N Gipenetiee nS a = A MATEMATIKAT | ‘ I. kotet 4 Szerkesztette: dr. Pelle Béla AIS SIM SSF AL RSSSSINN NOH VX meava AN S Al Sen SDSS y A PAC Tp PKA Maer SY AWA e RR [Keg SC osd B SS ——S A ASS [KASS Ty LX LTR} De ee AL ee Xo —Z —# SFA , eR SES WY —_-= - Tray LX Ro ZL ZA LAI CEs bs SS Z SOS ra KaNZ AS Zoe SAT VIZ PRL ay PEMA ORY qo} Y= NSS [ Bi kT D¢ rs UY SAS —s ZL pod | VW A ae, a) HA Do a UY JXSEE 2: tyes Bs epentek ecsiitértok ‘» szombat ; ejanuar eae februar heH, keH, szeeH, cseH, peH, szocH, veH igH, feH, 1975 ¢H irjuk le szavakkal! {a.b.c.d,...] 3. T= {3,6,9,12 > Ww {az abc kisbetdi } {paros természetes szamok} Tis {3-mal oszthats természetes szamok} Azegy halmazhoz tartoz6 elemeket egysze- ri zart gorbével szoktuk kGriilkeriteni. Ennek neve: Venn-diagram. Mindazok a pontok, amelyek a zart sikidomban helyezkednek el, elemei a halmaznak, amelyek kiviil vannak, nem elemei. Legyen H halmaza hét napjainak halmaza, amelynek elemei: hétf6, kedd, szerda, csiitér- t6k, péntek, szombat, vasarnap. A hét napjait kisbetiikkel jeléltiik, igy: A, k, sze, es, p, szo, v eleme a H halmaznak, de janudr (j), februar (f) és 1975 nem eleme H-nak. Feladatok Eddigi ismereteink alapjan irjuk le szavak- kal a megadott halmazokat! 1. Milyen halmazt jel6l A, ha elemei: a, b, c,d, és igy tovabb. 2. Mia neve a 2, 4,6, 8, 10, 12, 14 és igy tovabb, elemekkel megjelélt B halmaznak? 3. Nevezziik meg T halmazt az elemek kézés tulajdonsagaval! A T halmaz elemei: 3, 6, 9, 12, .. tovabb. A feladatok megolddsa A halmaz: az dbécé kisbetiiinek halmaza; Bhalmaz: a paros természetes szimok halma- za; T halmaz: a 3-mal oszthaté természetes szd- mok halmaza. Elképzelhet6, hogy a tanulék mas (elfogad- hat6) médon jelélik meg a halmazokat. Pél- daul a T halmazt megnevezhetik a 3 tébbsz6- réseinek halmazaként is. Ennél a feladatnal feltehetjiik a kérdést: »Hogyan médosul a halmaz megadasa, ha természetes szimok halmaza helyett egész szamok halmazarél beszéliink? Sziikségesek az ilyen elemzések, mert csak igy tanulj4k meg ndvendékeink, hogy milyen » és igy fontos a preciz fogalmazas, illetve adott sz6- veg értelmezése. 4, Keressik meg az aldbbi halmazok ki enldket: 3 Gatiae: 4 10-nél nagyobb, de 20-nal kisebb ros szamok halmaza; : ea: az Altalanos iskolaban hasznalatos talyzatok halmaza; Bist: 10, 12, 14, 16, 18, 20 szamok hal- maza; Keressiik meg az egyenldket ! 5,.2.3.1.4] { 18, 16, 14,12 ommoomr A feladat megolddsit a kévetkezé dbran lathatjuk : A halmaz a 10-nél nagyobb, de 20-nal kisebb paros szamok halmaza egyenl6 F halmazzal: a 18, 16, 14, 12 sz4mok halmazaval. Bhalmaz: az altalanos iskolaban hasznalatos osztilyzatok halmaza egyenl6 a D halmazzal: az 5, 2, 3, 1, 4, szamok halmazaval. Ehalmaz: a 6-tal oszthatd pozitiv egész sza- mok halmaza, vagyis 6, 12, 18, 24, 30 és igy toybb szimok halmaza egyenlé a G halmaz- zal: a 3-mal oszthat6 paros szimok halmazé- val, vagyis 30, 18, 24,6, 12... szamok halma- zaval. C halmaz, amelynek elemei: 10, 12, 14, 16, 18, 20szamok, nem egyenlé A és F halmazzal, mert a 10 és 20 elemeket is tartalmazza. iy Az dbrin még egy feladatot latunk: A K Imaz elemeir6! allapitsuk meg, hogy mely al tulajdonsdg alapjan rendeztiik a betti- halmazba! Dhalmaz: 5, 2,3, 1, 4 szamok halmaza; Ehalmaz: a 6-tal oszthat6 pozitiv egész sz- mok, vagyis 6, 12, 18, 24, 30 ... és igy tovabb szamok halmaza; Fhalmaz: a 18, 16, 14, 12 szamok halmaza; G halmaz: a 3-mal oszthatd paros szimok halmaza, vagyis 30, 18, 24,6, 12 ... szdmok halmaza. { 10-nél nagyobb és 20-nal kisebb paros szamok ] {az iskolaban hasznait osztalyzatok } { 10, 12, 14.16, { { 18,20 } 6- tal oszthatd szamok]={6, 12, 18, 24, 30,...} . } ={3—mal oszthatd paros szamok } = { 30, 18.24,6,12,... } megoldas: A=F B=D €=6 Melyek a K halmaz elemei ? Jelalje is | K ie ec om od a of *9 2a at ob slA logikai készlet felhasznalasa a halmazok tanitasakor A halmazokkal kapesolatos fogalmakat és miiveleteket az diltalinos iskolai tanulok k6- rében a logikai készlettel elényésen alakithat- juk ki, Elész6r ismertessik meg a tanuldkkal allogikai készlet elemeit! A logikai készletnek 48 eleme van, 4 tulajdonsagot képviseinek. Elsé tulajdonsag : 3 féle forma — kér, harom- szbg, négyzet; Masodik tulajdonsag : 4 féle szin — piros, kék, 26ld, sarga; Harmadik tulajdonsdg : 2 féle méret — nagy, kicsi; Negyedik tulajdonsdg : 2 féle minéség — sima és lyukas. A sima kifejezéssel vitatkoznak a nyelvészek — mondvan, hogy a lyukasnak a sima nem ellentéte! A sima az érdesnek volna ellenté- K halmaz elemei: ¢, d, 6, f, g, dh, a C-dir skéla hangjai. Alkalmazzuk az eleme, a nem eleme jel6lé- seket, akkorezt a kévetkezdképpen olvassuk: celeme K-nak, deleme K-nak, éeleme K-nak, feleme K-nak, g eleme K-nak, d eleme K-nak, h eleme K-nak, de b nem eleme K-nak, m nem eleme K-nak, | nem eleme K-nak és p nem eleme K-nak, (Ez utdbbi feladatot zenei tagozati osztélyokban javasoljuk.) al jatékos rendezési feladatokat nyebben ismer- az elemek fajtaival. Keskeny sza- Jjatékndl a készlet lapocskainak it hasznaljuk ki. Jatszhatjak a ta- vagy csoportosan. Az egész kjak az asztalra, azutan felszolit- ndezd kett6, hérom vagy négy elemeket! ortba val6 rendezésnél (az dbran) oportba kicsik, a masik csoportba riiltek, Elképzelhet6, hogy a tanu- ‘olyan, aki més szempontot va- te —. Ez igy igaz, de az elnevezések hasznala- ta megallapodas kérdése is. Tovabbiakban mi megmaradunk a ,sima” elnevezés mellett. Ta- pasztalat szerint a tanuldk a ,,simara” azt mondjak, hogy nem lyukas”. Ugyanesak megallapodhatunk példaul a ,.k6r” elnevezés haszndlataban is, bar tudjuk, hogy ez is pon- tositasra szorulna. A logikai készletben egy szinbél 12 darab van, Az bra a) része piros szinbél mutatja be az elemeket. A lapocskak jellemzésénél célszerti megal- lapodni a tulajdonsagok felsorolasanak sor- en. Példéul a kévetkez6 sorrendet is ba a kOrdket, a masikba a 15bbit. oldasok is. Oriilniink kell az zeléseknek. A tanuldk lathatjak egy feladatnak lehet tabb Haazigyes megoldékat megdi- ot tovabbi munkank soran a ta- -Kedve fokozédik. rendj valaszthatjuk: méret, szin, simas4g, forma. Az dbra b) részén lathat6 lapoeska ezek sze- rint: nagy, kék, sima héromszig. Logikai készlet elemei a, 4 szin: piros, kek, sarga, zéld 1 szinbél 12 db. pl. pirosbél A a 4 tulajdonsig 1. forma a 2. szin 3 méret 4, mindség @ © th nagy, kék, sima haromszég Csoportositas logikai késziet kirakasaval kiesik nagyokHarom csoportba valé rendezéskor példdul azelsé csoportba a kérdk, a masodik csoport- ba a héromszégek, a harmadik csoportba a négyzetek keriilhetnek. ‘Az eldttiink levé logikai készlet elemeibs1_ képezziink harom csoportot valamilyen mas rendezési szempont alapjén! haromszégek korok Négy csoportba valé rendezéskor az els6 csoportban kékek, a mAsodikban sargak, a harmadik csoportban pirosak, a nagyedikben zéldek vannak. Kénnyithetjiik a feladatot kekek pirosak neégyzetek figy, hogy mi mondjuk meg a csoportokra} jellemz6 tulajdonségot, a tanuldk ennek alap- jjan helyezik el az elemeket. sargak zoldek parkochba-jatékban egy eldugott elemet kérdésekkel kell kivalasztani. Két vagy tobb yermek is jatszhatja. Egy jétékos eldug a Keerletbol egy figurdt dgy, hogy a tobbiek ne lissék, milyet dugott el. A tbbieknek ki ell talalniuk, hogy melyik az eldugott elem. ‘Aki a leghamarabb taldlja ki, az rejtheti el akbvetkez6lapocskit. A kérdéseket és. vila- szokat tablazatba foglalhatjuk. Példaul; kérdés: piros? valasz: nem stb. A tablazatba foglalt yalaszokbél lehetett ki- Kévetkeztetni, hogy a zéld, nagy, sima négy- et volt az eldugott elem. Kezdetben célszerti ent a jatékot ugy szervezni, hogy az egyes valaszok elhangzasa utan a tanuldk valogas- sik ki a sajat logikai készletikb6l azokat a lapokat, amelyek a tovabbiakban mar nem johetnek szAmitasba. A kévetkez6 kérdést a megmaradt lapok alapjan tegyék fel. Ilyen médon elkeriilheték a felesleges kérdések. Eay-egy valasz elhangzAsa utdn kezdetben el is mondathatjuk a tanuldkkal, hogy melyik elemek maradtak meg. Versenyre is sz6lithat- jukatanulokat: ,,Ki tudja kevesebb kérdéssel kitalalni, hogy melyik az eldugott lapocska?” - ithetjiik a jatékot azzal, hogy nem egy, hanem tébb elemet dugunk el. Ezt is lehet tébb valtozatban jatszani, példaul kez- stben megmondjuk, hogy hany elemet dug- el, késSbb a keres6nek kell azt kitalalnia. Aztis megtehetjiik, hogy nem dugunk el sem- Onbségi jatékndl a figurak kézti kiilonb- et kell j6 megfigyelni. Ezt is ketté vagy rb Jatekos jatszhatja. Az egyik jétékos ki- az asztalra az egyik lapocskat. A kévet- Jatékosnak e mellé kell tenni egy olyan , amely ettdl egy tulajdonsdgban kii- zik. (Vagy csak nagysdgban, vagy csak n, vagy csak szinben, vagy csak sima- .) Az dbran egy ilyen megkezdett sort Barkochba jatek valasz kerdes piros nem zold igen kicsi nem sima igen kér nem haromszég| nem Zold, nagy, sima, négyzet Killénbségi jatek 1 tulajdonsaggal térjen el -MAABEB 1—=2 méretben; 3—-4 szinben; 2—=3 simasdgban; 4-5 formabanAz elsé elem tulajdonsaga: kicsi, piros, si- ma haromszég. A masodik elem tulajdonsa- ga: nagy, piros, sima haromszdg. (Ez méret- ben tér el az eldz6t51.) — A harmadik elem tulajdonsdga: nagy, piros, lyukas haromsz5g. (Simas4gban tér el az.el6z6t61.) — A negyedik elem tulajdonsdga: nagy, kék, lyukas hérom- szg, (Szinben tér el az el6z6t61.) — Az Stddik clem tulajdonsaga: nagy, kék, lyukas négyzet. (Formaban tér el az elézétél.) Igy lehet to- yabb folytatni addig, mig az elemek el nem fogynak. A kirakas mindkét iranyban folytat- hato. Amikor mar elég gyakorlatuk van a tanu- léknak, akkor nehezithetjiik a jatékot. Jatsz- A részhalmaz valédi része a halmaznak jeles He K valédi része hasonlit Se al S:={ sokszdgek} N:=(négyszogek } P:=(paralelogrammak } S>NDP Nem valédi részhalmaz {eo sikbeli kétszégek ] ¢ { sokszégek } Alaphalmaz, részhalmaz, komplementer halmaz hatjuk ugy is, hogy a lapocskak két, harom, négy tulajdonsagban kiilénbézzenek az elé, z6ektél. Az iigyesebb gyerekek jatszhatja tigy, hogy a lapoeskak kézétt a nbsége| szima is valtozzon. Példdul ugyanannak 4 sornak a kirakasakor rendre egy tulajdon ban, majd két tulajdonsagban, ismét egy t lajdonsdgban, két tulajdonsagban kiilénbéz zenek egymast6l az elemek. Esetleg egy, kéi harom tulajdonsagban kiilénbié rakason beliil Ezek a jatékok fojlesztik a tanulok logiku gondolkodasat, megfigyeldképességét, kéz 5 ben a halmazokkal kapesolatos fogalmuk j alakul. “példanak a sikbeli kétszdgek ly aires halmaz) és a sokszégek WA kétszSgek halmaza nem valodi 1 soksz6gek halmazanak. ben a részhalmaz egybeesik, azzal, akkor ezt az abran lat- 1Oljdk. A jeldlés azt fejezi ki, halmaz része az E halmaznak, és Ehalmaz része az S halmaznak ‘a kisebb vagy egyenlé relacié, obb vagy egyenl6 relicié jeléhez. i részhalmazis reldcid. Tekintsiik -egyenl6 szari trapézok halmazat. _-vel. S-sel a szimmetrikus trapé- fogalmanak tisztdzdsa sziik- az tigynevezett alaphalmaz fogal- yezetését. Ha ugyanis elemeket kell zempont szerint kivalogatnunk, nunk, mindig tudnunk kell, hogy az elemek, amelyekbél valogat- nek halmaza az alaphalmaz. a pozitiv szamok halmazAbol tnunk az egész szimokat, akkor shalmaznak az elemei csak a ter- mok, de ha az alaphalmaz az sz- lis szim, akkor a megfeleléen halmaz a negativ egész szamokat tattunk olyan halmazokat, amelyek halmazo kat tartalmaznak. Ha egy K halmaz tigy tat talmaz egy H halmazt, hogy H minden elemé K-nak is cleme, de K-nak nem minden elem tartozik a H halmazba, akkor a H halma valédi része a K halmaznak és ezt az Abril lathaté médon jeldljiik. Ez a valédi részhal maz relacié vagy masképpen kapcsolat. Jel emlékeztet a kisebb vagy nagyobb relacio jelé re. Legyen Sa sokszégek halmaza, N a nég} szdgek halmaza, P a paralelogrammék hal maza. A paralelogrammék halmaza valéd részhalmaza a négyszégek halmazénak, négyszégek halmaza pedig val6di része a s0 szgek halmazanak. Minden halmaz része énmaganak, az it® halmaz pedig része birmely halmaznak. E76 barmely nem iires H halmaznak van legal két részhalmaza: 6nmaga és az res halm Ezeket a H halmaz nem valédi részhalmaz nak nevezziik. az pedig.a K halmaz, az egyenl6 Kk halmaza, az L halmaz az fi négyszOgek halmaza. Lathato, st mindkét halmaznak eleme. bb a halmazmiiveleteknél fo- Ha a részhalmaz része a halmaznak és forditva jele’ SSE t része hasonlit s—-s E:= { egyenlé szard trapéz } S:= { szimmetrikus trapez } SSE, akkor Ess a kapcsolat megfordithato Alaphalmaz: 4 Hee (négyszégek } K:= {egyenld oldald négyszdgek} egyenld szégi nagyszégek}