Klímaváltozáshoz „alkalmazkodás” HELYETT…

…Tegyünk RENDET magunk körül ott, ahol az már régóta esedékes.

Ezen TENNIVALÓK zöme a VÍZ-hez kapcsolódik:
 vízmérleg-hiány és aszály,
 árvíz-veszély és belvíz-helyzet,
 nitrátos talajvizek és eutrofizálódó felszíni-vizek,
 ivóvíz: prognosztizált-készlethiány a megnövekedett-kitermeléssel és minőségi-
problémák,
 a művi-szennyvíztisztítás károkozásai és a halmozódó-szennyvíziszap kérdés
megoldatlansága,
 gyógyszer-maradékok terjedése és perzisztenciája víz-testeinkben.
Mindezen kérdésköröket érintően készítettem ama Terv-javaslatot1, melyet a VGT3 JVK
anyagához küldtem hivatalosan is be – ahol a beérkezett anyagok diszkussziója 2020. decemberéig
ígért hogy lezajlik.
S itt (ha netán elkerülte volna a figyelmet) ismételten ki kell emeljem a JVK hivatalos-felhívása
egy (elszólás-szerű?) kitételét [kiemelések tőlem]:
„Miután a klímaváltozás hatásainak kb. NYOLCVAN SZÁZALÉKA
vízzel, vízen keresztül és víz által manifesztálódik, a fenntartható
vízgazdálkodás, vizeink védelme az emberiség és életfenntartó
ökoszisztémái fenntarthatóságának kulcskérdése…”
Amely tehát megerősíti a fenti címbe rejtett jelzésemet:

Ha MEGTESSZÜK (az alkalmazkodás kivárásos-passzivitása helyett)

a sorolt-problémákat a GYÖKERÜKNÉL kezelő lépéseket
– éspedig a Terv-javaslat szerint – akkor azok:
 Erősen valószínűsíthetően kedvező klíma-hatásokat
fognak maguk után vonni.
 Éspedig a KÖZVETLEN környezetünkben.
 FÜGGETLENÜL azoktól a más-irányú elképzelésektől
amik a Világ egyéb-helyein zajlanak.
 Legyen az akár a tudományosan-megalapozatlan
és egyben keresztülvihetetlen „dekarbonizáció”;
 vagy csak a szokásos, végtelenbe-nyúló
polito-bürokratikus elhúzódó tökölés.

A fentebb sorolt problémák közül több direkt-kapcsolatban áll a Földi bioszféra természetes-
folyamataiba a legdurvábban borítólag-beavatkozó Szennyvíziparral. Túl azon hogy a téma
legkülönfélébb aspektusait érintő és elemző cikkek gyűjteménye már nyomtatott-termékként is
elérhető2, a következőkben egy rövidke, erősebb-nyelvezetű írással felhívnám az érdeklődők
figyelmét egy olyan tényre, amely felett minden víz-tisztaságra ügyelő testület és szigor (hozzávéve
a Világ önfeledten flangáló turistáit) eleddig elsiklott. A Velencei 365-napos direkt-vízbeszarás
kapcsán.
2020. augusztus 21.
Rövidítések: [Sz&V]=ref.2; [UVGk]=Utazások a VÍZGAZDA körül

1 Terv-javaslat [UVGk]
2 Fuggerth Endre: Szenny és Víz (2018, ISBN 978-615-00-3258-0 [https://www.omikk.bme.hu/ 425.015])

1
 Középpontban az alapmű szerény mellékszereplőjének (Fauchelevent apó)
a mai gátlástalan és törtető, korcs névrokona: Foslé van Apó

Akik még mindezidáig nem éreztek rá hogy a víz

nem arra való hogy belerondítsanak,
azoknak elismétlem:
Szarnunk ugyan muszáj mert ekként vagyunk megalkotva; ámde innunk is kell. Észlelnünk
kell azt is, hogy a foslé-ivás nem tudott évezredek alatt sem jelentős teret hódítani. (Bár a Médiát
irányító Háttér-hatalomnak állhat még itt a zászló…) Bárhogyan is áll ekörül a dolog, kiderült: jelzett
ivászati-tevékenység űzésével szemben érzett idegenkedés nem pusztán valami homofób ízlésbeli
fogyatékosság, de óvatlan áthágói gyakorta eshetnek általa különféle nyavalyákba, melyek bizony
nemritkán csúnyán végződnek.
Ezért aztán a Bölcsek már régen ajánlásokat fogalmaztak meg, melyek betartása
garanciákkal bírt arra, hogy ivópohárba és tisztálkodó-vízbe kaka vagy pisa csakis eltökélt szándék
vagy cél érdekében kerülhessen. A foslé-mentes évszázadok árnyékában fejlődgető tudomány
azonban elbizakodottá tett egyeseket, akik ígyen latolgattak.
„Elég ügyesek lettünk talán már ahhoz, hogyha mégis foslé kerülne a vizünkbe, azt
ne csak észleljük de semlegesítsük is. Különben is – érveltek tovább nekihevülten –
annyian lettünk itt a városban hirtelen egyrakáson, hogy múlhatatlan minél
gyorsabban szerét ejteni a rondaságaink eltávolításának. Erre pedig a
legalkalmatosabbnak a tova-csobogó vízfolyás tűnik.”
Persze, a vízbeszarás eme igehirdető pionírjai nem a halkszavú patakra gondoltak, melynek partjain
szépelegve korzózik napernyőjével az úrhatnám asszonynép – már amiatt sem, mert képtelenség
lenne minden sikátorba patakot kormányozni.
Így történt, hogy földalatti csővezetékek rendszerébe lettek terelve létünk azon váladékai,
melyekkel szembesülni az angolvécére-kapaszkodott friss-mázas kultúr-fölény emelkedettsége
magaslatáról azóta sem mutatkozik szándék. Folyt hát az élet az újdonat, vízbe-szaró elrendezés
mentén, mígcsaknem beköszöntött a nap: itt az ideje előhúzni a tudományt, ugyanis baj mutatkozik
itt3, meg ott4, meg amott5. Azóta ez a foslé-körül settenkedő tudomány módfelett szélesvalagúra
hízlalta ugyan magát, ám a bajok csak nem szűntek meg. Mindeközben a vízbeszarás alapjoggá
emelkedett: a Szanitáció lobogója alatt folyik a terjesztése már minden porfészekben, mint anno
tűzzel-vassal a „civilizálatlan vadak” közt a kereszt egyedüli-szentségéé.
Az új alapjog mellé persze használati kiskáté is dukál. Nosza, a Törvénykezés megszüli a
vonatkozókat. Aki ezen szedett-vedett értelmetlenségek6 szövevénye alól kibújni próbál, azt akkor is
a földbe döngölik ha önerőből jobb rendszert működtet7 mint a gátlástalan költekezésekkel létrejött
pazarlóan-működő legális monstrumok. Nem számít ugyanis semmi eredmény, ha az nem az
Akadémia felől érkezik8. Onnan persze nem is jő efféle, ugyanis a kényszeres cikk-gyártók úsznak a

3 Lokálisan, kicsiben: SÉTA ([Sz&V] 74-78pp), Országszerte, nagyban: KÁR-víz ([Sz&V] 114-127pp)
4 Funkcionális helyzetkép: a) Tisztán-látás ([Sz&V] 47-51pp), Ugyanaz távlatosabban: b) Elmúlt 1 év ([Sz&V] 52-54pp),
c) TREND ([Sz&V] 187-212pp)
5 Intézményi-áttekintésben: OVF-jelentés ([Sz&V] 41-46pp), Képzési-kriminalitásban: Szörny ([Sz&V] 128-138pp),
Tudományos-tarthatatlanságban: Hatás-fokos ([Sz&V] 86-92pp)
6 Egyes részletei megvilágítva: T/Örvény ([Sz&V] 147-156pp)
7 Ld. ref.4 c) tartalmában.
8 Ahonnan a 2016-ban indított Országos Vízprogram eredményei felől azóta sem hallunk. Viszont pályára állni készül
az újabb VGT-program, melyhez hozzájárulásként beküldött Terv-javaslat [UVGk] anyagom sorsára kíváncsian
várok.

2
verítékben hogy megtermelhessék az elvárt publikációs-penzumot.9 S ha mégis akad e munkák közt
olyan aminek van némi köze a valóság rettenetéhez – mint annak a dolgozatnak, amelyik mért-
értékeket szolgáltat ama homály felől, hogy mennyi és hányféle gyógyszermaradék van már jelen
egyetlen Balatonunk vizében10 – akkor szerfelett nagy az elégedettség. Mintha ezzel a probléma is
eltűnne.
Nem foglalkozik a magaslatokon senki sem azzal, hogy a vízbeni gyógyszermaradékok
újabb problémája megoldhatatlanságát éppen a vízbeszarás mint peremfeltétel biztosítja. Még
kevésbé hajlanak arra hogy észleljék: létezik működőképes rendszer11 amely eliminálná nemcsak ezt,
de mindazokat a problémákat amelyek a trónra-emelt vízbeszarásból futnak szerteszét, s teszi mindezt
nem is nagyon bonyolultan. Az meg végképp testidegen lehet e szekcionalizált köztestületi-tagoknak,
kiknek agya füle és szeme egy lehatárolt téren túlról kopogtató információra korlátolt süket és vak,
hogy már megjelent tudományos-anyagokra támaszkodva is bizonyítható12: a „nem-vízbeszaró”
rendszer egy eleme (a komposztálás) ultima-rációként vethető be mindennemű xenobiotikumból
eredő, szétszóródható szennyeződés ellen.
Nem és nem; jön az elhárítás az Akadémia felől, s kíséri ezt a társult verdikt a Törvény
Templomából. Ugyanis ezek az új tanok és tanítások szembemenetelnek a vízbeszarás civilizációsan-
felmagasztalt és megkérdőjelezhetetlen Européer szentségével. Eretnek alkalmazóik ha
rajtakapatnak, emiatt a törvény zsámolya előtt kell penitencia mellett térdre ereszkedve főt hajtsanak
– elmarasztalás és anyagi-büntetés tekintetében is. Olyan bírói érvelésektől görcsbe-rántottan melyek
a pulpitus magasán az ivóvízben KELETKEZŐ szulfátról szólanak13; s amik oda kulminálnak
(egyéb érvek híján) hogy elégséges pusztán kijelenteniük az ítéletben hogy minden-de-MINDEN
szennyező14, függetlenül attól hogy maga az írott törvényi-betű is melyre támaszkodnia kellene, ettől
alaposan eltérően fogalmaz15.
Nem lehet csoda ezek után, hogy Velence hódolattal csodált városában mindenki
illedelmesen a vízbe szarik. De úgy istenigazában. Ott, a lagúnák városában, ugyanis nincsenek
szennyvíztisztító-telepek. A pottyantás meg minden, megy egyenest a turisták gondolái alá...16
Gondolá-e valaki is, hogy Velence ezen a kiváltsága összeegyeztethető mindazzal az
irgalmatlan betűhalmazzal amit szarás és vízminőség kapcsolati-rendszerében Brüsszelben
lefektettek? Ha így állna a dolog, akkor minden rovott-múltú Alomszék-használót, kiváltképp ha
talajterhelési-díj behajtás következményeként a végrehajtással elvesztették a fedelet fejük fölül,
hosszabb-rövidebb időre Velencébe kellene küldeni átnevelő-táborokba, legalizált lagúnába-szarásra.
2020. augusztus 19.

9 A sztahanovista arcképcsarnokból: mta: NT ([Sz&V] 105-110pp)

10 Gabor Maasz, Matyas Mayer, Zita Zrinyi, Eva Molnar, Monika Kuzma, Istvan Fodor, Zsolt Pirger, Péter Takács:
Spatiotemporal variations of pharmacologically active compounds in surface waters of a summer holiday destination
Science of the Total Environment 677 (2019) 545–555 (https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2019.04.286)
11 EAUTARCIE, Országh József: A Víz és Gazdája (2019, Ekvilibrium) [https://www.omikk.bme.hu/ 388.420]
12 Drogok: Ártalmatlanítás [UVGk]
13 Per-iratban rögzítve: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, ügyszám: 11.K.27.416/2018
14 Figyeljük meg a Bírónő (szóban elhangzott) „érvelését”:
„A bíróság azt TUDTA megállapítani [Ha figyelt volna a törvényi-pontosításokkal bíró előterjesztésem felolvasásakor, nem kellett
volna „tehetsége” szerint keresgélnie. Figyeljük meg hát a KÉPESSÉGEIT:] hogy ez az a jogszabályi hely a 2.§ a) bekezd… (öö)
pontja melyre a ?? azt lehet mondani hogy a háttérben alkalmazandó Kvt. 2.§ (2) bekezdése alapján egy teljesen
általános személy fogalma (ööö) határoz meg a törvény [Tudjuk: MINDENKI.], tehát ez alapján az emberek az
állampolgárok ezalá a hatály, a törvény hatálya alá tartoznak. Személyesen teljes ?? alapján azzal hogy ne tartozna
felperes a törvény hatálya alá azzal együtt ?? hogy bár a terhelése szót használja a jogszabály (ööö) bebizonyította
perben továbbá hogy tevékenység a környezetbe BÁRMIFÉLE anyagnak a kibocsátása illetve nem kibocsátás hanem
elhelyezése már a törvény hatálya alá tartozónak (ööööö) ezzel már a törvény hatálya alá tartoznak a (ööö)
felperesek…” [ITT borultam ki…]” (részletesebben: Könyv cikkben „A Gócpont” alatt)
15 Ld. a 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról:
„2. § A törvény hatálya kiterjed: b) azokra a környezetterhelő anyagokra, amelyek a környezetbe kerülve KÖRNYEZETTERHELÉST
eredményeznek…” (És EZ minden. – Nem pedig „minden”.)
16 A három-oldali azonos-kicsengésű megközelítés a Velencei-állapotokra elég meggyőző kell legyen:
1.) https://www.venipedia.org/wiki/index.php?title=Sewage_disposal
2.) https://bestveniceguides.it/en/2020/02/28/sewage-in-venice-how-does-it-work/
3.) https://www.venice-information.com/Sewage-in-Venice.html