ÜLEDÉKES KŐZETEK

Üledékes kőzetekkel foglalkozó tudomány: a szedimentológia.

(Szediment üledéket jelent.)
Az üledékes kőzetek elterjedésével, keletkezésével és azzal is foglalkozik, hogy az
üledékes kőzetek hogyan segítenek a Föld múltjának megismerésében.

Az üledékképződés azokat a folyamatokat, jelenségeket tartalmazza, amelyek a felszín

lepusztulásából származó anyagok felhalmozódásával, kőzettéválásával foglalkoznak.

Az üledékes kőzetek keletkezése hosszú folyamat. A kőzetek csoportosítása e keletkezés

alapján történik.

A fő csoportjuk:
1. törmelékes (vagy klasztikus)
2. vegyi
3. biogén (szerves eredetű) kőzetek.

Az üledékes kőzetek keletkezési folyamata a következő:

1. A felszíni kőzetek lepusztulása (mállás).
2. A lepusztult anyag elszállítódása.
3. Az anyag lerakódása = üledékképződés.
4. A kőzettéválás, idegen szóval diagenezis.

Ezek a folyamatok eltérő körülmények között mehetnek végbe: szárazföldön és vízben.

A szárazföldi keletkezés során sokat számít, hogy milyen külső erők munkálkodtak,
folyóvíz-e, jég-e vagy szél-e. Ezek eltérő munkájának eredménye az eltérő jellegű,
felismerhető üledék.

Kőzetpusztulás
Az üledékes kőzetek keletkezésének első lépcsője a kőzet pusztulása.

Meghatározói:
- az éghajlat (a hőmérséklettel, a lehulló csapadékkal pusztítja a kőzeteket).
- a víz
- levegő is szerepet játszhat (összetételén keresztül).
Mindezt segíthetik a növények.

A kőzetpusztulás formája az aprózódás = fizikai mállásnak

Eredménye: a törmelék.

A kémiai mállás (amit mi mállásnak hívunk) a kőzet anyagát változtatja meg.

A kőzetek mállása, az ásványok mállásán keresztül történik.
A kemény ásványok ellenállóbbak. Ezek közé kvarc is.
A kőzetek ásványainak jelentős része a mállás során agyagásványokra esik szét.

1
A mállás eredménye: a puhább, morzsolható, málladék,
hatalmas területet boríthat be: málladéktakarónak.

A lepusztult anyag szállítása

A törmelékeket és málladékokat a külső erők nemcsak létrehozzák, hanem el is
szállítják.
Az elszállító külső erő tovább formálja a szállított anyagot.

A szállítás lezajlódhat közegben (azaz vízben lebegve, levegőben repülve),

de közeg nélkül is. (Ezt jelenti a homokszemcsék ugrálása a felszín
felett, ahogy a szél fújja.
Az ugráltatás (szaltáció) megfigyelhető a folyó medrének alján is!)

Folyóvíz
A kisebb méretű, víz által megemelhető szállított anyag lebegve úszik.
A nehezebb anyagot a folyóvíz a meder fenekén ugráltatja.
A még nagyobb darabokat, görgetegeket viszont, már meg sem tudja emelni. A magas
vízállások, áradások idején viszont, annyi víz és hordalék mozoghat a vízzel, hogy meg-
meglöki, előre gördíti a nagyobb köveket és kavicsokat is. Ezt hívják görgetett
hordaléknak.

A folyó tehát lebegtetve, ugráltatva (szaltáltatva), görgetve szállítja a hordalékát.

A szállított anyag szemcséi a vízben gyakran ütköznek. Kopnak, csiszolódnak. A sarkos

kövek rövid szállítás után legömbölyödnek.
A tapasztalat az, hogy 0,1 mm méretig kopnak a szemcsék, ez alatt már alig. Így az ennél
kisebb szemcsék - mivel nem kopnak -, szögletesek maradnak.

A folyóvíz által szállított apróhomok méretű szemcséket arról lehet megismerni, hogy
szögletesek, felületük üvegfényű!

A folyóvízben feloldott anyagok is szállítódnak. Amikor kicsapódnak, - ami megtörténhet

a szállított törmeléknél is, - akkor jöhetnek létre só, vas, mangán, karbonát, kova
(szilícium-dioxid) kiválások. A folyóvíz által szállított agyagra, homokra és kavicsra is
kirakódhat.

Tengervíz
A tengervíz is végez szállítást méghozzá a hullámverés és a tengeri áramlatok által.

Jég

2
A jég által szállított törmelék a jégbe fagyva utazik, valamint a jég alján, néhol tetején és
oldalán.
A kemény jég hihetetlen erővel morzsolja, tördeli szállított törmelékének, a morénának
az anyagát.
Így a morénaanyag gyorsan aprózódik, kopik.
Az eredménye: az egymáson csúszó kövek miatt karcolt felületek jönnek létre
a moréna anyagának az oldala szögletes, éles lesz.

A nyári olvadás idején az olvadó vizeket, vagy szakszóval olvadékvizeket a gleccserpatak

viszi el. A moréna törmelékanyaga közül azonban csak az apróbb szemű, kisebb méretű
anyagok elszállítására képes.

A jég a szállítás során nem tudja kiválogatni a kisebb-nagyobb szemcséket, mindegyiket

hordja magával, ezért a morénák anyagában vegyes nagyságú, szinte kaotikusan
felhalmozódó, osztályozatlan üledékek vannak (pl. végmorénában, oldalmorénában).
Mivel a legkisebb szemcsetartományt a folyóvíz, a gleccserpatak elszállítja, ezért a 0,1
mm alatti szemcsék szögletesek. Szakneve glaciális üledék.

Szél
A szélhez kapcsolódó üledékképződés és üledék neve Eiolosról, a görög szélisten nevéből
eolikus üledékképződés, ill. eolikus üledék.

A szél a szemcsék mérete szerint másképp mozgatja a szállított törmelékét.

0,1 mm átmérőjű szemcséket még lebegtetve szállítja,
az e fölöttieket viszont csak a legnagyobb széllökések tudják felemelni, ezáltal
ugráltatja, vagy görgeti azokat, 2 mm átmérőig.

A lebegés, ugráltatás során egymáshoz ütköző szemek fokozatosan lekoptatják egymást.

Legömbölyödnek a 0,1 mm alatti szemcsék is, erről a legömbölyített, lekerekített formáról,
tompa fényéről könnyen felismerhetők a szél által mozgatott üledékek.

A többnyire földfelszín közelébe mozgatott törmelék a nagyobb kavicsokat is

kíméletlenül koptatja. Jellegzetes, hogy a kavicsok kiálló felszínét sarkosra és felülnézetben
Y alakú élekre csiszolja le, ahol az Y szára mutatja az uralkodó szélirányt. (Kicsit
hasonlítható a barkán lágyabb formáira.) Ezeket dreikanter kavicsoknak hívják. Ahol ilyen
kavicsot találunk, akkor ott egyértelműen bizonyítják a szél felszínformáló szerepét, és
sivatagi körülményekre utalnak.

Lerakódás vagy felhalmozódás

A laza törmelék és málladék a pusztuló felszínről lefelé vándorol a mélyedések felé.
Ahol az üledék összegyűlik, azt a területet üledékgyűjtő medencének hívjuk. Az
üledékgyűjtő medence lehet egy tó, egy lefolyástalan mélyedés, vagy akár egy sivatagi,
víznélküli árok vagy éppen tenger, vagy óceán.

3
Az üledékgyűtjő medencék közé tartoznak a szinklinálisok. A leghatalmasabb, óceán,
tengerméretű üledékgyűjtőket, melyek később a hegységek anyagait gyűjtik össze
geoszinklinálisoknak hívják és víz (tenger v. óceán) alatt helyezkednek el.

Az üledékek lerakódása a körülményektől függően sokféleképpen történhet. Más a

lerakódásnak, vagy üledékképződésnek az eredménye, ha vízbe és más, ha szárazföldre
rakódik le.
A vízbe (tengerbe, tóba, mocsárba) történő lerakódás mindig réteges.
Ha szárazföldön és nem vízbe történik a lerakódás, akkor nem réteges szerkezetű.

A lerakódás mindig vízszintesen történik.

A tengeri üledékképződés függ a parttól való távolságtól és a mélységtől. Ez alapján

eltérő üledékek képződnek a partszegélyi zónában, a sekélytengeri (neritikus), vagy
lagúna körülmények között, illetve mélytengeri (batális) régióban.

A partközeli üledékképződés például a hullámzás ereje miatt különleges törvényszerűségeket

mutat. A tenger hullámzása a nehéz, kavics méretű anyagokat képtelen elszállítani a partok
mellől, ezek ott halmozódnak fel. Kicsit beljebb haladva a parttól a nagyobb szemcsék,
homok nagyságúak rakódnak le, mert ezeket a víz képes messzebbre szállítani. A legkisebb
agyag nagyságú törmelékek viszont messzebbre be tudnak jutni a tengerbe, és így a
legtávolabb helyezkednek el a parttól. Tehát általában kavicsos, homokos és messze benn
agyagos tengerfenék váltja fel egymást.

Maga az üledékképződés lehet folyamatos, ismétlődő, vagy megszakított.

Próbáld kitalálni, mit jelenthet ez a három típus, és ezek mi miatt következnek be?

Folyamatos akkor, ha változatlan körülmények között ugyanolyan üledékek rakódnak

le.

Ismétlődő például az, ha a tengerszint emelkedése, vagy süllyedése miatt kavicsos,

homokos és agyagos rétegek rakódnak egymásra, majd ez visszafelé folytatódik.
Hogyan is van visszafelé?
Mi lehet az oka ennek a tengerszintváltozásnak?
Pl. a jégtakaró elolvadása, le-feltörténő lassú mozgás (izosztatikus mozgás).

Megszakított üledékképződésről akkor beszélünk, amikor a tengerpart szárazulat,

szárazföld lesz, levonul, visszahúzódik a tenger (regressziós folyamat) következik be.
Később a szárazföldi üledékképződés után ismét visszatérhet a tenger a szárazföld
rovására (transzgressziós folyamat) és újra rakódhat le a tengeri üledék.

Létezhet-e olyan üledéksor (ismétlődő ülepedésnél), hogy kavics, agyag, homok?

A folyóvizek üledék-lerakódása rendkívül egyedi.

Hol rakja le a folyó hordalékát - milyen szakaszjellegnél?

A folyóvízi üledék keresztrétegzett. Miért? A folyó, mint tudjuk alsó szakaszjellegű,

amikor hordalékát lerakja. Ekkor mindig a legmélyebb pontokon folyik keresztül.

4
Azonban ahogy lerakja hordalékát és zátonyt, szigeteket épít, ez már magasabb lesz a
legmélyebb pontoknál, ezért megváltoztatja ívelt medrét. Ezt a mélyedést is telehordja,
és ismét visszakényszerülhet a hajdani zátonya, szigete felé. Mivel a folyó medre ívelt,
ezért a rétegek nem vízszintesek, íveltek és egymással keresztben állnak.

Hasonló, de kissé eltérő a folyók torkolatánál kialakuló delta, viszont teljesen eltérő a jég
által lerakott glaciális üledék és a lejtőtörmelék.

Mi lehet a glaciális üledék jellemzője? (Osztályozatlan)

A lejtőtörmelék általában oly módon rakódik le - meredek lejtők estén, száraz éghajlat alatt -
hogy a törmelék nagyság szerint változik a képződés helyétől. Ugyanis a nagy
törmelékdarabok messze el tudnak gurulni, míg a kisebbek - hacsak más külső erő nem
viszi azokat - a képződéshez közelebb maradnak döntő részben.

Kőzettéválás (diagenezis)
Az üledék legfontosabb jellemzői, hogy laza, képlékeny, híg, esetleg folyékony, pl.
homok, iszap.

A kőzettéválás fizikai feltétele, hogy tömörülés és ennek során fellépő vízvesztéskor, a

rátelepedő újabb rétegek súlya, még nagyobb nyomással kipréselje a vizet. A folyamat
kísérő jelensége, hogy a vízben lévő feloldott anyagok kiválhatnak. Megjelenik a kis
nyomás mellett a kisméretű hő is. Természetesen a kőzettéváláshoz megfelelő idő
szükséges.

A kiváló anyag lehet mész, agyag, kova (szilicium-dioxid), vasas anyag, stb. Az
anyagkiválás valahol mindig egy gócközpont körül indul meg, s erre válnak ki újabb és
újabb anyagok.
A vízvesztés és kiválás eredménye a tömörebb, kivált anyag, amelynek szemcséit
cementáló anyag (kőtőanyag) pl. mésszel, vagy agyaggal, kovával, vasas anyag itatott át.
Így keletkezik az összecementált kőzet, így lesz az üledékből üledékes kőzet, pl.: a
homokból homokkő, az agyagiszapból agyagkő. (Viszont nem mindig van összecementáló
anyag!)

Az üledékes kőzetek osztályozása

Az üledékes kőzeteket keletkezésük és eredetük alapján osztályozzák.
Az exogén üledékek keletkezésénél a külső erők játsszák a szerepet: így törmelékes
(aprózódott klasztitok) üledékes kőzetek, vegyi és biogén (élet által létrehozott) üledékes
kőzetek, és szerves üledékes kőzetek képződnek. Ahol az endogén (belső) erők játszanak
szerepet, ott vulkáni törmelékes üledékes kőzetek (vulkanoklasztitok) keletkeznek.

Törmelékes üledékes kőzetek

5
Az aprózódás, mállás eredményeként keletkezett finomabb-durvább kőzet és ásvány
törmelékszemcsék helyben vagy a szállítást követően felhalmozott tömegét törmelékes
üledéknek (mechanikai üledéknek), ennek diagenizált formáját törmelékes kőzetnek
nevezik. A törmelékes kőzeteket méretük szerint csoportosítják. Beszélünk
durvatörmelékes, homoktörmelékes és finomtörmelékes üledékes kőzetekről.

Durvatörmelékes üledékes kőzetek

Durvatörmelékes kőzeteknek nevezzük azokat az üledékes kőzeteket, amelyekben a 2 mm-
nél durvább szemcsék tömege az uralkodó. E csoport kőzeteinek néhány jellegzetes
tulajdonsága a következő:
- a szemcsék koptatottsága (kerekítettsége). pl. a szögletes szemcsék neve törmelék, a
kerekítetteké kavics; a szögletes törmelékből képződött kötőanyaggal összecementált
kőzet neve breccsa; a kerekítetteké konglomerátum.
- a kőtőanyag minősége általában karbonátos (meszes), kovás, vasas, agyagos, esetenként
gipszes.

A szemcsenagyság alapján a laza üledékben elkülönítünk:

- durva törmeléket és görgeteget 20 cm fölött;
- kőzettörmeléket és durva kavicsot 20 cm és 2 cm között;
- apró kőzettörmelékről és apró kavicsról beszélünk 2 cm és 5 mm-es méretek között;
- kőzetdarát (murvát) és darakavicsot 5 mm és 2 mm-es mérettartományban.

Ugyanígy osztályozzuk a képződött, kötött üledéket, az üledékes kőzetet.

Így beszélünk:
- igen durva breccsáról és igen durva konglomerátumról 20 cm fölött;
- 20 cm és 2 cm közötti mérettartomány esetén durva breccsáról és durva
konglomerátumról;
- a 2 cm és 2 mm szemcseméretű kőzetek esetében pedig finom breccsáról és finom
konglomerátumról.

Durvaszemű törmelék a szél által képződött sivatagi dreikanter kavics (éles kavics), a
magashegységek lábánál képződő durva, szögletes, kicsit görgetett lejtőtörmelék, ill. a
folyóvízi hordalék (kőgörgetegei és kavicsai). Hazánkban Széles-mezőn (Nógrád megye)
találtak egykori sivatagi, száraz, félszáraz (arid, szemiarid) éghajlatra utaló dreikanter
kavicsokat.

Homok méretű törmelékes üledékes kőzetek (Homoktörmelékek)

A homoktörmelékről beszélünk akkor, ha a laza üledék és a belőle létrejövő homokkő 2
mm és 0,06 mm-es tartományba esik. A homok üledék és a homokkő esetében is
megkülönböztetünk egy durvább és egy finomabb mérettartományt.

Homok méret (homoktörmelék):

- 2 - 0,2 mm durva homok durva homokkő
- 0,2 - 0,06 mm finom homok, homokliszt finom homokkő.

6
Laza homok üledék képződik főként a víz és a szél felhalmozó munkája során. Így
homokkal találkozhatunk a folyók medrében, mentén (folyami homok, folyóvízi dűnesorok),
a tengerpartokon (tengeri homok, dűnehomok) vagy sivatagban szél által mozgatott
futóhomok, sivatagi dűnehomok. A folyami (és tengeri homok) szemcséi általában
szögletesek, felületük csiszolatlan, ún. érdes vagy éles homok. A szél által mozgatott
futóhomok laza, koptatott, fényes. Hazánkban: Belső-Somogyban Dunaharasztin,
Nyírségben, Kiskunságban jellemző a homokvidék. Ezek eredetileg egykori folyók lerakott
finom hordalékaként jöttek létre, s ma már a szél formálja szemcséit.

TÖRMELÉKES ÜLEDÉKES KŐZETEK OSZTÁLYOZÁSA

A csoport Szemcse- A laza üledék (frakció) A kötött üledék (az

neve nagyság üledékes kőzet)
(mm)
Durvatörme- > 200 DURVA TÖRMELÉK IGEN DURVA BRECCSA
lékes görgeteg igen durva konglomerátum
üledékes 20 - 200 KŐZETTÖRMELÉK DURVA BRECCSA
kőzetek durva kavics durva konglomerátum
5 - 20 APRÓ KŐZETTÖRMELÉK
apró kavics FINOM BRECCSA
2-5 KŐZETDARA (MURVA) finom konglomerátum
darakavics
Homoktör- 0,06 - 2 HOMOK HOMOKKŐ
melékes
üledékes
kőzetek
Finomtörme- 0,003 - 0,06 ALEURIT (KŐZETLISZT) ALEUROLIT
lékes ("iszap") (iszapkő")
üledékes 0,003 - AGYAG AGYAGKŐZETEK
kőzetek

Finomtörmelékes kőzetek
A finomtörmelékes kőzetek képviselik a kis mérettartományokat (0,06 mm - 0,003 mm) az
aleurolitok, míg a kolloid mérettartományban (0,003 mm alatt) az agyagkőzetek. Ezek a
részecskék vízi szállítás esetén a lebegtetett hordalékból, ill. a légkörből leülepedett
anyagokból származnak.
A finomtörmelékes kőzeteknek (az aleurolitoknak és az agyagoknak), a legfontosabb
jelentősége a termőtalajok kialakulásában van, de jelentős a szerepük a szénhidrogén-tárolók
zárórétegének a kialakulásában is.

1. Aleurolitkőzetek

A finomtörmelékes üledék nagyobb mérettartományú változata az aleurit, a belőle képződött

kőzet neve, amely a vízben már nem esik szét az aleurolit. A leggyakoribb kötőanyagok a

7
képződő kőzetnél az agyag, a karbonát, a kova, vas, esetenként gipsz és szervesanyag-
tartalmú kötőanyag.

1.1. Lösz

Az aleurolitkőzetek egyik változata a lösz. Különböző körülmények között (glaciális erózió,

sivatagi aprózódás, vulkánkitörés stb.) keletkezett szél által szállított finom kőzetpor
(eolikus aleurit) száraz, szélárnyékos, növényzet borította sztyeppeken, a levegőből
ülepedik le. A növényekre lerakódott por cementálódik, a növényzet elpusztulása,
elbomlása miatt, összeálló hajszálcsöves kőzetté alakul. Diagenezis során a növényi szárak,
gyökerek helyét, az üregeket, valamint a porszemeket vékony mészhártya vonja be. A sárga
színű kőzet szemcsemérete: 0,02 - 0,05 mm között van. Kialakulása száraz éghajlathoz kötött.
Ha a klíma nedvesebbé válik, akkor a felszínről beszivárgó víz oldja a felső részek
mésztartalmát, és ez kimosódik. Mélyebb helyeken a mésztartalom a kőzetrétegeken belül
kiválhat, felhalmozódhat, ilyenkor mészkonkréciók, ún. löszbabák képződnek. A löszben
gyakran találhatók szárazföldi csigák esetleg a jégkorszakban élt emlősök (mamut, vadló)
maradványai.
A kőzet - szerkezete miatt - jó vízáteresztő, ezért kevés a vízfolyás a löszvidékeken.
Meredek, függőleges falakban meg tud állni, viszont jellemző rá a suvadás. Mivel a kőzet a
porózus, a levegő könnyen átjárja, így a löszbe mélyített barlanglakások jól lakhatók.
A lösz szilárdsága viszont nem nagy, ezért a megbontott felületét a külső erők könnyen
átformálják, a szél a csapadékvíz mélyíti felszínét. Észak-Kínában, ahol óriási löszvidékek
vannak, ott 300 m mély löszmélyutak is képződtek. A löszvidékeknek a csapadékvíz oldó
munkája nyomán jellegzetes karsztformakincse van.
Magyarország 1/3-át ez a kőzet borítja. Jelentősége óriási, mert a legjobb termőtalajok
(csernozjom) ezen a kőzeten képződnek.

2. Agyagkőzetek

Az agyagkőzetek mállással keletkeznek. Kőzetalkotó ásványaik kizárólag agyagásványok.

Mállási típusuk szerint két nagy csoportra osztják őket a sziallitokra (agyag, bentonit kaolin)
és az allitokra (bauxit).

A keletkezés alapján lehetnek az agyagkőzetek szárazföldiek, pl. a bauxit, folyóvízi áradás

során lerakódott, pl. a vályog, mocsárban képződött szerves anyagot tartalmazó, bitumenes
agyag, vagy tavi keletkezésű, meszes, szürke márga (Dunántúlon és Duna-Tisza közén.

2.1. Agyag

Az agyagképződés a tengeren a legjelentősebb. Sekélytengerben kék agyag, zöld agyag

rakódik le. Mélytengerben fémektől színes vörös agyag, vörösbarna agyag rakódik le
mangángumók kíséretében.
Az elhalt egysejtűek vázaiból is létrejöhetnek mélytengeri agyagos üledékek, pl. az
egysejtűek nevei után globigerinás, pterapodás, radiolariás, diatomás agyag.

2.2. Bentonit

A bentonit (fullerföld, derítőföld) olyan agyagkőzet, amely a tengerbe hullott tufából

alakul ki mállással. Fehér, krómfehér, világoszöld színű változatai vannak. Vízzel érintkezve
megduzzad. Hazánkban, a Mátrában Istenmezején, a Tokaji-Zempléni-hegységben

8
(Sárospatak, Mád környékén) és Nagytétényben lehet találni bentonitot. Tűzálló bentonitot
Pilisvörösváron bányásznak.

2.3. Kaolin

A kaolin fehér, szürkés-fehér vagy sárgás agyagkőzet, a porcelángyártás alapanyaga

(porcelánföld). Magmás és metamorf kőzetek mállása során keletkezik, de gyakran a
melegforrások is szerepet játszanak kialakulásában.
Víz hatására megduzzad, és képlékennyé válik, ilyenkor formázható. Kiégetve ismét
keménnyé, ugyanakkor törékennyé válik.
Hazánkban nagyobb kaolintelepek keletkeztek riolitok, riolittufák mállása során, a Hegyalján
(Sárospatak, Sátoraljaújhely, Bodrogkeresztúr, Telkibánya, Hollóháza, Mád, Rátka,
Tolcsva, Erdőbénye, Szerencs, Szegilong, Bodrogszegi környékén).

2.4. Bauxit

Bauxit törmelékes eredetű, üledékes kőzet, az egyik legfontosabb ásványkincs. Az

alumínium fém érce. Alapjában véve agyagkőzet. Jellemzően szárazföldi körülmények
között képződik és nedves trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton. A képződésétől függően
kétféle fő bauxittípus ismeretes: a lateritbauxit és a karsztbauxit.

A lateritbauxit trópusi körülmények között keletkezik. a felszíni magmás és metamorf

kőzetek a meleg, párás éghajlaton gyorsan pusztulnak, mállanak. A nagyarányú
málladéktakaróból a lehulló csapadék a vízben oldható anyagokat (pl. kovasav) elszállítja. A
nem oldódó egyes vas és alumínium-oxid vegyületek hátra maradnak, feldúsulnak. Így
óriási felszínközeli bauxittelepek képződnek. A Föld legnagyobb telepei Jamaicában,
Guineában, Ausztráliában, Guyanában találhatók.

A karsztbauxitok szubtrópusi körülmények között jönnek létre, ún. karsztos, azaz

mészkőből álló területen. A mészkő nem mállik, mert jól oldódik a vízben. A mállás a
környező magmás, metamorf kőzetek anyagát pusztítja, és ezek kerülnek a
mészkőfelszínre. (Ez például a tömegmozgásos folyamatok segítségével történik). A vöröses
színű málladék a mészkőterület mélyedéseiben gyűlik össze. Később a lepusztult hegységek
törések mentén lesüllyedhetnek, a karsztos mészkőfelszínre újabb üledékek rakódhatnak,
majd a mészkőfelszín hegységgé emelkedhet. Ez történt hazánkban is. A Dunántúli-
középhegységben (Vértes, Bakony) bányászott bauxit ezen az úton került a hegység
mélyére.

A különféle exogén eredetű törmelékes üledékek

1. Lejtőtörmelék

A lejtőtörmelékek is törmelékes üledékes kőzeteket hoznak létre. Az ilyen kőzetekben a

legkülönfélébb méretű anyagok, durva méretig is előfordulnak. Szögletes forma a
jellemzőjük.

2. Folyóvízi hordalék

9
A folyóvízi üledékek (fluviatilis) alkotta kőzetek jellemzője a félfényű (kevéssé fényes) és
matt leginkább kétféle méretből álló anyag. Kavics méret mellett a lebegve szállított finom
törmelék az iszap, valamint agyag figyelhető meg.

3. Glaciális üledék

A jég által keletkezett (glaciális eredetű) törmelékes kőzetek jellemzői: az általában egy
irányba karcolt darabok, melyek hosszantiak, vagy merőlegesek a jég haladási irányára.
Üledéke osztályozatlan, a nagy tömböktől a kisebb kőzetlisztig minden méretű megtalálható
benne. A kis szemcsés anyagok szögletesek, élesek. Éleiken kicsit kopottak. Jellemző a 3-
4-5 szögletesség is. Különleges (és a jégtakarók jelenlétét bizonyítja - így egyike volt a
lemezmozgások bizonyítékainak) a tillit nevezetű kőzetliszt. Érdekessége, hogy több
szemcseméret tartományú anyagú üledék.

4. Tengeri eredetű törmelékes kőzetek

Tengeri eredetű törmelékes kőzetek jól osztályozottak. Még a partközeli homok is

sávonként rendezett méretű. Az egymásra rakódó eltérő szemcseméretű rétegek alapján
kiválóan lehet rekonstruálni a tengerszint változását, emelkedését, süllyedését. A regressziót -
tenger visszahúzódását és a transzgressziót - tenger előrenyomulását.

Kőzettéválás során a homokszemcséket különféle kötőanyagok, pl. kova (SiO 2) mész,

agyag vagy gipsz cementálja össze. A keletkező homokkő színes is lehet a kötőanyagtól
függően: szürke, zöld, fekete, fehér stb.

Ha rendkívül sok földpát ásványt (ez egy bonyolultabb szilíciumot is tartalmazó ásvány)
tartalmaz a gránithoz hasonló homokkő, az arkóza. Hatalmas többje a híres ausztráliai
magányos szikla, az Ayers Rock.
A Kárpátok és az Alpok vidékén különleges kőzet a lapos hegyeket, hegyvonulatokat alkotó
kőzet a flis. A tengerben ülepedett flisben finomszemcsés és durvaszemcsés rétegek
váltakoznak, rétegesen.

5. Eolikus üledék

A szél által szállított és lerakott üledék is osztályozott. A szél szállítóerejének csökkenésé

esetén előbb a durvább, nagyobb szemcséjű hordalékot rakja le, majd az egyre apróbb és
finomabb szeműeket is.

Vegyi és biogén üledékes kőzetek

Vegyi folyamatok során keletkeznek, sokszor élőlények segítségével. A fő összetevő
anyaguk szerint csoportosítják a kőzeteket.
Idetartoznak a karbonátos kőzetek, a sókőzetek, és a kovaüledékek.

A karbonátos kőzetek, azaz mésztartalmú üledékes kőzetek

10
A mésztartalmú vagy más szóval karbonátos kőzetek édes- és sósvizekben szerves és
szervetlen úton is keletkezhetnek. Emiatt vegyi és biogén eredetű kőzetek közé sorolják
őket. Felépítésükben elsősorban a kalcium-, magnézium- és vas-, mangánkarbonátok vesznek
részt.

Képződésük során a fő jelenség a vízben oldódott meszes anyagok, a karbonátok kiválása,

az oldat CO2-tartalmának csökkenése, az oldat bepárlódása miatt. Ez a vegyi, kémiai
folyamat. A mésziszap kiválása a Föld története során változó mértékben folyt. Ennek oka,
hogy az oldott mészanyag kiválása leginkább függ a hőméséklettől, a nyomástól, a tenger
sótartalmától. Más volt a vízhőmérséklet és a tengermélység az idők során. A keletkező
karbonátos kőzetek mellett válhat ki más kőzet is és így átmeneti kőzetek jönnek létre, pl.
előfordul, hogy a mészüledék keveredik homokkővel, vagy agyaggal. A keveredések során
számtalan változat jöhet létre.
A karbonátos kőzetek közé tartozik a mészkő, a dolomit és a meszet - agyagot is tartalmazó
márga.

1. Mészkő

A legismertebb, legnagyobb mennyiségben előforduló karbonátos kőzet a mészkő (CaCO3).

Sokféle színben és formában jelenhet meg. Lehet tömött, kemény, laza törmelékes,
finomszemű, lágy. Szemre megállapíthatóan lemezes, pados, réteges kifejlődésű. De lehet
likacsos, gumós, lencsés és porózus is. Keveredhet más anyagokkal, pl. homokkal, agyaggal,
szilícium tartalmú anyagokkal.

Képződési helye szerint a mészkő lehet szárazföldi, tavi és tengeri eredetű.

a. Szárazföldi mészkövek

A szárazföldi mészkövek barlangüregekben, folyóvízben, forrásban, hévforrásban

válnak ki.
A barlangokban a cseppkő képződik a leszivárgó, mészben telített oldatból az üregben
bekövetkező nyomáscsökkenés miatt a szén-dioxid elillan, így a mész lerakódik. Álló
(sztalagmit) és függő (szalaktit) cseppkövek, majd oszlopok jönnek létre. A karsztforrások
területén a felszínre lépő mészben gazdag karsztvízből, szintén a szén-dioxid elillanása
kéregszerű mésztufa kiválást eredményez az ott lévő növények szárán, gyökerén. Ezt a
folyamatot a növényzet segíti a fotoszintéziséhez szükséges szén-dioxid kivonásával. Ha
hosszú az idő alatt a mésztufa tömörré, tömötté válik, akkor vastagpados, tömött, tömör
mésztufa  édesvízi mészkő  travertino mészkő keletkezik, ami nagyon jól faragható, jó
építő kő pl. Budakalász, Dunaalmás mellett.

b. Tavi mészkövek közé a mészvázú algák alkotta, tavi kréta (alginit) tartozik.

c. Tengeri mészkövek

Tengeri mészkövek anyagát a sós tengervízben oldott mésztartalom szolgáltatja. A mész

a szén-dioxid tartalom csökkenése miatt kicsapódik, és a tenger fenekén mésziszap
formájában felhalmozódik. A kicsapódást a tengervíz hőmérsékletváltozásai és az
élővilág anyagcseréje is elősegíti. A kicsapódott mészüledék gyarapításában nagy
szerepük van a mészvázú és mészhéjú élőlényeknek (foraminiferák, korallok, szivacsok,
kagylók, csigák stb.). Elpusztult tetemük nagy tömegben halmozódik fel a tenger fenekén

11
és keveredik a mésziszappal. A különféle mészüledékek diagenezise útján jönnek létre, a
különböző színű és összetételű tengeri mészkövek.

Meleg éghajlaton a hullámverés zónájában oolitos mészkő képződik. A hullámzás a

parton lévő apró kvarcszemcsékre ritmikusan, kis gömböcskék formájában csapja ki a
víz mésztartalmát. A kőzet felszínén és benne apró, de szabad szemmel látható szemcséket
lehet megfigyelni, ezek az oolitok. Az oolitos mészkő mindig jellegzetes, egykori sziklás
partra utal. Nálunk, pl. Nagytétény-Diósd környékén van. Az oolitos mészkő ritkán
keletkezhet tavaknál és meleg forrásoknál is.

Szirtmészkő képződik, olyan trópusi meleg sekélyvizekben, ahol a zátonyépítő élőlények,

a korallok, a mészalgák, bryozoák (mohaállatok) igen elterjedtek. A szirtmészkő a korall,
a mészalga, és a mohaállat vázából állhat. A bryozoából állók idősebbek és sötét feketék,
vagy világosabb szürkék, vagy éppen szürkés-sárga színűek.
A korallmészkő ma is trópusi tengerekben képződik. Ausztrália keleti partjainál húzódik, a
Föld legnagyobb, élőlények alkotta építménye: a Nagy-korallgát. 2000 km hosszan húzódik.
Keletkezésére jellemző, hogy sekélytengerekben ma. 20 m mélységben, min. 18 C-nál
melegebb, tisztavizű, meghatározott sótartalom mellett képződik. A korallállatkák a
sárgás Zooxanthella moszattal szimbiózisban élnek. A sárgásmoszat nem tud fotoszintetizálni,
a korallállat nélkül elpusztul. Ma gyors növekedés jellemzi, ahol 1 km2-en naponta 10 g mész
válik ki.

Krétamészkő egy földtörténeti időszakra, a krétára rendkívül jellemző, vakítóan fehér színű
kőzet. Dover fehér sziklái is ebből állnak. Egysejtűek (sárgásmoszatok, ill. igen kis állatok
foraminiferák) fehérjeburkába beépült mészlemezkék tömegéből áll. A foraminifera
magyarul likacsoshéjú egysejtűt jelent. A 35 mikrométer (ezred mm) nagyságú mészlemezkék
(a lemezkék neve coccolit - kokkolit) az élőlények elpusztulása után alkotják a kőzetet. 1 cm 3-
ben 800 millió coccolit van. Régen ezzel írtak, a kis lemezkék miatt jól csúszott a kréta.

Biogén állatok vázából álló más mészkövek is lehetnek egysejtűekből. Nevük az élőlény
nevét viseli. Pl. Nummuliteszes mészkő az eocén tengerek jellegzetes egysejtűinek a nevét
őrzi. A nummuliteszek a gyökérlábúak közé tartoztak, ma már csoportjuk kihalt. Méretük
mm-től - 15 cm-es nagyságot is elérte. Az egyik lapos, pénzérmére emlékeztető formájú
fajukat a nép elnevezte Szent László pénzének. Hazánkban igen gyakori. Budai-hegyekben,
Gerecse környékén: Dorogon, Tokodon, Esztergom környékén, a Vértes mellett:
Tatabányánál, a Bakonyban, a Balatonfelvidéken gyűjthető.

Kagylós mészkő néven foglalják össze azokat a mészköveket, amelyek a puhatestűek vázát
őrzik. A mészkő állhat tisztán csak az állat: a kagyló héjából is. Az ausztriai Dachstein-hegy
kőzetéről elnevezett dachsteini mészkő Európában rendkívül gyakori elterjedésű. Ez a
kőzettípus a brachiopódák (pörgekarúak) testéből áll. A cephalopodás (fejlábúak) mészkő
szintén nagy területeken fordul elő, többek között hazánkban is. Kagylós mészkőből építették
az ókor hét csodája közé tartozó olimpiai Zeusz templomot is Görögországban.

Kevéssé ismerhető fel az algás mészkő. Jelentősége viszont nagy, mert építeni lehet vele,
mészégetésre, cementgyártásra kiválóan alkalmas. Sok iparágban adalék anyag (pl.
vaskohászatban), vagy gyárak kéményeinek füstgázainak kiszűrésére használják fel.

2. Dolomit

12
Dolomit (CaMg(CO)3)2 kalciumból és magnéziumkarbonátból áll. A tengerből válik ki, az
élőlények kisebb szerepet játszanak kiválásában. Sajátos, hogy a tengerekben több
magnézium van, mint kalcium mégis kevesebb dolomit van a Földön. Ennek oka, hogy
jobban oldódik vízben. Ahhoz, hogy kiváljon, nagyon sűrűnek kell lennie a víznek,
utoljára csapódik ki a tenger vízéből. A kiválás során belekeveredhet szerves anyag is. Ez a
sötét színű, bitumenes dolomit.
A dolomit képződhet mészkövek átkristályosodása útján is.
A dolomit kőzetek nagy területeken elterjedt kőzetek, nálunk, a Mecsekben, a Bükk-
hegységben, a Balaton-felvidéken, a Budai-hegységben, a Pilisben, a Gerecsében és a
Bakonyban fordul elő a mészkővel együtt.

3. Magnezit

Ha a magnézium kiszorítja a kalciumot, akkor magnézium-karbonát, magnezit válik ki a

tengerben. Ez a hőszigetelő anyagként hasznosított kőzet Ausztriában, nagy mennyiségben
van. Kína ÉK-i részén, Mandzsúriában van a világ legnagyobb magnezit lelőhelye. A
kőzettelepébe folyamatosan alakul át az alatta fekvő dolomit. Eddig 30 milliárd t magnezit
vált itt ki a régi tengerből.

4. Márga
Ha a mészkő fele arányban agyagot is tartalmaz, akkor az agyag- és a karbonátos kőzetek
közötti keverékkőzet keletkezik, ez a márga. Puhább, mint a mészkő. Legtöbbször szürke
vagy sárga színű. Általában jól rétegzett, gyakran levelesen szétesik. A márga a
cementgyártás fontos alapanyaga.

Sókőzetek

A kősó és a kálisó keletkezése

A kősó tisztított változata, az étkezési asztali só az egyetlen ehető ásvány. A sókőzetek
keletkezése könnyen kapcsolatba hozható azzal, hogy a tengervíz sós ízű, azaz
sótartalma van. Mégis nemcsak tengerekből, hanem szárazföldi körülmények között is
keletkezhet, pl.: a Föld lefolyástalan sóstavaiból válik ki a vízben oldott só. Az egyes
tavakat sóösszetételük alapján, kősós, keserűsós, vagy nátron (szóda - nem azonos a
szódásüvegben található szódával!) tavaknak nevezik. De sivatagokban is megtörténik
olyan lefolyástalan mélyedésekben a sókiválás, ahova a ritka, de heves záporok rendszeresen
leszállítják a csapadékot és a felgyűlő vízből folyamatosan rakódnak egymásra a különböző
sórétegek.

A só elsősorban olyan száraz, meleg, forró éghajlatú tengeröblökben keletkezik, amelyek

csak szűk csatornával csatlakoznak a tengerhez, vagy nagy kiterjedésű zárt lagúnák. Az
állandó párolgás miatt az egyre sósabbá, "sűrűbbé" váló tengerből olyan sorrendben
csapódnak ki a különböző anyagok, ahogy a vízben oldódni tudnak. Így legelőször,
amikor a tengervíz fele víztartalmát elveszti, kevés vasásvány (limonit) kíséretében a
mészkő ásványa, a kalcit válik ki. A gipsz akkor jelenik meg, amikor az eredeti
vízmennyiség ötöde marad. Kősó kiválása az eredeti vízmennyiség 1 tizedénél kezdődik. A
legjobban oldódó kálium és magnéziumsók együttesen kálisók néven foglalhatók össze és

13
az összes többi sóra rakódnak rá. Ezért hívják ezeket fedősóknak. Végül vízzáró agyagréteg
szokta beburkolni a sótelepeket.
A szobrászatban használt alabástrom is egy gipszféleség. Rendkívül tömött, kristályos gipsz.
A létrejött kősótelepek a hegységképző erők hatására nem gyűrődnek, hanem
vándorolnak, hatalmas dómokat, sótömzsöket hoznak létre.

Az egymást fedő rétegek közül a gipsz építőipari, a kősó élelmiszeripari és vegyipari, a

kálisó szintén vegyipari nyersanyag. A Kaszpi-tenger partján a Kara-Bogaz-öbölben
folyamatosan válik ki az említett folyamattal a tenger oldott anyaga.

A só kicsapódását az ember már korán felismerte. A tengerparti sólepárlókban ugyanezen a

módon termelik az emberek által fogyasztott konyhasót.

Kovaüledékek
Az üledékes kovakőzetek anyaga vízből kivált kovasav (szilícium-dioxid), vagy kovavázú
állatok és növények (radioláriák, kovaszivacsok, diatomák) vázának felhalmozott tömege.
Létrejöttük szerint lehetnek szervetlen és szerves eredetűek. A vízből kivált gél állapotú
kovasavból kvarc, opál és kalcedon ásványok keletkeznek, ezek képezik a kovaüledékek
felépítő anyagait. Keletkezési hely szerint lehetnek tengeriek és kisebb részben szárazföldiek.
A szárazföldi kovakőzetek a felszíni hévforrások (gejzírek), tavak vagy lagúnák
kovatartalmú vízéből, lehűlés és párolgás, valamint az élőszervezetek közvetítésével
válnak ki. Ide tartozik a hidrokvarcit a kalcedon és az opál keveréke, az opáltartalmú
kovatufa (a gejzírit). Édesvízi és csökkent sósvízi eredetű lehet a diatomaföld, amely elhalt
diatomák (kovaalgák) apró kovahéjait tartalmazza. A diatomaföld nagy abszorbeáló
képessége, hang-, és hőszigetelő, tűz- és savállósága miatt keresett nyersanyag.
Magyarországon a Mátrában Szurdokpüspökinél és a Tokaji-hegységben Erdőbénye mellett
bányásszák.
Tengeri eredetű a tűzkő és a szarukő, mindkettő elhalt tengeri szervezetek (kovamoszatok,
kovaszivacsok, sugárállatkák) kovavázaiból képződtek. Általában a karbonátos kőzetek
iszapjaiban gumó-, korong- ill. szabálytalan alakban váltak ki.

Szerves (organikus) kőzetek

Szerves, vagy organikus kőzeteknek azokat az éghető kőzeteket hívjuk, amelyek szerves
anyagok bonyolult átalakulásával keletkeznek, és döntően szénből, vagy ennek
vegyületeiből állnak. Három ismert típusa: a kőszén, a kőolaj (folyékony kőzet) és a
földgáz (légnemű!) kőzet.

Kőszénképződés
A kőszenek elsősorban elhalt növényi szervezetekből képződtek hosszú idő során. Az
elpusztult növényekből csak akkor keletkezik kőszén (ami annyit jelent, hogy nem bomlik
le), ha oxigénmentes környezetbe kerül a Föld alatt. Ilyen körülmények a vizenyős, lápos

14
területeken, mocsarakban alakulnak ki. Ez azt is jelenti, hogy ahol kőszenet találunk, ott
valaha mocsarak, vagy lápok voltak. A felismerhető növényi maradványok pedig azt is
megmutatják - ha az átalakulás folyamata nem tüntette el teljesen -, hogy lágyszárú növények,
vagy pedig erdők álltak-e azon a helyen.
A hőmérséklet és a nyomás hatására kezdődik meg a szénülés folyamata. Minél jobbak a
kőszénképződés körülményei, annál nagyobb fűtőértékű, jobb minőségű kőszén
keletkezik. Függ attól is, hogy mikor kezdődött meg az átalakulás, de ez nem döntő a
létrejövő szén minőségére. Ugyanabban a korban keletkezhettek a Földön más típusú
kőszenek. Az egyre jobb minőségű kőszenekben egyre kevésbé fedezhető fel, hogy
növényekből keletkezett. A fűtőérték (vagy szénülés foka) szerinti sor: tőzeg, lignit,
barnakőszén, feketekőszén, antracit. A legjobb mínőségű antracit fűtőértéke olyan magas,
hogy egy közönséges kályhát képes szétégetni.

Hatalmas kőszéntelepek keletkeztek a Föld különböző régmúlt koraiban. Becslések szerint a

kőszenek 9100 milliárd tonna szenet tartalmaznak, amit valaha a növények kötöttek meg.

A legnagyobb telepek Amerikában, Ázsiában és Európában vannak. Afrika és Ausztrália

szegényebb ebben a kőzetben és ásványkincsben. Ukrajna, Kína, Oroszország, Amerikai
Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Dél-Afrikai Köztársaság,
Lengyelország, Csehszlovákia különösen kiemelkedik kőszén gazdagságban. Hazánkban,
a Mecsekben, a Dunántúli-középhegység területén, az Északi-középhegység vidékén
vannak a legnagyobb telepek.

Kőolaj és földgáz képződése

A széntartalmú, folyékony, illetve gáznemű kőzetek döntően (99 %) tengeri eredetű
üledékes kőzetekhez kapcsolódik. Kialakulásuk bonyolultabb, mint a kőszénképződés. E
folyamatok megismerését nehezíti, hogy a keletkezés helyétől a kőzetek pórusaiban messze
elvándorolnak, és a másodlagos tároló kőzetekben halmozódnak fel. (Porózus üledékes
kőzetekben: homokkőben, homokban, mészkőben, dolomitban.) Ezeket hívják földgáz- és
kőolajcsapdáknak, vagy tároló kőzeteknek. Valamilyen záróréteg (agyagréteg) alatt
együtt található meg a földgáz, a sós víz és a kőolaj.

Milyen sorrendben lehetnek egymás felett?

A zárórétegek, amelyek alatt a kőzetek pórusaiban felhalmozódnak az előbb említett anyagok,

jellemző geológiai formákat hoznak létre. A törésvonalak mentén és óriási antiklinálisok
alatt jellemző módon halmozódik fel a kőolaj és a földgáz.

A keletkezésük szervetlen illetve szerves módja sokáig vitatott volt. Ma - úgy tűnik -, hogy a
nagy kőolajtelepek keletkezése szerves eredetre utal. A kőolaj és a földgáz elhalt
planktonok szervezetéből a kőszénnel azonos körülmények között keletkezik. Az iszapba
süllyedt tetemek oxigénmentes környezetben, nyomás és hőmérséklet hatására válnak
kőolajjá és földgázzá. Ahhoz, hogy jelentős mennyiség keletkezzen belőlük, a planktonban
gazdag tengerben, rövid idő alatt nagytömegű szervezetnek kell elpusztulnia. A
kipusztulás oka lehet, hogy megváltozik a tengervíz összetétele. Sósabbá válik, vagy
kiédesül, azaz a sótartalom csökken.

15
Földünkön a Föld története során hatalmas kőolajtelepek jöttek létre. A legnagyobb
kőolajkészletekkel a Perzsa-öböl térsége rendelkezik. De hatalmas mennyiséget rejt a
Szahara, az Északi-tenger mélye, a volt Szovjetunió területe, a venezuelai partvidék és
USA egyes körzetei. Az energia felhasználás (közlekedés, erőművek) és a vegyipar
hasznosítja legnagyobb mértékben.

16