A bitcoin szabályozása: mit érdemes tudnod

vállalkozóként?
Hofer Noémi
2021. február 17., szerda 08:00 |

Nagy szenzáció volt a napokban, hogy a világ leggazdagabb emberévé nemrégiben előlépett Elon
Musk a Tesla készpénzállományából 1,5 milliárd dollárt bitcoinra váltott. És most mindenki azon izgul,
hogy követik-e más nagy cégek, bankok a példáját. Ha te is gondolkodsz egy ilyen merész húzáson,
akkor érdemes utánajárnod az adózási és számviteli szempontoknak is.

Kezdem mindjárt a rossz hírrel: Magyarországon egyelőre egyetlen tételes jogszabály sem létezik
a kriptopénzekről. Ezzel persze nem vagyunk egyedül, sok már országban is csak most alakulnak ki
a jogszabályi keretek. Pedig a bitcoin és társai egyre inkább beszivárognak hétköznapi életünkbe.
Például a PayPal és más fizetési szolgáltatók is lehetővé tették a közelmúltban, hogy bizonyos
feltételek mellett fizethessünk bitcoinnal a rendszerükben.

A kriptopénzek használatbavétele valószínűleg több lépcsőben történik meg. A szakértők azt

mondják, és közgazdászként én is úgy látom, hogy reális kockázata van egy magasabb inflációnak a
világban (például a a gazdaságélénkítő pénznyomtatás hatásaként), amikor a magánbefektetők
mellett a cégek is alternatív eszközökbe (kötvényekbe, részvényekbe, aranyba) helyezik át
készpénzállományuk egy részét. Új típusú megtakarítási formaként ide tartozhatnak a kriptopénzek
is, amelyekkel még szélesebb diverzifikáció érhető el.

Ezt a lehetőséget várhatóan egyre több cégvezető, gazdasági vezető veszi fontolóra. Ha nem akarsz
lemaradni, neked is érdemes időben tájékozódnod a témában, aminek része a vállalkozásokra
vonatkozó jogszabályok alakulásának nyomon követése is.

Nem vagyok kriptobefektetési szakértő, ezért ez a cikk nem arról szól, hogy érdemes-e bitcoint vagy
más kriptopénzt vásárolnod. Viszont gazdasági, pénzügyi tanácsadóként nagyon érdekelnek a
szakmai újdonságok. Belevetettem hát magam a fellelhető külföldi és magyar szakirodalomba,
jogszabályokba, jogesetekbe, és minél többet olvastam, annál több kérdésem lett.

A kriptopénzeknek gyakorlatilag nincs hazai szabályozása, ezért jogszabályok értelmezéséről nem

beszélhetünk. Mégis megpróbálom körüljárni, hogy számviteli és adózási szempontból mire számíthat
az a magyar vállalkozó, aki a kriptobefektetések világa felé kacsingat.

Számviteli kérdések

Amennyiben azt fontolgatod, hogy céged pénzének egy részét bitcoinra váltod, esetleg terméked vagy
szolgáltatásod ellenértékekeként kriptopénzt is elfogadsz, rögtön felvetődik a kérdés, hogy a
megszerzett kriptopénzt hogyan tartsd nyilván a könyvelésedben.

A jelen helyzetben a meglévő magyar számviteli jogszabályok kategóriáiba kellene

valahogy beleilleszteni ezt az új eszközt, megtalálva azt a definíciót, amelyik a leginkább illik rá.
Egyesek szerint értékmegőrző eszköz, és mint ilyen, az arany helyettesítőjeként értelmezhető. Mások
szerint csereeszközként is funkcionálhat, mint a hagyományos fizetőeszközök alternatívája egy
kormányoktól és nagy pénzügyi szolgáltatóktól, bankoktól független világban.

Ami a hazai szabályozást illeti, egyelőre nem sok támpontot kapunk a számviteli teendőinkhez. Egy
magánszemély által 2017-ben kért NAV-állásfoglalás szerint (amelynek alkalmazása nem kötelező
érvényű) a bitcoin nem tekinthető fizetőeszköznek, sem hagyományos értékpapírnak, mivel ezek
definíció szerinti követelményeivel nem rendelkezik. Ezen állásfoglalás szerint a bitcoin olyan fizetési
ígéret, amely aktuális árfolyama alapján pénzre váltható, vagy azzal fizetni lehet. Fizetési ígéretként a
követelések között lehet kimutatni, nincs kamata, ha pénzre váltják hozama lesz (nyereség vagy
veszteség). A számviteli értelmezés szerint a forgóeszközök között az egyéb követelések soron lehet
szerepeltetni mint vásárolt követelést.

Az európai szabályozás valamivel a magyar előtt jár, de számos részlet abban sem kidolgozott.
Az IFRS IC (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Értelmezési Bizottsága) 2019 júniusában
tette közé részletesebb, magyarázatokat is tartalmazó döntését a kriptopénzekről. Ennek értelmében
az IFRS-szabályok szerint – amelyeket az EU tagállamok bizonyos vállalatai alkalmaznak, és
amelyekkel az utóbbi években a magyar számviteli szabályok is egyre inkább harmonizálnak –
immateriális eszközként vagy készletként kellene könyvelni a kriptopénzt. Készletként akkor, ha a
kriptopénzt eladás céljából tartják, minden más esetben pedig immateriális jószágként. Minkét
esetben bekerülési értéken kell felvenni a könyvekbe.
A bitcoin árfolyama jelenleg akár napon belül is nagyon volatilis. Az IFRS szerint mérlegfordulónapon
a külföldi devizákhoz hasonlóan szükséges átértékelni. Az említett NAV-állásfoglalás a magyar
szabályok alapján azt írja, hogy – a vásárolt követelés kezeléséhez igazodva – például az
értékvesztést csak akkor kell elszámolni, ha az tartós és jelentős összegű. (Az eszközök átértékelése
egy külön témakör, amire ebben a blogbejegyzésben nem térek ki részletesebben. Ha érdekel, keress
meg a lenti elérhetőségemen, és egy konzultáció keretében megbeszéljük.)

Ha beleszólásom lenne a jogalkotásba, akkor vagy a befektetési arany szabályai szerint alakítanám
ki a kriptopénzek számvitelét, vagy megváltoztatnám a pénzeszköz fogalmát, és harmadik
kategóriaként oda sorolnám be a készpénz és a bankszámlapénz mellé. Értelemszerűen a
könyvelését ezek analógiájára alakítanám ki. A pénzügyileg fejlett Nagy-Britanniában a kriptopénzeket
az utóbbi kategóriába sorolják, méghozzá külföldi devizaként.

A befektetési célból vásárolt aranyat a magyar számvitel szerint jelenleg áruként kell felvenni a
vásárolt készletek közé. Hogy miért nem a befektetett eszközök közé? Azért, mert nem felel meg a
fogalomnak, ugyanis nem az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan (minimum
egy éven túl) szolgálja. Igen, erről is lehetne vitatkozni.

Adózási kérdések

A gazdálkodó szervezetek szempontjából a kriptopénz tranzakciók utáni adózása talán egyszerűbb,

mint a számviteli kezelésük. Azonban specifikus adójogszabályok itt sem állnak még
rendelkezésünkre.

Társasági adó

A gondolkodást elindító példánál, amikor a vállalkozásod pénzének egy részét bitcoinra váltod, nem
keletkezik adókötelezettség, mivel azon az értéken tartod nyilván a bitcoint, amin megvetted, azaz
nincs nyereség. Ha később úgy döntesz, hogy egy magasabb áron eladod, akkor már a társaságiadó-
alapod része lesz. A társaságiadó-alap után 9 százalékos társasági adót kell fizetned. Továbbá az
ügyletekről részletes nyilvántartást szükséges vezetned.

Iparűzési adó

Ez eddig világos. De terheli-e vajon iparűzési adó? Konzervatívan gondolkozva terhelheti, de

jogszabály erre sincs még.

Általános forgalmi adó

Az Európai Unió a társasági adóra vonatkozó szabályok meghatározását a tagállamok hatáskörébe

utalja, míg a hozzáadottérték-adóról (magyarul az áfáról) egy EU-irányelv rendelkezik, amelyet a
tagállamoknak be kell építeniük a jogrendjükbe.

Az Európai Bíróság 2015-ben egy konkrét ügy kapcsán azzal a kérdéssel szembesült, hogy azokat a
hagyományos devizák bitcoin virtuális devizára való át- és visszaváltását képező ügyleteket,
amelyeket egy svéd magánszemély egy társaságon keresztül kíván végezni, terheli-e
hozzáadottérték-adó. Az Európai Bíróság ebben az ügyben (C-264/14 ügyszám) a bitcoin
hagyományos devizára váltását ellenérték fejében végzett szolgáltatásnyújtásnakminősítette
és áfamentes ügyletnek tekintette.

Ha viszont a kriptopénzt nem tekintjük pénzeszköznek, akkor amikor bitcoinnal

fizetünk,barterügylet és ezáltal áfafizetési kötelezettség is keletkezik. A barterügyletben az egyik fél
szolgáltatásának ellenértéke a másik fél által nyújtott szolgáltatás, nem a pénzben szolgáltatott
ellenérték. Ilyen esetben mind a szolgáltatás, mind az ellenszolgáltatás kiszámlázandó és áfaköteles.

Csavarjunk a dolgon még egyet: Ha a befektetési arany módjára kezelnénk a kriptopénzeket, akkor
eladáskor a bevétel árbevétel lesz, és vele szemben a bekerülési érték mint ráfordítás az eladott áruk
beszerzési értéke soron jelenne meg. A kettő különbözete a profit (nyereség vagy veszteség), amely
a céged társaságiadó-alapjába kerülve 9 százalékos társasági adóval adózna. A befektetési arany
kereskedelme áfamentes.

Összefoglalva: Egy ennyire hiányos jogszabályi környezetben kérdéses, hogyan állapítana meg az
adóhatóság bármilyen szabálytalanságot, de az is kérdéses, hogy vállalkozóként hogyan tudnánk
megnyugtató módon könyvelni kriptobefektetéseinket. A kriptopénzek iránti ugrásszerű érdeklődést
látva bízom benne, hogy a jogszabályalkotók minél hamarabb tisztázzák a fenti kérdéseket, és
jogkövető magánszemélyként vagy vállalkozóként is megnyílik előttünk a kriptobefektetések izgalmas
világa.

Remélem, a fenti gondolataimmal sikerül hozzájárulnom vállalkozásod 2021-es sikeréhez. Szeretném

hangsúlyozni, hogy a cikkben csupán általánosságban írom le a véleményemet egy olyan témáról,
ami mostanában sokakat foglalkoztat. Az, hogy a te vállalkozásodra miként alkalmazhatók a
megállapításaim, függ a céged általam nem ismert helyzetétől. Ezért kérlek, hogy a cikk tartalmát ne
tekintsd konkrét tanácsadásnak.

Természetesen ahány cég, annyiféle probléma merülhet fel bármely más témakörben is. Ha kérdésed
van a pénzügyeid menedzselésével kapcsolatban, vagy szeretnéd, hogy segítsek más gazdasági
kérdésben, például egy megalapozott és megvalósítható üzleti terv elkészítésében akár a 2021-re,
akár a következő 3 évre, keress meg a blogom Kapcsolat oldalán található elérhetőségemen, vagy
látogass el a hofernoemi.hu oldalra, ahol részletesebben is megismerheted a szolgáltatásaimat.