A szorongásos kórképek

felosztása és tünettana

dr. Pálfalvi Tünde

 Vázlat

Bevezetés

A szorongás fogalma

A szorongás mint veszélyreakció

A szorongás strukturálódása

A szorongás mint tünet

A szorongásos zavarokról általában

A szorongásos zavarok leíró osztályozása
 A szorongás
A szervezet működésének egyik átfogó
sajátossága.
Anxietas: a latin eredetű [ango-angere = szorítani]
igéből.

Pontatlan
Sokkal inkább

kifejezések: jellemzi:
• félelem • nyugtalanság
• veszély • többrétegű félelem
• menekülés • rossz előérzet
• stressz • ingerlékenység
• bizonytalanság • pesszimizmus
 A szorongás fogalma (1)
Négyféle értelmezés lehetséges:
 „normál” szorongás: a szervezet
riasztó-berendezésének, vagyis a
veszélyhelyzetekben megnyilvánuló
reakcióinak átfogó elnevezése.
 kóros szorongás: a fenti reakciók
kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem
jelentő események hatására
következnek be.
 A szorongás fogalma (2)
 a szorongás mint tünetcsoport:
több, szorosan együtt járó testi és
lelki tünet együttese, mely a legtöbb
pszichés megbetegedésben szerepet
játszik.
 a szorongás mint önálló kórkép:
a fenti tünetcsoport önálló
előfordulása.
A szorongás mint veszélyreakció (1)

A szorongás biológiája: 3 döntési szint:

 A befutó inger hordoz-e jelentést?

 Orientá
Orientáció
ciós reakció
reakció nevű
nevű rendszer egybeveti a korá
korábbi ingerekkel

 Az információ érzelmi minősítése

 Limbikus rendszer:
pozití
pozitív, kellemes inger köközelí
zelítő,
negatí
negatív inger tá
távolí
volító/elkerü
/elkerülő/tá
/támadó
madó magatartá
magatartást vá
vált ki
gyorsabban aktivá
aktiválódik, így egyidejű
egyidejű +-at gá
gátolja
első
elsőbbsé
bbsége elkerü
elkerülhetetlen a fennmaradá
fennmaradásért

 Menekülés vagy támadás…

 Amygdala: az ingerrel való
való megbirkó
megbirkózás miké
mikéntje dő
dől el.
Emberné
Embernél dödöntő
ntően kognití
kognitív folyamatok füfüggvé
ggvénye (tanulá
(tanulási
folyamatok, szubjektí
szubjektív tapasztalatok).
Ha hiba csúszik a rendszerbe:

a szorongó egyén nem képes a kp.-i

ir. aktivációs szintjét a szituációnak
megfelelő optimális szinten tartani,
aránylag enyhe ingerek túlzott
aktivációt, azaz szorongást váltanak
ki.
A szorongás mint veszélyreakció (2)

A szorongás biokémiája
• felszálló aktiváló rendszer noradrenerg
pályái
• szerotonin-rendszer
• gátló GABA-rendszer (-A: BZD, barb.,
alkohol)
• endogén opiátok
• katekolaminok
• egyéb
A szorongás mint veszélyreakció (3)

A szorongás strukturálódása
• normális/fiziológiás és kóros szorongás közt
nincs éles átmenet
• az elkülönítést lehetővé teszik:
• az állapot súlyossága, tartóssága
• a kiváltó esemény és a reakció közti diszkrepancia
• a végső minősítés teljesen szubjektív:
a szenvedő egyén
• megjelenési formája az idő függvényében
változik, „tárgyat keres magának”,
„strukturálódik”
 A szorongásos zavarok felosztása
a strukturálódás mértéke szerint
Szorongásos zavar Struktúraképző elem Jellemző
Generalizált Struktúrálatlan Fluktuáló lefolyás,
szorongásos zavar megjósolhatatlan
Pánik zavar Idő Roham és r.szünet
Agorafóbiás zavar A tér(sajátossága) Zárt/nyitott/magas, …
Szociális fóbia A szociális tér Emberszám/minőség
Specifikus fóbiák Tárgyak, állatok, A fóbiás tárgy
természeti jelen. közelsége - távolsága
PTSD A trauma A trauma előtt – után
Obsessio Kényszergondolat A gondolat közelsége -
táv., szimbolikus tér,
kognitív fóbia
Compulsio Rituálék A rituálék maguk
 A szorongás mint tünet

ismert, majd’mindenki számára szorongást keltő
helyzet pl. az orvosi vizsgálat

szinte minden pszichiátriai betegségben megjelenik

számos testi betegségnek is kísérője

rontja a szomatikus állapotot

az idült szorongás általános betegség-rizikófaktor,
melynek fennállása esetén
a meglévő betegség kimenetele kedvezőtlenebb,
a rehabilitáció esélyei csökkennek

a központi aktiváció fokozódása egyénre jellemző

vannak típusos jellegzetességek, melyek szinte
minden betegnél megmutatkoznak
 A szorongás vegetatív-testi tünetei
Testrész Tünetek
Arc/nyakpír, viszketés (orr-homloktáji vakaródzás),
Bő r melegségérzés, végtaghűvösség, lagymatag kézfogás
Száj/torokszárazság,ajaknedvesítés,nehezebb nyelés,
Nyálkahártyák hangtani változások (msh),beszédet kísérő „zörejek”,
torokköszörülés, tompább elkentebb beszéd
Bőr (kolinerg,aktuális,ujjbegy-pszichogalván jelenség)
Izzadás
hónalj, gát (apokrin,NA,hajlam - stressz nélkül is)
Testszag (apokrin), foetor ex ore (nyálváltozás)
Szag
Pillacsapás-változások, könnyezés, tágabb pupillák,
Szem tekintet-kerülés
Szapora légzés ill. légszomjérzést mély légvétellel,
Légzés sóhajtással kompenzál
Kezdeti frekvencia↑ (aktuális), légzési aritmia (hajlam)
Pulzus, RR
Systolés vérnyomás↑, a.poplit./carotis lüktetés
 A szorongó beteg magatartásbeli
megnyilvánulásai a vizsgálat során

Viselkedése megváltozik
• Negatív jellegű változások:

viselkedés-mintázata beszűkül: visszafogottabb, gátoltabb,
konvencionálishoz közelít, uniformizálódik, sztereotippá válik,

az egyénre jellemző sajátos megnyilvánulások csökkennek.
• „Plusztünetek”:

mimikai, érzelmi vagy mozgásos kompenzáló manőverek: pl. fel-
alá járkál, ujjaival dobol, lábát rázza. Verbális maximalizálás.

Érzelmi magatartása megváltozik (mozgás, gesztusok,

mimika)

Pozitív érzelmi megnyilvánulások csökkenése, negatívak előtérbe
kerülése (+/- élményeket egyaránt extrém fokban adja vissza)

Visszafogott, egyéni színét elveszített kifejezésmód: alig
gesztikulál, arcmimikája szegényesebb, beszéde halk, kevésbé
modulált, gyakrabban él félelemre, ijedtségre utaló fordulatokkal.
 A kóros szorongás szubjektív
struktúrája

Negatív élménymód: negatív szűrőn/torzuláson mennek át a
külvilág ingerei, de az énnel kapcsolatos visszajelzések és
belső ön-élmény is. Ez a negatív önkép a szenvedés fő
forrása.

Ódzkodik az újdonságoktól, pesszimista.

Időnyila megfordult: lezárt jövő, nyitott múlt.

A valóság hiánymozzanataira nyitott: külső irracionális
„KELL”: imperativizmus.

Szomorú, örömtelen, boldogtalan.

Bizalmatlan, féltékeny, sértődékeny, haragos – agresszív
ellentámadásba megy át, ha fenyegetve érzi magát (hibás
információfeldolgozásra utal ez is, mint a következő:)

Diszfunkcionális kognitív sémák:
pl. pozitívum diszkvalifikálása nevű gondolkodási hiba.
 A szorongásos zavarokról
általában

– a neurózistól a szorongásig…
 A neurózis-fogalom és átalakulása (1)

XIX.-XX.szd.eleje: neurózis =
hisztéria+pszichaszténia+neuraszténia
Charcot
Beard
Gray,…
1878

Lelki tünetek testivé

átfordítása (conversio), Ingerlékenység,
közlésértékű, teátrális, fáradékonyság,
Janet
extrovertált, ingerkereső, teljesítményzavarok,
primer és szek. betegség- alvászavar, „hangulati
Fóbiákra,
előnyök, hosszú beteg- esékenység”,
szorongásra,
karrierek, családnak introverzióra hajlamos,
kényszerekre
súlyos terhet jelentő kóros „irritable weekness”,
való hajlam,
egyensúly (bénulás, „kimerüléses neurózis”
lelki
remegés, fájdalom, ájulás) gyengeség

Szomatoform zavar Krón. fáradtság sy.

 A neurózis-fogalom és átalakulása (2)

• A neurózisok hagyományos osztályozása: ld. (1)

• A neurózisok etiopatogenetikai osztályozása:

primer hajlam

szekunder (pszichotrauma után)
• A neurózisok leíró osztályozása: ld. Később

A neurózis maradvány-fogalommá vált:

betegségek, melyek nem az ir. szervi elváltozásaira
vezethetők vissza, nincs egyéb szervi eltérés sem,
sem elmebetegség.
A „hagyományos neurózisformák” nagy része ma a
„szorongásos zavarok” gyűjtőfogalom körébe
tartozik.
 A szorongásos zavar

A szorongásos zavar mint betegség
• Ha az egyén vagy környezete tartósan szenved
miatta, s megszokott életvitelét, szubjektív jólét-
érzését tartósan akadályozza.

A szorongásos zavar kialakulásában
• döntő: az ir. biológiai adottságai,
alkati sajátosságok,
a személyiség egyéni reakciókészsége,
kp.-i aktiváció-szab. öröklött gyengesége
(szorongásra való általános hajlam),
• hozzájárulhat: környezeti hatás.
 A szorongásos zavarok

Gyakoriság: ≥10%.

Komorbiditás:
• több mint felénél társul más pszichiátriai betegség,
pl.:

hangulatzavar,

szenvedélybetegség,

pszichotikus zavar,
• megelőzi egyéb pszichiátriai betegség kialakulását,
vagyis súlyos kockázati tényező!
 A szorongásos zavarok definíciója
A magatartás, az élménymód, a központi
és a vegetatív ir. (1) tartós, többnyire
progresszív zavarával járó állapotok (2),
melyek kedvezőtlen genetikai és
szocializációs hatások alatt kialakuló
személyiség talaján bontakoznak ki (3),
és a környezettel kóros egyensúlyt
kialakítva idült állapotba torkollanak (4).
 A definíció értelmezése (1)

A magatartás zavarai:
• az „ideges ember” viselkedésétől a szinte teljes életképtelenségig
terjedhet
• veszít egyéni arculatából, sémák, sablonok szerint szerveződik
• ez feszültséget kelt a környezetben is

Az élménymód zavara:
• általában a negatív élménymód a jellemző
• az állapot szubjektív súlyossága (szenvedés mértéke) főként ettől
függ

A központi ir. zavarai:
• a kp.-i ir.-i aktiváció szabályozása elégtelen, így gyakran kerül
túlaktivált állapotba
• ennek elkerülésére magatartási stratégiákat dolgoz ki, melyek
tünetcsoportokká fejlődnek

A vegetatív ir. zavarai:
• VEZETŐ TÜNET, hiszen a szorongás minden szervrendszer
működésében visszatükröződik, s könnyebb testi történésekről
beszámolni, mint lelkiekről
A definíció értelmezése (2)

• Progresszív lefolyás:
– Beavatkozás nélkül krónikus, hullámzó,
összességében súlyosbodó lefolyás.
– Kóros irányú személyiségfejlődés.
– Kedvezőtlen életesemények jelentős
szerepet játszhatnak elindításában vagy
felgyorsításában.
Gyakran okként jelöli meg, de az egyéni
értelmezés mögött gyakran a személyiségen
belüli tényezők játszanak szerepet.
 A definíció értelmezése (3)

Kedvezőtlen genetikai és
szocializációs hatások:
• Örökletes tényezők szerepe:

Kp.-i aktiváció szabályozásának
gyengesége.
• Kóros szocializáció:

Döntően a gyermekkori fejlődés során alakul
ki a szorongásra való hajlam, tartósan
kedvezőtlen szociális erőtérben (érzelmi
elutasítás a szülők részéről, rossz családi
érzelmi légkör, brutális nevelés, csonka
család, stb.)
 A definíció értelmezése (4)

Környezettel kóros egyensúly:
• Környezete tagjaiból viszontreakciót vált ki, melyek
szintén módosíthatják a beteg szorongásának mértékét:

gátolhatják

erősíthetik
• Az egészségügyi ellátórendszer is a környezet része!

a tünetek időbeli alakulása függ a figyelem
középpontjától…

Megfelelő kezelés híján idült „vég-”állapotba

torkollik:

rokkantság

Alkoholizmus

gyógyszerfüggőség

öngyilkosság

iatrogen testi betegségek
A szorongásos zavarok leíró
osztályozása

Generalizált szorongásos zavar

Pánik zavar
Fóbiás tünetcsoport
Agorafóbiás zavar
Szociális fóbia
Specifikus fóbiák
Obszesszív-kompulzív zavarok
Poszttraumás stressz zavar
 Generalizált szorongásos zavar (1)

≈ a korábbi „szorongásos neurózis” krónikus

formája

Idült, fluktuáló lefolyást mutat.

Fő tünet: állandó, túlzott szorongás,
aggodalmaskodás, „félelemteli várakozás”

számos olyan eseménnyel/ körülménnyel/
aktivitással kapcsolatban (munka, iskolai
teljesítés),

melyet nehezen tud kontrollálni.
 Generalizált szorongásos zavar (2)

Koncentrációzavarok, fáradékonyság,
feledékenység, teljesítménycsökkenés,
alvászavar kíséri általában.

A tünetek min. 6 hónapon keresztül

fennállnak.

Egyértelműen, tartósan szenvedést és

életviteli nehézséget okoz.
 Pánik szindróma (1)

≈ a korábbi „szorongásos neurózis”

rohamokban jelentkező formája,
„szívneurosis”-ként ismert

A szorongás rohamokban lép fel, viszonylag

hamar eléri a max. szintet (kb. 10 perc), majd
lassan oldódik.

Pánikbetegség=
ismétlődő rohamok+életminőségcsökkenés
 Pánik szindróma (2)

A roham jól körülhatárolt időszaka alatt! intenzív

félelem és diszkomfort-érzés jelentkezik,
melyekhez leggyakrabban

légszomj, szapora szívverés-érzés, mellkasi
fájdalom vagy szorító érzés, fulladásérzés,
szédülés/ bizonytalanság/ ájulásérzés,
végtagzsibbadás, hő- vagy hideghullám, reszketés,
hasi diszkomfort-érzés társulhat.

Szubjektíve jellemző a megőrüléstől vagy a teljes
önkontroll-vesztéstől való félelem, mely akár 30-
60 percig is eltarthat, s segíthet a diff.dg.-ban
(↔ angina, akut koronária szindróma)
 Szorongásos állapotok elkülönítése, időbeli
lefolyásuk alapján

Pánik (roham, ill. betegség)

intenzitás

Várakozási
szorongás

Szabadon lebegő
gener. szorongás

10 30 60 Idő (perc)
 Fóbiás tünetcsoport (1)

Irracionális félelem

tárgytól, állattól, helytől, személytől.

A félelem irracionális voltával az egyén tisztában van.

Megoldani nem tudja; passzív, elkerülő viselkedést
tanúsít.

Életvitelét (és családjáét) nemegyszer alapvetően

befolyásolja.

≠ szokványos irtózat hüllőktől, békáktól
(mintázattól is!!!)
 Fóbiás tünetcsoport (2)

> 60 féle fóbia létezik

3 fő csoport:
• Agorafóbiás zavar
• Szociális fóbia
• Specifikus fóbiák

4.-ként ide tartozhat: kényszergondolat

(a félelem tárgya szimbolikus: gondolat vagy késztetés)
↓
→ a gondolkodás tartalmi zavarai közé tartoznak!
 Agorafóbia Szociális~ Specifikus/Izolált~
A félelem tér, ill. az egyén szociális tér állatok, tárgyak,
tárgya térben elfoglalt természeti
helyzete jelenségek
Példák -nyílt tér: tériszony -elpirulási: -zoophobia (pók,
-zárt tér: erythro~ hüllő, kutya,
klausztrofóbia -nyilvános galamb)
-zárt,zsúfolt,mozgó szereplés: -astrophobia
tér: közlekedési fóbia logo~ (sötétség, villámlás,
-magasság, mélység: vihar, mennydörgés)
-étkezési
magassági félelem -mysophobia
-társaság: (mikroorganizmustól
(acrophobia)
antropo~ beszennyeződés)
*repülési fóbia
-kontaktus: -nosophobia
*hidakon átkelés
képtelensége frigiditas/ (megbetegedés)
(gephyrophobia) impotencia -aichmophobia
(hegyes éles tárgy)
-beszékelési/bevizelési
Életkori Felnőtt Gyermek Gyermek
sajátosság Serdülő

Fóbia = tárgyhoz kötött szorongás.

A szorongás a keletkezése idején diffúz,
irracionális félelem, az idők folyamán
tárgyat keres magának, különben
elviselhetetlen lenne…

Tárgyhoz vagy szimbolikus tartalomhoz

kötődik. Ezeket elkerülve az egyén
szorongásától megszabadul.

E tárgykeresében a projekció (belelátás),

az izoláció (elkülönítés) és egyéb énvédő
mechanizmusok játszanak szerepet.

Pánikbetegség és agoraphobia gyakran jár
együtt.
• Uis. a fóbia kialakulása tipikus esetben biz.
helyzetben jelentkező pánikrohammal indul,
ezután a beteg az adott helyzetet elkerüli.
• Önálló agoraphobia
• Agoraphobiával járó pánikroham
• Agoraphobia nélküli pánikroham

Biztonsági szignálok:
a fóbiás szorongást jelentősen enyhítik:
ismerős kíséri, gyógyszer, víz van nála,
WC a közelben, sötétség.
 Obszesszív-kompulzív zavarok (1)

= korábbi „kényszerneurózis”

A szorongásos zavarok egyik legsúlyosabb

formája.

Önmagában az egyik legtöbb szenvedést

okozó betegség!!!
 Obszesszív-kompulzív zavarok (2)

Éber tudatállapot mellett megjelenő, az egyén

akarata ellenére érvényesülő, kínzó gondolati
tartalmak és/ vagy cselekvési kényszerek.

Szorongással járnak együtt, az egyén megpróbál

védekezni ellenük.

A kényszerek énidegenek, az egyén számára

irracionálisak.
 Obszesszív-kompulzív zavarok (3)

3 megjelenési formája:
• Kényszergondolat (OBSESSIO)
• Kényszerimpulzus/késztetés (OBSESSIO)
• Kényszercselekvés (COMPULSIO)

Tematikailag 3 csoportba sorolható tartalmak.

Általában idült, fluktuáló lefolyást mutat.

Más pszichiátriai betegségekben is előfordul.

Genetikai hajlam fontos (elsőfokú rokonok 35%).
 Obszesszív-kompulzív zavarok (3)

Kényszergondolat:
• Irracionális, nemegyszer az egyén erkölcseivel,
személyiségével össze nem egyeztethető gondolat, kép,
asszociáció jelenik meg. (pl. vallásos egyénnél „bűnös”
gondolatok)

Kényszerimpulzus:
• Indítékot érez, hogy magának vagy másnak ártson (sértés,
bántalmazás, megölés stb.)

Kényszercselekvés:
• Irracionális, minőségében és mennyiségében ésszerűtlen
cselekvést kénytelen végrehajtani. Kialakulása alapvetően
eltér a fentiekétől: a cselekvéssor maga aktív elkerülő
magatartás.
A rituális cselekvés szorongást csökkent. Ha megakadályozzuk
benne, olyan fokú szorongás fellépésével kell számolnunk,
amely agresszivitásig fokozódhat.
 Obszesszív-kompulzív zavarok (4)

A kényszerek nagy része tematikailag 3 csoportba sorolható:
• Erkölcsileg, a konvenciókat illetően tilalmas vagy bűnös dolgok
• többnyire gondolatok vagy impulzusok
• kiemelt jelentő
jelentősége van a vallá
vallásos tartalmú
tartalmúaknak
• ide tartoznak a horrorisztikus fantá
fantáziaké
ziaképek is („
(„nem ért haza, csak nem…
nem…?”)

• A dolgok elrendezésével kapcsolatos kényszerek

• részben gondolatok, ré
részben cselekvé
cselekvések
• gyakori az ellenő
ellenőrzé
rzési, szá
számolá
molási ké
kényszer

• A tisztasággal, beszennyeződéstől való félelemmel kapcsolatos

• döntő
ntően cselekvé
cselekvési ké
kényszerek
• legismertebb a mosakodá
mosakodási
• Az igazá
igazán sú
súlyos forma generalizá
generalizálódhat (gondolati és/vagy szemantikai úton,
pl. „megfog”
megfog” szó
szót meghallva→
meghallva→ minden utá
után, amit megfog, kezet kell mosnia,
stb. )
 Poszttraumás stressz zavar (1)

Az új osztályozási rendszerek legújabb külön

kategóriája.

Speciálisan erre a csoportra jellemző a traumával

kapcsolatos élmények feldolgozatlansága.

Hónapokkal az átélt trauma után is kialakulhat.

Gyakori a trauma átélése gondolatban, fantáziában

vagy álmokban.
• Férfiak: háború, fogság, koncentrációs tábor, baleset,
természeti katasztrófa.
• Nők: az előbbieknél gyakrabban: nemi erőszak, támadás.
 Poszttraumás stressz zavar (2)

A trauma megismétlődésétől retteg,

elkerülő magatartást tanúsít
(pl. autóbaleset után nem ül volán mögé).

Ez életvitelét gyökeresen megváltoztatja,
állandóan szorong.

Ha a tünetek 3 hónapon túl is fennállnak:
krónikus~ (↔akut).
A szorongásos zavarok leíró
osztályozása

Generalizált szorongásos zavar

Pánik zavar
Fóbiás tünetcsoport
Agorafóbiás zavar
Szociális fóbia
Specifikus fóbiák
Obszesszív-kompulzív zavarok
Poszttraumás stressz zavar
 A szorongásos zavarok
a strukturálódás mértéke szerint

GszZ
pánik
agora

szoc
spec
PTSD
obsz
strukturálódás
az idő függvényében comp