07 Muemlekek

MŰEMLÉKEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI
Dr. Takács Lajos Gábor

Okl. építészmérnök, egyetemi docens
BME Épületszerkezettani Tanszék
Email: ltakacs@epsz.bme.hu
ESETTANULMÁNYOK
KÖZELMÚLT MŰEMLÉKI TŰZESETEI – YORK, 1984
SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

7. előadás Műemlékek tűzvédelmi kérdései © Dr. Takács Lajos Gábor

A tűz a déli hajó tetőszerkezetét

pusztította el 1984-ben, a rekonstrukció
1988-ra lett kész,
2,5 millió fontba került.





PÁRIZS, NOTRE DAME – 2019…


WEIMAR, ANNA AMÁLIA KÖNYVTÁR TŰZESETE, 2004.
SZEPTEMBER 2.

SZEPTEMBER 2.

SZEPTEMBER 2.

WEIMAR , ANNA AMÁLIA KÖNYVTÁR TŰZESETE, 2004.
SZEPTEMBER 2.

WEIMAR,
ANNA AMÁLIA
KÖNYVTÁR TŰZESETE ,
2004. SZEPTEMBER 2.
Veszteségek:
• 50.000 kötet semmisült meg
• Ebből 12.500 pótolhatatlan
• 62.000 kötet sérült
• 28.000 kötet maradt sértetlen
• 35 festmény pusztult el
A sérült kötetek restaurálása

fagyasztásos szárítással 2015-ig is
eltarthat

WEIMAR, KÖNYVTÁR TŰZESETE, 2004. SZEPTEMBER 2.

WEIMAR, ANNA AMÁLIA KÖNYVTÁR TŰZESETE , 2004.
SZEPTEMBER 2.
Újranyitás: 2007. október (60.000 kötettel), rekonstrukciós költség: 18.2 m €

BUDAPEST, ANDRÁSSY U. 83-85, 2014.07.15.






CHICAGO, RAKTÁRTŰZ, 2013.01.24.

CHICAGO, RAKTÁRTŰZ, 2013.01.24.

PÁRIZS, NOTRE DAME, 2019. 04. 15.
Előzmények: a kőszerkezetek károsodása mellett a
tűzkockázat is előtérbe került az elmúlt években,
2018-tól rendszeresen gyakorlatozott a párizsi
tűzoltóság és naponta háromszor ellenőrizték a
fedélszerkezetet is.
Az események sorrendje:
18:18: a tűz keletkezése a déli kereszthajó
fedélszerkezetében
18:20: tűzjelzés – automatikus átjelzés nincs a
Tűzoltóságra; az őr aki figyelte a tűzjelző központot 3
napja dolgozott mint új belépő. A jelzés a következő
volt:
„Attic Nave Sacristy” ZDA 110-3-15-1
A katedrálist kiürítik, majd egy őrt küldenek ellenőrizni
a tűzkeletkezést – de rossz helyre, a sekrestye
fedélszerkezetébe, ahol nem talál tüzet. A
szolgálatvezetőt először tudja utolérni, aki később
utasítja hogy menjen a főépület tetőszerkezetébe. 15
perc telik el, ekkorra a tűz jelentősen kiterjed.
18:48 -18:51: az őr visszaérkezésével kimegy a tűzjelzés
Előzmények: a kőszerkezetek károsodása mellett a
tűzkockázat is előtérbe került az elmúlt években, 2018-
tól rendszeresen gyakorlatozott a párizsi tűzoltóság és
naponta háromszor ellenőrizték a fedélszerkezetet is.
Az események sorrendje:
19:01: a Tűzoltóság kiérkezése. A környéket kiürítik. 400
tűzoltó dolgozik a tűz oltásán, további 100 fő az
értékmentésen
19:50: a huszártorony összedől, a tűzoltók a
padlástérből visszavonulnak és csak kívülről oltják a
tüzet. Közvetlen ezelőtt a tűz az északi torony belső
faszerkezetére átterjed (amelyben 8 nagyméretű
harang van). Vizet a Szajnából vesznek, tűzoltóhajóval.
A száraz felszállók szivárognak, a víznyomás nem
elegendő
20:30-tól a tűzoltók feladják a fedélszerkezet
megmentését és a tornyokon belüli faszerkezetekre
koncentrálnak, elsőnek a déli, majd az északi
toronyban
21:45: a tüzet kontrollálják, majd lefeketítik
PÁRIZS, NOTRE DAME, 2019. 04.

Alkalmazott taktika:
• A tűzoltást amíg lehetett a szerkezeten belül
végezték, ami veszélyesebb volt, de
hatékonyabb
• A vízágyúk nyomását a lehető legkisebbre
állították hogy megelőzzék a szerkezeti károkat
• Légi tűzoltást a szerkezeti károk megelőzésére
nem alkalmaztak, de drónokat bevezettek a
hőmérsékleti viszonyok mérésére és a vízsugarak
irányításának megkönnyítésére (!)
Károk:
• A teljes fedélszerkezet megsemmisült
• A huszártorony ledőlt
• A boltozatok kárai ugyanakkor helyiek és
korlátozottak maradtak – főleg a huszártorony
körüli fém állványzatnak köszönhetően; a
támívek kármentesek maradnak – ha egy is
megsérül, kiterjedt állékonyság-vesztés lett volna
a következmény!
• Környezetvédelmi károk: ólomszennyezés a
tetőfedő anyag miatt (Párizsban eleve magas a
levegő ólomtartalma)



BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK
Bronto Skylift F53 RL
Bronto Skylift F42 RLX
https://en.wikipedia.org/wiki/File:Notre-Dame_de_Paris_composite_transverse_section.svg

BEAVATKOZÁSI LEHETŐSÉGEK
Bronto Skylift F53 RL
Bronto Skylift F42 RLX
https://en.wikipedia.org/wiki/File:Notre-Dame_de_Paris_composite_transverse_section.svg

TEMPLOMOK FEDÉLSZERKEZETEINEK TŰZOLTÁSI PROBLÉMÁI
ÖSSZEFOGLALÁS, TANULSÁGOK
A megfelelő tűzvédelmi felkészültség eléréséhez
szükséges (de nem mindig elégséges)
tűzvédelmi intézkedések:
• Tűzkeletkezés lehetőségének felmérése és
csökkentése (pl. elektromos rendszer és
villámvédelmi rendszer felülvizsgálata,
szükség szerinti javítása)
• Beépített tűzjelző rendszer telepítése
címezhető érzékelőkkel és automatikus
átjelzéssel a Tűzoltóság felé
• A tűzoltási beavatkozási lehetőségek
felmérése és megkönnyítése:
• Száraz felszálló vezetékek kiépítése a
padlástérbe (Párizsban is volt…)
• Lehetőség szerint védett térből
beavatkozási lehetőség biztosítása (pl.
torony felől)
• Beavatkozó tűzoltósági állomány
részére helyismereti bejárás biztosítása
TEMPLOMOK FEDÉLSZERKEZETEINEK TŰZOLTÁSI PROBLÉMÁI
ÖSSZEFOGLALÁS, TANULSÁGOK
A megfelelő tűzvédelmi felkészültség eléréséhez
szükséges (de nem mindig elégséges)
tűzvédelmi intézkedések:
• Tűzkeletkezés lehetőségének felmérése és
csökkentése (pl. elektromos rendszer és
villámvédelmi rendszer felülvizsgálata,
szükség szerinti javítása)
• Beépített tűzjelző rendszer telepítése
címezhető érzékelőkkel és automatikus
átjelzéssel a Tűzoltóság felé
• A tűzoltási beavatkozási lehetőségek
felmérése és megkönnyítése:
• Száraz felszálló vezetékek kiépítése a
padlástérbe (Párizsban is volt…)
• Lehetőség szerint védett térből
beavatkozási lehetőség biztosítása (pl.
torony felől)
• Beavatkozó tűzoltósági állomány
részére helyismereti bejárás biztosítása
KÖLNI DÓM TŰZVÉDELMI KONCEPCIÓJA
• A tetőszerkezet acélból van (XIX. század), a
deszkázat készült csak éghető anyagból -
adottság
• Rendszeresek a tűzvédelmi ellenőrzések
• A tűzjelzés biztosított
• Száraz felszálló vezetékek és kézi tűzoltó
készülékek állnak rendelkezésre
• A tetőn belül tűzfalakat létesítettek a
tűzterjedés megakadályozására
• Tűzoltási felvonulási terület és talpalási
helyek mindig (még karácsonyi vásár idején
is) rendelkezésre állnak
• A felújítási munkálatokat mindig különös
gonddal végzik

ÚJKORI ÉPÜLETEK JELLEMZŐ SZERKEZETEI
BAROKK ÉPÜLETEK JELLEMZŐ SZERKEZETEI

BAROKK ÉPÜLETEK JELLEMZŐ SZERKEZETEI

EKLEKTIKUS ÉPÜLETEK JELLEMZŐ SZERKEZETEI



TÖRTÉNETI TARTÓSZERKEZETEK
MEGERŐSÍTÉSÉNEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI
ELSŐ LÉPÉS: DIAGNOSZTIKAI FELADATOK
Megállapítandó:
• Tűzvédelmi koncepció (kockázati egységek, kockázati osztályok,
mértékadó kockázati osztály, tűzszakaszok száma stb.)
• a vizsgált szerkezet megfelel-e az érvényes tűzvédelmi
követelményeknek (lásd: Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői c.
TvMI D melléklete),
• a szóba jöhető megerősítési módszerek közül melyik felel meg a
– tűzvédelmi követelményeknek,
– a megerősítendő szerkezet tűzvédelmi jellemzőinek.
A megerősítés tűzállósági határértéke mindenképp teljesítse a

megerősítendő tartószerkezetre vonatkozó tűzvédelmi
követelményeket.

TÖRTÉNETI TARTÓSZERKEZEK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
• Történeti tartószerkezetek esetén tűzállósági vizsgálatok általában

nem állnak rendelkezésre, hiszen senkinek sem érdeke egy meglévő
szerkezet tűzvédelmi teljesítőképességét költséges vizsgálatokkal
igazolni.
– Kőszerkezetek
– Boltozatok
– Öntöttvas szerkezetek
– Faszerkezetek
• A tartószerkezetek tűzállóságát többnyire a jellemző keresztmetszetek

vizsgálatával méretezik. Az egyes tartószerkezeti elemek
kapcsolatainak tűzállóságára azonban a tervezők nem mindig
fordítanak kellő figyelmet.
• Történeti tartószerkezetek esetén különösen jelentős probléma, hogy

gyakran sem az egyes szerkezeti elemek tűzállósága, sem az egyes
szerkezeti elemek kapcsolatainak tűzállósága nem ismert.

SZERKEZETMEGERŐSÍTÉSI ALAPELVEK
Tisztázandó megerősítendő szerkezet

• tényleges tűzállósági határértéke (nem mindig lehetséges)
• a szerkezetre vonatkozó tűzvédelmi osztály- és tűzállósági határérték-
követelmény
A szerkezetet megerősítő módszer tűzállósági határértéke

• az adott szerkezetre vonatkozó követelményt érje el,
• tűzvédelmi osztályát (füstfejlesztését, égve csepegését) tekintve ne legyen
kedvezőtlenebb annál.
A szerkezet eredeti anyagával azonos anyagú megerősítés nemcsak történeti

szempontból, de az új szerkezet tűzvédelmi megítélésének szempontjából is
kedvező.
Megerősítés szükségessége befolyásolhatja a tűzvédelmi kialakítást is

• Elégtelen teherbírás miatt (tervezési vagy használati hiba)
• Gomba-vagy rovarkárosodás miatt (fafödémek)

MEGERŐSÍTÉSEK KATEGORIZÁLÁSA ANYAGOK SZERINT
Megerősítendő A szerkezet megerősítéséhez használt jellemző anyag
szerkezet
Fa Acél Vasbeton Kompozit Egyéb
anyaga
Fa Gerenda Fedélszék Öszvérfödém Födémge-

magasítás, kiváltások, (ritka) rendák
szélesítés felkötések megerősítése
Kő Utólagos Torkrét Kőlemez
falkötő vas megerősítés (erkély v.
rendszer függőfolyo-
só)
Acél Hegesztett, Pillér
csavarozott körbebetonoz
megerősítés ás,
Tégla Falvarrás, Pillér
pillérköpenye köpenyezés,
zés, utólagos mellébeto-
falkötő vas nozás
Vasbeton Pillér Húzott és
köpenyezés hajlított
szerkezetek

TÖRTÉNETI TARTÓSZERKEZEK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
• A történeti tartószerkezetek
jellemzően magas kora
esetén bekövetkezett
anyagszerkezeti változás
tűzvédelmi szempontból soha
nem veszik figyelembe (pl.
acélszerkezetek korróziója
miatti keresztmetszet- és
tűzállósági határérték-
csökkenés, vagy faanyagú
szerkezetek biológiai
károsodása miatti porozitás
növekedés, illetve az ebből
adódó gyulladáspont
csökkentés, a tűzvédelmi
osztály egyidejű javulásával).

FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE FASZERKEZETTEL
Faszerkezet megerősítése faszerkezettel
Anyagát tekintve a megerősítendő és az

erősítő szerkezet egyenértékű lehet, a
tűzállósági határérték ezeken kívül a két
szerkezet kapcsolati módjától függ

FAFÖDÉM MEGERŐSÍTÉSE FASZERKEZETTEL
Borított gerendás fafödém: tűzállósági határértéke az MSZ 595/3
függeléke szerint 0,75 óra nádvakolattal (de a feltételek nem ismertek –
pl. terhelési viszonyok, öregedés hatása) – irányelv: REI 45
Faszerkezet megerősítése faszerkezettel elvben megfelelő megoldás, de
a kötőelemeket (csavarok) tűzállóságra EC5 szerint ellenőrizni és ha
szükséges, védeni kell

FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSI ACÉLSZERKEZETTEL
Gyakori, hogy az acélszerkezet

tűzállósága gyengébb, mint a
megerősítendő faszerkezeté és a két
szerkezet kapcsolata is kritikus lehet. Az
acél A1 tűzvédelmi osztálybasorolása
önmagában nem javít a kedvezőtlen
helyzeten, mivel tűzállósági határértéke
gyenge. Kedvező, ha a megerősítő
acélszerkezet tűztől védett elhelyezésű
(pl. tűzgátló álmennyezet fölött)

ACÉLGERENDÁS FÖDÉMMEL MEGERŐSÍTETT CSAPOS-
GERENDÁS FAFÖDÉM
A tűzvédelmi követelményeket az új födémmel kell teljesíteni!
•Acélgerenda tűzállósága hőhatásra habosodó bevonattal biztosítható (takart
szerkezetek esetén is felhabosodnak a bevonatok egy közelmúltban végzett
kísérlet alapján)
•Trapézlemezen vb lemez: bennmaradó zsaluzat (húzott övként figyelembe
véve a tűzállóság kedvezőtlenebb), a szerkezet tűzállóságát a vasbeton
biztosítja (EC 2 alapján számolható)

ACÉL TRAPÉZLEMEZES FÖDÉMMEL MEGERŐSÍTETT
CSAPOS-GERENDÁS FAFÖDÉM
A tűzvédelmi követelményeket az új födémmel kell teljesíteni!
•Trapézlemezen vb lemez: bennmaradó zsaluzat (húzott övként
figyelembe véve a tűzállóság kedvezőtlenebb), a szerkezet tűzállóságát a
vasbeton biztosítja (EC 2 alapján számolható)
•Csapos-gerendás fafödémet fel kell függeszteni (álmennyezet)

FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE ACÉLSZERKEZETEKKEL
Faszerkezet megerősítése acélszerkezettel
Gyakori, hogy az acélszerkezet tűzállósága gyengébb, mint a megerősítendő

faszerkezeté és a két szerkezet kapcsolata is kritikus lehet. Az acél A1 tűzvédelmi
osztályba sorolása önmagában nem javít a kedvezőtlen helyzeten, mivel
tűzállósági határértéke gyenge. Kedvező, ha a megerősítő acélszerkezet tűztől
védett elhelyezésű (pl. tűzgátló álmennyezet)

FASZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE ACÉLSZERKEZETEKKEL
Fafödém megerősítése felkötéssel
A fedélszék felől tűzhatásnak kitett

felkötés legérzékenyebb pontja az
acélszerkezet gyenge tűzállósága,
továbbá a felfüggesztések
ragasztóinak alacsony olvadás-, illetve
gyulladáspontja
FAFÖDÉMEK MEGERŐSÍTÉSI KÉRDÉSEI IV.
Fagerendákkal együttdolgozó vasbeton födém

• A fagerendák felfüggesztése kritikus az acél
jó hővezetése miatt
• az acél szerelvényt a Th követelményt
kielégítő beton- és fatakarással kell ellátni
(fatakarás: a födémre vonatkozó tűzállósági
határérték-követelményeknek megfelelő,
beégési sebesség alapján meghatározott
fatakarás mértéke)
• Páravédelmi pufferzóna lehetőség szerint a
födémre vonatkozó követelménynek
megfelelő tűzvédelmi osztállyal (fagyapot
vagy ásványgyapot lemezzel)

TŰZVÉDŐ ÁLMENNYEZET - MEMBRÁN
Tűzvédő képesség: az elsődleges épületszerkezetek tűzállósági határértékének

növelése érdekében alkalmazott tűzvédő álmennyezetek, burkolatok, bevonatok
hatékonyságának mértéke.
Tűzvédő álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan
álmennyezet, amely tűzvédő képességénél fogva a felette levő födémmel vagy
tetőszerkezettel együtt a szerkezetre előírt tűzállósági határértéket biztosítja (osztályozási
lehetőség: REI a fogadó födémszerkezettel együtt)
Nem teherhordó födém (önhordó membrán): Olyan önhordó vízszintes térelhatároló
szerkezet, amely egyéb szerkezetektől függetlenül, önálló tűzállósági határértékkel
rendelkezik. Ismeretlen tűzállósági határértékű szerkezet tűzállóságának növelésére ezt
lehet használni!
ESETTANULMÁNY: VENDÉGFÖDÉM TŰZVÉDELMI SZEMPONTBÓL
MEGFELELŐ KIALAKÍTÁSA






KŐSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSÉNEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI I.
Kőszerkezet megerősítése acélszerkezettel

A megerősítés legérzékenyebb pontja az acélszerkezet gyenge tűzállósága. Ha
az acélszerkezet tűztől védett elhelyezkedésű, nem ront az alapszerkezet
tűzállóságán
KŐSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSE II.
• Acélgerendákkal történő megerősítés: lásd acélszerkezetek

• Torkrét köpenyezés: alkalmas a kőanyagok, kőszerkezetek utólagos,
megfelelő tűzállósági határérték teljesítésére
• Acélszerkezet vasbeton szerkezettel kombinálva: az acél
betontakarását és a lemez tűzállóságát együtt kell ellenőrizni

KŐSZERKEZETEK MEGERŐSÍTÉSÉNEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI III.
Kőszerkezet megerősítése kompozit anyagokkal

A jellemzően kültéri szerkezetek tűzhatásnak ritkán vannak kitéve. A kompozit
anyagok ragasztóinak alacsony olvadáspontja a teherbírás csökkenéséhez
vezethet
ACÉL GERENDÁK KÖZÖTTI POROSZSÜVEG
TÉGLABOLTOZATOS FÖDÉM
• A szerkezet tűzállósági határértéke az Építményszerkezetek tűzvédelmi
jellemzői c. TvMI szerint orrtégla nélkül REI15, orrtéglával REI 30
• A födémmegerősítés az eredeti szerkezettel megegyező anyagból készül,
takart helyzetben, tehát a szerkezet tűzállóságát nem rontja, de nem is
javítja
• A szerkezet tűzállósága – ha meglévő – membránnal, de akár tűzvédő
álmennyezettel is javítható (mivel azok általában acélszerkezetű födémről
vannak lefüggesztve vizsgálat során)

ACÉL GERENDÁK KÖZÖTTI POROSZSÜVEG
TÉGLABOLTOZATOS FÖDÉM
• A szerkezet tűzállósági határértéke az Építményszerkezetek tűzvédelmi
jellemzői c. TvMI szerint orrtégla nélkül REI15, orrtéglával REI 30
• A födémmegerősítés az eredeti szerkezettel megegyező anyagból készül,
takart helyzetben, tehát a szerkezet tűzállóságát nem rontja, de nem is
javítja
• A szerkezet tűzállósága – ha meglévő – membránnal, de akár tűzvédő
álmennyezettel is javítható (mivel azok általában acélszerkezetű födémről
vannak lefüggesztve vizsgálat során)

TÉGLA- ÉS VASBETON PILLÉREK MEGERŐSÍTÉSE
Acél abroncsozással, keretezéssel: jóval gyengébb tűzállóságú a megerősítés, csak

megfelelő tűzállóságot biztosító rabicköpennyel vagy egyéb kiegészítő védelemmel
kivitelezhető (pl. 2,5 óra tűzállósági határérték-követelményű téglapillért 50 mm
cementrabiccal lehet megvédeni - helyigény)
TÉGLAPILLÉREK MEGERŐSÍTÉSE
• Beton vagy torkrét köpenyezéssel:

tűzállósági problémát általában
nem okoz
• Az acélköpenyes és a kompozit
megerősítés az alapszerkezetnél
gyengébb tűzállóságú
• A falak megerősítései (bevésett
pillér, melléépített pillér stb.)
általában nem kedvezőtlenebb
tűzállóságúak

KOMPOZIT MEGERŐSÍTÉSEK TŰZVÉDELME
Szénszálas megerősítések gyenge pontja a
ragasztó, amely már 70 °C fölött megolvad
Megoldás: kalciumszilikát lapokból álló védelem,
amely a felmelegedést ennek megfelelően
korlátozza

BOLTOZATOK, VONÓRUDAK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
A vonórudak tűzeseti kilágyulása a boltozat szétcsúszását, végső esetben állékonyság-

vesztést eredményezheti. Templomhajókban a tűzterhelés általában nem jelentős (a
kóruson az éghető kották, könyvek miatt már annál inkább). Kültéri vonórudak és
földrengés elleni megerősítések tűzvédelmi szerepe általában kisebb
VONÓVASAS SZERKEZETEK
TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
A vonórúd károsodásával
nemcsak a fedélszerkezet
nyílik szét, de a falakat is
szétnyomhatja

PÁRKÁNYOK TŰZVÉDELMI PROBLÉMÁI
Acél lehorgonyzás: korrózió (a tűzállóság is csökken!)

Fedélszerkezettel történő lehorgonyzás: tilos volt
Veszélyesek a szakszerűtlen átalakítások és a tetőtűz során megváltozó erőviszonyok


KONKLÚZIÓK
 Kevés általános szabály állítható fel a szerkezetmegerősítések helyes tűzvédelmi
kialakítására, minden eset egyedi elbírálást igényel.
 A megerősítésre váró, csökkent teherbíró képességű szerkezetek tűzzel szembeni
ellenállóképessége is általában gyenge.
 Tűzállósági szempontból különösen veszélyes megerősítési módszerek:
o Acélszerkezettel megerősített faszerkezet
o Acélszerkezettel megerősített kőszerkezet
o Acélszerkezettel erősített vasbeton vagy téglaszerkezet
 Éghető kompozit anyagok alkalmazása megerősítések esetén
 A szénszálas megerősítések tűzvédelmi szempontból különösen veszélyesek
leetnek, mivel egyes, szénszálerősítés során alkalmazott műgyanta bázisú
ragasztók már 70-80 C hőmérséklet mellett megolvadnak. A szénszálerősítések
tűzvédelme csak olyan anyaggal biztosítható, amelynek felmelegedési
határértéke nagy biztonsággal a műgyanta ragasztók olvadási hőmérséklete
alatti.
 Törekedni kell a megerősítendő szerkezettel azonos anyagú megerősítések
alkalmazására. A történeti alapszerkezet vele azonos anyagú megerősítése
nemcsak tűzvédelmi szempontból kedvezőbb, hanem hitelesebb is.
 A szerkezeti elemkapcsolatok, különösen a tartószerkezetet megerősítő elemek
és a történeti tartószerkezetek között alkalmazott kapcsolati módszerek kísérleti
tűzállósági vizsgálata az esetek jelentős többségében elengedhetetlen.
MŰEMLÉKEK ÁLTALÁNOS
TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI
ÉLETVÉDELEM - MŰEMLÉKVÉDELEM
Az állami tűzvédelmi szabályozás életvédelmi jellegű, a vagyonvédelem a

biztosítók feladata.
Kivétel: a kulturális örökség – műemlék épületek és az épületekben található
történeti értékek!

TŰZKELETKEZÉSI OKOK
Műemlékekben a leggyakoribb
tűzkeletkezési okok az alábbiak:
• Gyújtogatás (szabotázs)
• Elektromos rendszer meghibásodása
• Szakszerűtlenül végzett karbantartási
munka (hegesztés)
• Dohányzás (a dohányzási tilalom
megszegése csak eldugott helyeken
lehetséges)

ADATFELVÉTEL
Megállapítandó
• az épület szintszáma;
• Az épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
• Az épületben tartózkodók létszáma, menekülési képességeik;
• Az épületben folyó tevékenység tűzveszélyessége;
• A tűzterhelés, az épületben bekövetkező tüzek jellege, égéstermékek jellege
• A veszélyeztetett kulturális emlékek jellege, érzékenysége tűz, oltóvíz és füsthatásra

EGYEDI
ADATLAP
FELVÉTELE

ALAPELVEK I.
Passzív tűzvédelmi eszközök:

• Tartószerkezetek megfelelő tűzállósága, tűzvédelmi osztálya
• Tűztávolság
• Tűzszakaszolás
Kiürítési útvonalak biztosítása építészeti eszközökkel
Aktív tűzvédelmi eszközök:
• Automatikus tűzjelző rendszerek (műemlékeknél elengedhetetlen,
automatikus átjelzéssel)
• Automatikus oltóberendezések
Ha valamely előírás nem teljesül, azonos területen kell ellensúlyozó intézkedést

keresni.
Az aktív és a passzív tűzvédelmi felkészültség együtt adja a műemlék megfelelő

tűzvédelmét, elemei csak korlátozottan cserélhetők fel. Kivétel: amennyiben a
műemlék épület kialakítása nem teszi lehetővé a passzív védelmi felkészültség
optimális kialakítását. Ekkor a kettős műszaki biztonság elvét alkalmazzuk.

ALAPELVEK II.
A műemlékekbe mindig úgy kell a

tűzvédelmi berendezéseket, szerkezeti
megerősítéseket beépíteni, hogy azok
bármikor eltávolíthatók legyenek a
történeti szerkezetek maradó
károsodása nélkül.

OLTÁSTECHNIKAI SAJÁTOSSÁGOK
Különleges oltási feltételek – nagy magasságban történő oltás (pl. templom

tetőszerkezet)
Oltóvízhatás:
• Felforródosott szerkezetek hirtelen hűlése – hősokk (különösen veszélyes építési
köveknél)
• Lecsorgó oltóvíz okozta károk – freskók, képzőművészeti alkotások
• Lecsorgó oltóvíz megfagyása
• Szerkezeti károk okozása – pl. vályogfalakban teljes szétesés is bekövetkezhet
Alternatív oltóanyagok:
• ABC por (a korábbi BC oltóporokhoz képest kisebb kár)
• Nagynyomáson porlasztott víz, vízköd
• Oltógázok (csak egyes kiemelt helyiségek oltására alkalmazhatók)

HA A PASSZÍV TŰZVÉDELEM NEM OLDHATÓ MEG -
TŰZÁLLÓSÁG NÖVELÉSE AKTÍV ILL. OPERATÍV ESZKÖZÖKKEL
Sprinkler védelem: nedvességre nem érzékeny

épület esetén
Védelem vízköddel oltóval: nedvességhatásra
érzékeny épület, festmények, műtárgyak esetén
HA A PASSZÍV TŰZVÉDELEM NEM MEGFELELŐ-
BIZTONSÁG NÖVELÉSE AKTÍV ILL. OPERATÍV ESZKÖZÖKKEL
Védelem vízköddel oltóval: nedvességhatásra érzékeny épület, festmények, műtárgyak esetén

Minden műemlék egyedi eset,
kialakításának problémái, KONKLÚZIÓK
szerkezeteinek tűzállósági sajátosságai is
egyediek, ezért:
– Minden épületnél javasolt részletes
tűzoltási terv készítése és a helyszín
alapos megismerése, különös tekintettel
az oltás során védendő kulturális
értékekre és épületszerkezetekre
– Elengedhetetlen speciális oltóanyagok
beszerzése (akár a Tűzoltóság, akár a
műemlék kezelője), amely mérsékelt
károkat okoz a szerkezetekben

ESETTANULMÁNY: MÉRNÖKI MÓDSZEREK
ALKALMAZÁSA AZ OPERAHÁZ
MŰHELYHÁZÁNAK
REKONSTRUKCIÓJÁNÁL
A Magyar Állami Operaház és
az Erkel Színház új műhelyháza
és próbacentruma az alábbi
elemekből áll:
A épület Eiffel csarnok,
B épület ún. Operastúdió,
C épület Jelmezraktár,
D épület Üzemeltetés épülete.
Tűzvédelmi problémák:
- Összetett funkció – tömegtartózkodásra
szolgáló középület, raktár és ipari épület
egyben
- A műemléki védelem miatt megőrzendő külső
és belső megjelenés
- Meglévő szegecselt acél tartószerkezetek
gyenge tűzállósága (az acél anyaga nem
hegeszthető)
- Nagylégterű helyiségek hő- és füstelvezetése
egyedi módon
OPERA MŰHELYHÁZ – ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI JELLEMZŐK
• Beépített tűzjelző berendezés

• Beépített oltóberendezés
(tűzszakasz-méretek és a lokalizált
tűzzel modellezett területek miatt)
• Hő- és füstelvezetés (kiemelt
területek) – természetes elvezetés,
gépi és természetes légpótlás
(védett homlokzat miatt)
MÉRNÖKI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A TŰZVÉDELEMBEN
• A magyar tűzvédelmi jogszabály ma már

rövidebb, jellemzően csak az elvárt biztonsági
szintet tartalmazza (számonkérhető, egzakt,
tömör, lényegre törő, kerüli a szabványokban
szereplő osztályozások és követelmények
ismétlését)
• Az elvárt biztonsági szint többféleképpen is
kielégíthető:
– Vonatkozó szabványok alkalmazásával
– A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek
alkalmazásával automatikusan teljesül
(megoldási lehetőségeket is tartalmazhat,
nem kizárólagos, „szabványszerű”)
– Eltérő módszerek is alkalmazhatók (pl. tűz- és
füstterjedési szimuláció, kiürítési szimuláció
stb.) de ekkor a tervezőnek kell igazolnia az
elvárt biztonsági szintnek megfelelő
kialakítást
CELLAMODELLEK
• 3D-s modellek: épületszerkezet és

annak hőtani tulajdonságai,
• Tűz, ismert hőfejlődéssel (W/m2),
• Tűzgörbék modellezése,
• Gravitációs és gépi szellőzés (hő
és füstelvezetés),
• Füstterjedés,
• Sugárzással szétterjedő hő és tűz,
• Pirolízis modellek,
• Eltűnő éghető anyagok,
• Lebegő és hulló részecskék a
levegőben:
o Füst
o Vízcsepp
o Éghető cseppek,
• Aktív eszközök a tűzben
o Oltóberendezések
o Tűzjelző berendezések
• Oltás, lángelfojtás
• Eszközök vezérlése
o Kapuk, füstelvezetők,
o Vezérlések (bármit)
CELLAMODELLEK
• 3D-s modellek: épületszerkezet és

annak hőtani tulajdonságai,
• Tűz, ismert hőfejlődéssel (W/m2),
• Tűzgörbék modellezése,
• Gravitációs és gépi szellőzés (hő
és füstelvezetés),
• Füstterjedés,
• Sugárzással szétterjedő hő és tűz,
• Pirolízis modellek,
• Eltűnő éghető anyagok,
• Lebegő és hulló részecskék a
levegőben:
o Füst
o Vízcsepp
o Éghető cseppek,
• Aktív eszközök a tűzben
o Oltóberendezések
o Tűzjelző berendezések
• Oltás, lángelfojtás
• Eszközök vezérlése
o Kapuk, füstelvezetők,
o Vezérlések (bármit)
VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA – FDS/SMOKEVIEW
Meneküléshez szükséges idő

vizsgálata:
Látható úthossz alakulása 2 m magas
síkon, a tűzjelző érzékelési idő és a
kiürítési szintidő elteltével. A fekete
vonal a 15 m-es sugarú kört jelöli –
ezen kívül a meneküléshez szükséges
láthatóság megfelelő
Meneküléshez szükséges idő vizsgálata:

Hőmérséklet alakulása 2 m magas síkon, a tűzjelző érzékelési idő és a kiürítési
szintidő elteltével
(csúcsérték jelölésével)
Meneküléshez szükséges idő

vizsgálata:
A füst szétterjedése, érzékelési +
kiürítési szintidő végén

Az Eiffel Csarnok a tűzoltóságtól az alábbi távolságokon belül érhető el:
• tűzjelzés időszükséglete: legfeljebb 32 s ≈ 1,0 perc
• laktanya elhagyási idő: éjjel 2 perc, nappal 1 perc, 2,0 perc
• vonulási idő: az előcsarnok legközelebbi pontja 1,5 km,
• az épület legtávolabbi pontja – a raktár 2,0 km,
átlagosan 30 km/óra (0,5 km/perc) sebességgel ≈ 4,0 perc
• az egyes tűzhelyszínek elérése az épületen belül: max. 1,0 perc
• a Tetőkert 1 sz. tűzhelyszín elérése a lépcsőházon keresztül: 2,0 perc
• felderítési, szerelési idő: 3,0 perc
az előcsarnok és a raktár tűzhelyszínek esetén 11,0 perc
a tetőkerti tűzhelyszín esetén: 12,0 perc
OPERA MŰHELYHÁZ – ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI JELLEMZŐK
Beavatkozás kezdetének időpontja:

Látható úthossz 1500 s beavatkozási
időtartam pillanatban. A piros kör 25
m sugarat jelöl, a kép alján az
osztások 5m-t jelölnek, piros nyilak
jelölik a tűzoltó egységek lehetséges
beavatkozási irányát
HŐMÉRSÉKLET KITÉT MEGHATÁROZÁSA
Hőmérséklet kitét (lokalizált tűz):

• Pillérek alsó részein akár 5-700 °C (lokálisan)
• Tetőfödém tartószerkezete: 35-50-80 °C
Tűzfészek elhelyezés szabályai (pozíció, magasság, HRR)
FORRÁSOK, SZAKIRODALOM
Égéskésleltetés témakörében:
www.fireretard.com
www.wood-protection.org
www.archtimber.co.uk
www.awpa.com (American Wood Protection Association)
www.nordictimber.org (Nordic Timber Council)
www.ntr-nwpc.com (Nordic Wood Preservation Council)
Műemlékek tűzvédelme témakörben:

http://www.heritagefire.net/
http://www.brandschutz-im-baudenkmal.de/
NFPA 909 [2013] Code for the protection of cultural resource properties – museums, libraries,
and places of worship.
http://www.nfpa.org/aboutthecodes/AboutTheCodes.asp?DocNum=909,
NFPA 914 [2010] Code for fire protection of historic structures.
Szabvány,http://www.nfpa.org/aboutthecodes/AboutTheCodes.asp?DocNum=914, TAN 11
[1997] Fire protection measures is Scottish historic buildings, Historic Scotland, Edinburgh,
Műszaki segédlet
http://issuu.com/hspubs/docs/tan-11---fire-protection-measures-in-scottish-hist
TAN 14 [1998] Installation of sprinkler systems is historic buildings, Historic Scotland, Edinburgh,
Műszaki segédlet, http://issuu.com/hspubs/docs/tan-14---the-installation-of-sprinkler-systems-in-,
TAN 28 [2005] Fire safety management is heritage buildings, Stewart Kidd, Historic Scotland,
Edinburgh, Műszaki segédlet, http://fred.english-heritage.org.uk/pdf/764.pdf
• VTT Working Papers 139: Jukka Hietaniemi & Esko Mikkola: Design Fires For Fire Safety
Engineering.
• SFPE Handbook of Fire Protection Engineering, 3rd Edition, NFPA
• Heskestad, G., “Fire Plumes,” SFPE Handbook of Fire Protection Engineering, 2nd ed.,
National Fire Protection Association, Quincy, MA, 1995.
• Fire Dinamic Simulation (Version 6) User’s Guide. NIST Special Publication 1019-6
• PyroSim Example Guide. Thunderhead Engineering, 2014.
• ISO/TR 13387:1999, Fire Safety Engineering.

• ISO 16730, Fire Safety Engineering – Assessment, verification and validation of
calculation methods.
• ISO/TS 16733 Fire Safety Engineering - Selection of design fire scenarios and design
fires
• ISO/TR 16738 Fire Safety Engineering – Technical information on methods for
evaluating behaviour and movement of people.
• ISO 23932 Fire Safety Engineering – General principals.
• ISO/DIS 16732 Fire Safety Engineering – Guidance on fire risk assessment (DIS: Draft
International Standard)

• Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint kiürítési szimuláció. Tűzvédelmi

műszaki irányelv, 2015. március 9-i kiadás, BM OKF
• Szikra Csaba, Dr. Takács Lajos Gábor: Tartószerkezetekre jutó hőmérséklet kitét
meghatározása numerikus szimulációs módszerrel (Tűz teljesítményének
meghatározása). Determination Of Thermal Exposure During Fire on Loadbearing
Structures with Built-in Extinguishing System with CFD Modelling (Determination Of
Heat Release Rate). Proceedings of ÉPKO, International Conference of Civil
Engineering and Architecture 2015, Csíksomlyó, Romania, 2016. június 1-5., pp.
251-254.
• Szikra Csaba, Dr. Takács Lajos Gábor: Tartószerkezetekre jutó hőmérséklet kitét
meghatározása CFD szimulációs környezetben, beépített oltóberendezéssel
védett épületben (tűzmodellezési szabályok). Determination Of Thermal Exposure
During Fire on Loadbearing Structures with Built-in Extinguishing System with CFD
Modelling. Proceedings of ÉPKO, International Conference of Civil Engineering
and Architecture 2015, Csíksomlyó, Romania, 2016. június 1-5., pp. 255-258.


07 Muemlekek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

07 Muemlekek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MŰEMLÉKEK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI

Dr. Takács Lajos Gábor

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

A tűz a déli hajó tetőszerkezetét

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

A sérült kötetek restaurálása

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

Újranyitás: 2007. október (60.000 kötettel), rekonstrukciós költség: 18.2 m €

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

Bronto Skylift F53 RL

Bronto Skylift F42 RLX

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

Bronto Skylift F53 RL

Bronto Skylift F42 RLX

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

A megerősítés tűzállósági határértéke mindenképp teljesítse a

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

• Történeti tartószerkezetek esetén tűzállósági vizsgálatok általában

• A tartószerkezetek tűzállóságát többnyire a jellemző keresztmetszetek

• Történeti tartószerkezetek esetén különösen jelentős probléma, hogy

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

Tisztázandó megerősítendő szerkezet

A szerkezetet megerősítő módszer tűzállósági határértéke

A szerkezet eredeti anyagával azonos anyagú megerősítés nemcsak történeti

Megerősítés szükségessége befolyásolhatja a tűzvédelmi kialakítást is

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

Fa Gerenda Fedélszék Öszvérfödém Födémge-

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

Faszerkezet megerősítése faszerkezettel

Anyagát tekintve a megerősítendő és az

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

SZIE YMÉK Tűzvédelmi Szakmérnöki Tűzvédelmi épületszerkezettan II.

Gyakori, hogy az acélszerkezet