Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005.

december

Dr. Román Róbert Vizsga: dec. 17, jan. 14; UV: jan. 28.

Vállalkozási szerződések:
 A Ptk. tartalmazza (az egyes szerződésekről szóló kötelmi jogok; 389§-tól).
 Az egyik fél (a vállalkozó) arra vállal kötelezettséget, hogy valamilyen tervezési,
kutatási, építési tevékenységet; vagy más, munkával elérhető eredményt hoz létre. A
megrendelő pedig köteles ezért díjat fizetni.
 A jogviszony kétoldalú: alanya a vállalkozó és a megrendelő.
 A megrendelő maga dönti el, hogy fővállalkozási szerződést köt-e. ilyenkor jogosult
alvállalkozókat is igénybe venni.
 A megrendelő több vállalkozóval is köthet szerződést. Ilyenkor kötelesek a vállalkozók
a munkájukat összehangolni.
 A szerződés tárgya: valamilyen eredmény létrehozása.
 A jogviszony tartalma: jogok és kötelezettségek rendszere.
 A tevékenységet a vállalkozó a saját költségén végzi. (→a díj utólag esedékes).
 A megrendelő bármikor elállhat a szerződéstől. Ilyenkor köteles a vállalkozó kárát
megtéríteni. Kivétel: ha a teljesítés előtt nyilvánvaló, hogy az hibás lesz, vagy hogy
határidőre nem fogják teljesíteni.

Utazási szerződés:
 A Ptk. CSAK a fogalmat tartalmazza:
 Az utazási vállalkozó köteles a szerződésben meghatározott
útból, az út egyes állomásain való tartózkodásból, a szállás és az
ezzel összefüggő szolgáltatásokból teljesíteni. Az utas köteles
díjat fizetni.
Utazási és utazásközvetítői szerződések.
214/1996 (XII. 23.) Kormányrendelet
 Csak ez alapján lehet megkötni, máskülönben semmis. (→érvénytelen, mintha meg
sem kötötték volna; joghatás nem fűződik hozzá, ha a szolgáltatás megkezdődött)
Kivétel: ha az utas javára térnek el a jogszabálytól.
 Írásban kell megkötni.
 Az első példány az utasé.
 Nem tartalmazhat az utast félrevezető rendelkezéseket.
 Az utazási vállalkozásnak tájékoztatót kell közzétennie. Tartalma:
o Az utazási vállalkozás neve /székhelye/, nyilvántartási szám
o Adószám
o Úticél, útvonal
o Indulás helye, ideje
o Jelentősebb tartózkodási helyek
o Szálláshelyek típusa /helye/, komfortfokozata
o A díj forintban meghatározott összege
o Befizetendő előleg
o Fennmaradó rész fizetési rendje.
o A díj milyen szolgáltatásra nyújt fedezetet
o Személyszállítás eszköze
o Étkezésre vonatkozó tájékoztatás
o A programok, amikre a részvételi díj fedezetet nyújt
o Fakultatív programok és azok feltételei

1
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

o Meghatározni a legalacsonyabb utaslétszámot, ami az elutazás feltétele

o Igénybe vehető biztosítások
o Vízumkötelezettség
o Adott ország éghajlatáról, étkezési és közlekedési szokásairól tájékoztató, ha
az eltér a hazaitól
o Ha az utazási vállalkozás nem tesz eleget annak, hogy az utasokat
hazaszállítsa, akkor valamelyik hitelintézethez vagy biztosítóhoz fordulhatnak
közvetlenül.
o Utazás előtt 7 nappal (nem fontos írásban): külföldön ki az utazási iroda
képviselője, aki magyarul vagy egy világnyelven beszél.
 Szerződésben elég erre a tájékoztatóra utalni.
 Ettől eltérően is lehet utazási szerződést kötni, az utas külön igénye szerint:
o A szolgáltatás megjelölését is tartalmaznia kell.
o A díj a szervezési díjat is magában foglalja.

 Az utazási vállalkozás kötelezettsége, hogy:

o Meggyőződjön arról, hogy az általa igénybevett vagy közvetített belföldi
szálláshely rendelkezik-e adószámmal, és azt a jegyző nyilvántartásba vette-e.
o A társas utakon idegenvezető biztosítása.
Ha a szerződéskötés és az utazás között sok idő telhet el:
 A szerződés megkötése után a részvételi díj nem emelhető. Kivétel:
 Ha a szerződésben előre kikötötték,
 Ha a közlekedési költségek, vagy nemzetközi egyezményen
alapuló díjszabások, hatósági árak, adó vagy illeték változik,
 Ha a forint árfolyama változik.
A díjemelés okát az utassal közölni kell!
Az utazást megelőző 20 napon belül ezen okok miatt sem lehet
részvételi díjat emelni!
 Előleg: 40%.
 Teljes összeget az utazás előtti 30. naptól visszafelé.
 Az utas jogosult az utat engedményezni más személyre. Erről az utazási vállalkozót
haladéktalanul tájékoztatni kell. Ha többletköltséggel jár, azt az engedményes fizeti.
 Az utazási vállalkozó elállhat a szerződéstől, az utazás előtt 15 nappal, ha:
o Előre nem látható külső körülmény következett be,
o A jelentkezők létszáma nem éri el az előre meghatározott limitet.
Ekkor az utas jogai:
o Azonos értékű, helyettesítő szolgáltatást igényelhet,
o A részvételi díjat visszakérheti 20%-os kamattal.
 Az utas bármikor elállhat a szerződéstől:
o Ha az ok: a díjemelés mértéke
meghaladja a 10%-ot, vagy a programot
lényegesen megváltoztatták. Ilyenkor
másik utat igényelhet, vagy
visszakaphatja a részvételi díjat kamattal.
o Ha más okból, akkor a vállalkozó a
felmerült költségeit igényelheti. (Ez nem
lehet több, mint a részvételi díj.)

2
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

Ha valamilyen káresemény következik be, akkor a Ptk. Szabályai az irányadóak.

Ha az utazási vállalkozó közreműködőt vesz igénybe, és az okoz kárt, akkor ezért a vállalkozó
úgy felel, mintha ő maga járt volna el.
218/1993. (XII. 23.) Kormányrendelet; utazásszervező és közvetítő tevékenységről:
Hatálya kiterjed a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekre, valamint a külföldi
vállalkozások magyarországi fióktelepeire.

Utazásszervező:
Aki saját szervezésű, vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldre
értékesít, valamint aki külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazását belföldön
szervezi.

Utazásközvetítő:
Aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként vagy
bizományosaként köti meg.

Nem minősül utazásszervezésnek és –közvetítésnek:

 Közlekedési szolgáltatás
 Menetjegy kiszolgálás
 Vendéglátó szolgáltatás
 Gyógy- és egyéb szolgáltatások
 Kulturális- és sportprogramokra jegyárusítás
 Kizárólag idegenvezetői szolgáltatás
 Oktatási intézmények, általában kizárólag hallgatói jogviszonyban állók számára,
összköltséges alapon szervezett utaztatás.

Az folytathat utazásszervező/közvetítő tevékenységet, aki vállalkozó és a minisztériumi

nyilvántartásba bejegyezték. Ennek feltétele, hogy:
 A céget bejegyezték a cégjegyzékbe; vagy az egyéni vállalkozót nyilvántartásba
vették.
 Az utazási vállalkozásban legalább egy szakképesítéssel rendelkező, szakmai
tevékenységekért felelős munkatárs működik.
 A vállalkozónak nyilatkoznia kell, hogy milyen árbevételt tervez; illetve hogy
szervező-, vagy közvetítő tevékenységet akar végezni.
 Nem lehet nyilvántartásba venni a vállalkozást, ha 60 napot meghaladó köztartozása
van (adó, vám, illeték, TB), vagy ha a tevékenységét a nyilvántartásba vétel előtt
megkezdte.
 Ha a nyilvántartásba vétel a minisztériumban megtörtént, arról tájékoztatják az
önkormányzat jegyzőjét és a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséget.
 A vállalkozás tevékenységét csak a nyilvántartásba vett néven és címen kezdheti meg.
Adatváltozás bejelentése: 15 napon belül, írásban a minisztériumhoz.
 A nyilvántartási számot minden hivatalos iraton használnia kell a vállalkozónak. Az
irodában is ki kell függeszteni. Tájékoztatóban, programfüzetben is szerepeltetni kell.
 A szakmai tevékenységért felelős személyt főállásban kell alkalmazni.

Az utazási vállalkozónak vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie.

o Ez lehet bankgarancia,
o Biztosítási szerződés, vagy
o Banknál lekötött pénzbeli betét.

3
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

 Mértéke a számviteli törvény szerint elszámolandó bruttó árbevétel ÁFA-val

csökkentett összegének 12%-a.
 Induló vállalkozásnál a tervezett árbevételből kell kiindulni.
 A minisztérium felé évente 2x kell leigazolni, hogy ez összeg rendelkezésre áll.
 A vagyoni biztosítékot a vállalkozás megszűnését követő 6 hónap elteltével lehet
megszüntetni.
 A vagyoni biztosítékok felhasználási köre:
o Az utazás megkezdése után szükséghelyzetbe került utasok érdekében teendő
intézkedések (pl. hazaszállítás).
o Kényszerű kint tartózkodás költségeinek fedezése
o Előleg, ill. részvételi díj visszafizetése
 Ha a vállalkozó kifizetést teljesít ebből a biztosítékból, akkor azt 30 napon belül az
eredeti összegre kell pótolni.
 Ha a vállalkozó nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy az utasokat
hazaszállítsa, a minisztérium intézkedik a banknál, ill. a biztosítónál; és ezzel
egyidejűleg a belügyminisztériumot is tájékoztatja.

A minisztérium törli a nyilvántartásból az utazási vállalkozást, ha:

 A nyilvántartásba vétel feltételeivel sem rendelkezik.
 Jogszabályok megsértésével folytatja a tevékenységét.
 Az utazási szerződéseket nem foglalja írásba.
 A vagyoni biztosítékkel kapcsolatos kötelezettséget megszegi.
 Nem gondoskodik társas úton idegenvezetőről.
 Az utast nem utaztatja el, vagy nem hozza haza.
 A bíróság felszámolja a vállalkozást.
 Bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy valótlan bejelentést tesz.
 Befejezi tevékenységét, és önmaga kéri a törlést.

Ha törölték:
 Újabb utazásokat nem szervezhet.
 Úton lévő utasait köteles hazahozni.
 Előlegeket, részvételi díjakat vissza kell fizetnie.

A nyilvántartásból való törlést kezdeményezheti:

 Fogyasztóvédelmi főfelügyelőség.
 Jegyző.
 A Magyar Utazási Irodák Szövetsége.

4
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

1978. I. törvény: belkereskedelemről szól.

 Felhatalmazása alapján készültek a miniszteri rendeletek.

A belkereskedő feladata:
 A kereslet kielégítése megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú áruval;
kereskedelmi, vendéglátási, idegenforgalmi szolgáltatással. Ennek érdekében
együttműködik a termelőkkel, a külkereskedelemmel; és javítja a vásárlási
körülményeket.

Belkereskedelmi tevékenységeket folytathat:

 Jogi személy,
 Magánszemély,
 Jogi személyiség nélküli gazdálkodási társaság.
A feltételek mindhárom esetben azonosak.

Belkereskedelmi tevékenységek:
 Nagykereskedelem.
 Kiskereskedelem.
 Vendéglátás.
 Idegenforgalom.
 Kereskedelmi szolgáltatások.
Nagykereskedelem: a beszerzett áru üzletszerű értékesítése viszonteladóknak.
Kiskereskedelem: a lakosság felé történő értékesítés.
Vendéglátás: ételek, italok készítése és eladása fogyasztóknak, felhasználóknak,
viszonteladóknak; vendéglátással összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltatások; dolgozók/
tanulók/ gyermekek étkeztetése.
Idegenforgalom: az idegenforgalmi értékek feltárása, népszerűsítése, hasznosítása. Az üdülést
szolgáló bel- és külföldi szolgáltatások szervezése és közvetítése. Szállás: szállodai,
gyógyszállodai és ezzel összefüggő egyéb idegenforgalmi szolgáltatások végzése.
Ha a magánszemély lakását, üdülőjét, ill. ahhoz tartozó helyiségeket és területeket
idegenforgalmi célból hasznosít, az is ide tartozik.
Kereskedelmi szolgáltatások: üzletszerű reklám- és hirdetési tevékenység; ügynöki
tevékenység; közhasználati cikkek bérbe adása; megőrzés.

A belkereskedelmi tevékenységek közül együttesen több is folytatható.

 Üzlet csak hatósági engedéllyel nyitható és tartható fent.
 Üzlet:
o Minden elárusító hely,
o Vendéglátó hely,
o Kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó szolgáltatást nyújtó létesítmény.
 Az üzlet elnevezése utaljon az üzletkörre, jellegére, vásárolható árukra és
szolgáltatásokra.
 A kereskedő felelős az általa forgalmazott árukért, és az általa nyújtott
szolgáltatásokért.
 A szolgáltatásokat folyamatosan kell nyújtani.
 A nyitva tartás megfeleljen az ellátási követelményeknek, a lakosság vásárlási
szokásainak.

5
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

 Szállodákat, szálláshelyeket, vendéglátó üzleteket –a szolgáltatások színvonalától

függően- osztályba kell sorolni. Az árakat ezzel összhangban kell megállapítani.
Kötelesek gondoskodni a színvonal fenntartásáról.
 A vendéget tájékoztatni kell az üzlet osztályba sorolásáról, és az üzletben forgalomba
hozott készítményekről.
 Az ellenőrző szervek:
o Önkormányzatok,
o Jegyző,
o Fogyasztóvédelmi főfelügyelőségek,
o Egyéb szakhatóságok (pl. ÁNTSZ).
 A minőségellenőrző szervek a feltárt hiányosságokat az intézkedésre jogosultnak
jelzik. Büntető, szabálysértési és fegyelmi eljárást kezdeményezhetnek.

110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet: magánszálláshelyek idegenforgalmi célú

hasznosításáról.
 A belkereskedelmi törvény felhatalmazása alapján készült.
 Hatálya a hasznosítóra, ill. a vendégre terjed ki.
 Magánszálláshely idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása:
o A fizető vendéglátás.
o A falusi szállásadás.
 Nem tartozik ide:
o Lakásbérlet,
o Házbérlet,
o Albérlet.
 A fizetővendéglátás a városokra, kiemelt üdülő- és gyógyhelyekre jellemző.
 Falusi szállásadás: községekben, tanyás helyeken.
 Magán-szállásadási tevékenység: lakás, üdülő, egyéb épületek; ill. azok egy részének,
hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek, idegenforgalmi célú, üzletszerű
hasznosítása a vendég részére.
 A hasznosított ágyak száma a 10-et, a szobák száma az 5-öt nem haladhatja meg. (Ha
ettől több, akkor már kereskedelmi célúnak számít.)
 Magánszemély akkor folytathat ilyen tevékenységet, ha a jegyző nyilvántartásba vette.
 A nyilvántartásban rögzítik: név, cím, szálláshely címe, hasznosított férőhelyek száma,
szálláshely osztályba sorolása, falusi szálláshely minősítése. A jegyző erről igazolást
ad ki.
 A szállásadó köteles a bejáraton kívül, jól látható helyen jelezni, hogy ott
magánszálláshely vehető igénybe. Fel kell tüntetni: osztályba sorolás / minősítés.
 A magánszálláshely-adó köteles vendégkönyvet vezetni, amit a jegyző hitelesít. Fel
kell tüntetni:
o Megnyitás időpontja.
o A szállásadó vezeti folyamatosan.

6
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

VENDÉGKÖNYV
Sorszám Vendég neve, Születési Lakcím Személyi- Szálláshely
állampolgársága hely és idő vagy Érkezés Távozás

útlevélszám
Vendég aláírása.

 A szállásadó évente köteles január 31-ig a jegyzőnek írásban bejelenteni, belföldi-

külföldi bontásban, hogy hány vendége volt.
 A vendégkönyvbe betekinthet:
o Adóhatóság,
o Idegenrendészet,
o Bűnüldöző hatóságok.
 A szállásadó köteles –külön törvény alapján- bejelenteni az idegenrendészeti hatóság
felé, ha 30 napot meghaladóan tartózkodott ott egy külföldi.
 A szállásadó köteles a szálláshelyet osztályba sorolni / minősíteni.
 Közegészségügyi, tűzvédelmi előírások betartásáról; a szálláshely rendeltetésszerű
használhatóságáról; berendezési és felszerelési tárgyak karbantartásáról folyamatosan
gondoskodni.
 Köteles belépést engedélyezni a jegyzőnek és a szakhatóságoknak.
 Nyilvántartásból törlik a szállásadót, ha:
o A vendégkönyvet nem hitelesítteti.
o Megszegi a rendelet szabályait.
Ilyenkor 5 évig nem kérheti újra a nyilvántartásba vételt.
 Akkor is törlik, ha ezt ő maga kéri. Ilyen esetben viszont nincs 5 éves korlát.
 Statisztikai célra a jegyző szolgáltat adatokat.

1990. C törvény: helyi adókról rendelkezik.

Idegenforgalmi adó:
 Adóalany: az a magánszemély, aki nem állandó lakásként az önkormányzat területén
legalább egy vendégéjszakát tölt.
 Adókötelezettség a naptári évre vonatkozik.
 Adómentesség:
o 18 év alatt és 70 év felett mindenki.
o Egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély.
o Aki felsőfokú intézményben hallgatói jogviszonyban áll, és így végez
vállalkozói tevékenységet.
 Adóalap lehet:
o A vendégéjszakák száma.
o A vendégéjszakára eső szállásdíj.
o Az építmény hasznos alapterülete.

7
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

 Az adó beszedésére kötelezett:

o A szálláshely-adó.
o Az üdülőt fenntartó szerv.
o A helység tulajdonosa.
 Az adó beszedésére kötelezett akkor is köteles az adót befizetni, ha annak beszedését
elmulasztotta.

43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, ill. a
tájékoztatásról
 A belkereskedelmi törvény alapján készült.
 Vendéglátó üzlet üzemeltetője: akinek a nevére a működési engedélyt kiállították. Ő
köteles kategóriába sorolni a vendéglátó egységet.
 A vendéglátó üzlet lehet:
o Hagyományos üzemeltetésű (vendég ül, stb.).
o Önkiszolgáló (többször használható edények…).
o Gyorskiszolgáló (egyszer használatos evőeszközök; vendég az asztalnál ül
vagy a fogyasztó pultnál; vagy „take-away”).
 A minisztérium felé kell bejelenteni, hogy 1-2-3-4 kategóriájú a besorolás. Ellenőrizni
a jegyző és a fogyasztóvédelem jogosult.
 A színvonalat folyamatosan kell tartani. Ha az ellenőrzéskor ez nem áll fenn, a jegyző
jogosult átminősíteni eggyel alacsonyabb kategóriába. →Határidőt ad, hogy az eredeti
kategóriának megfelelő feltételeket biztosítson. →Ha nem tesz eleget a felhívásnak, a
jegyző visszavonhatja a működési engedélyt.
 Étlap, itallap, árlap, ártábla; vagy egyedi árkiírást kell alkalmazni.
 Kódolt árakat tartalmazó árlapot nem lehet használni.

Kategóriákkal szemben támasztott követelmények:

IV.:
 Elkülönített WC és mosdóhelység.
 Étel- és itallap.
 Egységes és tiszta étkészlet.
 Az üzletvezető min. 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezzen.
 Vendéghelyet tisztán tartják.
 A környezeti zajterhelés nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.
III.:
 Az üzlet, bejárata előtt porfallal rendelkezik.
 A vendégtér légcseréje biztosított. A mosdóhelységet naponta többször takarítják.
 Szakképzett személyzet.
 Elkülönített WC és mosdóhelység.
 Étel- és itallap.
 Egységes és tiszta étkészlet.
 Az üzletvezető min. 3 év szakmai gyakorlattal rendelkezzen.
 Vendéghelyet tisztán tartják.

8
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

 A környezeti zajterhelés nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket.

II..:
 Elkülönített ruhatár.
 A berendezés és a felszerelési tárgyak helységenként egységesek és hibátlanok.
 Az evőeszközök rozsdamentesek.
 A borokat talpas pohárban szolgálják fel.
 Legalább két idegen nyelven feltüntetett étlap/itallap.
 Minimum egy idegen nyelvet beszélő alkalmazott.
 Biztosított a gyermekek étkezése.
 A vendégteret az üzlet elnevezésére és típusára jellemző tárgyak, képek díszítik.
 A személyzet formaruhát visel.
 A mosdó állapotát óránként ellenőrzik.
I.:
 Belső előtérrel rendelkezik.
 Belépéskor a vendéget fogadják.
 Az italokat szakmai előírásnak megfelelő hőmérsékleten szolgálják fel.
 A mosdót félóránként ellenőrzik.
 A konyhafőnök minimum 5 éves szakmai múltra tekint vissza.
 Mindenki formaruhát visel.
 Elkülönített ruhatár.
 A berendezés és a felszerelési tárgyak helységenként egységesek és hibátlanok.
 Az evőeszközök rozsdamentesek.
 A borokat talpas pohárban szolgálják fel.
 Legalább két idegen nyelven feltüntetett étlap/itallap.
 Minimum egy idegen nyelvet beszélő alkalmazott.
 Biztosított a gyermekek étkezése.
 A vendégteret az üzlet elnevezésére és típusára jellemző tárgyak, képek díszítik.

1/1995. (VIII. 31.) IKM rendelet: idegenvezetésről.

 Idegenvezetés: megbízás alapján nyújtott szolgáltatás, melynek során az ország az
egyes tájegységek, települések turisztikai szempontból jelentős értékeit élőszóban
ismertetik a turistával.
 Nem minősül idegenvezetésnek: szakvezetés múzeumban, könyvtárban, kiállításon,
műemlék épületben, természetvédelmi területen, ha azt az intézmény dolgozója vagy
egy társadalmi szervezet munkatársa végzi.
 Idegenvezető:
o Nyilvántartásba bevezették.
o Igazolvánnyal rendelkezik. →Az kap, aki a szakmai vizsgát letette, és az
erkölcsi bizonyítvány szerint büntetlen.
o Olyan nyelven jogosult idegenvezetésre, amiből a képesítést megkapta, ill.
nyelvvizsgával rendelkezik.
o Magyarország egész területén visszavonásig érvényes.

9
Turizmus intézményrendszere és jogszabályai 2005. december

 Ha egy intézmény bemutatása sajátos ismereteket igényel, az intézmény vezetője az

idegenvezetést saját engedélyhez kötheti.
 Ellenőrizheti: a fogyasztóvédelem.
 Nyilvántartásból törlik, ha:
o Ő kéri.
o Igazolványát bevonják (bevonják, ha büntetett előéletűvé válik).

28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet: regionális idegenforgalmi bizottságok (RIB).

 Idegenforgalmi régiókra osztva az ország, illetékességi területekkel.
 9 régió.
 Minden régióban létre kell hozni RIB-et.
o Az önkormányzatokkal együttműködve dolgoznak.
o Szakmai felügyeletét a miniszter látja el.
Feladatai:
1.) Nemzeti turizmus-politikával összhangban a régió turizmus-politikájának,
turizmusfejlesztési koncepciójának, terveinek megvalósulási programjának
kialakítása. →A végrehajtás koordinálása a kamarákkal és az önkormányzatokkal
együttműködve.
2.) Turisztikai infrastruktúra fejlesztése.
3.) Kistérségi turisztikai együttműködés kialakítása.
4.) Részvétel az EU regionális programjaiban.
5.) Turisztikai oktatás és szakképzés feladatainak segítése.
6.) Turisztikai döntések érvényesülésének figyelemmel kísérése.
Ezek ellátásának érdekében saját fejlesztésű forrása van.
Feladatait munkaszervei által látja el. Szabályzatát a miniszter állapítja meg.
Állandó és eseti bizottságokat, valamint területi bizottságokat hozhatnak létre.
Munkaszervezetük szervezeti formájáról a miniszter dönt.

10