Parazitológia I. Gyakorlatok - 2017

Parazitológia I.
gyakorlatok
2017
Tartalomjegyzék
1. Bevezető alapfogalmak, protozoológiai diagnosztika 3
1.1. Bevezető alapfogalmak 3
1.2. Protozoológiai diagnosztika 4
2. Trypanosomosis, Leishmaniosis, Giardiosis, Trichomonosis, Histomonosis 5
2.1. Trypanosomosis (tenyészbénaság) 5
2.2. Leishmaniosis 5
2.3. Giardiosis 6
2.4. Trichomonosis 6
2.5. Histomonosis 7
3. Coccidiumok vizsgálata, házityúk és a lúd coccidiosisa 9
3.1. Coccidiumok vizsgálata 9
3.2. A házityúk coccidiosisa 9
3.3. A lúd coccidiosisa 10
4. A szarvasmarha, a nyúl, a sertés és a ragadozók coccidiosisa 11
4.1. A szarvasmarha coccidiosisa 11
4.2. A nyúl coccidiosisa 11
4.3. A sertés coccidiosisa 12
4.4. A ragadozók coccidiosisa 13
5. Cryptosporidiosis, toxoplasmosis, a szarvasmarha besnoitiosisa, sarcocystiosis 14
5.1. Cryptosporidiosis 14
5.2. Toxoplasmosis 15
5.3. A szarvasmarha besnoitiosisa 17
5.4. Sarcocystiosis 18
6. A kutya hepatozoonosisa, babesiosis, theileriosisa, encephalitozoonosis 19
6.1. Hepatozoonosis 19
6.2. Babesiois 19
6.3. Theileriosis 20
2017 Kerek Ádám
6.4. Encephalitozoonosis 21
7. Külső élősködők vizsgálata, tetvek, bolhák 23
7.1. Külső élősködők vizsgálata 23
7.2. Tetvek 23
7.3. Bolhák25
8. Poloskák, alombogár, szúnyogok, bögölyök, cecelegyek, kullancslegyek 27
8.1. Poloskák 27
8.2. Alombogár 27
8.3. Szúnyogok 28
8.4. Bögölyök 31
8.5. Cecelegyek 32
8.6. Kullancslegyek 33
9. Igazi legyek, myasisok 34
9.1. Állattartó telepeken gyakoribb légyfajok 34
9.2. Legelői környezetben gyakoribb légyfajok 35
9.3. A legyek elleni védekezés szempontjai és lehetőségei 36
9.4. Légylárva fertőzöttség (myiasis) 37
9.5. Traumás vagy sebmyiasis 37
9.6. Bagócslegyek okozta myiasisok 38
10. A rühatkák 43
11. Szőrtüszőatkák, óvantagok, kullancsok, ragadozóatkák, madártetűatka 46
11.1. Szőrtüszőatkák 46
11.2. Óvantagok 47
11.3. Kullancsok 48
11.4. Ragadozóatkák 50
11.5. Madártetűatka 51
2
2017 Kerek Ádám
1. Bevezető alapfogalmak, protozoológiai diagnosztika

1.1. Bevezető alapfogalmak
 parazitizmus: az egyik résztvevő (parazita) egy másik faj egyedét (gazda) élettérként
és táplálékforrásként használja (van immunválasz, de nem elég hatásos, vakcina nincs)
 parazita: olyan élőlény, amelyik egy másik kárát okozza, legalább a másik faj egyik
génjétől függ, mindig fertőzésről beszélünk (soha nem betegségről)
 parazitológia: a parazitizmus jelenségeit vizsgáló tudomány
 állatorvosi parazitológia: morfológiai, biológiai, molekuláris biológiai, biokémiai,
immunológiai, gyógyszertani, kórbonctani ismeretek alapján a gazdára kifejtett
kártételt vizsgálja
 parazitoid: elpusztítja a gazdaszervezetet
 hiperparazita: élősködő élősködője
 végleges gazda: ahol bejeződik a fejlődése és ivarosan szaporodik
o bélcoccidiosist okozó leichnaemia fajok (ovocysta, ivari produktum kijutása)
o májmételyek az epeutakban kifejlettek, bélsárban peték
 közti gazda: fejlődéséhez kell egy vagy több köztigazda
o májmétely indirekt fejlődése: ha ez nincs, akkor nem képes fertőzni (törpeiszapcsiga)
o galandférgek
 paratenikus gazda: nincs szüksége közti gazdára, de járványtani szempontból fontos, nincs
fejlődés, vivőgazdának is nevezik
o orsóférgek kutyáknál (placentán, tejen át, rágcsálón át)
 accidentalis (alkalmi) gazda: ha kivételesen telepszik meg egy gazdafajban
 obligát parazita: közti gazdás
 fakultatív parazita: paratenikus gazdás
 monoxen: direkt fejlődésű, bejut a gazdaszervezetbe és fertőz
 heteroxen: indirekt fejlődésű, kell köztigazda, ott fejlődik, majd a végleges gazdába jut
 Fejlődés:
o 1. szakasz: embrionális (zigótából első stádiumú lárva)
o 2. szakasz: postembrionális fejlődés
 első szakasza: eléri a fertőzőképes stádiumot (monoxen a külvilágban,
heteroxen a köztigazdában)
 második szakasza: amikor a fertőző alak bejut a gazda szervezetbe
o praepatens idő: végleges gazda fertőzésétől az első ivaros alak megjelenéséig
(ugyanolyan hosszú vagy hosszabb)
o patens idő: amíg ki tudom mutatni a fertőzöttséget a gazdaszervezetben
 Fertőződések:
3
2017 Kerek Ádám
o ektoparaziták: direkt: rákerül, egész életét ott tölti (stacioner), könnyebb védekezés
ellene, rászáll, elhagyja: szárnyasok (időszakos, temporer), petéket rak, befúrja magát
o endoparaziták: szájon át (per os), intrauterin, transplacentarisan, lactogen
(galactogen, kolosztrálisan), iatrogén, vér vagy transzplantálisan, inhalációs,
vektorokkal (kullancs, bolha, tetvek, böglyök)
 fertőzöttség extenzitása: nyájat, ménest vizsgálunk és megállapítjuk, hogy hány %-a fertőzött
 fertőzöttség intenzitása: boncolás során hány parazita van benne
1.2. Protozoológiai diagnosztika
 morfológiai felismerés: szaporító képlet vagy kifejlett formáit detektáljuk
 izolálni vagy dúsítani kell őket
 kimutatás: antigének, toxinok, enzimek, nukleinsavak, antitestek, sejtes immunitás
 diagnózis felállítása:
o kórelőzmény (anamnesis): mindent megkérdezünk
o miből gondolja azt, hogy férges az állat
o mintát kell vennem, tárolnom, szállítani: bélsár, szőr, bolha kifésülése, vér
(kutya szívférgessége), kittek
o molekuláris és szerológiai vizsgálatok
 a vér vizsgálata: friss vagy alvadásában gátolt (EDTA), extracelluláris paraziták a
vérplazmában, intracelluláris a sejtekben
o natív vérvizsgálat: mozgó paraziták, buffy coat rétegből a minta
o vérkenet vizsgálat: 70 %-os etanollal/metanollal rögzítjük, festjük
o vastagcsepp vizsgálat: egy csepp vér, megszárít, hemoglobin kioldás, leönt, fixál
o mikrofilária vizsgálata hemolízissel: fonálférgek, hemolízis, ülepítés, centrifuga
o Trypanosoma, Leishmania, Babesia, Theileria, Dirofilaria, Setaria
 a váladékok vizsgálata: testnyílások, punctio
o közvetlen: fiziológiás sóoldattal hígítunk, centrifuga, üledék
o tenyésztéses: nyálkahártyák felületén élőket
o Trichomonas, Histomonas, Capillaria, Metastrongyloidia, Echinococcus, Oestrus
 a vizelet vizsgálata: katéterrel vesszük, centrifugálás
 a bélsár vizsgálata: mintavétel (egyedi, mennyiség, min. állomány 10 %-ából,
nejlonzacskóba), szabad szemmel, szedimentációs, (10x víz, teaszűrő, dekantálás, pipetta),
flotáció (felszíndúsítás, centrifugálás, festék és habzásgátló, üvegbot), Breza-oldat
(keserűsó és fixiírsó), Sheather-féle oldat (fenol/formalin és cukoroldat), lárvaizolálás,
lárvakeltetés, kvantitatív (lárvaszámlálás, peteszámlálás)
 belső szervek vizsgálata: emésztőcső, parenchymás szervek, vázizomzat
 kültakaró vizsgálata: szőr, toll, bőrkaparék
 férgek vizsgálata és preparálása: hígításos féregszámlálás (50-70 %-os etanolos rögzítés)
 mikroszkópos mérés: objektív mikrométer, mérőokulár
4
2017 Kerek Ádám
 immunológiai és molekuláris technikák: immunfluoreszcencia, (immun) hisztokémia, ELISA,

PCR, haemagglutináció, komplementum-kötési reakció, Western-blot, celluláris próbák
5
2017 Kerek Ádám
2. Trypanosomosis, Leishmaniosis, Giardiosis, Trichomonosis, Histomonosis

2.1. Trypanosomosis (tenyészbénaság)
 Trypanosoma brucei equiperdum: nagy sejtmagvú, 16-35 µm hosszú, trypomastigota
formában fordul elő az intercelluláris folyadékban, ritkábban a vérben, taxonómiailag a
ciklikus salivaria-k közé tartozik, de monomorf állapotban van minden gazdájában
 venereálisan terjed, ellés során a csikóra is, galaktogén úton is
 környezet vizsgálata: külvilágon gyorsan elpusztul, ezért csak venereálisan terjed
 gazda vizsgálata: tünetek nélkül is potenciálisan fertőzöttnek tekintjük az enzootiás
területről vásárolt és ideiglenesen behozott lovakat, szamarakat, öszvéreket
 általános tünetek: pár hónapos lappangás, láz, duzzadt nyirokcsomók, anaemia, hasi
és végtag oedema, kóros lesoványodás, keratitis, könnyezés
 jellemző tünetek:
o nemi szervek: mucosa hyperaemia, savós duzzanata, miliáris göböcskék,
kifekélyesednek, pigment-hiányosan regenerálódnak, genitáliák bőre duzzadt
o szőrös bőrfelületek: csalánkiütésszerű beszűrődések, tallérfoltok, eltűnnek,
majd pár nap múlva máshol megjelennek, az adott terület másképpen izzad
o idegek károsodása: bőr hyper majd anaesthesiája, ataxia és paralysis a hátsó
végtagokon, nem tud fedezni, keresztgyengeség, elfekvés, decubitus, facialis
bénulás, leggyakrabban tüdőoedemaban hullik el
 kórbonctani elváltozások: kereszttájéki gerincvelő elfajulása és elszíneződése,
ivarszervek körül zselatinszerű infiltráció, lép és máj sorvadás, fibrinkiválások,
végtagok idegeinek atrophiája
 laboratóriumi kimutatások:
o élő vizsgálat: sötétlátóteres, fáziskontraszt, diff. interf. kontraszt
mikroszkópok, metilénkék megfesti őket, akridin narancs (UV fényben)
o friss, alvadásban gátolt vércsepp: buffy coat rétegben
o szöveti folyadék vagy vérből: Giemsa festés, akridin narancs festés
o bőrkaparék nedvéből: tallérfoltok területéről
o keringő ellenanyagok: 3 hetes időközzel elvégzett komplementkötési próba
o PCR: nukleinsavát, vér vagy szövetmintából
o laboratóriumi állatoltás: ló, egér, nyúl (SC)
2.2. Leishmaniosis
 Leishmania infantum: emlősökben amastigota (ostor nélkül) makrophágok,
monociták, bőrbeli Langerhans sejtekben (MPS rendszer), lepkeszúnyogokba kerülve
promastigota stádiumba kerül (unduláló membrán nincs), középbelében szaporodik,
majd vérszívás során regurgiálja az új emlősbe, zoonotikus, intracellularisan,
promastigoták cseppalakúak, sokszor csillagalakba rendeződnek
 a környezet vizsgálata: Phlebotominae alacsaládja a lepkeszúnyogoknak
6
2017 Kerek Ádám
 a gazda vizsgálata: róka, macska, nyúl, patkány tünetmentes rezervoár, kutyában

szintén tünetmentes, de a cutan és visceralis forma jellegzetes tünetei megjelenhetnek,
lappangási idő 3 hónaptól 7 évig
o idült bőrleishmaniosis: alopecia, hyperkeratosis, seborrhhea, fekélyek,
miliáris göbök
o idült visceralis forma: láz, étvágytalanság, anaemia, lesoványodás,
veseelégtelenségben való elhullás
 kórbonctani elváltozások: bőrtünetek mellett akár zsigeri elváltozások, nyirokcsomó,
lép megnagyobbodás, májduzzanat, vesegyulladás
o bőrfekély kaparék, centrifugált vér fehérvérsejt kenet
o aspirációs biopsziás minták nyirokcsomóból, lépből, májból
o PCR: nukleinsav
o bőrpróba: késői típusú túlérzékenységi reakció (cutan forma)
o ellenanyag detektálás: visceralis forma
2.3. Giardiosis
 Giardia duodenalis: kettéosztódással szaporodó egysejtű („sensu lato”),
keresztfertősé előfordul, ezért zoonosis, trophozoita, 11-17 µm, lapos csepp alakú,
legtöbb szerve páros (2 sejtmag, 8 ostor, 2 merevítő tengelyfonál, 2 mediális test),
ventralisan vese alakú tapadógödör, külvilágra kerülve hypobiotikus állapota a cysta
 környezet vizsgálata: bélsárral ürülő cysták, felszíni vizek
 gazda vizsgálata: néhány hetes lappangás, kutyában hasmenés, hányás, étvágytalanság,
hasi fájdalom, borjakban és bárányokban kénhidrogén szagú böfögés, anaemia
 kórbonctani elváltozások: hurutos vékonybélgyulladás, epehólyag gyulladás,
kehelysejtek vakuolizáltsága, hyperplasia, hámleválás, bélbolyhok sorvadása
 laboratóriumi vizsgálata:
o frissen vékonybél nyálkahártya: kaparék
o friss híg bélsár: heveny hasmenés esetén
o Giemsa festés: citoplazmája halvány szürkéslila, magja lilás, cysták nem festődnek
o Cysták bélsárkenetben: nem festődik szövettanilag
o Cysták: vizes szuszpenzióban leülepednek, jóddal láthatók
o ELISA: koproantigéneket, nukleinsavakat PCR
o differenciál diagnosis: Chilomastix, Hexamita, Spironucleus, Octomitus, Retortoamonas
2.4. Trichomonosis
 Trirtichomonas foetus: szarvasmarha nemi szerveinek nyálkahártyáján, ivarutak
gyulladását okozza. Kettéosztódással szaporodó, hulló vízcsepp alakú, 3 különálló
ostora van (tompa végén és kinetoplastokból áll). Vonagló mozgással halad. Ellenkező
irányba futó, az unduláló membránnal a sejt felületéhez támasztott ostor, amely a
hegyes végén szabad ostor formájában végződik. Axostyl húzódik (sejmag és egyetlen
7
2017 Kerek Ádám
Golgi készülék, a parabasalis test kapcsolódik). Hidrogenosomák vannak neki, amik

ATP-t termelnek, mert a mitokondriumai másodlagosan visszafejlődtek.
 környezet vizsgálata: nem életképes a környezetben
 gazda vizsgálata: bikák hurutos, gennyes praeputium gyulladás, penis nyh. kipirul és
vérzékeny göbök jelennek meg. Tehenek visszaivarzanak (korai vetélés) és anoestrus
is kialakulhat.
 kórbonctani elváltozások: bűzös, vetélt magzat és burkai, sápadt chorionon
szürkéssárga, elfolyósodó göbök, magzatvízből és a cotyledonokból kimutathatók.
Mumifikáció is előfordulhat. Magzatburok retenció, idült gennyes endometritis.
 laboratóriumi vizsgálat: bikákat rendszeresen szűrik, szaklabor végezheti
o hüvelyváladék, méhöblítés, tasaköblítés, ondó, vetélt magzat: mikroszkópos
o in vitro tenyésztés: levestenyészet
o ondó: spermiumok elpusztulása után (6 óra 37 °C) mozgásukról észrevehető
o Giemsa festés: kenet, ostorok száma
 Trichomonas gallinae: galambfélék begyének nyálkahártyáján él, sok madárfajt képs
megbetegíteni. Kettéosztódással szaporodó, citrom alakú, egyik végén kinetosomából
4 különálló ostora van, ezek tövéből indul ki, a sejt 2/3-ig érő, unduláló membránnal a
sejt felüeltéhez támasztott ostor. Axostyl a nagy sejtmaghoz tapad (1/5-el túlér),
rángatózik. Megnyúlt parabasalis test, hidrogenosomák. Begytejjel fertőzik utódaikat
vagy egy itatót, etetőt használó állatok egymást
 környezet vizsgálata: rövid
 gazda vizsgálata: gubbasztás, evés-ivás beszüntetése, hirtelen elhullás, orrnyílásokban
sajtszínű váladék, az álaltok fulldokolva lélegeznek, kinyitott csőr. A begy kitágult,
petyhüdten lóg, hasmenés előfordulhat. Garatban sárgás felrakódás.
 kórbonctani elváltozások: emésztőcsőben sárgás, rétegzett szerkezetű felrakódások
(diphteroid fibrinkiválások). Májban elhalásos gócok, de nincs körkörös rajzolat.
Generalizáltan elhalások.
 laboratóriumi vizsgálat:
o szájból: fiziológiás oldattal átitatott vatta
o tárgylemez: Giemsa festés
o in vitro tenyésztés: levestáptalaj
o differenciál diagnózis: Tetratrichomonas gallinarum, Monocercomonas
gallinarum, Hexamita.
2.5. Histomonosis
 Histomonas meleagridis: földön tartott baromfifélék kórokozója, kettéosztódással
szapaorodik, ostoros formája a vakbélben, keringésbe jutva a parenchymás szervekben
szaporodik, ahol egy ostor nélküli amöboid alakot ölt, a gazda sejtjeit fagocitálja,
szervelhalást és a gazda halálát okozza. Véres bélsárral ürül, peroralisan, kloákán át
(kloáka ivás), Heterakis gallinarium fonálféreg petéibe zártan is terjedhet.
8
2017 Kerek Ádám
 környezet vizsgálata: ha a tartási hely talajából Heterakis petéket tudnak kimutatni

vagy földigilisztákat, pontenciálisan kontaminált környezet. A fonálféreg peték 1-2
évig életképesek, a giliszták több évig.
 gazda vizsgálata: idősebbek tünetmentesek lehetnek, fácán vagy házityúk helyére
pulyka vagy gyöngytyúk kerül ekkor járvány. Bágyadtság, étvágytalanság,
szárnylógatás, gubbasztás. Hasmenéses bélsár kénsárga, majd véres.
Metheaemoglobinaemia.
 kórbonctani elváltozások: kitágult vakbél és diphteroid álhártya borítja, lumenében
sárgás, sajtos fibrinváladék. A májban elhalásos gócok, koncentrikus gyűrűkkel
(térképszerű elhalás). Generalizált forma: gyulladásos, elhalásos gócok a tüdőben,
lépben, vesében, csontvelőben.
 laboratóriumi vizsgálat:
o élő natív: a szervek elhalásainak széléről vett friss kaparék
o PAS reakció vagy Grocott-ezüstimpegráció: amöboid formák
o nukleinsav detektálás
o differenciál diagnózis: Parahistomonas wenrichi, Monocercomonas,
Dientamoeba, Cochlosoma, Hexamita
9
2017 Kerek Ádám
3. Coccidiumok vizsgálata, házityúk és a lúd coccidiosisa

3.1. Coccidiumok vizsgálata
 intracelluláris paraziták
 ivarosan és ivartalan úton is szaporodnak
 nemzedékváltással (heterogoniával) közti gazda nélkül, egyesek azzal fejlődnek
 hámsejtekkel bélelt üregrendszerekeben vagy vérsejtekben élnek
 homoxen – köztigazda nélkül fejlődő – kokcidiumokról lesz szó
 oocystát hoznak létre, közvetlenül fejlődnek
 ivartalan formájuk a schizogónia vagy merogónia (anyasejt magjának többszörös
mitotikus osztódása)
 a gazdák szöveteiben többsejtű, tartós cystákat nem képeznek
 Eimeria:
o oocysta sporulálódása során 4 sporocystát, azok mindegyikében 2-2 sporozoitát képez
o ragadozóknak nincs, szerv- és szövetspecifikusak
o oocystáik körte alakúak, kupak a végén lévő nyíláson (micropyle), jódos festés
o a sporocysta végén is van egy kupakocska (Stieda-test)
o elsőrendű maradéktest, másodrendű maradéktest
o a sporozoita a fertőző alak, oocystát veszik fel szájon át
o a fénytörő testek tartaléktápanyagok
o hámsejtféleségbe furakodnak, maguk körül parazitophor vacuolumban
trophozoitává formálódnak, majd ez jóval nagyobb schizontává nő, ez
schizogóniává alakul, majd merozoitává osztódik
o a merozoiták ivarsejt prekurzorokat, gamontákat képeznek: hím
microgamonta (2 ostor), női macrogamonta
o az oocystákat 2 %-os kálium-bikromát oldatban sporuláltatják
3.2. A házityúk coccidiosisa
 morfológia és életciklus: 7 Eimaria faj, egyedül az Eimaria maxima (30 µm) lesz
elkülöníthető a többitől (15-25 µm), nincs micropyle és maradéktest sem, 2-4 nemzedékes
schizogónia, majd gamonták, a bélsárban egy héten belül megjelennek az oocysták
 a környezet vizsgálata: alom, talaj, bélsár, fertőtlenített padozat, fogékony (sentinel) állatok
behelyezésével (fertőzésmentes naposcsibe)
 a gazda vizsgálata: bágyadtság, gubbasztás, tollborzolás, étvágytalanság
o legpatogénebb: Eimaria tenella, Eimaria necatrix, Eimaria brunetti (véres
hasmenés)
o enyhébb: Eimaria maxima, Eimaria acervulina (vízszerű hasmenés)
 kórbonctani elváltozások: a fejlődésük predilekciós helye szerinti elkülönítés
o Eimaria tenella: caecum (nehezen alvadó véres tartalom)
10
2017 Kerek Ádám
o Eimaria necatrix: jejunum (híg, véres nyálkás tartalom)

o Eimaria brunetti: colon és rectum (kruppos gyulladás)
o Eimaria maxima: jejunum (nyálkás, vérpettyes tartalom)
o Eimaria acervulina: duodenum és a jejunum proximális vége (nyálkás, vörhenyes)
o Eimaria mitis: jejunum distalis része és ileum (bélfalvastagodás, fehéres foltok)
o Eimaria praecox: duodenum és a jejunum proximális vége (nyálkás)
 szövettani metszetek: schizonta, macro- és microgamonta, oocysta felismerhető,
hemotoxilin-eozin festéssel a schizonták basophil, bennük a megnyúlt lilás merozoiták, a
gamonták acidophilabbak, az oocysta teljesen kifejlődve nem festődik meg (Ziehl-Neelsen),
véres béltartalomból készített kenetben Giemsa-festéssel még a merozoiták
 laboratóriumi kimutatásuk:
o bélsárból flotációval az oocysták
o elhullott állatokban a kórbonctani elváltozás helye és jellege alapján
o kísérleti állatfertőzés
o szubklinikai fertőzöttség esetén elhullott egyedek bélsarából az oocystákat
3.3. A lúd coccidiosisa
 bélkokcidióizis:
o morfológia és életciklus:
 Eimaria anseris: csúcsos tojás alak
 Eimaria nocens: ovális, vastagfalú
 Eimaria kotlani: vékonyabb falú, hámsejt magjában kezd fejlődni, majd a
propriában
o a környezet vizsgálata: szabadtartás esetén, Isospora (2 sporocysta), Tyzzeria fajok
(nincs sporocysta)
o a gazda vizsgálata: gyengeség, ingadozó járás, polydipsia, étvágytalanság
o kórbonctani elváltozások:
 Eimeria anseris: a jejunum aboralis szakasza és az ileum kitágult, híg,
barnásvörös tartalom, diphteroid álhártya a necrotikus és vérzéses nyálkahártyán
 Eimeria nocens: az ileum nyálkahártyájában fejlődik
 Eimaria kotlani: vakbél, rectum, kloáka falában
o laboratóriumi kimutatás:
 nagyüzemileg ritka, mindig az elhullott állatot vizsgáljuk, háztáji bélsárvizsgálat
 vesekokcidiózis:
o morfológiája és életciklusa: Eimaria truncata, vékonyfalú, lecsapott csúcsú,
vesecsatornácskák köbhámsejtjeiben
o a környezet vizsgálata: nem marad fent
o a gazda vizsgálata: enterális és idegrendszeri tünetek, étvágytalanság, hasmenés,
gyengeség, bénulás, mozgászavar, ingadozó járás, elhullás
11
2017 Kerek Ádám
o kórbonctani elváltozások: duzzadt, halvány vesék, kölesnyi fehér gócok és fehér csíkok
o laboratóriumi kimutatás: nagyüzemben ritka, háztáji bélsárvizsgálat
12
2017 Kerek Ádám
4. A szarvasmarha, a nyúl, a sertés és a ragadozók coccidiosisa

4.1. A szarvasmarha coccidiosisa
 morfológia és életciklus: többségük elkülöníthető egymástól, 2 schizogóniás nemzedék, a
globidiumok a bélboholy centrális nyirok-kapillárisainak endotheljében fejlődnek a propriában
o Eimaria bovis: vékony- és vastagbél, 200-300 µ (macro-schizonta/meronta/globidium)
o Eimaria zuernii: vékony- és vastagbél 200-300 µ (macro-schizonta/meronta/globidium)
o Eimari auburnensis: vékonybél, 200-300 µ (macro-schizonta/meronta/globidium)
o Eimaria alabamensis: mindkét generáció kis schizona
o Eimaria ellipsoidalis: mindkét generáció kis schizona
 a környezet vizsgálata: alom, talaj, bélsár, viszont kis részük sporulálódik csak, többi elpusztul
 a gazda vizsgálata: az első kettő nagy patogenitású, véres vakbél- és vastagbélgyulladást
okoznak, többiek hurutos bélgyulladást okoznak
o bágyadtság, étvágytalanság, szomjúság, láz, bűzös hasmenés
o elhúzódva kondícióromlás, exsiccosis, anaemia, kachexia, tenesmus miatti végbélelőesés
o súlyos fertőzöttség esetén tetánia, opisthotonus, nystagmus
 kórbonctani elváltozások: hurutos, diphteroid gyulladás, elhalások, nyh. ödémás
megvastagodása, erosiók, apró vérzések a globidiumok fehér pontocskaként láthatók,
metszetekben a globidiumok nagy basophil festődésű, kerekded, szemcsés képletek, gamonták
pirosas szikanyaggal kitöltött képletek
 laboratóriumi kimutatás:
o ürült bélsár oocyta tartalma (McMaster-kamra), flotálódnak
o méret, szín, falszerkezet, E.zuernii nincs mycropile, E.bovisnak van
o rektális kaparékból merozooiták
o nehézkes boncolás, ezért oocysta mesterséges sporuláltatás (2-3 % kálium-bikromát)
4.2. A nyúl coccidiosisa
 bélkokcidiózis:
o morfológia és életciklus: oocyta alakja, micropyle szélessége, elsőrendű maradéktest
megléte, hiánya alapján elkülöníthetők
 Eimaria intestinalis: vékonybél
 Eimaria irresidua: vékonybél
 Eimaria magna: vékonybél, jellemző schizonta fészek
 Eimaria flavescens: vastagbél
 Eimaria piriformis: vastagbél
o a környezet vizsgálata: sokáig életképesek
o a gazda vizsgálata: hasmenés, vízivás, lesoványodás, étvágytalanság
o kórbonctani elváltozások: E.intestinaslis és flvescens legpatogénebb, heveny vérzéses
bélgyulladás, többiek hurutos gyulladás
13
2017 Kerek Ádám
 ürült bélsár, morfológiai jegyek
 elhullott egyek kórbonctani, szövettani elváltozások
 májkokcidiózis:
 Eimaria stiedai: epefesték gyakran sárgára festi a falukat, bélfalon
keresztülhatolva a portális keringésen át jut a májba, epeerek hámjába hatol és 5
egymást követő nemzedékváltás jellemző, indukálja a hám proliferációját, a máj
parenchyma elnyomódását, cirrocisát okozza
o a környezet vizsgálata: bélsárból flotációval
o a gazda vizsgálata: 1-2 hónapos nyulak főleg, 12 napos lappangási idő, étvágytalanság,
felfúvódás, hasmenés vagy pont obstipáció, lesoványodás, sárgaság
o kórbonctani elváltozások: megnagyobbodott máj, szürkéssárga, tömött gócok,
kenőcsös, törmelékes tartalom nyomható ki, epehólyagban sárga tejfölszerű anyag,
szövettanilag epeeér tágulat és hámszövet burjánzás és metaplasia (egymagsoros
hengerhámból többrétegű hengerhám), oocystájuknak HE festéssel pirosas gyűrűjük
 bélsárban nehezen elkülöníthető
 elhullott állat kórbonctan, szövettan, epeváladák (látens esetben is)
4.3. A sertés coccidiosisa
 morfológia és életciklus: isosporás (2 sporocysta 4-4 sporozooitával)
o Eimaria debliecki: gyakori
o Eimaria polita: gyakori
o Eimaria scabra: gyakori
o Eimaria perminuta
o Eimaria suis
o Eimaria spinosa
o Eimaria neodebliecki
o Eimaria porci
o Isospora suis: szopós malacok hasmenése, Steida test nincs, elsőrendű maradéktest
nincs, vékony falú, tömzsin elliptikus, vékonybélben 3 gerenrációt
 a környezet vizsgálata: hetekig életképesek
 a gazda vizsgálata: 3-4 napos lappangás, 6 hetes korig fogékonyak a malacok, vízszerű,
világossárga, bűzös hasmenés
 kórbonctani elváltozások: hurutos gyulladás a vékonybélben, súlyos esetben fibrinkiválás,
kruppos-fibrines gyulladás, érett oocysta a bélsárban (2 sporocystáról azonosítható)
14
2017 Kerek Ádám
o szopós malacok bélsara, felszíndúsítás, metilénkék, savanyú fukszin (kék, piros, a

zsírcseppek festetlenek), 2 napot várni a sporulálódásig
o UV fénnyel kék autofluoreszcencia
4.4. A ragadozók coccidiosisa
 morfológia és életciklus: isosporások, köztigazda nélkül fertőz, ürülés után órákkal megindul a
sporulációjuk, elsőrendű maradéktest és Stieda test nincs, de másodrendű maradéktestük nagy,
koprofágia útján veszik fel, 2-3 nemzedék, heteroxen fejlődésre is képes fajok, rágcsálók máj
és nyirokcsomók fagocitáinak parasitophor vakuolumaiba bezárva hypobiotikus állapotban
o Isospora canis: kutya
o Isospora ohioensis: kutya
o Isospora burrowsi: kutya
o Isospora felis: macska
o Isospora rivolta: macska
 a környezet vizsgálata: kennelek kifutójának talaja
 a gazda vizsgálata: főleg választási kor körül, idősebb állatokban a tél végén, hurutos-véres
hasmenés, elhúzódó esetben exsiccosis, anaemia
 kórbonctani elváltozások: bélnyálkahártya hurutos, ritkán vérzéses gyulladása, kaparék
o bélsárból, de a tünetek megszűnése után van jelentős oocysta ürítés
o fél napot várni érdemes a sporulálódásig
15
2017 Kerek Ádám
5. Cryptosporidiosis, toxoplasmosis, a szarvasmarha besnoitiosisa, sarcocystiosis

5.1. Cryptosporidiosis
 közelebbi rokonság az Apicomplexákkal (Gregarina)
 hámsejtek felületén képződnek, homoxen fejlődésűk, oocystájuk 10 µm-nél kisebb, benne 4
sporozoita és egy maradéktest van, kicsiny schizontájuk 8 merozoitára esik szét
 emlősök cryptosporidiosisa:
 Cryptosporidium parvum: 150 emlősfaj és ember vékonybeléből
 Cryptosporidium muris: rágcsáló, kérődző, ragadozók gyomrában
 aerogén vagy vízzel jut a szervezetbe, a sporozoita a hámsejtek felületén, a
mikrobolyhok között tapad meg és a sejthártya két rétegében körülnövi
 intracellulárisan, de nem süllyed a citoplazmába (extra-citoplazmálisan), egy
folyadékkal teli üregben (parazitophor vacuolum)
 2-3 schizogóniás nemzedék, majd ugyanott gametogónia
 már a bélben sporulálódik
 a vastagabb burkúak a környezetbe jutnak, de minden ötödik vékonyabb burkú
és felnyílik, mielőtt elhagyná a gazdát, újrafertőz
 tehát folyamatos endogén ciklusa van, néhány napos prepatens után több hetes
patens időszak
o a környezet vizsgálata: zoonotikus, felszíni, vezetékes víz és trágyából kimutatás,
baktériumszűrőn szűrik, majd fluoreszkáló festékkel jelzett immunsavóval öntik le, UV
fényben világító oocysta (direkt fluoreszcencia), DNS kimutatás is van (LAMP)
o a gazda vizsgálata: 2-4 napig tartó, ritkán perzisztáló hasmenés, láz, étvágytalanság,
folyadékvesztés, a hasmenéses bélsár pasztaszerű, bűzös, agyag vagy kénsárga, néha
vércsíkos vagy nyálkacafatos
o kórbonctani elváltozások:
 Cryptosporidium parvum: distalis jejunum, ileum hurutos bélgyulladása,
immunkompromittált gazdákban hasnyálmirigy, máj és tüdőgyulladás is
 Cryptosporidium muris: kérődzőkben az abomasum nyálkahártyájának
hyperplasiáját okozza
 szövettanilag bélboholy atróphia, hámproliferatio, HE festve basophil
schizonták, acidophil oocysták
 Giemsa festés is lehet, sav és alkoholálló kettős festések is
o laboratóriumi kimutatások:
 felülúszó: telített cukoroldat (Sheather-flotáló), telített konyhasóoldat, de a
zsírcseppek miatt érdemes centrifugálni, C.parvum 5 µm, C.muris 8 µm
 híg bélsár kenet: Kinyoun, Ziehl Neelsen, Köster festések (piros)
 monoklonális ellenanyagokkal borított felszínű vörösvérsejtek: oocysták
jelenlétében agglutinálódnak (fordított passzív hemagglutináció)
 koproantigének, nukleinsavak: szerológia, molekuláris biológia
16
2017 Kerek Ádám
 madarak cryptosporidiosisa:
 Cryptosporidium baileyi: ileum, vastagbél, bursa Fabricii, kloáka, trachea
hámja, főként házityúkban, 6x4 µm, 3 nemzedék
 Cryprosporidium meleagridis: bél teljes hosszában, főleg pulyka, 5x4 µm
 Cryptosporidium galli: begy, mirigyes gyomor, házityúk és díszpinty, 8x6 µm
o a környezet vizsgálata: zoonotikus, felszíni, vezetékes víz és trágyából kimutatás,
baktériumszűrőn szűrik, majd fluoreszkáló festékkel jelzett immunsavóval öntik le, UV
fényben világító oocysta (direkt fluoreszcencia), DNS kimutatás is van (LAMP)
o a gazda vizsgálata: egy állományon belül egyféle kórforma fordul elő, a C. baileyi 3
kórformát idéz elő:
 enterális forma: ileumtól disztalisan, ductus pancreatis, ductus choledochus,
enyhébb hasmenést okoz
 légzőszervi forma: conjuctiva, csillóshámmal bélelt légjáratok, légzsákok, 2-3
hétig elhúzódó szörtyögés, tüsszögés, nehezített légzés, akár elhullás
 renális forma: tünetekkel nem jár, vesetubulusok hámját és urétert károsítja,
SPF állományokban fordul elő
o kórbonctani elváltozások: a teljesen egészségesnek látszó állatokban is kimutatható a
kórokozó
 enterális forma: bélboholy atrophia, kompenzációs nyálkahártya hypertrophia,
bursa Fabricii folliculusai is
 légzőszervi forma: bronchusokban megszaporodik a nyálka,
bronchopneumonia, sacculitis, desquamatio, hám metaplasia és fibrinkiválás
 renális forma: duzzadt, halvány vese, húgysavkristályok fehér gócocskái,
köbhámsejtek pusztulása, majd hypertrophia
 lympho-histiocytás beszűrődés, lokális gyulladás
o laboratóriumi kimutatások:
 felülúszó: telített cukoroldat (Sheather-flotáló), telített konyhasóoldat, de a
zsírcseppek miatt érdemes centrifugálni
 híg bélsár kenet: Kinyoun, Ziehl Neelsen, Köster festések (piros)
 monoklonális ellenanyagokkal borított felszínű vörösvérsejtek: oocysták
jelenlétében agglutinálódnak (fordított passzív hemagglutináció)
 koproantigének, nukleinsavak: szerológia, molekuláris biológia
5.2. Toxoplasmosis
 morfológia és életciklus:
o Toxoplasma gondii: gömbölyded-elliptikus oocysta, nagyon vékonyfalú, 2 sporocystát,
4-4 sporozoitát tartalmaz
o legtöbbször növényevők veszik fel, vörösvérsejt kivételével bármilyen szövetféleségben
képesek fejlődni, gyorsan terjednek, ezért tachyzoitának nevezik, intracelluláris
17
2017 Kerek Ádám
kettéosztódás (endodyogenia), a sejt pusztulása, addig tart, amíg a gazda

immunreakciója gátat nem vet neki
o ezután parazitophot vakuolumot hoz létre, cystát képez, ugyancsak endodyogenia és
bradyzoita halmazzá osztódik
o elfogyasztja egy ragadozó, majd endodyogenia, endopolygenia, schizogónia, végül
sporulálatlan oocysta, ebben sporozoiták képződnek
 a köztigazdában lezajló fertőzöttség: akkor beszélünk köztigazdáról, ha benne csak
extraintestinálisan zajlik a tachyzoiták és bradyzoiták képződése, természetes úton fertőződnek
(környezetből felvett oocysta, más állatok húsából bradyzoitát tartalmazó szöveti cysta),
placentán keresztül a tachyzoitákkal, kivételesen tejjel is.
 a köztigazda vizsgálata: láz, nyirokcsomó duzzanat, nyugtalanság, magzat vetélés vagy korai
felszívódás
o kiskérődzők: magzat felszívódás vagy vetélés, halvaszületés, ikreknél egyik érintett
o sertés: vetélés, étvágytalanság
o ló: látási és idegrendszeri zavarok
o kutya: láz, hányás, hasmenés, idegrendszeri, légzőrendszeri, társfertőzések
o nyúl: nagyon érzékeny, láz, hasmenés, generalizálódik
o macska: extraintestinalisan láz, kölykök elpusztulnak
o ember: magzatkárosítás, első trimeszterben vetélés, agyi és szemkárosodások, speciális
esete az immunhiányos szervezetben, szem- és agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás és
halál
 kórbonctani elváltozások: fejlődési rendellenességek, parenchymás szervekben
gombostűfejnyi elhalásos gócok, placenta cotyledonjain szintén, magzat agykamráit és savós
testüregeit folyadék tágítja ki, nyirokcsomó duzzanat, gyulladás
o heveny: multifokális elhalásos gócok a nyirokcsomókban, májban, vesében, szívben,
tüdőben, agyban, kisebb erek körül lymhocytás beszűrődés (szem, agy, vese)
o idült: 20-30 napon túli fertőzés esetében szöveti cysták a parenchymás szervekben,
szívizomban és vázizomzatban, nagyon jellegzetesen elkülönülő 20-100 µm képletek,
eosinofilan festődnek, benne szemcsézettek, PAS pozitívak, főleg agyban vizsgáljuk,
híg metilénkék oldattal leöntve (kékre festődnek)
o de mindig vizsgáljuk a specifikus anyagait, direkt immunfluoreszcencia, hím egér
hasüregébe fecskendezett szervdörzselék, PCR
 laboratóriumi kimutatások: tachyzoiták és az ellenük létrejött specifikus ellenanyag
o metilékékes vagy toluidinkékes festés: liquor, fehérvérsejt, tracheaöblíték, mell- és
hasűri folyadék és izzadmány, esetleg tejben
o kísérleti állatba oltás: intraperitoniálisan egérbe, etetett macskák bélsarában
o keringő ellenanyag: Sabin-Feldman teszt (laboregéres), komplement-kötési próba
(csak humán), indirekt hemagglutináciü (kivéve sertés), indirekt fluoreszcencia
(leginkább elfogadott módszer), EIA és ELISA (IgM, IgA és IgG), IgG aviditás
o celluláris immunválasz: Fenkel-féle allergiás bőrpróba
18
2017 Kerek Ádám
 végleges gazdában lezajló fertőzöttség: macskánál köztigazdás forma, bélbeli fejlődés csak a
macskaféléknél, a macskák az igazi fenntartói és terjesztői, pontosan ugyanazon 3 módon
fertőződhetnek, mint a köztigazdák (enterálisan a bradycystát tartalmazó szöveti cysta), már a 3
napon oocystát ürít, 1-2 héten át (ellenben az oocystás fertőzés csak 20-40 nap múlva
eredményez oocysta ürítést), tachyzoitás fertőzés esetén extrém változó
 végleges gazda vizsgálata: ritkán jár tünetekkel, 3-4 napig tartó enyhe hasmenés fiatal
macskákban, egyszer a macska életében, mindig immunitás alakul ki
 kórbonctani elváltozások: enyhe hurutos és hám erosio
o felszíndúsítás: hasmenés megszűnte után maximális oocysta ürítés, savanyú fukszin, az
oocysta nem festődik
o oocysta ürítés: életükben egyszer (kivéve esetleg mesterséges fertőzés)
o immunológia: lehet, de nincs értelme
o egerek perorális fertőzése: 1-2 hét után hasűri folyadékból tachyzoita, majd
agyvelőből szöveti cysta
5.3. A szarvasmarha besnoitiosisa
o Besnoitia besnoiti: kisállatokban fejlődő, heteroxen kórokozó, valószínűleg csak
homoxen módon terjed, testi kontaktus révén
o szarvasmarha endothel sejtjeiben endodygeniával sokszorozódó, megnyúlt tachyzoiták
keletkeznek, majd több generáció után több ezer bradyzoita tartalmú cysta képződik a
bőralatti vagy nyálkahártya alatti kötőszövet sejtjeiben
o gombostűfejnyi halmazok, conjuctiván „gyöngyöket” láthatunk, vérszívó rovarokba
kijuthatnak vagy másik köztigazdára dörzsölődve
 a környezet vizsgálata: böglyök, szuronyos istállólegyek, paklincsok mechanikus átvitel
 a gazda vizsgálata:
o tünetmentes: viscerális forma, gyógyulás után akár 10 évig is hordozó
o akut: anasarca stádium, ödéma a fejen, nyakon, majd a has alján, tőgyön, hereborékon
és lábakon, majd tüdőödéma miatti nehézlégzés, orrfolyás
o krónikus: scleroderma stádium, elbutulás, bőrvastagodás, szőrhullás (bőrben a cysták)
o bikák: sterilitás (orchitis)
o tehenek: vetélés
 kórbonctani elváltozások: nyirokcsomó duzzanat, nyálkahártyákon kölesnyi, fehéres göbök, a
bőr vastag, üveggombostűfejnyi csomók tömegével, az érett cysták belseje homogén eosinophil
o bőrbiopszia
o DNS kimutatás: PCR
o vérsavó: antitestek, indirekt fluoreszcencia, ELISA, Western-blot
o Magyarországon: leölés
19
2017 Kerek Ádám
5.4. Sarcocystiosis
 morfológia és életciklus: végleges gazdában két sporocystát, azon belül 4-4 sporozoitát
tartalmú oocysta, nagyon vékonyfalú, bélsárban sporulálódik, szétesik a vastagabb falú
sporocystákra és a külvilágra kerül. A felvett sporocysta a belek falán át a vérkeringésbe jut,
érfalon kezd aszexuálisan szaporodni, 2 generációs endopolygenia, majd különféle
vérsejtekben endodyogéniával tovább szaporodik. A negyedik generáció merozoitái hatolnak
be a vázizom sejtekbe vagy idegszövetbe és ott szöveti cystát képeznek. Ott anyasejtekből
(metrocysta) endodygeniával kifli alakú cystozoiták jönnek létre. A cysták vastag falúak,
rekeszekkel tagolt, évekig megmaradnak. A végleges gazda megeszi, kiemésztődnek a
cystozoiták és a belekben gametogóniába kezdenek. Oocysta lesz, akár 4 hónapig is ürülhet.
o Sarcocystis miescheriana: sertés és kutya
o Sarcocystis tenella: juh és kutya
o Sarcocystis gigantea: macska és juh
o Sarcocystis cruzi: marhafélék és kutya
 a környezet vizsgálata: nem szokták kimutatni
o végleges gazda: nincs tünet, hetekig elhúzódik a gametogónia
o köztigazda: izomzat vagy központi idegrendszer függő, fiatal állatok fogékonyak,
alkalmi gazdákban súlyos tünetek
o Dalmeny-kór: szarvasmarha, alpaka, juh, elfekvés, láz, nyálzás, exophtalmus,
submandibularis oedema, lesoványodás, vetélés
o Sertés: láz, étvágytalanság, lesoványodás, anaemia, vetélés
o Juh: idegrendszeri tünetek, mozgásszervi zavarok (S. tenella)
o Ló: ingadozó járás, faciális bénulás, ataxia (S. neurona)
o Díszmadarak: heveny légzőszervi (S. falcatula)
o Ember: láz, izomfájás, viszketés, légszomj, nyirokcsomó duzzanat, tachycardia
 kórbonctani elváltozások:
o Dalmeny-kór esetén testszerte oedema, generalizált vérzéses diathesis (kapillárisfal
sérülése), petechiális, diffúz vérzések, vizenyő testüregekben, szívburokban, tüdőben,
izmokban, gyulladásos elhalások
o Idegrendszeri: myelo-encephalopathia, vérzéses tüdőgyulladás
o Idült: hosszúkás, fehéres tömlők a jól oxigenált izmokban, zöldes izom
o Szövettan: élő és elhalt cysták, rizsszemnyi húsdarabokat 50 %-os tejsavban áztatunk
és két üveglap között szétnyomjuk (10 %-os metilénkék vagy níluskék), a tejsav a
meszes rögöket feloldja, Giemsa festéssel a heveny elhalt állatokból merozoiták
o köztigazda vizsgálata: vérszérum vagy liquor immunoblot vizsgálata a legelfogadottabb
o nukleinsav felismerés: PCR
o végleges gazdák bélsara: sporocysták, felszíndúsítás
20
2017 Kerek Ádám
6. A kutya hepatozoonosisa, babesiosis, theileriosisa, encephalitozoonosis

6.1. Hepatozoonosis
o Hepatozoon canis: a fertőzött kullancs elfogyasztásával (akár 1 mm) veszi fel az
oocystát, ami sok sporocystát és számtalan sporozoitát tartalmaz. Az epe hatására
szabadulnak ki a sporozoiták, bélfalon át a fehérvérsejtekbe jutnak, ahol merogóniával
sokasodik ivartalan úton a szervekben. Első és második típusú merontákban nagyobb és
kisebb merozoiták képződnek, majd a vér fagocitáiban gametogóniába kezdenek. A
fertőzést követően 1 hónap múlva mutathatók ki bennük az ovális gamonták.
o A kullancs (Rhipicephalus sanguineus) veszi fel a gamontát tartalmazó sejteket és
kialakul a testüregében az oocysta. A parazitában centrális sejtmag van.
 a környezet vizsgálata:
o esetleg a kullancs mikroszkópos boncolása, benne az oocysta
o legtöbb esetben tünetmentes (kevesebb, mint 5 % fehérvérsejt fertőzött)
o heveny esetben láz, levertség, anorexia, lesoványodás, nyirokcsomó duzzanat
o krónikus esetben orrfolyás, könnyezés, csonthártyagyulladás, véres hasmenés, hányás
o általános gyulladásos elváltozások a parenchymás szervekben, csontvelőben,
nyirokcsomókban, izomatrophia, szövettanban a merozoita 50-100 µm, a cysta duplafalú
és 20 µm
o anaemia: normocytaer, normochrom
o nagyfokú leucocytosis
o Giemsa festés: vérkenetben robosztus gamonták
o szervlenyomat: második típusú gamonták, rozettaszerű merozoitákkal (lép, csontvelő)
o ellenanyag: PCR
6.2. Babesiois
o a kullancs nyálával jut be a vérbe, vörösvérsejtekben kettéosztódással aszexuálisan
sokszorozódik, néhányuk gamontává fejlődik, és ha egy kullancs felveszi, ott tüskeszerű
nyúlványos sugaras testecskékké alakul a vérsejtben, ismét többször osztódik, majd
gamétákká válnak, majd zigóta, és belső sarjadzással belőle kiméta lesz
o ezek a kiméták a bélfalon át a haemolymphába jutnak, legalább kétszer sporogóniával
sokasodnak, majd szóródnak a kullancs minden szervébe (peték, nyálmirigy)
o a vörösvérsejtekben megkülönböztetjük a 3 µm-nél kisebb illetve nagyobb babesiákat
 nagy babesia: Babesia caballi (ló) – Dermacentor fajok a vektorai, Babesia
major (szarvasmarha) – vektora a Haemophylus punctata, Babesia canis
(kutya) – vektora a Dermacentor reticulatus
21
2017 Kerek Ádám
 kis babesia: Babesia divergens (szarvasmarha) – Ixodes ricinus

o nincs diagnosztikai értéke
o jellegzetes tünetek csak heveny formában, inkább az idősebbek betegednek meg
o láz, icterus, haemoglobinuria, étvágytalanság, hasmenés vagy obstipáció, magas
szívfrekvencia, túlheveny léprepedés (akár a 3. napon elpusztul)
o kérődzők vetélése, elapasztása
o icterus, lekerekedett élű, duzzadt lép, máj- és veseelfajulás
o érfalkárosítás miatti vérzések, urémia, emésztőcső fekélyek
o hólyagban vörhenyes vizelet
o májban centrolobularis necrosis, hemosiderin lerakódás, vesében hemoglobin cylinderek,
Zenker-féle szív és izom elhalás, agyban thromboembolia
o vérből Giemsa festés
o a fertőzött vörösvérsejtek mindig könnyebbek a többinél, ezért az alvadásban gátolt
vérmintát érdemes ülepedni hagyni vagy centrifugálni, a fehérvérsejt rétegből vesszük a
mintát
o Giemsa festés: nagy babesiák hegyesszögben, a kicsik egymással szemben
o fluoreszcens festék: UV fényben világítanak
o hemolízis: lecentrifugálva a minta alján
o DNS kimutatás: PCR
o ellenanyag: szerológiai vizsgálatok
6.3. Theileriosis
o életciklusa megegyezik a babesiák fejlődésével, azzal a különbéggel, hogy a kullancs
által beoltott sporozoita nem a vörösvérsejtben, hanem főleg a lymphocytákban,
monocytákban és histiocytákban szaporodik, mint macroschizonták, majd ugyanitt,
mint microschizonták. Előbb 5-20 nagyobb schizonta, majd egyetlen, de akár 100
sejtmagot tartalmazó microschizonta lesz (pre-erythrocytaer schizogónia). A
microschizontából kirajzanak a merozoiták, akik bejutnak az erytrocytákba. Ekkor már
nem terjednek sejtről sejtre. Majd a kullancs felveszi, ott gametogónia. Kinéták,
kullancs nyálmirigyeibe jutnak. Sporogóniába kezdenek, de a petékbe nem tud bejutni.
o A macroschizontákat Koch-golyónak nevezzük. A vörösvérsejtekben lehetnek
gömbölyded, megnyúlt pálca vagy négyes (kereszt) formában.
o Theileria equi lóban, Theileria bufferi szarvasmarhában, Theileria microti
kisemlősökben
22
2017 Kerek Ádám
o kullancsfajokból
o perakut tünetek: kérődző és ló, néhány nap alatt elhullás
o akut eset: magas láz, étvágytalanság, senyvesség, elfekvés, elapasztás, vetélés
 kérődzők: nyirokcsomó, lép, végtag duzzanat, nyh apró vérzések, anaemia,
icterus, köhögés, gyors légzés, szemhéjduzzanat, cornea homály, idegrendszeri
 ló: kólikázás, vérfestékes hasmenés, anaemia, haemoglobinuria, icterus, végtag
oedema, koraellés
o idült: visszatérő láz, kachexia, icterus
o klinikai tünetek esetén elhullás
o túlheveny: splenomegalia, léprepedés (ló)
o heveny: tüdőoedema, emphysema, ascites, megnagyobbodott szervek
o krónikus: atrophysált nyirokszervek, icterus, barnás zsírszövet
o nyirokcsomó punctatum: macro- mikroschizonták
o Giemsa: vérkenet
o szerológiai módszerek
o nukleinsav: PCR
6.4. Encephalitozoonosis
o Encephalitozoon cuniculi: 1-3 µm-es spóra, háromrétegű burokkal fedett, benne
sporoplazma, sejtmag, lemezes szerkezetű poláris test és annak csúcsából kiinduló
spirális fonal. Ozmotikus nyomásra kilöki, ezzel beinjektálja a sejtmagot a
gazdasejtbe, az ott többszöri osztódással proliferálódik, sporogóniás szakaszba kezd.
Először egyszerű sporonták, majd spirális fonalas sporoblastok, végül sejtfalas spórák
lesznek, szétszóródik a testben. Agy, szem és a vese. Vizelettel is ürül.
o nem szoktuk detektálni
o idegrendszeri: nyúlban opistotonus, torticollis, görcsök, bénulás, rágcsálókat fogyasztó
kutyaféléknél ataxia, ugrálás, torticollis, körmozgás, görcsök, gyengeség, öntudatvesztés
o szemtünetek: keratitis, iridocyclitis, retinitis és vakság
o vesebetegség: szomjúság, veseelégtelenség, urémia
o csak a vesekárosodás látszik szabad szemmel, interstitialis nephritis, parenchyma
behúzódások, gödröcskék
23
2017 Kerek Ádám
o szövettanilag a központi idegrendszerben multifocalis necrosis, vesében tubulonephritis,

elhalás, PAS, Gram+, Ziehl-Neelsen festések
o jellegzetes tünetek: idegrendszeri és szemtünetek
o vizelet üledékvizsgálat: spórák kimutatása, de a baktériumokkal ne keverjük össze
o ellenanyag kimutatás: immun-tus próbával
24
2017 Kerek Ádám
7. Külső élősködők vizsgálata, tetvek, bolhák

7.1. Külső élősködők vizsgálata
 időszakos vagy állandó élősködők
 lehet tünetmentes, enyhébb vagy súlyosabb klinikai tünetek, olykor elhullás
 főként fiatal és immunszupresszált állatokat betegítenek meg
 zavarják a nyugalmat, vérvesztés, roncsolhatják a szöveteket, anyagcsere végtermékeik, vektorai
más kórokozóknak
 Ízeltlábúak (Arthropoda) törzse, hatlábúak (Hexapoda) altörzse, rovarok (Insecta) osztály:
o testük szelvényezett, 3 testtájék: fej, tor, potroh
o fej: 2 összetett szem, 2-2 csáp és tapogató, szájszerv (rágó, szívó, nyaló, szúró-szívó
szájszervek)
o tor: 3 szelvénye részben vagy teljesen összeolvad, 1-1 pár, 6 íz alkotta láb, a
szárnyasok esetén az a toron: ezek a kültakaró kitüremkedései, 2 pár általában,
kétszárnyúak (Diptera), nekik 1 pár szárnyuk van
o potroh: 12 embrionális szelvényből alakult ki, ivarfüggelékekkel, legtöbben petét raknak,
többségük fejlődése teljes átalakulás (holometamorhosis), néhányuk kifejlés
(epimorphosis)
7.2. Tetvek
 Általános:
o Phthiraptera rend, 4 alrend:
 bunkós (Amblycera) és fonalcsápúak (Ischnocera): szőr és tolltetű (rágótetű),
madaraknál
 valódi (Anoplura) vagy vérszívó tetvek
 Rhynchopthirina: csak az elefánt rágótetve (+ varacskosdisznó)
o tetvesség: phthirapterosisnak vagy pediculosisnak
o vérszívó tetvek bántalma: anoplurosisnak nevezzük
o rágótetvek bántalma: malophagosis
o Ló: Werneckiella equi és Haematopinus asnini
o Szarvasmarha: Bovicola bovis, Haematopinus eurysternus, Linognathus vituli,
Solenopotes capillatus
o Juh: Bovicola ovis, Linognathus pedalis, Linognathus ovillis, Linognatus africanus,
Linognatus stenopsis
o Kecske: Bovicola caprae, Linognathus stenopsis
o Sertés: Haematopinus suis
o Kutya: Trichodectes canis, Linognathus setosus
o Macska: Felicola subrostratus
o Nyúl: Haemodipsus ventricosus
25
2017 Kerek Ádám
o Házityúk: Menopon gallinae, Menachantus stramineus, Lipeurus caponis, Goniocotes

gallinae
o Lúd: Trinoton anserium
o Kacsa: Trinoton querquedulae, Menopon gallinae
o Pulyka: Chelopistes meleagridis, Menachantus stramineus, Menopon gallinae
o Galamb: Columbicola columbae
 Morfológia:
o testük 0,5-14 mm hosszú, dorsoventralisan lapított, szárnyatlan, ivari kétalakúság
o rágótetvek feje nagy és rágószerve jól fejlett (fej alsó részén), vérszívóké megnyúlt,
szájszervük szúró-szívó a fej elülső részén
o a bunkóscsápúaknál 4, a fonalascsápúaknál 3 vagy 5, a vérszívóaknál 8 íz alkotta a csáp
o a tor szelvényezettsége csak az amblyceráknál látszik, a madarok élősködőknél 2, a
többieknél 1 karom található a 3 pár járóláb végén
o potroh 11 szelvényből áll, végén az ivarszervek, 6 szelvény két szélén légzőnyílások
o a nymphák hasonlítanak az adultakhoz, de nincs ivarszervük
o serke: pete, hosszant ovális, 0,5-1 mm, egyik végén légzőnyílásokkal ellátott kupak
 Életmód:
o stracioner élősködők, a szőr és tolltetvek 1-2 hétig, a vérszívók 1-2 napig maradnak
életben a környezetükben
o közvetlen érintkezéssel fertőznek, legyek közvetítése
o a rágótetvek hámtörmelékkel, szövetnedvekkel, bőrmirigy váladékkal, az amblycerák
vérrel is táplálkoznak
o madaraknál tollak keratinját is, a vérszívók vérrel
o ivarosan szaporodnak, néhányuknál parthenogenesis, kifejlés, serke, 3 lárvastádium
o fejlődésük 4-6 hét, 1-5 hónapig élnek
 Klinikai tünetek:
o ősz, tél, kora tavaszi tünetek
o csökkent kondíció
o kutya, macskánál ritka a tetvesség (fiatal, beteg)
o kültakaró megritkul, nyaldossák, harapdálják magukat, dörzsölődnek
 Állategészségügyi és gazdasági jelentőségük:
o nyugtalanít, fejlődésük így lelassul, kültakaró hőszigetelése romlik, így gyakrabban
fertőződhetnek, romlik a bőr és gyapjú minősége
o vérvesztés, lovak fertőző kevésvérűségét, sertéspestist, sertéshimlőt, myxomatosist okozó
vírusokat terjeszthetnek
o kutya és macska estén: Dipylidium caninum et sexcoronatum galandférgek köztigazdái
 Kórjelzés:
26
2017 Kerek Ádám
o szabad szemmel felismerhetők, szemhéj, fülkagyló, lebernyeg

o serkék, üres serketokok
 Gyógykezelés:
o célja az eradikáció, azaz el kell pusztítani
o a serkék miatt 10-14 nap múlva újabb kezelés kell
o a makrociklikus laktonok rágótetvek ellen nem hatásosak: ivermectin, doramektin,
moxidektin, selamektin
 Védekezés:
o új állatot kezelni és csak utána a többi közé
o hajlamosító tényezőket megszüntetni
7.3. Bolhák
 Általános:
o Siphonaptera, 250 faj: Pulicidae, Ceratophyllidae család tagjai fontosak
o macskabolha: Ctenocephalides felis
 4 alfaj: felis/strongylus/damarensis Afrikában, orientalis DK-Ázsia, Indiában
o kutyabolha: Ctenocephalides canis
o emberbolha: Pulex irritans
o tyúkbolha: Ceratophyllus gallinae
o házinyúl bolhája: Spilopsyllus cuniculi
o sünbolha: Archaeopsyllus erinacei
o homoki bolha: Tunga penetrans
 Morfológia:
o 1-8 mm hosszú, oldalirányból lapítottak, szárnyatlanok, világosbarna-feketék, testükön
hátrafelé irányuló sörték, ivari kétalakúság
o elől, lefelé irányuló szúró-szívó szájszerv
o rövid, bunkószerű, 3 ízből álló csápok, maxilláris tapogatók 4 ízűek, egyszerű
fényérzékelő szemek, hiányozhatnak is vagy csökevényesek
o egy részüknél a pofa alsó határán fésű van, emberbolhánál ez nincs
o tor 3 elkülönült szelvény, 3 pár járóláb, a harmadik az ugróláb, 2-2 légzőnyílás
o potroh 10 szelvényes, hímeknél a 9-10 szelvény található sensilium (hőmérséklet,
légmozgás, vibráció), első 7 szelvényen kétoldalt 1-1 légzőnyílás
o petéjük 0,5 mm, szürkésfehér, a lábatlan lárva 13 szelvényes, rágó szájszerve
 Életmód:
o 95 %-uk emlősökön, a maradék madarakon, közelrokon fajokra átmegy
o a macska és kutyabolha stacioner, környezetben néhány nap alatt elpusztul, a kutyák
zöme macskabolhával fertőzött
o a kutya és a macska az ember, sün és házinyúl bolhájával fertőződhet
27
2017 Kerek Ádám
o teljes átalakulással fejlődnek, napi 40-50 petét rak a nőstény, peték a környezetükbe
hullanak, főleg a relatív páratartalomtól (50 % felett) függnek, 2-10 nap alatt kikelnek
o a lárvák az adultok ürülékét eszik, egy hét alatt 2x vedlenek
o 3. stádiumban pedig a nyálmirigyeikből, ún. kokont szőnek, bebábozódnak, 7-14 nap
o a teljes fejlődés 3-5 hét, kokonok akár 0,5-1 évig is életben maradhatnak hüvösben
o a környezetben 95 %-ban a fejlődési alakok találhatóak
o szabad szemmel is észrevehetőek, csípések nyomai, anaemia
o kutyánál a bolha nyálával szembeni túlérzékenység gyakori, szőrzet kihullik, bőr
nedvedző gyulladása
o heves vakaródzás, nyugtalanság, harapdálja, nyalja magát
o seborrhoea, acanthosis, hyperkeratosis, hyperpigmentatio, posttraumás pyoderma
o macskán bőrpír, körülírt hólyagocskák (miliaris dermatitis), vörösesbarna pörkök,
szimmetrikus allopecia
 Állategészségügyi jelentőségük:
o nyugtalanítják az állatot, embert, anaemiát okoznak
o biológiai vektorai galandférgeknek, kórokozóknak (Yersinia pestis, Francisella tularensis,
Rickettsia typhi, Bartonella henselae, Mycoplasma haemofelis), nyúlnál Francisella
tularensis és Myxomatosis
o allergiás bolhacsípés: bolha nyálában levő fehérjék, 10-20 percen belüli azonnali (I.),
14-48 óra utáni késői (IV.) túlérzékenységi reakciók IgE közvetítette immunválasz
 Kórjelzés:
o világos kültakarójú állatokban könnyen észrevehetőek
o sötét kültakarójúaknál a petéket látjuk
o ún. bolhafésűben a bolhák, peték, bolhaürülék fennakad, ezeket nedves lapra helyezve,
körülöttük vörös elszíneződés látható
o Dipylidium caninum okozta galandférgesség szintén bolhásságra utal
 Gyógykezelés:
o adulticid, lárvicid szerek (permetezés, fürdetés, porozás, bolhanyakörv, spot-on, per os,
injekció), állaton és környezetben is
 Védekezés:
o összehangolt, ún. integrált használatával az együtt tartott állatokon lévő bolhák és a
környezetben fejlődő alakok elpusztítására kell törekedni
28
2017 Kerek Ádám
8. Poloskák, alombogár, szúnyogok, bögölyök, cecelegyek, kullancslegyek

8.1. Poloskák
 Általános:
o Hemiptera rend, Cimicidae család (vérszívó poloskák)
o mérsékelt övi ágyi poloska: Cimex lectularius
o trópusi ágyi poloska: Cimex hemipterus
o rablópoloskák: Triatoma, Rhodnius, Panstrongylus (Latin- és Dél-Amerika)
 Morfológia:
o 5-7 mm, ovális alakú, dorsoventralisan lapított, vörös-sötétbarna, ivari kétalakúság
o fej: szúró-szívó szájszerv a fej alsó részén, 1 pár 4-4 ízből álló csápja, 2 összetett szem
o tor: 3 pár járóláb, egy pár csökevényes szárny
o potroh: 8 szelvény, légzőnyílások hasi oldalon
o rablópoloskák: 20-30 mm, feketék, színes mintázattal, 2 pár szárny
o nymphák adulthoz hasonlóak, de kisebbek és szárnyatlanok
 Életmód:
o temporer vérszívó élősködők, rejtekhelyeiken élnek, csak vérszívásra keresik fel a gazdát
o kifejléssel fejlődnek, csoportosan rakják le petéiket
o nymphák 5 vedlés, majd imágó, 1,5-2 hónapig fejlődnek
o bűzmirigyeik rendkívül kellemetlen szagúak
o ágyi poloska: tojóházakban, ahol nyugtalanítja az állatokat, csökkenti a tojástermelést
o rablópoloskák: Chagas-kórt okozó Trypanosoma cruzi vektora
 Kórjelzés:
o a baromfi környezetében fellelhető rejtett részekben keressük őket
o bűzmirigy szaga és ürülékük
 Védekezés:
o ágyi poloska: egészségügyi gázmesteri végzettséggel rendelkező szakember
8.2. Alombogár
 Általános:
o penészevő gabonabogár: Alphtiobius diaperinus (bogarak, gyászbogarak)
 Morfológia:
o adult 5-7 mm, kikelés után rövid ideig világos, majd sötétbarna, fénylő fekete
o lárva 2-6 mm, 3 pár rövid láb, sárga, majd sárgabarna
o báb 6-7 mm, sárgásbarna
 Életmód:
29
2017 Kerek Ádám
o szaprofita, nem parazita, készletkártevő

o éjszaka, alkonyatkor aktív, a falak repedéseibe húzódik vissza
o penészes takarmányt, alomanyagot, elhullott baromfit eszik
o teljes átalakulással fejlődik, résekbe petézik 15-20-at, 5-11 vedlés, bebábozódnak, meleg
és párás környzetben fejlődnek gyorsan (1-1,5 hónap)
o több, mint egy évig él
o kórokozók mechanikai vektorai: Marek-féle betegség, gumborói betegség, Salmonella,
Eimeria
o kórokozók biológiai vektorai: galandféreg
o épület szerkezeti elemeiben okozhat kárt
o benzoquinonokat termel: emberben asztmát, fejfájást, dermatitist, rhinitist, conjuctivitist
okoz
 Védekezés:
o igen nehéz kipusztítani
o metoprén vagy rovarpatogén fonálférgekkel
o a behurcolást kell megakadályozni
8.3. Szúnyogok
 Kétszárnyúak: Diptera rend
o legtöbb esetben az imágó vagy csak a nőstény a parazita (néhol a lárva is)
o fej: egy pár összetett szem, változatos szájszerv, csápok
o tor: 3 szelvényes, összeolvadhat, egy pár hártyás szárny (erezetének mintázata), lábaik 5
ízűek, tarsuson 2 karommal, ezalatt 1 tapadókoronggal, 2 pár légzőnyílás
o potroh: 11 szelvény, 7 pár légzőnyílással
o teljes átalakulás: ovipar, ovivipar, larvipar
o 3 alrend, szúnyogalakúak alrendjébe 4 család
 Igazi szúnyogok: Culicidae család
o Általános:
 Anopheles, Culex, Aedes, Mansonia nemek
o Morfológia:
 imágó 2-10 mm
 Anopheles imágóknál pihenő egyenes fej-tor tengely, a felülettel hegyesszögben
 Culex, Aedes fajoknál a fej-tor, tor-potroh alkot egyenest és a felülettel
tompaszöget zárnak be
 fej: 2 összetett szem, 14-15 ízből álló 1 pár csáp, hímeknél tollazott,
nőstényeknek van szúró-szívó szájszerve, a hímeké redukálódott, nőstényeknek
kettő tapogatója is van
30
2017 Kerek Ádám
 tor: 3 pár hosszú láb, 1 pár hártyás szárny, szárnyuk sima, szélein és az erek
mentén különféle képletek (tüskék)
o Életmód:
 imágók nektárt, növények váladékait, de a nősténynek a peteéréshez vért kell
szívnia, vannak állaton, emberen vagy mindkettőn vért szívók
 éjszaka, szürkületben aktív
 exophil, endophil, exophag, endophag fajok
 gyorsan felmelegedő vizek felszínére petézik (Culex csoportosan)
 4 lárvastádium, légköri oxigént igényelnek (Anopheles a víz alatt vízszintesen, a
többiek függőlegesen helyezkednek el, a Mansonia vizinövényekből nyeri)
 2-3 hétig fejlődnek, imágók 2-3 hétig, hibernálva több hónapig élnek
o Állategészségügyi és gazdasági jelentőségük:
 csípésük allergiás bőrgyulladást okozhat
 vérveszteség, elhullás
 vírus, baktérium, egysejtű, fonálféreg vektorai (Anopheles – malária, Culex
és Aedes – sárgaláz, nyugat-nílusi láz)
o Kórjelzés:
 lárvák, imágók laboratóriumi vizsgálata
o Védekezés:
 közegészségügyi feladat
 imágók ellen mechanikai, vegyszeres védekezés
 lárvák ellen larvicid szerek
 Púposszúnyogok: Simuliidae család
o Általános:
 cseszléknek is nevezik őket
 Simulium erythrocerphalum
 Simulium equina
 Simulium ornatum
 Simulium reptans
 Simulium noelleri
 balkáni térségben: kolumbácsi légy
o Morfológia:
 imágók légyhez hasonlítanak, 2-6 mm, barnásfekete, sárga, narancsvörös
 fej: nőstényeknek szúró-szívó szájszerve vagy szívó, 11 ízből álló csápok, egy
pár 5 ízből álló tapogató
 tor: háti irányba görbült
 potroh: 9 szelvényből
o Életmód:
31
2017 Kerek Ádám
 növényi nektárokkal táplálkoznak, de a peteéréshez kell a vérszívás (anautogén)

 egyszerre 150-600 petét raknak, 4-8 lárvastádium, érett lárva kokont sző
 csípésük fájdalmat okoz
 nyálmirigyük toxikus váladéka sokszor allergiás bőrreakciót okoz,
Simuliotoxicosis miatt az állat elhullhat
 visszaveti az állatok fejlődését, termelését
 kórokozók vektroai: fonálférgek (ember folyóparti vaksága), ló enchephalitis,
szarvasmarha hólyagos szájgyulladás, nyúl myxomatosisa, Leucocytozoon fajok,
Trypanosoma avium
o Kórjelzés:
 lábakon, has tájékon, füleken, tehenek tőgyén
o Védekezés:
 mivel elvétve fordul el, nincs szükség
 állatok zárt tartása
 Törpeszúnyogok: Ceratopogonidae család
o Általános:
 Culicoides obsoletus
 Culicoides pulicaris
o Morfológia:
 1,5-2,5 mm imágók, kissé púpos testtartás, szürke-barnásfekete
 fej: nőstények szúró-szívó szájszerve, többinek csak szívó, 14-15 ízből álló egy pár
csáp, tapogatók 5 ízűek
 tor: szárnyaik szélesek, rajtuk világos-sötét foltok, rövid, vékony lábak
 potroh: szelvényezett
 0,5 mm pete, banán formájúak, barna/fekete, lárváik feji és 11 szelvényből álló
féregszerűek
o Életmód:
 párás, meleg helyet kedvelik, vért csak a nőstény szív
 gazdafajlagosság megfigyelhető, 30-450 petét rak egyszerre, 4 lárvastádium
 nyugtalanítja az állatot, csípésük fájdalmas, lónál pruritusszal járó bőrgyulladást
 mechanikai vektorai: Onchocera fajoknak, madarak egysejtű élősködőinek
 több, mint 50 vírus vektorai, juhok kéknyelv betegsége
o Kórjelzés:
 szürkület, éjszaka rajzanak
o Védekezés:
 kémiai anyagokkal, csapdázással
32
2017 Kerek Ádám
 a lárvákat nem tudjuk irtani, mert tenyészhelyeik nem ismertek
 Lepkeszúnyogok: Psychodidae család

o Általános:
 Phlebotomus papatasi
 Phlebotomus perniciosus
 Phlebotomus tobbi
 Phlebotomus ariasi
 Lutzomyia longipalpis
 Phlebotomus perfiliewi
o Morfológia:
 molylepkeszerű imágók 3-5 mm, testük erősen szőrözött, szürkés-barnás
 fej: nőstények szúró-szívó szájszerv, fekete összetett szem, 12-16 ízből álló
csápok, tapogatók 5 ízből állnak
 tor: háti irányba görbült, pikkelyekkel, szőrökkel sűrűn borított, túlér a potrohán
 potroh: 6-8 szelvényből áll
o Életmód:
 növényi nedveket szívnak, a nőstényeknek a peterakáshoz vérre van szükségek
 éjszaka, hajnalban, alkonyatkor aktívak, nappal elbújnak
 maximum 100-300 m-re tudnak repülni
 néhány faj endophil
 szerves és nyirkos anyagokba 50-100 petét raknak, 4 lárvastádium van, 2-3 vagy
több hónapig fejlődnek
 csípésük fájdalmas, allergiás bőrgyulladást okozhat
 Leischmani fajok biológiai vektorai
 vírusokat: Toscana, hólyagos szájgyulladás terjesztenek
o Kórjelzés:
 éjszaka, hajnalban, alkonyatkor tevékenyek, nappal rejtőzködnek
o Védekezés:
 repellens szerek: permetrin, deltametrin, nyakörvek, spot-onok
8.4. Bögölyök
 Általános:
o Tabanidae család
o lóbögöly: Tabanus bromius
o marhaögöly: Tabanus bovinus
o esőthozó bögöly: Hybomitra pluvialis
33
2017 Kerek Ádám
 Morfológia:
o 10-25 mm imágó, vaskos test, változatos szín és mintázat
o fej: nőstények szúró-szívó szájszerve rövid, lefelé irányuló, csápok 3, tapogatók 2 ízűek
o tor: szárnyaik hosszúak és szélesek
o potroh: 7 szelvényből áll
 Életmód:
o nőstények: vérszívők (anautogén), alkalmi vérszívók (fakultatív autogén), nem vérszívók
(autogén)
o nappal, meleg időben aktívak, épületekbe nem szállnak be
o vizek közelébe, növényekre, kövekre egyszerre 100-1000 petét raknak
o 7-11 lárvastádium, 1-2. stádium nem táplálkozik, a többi ragadozó, lárvakori fejlődése
akár 2-3 évig is eltarthat, 3-4 hétig él
o legelőkön tartott lovak, szarvasmarhák, fájdalmas vérszívás
o csípésük allergiás bőrreakciót válthat ki
o baktériumok: Bacillus anthracis, Francisella tularensis
o vírusok: ló fertőző kevésvérűsége, sertéshimlő
o egysejtűek: Trypanosoma brucei evansi, T. vivax, T. cervi, T. theileri)
o fonálférgek: Dirofilaria
 Kórjelzés:
o nappal fellelhetőek
o csapdázással, hálózással gyűjthetőek
 Védekezés:
o többféle készítmény
o csapdázás, meleg napokon kerülni a legeltetést
8.5. Cecelegyek
 Általános:
o Glossinidae család
o trópusi Afrikában, a Rák- és Baktérírő között fordulnak elő
o folyóparti: Glossina palpalis, Glossina fuscipes, Glossina tachinoides
o szavannai: Glossina morsitans, Glossina pallidipes, Glossina longipalpis
o erdei: Glossina fusca, Glossina longipennis, Glossina brevipalpis
 Morfológia:
o 6-15 mm imágó, sárgásbarna
o fej: szúró-szívó szájszerv, szívóka, 3 ízből álló 1 pár tapogató, 1 pár tollazott csáp
 Életmód:
34
2017 Kerek Ádám
o obligát vérszívó paraziták, mindkét nem szív vért

o larvipar: 3. stádiumút hoz a világra, ami 1-2 óra alatt bebábozódik, 20-40 napig, legtovább
3-4 hónapig élnek
o vérszívásuk fájdalmas, jelentős vérvesztést okozhat
o Nagana 3 okozóját: Trypanosoma brucei brucei, T. congolensis, T. vivax
o álomkór: T. brucei gambiense, T. brucei rhodesiense
 Védekezés:
o légi és földi permetezés
8.6. Kullancslegyek
 Általános:
o Hippoboscidae család
o lókullancslégy/lócsimbe: Hippobosca equina
o juhkullancslégy/juhcsimbe: Melophagus ovinus
o kutyakullancslégy: Hippobosca longipennis
o szarvaskullancslégy: Lipoptena cervi
 Morfológia:
o 1,5-12 mm imágú, sárgás, vörösbarna, dorsoventralis lapítottság
o fej: szúró-szívó szájszerv, 1-1 pár tapogató, gödörben ülő 3 ízű csáp
o H.equina és H. longipennis jól fejlett szárnyak, L. cervi szárnyai letöredeznek, M. ovinus
szárnyatlan
 Életmód:
o obligát vérszívók
o lókullancslégy: napsütéses nyári hónapokban
o szarvaskullancslégy: stacioner
o juhpaklincs: stacioner, larvipar, 10-12 naponta rak egy lárvát, gazdán kívül csak 3-4 napig
életképes, amúgy 4-6 hónapig él
o juh: testét nyalja, harapdálja, dörgölődzik, gyapjú szennyezett, bárányok vérszegények
o nyugtalanítják az állatot, vérveszteség
o H.equina: lovak piroplasmosisa
o más ektoparazitákat (atka, tetvek) juttathatnak át
 Kórjelzés:
o szabad szemmel, kullanccsal ne tévesszük össze
 Védekezés:
35
2017 Kerek Ádám
o igen ritkán szükséges

o inszekticitekkel, 5-6 hét után megismételni, juhok nyírása
36
2017 Kerek Ádám
9. Igazi legyek, myasisok

 Az igazi legyek:
o Muscidae család
o állattartó telepeken és legelői környezetben élők és szaporodók
o szinantróp: ember környezetében előforduló
o szinbovin: állatok körül élők
o lárvájuk féregszerű, fejletlen
o szelvényezett test, különféle függelékekkel
o feji végük elhegyesedik, első néhány szelvényben a fejgaratváz, morfológiája
faji bélyeg
o hátulsó részükön stigmamező, rajzolata fajra jellemző
9.1. Állattartó telepeken gyakoribb légyfajok
 Házi légy: Musca domestica
o Morfológia:
 az imágú 6-9 mm hosszú, egérszürke színű
 szájszerve szívó, visszahúzható proboscis végén egy pár szivacsszerű labella
o Életmód:
 szinantróp faj
 a legkülönfélébb táplálékokon él, előszeretettel a bélsárban tenyészik, élete
során 4-6 alkalommal egyszerre 120-150 petét rak
 imágók 10-14 napig élnek
 évi 10-12 nemzedék jellemzi
 nyugtalanít, szennyezi a tojást, tejet, húst
 számos kórokozót terjeszthet, vektorai a ló gyomrában élő élősködőknek
 Kis házi légy: Fannia canicularis
o Általános:
 Fanniidae család
 csillárlégynek, nyári légynek, kis szobalégynek is hívják
o Morfológia:
 4-6 mm, potroha mindkét oldalán nagy sárgás folt
 szívó szájszerv
 lárvái dorsoventralisan lapítottak, szelvényeiken tüskeszerű nyúlványok
o Életmód:
 szinantróp, tavasszal és ősszel gyakoribb
 bélsárban tenyészik, tetemekben, bomló gyümölcsökben is lehet
37
2017 Kerek Ádám
 15-30 nap fejlődés, imágó 2-4 hétig él

 nyugtalanít, brucella, mastitis kórokozóit terjesztheti
 Szuronyos istállólégy: Stomoxys calcitrans
o Morfológia:
 4-7 mm, sötétszürke
 előre irányuló, hosszú, vörösbarna szúró-szívó szájszerv, kegyetlenül fájdalmas
szúrása van neki
o Életmód:
 szinantróp, kutya fülén, lovak végtagjain
 naponta 1-2x, reggel/késő délután 3 percig szív vért
 takarmánnyal, bélsárral, vizelettel szennyezett alomban fejlődik, komposztáló fű
 egy-egy vérszívás után 60-130 petét rak, 12-60 napig fejlődik, 3-4 hétig él
 fájdalmas szúrása, takarmányhasznosítást, tejtermelést 10-20 %-al csökkenti
 bőrelváltozás, sebek
 anaplasmosis, enzotiás szarvasmarha leukosis, lépfene, brucellosis, lovak fertőző
kevésvérűsége, sertésorbánc, sertéstífusz
 Kerítéslégy, korhadéklégy: Muscina stabulans
o Morfológia:
 házi légynél valamivel nagyobb, feketésszürke, szívó szájszerv, sárga tapogatók
o Életmód:
 szarvasmarha, baromfi környezetében él
 bomló szerves anyagba, bélsárba fejlődik
 első 2 lárvastádiuma saprophag, utolsó fakultatív ragadozó, ritkán kannibál
 fejlődés 5-6 hétig
 brucellosis, mastitis kórokozóit terjeszti
9.2. Legelői környezetben gyakoribb légyfajok
 Nagy legelőlégy: Musca autumnalis
o Morfológia:
 6-7 mm, fakószürke, szívó szájszervvel, lárva sárga, báb szürkésfehér
o Életmód:
 szarvasmarha, ló, juh, ritkán sertés, kutya fején
 virágport, friss bélsarat, nőstények testváladékokat is fogyasztanak
 átmenet a secretophag és vérszívó legyek között
38
2017 Kerek Ádám
 friss marhalepénybe petézik, 3-4 hétig fejlődik, imágóként áttelel

 leggyakrabban a szarvasmarhákat nyugtalanítja
 Moraxella bovis-t terjeszt (fertőző kötő-és szaruhártya)
 szarvasmarha és ló szemférgessége és parafilariosisa
 Bökőlégy: Haematobia irritans
o Morfológia:
 3-5 mm, szürke színű, előre irányuló szúró-szívó szájszerv, azonos hosszúságú
tapogatók
o Életmód:
 a legeltetett szarvasmarhákon látható legyek több, mint 90 %-a
 esetenként megfordul lovon, juhon, kutyán, emberen
 sötét bőrfelületet kedveli, esős időben a hasi részre húzódik le
 mindkét nem napi többször vért szív
 friss bélsárba petézik, 1-2 hétig él, báb telel át
 nyugtalanít, állatonként 200 az már gond
 szarvasmarha Stephanofilaria fajok vektora
 Juhfej légy: Hydrotaea irritans
o Morfológia:
 4-7 mm, potroha olivazöld, szárnyak töve sárgás színű. szívó szájszerv
o Életmód:
 szarvasmarha, juh szarvtő, tőgy, has
 vér, orr, tőgy, csecs, seb váladék
 talajban fejlődik
 nyugtalanít
 régebben a szarvasmarhák nyári mastitisét és fertőző kötő- és szaruhártya
gyulladását terjesztette
9.3. A legyek elleni védekezés szempontjai és lehetőségei
 hol védekezünk: épület vagy legelő
 domináns légyfajok
 imágók és lárvák együttes elpusztítása
 mechanikai, kémiai és biológiai módszerek kombinálása
 állattartó épületekben tenyésző legyek elleni védekezés:
39
2017 Kerek Ádám
o bélsár, romlott takarmány rendszeres eltávolítása

o mechanikai védekezés: ragacsos légyfogók
o imágók vegyszeres irtása, csalétkes légyirtók használata
o lárvák esetén az egyedfejlődést megszakító vegyületek
o biológiai védekezés: természetes ellenségeikkel
 legelői környezetben tenyésző legyek elleni védekezés:

o piretroid tartalmú vizes oldatokkal: néhány hétig tart
o pour-on, spot-on készítmények: néhány hónapig is tart
o inszekticides krotália, csüdszíj, nyakörv: de gyors rezisztencia
o porozókapuk
o rovarok fejlődését megszakító vegyületek
9.4. Légylárva fertőzöttség (myiasis)
 sok légyfaj van, ahol csak a lárva fertőzöttséget okoz, ez a myiasis
 a fakultatív myiasist okozókat szaprophagoknak nevezzük, mert azok bomló szerves
anyagokkal táplálkoznak és csak esetenként fejlődnek szövetekben
 obligát myiasist okozók lárváinak élő szövetre van szükségük
 traumás (sebmyiasis), bagócslegyek okozta myiasis
 orr, garat, szem, bőr, bőr felszíne alatt, szabad szemmel látható csomókban
 véletlenszerű: lenyeli az állat vagy ember a petéket vagy lárvákat
9.5. Traumás vagy sebmyiasis
 kültakaróban fejlődnek, néhány nap alatt bábozódásra kész, miközben enyhébb-
súlyosabb traumás sérüléseket, sebeket okznak
 légynűvességnek, sebkukacosodának, pondrósságnak nevezik
 Kóroktan:
o fémeslegyek (Calliphoridae) és a húslegyek (Sarcophagidae) család tagjai, többségük
fakultatív módon okozzák
o Calliphoridae: Lucilia, Chrysomia, Cochliomya nemek
o Sarcophagidae: Wohlfartia nem
 Fajok:
o Lucilia cuprina: Ausztrális, Afrika
o Lucilia sericata: világszerte
o Lucilia caesar: Európa
o Chrysomya bezziana: Afrika, Ázsia, OBLIGÁT
o Chrysomia albiceps: Európa, Afrika
o Cochliomyia hominivorax: Latin- és Dél-Amerika, OBLIGÁT
40
2017 Kerek Ádám
o Wohlfartia magnifica: Európa, Ázsia, É-Afrika, OBLIGÁT

o Wolhfartia vigil: É-Amerika, Eurázsia, OBLIGÁT
 Fémeslegyek:
o 5-10 mm, fémfényűek, zöld-kék-bronzvörös-feketén csillogó
o legtöbben fakultatívak, csak kettő obligát
o teljes átalakulással fejlődnek, 3 lárvastádium, oviparok
o hátsó stigmamező: szegélye zárt, a légzőrések egyenes lefutásúak
o Lucilia sericata: selymes döglégy, egész világon (juhok futópondrózisát, kutyák)
o Lucinia cuprina: Ausztrália juhászataiban okoz kárt
 Húslegyek:
o 10-15 mm, szürkésfehérek, torukon hosszanti sávok
o teljes átalakulással fejlődnek, 3 lárvastádium, ovivipar
o Wolhfartia magnifica: pettyes húslégy (potrohon)
 Kórfejlődés:
o befolyásoló tényezők: faj, fajta, sebzés, gyapjú, baktériumok jelenléte (Dermatophilus
congolensis, Pseudomonas aeruginosa
o külső nemi szervekre rakják lárváikat, néhány nap alatt kétszer fejlődnek, majd
elhagyják a sebeket és a talajban bábozódik
o Wolhfartia fajok igen jelentős szövetkárosodást tudnak okozni
 Állategészségügyi és gazdasági jelentőség:
o nyugtalanság, sebrágás, dörzsölés, nyalogatás
o szemben látászavart, vakságot okoznak
o ammóniatoxikózis, termékenységi, ellési rendellenességek, mozgászavar
 Gyógykezelés:
o mihamarabb kell
o csipesszel történő eltávolítás, el kell pusztítani őket
o inszekticidek
 Védekezés:
o prevenció elsődleges
o vegyszeres kezelések
o Cochliomyia hominivorax esetén steril hímek
o Lucilia cuprina ellen csalétkekkel
9.6. Bagócslegyek okozta myiasisok
 Általános:
o Oestridae család, azon belül 4 alcsalád: Hypodermatinae, Gasterophilinae,
Oestridae, Cuterebrinae
41
2017 Kerek Ádám
o rövid életű imágók, nem folytatnak parazitikus életmódot, a lárvák obligát belső
élősködők
o teljes átalakulással fejlődnek, 3 lárvastádium
 Bőrbagócslárva fertőzöttség (Hypodermosis):
o Általános:
 vargalegyek, bőrbagócsok
 leginkább kérődzőkben, szezonálisan fordulnak elő
 Hypoderma bovis: közönséges marhabagócs – van Mo-on
 Hypoderma lineatum: kis marhabagócs
 Hypoderma actaeon: szarvas-vargalégy
 Hypoderma diana: őz-vargalégy
 Hypoderma tarandi
 Przhevalskiana silenus: Balkán, India kecskét fertőz
o Morfológia:
 11-14 mm, poszméhekre emlékeztetnek, testük szőrözött, a fej és tor elülső része
világossárga, a többi fekete
 szájszervük csökevényes, táplálék felvételére alkalmatlan
o Életmód:
 az imágók 3-10 napig élnek, kikelés után azonnal párosodnak
 több száz km-re is eljut, 18 °C alatt nem aktív
 1 mm szürkésfehér vagy szalmasárga petéket az állatokra rögzítik, vagy
egyesével, vagy 6-8-at egy sorban
 a kikelő lárva áthatol a bőrön, szájhorgokkal kapaszkodik, emésztőenzimeikkel
4-6 hónapon át az izmok közötti kötőszövetben vagy az idegek mentén
vándorolnak
 Hypoderma bovis lárvái a gerinccsatorna hát-ágyéki részére jutnak és a dura
mater és periosteum közötti epuduralis zsírszövetben 3 hónapot tartózkodnak,
és egyszer vedlenek
 Hypoderma lineatum a nyelőcső hátulsó harmadához vándorolnak, nyh alatti
ktsz-ben 7 hónapot tölt, egyszer vedlik, eljuthat a rekeszizomba, szívbe, lépbe,
duodenumba is
 Hypoderma diana szeptembertől a szarvasfélék törzsének bőrén
 a 2 stádiumú lárva 15 mm, 11 ileltve 7,5 hétre újra vedlik
 8-9 hónapot vándorol a 3. stádiumú lárva, kora tavasszal elhagyják a csomókat
és a talajban bábozódik
 Oedema, eosinofilsejtes beszűrődés, sárgászöld elszineződés
 a hús értéke jelentősen csökken, myositis, pleuritis, pneumonia
 nyelési, kérődzési zavarok
42
2017 Kerek Ádám
 bőr károsodása
 csökkenő súlygyarapodás és tejtermelés
 főként másodéves állatokban fordulnak elő, később immunitás ellene
o Közegészségügyi jelentőségük:
 A bovis, lineatum és tarandi emberek szőrzetére, szembe is petézhet, a kieklő
1. stádiumú lárváktól duzzanat, szembe vagy agyba vándorolhatnak
o Kórjelzés:
 a peték észrevehetők
 jellegzetesen kialakuló csomók
 ELISA-kittel specifikus IgG ellenanyag kimutatható savóból, szérumból, tejből
o Gyógykezelés:
 makroliticus lactonokkal vagy szerves foszforsavészterekkel ősszel
 TILOS kezelni, amikor a lárvák a gerinccsatornában vagy a nyelőcsőben vannak
o Védekezés:
 állatok átvizsgálása
 tervszerű védekezéssel felszámolható
 Gyomorbagócslárva fertőzöttség (Gasterophilosis):
o Általános:
 Gasterophilinae alcsalád, 8 faj (ebből kettő csak a zebrában)
 lárvák obligát paraziták a gyomorban, egypatású állatokban fordulnak elő
 hazánkban rozsférgességként is ismerik
o Morfológia:
 10-15 mm, mézelő méhre emlékeztető, erősen szőrözött, rozsdabarna,
barnássárga színűek, lábaik rövidek
 szájszervük fejletlen, táplálék felvételére képtelen
 Gasterophilus pecorum nősténye képes egyedül a tojócsövét visszahúzni
 Gasterophilus intestinalis: világszerte, közönséges lóbagócs
 Gasterophilus nasalis: világszerte
 Gasterophilus haemorrhoidalis: világszerte
 Gasterophilus pecorum: Európa, Afrika, Ázsia
 Gasterophilus inermis: Európa, Afrika, Ázsia
 Gasterophilus nigricornis: hazánkban nincs, Mongólia, Kína, Közel-Kelet
o Életmód:
 meleg és száraz nyárvégi hónapokban, a fákkal és bokrokkal körülvett legelőkön
 3-14 napig élnek az imágók
 Gasterophilus pecorum csoportosan rakja a petéit a fűszálakra, a többi faj az
állatok szőrére egyesével
43
2017 Kerek Ádám
 A G. intestinalis és G. pecorum kivételével a kikelt lárvák a szájüregbe

vándorolnak, a pecorum a növényzettel kerül az állat szájába, az intestinalist
a lovak önmaguk vagy társaik tisztogatásával veszik fel, amelyek egyébként
a nyalogatás hatására keletkező hőlökés hatására kelnek ki
 az első stádiumú lárvák a szájüregben vannak, szövetoldó enzimeket
termelnek, és egyszer vedlenek
 a pecorum 9-10 hónapot a szájüregben tölt, az intestinalis csak néhány napot
 a lenyelt második stádiumú lárváknak szájhorgaik vannak, gyomor,
duodenum nyálkahártyáján telepednek meg
 a nasalis és a nigricornis lárvák főleg a vékonybél gyomorhoz közeli részén
telepednek meg
 az itt élő lárvák 10-12 hónapig nyirokkal, vérrel és nyálkával táplálkoznak
 végül halványpiros-sötétbarna 3. stádiumú lárvává fejlődnek
 majd tavasszal, bélsárral ürülnek, és a talajban bebábozódnak
 a haemorrhoidalis és inermus a végbél nyálkahártyáján kis időre még
megtapadnak
 dermatitis a lovak pofatájékán, szájüregben gennyes gócok
 pecorum lárvák nyelési zavarokat, nyelőcsőszűkület miatt a ló el is pusztulhat
 nyálkahártya károsítók, fekély, tályog, gyomorrepedés
 vérfogyott, lesoványodott állat és kólika is lehet
o Közegészségügyi jelentőségük:
 az lovat simogató ember bőre alá kerülő lárvák ún, karcoló myasist okoz
 a haemorrhoidalis és inermis nőstényei a petéket az ember szőrzetére is rakhatják
 pecorum az nedves kézzel érintett növényzet során fertőz
o Kórjelzés:
 nyár végén, kora ősszel a peték az állat szőrzetén
 tavasszal a bélsárban a lárvák
 gasztoszkópos vizsgálat, boncoláskor
o Gyógykezelés:
 őszi és téli hónapokban makrociklikus laktonokkal vagy szerves
foszforsavészterekkel
o Védekezés:
 a szőrzeten található petéket kézmeleg, inszekticidtartalmú vízzel kell
 Juhbagócslárva fertőzöttség (Oestrosis):
o Általános:
 Oestrinae alcsalád
 Oestrus ovis: obligát parazita lárva alakja okozza
44
2017 Kerek Ádám
 elvétve a kutyát is megfertőzheti

o Morfológia:
 10-12 mm, poszméhre emlékeztető, sárgásszürke színű
 szájszerv csökevényes, rövid tojócső, nem öltheti ki
 a tor hátoldalán apró, fekete szemölcsszerű képletek, ezekből sárga színű szőrök
erednek, szárnyaik rövidek és szélesek
 1. stádiumú lárva orsó alakú, 1 mm, 2. vedlés előtt 10-12 mm, fehér vagy
világossárga, a 3. stádiumú 15-20 mm, sötétbarna
o Életmód:
 tavasz végén, nyáron rajzanak
 a nőstények elevenszülék, röptükben egy csepp folyadékba foglalva a gazdaállat
orrnyílásába vagy a szemrésekbe rakják lárváikat (20-30)
 orr és melléküregeibe jutnak, szájhorgaikkal és tüskéikkel mechanikailag
ingerlik a nyálkahártyát, nyálkával és vérrel táplálkoznak
 itt vedlenek először, majd a homloküregben vedlenek másodszor, majd eljutnak
a szarvcsapüregbe és a rostacsontba is
 a 3. stádiumú lárva az orrnyíláson keresztül a talajra pottyan és bebábozódik
 másodlagos bakteriális fertőzések, savós, gennyes rhinitis
 a rostacsontbeli gennyes gyulladás átterjedhet az agyburokra, idegrendszeri
tünetekkel jár (tompult, izgatott, körkörös mozgás)
 a fiatal állatok érzékenyebbek
o Közegészségügyi jelentősége:
 az ember kötőhártyazsákjába rakhatják lárváikat
 heveny kötőhártya gyulladás, szemhéjak oedemaja
 eljuthatnak az orrüregbe is
o Kórjelzés:
 orrnyílásból kipotyogó lárva ritkán
 koponya saggitalis boncolása
o Gyógykezelés:
 ritkán van szükség rá
 ivermektin, doramektin, klozantel parenteralis vagy intranasalisan
 Más állatfajokban előforduló orrbagócslárvák:
 Lóban a Rhinoestrus purpureus
 Őzben: őz-garatbagócs
 Szarvasban: szarvas-garatbagócs
 Cuterebrinae és Oestromyiinae alcsalád:
o Cuterebra fajok Észak-Amerika mérsékelt égövi területein
45
2017 Kerek Ádám
o Dermatobia hominis: Közép- és Latin-Amerika

o Oestromya leporina: Északi-középhegység nyúlban és rágcsálókban
10. A rühatkák
 a pókszabásúak rövid jellemzése:
o pókszabásúak (Arachnida) osztály, csáprágósok (Chelicerata) altörzs
o atkák (Acari) alosztály
o legtöbbjük 1 mm-nél kisebb, testük nem szelvényezett, zsákszerű, 2 részből áll (fejcúcs
és csáprágók és a tapogatólábak (gnathosoma és idiosoma). Az idiosoma részei a
podosoama (lábakkal) és az utótest (opisthosoma).
o csápjuk nincs, szájszervük 2 vagy 3 ízből álló két csáprágó
o a tapogatók hat ízűek, a szemek redukáltak vagy hiányoznak
o a lárváknak 3, a nympháknak és adultoknak 4 pár lábuk van
o a rühatkáknak nincs (Astigmata) légzőnyílása, a többieknek 2 van és a lábakhoz
viszonyított elhelyezkedés alapján beazonosításra alkalmas (Pro-, Meso- és
Metastigmata)
o váltivarúak, petét raknák, de van elevenszülő is
o részleges átalakulás: hemimetamorphosis (pete, lárva, nympha, adult), 1-3 nymha
stádiummal
 Általános:
o Acariformes rend, Sarcoptiformes alrend, Sarcoptidae, Knemidokoptidae, Psoroptes
család
o zoonosist okoznak, pruritussal járó hólyagos bőrgyulladást okoznak
o Sarcoptidae család: Sarcoptes nemhez egy faj, a Sarcoptes scabiei tarozik, ennek
varietasai ismertek, Notoedres nemhez a Notoedres cati tartozik
o Knemidokoptisae család: Knemidopoktes nem, 12 faj, K. gallinae, K. mutans. K. pilae
o Psoroptes család: P. ovis, P. cuniculi
o A Sarcoptidae és Knemidokoptidae család tagjait ásóatkának nevezzük
 Morfológia:
o ásóatkák: teste kerekded, zsákszerű, 0,1-0,4 mm, a nőstény a hímnél nagyobb, 4 pár
láb, de a 3-4. nem nyúlik túl a testen, a tarsuson tapadókorong előfordulhat, a
Sarcopteseknél a végbélnyílás a háti oldalon van
o nem ásóatkák: hoosszantovális, nagyobbak, Psoroptes feji része elhegyesedő, a Choriptes
feje lekerekített, a 4 pár lábból a 3-4. túlnyúlik a testen, tapadókorong
 Életmód:
o stacioner élősködők, környezetben az ásóatkák néhány napig, a többiek 2-3 hétig
maradhatnak életben, közvetlen érintkezéssel terjednek
46
2017 Kerek Ádám
o az ásóatkák a bőr felszínén párosodnak, a nőstények az epidermisbe fúrt járatokban élnek,

naponta 1-3 petét raknak, 0,1 mm pete, 3-4 nap alatt kel ki, 3 vedlés
o a nem ásóatkák a bőr felszínén élnek és szaporodnak
o hámtörmelékkel, sejtekkel, baktériumokkal, szövetnedvvel táplálkoznak
o a kórkép a rühősség: scabies
o lehet tünetmentes, őszi, téli, kora tavaszi hónapokban jelentkezik
o anyagcseretermékük izgatja a bőrt, kezdetben folyadékkal telt hólyagok, majd megalvadt
vér, savó, pörkök
o Psoroptes atkák okozta bőrelváltozások gyorsan terjednek
o az állatok nyugtalanok, fejüket rázzák, testrészeiket nyalják, harapdálják, vakarják,
tollaikat csipkedik
o a kültakaró kihullik, másodlagos fertőzések, pyoderma alakul ki
o ásóatkák a hám hyperplasiáját, rendellenes elszarusodását okozzák, a bőr fokozatosan
megvastagszik, berepedezik
o immunrendszer védekezik ellenük
o indikátor betegség, a legyengült állatokat fertőzi meg
o több bejelentés kötelezett betegség
o romlik az állat kondíciója, takarmányértékesítése, csökken a termelése
o tartási hely rongálódása, gyapjú, bőrkár
 Kórjelzés:
o rühatkák kimutatása
o sertés és kutya Sarcoptes-rühösségét specifikus ellenanyagok kimutatása
 Gyógykezelés:
o bejelentés kötelezett: Állat-egészségügyi Szabályzat
o célja az eradikáció, összes állatot kezelni, a test rejtett részeit is
o 7-14 nap nap után meg kell ismételni, mert a peték nem pusztulnak el
o spot-on, pour-on, injekciós készítmények
o környezet, ápolási eszközök, terelő kutyáknak is a kezelése
 Megelőzés:
o megelőző vizsgálat és preventív kezelés után szabad új egyedeket bevinni
o állatok egészségének megőrzése
o juhrühösség esetén évente kötelező egyszer védekezni (fürösztés)
 A ló rühössége:
47
2017 Kerek Ádám
o Sarcoptes scabiei var.equi, Psoroptes equi, Psoroptes cuniculi, Chorioptes bovis

o A Sarcoptes és Psoroptes bejelentés kötelezett
o Nálunk Choriptes van csak, faroktő, lábak viszketegsége
 A szarvasmarha rühössége:
o S.scabiei var. bovis, P. ovis, C. bovis
o Psoroptes és Chorioptes van nálunk, utóbbi a tehén tőgyének hátsó részén
 A juh és kecske rühössége:
o S.scabiei var. ovis/caprae, P. ovis, P. cuniculi C. bovis
o Psoroptes: őszön és télen jelentkezik, trias tünetcsoport (gyapjúhullás, bőrgyulladás,
prurius), akár a lógó fülűek fülében is megtelepedhetnek
 A sertés rühössége:
o S.scabiei var. suis
o heveny forma: 4 hét alatti áthangolódás, választás után jelentkező tünetek,
fülkagyló és fej lesz érintett
o idült forma: tenyészkocák, kocasüldők, kanok
 A kutya rühössége:
o S.scabiei var. canis, Notoedres cati, Otodectes cynotis
o heveny forma: túlérzékenységi reakció, fül, szembolt, pofa alopecia, erythema, dermatitis
o idült (norvégiai) forma: szőrhullás, bőrvastagodás, pörkök, savanyú szag
o Otodectes: macskáknál gyakoribb
o Notoedres: igen ritka, macskától kapja el
 A macska rühössége:
o S.scabiei var. canis, Notoedres cati, Otodectes cynotis
o Notoedres: kóbor macskák, fejen, füleken, nyak szőrzete megritkul, kipirosodik,
korpázik, vakarja a fejét, bőrelváltozások miatt öreg állat benyomását kelti
o Otodectes: macska fülrühössége, dobhártyák közelében élnek, fokozódó fülzsírtermelés,
darált kávéra emlékeztető, barnásfekete, viaszszerű, baktériumok és élesztőgombák
okozta másodlagos fertőzések, akár dobhártya átszakadás, otitis interna
 A nyúl rühössége:
o Notoedres cati, Psoroptes cuniculi
o Psoroptes fülrühösség: igen gyakori, hallójáratban a bőr sárgásbarna, zsíros tapintatú,
száraz, kellemetlen szagú, fejét rázza, ferdén tartja, füleit kaparja
o Notoedres: a fejen, elülső lábain
 A baromfi rühössége:
o Knemidokoptes gallinae/mutans/pilae
48
2017 Kerek Ádám
o háztáji házityúkokon jelentkezik

o mindaddig tünetmentes, amíg az álaltokat stressz nem éri
o Knemidokoptes mutans: lábrühösséget okoz, szürkésfehér, száraz, pörkök,
vakolatszerűen
o Knemidokoptes gallinae: tolas bőrön, tolltüszők megduzzadnak, és a tollak
letöredeznek, kihullanak
11. Szőrtüszőatkák, óvantagok, kullancsok, ragadozóatkák, madártetűatka

11.1.Szőrtüszőatkák
 Általános:
o Acariformes rend, Trombidiformes alrendjének Demodicidae családjába
tartozó Demodex atkák
o a bántalom neve: demodicosis
o Fontosabb fajok:
 Ló: D. equi és D. caballi
 Szarvasmarha: D. bovis, D. tauri
 Juh: D. ovis, D. aries
 Kecske: D. caprae
 Sertés: D. phylloides
 Kutya: D. canis, D. injai, D. cornei
 Macska: D. cati, D. gatoi
 Nyúl: D. cuniculi
 Tengerimalac: D. caviae
 Egér: D. musculi
 Patkány: D. ratti
 Hörcsög: D. criceti, D. aurati
 Morfológia:
o adultok féregszerűen megnyúltak, 0,1-0,4 mm, színtelen
o tőrszerű csáprágók, tövében egy pár légzőnyílás
o 4 pár rövid, tuskószerű végtag
 Életmód:
o kommenzalisták, csak az immunrendszer legyengülése esetén jelentenek problémát
o stacioner élősködők, gazdán kívül elpusztulnak
o közvetlen érintkezéssel terjednek, eszközök és kullancs közvetítette
o a verejték és faggyúmirigyekben, szemhéj Meibom mirigyeiben találhatók
o bőr felszínén párosodnak, a hímek néhány nap alatt elpusztulnak
o a nőstények a szőrtüszőbe rakják a petéiket
49
2017 Kerek Ádám
o a protonymphának 3 pár lába van

 Kórjelzés:
o az elváltozott terület mélyebb részeiről vett bőrkaparék, külső hallójáratból
 A ló demodicosis:
o Demodex equi szőrtüszőkben, Demodex caballi Meibon mirigyben él
o szem, homlok, mar, hónalj környékén szőrhullás, nem viszket
o akaricid szerekkel elpusztíthatók (amitráz)
 A szarvasmarha demodicosia:
o Demodex bovis szőrtüszőkben, Demodex tauri Meibom mirigyben él
o szőr kihullása, cystaszerű tágulat, bezáródik és kisebb csomók jelennek meg
o a csomókban a fejlődési alakok, felfakad, akkor pörkszerű
o pikkelyező változat, szőr megritkul, hámpikkelyek, láz, bágyadt, vakaródzik
o nincs értelme kezelésnek
 A juh és kecske demodicosisa:
o Demodex ovis a szőrtüszőkben, faggyúmirigyek, Meibom mirigyek, Demodex aries
péra, tasak, orrcimpa faggyúmirigyeiben
o folliculitis, furunculosis, sárga beszáradt váladék, csomók is
 A sertés demodicosisa:
o fej, nyak, törzs alsó részén, erythema, borsónyi csomók, de nem viszket
 A kutya demodicosisa:
o legsúlyosabb bőrbántalom
o Demodex canis és Demodex injai szőrtüszőkben, Demodex cornei stratum corneum
o immunhiányos állapot, elszaporodnak a gennykeltő baktériumok is
o 3-6 hónapos korban a leggyakoribb, tenyérnyi foltokon a szőr megritkul, kihullik,
hámlás, gyulladás
o 90 %-ban pikkelyező formával kezdődik és fiatal, felnőttkori formát különítünk el
o másodlagos fertőzések, pyoderma, gennyes csomócskák, kenőcsös váladékkal
borított területek, a bőr megvastagszik, vaskos ráncokat vet
o nyirokcsomó duzzanat, senyvesség, máj és veseelfajulás, septikaemia
o otodemodicosis: külső hallójáratban (ototis externa)
o szerves foszforsavészter, piretroid, amitráz 0,025 %-os vizes oldata
 A macska demodicosisa:
o Demodex cati felületesebben, a Demodex gatoi stratum corneumban
o igen ritka, perzsa és sziámi fajtákban
o immunszupresszió
o helyi pikkelyező forma: szemhéjak, szem, pofa, nyak szőrhiányos
50
2017 Kerek Ádám
o a Demodex gatoi pruritust okozhat

o általános forma: igen ritka, alopecia
o otodemodicosis: hallójáratban
11.2.Óvantagok
 Általános:
o Parasitoformes rend, Ixodida alrend
o trópusi és szubtrópusi területek sivatagos, száraz részein, madarak fészkeiben, állatok
földalatti járataiban élnek
o Otobius megnini: Észak- és Dél-Amerikában, Afrikában, Indiában
o Argas persicus: tyúkpoloska, zsindelytetű baromfin
o Argas reflexus: galambok
 Morfológia:
o 5-10 mm, dorsoventralisan lapítottak
o kültakarójuk bőrszerű, ráncolt, mélyedésekkel tarkított, széli részen keskeny szegély
o 4. lábpár közelében a kettő légzőnyílás
 Életmód:
o temporer, vérszívó élősködők, éjszaka aktívak, Argas fajok havonta egyszer 20-30 percig
szívnak vért
o Ornithodoros fajok száraz helyeket kedvelnek, az O. megnini lárvái a gazda
hallójáratában hónapokig szívnak vért, környezetben adulttá fejlődnek
o Argas fajok vérszívás után, kisebb csoportokban petéket raknak
o 3 nymphastádium, közte vért kell szívnia
o Ornitodoros moubata lárvái nem szívnak vért, nymphák hagyják el a peteburkot
o a szárazságot, éhezést jól tűrik, az adultok évekig képesek életben maradni
o zavarják a pihenő állatok nyugalmát, vérveszteség, kevesebb tojás
o toxin okozta paralysis
o a városi házak padlásain élő galambok óvantagjai az emberen, kutyán és macskán is
szívhatnak vért
o Otobius megnini képes a dobhártyát átszakítani, belső fülgyulladás
o Argas fajok a vektorai: Borellia nserina, Aegyptianella pullorum
o Ornithodoros fajok pedig afrikai sertéspestis vírusának rezervoárja és terjesztője
 Kórjelzés:
o madarak szárnyai alatt, mellkas bőrén lárvák
o madarak környezetében, ólak, padlásterek rejtett részeiben
 Védekezés:
51
2017 Kerek Ádám
o vegyszeres kezeléssel nem lehet elpusztítani, a gócokat szét kell bontani, állománycsere
11.3.Kullancsok
 Általános:
o Parasitoformes rend, Ixodida alrend, Isodidae család
o Ixodes ricinus
o Ixodes persulcatus
o Ixodes hexagonus
o Dermacentor reticulatus
o Dermacentor marginatus
o Haemophysialis punctata
o Haemophysialis concinna
o Haemophysialis inermis
o Rhipicephalus sanguineus
o Rhipicephalus turanicus
o Rhipicephalus bursa
o Hyalomma marginatum marginatum
 Morfológia:
o 2-6 mm, a vérrel teliszívott nőstény 10-30 mm, a test zsákszerű
o ivari kétalakúság: hím teljes háti felületét, a vért nem szívott nőstény elülső 1/3 részét
változatos színű és rajzolatú pajzs (scutum) borítja, a háti pajzson helyeződnek a
szemek, ha vannak
o capitulum (nem fej), 4-4 ízből álló egy pár tapogató, két csáprágó, páratlan szipóka
o lárvák 3, nymphák és adultok 4 pár lába, 1-1 pár karomban végződnek
o az első pár láb utolsó ízén helyeződik a Haller-féle szerv
o adultok a 4. pár láb mögött, a test két szélén található 2 légzőnyílás
o lárva és nympha háti felületén scutum, nincs légző- és ivarnyílás
 Életmód:
o vérszívó temporer paraziták, életük 99 %-át a természetben töltik
o fészeklakó (endophil) és fészekhagyó (exophil) fajok
 Dermacentor reticulatus lárvája endophil, az adult exophil
o a gazdára találást a Haller-féle szerv segíti (hőmérséklet, páratartalom, kémiai anyagok)
o a nőstény, lárva és a nympha egyszer szívnak vért 2-12 napig
o egygazdás: Rhipicephalus microplus
o kétgazdás: Hyalomma marginatum
o háromgazdás: Ixodes ricinus
o hazánkban csak háromgazdás fajok vannak
52
2017 Kerek Ádám
o a nőstény talajra rakja több ezer petéit

o Ixodes ricinus erdős bokros területeken
o Dermacentor fajok legelőkön, réteken
o vérvesztés, bőrkárosodás, légylárva fertőzöttség
o vírusok, baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek
o toxinjai paralysist okozhatnak
 Kórjelzés:
o a vérszívás során növekvő nőstények könnyen észrevehetőek
o dragging, flagging, CO2 kibocsátó csapdákkal
 Védekezés:
o sokféle
o kullancskiszedő csipesz
11.4.Ragadozóatkák
 Általános:
o Acariformes rend, Trombidiformes alrend, Cheyletielidae család
o Cheyletiella blakei: macska
o Cheyletiella yasguri: kutya és macska és nyúl
o Cheyletiella parasitivorax: nyúl
o Cheyletiella furmani: nyúl
o alapvetően paraziták, tehát az elnevezésük helytelen, vándorpikkely betegséget okoznak
 Morfológia:
o 0,4-06 mm, ovális alak, szürkésfehérek, ivari kétalakúság kifejezett
o a test középső részén, kétoldalt jellegzetes behúzódás látható
o rövid csáprágók, tőrszerűek,, ezek tövében a két légzőnyílás, két tapogató
o 4 pár végtag rövid, végükön fésűszerű képlet
 Életmód:
o stacioner élősködők, közvetlen érintkezés útján terjednek, ápolóeszköz, bolha
o zsúfoltan tartott állatokban gyakoriak
o az epidermis törmelékéből alkotott álcsatornákban, alagutakban tartózkodnak
o a szőrszálak bőrhöz közeli részéhez ragasztják a petéiket, hexapod lárva, majd oktopod
nympha
o 2 nymphastádium és adult, 3-5 hetes fejlődés
o tüneteket csak nagyszámú elszaporodásuk esetén láthatunk
53
2017 Kerek Ádám
o hámlás, porszerű korpásodás, alopecia, vakaródzás, ritkán hyperanaestesia

o macska pofáján ekcémaszerű elváltozás, ritkán miliaris dermatitis
o nyulakon gyakori, gerincoszlop mentén
o nyúl myxomatosis terjesztése
o zoonosist okoznak
 Kórjelzés:
o sötét szőrű állatokba sétáló korpaszemek
o bolhafésűvel, bőrkaparékban
o celluxcsíkot érintünk az álalt bőréhez
 Gyógykezelés:
o egyidejű kezelés, alapos tisztítás, vegyszeres kezelés, meg kell ismételni
 Védekezés:
o új állatot előzetesen vizsgálunk, preventív célból kezeljük
o bolha és kullancs ellenes és más ektoparazita ellenes szerek
11.5.Madártetűatka
 Általános:
o Parasitoformes rend, Mesostigmata alrend, Dermanyssidae és Macronyssidae család
o Dermanyssus gallinae: csak ez van nálunk
o Ornithonyssus sylviarum
o Ornithonyssus bursa
 Morfológia:
o adultok pókszerűek, élénk mozgásúak, tojásdad alakú test, 0,7-1 mm
o a lárvák és a vért nem szívott nymphák fehérek
o csáprágók megnyúltak, tőrszerűek
o 5 ízből álló egy pár hosszú tapogató
o 3-4. végtagpár között 2 légzőnyílás
o 4 pár végtag hosszú
 Életmód:
o vérszívó élősködők, főként házi és vadon élő madarakban
o a Dermanyssus gallinae temporer élősködő, éjszaka aktív (5°C, 90 % relatív
páratartalomnál 5-8 hónapig is túlél
o O.sylviarum és O. bursa stacionerek, környezetben 10 napig maradnak életben
o tolalzat övénél rakja le petéit
54
2017 Kerek Ádám
o a házityúk leggyakoribb külső élősködői

o nyugtalanítnanak, anaemiát, tojástermelés csökkenést okoznak
o külső hallójáratban ferde fejtartást, mozgászavart okozhatnak
o nem szívesen mennek be a tojófészekbe a tyúkok, elszórják a tojást, feltörik a tojást,
gyakori lesz a vérfoltos tojás
o baromfipestis, baromfihimlő, clamydiosis vektorai
o emberen, macskán, kutyán heves pruritussal járó bőrgyulladást okozhatnak
 Kórjelzés:
o ülőrúd, tojófészek rései, repedések
o nappal is láthatóak az álaltokon
o kloáka környéke erősen szennyezett
 Védekezés:
o rejtekhelyek akaricidekkel kezelni, csapdázás, forró vízzel való takarítás
55

Parazitológia I. Gyakorlatok - 2017

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Parazitológia I. Gyakorlatok - 2017

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Parazitológia I.

1. Bevezető alapfogalmak, protozoológiai diagnosztika

 immunológiai és molekuláris technikák: immunfluoreszcencia, (immun) hisztokémia, ELISA,

2. Trypanosomosis, Leishmaniosis, Giardiosis, Trichomonosis, Histomonosis

 a gazda vizsgálata: róka, macska, nyúl, patkány tünetmentes rezervoár, kutyában

Golgi készülék, a parabasalis test kapcsolódik). Hidrogenosomák vannak neki, amik

 környezet vizsgálata: ha a tartási hely talajából Heterakis petéket tudnak kimutatni

3. Coccidiumok vizsgálata, házityúk és a lúd coccidiosisa

o Eimaria necatrix: jejunum (híg, véres nyálkás tartalom)

4. A szarvasmarha, a nyúl, a sertés és a ragadozók coccidiosisa

o szopós malacok bélsara, felszíndúsítás, metilénkék, savanyú fukszin (kék, piros, a

5. Cryptosporidiosis, toxoplasmosis, a szarvasmarha besnoitiosisa, sarcocystiosis

kettéosztódás (endodyogenia), a sejt pusztulása, addig tart, amíg a gazda

6. A kutya hepatozoonosisa, babesiosis, theileriosisa, encephalitozoonosis

 kis babesia: Babesia divergens (szarvasmarha) – Ixodes ricinus

o szövettanilag a központi idegrendszerben multifocalis necrosis, vesében tubulonephritis,

7. Külső élősködők vizsgálata, tetvek, bolhák

o Házityúk: Menopon gallinae, Menachantus stramineus, Lipeurus caponis, Goniocotes

o szabad szemmel felismerhetők, szemhéj, fülkagyló, lebernyeg

8. Poloskák, alombogár, szúnyogok, bögölyök, cecelegyek, kullancslegyek

o szaprofita, nem parazita, készletkártevő

 növényi nektárokkal táplálkoznak, de a peteéréshez kell a vérszívás (anautogén)

 a lárvákat nem tudjuk irtani, mert tenyészhelyeik nem ismertek

 Lepkeszúnyogok: Psychodidae család

o obligát vérszívó paraziták, mindkét nem szív vért

o igen ritkán szükséges

9. Igazi legyek, myasisok

 15-30 nap fejlődés, imágó 2-4 hétig él

 friss marhalepénybe petézik, 3-4 hétig fejlődik, imágóként áttelel

o bélsár, romlott takarmány rendszeres eltávolítása

 legelői környezetben tenyésző legyek elleni védekezés:

o Wohlfartia magnifica: Európa, Ázsia, É-Afrika, OBLIGÁT

 A G. intestinalis és G. pecorum kivételével a kikelt lárvák a szájüregbe

 elvétve a kutyát is megfertőzheti

o Dermatobia hominis: Közép- és Latin-Amerika

o az ásóatkák a bőr felszínén párosodnak, a nőstények az epidermisbe fúrt járatokban élnek,

o Sarcoptes scabiei var.equi, Psoroptes equi, Psoroptes cuniculi, Chorioptes bovis

o háztáji házityúkokon jelentkezik

11. Szőrtüszőatkák, óvantagok, kullancsok, ragadozóatkák, madártetűatka

o a protonymphának 3 pár lába van

o a Demodex gatoi pruritust okozhat

o a nőstény talajra rakja több ezer petéit

o hámlás, porszerű korpásodás, alopecia, vakaródzás, ritkán hyperanaestesia

o a házityúk leggyakoribb külső élősködői

You might also like