A családunk mindig ünnepli a Húsvétot, bár a nagyszüleim, a szüleim és
én nem járunk templomba. Nekünk ez családi ünnep. A dédszüleim rendszeresen jártak templomba és a Húsvétot is eszerint ünnepelték. Húsvét előtt negyven napig böjtöt tartottak, nem ettek húst. A dédmamám tésztát gyúrt, sok főzeléket és tojásételeket ettek ilyenkor. Húsvétvasárnap a templomba mentek, Húsvéthétfőn pedig ünnepeltek. A férfiak házról, házra jártak, felkeresték a család nőtagjait és locsolkodtak. Mivel a dédszüleim Felsőtárkányban, egy Eger melletti faluban éltek, ott szinte mindenki rokon volt, így a locsolkodás sokszor estig elhúzódott. Mi másként ünneplünk. Elutazunk a nagyszüleimhez (idén sajnos nem) és együttvagyunk. Ilyenkor már jó idő szokott lenni, ezért általában Húsvétkor rendezzük az első családi grillezést a kertben. Nem szoktunk locsolkodni menni, csak a Nagymamámat és Anyát locsoljuk meg, akik csoki tojást adnak nekünk. Kiskorom óta hagyomány, hogy Húsvétkor Anya családi versenyt rendez mindenféle vicces feladatokkal. Ilyenkor a szüleim, nagyszüleim és én is versenyzünk, a győztes a végén megnyeri a fődíjat, ami általában egy hatalmas csoki tojás (persze én szoktam nyerni). Szeretem a Húsvétot, jó, hogy együtt tudunk lenni, nem is tudom elképzelni, hogy másként ünnepeljünk.