1. A látássérülés fogalmi megközelítése külföldön és hazánkban.

Fogalmi meghatározás
Orvosi: mindenki LS, akinek szemészeti állapota a normálistól tartós eltérést mutat,
függetlenül a súlyosságától

Pedagógiai: látásveszteség olyan súlyos fokú, hogy csak adaptált környezetben, speciális
módszerek és eszközök segítségével képes optimálisan fejlődni

Szociológiai: abszolút és relatív fogyatékosság. szemüveges ember, akinek a szemüveg a

látásproblémáját maximálisan korrigálja, abszolút értelemnem nem LS, azonban relatív
értelemben annak minősül, mert nem lehet űrhajós a látásprobléma miatt

Jogi: a büntethetőség, a felelősség megállapítása, vagy valamilyen kedvezmény

igénybevételére való jogosultság miatt van szükség a meghatározásra

Munkaügyi: a LS volta és mértéke, bizonyos szakmák betöltéséhez való alkalmasság

kritériuma jeleni meg

WHO (2006) definíciója: „A LS 5 kategóriát tartalmaz, amelyek két csoportba sorolhatók. A

mérsékelt és súlyos LS a GYL lét kategóriája, ahol a látásélesség 0,3-0,05 vízus közé esik. A
vakság 3 kategóriát tartalmaz, ahol a látásélesség 0,05 V alatti, vagy a centrális látótér 10°,
illetve annál kevesebb. A látásélesség és látótér mindig a maximálisan korrigált jobbik
szemen mért érték.”

Látássérülés kategóriái BNO-10; 4 szintet különböztet meg:

 ép látás (normal vision): <0,3
 mérsékelt látássérülés (moderate visual impairment) 0,03-0,1 gyengénlátás(low
vision)
 súlyos látássérülés (severe visual impairment) 0,1-0,05
 vakság (blindness): 3 szint
LS kategóriája LS maximális korrekcióval Vagy centrális látótér Megnevezés
max. min.
1 enyhe LS/ép 0,3 0,1 gyengénlátás
2 mérsékelt 0,1 0,05 gyengénlátás
3 súlyos 0,05 0,02 vagy 1mou 10°-5° vakság
4 vakság 0,02 fé <5% vakság
5 vakság fé nincs vakság
9 vakság nem meghatározható nem meghat.

Pedagógiai meghatározás:
32/2012. (X.8.) EMMI rendelet (SNI tanulók iskolai oktatásának irányelve): „A
látássérülés a szem, látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult
állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét,
személyiségét.”
Gyógypedagógiai szempontból: „A gyógypedagógiai nevelés, oktatás szempontjából azok a
tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye az ép látáshoz viszonyítva két szemmel és
korrigáltan is 0-0,33 közötti. Látássérült az a gyermek is, akinek látótere – tekintése fixációs
pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°.
Kategóriái oktatási szempontból:
  vakok: a látóképesség teljesen hiányzik, tanulás a taktilis-akusztikus csatornán
keresztül;
 aliglátók: minimális látásmaradvány: fényt érzékelők, nagytárgylátók (V<0,04),
ujjolvasók (V 0,04-0,1), ami a tájékozódás-közlekedésben jól hasznosítható,
ugyanakkor szükség van a vakos módszerekre, eszközökre is;
 gyengénlátók: az életvitelt nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (V
0,1-0,33), de a tanulás elsődleges eszköze a látás, síkírásos olvasás.
Dortmundi Egyetem ajánlása: Látássérültnek számít az a személy, akinek szembetegsége,
vagy a központi idegrendszerének sérülése miatt valamely látási funkciója olyan mértékben
sérült, hogy optikai, vagy egyéb segédeszközre és/vagy kompenzációs technikák elsajátítására
van szüksége és ezért akadályozott az alábbi területek valamelyikén:
 a tanulás - művelődés
 a közlekedés-mozgás-tájékozódás
 a munkavállalás
 a társadalmi integráció
 szórakozás, szabadidős tevékenységek

Felnőttkorban érvényes meghatározás

Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tkinteni, akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
 mindkét szemén 0,07
 az egyik szemén 0,1, a másik szemén három méterről ujjat olvas (0,03)
 az egyik szemén 0,125, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme
hiányzik; rövidlátás esetén csak az jogosult a fogy. tám.-ra, akinek a közeli
látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb.
 akinek látótere mindkét oldalon körkörösen 20°-nál szűkebb.

A látássérülés definíciójának kritikai megközelítése

Csak a vízus- és látótérproblémákat veszi figyelembe, de azt sem minden szempontból; nem
veszi figyelembe a pszichikus működést (mint szubjektív befolyásoló tényező), illetve egyéb
látási funkciók jelentősége kimarad:
 nem különböztetik meg a távoli és közeli vízust
 nem tekintik LS-t okozó problémának a látótér másfajta sérülését (pl. centrális
scotoma)
 kontrasztérzékenység: A funkcionális látás szempontjából döntő fontosságú, relatíve
jó vízus csökkent kontrasztérzékenységgel társulva jelentős problémákat okoz a
mindennapokban.
 fényviszonyokhoz való alkalmazkodás képessége: photophobia és szürkületi vakság.
Az adott fényviszonyok mint környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják a látás
használatának aktuális képességét.
 a vizuális információk agyi feldolgozásának folyamata: CVI, szerzett agysérülés
következtében kialakuló látássérülés, ingerfeldolgozási probléma.
 hiányzó elem a szubjektív tényező

Funkcionális definíciók
Hyvärinen funkcionális definíciója
 Kategóriák
 fé nincs: tanulásban és MT-ben vakos technikák
 fényérzés, de a képzet szintjén nem kimutatható: vakos technikák, de
közlekedésben fel tudja használni látását
  fé, ami képzet szintén kimutatható: Braille olvasók, de a tanulásban egyszerű,
vastag vonalas, kontrasztos ábrák felhasználhatók, MT és TK-ban látásuk
fejleszthető
 formafelismerés és mérhető V (V<0,05): kül. látási funkciókkal rendelkeznek
 látásélesség <0,05, de a felső határérték nincs meghatározva: problémákat
egyénileg kell meghatározni
 ép látás
 A látás megítélésre 4 funkcionális területen történő értékelést javasol
 kommunikáció
 TK
 éleslátást igénylő feladatok
 szem-kéz koordináció és önkiszolgálás
 Kérdés: a gyermek vizuális megnyilvánulásai, milyen technikákat használ
Leamers és Walthes
Látássérült az a személy, aki látása miatt korlátozott az alábbi funkciók:
 információszerzés
 mozgás és TK
 önellátás – MT
 tanulás
 munkába állás valamelyikének végzésében.
A látássérülés rehabilitációs szempontú meghatározása
„A rehab. szempontjából LS az a személy, aki szembetegség vagy a KIR látásfunkciókat
érintő betegsége miatt akadályozott az alábbi területek bármelyikén:
 TK
 MT
 információ és kommunikáció
 pszichoszociális működés
 tanulmányok
 pályaválasztás, munkavállalás
 látás használata és/vagy látásjavító eszközök használata.
Vizuális funkciók
 közeli és távoli vízus
 kontrasztérzékenység
 látótér
 fényviszonyokhoz való alkalmazkodás
 színlátás
 szemmozgató funkciók
 vizuális ingerek feldolgozásának agyi funkciói

A látássérülés gyakorisága
Leginkább csak megbecsülhető, sok ország nem szolgáltat adatot, vagy nem fedik a
valóságot; eltérők a definíciós kritériumok. Illetve az adatok legtöbbször önbevalláson
alapulnak.
A világon: WHO (2016) 285 millió LS, akik közül 39 millió a vak személy, 82%-a 50 évnél
idősebb. A GYL 28%-a aktív korú.
 látássérült gyerekek 50-60%-a 3 éves kora előtt meghal (fejlődő országok)
 a látássérülések 10%-a Magyarországon, 80%-a a fejlődő országokban megelőzhető
lenne
  iparilag fejlett országokban vezető kórok vaksághoz:időskori macula-degeneráció,
diabéteszesretinopathia, myopia, glaucoma, cataracta, antrophianervioptici
 ezeknek a szembetegségeknek nagy része gyógyítható lenne:
 jobb higiénés feltételek biztosításával (onchocerciasis)
 táplálkozás feltételeinek javításával (A-vitamin-hiány)
 megfelelő szemészeti ellátással (trachoma, cataracta)
 afrikai országokban súlyos látásérültként élnek az
emberekmyopiamajorisgradisszal(nagyfokú rövidlátás)- csak mert nincs
lehetőségük szemüveges korrekcióra
 WHO intézkedései
 trachoma leküzdésére komoly erőket fordít
 mobil műtők cataracta kezelésére, amik a harmadik világ régióit járják
 „Vision 2020 Right toSight!” (A látáshoz való jog) programja az elkerülhető
vakság megelőzését tűzi ki célul
 WHO javaslatára alakult meg a IAPB (International
AgencyforPreventionBlindness), önálló nemzetközi szervezet a vakság
megelőzésére
Magyarországon: a 2011. évi adatok 85846 fő LS: 9154 vak; 73430 GYL, AL; 3262 fő
siketvak személy. jelenlegi számadatok bizonytalanok és ellentmondásosak; legfrissebb infót
a népszámlálási adatok adják, de megbízhatatlanok a kérdésfeltevésük miatt (egyszemes
vakságot is lekérdeztek, aminek csak akkor van jelentősége, ha a másik szem látóképessége is
33% alatt van) és a megkérdezettek identitása és állapota között nincs szükségszerű
összefüggés (pl.: idősek nem tartják magukat sokszor látássérültnek)

Látássérüléssel járó szembetegségek

Csoportosításuk történhet:
 a sérülés helye szerint:
 perifériás sérülés: szem, szemideg, látópálya
 centrális sérülés: vizuális kérgi területek, köztük vezető pályák, szubkortikális
központok
 kombinált sérülés
 a látószerv anatómiai felépítése szerint:
 szemgolyó sérülései, megbetegedései
 járulékos szervek sérülése, megbetegedései
 látóideg sérülései
 látókéreg sérülései
 a látássérülést okozó kórformák gyakorisága szerint, stb.

Látássérülést okozó leggyakoribb szembetegségek gyermekkorban

1. a leggyakoribb kórokok a retina megbetegedéseivel függnek össze, ezek közül az első
a koraszülötteknél kialakuló ROP
2. a fénytörés rendellenességeivel kapcsolatos szembetegségek
3. szemgolyó elváltozása, glaucoma
4. lencse megbetegedései, többségben cataracta
5. látóideg megbetegedései
6. egyéb, leginkább coloboma, vagy albinizmus
7. a cornea (szaruhártya)elváltozásai, általában egyéb elváltozásokhoz csatlakozva
 8. az uvea (eres réteg, mely áll az érhártyából, a sugártestből és a szivárványhártyából)
megbetegedései

Röviden ezen betegségek leírása:

1. Retinabetegségek
 egyik csoportja, amikor a retinán hagyományos szemészeti vizsgáló eszközökkel nem
látszik elváltozás (ERG-vizsgálattal kimutatható)
→ Leber-féle vakság: semmilyen, vagy csak csekély látási funkcióval jár együtt, lassú,
durva nystagmus is jellemző
→ csap-disztrófia: közepesen súlyos lásér., fényérzékenység, gyorsabb, finom
nystagmus, különböző mértékű színlátási zavar
→ achromatopsia: a csapok csecsemőkortól fennálló, súlyos működési zavara,
színvakság, fényérzékenység, gyors nystagmus
→ pálcikákdisztrófiája: =veleszületett farkasvakság, csak fiúknál, szürkületi vakság,
nystagmus, alacsony látásteljesítmény, rövidlátás
 másik típusa: a retina a szem hagyományos szemészeti vizsgálatával is látható módon
sérült, 3 alcsoport:
a. )retina szerkezeti elváltozásai:
→ coloboma: a retinán a terhesség első trimeszterében bekövetkezett fejlődési
rendellenesség miatt létrejött szövethiány (lyuk vagy hasadék). A látási funkció a
hasadék helyétől és méretétől függ.
→ vitreoretinális dysplasia: a Norrie-szindróma velejárója. Fiúkat érinti, az üvegtest és
a retina normális szerkezetének veleszületett hibáját okozza és többnyire teljes
vaksággal jár.
→ retinitis pigmentosa: fokozatosan előrehaladó betegség, különböző lefolyású és
súlyosságú lehet. A pálcikák, majd a csapok sorvadása, degenerációja következik be.
A romlás menete: szürkületi vakság, majd a látótér elkezd beszűkülni, fiatal felnőtt
korra már csőlátás. Ez után a centrális részen is csökken a vízus és romlik a
kontrasztérzékenység.
→ retinablastoma: szemben keletkező rosszindulatú daganat, általában 5 éves kor előtt
már kialakul. Azonnali beavatkozás kell, ez általában a szem eltávolítása.
b.)traumás retinasérülések
→ retina leválását okozhatja: baleset - fej erős ütésének következménye, nagyfokú
rövidlátás, ROP (mert a retina olyan gyenge lehet, hogy nem tud a szemgolyóval
együtt nőni)
c.)fertőzések:
→terhesség alatt fertőző kórokozók: toxoplasmosis, toxocara, vírusfertőzések
(herpeszvírus, cytomegalovírus. A látási funkció mindig attól függ, hogy a retina
melyik részét és milyen mértékben károsítja a fertőzés.

ROP (retinopathiapraematorum = koraszülöttek retinopathiája)

 hazánkban jelenleg a leggyakoribb kórok a látássérült gyermekek esetében, sokszor
vaksággal végződik
 a teljes retina ereződése csak a 40. gesztációs hétre fejeződik be. A fejlődés során a
retina erei a papilla felől vándorolnak a periféria felé.
 koraszülöttség esetén a pici szem éretlen, még teljesen be nem ereződött retinával jön
a világra, amelyet fény ér, tehát működnie kell
  az újszülött sokkal több oxigénhez jut a saját tüdeje gázcseréje lévén, mint a magzati
korban, de a retina erei nincsenek kifejlődve, az erezetlen területeken gyors
érnövekedés, kusza ereződés. I. stádiuma, amikor jól látható, hogy az erezett résztől az
erezetlen rész elkülönül.
 ha a koraszülött tüdőfelülete nem érett, intenzív oxigén kezelés szükséges számára pl.
oxigénes inkubátor, maszk… → eközben a két rész között a demarkációs vonalon
sáncszerű megvastagodás figyelhető meg, előtte pangásos erek, melyeken sokszor
apró vérzések alakulnak ki → ROP II.
 ROP III.: a sánc mentén kialakuló, kóros, törékeny erek az üvegtest felé is
növekszenek, közben nagyobb vérzéseket okoznak és kötőszövet alakul ki körülöttük,
amely zsugorodva húzást gyakorol a retinára.
 ROP IV.: a retina a húzás hatására leválik, ez az állapot többnyire végleges,
nagymértékű látáskárosodással jár
 ROP V: totális leválás, a lencse mögött a levált és összezsugorodott retina
kötőszövetes burjánzás benyomását kelti. A szem fényérzés nélküli, gyakran glaucoma
is kialakul.

2. A fénytörés rendellenességeivel kapcsolatos szembetegségek

Hypermetropia: távollátás, a retinára elmosódott folt vetül, mert a szemlencse a retina
mögött egyesítené a párhuzamos sugarakat. Ok: a szem rövidebb vagy kicsi a törőerő.
Korrekciója: konvex (gyűjtő) lencsével.
Myopia: rövidlátás, a távoli tárgy éles képe a retina előtt, az üvegtestben jön létre, így az
ideghártyán életlen kép keletkezik. Korrekciója konkáv (szóró) lencsével. Oka lehet: szem
megnövekedett tengelyhosszúsága vagy törési myopia. A súlyos fokú rövidlátásnak komoly
szövődménye lehet a retinaleválás.
Anisometropia: a két szem fénytörése között legalább 3 dioptria különbség van, mely miatt a
két szem retinájára vetülő képek nagysága között akkora különbség lesz, hogy az agy nem
tudja a két képet összeolvasztani, így a keletkező kettős látás elkerülése érdekében az agy a
nagyobb hibájú szem képét elnyomja, és tompalátás ( amblyopia) alakulhat ki. Ez a jó szem
leragasztásával megelőzhető, ill. javul az állapot.
Astigmia: a szaruhártya görbülete különböző síkokban nem egyenlő, így egy fókuszpont
helyett két, általában egymásra merőleges tengelyű gyűjtővonala van. A látásélességet közelre
és távolra egyaránt rontja. Korrigálása cylinders lencsékkel, melyek hengeres felszíne a
görbületi hibát kijavítja.
Strabizmus: a két szem együttmozgásának zavara, mely oka lehet szemizom bénulás, ill.
optikai ok, mint a hypermetropia, amblyopia, vagy sérülés, ill. műtéti következmény (ez
utóbbi kettő esetén kifelé kancsalítás). A két szem nézővonala nem találkozik a fixált pontban,
így kettős látás alakul ki, mely zavaró képet a tudat hamar elnyomja.
3. Glaucoma
 zöld hályog, lehet veleszületett, és később kialakult is
 a veleszületett oka a csarnokvíz elvezető rendszer fejletlensége, ill. kötőszövetes
lemezzel lezárt volta. Mivel a csarnokvíz nem tud elfolyni, megnő a szem belnyomása,
aminek következtében a szemgolyó rostos burka kitágul, a cornea átmérője megnő.
 a fokozott nyomás károsítja a látóideget és a szem egyéb részeit. Következménye lehet
a látás teljes elvesztése is.
4. Cataracta
 szürke hályog, lehet veleszületett és később kialakult
 az átlátszó szemlencse anyagcserezavar folytán részben vagy egészében
elhomályosodik, elszürkül, átláthatatlanná válik.

5. Látóideg megbetegedései
a.) Hypoplasia nervi optici (a látóideg hypoplasiája = alulfejlettsége)
 a látóideg a terhesség alatt nem fejlődik ki teljesen, általában mindkét szemet érinti,
nem romló típusó, de jelenlegi tudás szerint nem gyógyítható

b.) atrophia nervi optici (látóideg-sorvadás)

 a látóideg sorvadása következtében a látóideg idegrostjai sérülnek, így az agy nem kap
megfelelő minőségű képet és a látott kép homályos lesz. A látásteljesítmény az érintett
idegrostok mennyiségétől és az érintett területtől függ.

6. Albinizmus
 örökletes betegség, a melanin nevű pigment nem megfelelő mennyiségű termelődése
okoz. Következménye a retina nem teljes értékű kifejlődése és a csökkent
pigmentmennyiség vagy a pigment hiánya a szemben, bőrön vagy a hajban. Van olyan
formája, amely csak a szemre terjed ki.

Látássérülést okozó leggyakoribb szembetegségek felnőttkorban

1. Időskori macula-degeneráció
2. Diabéteszes retinopathia
3. Myopia
4. Glaucoma
5. Cataracta
6. Atrophianervioptici

Időskori macula-degeneráció
 a 65 év feletti lakosság 25 %-át érinti
 a degeneráció, azaz elfajulás megrongálja a retina éleslátásért felelős részét, ezért a
betegek a tárgyak apró részleteit rosszul látják, ha mindkét szemet érinti, az olvasás is
nehézkessé válhat
 a periférikus látást nem befolyásolja, nem okoz teljes vakságot, tájékozódó képességét
a beteg megőrzi, általában képesek ellátni magukat.

Diabéteszes retinopathia
 a cukorbetegség szövődménye, mely betegség az ereket, így a retinát ellátó ereket is
károsítja → egyes területeken csökken vagy megszűnik a vérkeringés + a retinában
vérzéseket, vizenyőképződést okoz→ a retina felszínén növekvő, vagy az üvegtesti
térbe nyúló sérülékeny új kiserek és hegszövet kialakulásához vezet
 ezek a kiserek üvegtesti vérzéseket okozhatnak, melyek a látást jelentősen rontják, a
hegszövet pedig az ideghártyára húzó hatást gyakorol

Nystagmus = szemtekerezgés
 akarattól független, 1-3 mm-es rángásszerű szemmozgás
  nem önálló kórkép, akkor alakul ki, ha a macula nem biztosítja a retinán belül a
legélesebb látást, így nem rögzíti a tekintetet
 megnehezíti a tekintet egy pontra történő fixálását

Kortikális látássérülés, inkább jobb a centrális ls.

 a látószerv szemen és látóidegen túli részeinek károsodása miatt kialakuló
látásprobléma
 nemcsak a kérgi területek sérülhetnek, hanem az agy más területei is, ezért jobb
centrális ls.-nek nevezni
 funkcionális jellemzők: hiányzó vagy rövid, pontatlan fixáció, fluktuáló
látásteljesítmény, vizuális érdektelenség új helyeken, érdekes környezetben, sokan
jobban tudják használni a perifériás látásukat, a színérzékelés sokszor jobb, mozgó
tárgyak iránt élénkebb lehet a figyelem, a gyermek vizuálisan figyelmetlen, a szem
sokszor szép lehet, nincs nystagmus