14.

A Biblia

JELENTŐSÉGE, HATÁSA:
 az európai kultúra két alappilére: az antikvitás (görög-római kultúra) és a Biblia
 az egész európai kultúrára és gondolkodásmódra hatással van
 keletkezésétől napjainkig érezteti a hatását
 többszáz nyelvre lefordították (magyarra Károli Gáspár fordította le, 1590)
 a keresztények szerte a világon a Bibliára alapozzák a hitüket és a viselkedésüket
JELLEMZŐI:
 a görög ’biblosz’ szóból ered, jelentése: könyvek, iratok
 további elnevezései: Szentírás, Írás, Könyvek könyve
 azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó és a keresztény hagyomány
isteni eredetűnek ismer el, és a hitük alapjának tart
 A világ teremtésével kezdődik az emberi és történelmi idők kezdetén, és a végítélettel
(apokalipszis) zárul. A kettő közt áttekinti az emberiség őstörténetét, a zsidó
(kiválasztott) nép történetét, a kereszténység kialakulását.
 kb. 1000 év irodalmát tartalmazza
 kanonizáció: a múltbeli szövegek tudományos vizsgálata, válogatása, ami alapján az
egyházatyák az Isten által sugalmazottnak, szentnek tartott iratokat beemelték a
Bibliába.
 apokrif irodalom: azok a szövegek, amik nem kerültek be a Bilbiába
FELÉPÍTÉSE:
Két részből áll.
Ószövetség:
 Ótestamentum
 35 könyv
 nyelve: héber, kisebb részben arámi
 keletkezett: Kr.e.12. – Kr.e. 2. század
 Tartalom:
Az teremtéssel kezdődik, utána jön a bűnbeesés, az ember kiűzése a paradicsomból.
Leírja az zsidóság őstörténetét. A zsidó nép a kiválasztott nép. Isten szövetséget köt és
üdvösséget ígér a zsidók ősatyjának, Ábrahámnak. Ezt a szövetséget megerősíti
Ábrahám utódaival: Jákob, Izsák, József és Mózes.
 Felosztása:
Zsidó felosztás szerint:
Tóra: a mózesi könyvek, az Ószövetség első öt könyve.
Nebíim: próféták könyve. Próféták pl.: Dániel, Jeremiás, Ezekiel, Jónás
Keresztény felosztás szerint:
Történeti könyvek: Mózes könyvei
Tanítói könyvek: Zsoltárok, Példabeszédek
Prófétai könyvek
 a zsidók csak az Ószövetséget ismerik el, szerintük még nem jött el az Ószövetségben
megígért Megváltó
Újszövetség:
 Újtestamentum
 27 könyv
 nyelve: görög
 keletkezett: Kr.u. 1. század
 Tartalom:
Jézus földi életéről, cselekedeteiről, tanításairól, kereszthaláláról és feltámadásáról
szól. Isten Jézus Krisztus által megerősíti és kiterjeszti a zsidókkal megkötött
szövetséget minden benne hívő számára.
 Felosztása:
Történeti könyvek: Máté, Márk, Lukács, János evangéliumai és az Apostolok
cselekedetei. A négy evangélista közül Máté, Márk, Lukács írásai tartalmilag,
szerkezetileg és szemléletileg hasonlóak. János nem mond ellent a többi
evangélistának, de a hangsúlyt Istenségére helyezi.
Tanítói könyvek: levelek
Prófétai könyvek: János jelenései

A Bibliában nagyon sok műfaj megtalálható: epika, líra és egyéb műfajok.

EPIKA:
1. Evangélium: a szó jelentése örömhír, jó hír. Az Újszövetségben van jelen ez a műfaj,
Máté, Márk, Lukács és János szövegei, amiben Jézus szavait, tetteit írták le.
2. Példázat: rövid, tanító célzatú elbeszélés, amely egy szövegen vagy beszéden keresztül
mutat be egy követendő vagy elvetendő esetet. pl.: a magvető története, a tékozló fiú
3. Elbeszélés: az Ószövetség és az Újszövetség történetei nagyrészt történelmi
elbeszélések (pl. József története).
LÍRA:

1. Zsoltár: olyan lírai műfaj aminek a megszólítottja Isten, Istenről és Istenhez szól. Az
embert Isten követésére buzdítja. A zsoltár témája lehet az üldöztetés, a szenvedés, a
halál vagy ép  az öröm, a hála, a dicséret. Vannak panaszzsoltárok, hálaadó zsoltárok,
bölcsességi zsoltárok, himnuszok. Szerzőinek Dávid királyt, Mózest és Salamont
tartják.
2. Szerelmi dal: az Énekek Éneke a szerelmi és lakodalmi költészet gyűjteménye.
3. Jeremiád: sirató ének Jeremiás könyvében.
EGYÉB:
1. Levelek: Pál levelei. Címzettje a gyülekezet, témája egy fennálló probléma.
2. Törvények, parancsolatok: erkölcsi és magatartási törvények, a helyes életmódot írják
le. pl.: Hegyi beszéd, 10 parancsolat
TÖRTÉNETEK A BIBLIÁBÓL:
Az özönvíz (Ószövetség):
Mózes első könyvében, a Genesis-ben (Teremtéstörténet) 6-9. fejezeteiben található.
Az első pusztulásmítosz.
Isten látta, hogy az emberiség gonosszá, romlottá vált, emiatt haragra gerjedt és elhatározta,
hogy büntetésből özönvizet bocsát a világra, hogy elpusztítsa a romlott emberiséget. Noé
tiszta lelkű, igaz ember volt, ezért neki és a családjának megkegyelmezett. Az Úr
figyelmeztette Noét a veszélyre, mondta neki, hogy készítsen egy bárkát amiben átvészelheti
a vízözön idejét. Noé megépítette a bárkát és minden állatból vitt rá egy párat majd
családjával beszállt és sikerült átvészelniük a 40 napon át tartó vízözönt. Noé a madarak
segítségével próbálta megállapítani, hogy felszáradt e már a víz. Amikor a bárka kikötött és
Noé kijutott, hálából állatokból áldozatot mutatott be Istennek.
A Bibliában található szöveget két forrásból rakták össze a kanonizáció során. Az egyik forrás
fordulatos, de kicsit felszínes, míg a másik tudálékosabb, pontos megadja a bárka méreteit és
azt is, hogy az Ararát hegynél kötött ki.

A tékozló fiú (Újszövetség):

Példázat, ami Lukács evangéliumában található.
A történetben egy apának két fia van. A két fiú magatartása teljesen ellentétes. Az időseb
mintaszerű életet él, a fiatalabb pedig kikéri az örökségét, elmegy, és eltékozolja az összes
vagyonát. A fiú annyira mélyre süllyed, hogy még a disznók eledeléből sem ehet. Visszatér az
apjához, megbánja tetteit, és könyörög, hogy legalább szolgaként dolgozhasson az apjánál. Az
apa magatartása szokatlan; súlyos vétkei ellenére is örömmel fogadja a hazatérő fiát, és
megbocsát neki.
Az apa Istent jelképezi.
A példabeszéd a megbocsátásról szól, lényege, hogy meggyőzze az embereket Isten
irgalmasságáról, és arról, hogy a megváltás mindenkire kiterjed.