Az ókori Hellász

(teljes vázlat)

Az ókori görög civilizáció a Balkán-félsziget déli részén, az Égei-tenger szigetvilágában, és Kis-Ázsia

nyugati partvidékén alakult ki. A görögök később benépesítették a Földközi,- a Márvány,- és a Fekete-
tenger partvidékeit is.

A görög táj földrajzi jellemzői:

greece_23.91172e_39.08554n.jpg

- mediterrán éghajlat:

gabona, szőlő, olajbogyó, gyümölcsök,

juh, kecske,

- tagolt partvidék:

kikötőkben gazdag,

fejlett hajózás és kereskedelem,

- felszíne hegyvidéki jellegű:

ásványkincsekben gazdag,

folyókban szegény.

Első civilizációk:
- Krétai civilizáció:

knoszoszi_palota.png

A knószoszi palota

Kréta szigetén és a körülötte lévő szigetvilágban jött létre

városlakó civilizáció, amely fénykorát az i. e. 2. évezred elején élte, (jelentős városok, pl. Knósszosz,
Mallia)

az ókori keleti típusú államok központja a palotagazdaság volt, amely irányította a :

termelést

elosztást

cserét

lakói békében éltek egymással és a tengeren kereskedtek

természeti katasztrófák és a görög akháj törzsek támadásai miatt az i. e. 2. évezred közepén

összeomlott.

- Mükénéi civilizáció:

mukenei_fellegvar.png

A mükénéi fellegvár

a bronzfegyverekkel rendelkező akhájok hozták létre

állandó harcot vívtak egymással a földekért

hatalmas erődöket építettek, pl. Mükéné, Argosz

az i. e. 13. században lerombolták Tróját (Iliász)

az egymás ellen vívott harcokban meggyengültek és központjaik elpusztultak.

A poliszok kialakulása:

- Az i. e. 13. században újabb görög törzsek a dórok, ionok és aiolok vándoroltak be a Balkán-
félszigetre, akik az i. e. 8. századig letelepültek.

- Létrejött a polisz, a városközpontú állam.

- A királyságot felváltotta a köztársaság:

az államok élén az arisztokrácia (földbirtokosok) állt (arisztokratikus köztársaság),

a démosz (nép) nem rendelkezett politikai jogokkal.

A görög gyarmatosítás:

- Az i. e. 8. és 6. század között a görög poliszok gyarmatvárosokat hoztak létre a tengerpartok

mentén.

- Okai:

túlnépesedés

kevés termőföld

politikai ellentétek

kereskedelmi haszon.

- Az anyavárosok és a gyarmatvárosok között élénk kereskedelmi kapcsolat alakult ki:

anyaváros: kerámia, fémáru, textiláru

gyarmatváros: gabona, nyersanyag, rabszolga.

- A gyarmatvárosokon keresztül kapcsolatot tartottak a barbár (nem görög) népekkel.

- Eredménye: gyors gazdasági fellendülés.

A spártai állam:

- Spártát a vasfegyverekkel rendelkező dórok alapították a Peloponnészosz-félsziget déli részén

(Lakedaimon-Lakónia).

- A túlnépesedés hatására leigázta szomszédjait (pl. Messzénia).

- Társadalma:

spártai polgárok

perioikoszok – körüllakók, a Spárta körül élő népek, kézművesek

helóták, Meszénia leigázott lakói, a spártai földeket művelték

- A spártai állam működése:

2 király: fővezéri és katonai feladatok

vének tanácsa (gerúszia): bíráskodás, törvények előkészítése

felügyelők (ephoroszok): vétójog

népgyűlés (apella): tagja minden 30 év feletti spártai férfi, közfelkiáltással dönt a törvényekről és
tisztviselőkről.

- A Spártai nevelés:

a gyermekeket 7 éves kortól az állam nevelte

a fiúkból jó harcost

a lányokból jó anyát neveltek.

Az athéni demokrácia kialakulása:

- Athén helyzete:

az ionok (ejtsd: jónok) alapították az Attikai-félszigeten,

nem gyarmatosított, de fejlett kereskedelemmel és kézműiparral rendelkezett,

kezdetben királyok uralkodtak, de az arisztokrácia a démosz (nép) segítségével elűzte őket,

az államot az arkhónok irányították (a legfontosabb hivatali tisztség),

államforma: arisztokratikus köztársaság,

a démosz (nép) nem rendelkezik politikai jogokkal, ezért a meggazdagodott kereskedők és iparosok
harcot indítottak a politikai hatalomért, melynek eredményeként kialakult a demokrácia (népuralom).

- A demokrácia kialakulásának folyamata:

i. e. 621-ben DRAKÓN (sárkány) arkhón írásba foglalta a szokásjogot → „drákói szigor”

i. e. 594-ben SZOLÓN arkhón a nép számára hozott kedvező döntéseket:

eltörölte az adósrabszolgaságot

elengedte az adósságokat

a politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett, így többen katonáskodhattak és szólhattak
bele a politikába. 4 vagyoni csoport:

500 mérősök (500 mérő gabona, olaj, bor)

300 mérősök

200 mérősök

200 mérő alattiak

kialakult a TIMOKRÁCIA = a vagyon uralma, ami meghatározta a jogokat és kötelességeket

i. e. 560-527 között PEISZISZTRATOSZ türannoszként (zsarnok) létrehozta a türanniszt (zsarnokság).

Intézkedései:

az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a démosz között

építkezéseket indított, amivel munkát teremtett

utazó bíróságot hozott létre

i. e. 508-ban KLEISZTHENÉSZ arkhón a területi besorolást tette a tisztségek betöltésének alapjává:

területi alapon – PHÜLÉK-re (= kerület, törzs) osztotta fel Athén lakosságát, és ezzel biztosította a
démosz vezető szerepét

elkülönítették a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz,

sztratégoszok, heliaia)
bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) az egyeduralom kialakulása ellen.

- Athén politikai intézményei:

EKLÉSZIA = népgyűlés:

a legfőbb hatalom

tagja minden 20 év feletti athéni férfi polgár

minden fontos ügyben dönt

BULÉ = ötszázak tanácsa:

tagjait területi alapon sorsolták

törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek

HELIAIA = esküdtbíróság:

6000 fő, sorsolással választották

fellebbviteli bíróság

az arkhóni ítéleteket vizsgálta felül

AREIOSZPAGOSZ = Arész domb tanácsa:

a volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzése

SZTRATÉGOSZ = katonai vezető:

nem sorsolták, hanem választották

az állam tényleges vezetői (10 fő)

1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható

- Athén társadalma:

teljes jogú athéni polgárok:

arisztokraták: nagybirtokosok

démosz: kereskedők, kézművesek, hajósok, parasztok

metoikoszok (idegenek): külföldről betelepültek

rabszolgák

A görög-perzsa háborúk:
- Okai:

a Perzsa Birodalom a 6. század végén elérte és befolyása alá vonta a Kis-ázsiai görög
gyarmatvárosokat

Milétosz vezetésével a ion gyarmatvárosok fellázadtak

Athén és szövetségesei segítették a lázadókat

a perzsák leverték a lázadást és bosszút esküdtek

- Eseményei:

i. e. 492-ben a perzsák szárazföldön és tengeren indított támadásai kudarccal végződtek

i. e. 490-ben az Attikát támadó perzsa hadsereget a Marathóni csatában Miltiádész vezette görögök
legyőzték

a győzelem után Athénban politikai küzdelem bontakozott ki háború folytatásáról

A vitát cserépszavazás döntötte el és Athén hajóflottát épített

i. e. 480-ban újabb perzsa támadás indult Xerxész vezetésével:

Leonidász spártai király a thermopülai csatában feltartóztatta a perzsa hadsereget

a szalamiszi tengeri csatában Themisztoklész vezetésével győztek a görögök

i. e. 479-ben a görögök újabb győzelmet értek el Plataia-nál és a Mükalé–félszigetnél

i. e. 478-ban Athén létrehozta a déloszi szövetséget

i. e. 449-ben a Kalliász-féle béke zárta le a küzdelmeket.

Athén fénykora és bukása:

- Athén fénykora:

a perzsák legyőzése után az i. e. 5. század közepén élte fénykorát az athéni állam Periklész
vezetésével
Jelentősen nőttek a bevételek:

adókból

hadisarcból

ezüstbányák jövedelmei

szövetségesek (déloszi) adói

kereskedelemből

a bevételekből:

újjáépítették a várost (akropolisz, agora)

napidíjat fizettek a szegényeknek politikai jogaik gyakorlásáért, ezért tovább szélesedett a

demokrácia.

- Athén bukása:

Athén megnövekedett katonai hatalma miatt Spárta felújította a peloponnészoszi szövetséget

a két hatalom ellentétei miatt kitört a Peloponnészoszi háború:

i. e. 431-404 között zajlott

kezdetben Athén tengeri, Spárta szárazföldi fölénye érvényesült

Athén kockáztatott (megtámadta Szicíliát) és veszített, ezért megszűnt nagyhatalomnak lenni.

Makedónia felemelkedése:

- II. Fülöp uralkodása:

a görögökkel rokon nyelvű makedón nép a Balkán – félszigeten a görög poliszoktól északra élt

a görög poliszok meggyengülése után az i. e. 4. század közepén II. Fülöp uralma alatt gyors fellendülés
ment végbe:

hadseregreform - makedón falanx

hódítások (Trákia, Tesszália)

aranypénz
i. e 338-ban a kaironeiai csatában legyőzte a görög poliszokat, akikkel közösen perzsa ellenes
szövetséget hozott létre.

- Nagy Sándor hódításai:

II. Fülöp halála után fia III. Alexandrosz (Nagy Sándor) helyreállította a makedón-görög szövetséget és
megtámadta a Perzsa Birodalmat

katonai sikerei:

a Granikosz—folyónál legyőzte a perzsa szatrapákat

felszabadította a kis-ázsiai görögöket

i. e. 333-ban győzelmet aratott Isszosznál III. Dareiosz felett

elfoglalta a Föníciát, Palesztinát és Egyiptomot

i. e. 331-ben döntő győzelmet aratott Gaugamélánál a perzsákon

meghódította Belső-Ázsiát és az Indus vidékét

eredményei:

egyesítette a görög és a keleti kultúrákat = hellénizmus (görögösítés)

egységes mértékrendszert vezetett be

egységes pénzt veretett

új utakat épített

városokat alapított és görögökkel népesítette be őket (Alexandriák).

- A hellenisztikus utódállamok:

Nagy Sándor halála után a makedón birodalom részekre szakadt:

Makedónia (Antigonidák)

Egyiptom (Ptolemaidák)

Szíria (Szeleukidák)

Pergamon (Attalidák) tartománya.

A görög és a keleti kultúra egyesítéséből alakult ki a hellenizmus művészete és tudománya, amely az

i. e. 4-1. századbban terjedt el a volt Perzsa Birodalom területén.
A görög életmód, művészetek és tudományok

Életmód:

- Az élet az emberek otthonában és közterületeken zajlott.

- A házak ablaktalanok, belső udvaruk volt, a nők és a férfiak helyiségei elkülönültek:

kevés bútort használtak, pl.: kereveteket és ládákat,

mozaik padló, kerámiák.

- Étkezés: kása, kenyér, hal, sajt, gyümölcsök, olajbogyó, hús.

- Ruházat: khitón, bőrsaru, bőrcsizma.

Művészetek:

Építészet:

középületek: színházak, templomok, stadionok építése, (üzleti, vallási, politikai élet keretei),

agora: a város piaca, a polisz központja,

a görög építészet jellegzetes eleme az oszlop, oszloprendek:

dór,

jón,

korinthoszi,

jellegzetességei:

díszítő domborműsor: fríz,

háromszög alakú timpanon,

oszlopsorok (sztoa),

Szobrászat:

épületek díszítése szobrokkal, frízzel,

szobrászatban kiemelkedő alkotások születtek:

mozgalmas,

élethű,

érzelmeket kifejező szobrok, főként a Kr.e. V-VI. században.

Jelentős szobrászok:

Müron,

Pheidiasz,

Lüszipposz,

Színház:

Dionüszosz tiszteletére előadott szertartások:

politikai,

vallási és

kulturális célzat.

- Kezdetben az agorán adták elő a műveket, majd szabadtéri színházakat építettek.

- Az előadásokon való részvételért később napidíjat fizettek (pl. Periklész korában Athénban).

Jelentős szerzők:

- Aiszkhülosz,

- Szophoklész,

- Euripidész.
Mitológia:

- Az ókori görögök több istenben hittek (politeizmus). Az istenek és az emberek kapcsolatát

beszéli el a görög mitológia:

isteneik emberszerűek voltak,

állandó kapcsolatot tartottak velük:

áldozatok, szertartások (pl. Delphoi és Dodonai jósda),

sport (pl. olympiai játékok),

művészetek útján.

Filozófia:

- Kezdetben a tudományágak még nem váltak szét:

a természetet,

politikát,

művészeteket egységben vizsgálták.

- A filozófia irányzatai:

a naiv materialisták (Pl.: Thalész) az őselemekre (föld, víz, tűz, levegő) vezették vissza a világ
keletkezését (naiv természetfilozófia).

a szofisták a társadalom törvényeit kezdték vizsgálni:

Szókratész:

vannak örök érvényű értékek: igazság, szeretet.

Nem az egyén határozza meg őket, ezek önmagukban is léteznek.

Platón:

csak a fogalmak állandóak, a tapasztalati világ változik.

ezek az ideák világában léteznek, a tapasztalati megvalósulások csak ezeknek az árnyképe.

Arisztotelész:
anyagi és a szellemi világ valósan létező dolgok,

a szellem magasabb rendű, az ad formát az anyagnak.

Történetírás:

- Önálló tudománnyá vált.

- Híres görög történetírók:

Hérodotosz („a történetírás atyja” - görög-perzsa háborúk leírása) és

Thuküdidész (peloponnészoszi háború leírása).

Szaktudományok:

- Elváltak a filozófiától

- Gyors fejlődésnek indultak a hellenizmus korában:

csillagászat,

matematika,

fizika,

geológia,

orvoslás.

Read more: http://www.torivazlat.hupont.hu/89/az-okori-hellasz-teljes-vazlat#ixzz6xh2A2vO4