igazgatási ktg elhatárolása T392 K66
másodlagos elszám. T59 K52

18