3.

A vakság fogalma; az óvodás- és tanköteles korú vak gyermekek pedagógiai

jellemzése.

 csatlakozó sérülések (megjelenése, arányainak változása, hatása), a speciális

megsegítés szervezeti formái, tartalmi jellemzők, intézményi szerepváltozás

Vakság fogalma

 Vakok azok a tanulók, akiknek a látóképessége teljesen hiányzik.

 BNO-10: Vakságnak tekinti a 0,05 vízusnál kevesebb látásélességet, egészen a
fényérzékeléssel nem rendelkező látásig.
 Pedagógiai szempontból: Vakságról beszélünk abban az esetben, ha a látóképesség
teljesen hiányzik. A vak gyermekekre a tapintó-halló életmód jellemző, a
művelődéshez, olvasás-írás elsajátításához a Braille-jelrendszer használata szükséges.
A vakság igen súlyos állapot, a vak gyermek, tanuló nevelés, oktatása teljesen eltér a
gyengénlátó és a jól látó gyermekek, tanulók nevelésétől, oktatásától.

Milyen jelek utalhatnak súlyos látássérülésre?

 nem reagál a fényre/csak erős, szemébe világító fényre reagál

 figyelmen kívül hagyja a gyermekek számára általában vonzó színes tárgyakat
 nem nyúl a tárgyak után/ kezébe adott tárgyakat csak tapogatja, ízlelgeti
 csak a hangkeltő tárgyak érdeklik
 mozgásfejlődése korának nem megfelelő
 bátortalan mozgás/ mozgás közben nekiütközik bútoroknak, tárgyaknak
 nem utánoz

Vakság pedagógiai következményei, jellemzése

 a közös munkát a vak gyermekkel, tanulóval a szakértői vélemény megérkezése után

optimális minél hamarabb elkezdeni
 fejlődése, észlelése eltér a normál látással rendelkező társaitól, a látás hiánya miatt a
megismerő folyamat más utakra kényszerül, elsősorban halláson és tapintáson van a
hangsúly-> mindkét terület fejlesztése nagyon fontos
 nehézséget okoz a mozgásos tapasztalatok hiánya, csökkent volta -> téri relációk
kialakulásában való nehézség
 kevesebb tárggyal találkozik -> hiányos fogalmak, finommotorika fejletlensége
  hangsúlyos a tapintás és az akusztikus megismerés
 a vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat
elsősorban a tapintó-halló életmód jellemzi
 a vak tanuló számára a legfontosabb kommunikációs csatorna a beszéd és a
testkontaktus
 fontos megtanítani, hogy betartson bizonyos viselkedési szabályokat, melyek a látók
világában jelentősek
 fontos a tájékozódás és közlekedés segítése, ismeretlen helyen lassabban és
bizonytalanabbul: új épület megismerése, akusztikus támpontok, külön szenteljünk
időt a lépcsőhasználatra
 mozgás sajátosságai: sztereotip mozgások, szemnyomkodás, test-fejtartási
rendellenességek

Speciális eszközök:

 tapintható speciális eszközök: Braille-írógép, Braille-könyvek, abakusz, tapintható

térképek

Vakságot okozó szembetegségek

 ROP
 Retina betegségei
 Cataracta, glaucoma
 Diabeteses retinopathia
 Degeneratio pigmentosa retinae

Csatlakozó sérülések (megjelenése, arányainak változása, hatása)

 növekszik azoknak a gyermekeknek a száma, akik koraszülöttek, és szerzett vagy

öröklött szembetegségük mellett egyéb károsodásuk is van
 Ilyen csatlakozó károsodások: az értelmi fogyatékosság, a mozgás- vagy hallássérülés,
az autisztikus tünetek, a személyiség- és viselkedészavarok, beszédhiba/fogyatékosság
 A nevelés-oktatás szempontjából igen nagy jelentőségő a különböző sérülés eredete
(veleszületett, öröklött, szerzett), keletkezésének ideje (intrauterin, szülési, később
szerzett), súlyossága (enyhe, középsúlyos, súlyos), későbbi változása (progrediáló,
stagnáló).
  A halmozottan látássérült gyermekek közül a meglévő intézményrendszer a következő
„típusok” befogadására készült fel: vak-enyhe értelmi fogyatékos, vak-középsúlyos
értelmi fogyatékos, vak-mozgás- és értelmi fogyatékos, gyengénlátó- enyhe értelmi
fogyatékos, „siket-vak”.

Speciális megsegítés szervezeti formái, tartalmi jellemzők, intézményi szerepváltozás

 az óvodai nevelés speciális, látássérült személyekkel foglalkozó intézményben, vagy

integráltan valósulhat meg
 iskolai nevelés úgyszintén

Óvoda:

 a 3-6 éves vak kisgyermekek számára az óvoda igen fontos nevelési színtér
 az integrált nevelésben részesülőket, családjukat, pedagógusaikat utazótanárok segítik
 alapos előkészítés az óvoda előtt, hosszabb beszoktatási periódus, ebben részt vesz a
szülő és a Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és
Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ + utazótanárok
 az óvodapedagógusok módszertani felkészítést kapnak
 Mozgás, tájékozódás jellemzői
o A vak kisgyermeknek társaihoz hasonlóan óriási mozgásigénye van, de ez nem
mindig látszik (gátoltság, félelem, nem megfelelő körny., az utánozható
mozgásminták hiánya)
o Megjelenhetnek furcsa mozgások, amelyek a mozgáshiányt jelzik
o Elősegítheti a tájékozódást, ha az egyes játék területek ki vannak jelölve és
állandóak, középen pedig nagy tér mozgásnak
o Nagy mozgásos játékokba bevonható, ha
 Az óvónő beszéddel, letapogatható mozgásmintákkal magyarázza el a
szabályokat
 Futkározós játékoknál vkinek a kezét fogva
 A földön történő csúszkálás, négykézláb mászás, gurulás igen hasznos,
mert így egész testével érzékelhet
o A tájékozódási képességek fejlesztésére: olyan játékok, amelyeket a
kisgyermek tolhat maga előtt (a fehér bot használatának a felkészítésére is jó)
 o Gyakori, hogy a vak kisgyermek, amikor belép egy terembe, vmilyen hangot
hallat, mely hang a tárgyakról visszaverődve jelzi számára a terem nagyságát,
ezt nem szabad leépíteni
 Finommozgás, manipuláció
o lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minél többféle anyaggal
találkozhassanak, olyan anyagokkal is, ami számára kellemetlen pl. homok,
gyurma
o vannak olyan gyerekek, akik nem szívesen tapogatnak, az ún. taktilisan hárító
gyerekek -> fejlesztést az általa is kedvelt tárgyakra kell alapozni
 Hallás
o A tér egészéről nyújt infót, irányítja az érdeklődést és figyelmet, ösztönzú
hatással van a mozgásra, aktivitásra, és segít a tájékozódásban
o A hallási figyelem általában önmagától kifinomodik (pl. szüleieket a
lépésükről is felismerik)
o A hallási differenciáló képesség általában nem igényel fejlesztést
o Sokszor hamarabb megtanulják a tárgyak hang alapján való felismerését
o A hangok pontos irányának megállapítása szintén elengedhetetlen a
biztonságos tájékozódáshoz
o Játékos formában taníthatjuk (pl. erre csörög a dió)
o Fontos, h a gyermek egyedül megtalálja a leejtett tárgyat (segítéssel)
o A hangok a vak kisgyermeknek érzelmeket is közvetítenek, esztétikai élményt
nyújtanak
o Kül. dalok, élményszerűen előadott mesék és versek, az óvónő és a gyermek
érzelmekkel átitatott beszéde és saját produkciói segítik a gyermek érzelmi
fejlődését, harmonikus személyiségének kialakulását
 Szaglás, ízlelés
o Szagok és ízek is fontos infókat hordoznak -> Szaglóérzékkel megállapítható,
h helyes helyiséget választott-e (pl. konyha, WC ), vagy milyen étel van a
tányérban
o Szaglóérzék finomítása párosító játékokkal
o Az ízérzék a változatos étkezéssel finomul
 Kommunikáció, beszéd
 o a valóságban érzékeltethető tárgyakról, növényekről, állatokról alakuljanak ki
benne fogalmak
o A kom. a körny.-tel való interakciót, a szociális képességek kibontakozását és
a viselkedési szabályok elsajátítását teszi lehetővé
o Legfontosabb kom. csatornák: testkontaktus, beszéd
o Testkontaktus
 Hatása: érzelmi biztonság kialakítása, testséma fejlődése
 De nem pótolja mindig az arcmimika és szemkontaktus, ezért fontos:
 Ha közölni szeretnénk vmit: nevén szólítsuk, esetleg érintsük
meg
 Kérdéseire mindig válaszoljunk
 Tetszésünket simogatással, megfelelő hanghordozással jelezzük
o Beszéd
 Szókincse nem marad el társaitól, sőt sokszor fejlettebbnek tűnnek (de
sok szó mögött nincs pontos tudás)
 Óvónőnek fel kell ismernie ezeket a szavakat, pótolja az elmaradt
szemléltetést
 Bizonyos szavaknál a szemléltetés nehéz (állatok)
 A mesék illusztrálásánál adjunk a gyermek kezébe mindig egy-
egy tárgyat, ami szerepel
 Szerepe még, h tudassuk vele, h melyik társa éppen mivel
foglalatoskodik
 A túl sok, terjengős beszéd csökkentheti a gyermek önállóságát,
kíváncsiságát, aktív felfedező szándékát
 Önkiszolgálás
o Alacsonyabb önkiszolgálási szinttel érkeznek az óvodába, mint látó társai
o Az óvoda pozitív hatással van az önállóságának, aktivitásának fejlődésére
 Matematikai fogalmak előkészítése
o környezet átalakítása úgy, hogy a vak gyermek is szerezhessen spontán módon
tapasztalatot
 Braille pontrendszerű olvasás-írás előkészítése
 Játék
 o A játék a gyermekeknél tanulás legfontosabb formája, az érzelmek és indulatok
kifejezésének eszköze, lehetőséget ad a közösségi kapcsolatok kialakulására, a
szociális képességek fejlődésére és a szerepek gyakorlására
o A vak gyereknél nem a spontán játék a megfelelő, hanem a játék irányítást, a
megfelelő eszközök biztosítását és az utánzási lehetőség megteremtését igényli
o A vak kisgyermek spontán játékára jellemző, h az ún. gyakorló játékok későbbi
életkorban is megmaradnak
o A gyermek minden újonnan felfedezett tárggyal megpróbál hangot adni, így
próbál fogalmat alkotni róla, a tárgynak számára egy fontos jegyét próbálja
megismerni
o A konstruáló játékok már vmilyen számára is érzékelhető minta alapján
történik (építőjátékok!!)
o Az utánozható minta és segítségadás módja függ a gyermek fejlettségétől (a
túlzott segítségnyújtás nem ajánlott)
o A legtöbb különbség a vak kisgyermek szerepjátékában figyelhető meg
o Vizuális minta hiányában nem tudja, hogyan kell a babát etetni, apuka vagy
anyuka szerepébe belebújni
o A legtöbb irányítás tehát ezen a területen szükséges
o Meg kell ismertetni a szerephez szükséges tárgyak helyét és használatát
o A közösségi szerepek, a kortársakhoz fűződő kapcs.-ok kialakulása a közös
játék során valósulhat meg
o A vak kisgyermek ezen a területen sajnos mindenképp hátrányt szenved
 Nehezebben tud bekapcsolódni
 A közösségben betöltött szerepe szinte mindig alárendelt a többi
gyermekéhez képest
o Az óvónőnek gyakran be kell avatkoznia a játékba, hogy megváltoztassa a
szereposztást

Iskola:

 Haptikus, akusztikus észlelésre építés

 Olvasástanítás sajátos módszerei
o Az olvasástanítás csakis analitikus-szintetikus módszerrel lehet, mert a vak
kisgyermek ujjaival egyszerre csak egy betűt tud észlelni
 o Braille olvasás -> annak előkészítése
o Braille írás tanulásakor a vak gyermekek ritkasoros Braille könyvet
használnak, későbbiekben pedig sűrűsorosat
 Matematika
o konkrét tapasztalatok nyújtása mind a számfogalom, mind a műveletvégzés
területén, majd konkrét tárgyak és képek fokozatos csökkentésével az
elvonatkoztatás képességének kialakítása
o a konkrét tárgyakkal vagy szimbolikus eszközökkel végzett manipulációnál
biztosítani kell a megfelelő feltételeket (pl. színes rudakat olyan dobozban kell
elhelyezni, ahol minden egységnek külön rekesze van)
o számfogalom és matematikai műveletvégzés fontos eszköze az abakusz
o akusztikus-haptikus észlelés -> szonifikáció
 Természettudományok
o szemléltetés fontossága: a vak gyermekeknek szűkös lehetőségük van
megtapasztalni azokat a természetben előforduló jelenségeket, melyeket a látó
gyermek természetes körülmények között vagy ismeretterjesztő filmben
megtapasztal
 Testnevelés
o Nagyon fontos – részt kell, h vegyen a tesi órákon (meg kell ismertetni vele a
termet, a feladatokat pontosan kell elmondani, csörgőlabda)
o Iskoláskorára már az alapvető mozgásformákat már elsajátította, de kevesebb
lehetősége van a gyakorlásra
o Fokozottan kell figyelni a balesetvédelemre – sokszor van szüksége látó
segítségére
o Ajánlott sportok: úszás, atlétika, bicikli tandemmel
o Tájékozódásnál bizonyos helyzetekben minden vak gyermeknek szüksége van
látó kísérőre – néhány módszer

Intézmények

 Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai

Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
o szakértői vizsgálatok: megállapítják a látássérülés nagyságát,
képesség/készségvizsgálatot végeznek
 o szakértői vélemény
o korai fejlesztés: komplex koragyermekkori intervenció és prevenció, gyermek
fejlődésének elősegítése, család megsegítése, kommunikáció, szociális
kapcsolatok fejlesztése, önkiszolgálás, nagy-finommozgások, látásnevelés
 Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Egységes
Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona
o óvoda (ép, halmozott tagozat)
 önkiszolgálásra nevelés
 kommunikációfejlesztés
 mozgás-tájékozódás fejlesztése
 intenzív hallás-, tapintás-, tájékozódás-, mozgás-, beszéd-, kognitív
fejlesztés
 épértelmű vak gyermekek esetén kiemelt szerepet kap a játék, a
matematikai tevékenységformák megismertetése, minél több tapasztalat
szerzése a mennyiség, tér és formavilágból, tapintásfejlesztés, ének-
zene foglalkozások, fehérbotos oktatás megalapozása
o általános iskola (ép, ta, éa/siketvak tagozat)
o szakiskola (ép, ta)
o készségfejlesztő iskola (éa)
o EGYMI
 Vakok Batthyányi László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvodája és Általános
Iskolája
o óvoda (halmozott)
o általános iskola (halmozott)
 Bálicsi Integrációs Nevelési Oktatási Központ, Általános Iskola, Szakképző Iskola,
Speciális Szakiskola, Kollégium és Korai fejlesztő