Döntsd el, hogy melyik feladatot választod a kettő közül!

1. Olvasd el a feladatot, még egyszer és még egyszer... Hasznos, ha aláhúzod

magadnak, hogy MILYEN SZEMPONTOT emel ki a feladat (pl.
elbeszéléstechnika? műfaji jellegzetességek? motívum? ) VÉGIG ERRE
KONCENTRÁLJ!
2. Többször és igen alaposan olvasd el az irodalmi művet (novellát vagy verse(ke)t)!
Jelöld meg magadnak azokat a részeket, amelyek a feladatban kiemelt
szempontok kifejtéséhez a leginkább fontosnak tűnnek!
3. A VÁZLAT hasznos lehet. Így elkerülheted a csapongást, az aránytalanul rövid
vagy hosszú bekezdéseket, a tématartás fegyelmezettebb lesz.
4. NE HELYETTESÍTSD AZ ELEMZÉST TARTALOMÍRÁSSAL! Epikus alkotás
(novella) esetén igen röviden összefoglalhatod a történetet, de ez ne haladja meg
az egy bekezdést. Lírai alkotást semmiképpen ne fordíts prózára!
5. Idézd fel magadban az irodalmi terminológiát. Használd a tanult
szakkifejezéseket!
6. Tartsd szem előtt az elemző szövegalkotásról tanultakat:

 A bevezetés valóban felvezetés legyen (pl. a korszak, a téma, a műfaj tágabb

megközelítése). Ha jól ismered a szerzőt, írhatsz róla is, de ne életrajzot (sokkal
inkább az irodalomban betöltött szerepét foglald össze, vagy azt az életszakaszt,
amely szorosan kapcsolódik a alkotáshoz).
 A tárgyalás legalább 4-5 bekezdésből álljon (új szempont, új bekezdés). Itt
részletezd a feladatban kiemelt fő elemzési szempontokat. Meglátásaidat támaszd
alá a szövegből vett idézetekkel!
 Befejezés: szakadj el a „nekem tetszett/nem tetszett sémáktól. Elegánsabb
megoldás, ha hivatkozol rokon alkotásokra, vagy olyan szempontból közelíted
meg az alkotást, hogy mennyire fogyasztható a mai olvasó számára.