35.

A török kiűzése Magyarországról

Thököly 1681-1682. évi győzelmei megtévesztették a török katonai vezetőket. A császári
seregek magyarországi kudarcából arra következtettek, hogy a Habsburg hatalom
meggyengült, s elérkezett az idő Bécs elfoglalására. Ezért a szultán 1683-ban hadjáratot
indított Bécs ellen.

A Habsburg-kormányzat – bár továbbra is békét akart – jól felkészült a támadás fogadására. I.

Lipótot Sobieski János lengyel király és XI. Ince pápa is segítette a felkészülésben.

A Bécset ostromló sereget 1683. szeptember 12-én elsöpörte a császári, lengyel, bajor és
szász haderő. Kara Musztafa nagyvezér még a kudarc után is elzárkózott a békekötéstől. A
békeajánlat elutasítása alapvető fordulatot váltott ki a Habsburg-kormányzat törökkel
szembeni politikájában. A béke és a védekező háború híveivel szemben fölülkerekedtek a
támadó háború szószólói.

XI. Ince pápa megszervezte a Szent Ligát (1684), melynek feladata a török kiűzése volt
Magyarországról. Tagjai: a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország, 1686-tól
Oroszország, valamint néhány választófejedelem (bajor, szász) támogatták a hadműveleteket.
XIV. Lajos pedig békét ígért I. Lipótnak. A szövetségeseknek 1686 szeptember 2-án sikerült
visszafoglalniuk Buda várát. A seregeket Lotharingiai Károly vezette, mellette harcolt
Miksa Emánuel is. A törökök felmentő serege Szulejmán vezetésével tétlenül nézte, hogyan
esik el az utolsó budai pasa Abdurrahman. 1687-ben Apafi Mihály elismerte a Habsburg
fennhatóságot Erdélyben, amelynek helyzetét az 1690-ben kiadott Diploma Leopoldium
rögzítette. 1688-ban bevették Nándorfehérvárt, amely – a francia támadás miatt
meggyengülő császári erők miatt – 1690-ben ismét elesett. 1697-ben Savoyai Jenő
vezetésével a Habsburgok legnagyobb győzelmüket érték el a török ellen Zentánál.
A törököt kudarcai, a Habsburgokat a kimerülés és a nyugaton várható újabb nagy háború
késztette a megegyezésre. 1699-ben megkötötték a karlócai békét, amelynek értelmében
Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult a török megszállás alól.

A Középiskolai történelmi atlaszban:

45 Magyarország a XVII. század második felében

a Törökellenes harcok