Klimatológia tételek geothink.

net

Klimatológia

geothink.net

Az alábbi segédanyagok az egyes kurzusokon elhangzott előadások, valamint az

előadáshoz ajánlott jegyzet(ek), vagy tankönyv(ek) tartalmának adaptációit képezik.
Ez azt jelenti, hogy az itt letölthető és elolvasható dokumentumok nem fedik át a tel-
jes megtanulandó kurzus anyagát. Tehát az itt található szöveg csupán reprezenta-
tív értéket képvisel, az egyéni munka alól nem mentesít, a megfelelő eredményeket
pedig nem feltétlenül garantálja. A dokumentumokért a geothink semmilyen felelős-
séget nem vállal!

http://geothink.net 1. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

1. Definíciók és fogalmak
Ide olyan definíciókat és fogalmakat kell átnézni, amelyeket a gyakorlat során a kiadott
jegyzetben (a sötét ponttal megjelölt) helyen már meg kellett tanulni, így nem árt azok újbóli
átismételése.
Fizikai klimatológia: A léghőmérséklet és nedvesség, a légkör energia- és vízhozambeli ál-
lapotának változásainak folyamatai szorosan hozzákapcsolódnak a Föld-légkör rendszer
alapvető energia- és vízciklusaihoz, a ciklusok tanulmánya a modern fizikai klimatológia terü-
letéhez tartozik
A következő tételek ezzel kapcsolatosak…

2. A klimatológia fogalma, vázlatos története

• Az első klímával foglalkozó megállapítások Hippokratész Levegő, vizek és helyek
(~ i.e 350) c. munkáiban találhatók.
• Az ókori görögök szerint a Föld éghajlatilag három típusra és ennek megfelelően öt (1
forró, 2 mérsékelt és két hideg) övre osztható fel.
• Az arab al-Biruni Az ősi nemzetek kronológiája c. könyvében (~ X szd.) áttekinti a
görög, római és a korai arab klimatológiai ismereteket.
• További nagy lökést ad a nagy felfedezések kora (XV. szd.-tól), az új ismeretlen tájak,
új földrajzi-, valamint éghajlati ismeretekkel bővítette az eddigi tudáshalmazt.
• Megjelennek az első hőmérők (1612) és barométerek (1643), elkezdődtek a rendszeres
meteorológiai észlelések (1664 – Párizs).
• A hajósok szélmegfigyeléseinek összegzése, a Föld nagy szélrendszereinek felismerését
vonta maga után. Pl. Halley megszerkesztette a passzátszelek térképét (1686) és Hadley
magyarázatot próbált adni e szelek kialakulásáról (1735).

A XIX. szd. első felének főbb állomásai a következők voltak:

1802 első felhőosztályozás (Howard és Lamark);
1817 első térkép az éves átlaghőmérséklet eloszlásról a Földön (Humboldt);
1818 megjelenik a London éghajlata (Howard);
1845 első térkép az éves átlagos csapadékösszeg eloszlásról a Földön (Berhaus);
1859 első modell a légköri mozgásokról (Ferrel);
1900 klímaosztályozás fogalmának bevezetése (Köppen);
1913 az ózonréteg felfedezése;
1918 a Köppen-féle klímaosztályozás;
1925 a rendszeres repülőgépes adatgyűjtés kezdete;
1928 a rádiószonda első használata;
1931 a Thornthwaiter-féle klímaosztályozás;
1940 a jet stream első vizsgálata;
1960 a műholdas adatgyűjtés kezdete

A technikai fejlődés mind szélesebbkörű kutatásokat tesz lehetővé, amely kiterjed az óce-
ánok mélyére és a sarkvidéki jégsapkákra is.

http://geothink.net 2. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

3. Légköri léptékek
3
A légkör jelenségei térben és időben széles spekt- 1 cm 1m 1 km 10 km

Jellemző Időléptékek (s)

8
rumot ölelnek át, ahol is a térbeli nagyságot a mére- 10
molekuláris
tükkel és/vagy hullámhosszukkal-, időbeli nagysá- diffúzió futóáramlások
gukat pedig az élettartalmukkal jellemezhetjük. 6
10 anticiklon
hurrikán
A légköri léptékek csoportosításánál a horizontá-
helyi szél
lis méreteket kell alapul venni. Ez alapján egy 4
10
részben egymást átfedő lépték adódik: nagy cumulus
2
tornádó
10
Mikro 10-2 – 103 m (1 cm – 1 km) kis cumulus
Lokális 102 – 5x104 m (100 m – 50 km) portölcsér
Mezo 104 – 2x105 m (10 km – 200 km) kis turbulencia hanghullámok
1
Makró ≥ 105 m (≥ 100 km)
-2 2 4 6 8
10 1 10 10 10 10
A felszín hatása a troposzférára korlátozódik, egy Jellemző horizontális léptékek (m)
napos periódus alatt a hatása csak a planetáris más
névén a légköri határrétegre terjed ki. (RBL: rural boundery layer) E határréteg vastagsága a
nap folyamán változik (a napi szoláris ciklussal összhangban változik).
A vízszintes méretek alsó határát az éghajlati szempontból vizsgált legkisebb objektumok
méretei határozzák meg.

Turbulens felszíni réteg:

A felszíni érdesség és a konvenció által generált kisléptékű intenzív turbulenciával jelle-
mezhető. Nappal 50 m-es magasságig is kiterjedhet.

Súrlódási réteg:
Ez a felszíni elemek érdességének mértékétől függ, magassága 1-3 szorosa az elemek ma-
gasságának, illetve a köztük lévő közök szélességének.

Laminális határréteg
Ez a réteg ütköző zónát képez a felszín és a felette lévő, szabadon kiterjedő légköri környe-
zet között.

4. Energia- és tömegcserefolyamatok rendszerelmélete

Az egyik legfontosabb energia ciklus a talaj és a légkör között zajlik. Az energiaáramlás és
a klíma közötti kapcsolatot a termodinamika 1. törvénye szemlélteti (az energiamegmaradás
törvénye). (…) Esetünkben négyféle energia fordul elő: sugárzási, hő, mozgási, helyzeti. A
rendszerben az energiabevétel, a kiadással egyenlő. Ez egy stabil állapot, ahol az energia
mennyiségével nem történik változás, az energia formája a be- és a kilépés alatt azonban vál-
tozhat, hasonlóan a szállítás módjához. Ez utóbbi esetben megkülönböztetjük a vezetést, a
konvekciót és a sugárzást, mint „energia-szállítószalagot”. A klímában ez az egész összefüg-
gő rendszer egy folyamat-válasz rendszernek tekinthető, ahol a klimatológia ebben a megfi-
gyelhető kauzális kapcsolatokat írja le.
A legfontosabb tömegcserefolyamatokat a víz körfolyamatai jelentik. A víz három halmaz-
állapotban fordul elő (…), számos módon szállítódhat (konvekció, csapadék, átszűrődés, lefo-
lyás) és tárolásának változása is több módon zajlik (felhalmozódás, apadás).
Az energia- és tömegcserefolyamatok energiaegyenlege:
bevétel - kiadás - tárolási változás = 0

http://geothink.net 3. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

5. Sugárzási jellemzők
A sugárzás az energia egy megjelenési formája,
melyet az elektromágneses mező gyors osz- λ (µm) [T = 300K]
cillációja gerjeszti. Szállítás a fotonnal történik, 4 12 20 28
ami részecske és hullámtermészettel bír. Az

Egységnyi hullámhosszra jutó energia

Egységnyi hullámhosszra jutó energia

oszcilláció a hullámhossz méretével jellemezhető. 10
Minden test abszolút nulla fok felett bocsát ki
sugárzást, ha egy test a lehetséges legnagyobb

(107 Wm-2 / µm)

20

(Wm / µm)
(max.) energiát bocsátja ki, akkor a fekete testről
5
beszélünk, aminek a felszíni kibocsátó képessége
λmax

-2
ε = 1. A Plack-törvény a fekete test által, adott 10
hőmérsékleten kibocsátott sugárzás erőssége és a
hullámhossza közötti összefüggést írja le. A
törvény karakterisztikus görbéje megadja a fekete 0 0
test spektrális eloszlását.
A fekete test által egységnyi idő alatt ki- 0,2 0,6 1,0 1,4
sugárzott energia összmennyisége a görbe alatti λ (µm) [T = 6000K]
területtel egyenlő. Ez az alapja a Stefan-Bolzman
törvénynek:
kibocsátott energia = σT04 [Wm-2], ahol σ a Stefan-Bolzman-féle állandó és a T0 a test fel-
színének hőmérséklete. Ha a test nem fekete akkor az egyenletet be kell szorozni az adott fel-
szín kibocsátására jellemző együtthatóval, tehát: kibocsátott energia = εσT04 [Wm-2].
Az így adódó egységnyi időre vonatkozó energiakibocsátás a sugárzási fluxus [Js-1 = W].
Az egységnyi területre jutó fluxus a kisugárzott fajlagos teljesítmény [Wm-2].
Wien-féle eltolódási törvény megmondja, hogy a hőmérséklet emelkedésével a kibocsátott
energia mennyisége mellett nő a rövidhullámú sugarak részesedése, magyarul a Planck-görbe
balra tolódik így a λmax is, tehát a következő összefüggés adódik: λmax = 2884/T0.
A Föld-légkör rendszerben jól elkülöníthető egymástól a rövid- és a hosszúhullámzás. Egy
anyag a ráérkező sugarakat átbocsáthatja (ψλ), elnyelheti (ξλ), visszaverheti (αλ), amelyek-
nek a beérkező sugárzás energiamennyiségéhez viszonyított aránya: ψλ+αλ+ξλ = 1.
Albedó (α) a felszínre vonatkozó visszaverődés aránya a beérkező rövidhullámú sugárzás-
hoz viszonyítva.
Minden elemnek, anyagnak megvannak a sajátos sugárzási tulajdonságai az egész légkör
esetében beszélünk atmoszférikus elnyelésről, -átbocsátásról és -visszaverődésről. A lég-
kör a maximális erősségű napsugárzás sávjában nagyon átlátszó (λmax = 0,48 µm).
A beérkező napsugárzásnak az a része, amely visszaverődik és szétszóródik, adja a szórt,
diffúz sugárzást (D). A felhők a leghatékonyabbak a rövidhullámú sugárzás szórásában.
A földfelszínre elnyelés és szóródás nélkül eső sugárzás a közvetlen, szoláris sugárzás (S),
s mivel ezek a sugarak párhuzamosnak tekinthetők így a felszín energiabevétele a sugárzás
irányától függ: S = Sicosθ, ahol az S – a felszínen, Si – a sugár irányára merőleges felületen a
sugárzás fajlagos teljesítménye és θ – a sugár beesési szöge a függőlegeshez képest. Ez a
megvilágítás cosinus tétele.
A felszín által kapott rövidhullámú-, vagy globális sugárzás ( K ↓ ), a következő két részből
tevődik össze: K ↓ = S + D.
A légköri elnyelők legfontosabbikja a vízpára, a Föld-légkör rendszer hosszúhullámú sugár-
zásvesztése a világűr felé az ún. légköri ablakokon keresztül megy végbe. Az a sugárzás
amely eléri a felszínt, a hosszúhullámú visszasugárzás ( L ↓ ), megkülönböztetve a felszín
által kibocsátott hosszúhullámú kisugárzástól ( L ↑ ).

http://geothink.net 4. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

6. Egyéb energiaszállítási folyamatok

Hővezetés: az a folyamat, amelynek során hő szállítódik az anyagon belül a molekulák üt-
közései révén, miközben maga az anyag vagy test mozdulatlan marad. A hőszállítás mértéke
az anyagok termális tulajdonságaitól függ. Szilárd anyagban a legjobb, gázoknál a legrosz-
szabb e tulajdonság.
Konvekció: az anyagtömegek függőleges irányú helyzetváltozását jelenti, amely csak fo-
lyadékoknál és gázoknál léphet fel. Szabad konvekció: lép fel ha egy kis levegőelem más
sűrűségű mint a környezete. Kényszerű konvekció: az orográfiai akadályok okozta vertikális
elmozdulás. Kevert konvekció: amikor e két eset egyszerre lép fel.
Amennyiben az energia hozzáadása vagy elvétele egy test hőmérsékletének változásában je-
lentkezik, akkor érzékelhető hőről beszélünk. Ha egy anyag egyazon hőmérsékleten halmaz-
állapot-változást szenved, akkor látens hőről beszélünk.
E két „hőtípus” a különféle konvekciókal is szállítódik…

7. A légkör befolyása a besugárzásra, földgömbi eloszlás

A csillagászati tényezők a napsugárzás mennyiségének földgömbi eloszlását alapvetően
meghatározzák, mely tényezők matematikai modellezése egyszerű. A légköri tényezők bo-
nyolultsága miatt itt még a modellezés még nyitott problémakör.
A földgömbi eloszlásnál feltételezzük, hogy Földünket nem veszi körül levegőburok, így a
felszínre jutó energiamennyiség kizárólag a napállandótól, a napsugarak beesési szögétől és a
nappal hosszától függ. E körülmények fiktív sugárzási rendszere, ami a földfelszín homogén
voltát feltételezi szoláris éghajlatnak nevezzük. Ez egy jól használható munkahipotézis.
E körülmények között a sugárzásmennyiségnek a kiszámítása egy bizonyos beesési szög
melletti vízszintes síkra jutó energia meghatározásával le-
het megkapni (ábra).
A sugárzás erőssége a sugárforrás távolságának négyze-
tével fordítottan arányos: I = I0/l2, ahol l a közepes Nap-
föld távolság. m A
A szoláris klíma fontosabb sajátosságai a következők:
1. a legnagyobb napi besugárzás a sarkpontokon található A’
a nyári napfordulók idején, a 24 órás nappalok miatt. m m
2. a déli félteke nyarán erősebb a besugárzás, mint az
északi félgömb nyári évszakában, miután a Föld déli A’
félteke nyarán van aféliumban. Az az energiamennyiség, ami
3. a besugárzás mennyiségének évszakos különbsége az a sugárnyalábra merőleges A’
egyenlítőtől a pólusok felé növekszik. felületre esik, m napmagasság
4. az évi sugárzásmennyiség az egyenlítőn közel 2,5- esetén egy A’ > A felületen osz-
szöröse a sarkpontok évi besugárzásának, a nagyobb lik meg, ahol A’ = A/sin m. Ha
napdelelési magasságok miatt. az A sík egységnyi felületére I
Amennyiben figyelembe vesszük a légkör módosító hatá- sugármennyiség jutott, az A’
sait, megkapjuk a napsugárzás energiahozamának tényle- vízszintes sík egységnyi felüle-
ges földgömbi eloszlását. Módosító tényezők a napsugarak tére Iv < I sugármennyiség ke-
légkörön át megtett útja, a légkör sugárzásátbocsátó képes- rül, ahol Iv = Isin m.
sége, vízgőztartalma és szennyezettsége valamint a felhő-
zet. Minden tényező a sugarak energiahozamának intenzitását csökkenti, e sugárzásgyengülés
mértékét a homályossági tényező fejezi ki.
A légkör sugárzásgyengítésének földrajzi rendszere a felhőzet mennyiségének és a légkör
vízgőztartalmának eloszlásával magyarázható. Az egyenlítői övezetben akár 60% sugárzás-
csökkenés is végbemehet, hasonló a helyzet a mérsékelt övekben. A kontinensek felett ala-
csonyabb, mint az óceánok fölött. (Péczely Gy. TK. 138 old. Térkép!)

http://geothink.net 5. oldal Klimatológia tételek

 Klimatológia tételek geothink.net

8. A Föld-légkör (F-l) rendszer energiaegyenlege

Az F-l rendszer részben zárt, részben nyitott. A rendszer egyetlen bevétele a Napból érkező
állandó sugárzási energiaáramlás, melynek nagyságát a napállandó fejezi ki (I0), ez az érték
átlagosan 1367 Wm-2. A légkör felső részére egy év alatt átlagosan beérkező sugárzás
Kex = 342 Wm-2, a görbülő gömbfelszín- és a napszakok változása miatt.

A Nap sugárzásából származó bevétel a következőképpen oszlik el:

Kex = K ↑ f + K ↑ l + K * f + K *l + K ↑ F + K *F
100% = (19% + 6%) + (5% + 20%) + (3% + 47%)
A légkör felső részére egy év alatt átlagosan beérkező sugárzásból a felhők visszaverik a
19%-át az űrbe ( K ↑ f ) és 5%-át elnyelik ( K * f ). A légköri összetevők 6%-át verik vissza
( K ↑ l ) és 20%-át nyelik el ( K *l ). A maradék sugár a földfelszínen 3%-ban visszaverődik
( K ↑ F ) és 47%-ban elnyelődik ( K * F ).
Az összes visszaverődés egyben adja a planetáris albedót, ami 28%. A teljes F-l rendszer
sugárzási szempontból egyensúlyban van, ellentétben az alrendszerekkel. Pl., ha csak a lég-
kört vesszük figyelembe ott veszteség, míg csak a felszín esetében nyereség észlelhető. A
deficitet a konvekciók oldják fel.
A föld teljes sugárzási mérlege (Q*F) pozitív és az eredeti extraterresztriális bevétel
29%-ával egyenértékű.

9. Egy „ideális” hely napi sugárzási mérlege

1000 A kezdeti egyszerűség miatt az egynapos energiarend-
K szer főbb változásainak menetét célszerű egy ideális he-
800
Fajlagos teljesítmény (Wm )

lyen végezni, amely vízszintes, homogén és kiterjedt, va-

-2

Q* gyis az energiaáramlások területileg egyformák és csak

600
függőleges irányúak. Kiindulásképpen derült égboltot te-
400 kintünk, így a napi szoláris bevételt egy ingadozásoktól
L mentes sima görbe írja le. A felszín a közepes földrajzi
200 szélességen fekvő, lapos, nedves, kopár talaj, meleg év-
szak.
0
K Ebben az esetben a rövidhullámú besugárzás ( K ↓ ) me-
-200 netét a Nap helyzetének koordinátái szabályozzák. A fel-
színről visszavert rövidhullámú sugárzás ( K ↑ ), a K ↓ -
-400
L tól és a felszín albedójától (α) függ:
-600 K ↑ = K ↓⋅ α
00 06 12 18 24 A rövidhullámú sugárzási mérleg (K*) a következő:
Idő (h) K* = K ↓ - K ↑ = K ↓ ⋅ (1 - α)
A légkör által kibocsátott és a felszínre érkező hosszú-
hullámú sugárzás ( L ↓ ) a felhőzet hiányában csak az átlagos légköri hőmérséklettől és kibo-
csátó képességtől függ, s mivel ez nem változik így L ↓ állandó a nap folyamán. A hosszú-
hullámú sugárzási mérleg így alakul:
L* = L ↓ - L ↑ .
A teljes nappali és éjszakai sugárzási mérleg (Q*) a következő képet festi:
Nappal: Q* = K ↓ - K ↑ + L ↓ - L ↑ = K* + L* Éjjel: Q* = L ↓ - L ↑ = L*

http://geothink.net 6. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

10. Egy „ideális” hely napi energiaegyenlege

Ugyanezen ideális viszonyok közepette a felszín energiaegyenlege a következőképpen alak:
Q* = QH + QE + QG
A sugárzási bevétel-kiadást a légkörrel zajló konvektív energiacsere egyenlíti ki, amely lehet
érzékelhető hő (QH) és/vagy látens hő (QE), valamint a talaj irányából történő vezetéses hő-
csere (QG). Fogalmam nincs mi kell még ide…

11. Globális víztározók (áltározók), fogalmuk

Globális víztározók fogalomkörébe tartozik minden óceán és tenger, azaz olyan medencék,
melyekbe folynak a szárazföldi vizek (a víz helyzeti energiája ugyanis itt a legalacsonyabb).
Globális víztározó tehát maga a világóceán, melyek a Föld vízkészletének 96,56%-át tartal-
mazzák. A szárazföldek csupán 1,7%-át tárolják ennek a víznek, s többségében ezt az ún. áltá-
rozókban felhalmozva. Az áltározó minden olyan víztározó (tó), amely csak ideiglenesen
biztosítja a víz helybemaradását. A Föld vízkészletének jég és hó formájában 1,73%-a van, a
légkörben csupán 0,0009% az a vízmennyiség, ami a bonyolult meteorológiai jelenségek ki-
váltója (!). A teljes hidroszféra vízmennyisége 1358,6 106 km3.
A globális vízkicserélődési idő azt az időt foglalja magába, ami alatt az adott tározóban lé-
vő vízkészlet minden molekulája teljesen kicserélődik. A világóceán esetében ez 3052
(~3000) év, a hó- és jégtakaróknál 12006 (~12000) év, a szárazföldeken 218 (~200) év, a lég-
körben ez a folyamat a leggyorsabb csupán 9 nap. A vízkicserélődés a vízkészlet (Vk) és a
vízforgalom (Vf) aránya.

12. Vízegyenlegek
A víz a tavakból, óceánokból és a talajból párolog el ez az evaporáció, valamint a növényzet
lélegzi ki ez a transpiráció. E folyamatot együttesen evapotranspirációnak hívjuk (E). A pára
a légkörben lehűlve felhőcseppé kondenzálódik, s ha mérete túl nagy lesz eső (p) formájában
lehull. Szárazföldek felett a p > E, óceánoknál fordítva. A szárazföld és az óceán alrendsze-
rek esetében a vízmérleg így fest:
p = E + ∆ r,
ahol a ∆r a nettó lefolyás (előjeles!). A teljes F-l esetében a vízegyenleg sokkal egyszerűbb:
p=E
Ideális esetben, ahol a talaj vízszintes és nedves, akkor a felületen keresztüli cserefolyamato-
kat tekintve a felszín vízegyenlege a következőképpen írható le:
p = E + f + ∆r
ahol f a filtráció, az átszűrődés a mélyebb talajrétegek felé (általában pozitív). Az átszűrődés
meghatározása túl bonyolult így a gyakorlatban olyan réteggel számolnak, ahol egy bizonyos
mélységben már nincs függőleges irányú vízcsere (f = 0):
p = E + ∆r + ∆S + ∆A
ahol a ∆S a réteg nedvességtartalmának változása, a ∆A az advekció során a rétegbe oldal-
irányból be- és kilépő vízcseppek és -pára nettó mennyisége. Ha sokáig nincs csapadék akkor
az állandó transpiráció mellett, lapos területen E = ∆S.

http://geothink.net 7. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

13. A hő- és a vízháztartás kapcsolata, ariditási index

Ha az éghajlati viszonyok által megszabott potenciális párolgást arányba állítjuk a vízház-
tartás bevételi tényezőjével a csapadékkal, olyan indexet kapunk, amely alapján megítélhet-
jük, hogy a lehulló csapadék milyen mértékben elégíti ki az adott terület. Ha az éghajlati vi-
szonyok által megszabott potenciális párolgást arányba állítjuk a vízháztartás bevételi ténye-
zőjével a csapadékkal, olyan indexet kapunk, amely alapján megítélhetjük, hogy a lehulló
csapadék milyen mértékben elégíti ki az adott terület vízigényét, tehát vízellátottság jellem-
számához jutunk.
Q*
H= ;
Lv ⋅ p
Ahol Lv a párolgási hő, Q* az évi sugárzásegyenleg átlagos összege, p az évi csapadékösz-
szeg átlagos összege. A H hányados a szárazsági, vagy ariditási index, melynek értéke ha
egynél nagyobb száraz- (arid), ha kisebb nedves (humid) jellegű éghajlatról beszélünk.

14. „Aktív” felszín. Térfogatra vonatkozó cserefolyamatok

Az aktív felszín a klimatikus aktivitás elsődleges helyszíne a rendszerben. Ebben a szintben
a sugárzási energia nagy része elnyelődik, visszaverődik és kibocsátódik, ahol a fő energia- és
tömegátalakulások zajlanak.
A felszín egy tömeg nélküli felületnek tekinthető, aminek nincs energiatartalma, ezért cél-
szerű az energiaegyenleget térfogatra vonatkoztatni.
Q* = QH + QE + QG + ∆QS
Ahol a ∆QS energiatárolás változása, ha +∆QS – energia konvergencia, ha -∆QS – energia-
divergencia.

15. Felszín alatti hőáramlás és hőmérséklet

A talajban a hőszállítást és a hőmérsékletet három, egymással is
összefüggő termális tulajdonság szabályozza, a hővezető képesség
(k). A termális diffuzivitás (κ), és a hőkapacitás (C). A hőszállítás
κ mértékét a következő képlet írja le:
QG = -k(T2-T1)/(z2-z1)
ahol k a hővezető képesség, aminek értéke a talaj porozitásától
függ. A száraz talajhoz adott nedvesség
Talajnedvesség megnöveli annak hővezető képességét. A C a
hőkapacitás, aminek értéke lineáris kapcsolatban
van a talaj nedvesség-tartalmával, mivel a víz
termális érzékenysége nagyobb. A termális
k C
diffuzivitás (κ) a termális hatások szétszóródási
képessége egy adott anyagra nézve, értéke a C és
a k hányadosa (κ = k/C).
Talajnedvesség Talajnedvesség A nagy termális diffuzivitássla rendelkező
talajoknál gyors és vastag rétegere kiterjedő, de
mérsékelt hőmérséklet-változás tapasztalható, míg a gyenge diffuzivitású talajoknál a válto-
zásban csak a levegőréteg vesz részt, de a szélsőséges változások végett a hőmérséklet napi
ingása viszonylag nagy.
Éves szinten 14 m mélységben már nincs hőváltozás. Borult időjárás a nappali felmelege-
dést csökkenti, de az éjszakai hűléssel is ezt teszi, így egyensúly van.

http://geothink.net 8. oldal Klimatológia tételek

 Klimatológia tételek geothink.net

16. Felszín alatti vízáramlás és talajnedvesség

-1000
A talaj nedvességtartalmának számszerűsítésére két
Kapilláris potenciál ψ (106 Pa)

módszer adott: a nedvességtartalom (S) és a kapilláris

-100 potenciál (Ψ). Ez utóbbi megadja, hogy egységnyi tö-
megű víznek a talajvíz szintjétől egységnyi távolságra
-10
való emeléséhez (kiszívásához) mekkora energia szük-
.a
-1 séges. A növények a talaj nedvességtartalmának csak
. i si s z

g
.

y
za a

-0,1 h
ag bizonyos hányadát képesek felvenni.
p

p or Az evapotranspiráció hatására megnő a feláramló víz

da
-0,01 lék mennyisége. A talaj pórusaiban lévő levegő szoros kap-
.h
om
-0,001 o
csolatban van a talajnedvességgel, szinte mindég közel
van a telítettséghez, így létrejön egy páraáramlás a ma-
k

-0,0001 gasabb hőmérsékletű rétegek felöl az alacsonyabbak

0 10 20 30 40 50 60
S (térfogat %)
felé, általában nappal ez felfelé, éjjel pedig lefelé törté-
nik. Ezen éjszakai páraáramlás következtében a felszí-
nen a víz kondenzálódik, ez a desztilláció, ami nem egyenlő a harmatképződéssel (!).
A nedvességtartalom éves menete a felső rétegekben nagyobb ingadozásokkal zajlik, lefele
haladva a folyamat erőssége eltompul.

17. A légköri rétegzettség típusai

A légkör alsó részének meghatározó fo-
lyamata a konvekció, melynek típusát és semleges A szélsebesség
z5 függőleges pro-
kiterjedését a hőmérséklet vertikális
Magasság (z)

szerkezete befolyásolja. Ha a levegőelem z4 filja a légköri

felfelé emelkedik akkor kitágul és lehűl (az z3 rétegzettség
∆z
alacsonyabb környezeti nyomás végett), ha z2 típusának függ-
süllyed akkor összenyomódik és z1 vényében
∆u
felmelegszik, mindez hőcserementesen
Szélsebesség
zajlik, ezért ez adiabatikus folyamat.
A száraz és telítetlen levegőben a leve- labilis stabilis
gőelem hőmérsékletének változása a ma- z5 z5
Magasság (z)

gasságtól függetlenül állandó, ez a száraz z4 z4

adiabatikus gradiens (γ). A környezet z3 z3
függőleges hőmérsékleti változását a kör- z2 z2
nyezeti hőmérsékleti gradienssel (Γ) z1 z1
számszerűsítik. A γ és a Γ egymáshoz vi-
szonyított eltérései alapján három réteg- Szélsebesség Szélsebesség
zettség ismeretes:

Ha Γ > γ, akkor labilis, mert az emelkedő elem nálánál nagyobb, süllyedésnél kisebb sűrű-
ségű környezetbe került;
Ha Γ < γ, akkor stabilis, mert a fenti fordítottja zajlik;
Ha Γ = γ, akkor semleges;

A függőleges menti hőmérséklet jellemzésére az észlelt T mellett, gyakran a potenciális

hőmérsékletet alkalmazzák (θ). A légkör szerkezetére általában az a jellemző, hogy több
olyan rétegből épül fel, amelynek más és más a hőmérsékleti gradiense.

http://geothink.net 9. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

18. Mozgásmennyiség és szél

A szélsebesség a függőleges mentén a felszíntől távolodva növekszik, mivel a felszínen a
súrlódás hatására fékeződik a légáramlás átlagos sebessége, erre egy empirikus hatványfügg-
vény alkalmazott: u = u1hα, ahol u a h magassághoz tartozó átlagos szélsebesség, u1 az egy
méter magasságban mért u, az α értéke az érdességtől, a légkör hőmérsékleti rétegzettségétől
és a h-tól függ.
A szél függőleges menti erősödésének mértéke azaz a szélsebesség gradiense nagyobb si-
ma- és kisebb érdesebb felszín felett. A különböző sebességgel mozgó elemi részecskék érint-
kezési felületének fékezőhatására alakul ki a nyírófeszültség (τ), amely fékezőerő egységnyi
felületen kifejlett nagyságát jelenti és a nyomás mértékegységében lehet kifejezni.
A szélsebesség növekedésével fokozódik a turbulencia, ezáltal a mozgásmennyiség függő-
leges átvitele, ami a levegőben eltérő koncentrációk kiegyenlítését teszi lehetővé.

19. Érzékelhető hőáramlás és léghőmérséklet

Az érzékelhető hőáramlás a légköri rétegzettség tí-
pusainak megfelelően eltérő képet mutat. Labilis
1m
rétegzettség esetében, erős ingadozások
25 m tapasztalhatók rövid időn belül, a feláramlás végett
Hőmérséklet

100 m menő a hőmérséklet, a leáramlás esetén csökken. Ez

annak tudható be, hogy ennél a rétegzettségnél a
melegebb rétegek a felszínhez közel helyezkednek
el, tehát a feláramlás az innen származó levegőt
szállítja feljebb, fordított esetben, pedig a fenti
hűvösebb levegő jut lejjebb.
00 06 12 18 24 Stabilis rétegzettségnél a folyamat hasonló, csak
Idő (h) a szélsebesség és a hőmérséklet ellentétes előjelű, a
fordított hőmérsékleti profil végett.
Semleges rétegzettségnél a szélsebesség ingado-
A levegő hőmérsékletének általáno- zásait nem követi a hőmérséklet változása, hanem
sított napi menete különböző ma- állandó marad.
gasságokban egy derült napon. A hőmérséklet függőleges profilja éjszaka az erős
Látható, hogy a maximumok és a hosszúhullámú kisugárzás miatt negatív sugárzási
minimumok bekövetkezésének idő- mérleggel zár. A felszín hűvösebbé válik mint a fe-
pontjai egyre későbbre tolódnak, a lette lévő levegő így kialakul a kisugárzási inver-
hullámzás mérséklődésével. zió.
Nappal a folyamat megfordul, ami az alsó rétegek felé elinduló érzékelhető hőáramlásként
mutatkozik. Az inverziós rétegződés dél felé teljesen elmúlik a turbulens hőáramlások végett.
Közvetlenül a naplemente előtt a folyamat újból elkezdődik az inverziós réteg felbukkanásá-
val. A felhőzet és az áramlás megerősödése csökkenti a hőmérséklet napi ingását.

http://geothink.net 10. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

20. Vízpára, látens hőáramlás és légnedvesség

Nézzük hányféle-, és milyen módon lehet
40 a levegő vízpáratartalmát kifejezni:
Telítettségi páranyomás (10 Pa)

35 Abszolút nedvesség (pv): az egységnyi

térfogatú levegőben lévő víz tömegét jelen-
2

30 ti, dimenziója [g/m3], vagy [kg/m3].

7 A páranyomás (e): a levegőben lévő
6 25 vízmolekulák parciális nyomása.
5 Specifikus nedvesség (q): egységnyi le-
4 20
vegőben lévő víz tömege, mértékegysége
3 víz
2 15 [g/kg].
jég Tisztázni kell a telítettség fogalmát is.
1 10 Egységnyi tömegű levegő telítettnek szá-
0 A mít, ha az alatta elhelyezkedő vízfelületből
5
annyi vízmolekula jönk ki, mint amennyi
0 visszamegy. Az így telített levegő számsze-
-30 -20 0 10 20 30 rűsíthető a telítettségi abszolút nedves-
Hőmérséklet (C )o
séggel (pv*), vagy a telítettségi páranyo-
mással (e*).
A tiszta és sima vízfelület telítettségi pára- A dolgot fordítva is megközelíthetjük, pl.
nyomása (e*) és hőmérséklete közötti kap- ha tudni akarjuk, hogy a levegő adott hő-
csolat. Mellékábra: a telítettségi páranyo- mérséklet mellett hűtve mikor éri el a telí-
más görbéje fagypont alatti víz- és jégfelü- tettséget. Ez a hőmérséklet a harmatpont.
let felett. (A pv* görbéje gyakorlatilag telje- A felszín párolgásának mértéke függ a
sen hasonló) rendelkezésre álló víztől, a fázisátalakulás-
hoz szükséges energamennyiségtől, a nedvességkülönbség nagyságától, valamint az elpárol-
gott víz elkeveredését elősegítő turbulencia szintjétől. A levegő vízgőztartalma a magasság
növekedésével csökken.
Az L* miatt az éjszakai lehűlő felszín hőmérséklete a vele érintkező levegőé alá csökken
(inverzió), ami kondenzációt vált ki és tovább erősíti az inverziót, ami további lefelé irányuló
áramláshoz és mégnagyobb vízmennyiséget eredményez. Ez a harmatképződés, ami egy
félig turbulens jelenség s csak bizonyos szélse-
bességi intervallumok között zajlik. 12
Dér alakul ki, ha a felszínen kondenzálódott 2m
Páranyomás (102 Pa)

harmat befagy, vagy ha a pára eleve szublimá- 11 13 m

lódik a felszínen. 70 m
Kisugárzási-, vagy talaj menti köd a légréteg 10
kisugárzási hűlése és turbulens melegedése kö-
zötti finom egyensúly révén alakul ki. 9
Amennyiben kialakul a ködréteg, akkor a tete-
jére tevődik át az aktív kisugárzási felszín a talaj 8
helyett, mivel a vízcseppecskék igen jó kisugár-
zók, így a köd jóval a napfelkelte utánig meg- 7
00 06 12 18 24
maradhat, a jó albedó miatt akár az egész nap
folyamán élhet. Idő (h)
Megszűnését nem a cseppecskék szoláris fel- A páranyomás napi menete a felszín
melegedése, hanem a felszín által generált felett három magasságban egy derült
konvekció vagy megerősödő szél váltja ki. májusi napon

http://geothink.net 11. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

21 A külső réteg klimatikus folyamatai

A keveredési réteg akkor kezd el növekedni, amikor a QH pozitívvá válik. Miután kiszorítot-
ta az éjszakai inverziót, gyorsan vastagodni kezd kora délutáni legnagyobb kiterjedéséig.
A keveredési rétegben a szállítás és elkeveredés elsősorban a termikeknek köszönhető,
aminek kialakulása az erősen felmelegedni képes talajhoz kötött. E forró felületen kialakult
„buborék” lassan elindul felfelé, addig amíg el nem éri az inverziós határt.
Este az inverzió felett megfigyelhető a szél megerősödése, amit alacsonyszintű éjszakai fu-
tóáramlásnak hívunk. A nappali nagyobb szélaktivitást a felszín és a külső (határ) réteg kö-
zötti jobb kölcsönhatás eredményezi, ilyenkor a gyorsan mozgó levegőelemek hatékony moz-
gásmennyiség-továbbítók a felszín felé, ami növeli a felszíni áramlás sebességét. Éjszaka ez a
kölcsönhatás gyenge, így csökken a szél ereje.

22. Homoksivatag: sugárzási mérleg, energiaegyenleg

Sivatagot a termikus szélsőségek jellemzik, melyek a lég- és a talajnedvesség hiányának
tudható be. Sugárzási mérlegére a nagy bevétel és kiadás jellemző. Tiszta légköre miatt a K ↓
80%-a eléri a felszínt, e nagyság kiegyenlítődik a sivatag felszínének magas albedójával, tehát
a K ↑ is magas. A felszín nagyon forróvá válik, ezért az L ↑ is nagyon magas. Ebből kifo-
lyólag a Q* értéke nem olyan jelentős. Az éjszakai sugárzási mérlegben az L* erősen ne-
gatív, a „légköri ablak” miatt.
Sivatagban minden energia QH formájában szállítódik. A nappali sugárzási többlet a turbu-
lenciával a levegőbe jut. A Q* 90%-a Q H a maradék jut QG-nek. Éjszaka a QG forrás arra,
hogy kiegyensúlyozza a felszín L ↑ veszteségét.. A QG áramlás hamar megszűnik lefelé ha-
ladva a felszíni rétegekben, mert a száraz homok hővezetése alacsony, ezért a mélyebb réte-
gek már nem vesznek részt az energia-cserefolyamatok napi ciklusában.

23. Homoksivatag: Klíma

Sivatagot klimatikusan a magas hőmérsékletű felszín, és ennek a rossz termikus tulajdonsá-
gai jellemzik. A mérsékeltövi sivatagokban a besugárzás hatására télen is jelentős különbsé-
gek alakulhatnak ki a levegő és a felszínközeli rétegek hőmérsékletében. Figyelembe kell
venni a dűnék esetében azok megvilágítottságának mértékét, hiszen a napsugárzásnak kevésbé
kitett oldalon jóval alacsonyabb hőmérsékleti profilokat kaphatunk.
Nappal a sivatag felett a légkör alsó része nagyon labilis, ami sajátos jelenségeket eredmé-
nyez, pl. portölcsérek, délibábok [pár mondatban írj róluk!].
Éjszaka az alsóbb rétegek inverziója végett ott stabilis légrétegzettség alakul ki. Összegez-
ve tehát a sivatagi klíma jellegzetessége a nagy napi hőingás kb. 1,5 m magasságig (40oC),
talaj mentén akár 80oC-ot is elérheti (!).
Nedvesség profiljáról túl sok mondanivaló nics, a levegő abszolút nedvessége igen ala-
csony, távol van a telítettségtől, és szinte soha nem változik. A szél erősségének napi változá-
sát a 22. tétel mondja el.

http://geothink.net 12. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

24. Hó- és jégfelszín: sugárzási mérleg

E felszínek jóval bonyolultabbak, mert a
0 K ↓ egy részét elnyelik, vagyis a sugárzás
elnyelése egy rétegen belül és nemcsak a fel-
e r 10
s színen valósul meg.
c c

í z
E rétegekbe hatoló sugárzás erőssége expo-

.desztillált víz
l e
Mélység (cm)

. g 20 nenciálisan csökken a mélység függvényében,

ó v
tehát a z mélységet elérő rövidhullámú sugár-
. t
30 zás mennyiségét így kapjuk:
K ↓ z = K ↓ 0 e −δ ⋅ z
40
ahol K ↓ z – a z mélységet elérő sugárzás
50 mennyisége, e – a természete alapú logaritmus
0 20 40 60 80 100 alapszáma és δ – az elnyelési együttható [m-1],
Erősség (%) ami az átsugárzott anyag természetétől függ,
pl. hó esetén nagyobb, mint jégnél. Fontos to-
A napsugárzás erőssége a mélység vább, hogy az elnyelés mértéke a hosszabb
függvényében, hó-, jég- és vízrétegben hullámhosszak felé erősödik (!).
A magas albedó a hó és a jég egyik legfon-
tosabb tulajdonsága. A K ↓ nagyfokú vissza-
verődése miatt energiaállapotuk alacsony szin- 1000
tű. Ez a hóréteg öregedésével csökken, felol- K
800
Fajlagos teljesítmény (Wm )

vadásával, már kis réteg esetén is, pedig át-

-2

megy a víz albedójába. A visszaverődés ará- 600

nya rövidebb hullámhosszak esetén magasabb,
mint a hosszabbaknál. A hosszúhullámú tar- 400
tományban a hó és a jég csaknem tökéletes
kisugárzó (fekete test), az alacsony T0 miatt 200 L
az L ↑ viszonylag kicsi. Mivel a felhők is Q*
0
fekete testnek tekinthetők, a friss hóréteg és a
borult ég közötti hosszúhullámú energiacsere -200
(L*) nagysága csak a megfelelő felszínhőmér- L
sékletek értékétől függ, azaz: -400
K
L* = L ↓ - L ↑ = σ(Tf4 – T04) -600
ahol Tf – a felhőalap hőmérséklete, az L* 00 06 12 18 24
csaknem mindég negatív. Idő (h)
A hó- és a jég nappali sugárzási mérlege
(Q*) kicsi, ami a nagy albedónak tulajdonítha- A hófelszínre vonatkozó sugárzási
tó, ezen nem sokat változtatnak a hosszú nap- mérleg összetevőinek napi menete egy
palok, mert a teljes napi sugárzási mérleg későtavaszi napon (Antarktisz, 70 oD)
mennyisége így is negatívnak adódik, ami kb.
-1 MJm-2.

http://geothink.net 13. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

25. Hó- és jégfelszín: energia- és vízegyenleg

A hó energiaegyenlegét nemcsak a rövidhullámú sugárzás átbocsátása bonyolítja, hanem a
rétegen belüli vízmozgások és fázisváltozások is. Eltekintve a horizontális energiszállítástól és
a réteget addig tekintve, ahol már nincs számottevő vertikális energiaáramlás, az energia-
egyenleg így alakul:
Q* = QH + QE + ∆QS + ∆QM (+QG)
ahol a ∆QS a hőtárolás változásának tényezője, az érzékelhető hő konvergenciáját, vagy di-
vergenciáját jelenti a rétegben. A ∆QM a víznek a hó- vagy jégrétegen belüli fázisváltozásaival
kapcsolatos látens hőtárolási veszteségét vagy nyereségét jelenti. Vastagabb jég- vagy hóréteg
esetén az energiaáramlás tényezőjét (QG) is figyelembe venni.
Az energiaegyenlegek szempontjából megkülönböztethetjük a „hideg-” (< 0 oC) és a „ned-
ves” (= 0 oC) hórétegeket.
A hideg hóréteg a magasabb földrajzi szélességek telére jellemző, amikor nagyon alacsony
a szoláris bevétel, ilyenkor a QE, a ∆QM, a ∆QS és a QG elhanyagolható. A hórétegben a hőve-
zetés nagyon alacsony, a hó rossz hővezető. A Q*-ot az érzékelhető energiaszállítás befolyá-
solja.
Olvadási időszakban a nedves hóréteg felszíni hőmérséklete fagypont körüli, mialatt a le-
vegő sokszor e felett van. A csapadék eső formájában is eshet, az energiaegyenleg így fest:
Q* + QR = QH + QE + ∆QS + ∆QM
ahol QR a hónál nagyobb hőmérsékletű eső által szolgáltatott energia.

A vízegyenleg abban a rétegben értelmezhető, amely a felszíntől addig a mélységig terjed,

ahol az átszűrődés már elhanyagolható mértékű. Ekkor:
∆S = p – E + ∆r
Tehát a tömegtárolás változása (∆S) függ a csapadéktól, a légkörrel történő turbulens cserétől,
valamint a felszíni- és a felszín alatti horizontális cserétől. A ∆S értéke a hóvastagság helyett
a hóréteg víztartalmával ekvivalens mennyiségű vízoszlop magasságával adható meg.

26. Hó- és jégfelszín: Klíma

A mélyebb hórétegekre jellemző felszín alatti
függőleges hőmérsékleti profil más, mint a talaj
esetében, mert a hőmérséklet maximuma a fel-
Mélység, Magasság

levegő szín alatt jelentkezik, ennek az egyik oka, hogy a

0 rövidhullámú sugárzás jobban áthatol a jégen,
Q*z
hó
veszteség 0 nyereség
Fajlagos teljesítmény
A sugárzási veszteség és nyereség, va-
lamint az eredményül kapott teljes su-
gárzási mérleg (Q*z) függőleges válto-
zása a hóréteg felső részében nappal
mint a hosszúhullámú.
A rétegbe felülről jövő sugárzási bevétel ex-
ponenciális mértékben gyengül. A hosszúhullá-
mú sugarak hamar elnyelődnek, a rövidek mé-
lyebbre hatolnak. A sugárzási veszteség a visz-
szavert rövidhullámú és a kibocsátott hosszúhul-
lámú sugárzásból tevődik össze. A hó erős inf-
ravörös elnyelése miatt a kibocsátás csak a felső
vékony rétegből származik. Ezért a mélységfüg-
gő sugárzási mérleg (Q*z) egy maximumot mu-
tat közvetlenül a felszín alatt. Ezen a szinten a
legmagasabb a hőmérséklet, ez az aktív felszín.
Éjszaka ez sokkal közelebb van a valódi felszín-
hez.

http://geothink.net 14. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

A hó rossz hővezető képessége miatt a talajban felszabaduló látens hőt a hóréteg csapdába
tartja, amely megakadályozza a talaj a talaj olyan mértékű lehűlését, mint amilyen a hófelszín.
[gallyak, lavina…]

27: Vízfelszín: sugárzási mérleg

A vízben a rövidhullámú sugárzásra a jégnél már ismert exponenciális összefüggés alkal-
mazható. E sugárzás általában a felső 10 m-ig hatol be.
A vízszint albedója nem állandó. Ha az ég felhőtlen és a Nap legalább 30o-kal a horizont fe-
lett van, akkor a víz az egyik leghatékonyabb elnyelő, alacsonyabb napállás esetén rohamosan
megnő a visszaverődés.
A vízfelszín az L ↓ csaknem teljesen elnyeli. A vízhőmérséklet alacsony napi hőingása vé-
gett az L ↑ nagyjából állandó a nap folyamán. A L* csaknem állandó energiaveszteséget je-
lent a teljes nap folyamán. A K ↓ -hoz képest a K ↑ csupán kb. 93%-a.
A teljes sugárzási mérlegben (Q*) nappal a K* dominál, míg éjszaka L*-al egyenlő. A víz-
felszín kitűnő sugárzáselnyelő, ahol a rövidhullámú elnyelés egy kiterjedt rétegben valósul
meg. Az energia összeáramlása a felső rétegekben melegedéshez vezethet.

28. Vízfelszín: energiaegyenleg

Egy nagyobb víztömeg felszíni rétegének egyenlege a következőképpen adható meg:
Q* (+ QR) = QH + QE + ∆QS + ∆QA (+ QG)
ahol ∆QA – a horizontális vízáramlások által szállított energia változása. A ∆QS nagyobb tö-
megek esetében elhanyagolható. A vízfelszínek számára a fő energialenyelő a QE párolgás
szintjén. Éves szinten a Q* kb. 90% fordítódik párolgásra, ami alacsony Bowen-arányt ered-
ményez. Egy nap alatt a nyereségek és a veszteségek nagyjából egyensúlyban vannak. A lég-
kör irányába történő turbulens hőszállításon belül is a látens hő dominál.
Az éjszaka folyamán a tárol energia lesz a forrása a felfelé irányuló hőáramlásnak, tehát az
óceán nappal főként energiaelnyelőként, éjszaka pedig energiaforrásként viselkedik.

29. Vízfelszín: Klíma

A víztömeg termális klímája konzervatív, még egy közepes méretű tónál is minimális a
napi hőmérsékleti változás. Annak ellenére, hogy a víz a legjobb sugárzáselnyelő, mégis csak
kis termális válaszreakciót mutat, ami a következő négy sajátosságnak tudható be:
1. Átbocsátás – […];
2. Keveredés – a konvekciók elősegítik, hogy az energianyereség, vagy –veszteség egy
nagy térfogatban oszoljon meg;
3. Párolgás – korlátlanul rendelkezésre álló vízmennyiség miatt a párolgás erős hőel-
nyelő;
4. Hőkapacitás – a víznek különösen nagy a hőkapacitása, a legtöbb talajfajtához ké-
pest legalább háromszor több energia kell, hogy ugyanolyan mértékben emelkedjen a
hőmérséklete;
A partvonalak ezért jelentenek határozott választóvonalat a különböző felszíni klímák kö-
zött. A napi hőcserefolyamatok az óceán felső 30 m-es rétegében a legaktívabbak. E mélység
alatt az ún. termoklín zónában a vízhőmérséklet gyorsan csökken.
Az itt leírtak csakis nagyobb tavakra és tengerekre érvényesek, nem tócsákra, medencékre,
kádakra, tálakra meg kacsaúsztatókra (köszönöm).

http://geothink.net 15. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

30 „Szegély-hatás”
Amikor a levegő át-
áramlik egyik terület fölül z szegély
egy klimatikus szempont-

belső határréteg
ból más terület fölé, akkor

átmeneti zóna
alkalmazkodnia kell az új
határfelületekhez.
Az egyik típusú felszín szél
folytonosságának megsza-
kadásánál lép fel az ún. teljesen
szegély vonal. hozzáidomult
zóna
Az új felszín hatása alatt
lévő levegőréteg az ún.
belső határréteg, amely a
távolság növekedésével z szegély
megvastagodik a szél irá-
nyában. E rétegnek csupán
az alsó 10%-a idomul az A = u pv Ez A’ = u pv’
új felszín feltételeihez, a
többi rész az ún. átmeneti
zóna, amelynek tulajdon- 1 2 3 4 5
ságai csak részben módo- E0
sulnak. A belső határréteg
feletti levegő tulajdonsága
nem változik.
A nedvesség változása csak a szélmenti irányokat figyelembe véve, a 2D-s dobozokkal
szemléltethető, lépésenként.
A száraz felszíntől a nedves felé mozgó A nedvességváltozáshoz hasonlóan, a
3
pv páratartalmú (kg/m ) levegő sebessége u kopár talaj és a növényzettel borított fel-
(m/s), így a vízszintes A nedvesség- szín hőmennyiség cserefolyamataiban is
szállítás ezek szorzata. Az első dobozban hozzáidomulást eredményeznek, amelynek
még egyensúly tapasztalható, ami a felszíni következtében megváltozik az átlagos lég-
párolgás (E0) még egyenlő a doboz tetején hőmérséklet és szélsebesség.
lévő páraáramláséval (Ez). T szegély
Összegezve a dolgokat, sze-
A második dobozban a QH gély-hatás jelentkezik mindég,
felszíni párolgás erőteljesen T HQ’
ha a felszín tulajdonságaiban
megemelkedik, a szélsősé- T’
valamilyen határozott változás
gesen nagy koncentráció- tapasztalható. Minden eltérő
különbség miatt, ami száraz u szegély tulajdonságú felszíndarab
levegő és a nedves talaj u
u’
szélfelőli oldalán egy belső
között van. A pára fokoza- határréteg alakul ki, melyek
tos felhalmozódása miatt a úgy jelennek meg, mint me-
felszín és a levegő páratar- leg- vagy hűvös buborékok.
talma és a levegő páratar- A felszín érzékelhető hőáramlásá- Vízparti szegélyeknél az al-
talma közötti különbség a nak (QH) és a közepes léghőmér- sóbb légrétegek lehűlése-
haladás irányában megtett sékletnek (T) a változása a meleg- vagy felmelegedése miatt ala-
ről a hidegebb felszín felé áramló
út növekedésével csökken. levegőnél és az átlagos szélsebes- kulnak ki az ún. hideg-, vagy
Az ötödik dobozban már ség (u) változása a simáról az meleg vizes advekciós kö-
egyensúlyi helyzet van. érdesebb felszín felé. dök.

http://geothink.net 16. oldal Klimatológia tételek

 Klimatológia tételek geothink.net

31. „Oázis-hatás”
A párolgás hűtőhatása miatt egy
z elszigetelt nedvességforrás mindig
szél hűvösebbnek bizonyul a környezeténél
egy egyébként meglehetősen száraz
területen.
sivatagi oázis Az alacsony Bowen-arány ellenére az
határréteg határréteg oázisokban a bőségesen rendelkezésre
QH QE QH QE QH álló víz a párolgás olyan mennyiségét
engedi meg, amely nagyságrendekkel is
meghaladhatja a csapadék mértékét.
Ekkor az ehhez szükséges energia is
gyakran több, mint amit a sugárzási mérleg biztosít, azaz QE > Q*-nál, ez az „oázis-hatás”.
A folyamatosan fennálló oázis-légkör inverziós hőmérsékleti rétegződés egy felé irányuló
hőáramlást eredményez. A fordított irányú QH matt az oázis Bowen-aránya negatív.
Sokféle oázis-hatás előfordulhat, mindegyikben közös, hogy mindég egy hidegebb, nedve-
sebb felszín helyezkedik el a nagyobb léptékű melegebb és szárazabb környezetben: pl. egy tó
egy melegebb nyarú klímával rendelkező területen, egy gleccser egy hegyvidéki völgyben,
egy elszigetelt hófolt, egy városi park, vagy épp egy elszigetelt fa az utcán, esetleg nyílt, ko-
pár területen.

32. Tenger (tavi)-party szél

A nagyobb vizek felett a légkör hőmérsékleti rétegződésében csak kismértékű a változás
alakul ki, ellentétben a szárazföldekkel, ahol jóval nagyobb napi ingadozások figyelhetők
meg.
A szárazföld víz hőmérsékleti különbségek és ezeknek a napi előjelváltása hatására
szárazföld-víz nyomáskülönbségek alakulnak ki a felszínek feletti légrétegben. Ezek szel-
lőmozgást indítanak be a partvonalakon keresztül, amely a napszakoknak megfelelően
váltogatja az irányát.
A folyamat lényege, hogy nappal a szárazföld felszínén a felmelegedő talajból elinduló
erős érzékelhető hőáramlás, a felette lévő légoszlopot gyorsabban és nagyobb magasságig
melegíti fel. A kitáguló levegő a felszínen nyomáscsökkenést okoz, s mivel a tágulás kiterjed
az egész légoszlopban, így egy bizonyos magasságban nagyobb nyomás lesz, mint ugyanazon
a magasságon a tenger felett, így a felsőbb szinteken légáramlás indul meg a víz irányába.
Ennek hatására a víz felszínén nagyobb lesz a nyomás, mint a szárazföldön, aminek eredmé-
nye, hogy megindul egy áramlás a partok fele, ez az ún. tengeri (tavi) szél, sebessége 2-5
m/s.
Este a helyzet megfordul, a szárazföldi erősebb lehűlés végett, ilyenkor jön létre az ún. pari
szél. A különbség csak annyi, hogy nappal a szélsebesség, valamint a függőleges- és horizon-
tális kiterjedése is nagyobb, .
A tengeri szél a szárazföld belsejébe akár 20-30 km mélységig is behatol, ekkor a cirkuláció
rendszeres magassága 1-2 km. A Coriolis-erő eltérítheti a szelek irányát, így nem ritka, hogy
a parttal majdnem párhuzamos irányú szelek jönnek létre. A szélrendszer intenzitását megha-
tározza a partvonal tagoltsága és domborzata.
A tengeri szél páradúsabb levegője beékelődik a szárazföld melegebb levegője alá kialakít-
va ezáltal a tengeri szél frontot. A felszálló légáramlás hatására képződő tengeri szél
cumulus felhők léthatóvá teszik a front helyzetét.

http://geothink.net 17. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

33. Topográfia hatásai – a sugárzás változásai

A felületre érkező sugárzás az egyik fő meghatározója a
felszín klímájának. A sugárzásbevétel összetevőit az S, a D
és az L ↓ jelenti, amelyből csak a direkt sugárzási bevétel
függ a beesés szögétől.
A beérkező sugárzás (S) szöge és energiamennyisége kö-
zötti kapcsolatot a megvilágítás cosinus-törvénye adja meg.
Hasonlóan a lejtős felszínre a következő érvényes:
S = Sicosθ
ahol S – a sugárzás fajlagos teljesítménye a lejtőn, Si – a
sugárzás irányára merőleges fajlagos teljesítmény (a képze-
letbeli CD felszínen) és θ – a sugár beesési szöge a lejtőre
állított merőlegeshez képest.
A cosinus függvény formája miatt a direkt sugárzás bevé-
tele magas egésze a 30o-os θ értékig, majd nagyobb szög
esetén a bevétel fokozódó mértékben csökken.
Az északi félgömbön a magasabb szélességek felöl az ala-
csonyabbak felé haladva, megnövekszik az északias lejtők
megvilágítása a déliek kárára.
Hosszúhullámú sugárzás esetén az L ↑ -t erőteljesen befo-
lyásolja a felszín geometriai szerkezete. A kisugárzást csökkentő lejtés, ill. akadályok nagysá-
ga szerint öt altípust különböztetünk meg:
Medence: – minimális csökkenés;
Lejtő: – elhanyagolható csökkenés, kivéve a ha > 30o;
Meredek kiemelkedés: – falak, sziklák, kerítés stb. tövében 50%-os csökkenés;
Utca: – ha utcaszélesség = házmagasság 45%-os csökkenés;
Utcaközép: – egy pont több mint 60%-os kisugárzás, házak fele csökkenés;

34. A lefolyás, a párolgás és az energiaegyenleg változásai

http://geothink.net 18. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

74. Esőerdős éghajlat

Hőmérséklet Csapadék
A leghidegebb hónap közép- Minden évszak csapadékos, leg-
hőmérséklete is meghaladja a 18 alább 9 hónap átlagos csapadéka
o
C, az évi közepes hőmérséklet meghaladja a 60 mm-t. Csapadék-
legalább 22 oC. Az átlagos évi ingado- maximum a legmagasabb napállások idején
zás 5 oC-nál kisebb. alakul ki. Az átlagos évi összeg 1500 mm
fölött van.
Singapúr
Cirkuláció Növényzet 600 50 C
o

Az év nagy részében (legalább 8

hónap) az ITCZ hatás-területéhez Trópusi örökzöld
és az egyenlítői időszakos nyugati esőerdő. 300
o
0 C
szelek zónájához tartozik.

o
0 -50 C
75. Szavanna éghajlat J F MÁM J J A S O N D

Hőmérséklet Csapadék
Az átlagos évi ingadozás 5–15 Jellegzetes téli száraz és nyári
o
C, között, a leghidegebb hónap esős évszak alakul ki; legalább 3
középhőmérséklete a klímaterület hónap átlagos csapadékértéke
túlnyomó részén meghaladja a 18 oC- meghaladja a 60 mm-t, de legalább 3 hónap
ot, de 12 oC-mál nem alacsonyabb. A legme- 20 mm alatt marad. Az átlagos évi összeg
legebb időszak 1–1,5 hónappal megelőzi az általában 500-1500 mm között változik, de a
esős évszakot, majd annak megszűnése után domborzattól függően helyenként ennél lé-
a második zenitális napdelelést követően a nyegesen több is lehet.
hőmérséklet másodmaximuma jelentkezik A
legmelegebb hónap középhőmérséklete a
klímatípus területének nagy részén megha-
ladja a 28 oC-ot.
Cirkuláció Növényzet
Az esős évszakban az ITCZ és
az egyenlítői nyugatias szelek Erdős szavanna, dzsungel, hosszú
hatásterületéhez, a száraz évszakban füvű szavanna, folyók mentén
passzát zónához tartozik. Az egyenlítői nyu- örökzöld galériaerdők.
gati szelek 8 hónapnál rövidebb ideig uralják,
az év többi részén a passzát zóna keleties Darwin
o
600 50 C
szelei érvényesülnek.

o
300 0 C

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

http://geothink.net 19. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

76. Trópusi száraz szavanna éghajlat

Hőmérséklet Csapadék
Hasonló a szavanna éghajlathoz, Rövid, mindössze 1–2 hónapig
a csapadékos időszakot követő tartó csapadékos időszak alakul ki
másodmaximum azonban elmosó- nyáron a Nap legnagyobb delelési
dott. magasságát követően, az év túlnyomó részén
a havi csapadékátlagok 20 mm alatt marad-
nak, sőt több hónap teljesen csapadékmentes.
Átlagos évi összeg általában 200–500 mm
között változik.
Cirkuláció Növényzet
A klímaterület az év túlnyomó
részén a passzát zónához tartozik, Rövid füvű száraz N’ Guigmi
600 50 oC
csak a Nap legnagyobb delelésének bozótos szavanna.
időszakában éri el rövid időre az ITCZ.
o
300 0 C

77. Alacsony földrajzi szélességek sivatagi éghajlata o

0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

Zonális sivatagok esetén:

Hőmérséklet
A leghidegebb hónap közép-
hőmérséklete általában 12 oC fölött,
de az éghajlati öv poláris peremén
csak 6–12 oC között van. A
legmelegebb hónap középhőmérséklete 28
o
C fölött alakul, az átlagos évi ingadozás
többnyire meghaladja a 15 oC-ot.
Cirkuláció
A passzát zóna, vagy a
szubtrópusi anticiklonok hatása
alatt áll, egész éven át a keleties
szelek uralkodóak.
Csapadék
Az évi összege 200 mm-nél
kevesebb, de az éghajlati terület
nagy részén még az 50 mm-t sem éri
el. Ez a csapadék is egy-egy ritkán fellépő
zápor során teljesen rapszodikusan hull le, az
eső évszakos eloszlásában jellegzetes rend-
szer ezért nem ismerhető fel.
Növényzet
Gyér és időszakos füves
növényzet a klímaterület perem-
vidékein, egyébként csak a helyi
vízforrásokból táplálkozó oázisok
adnak lehetőséget állandó növényzet megje-
lenésére.

Hideg tengeráramlások hatására kialakuló hüvös parti sivatagok esetén:

Hőmérséklet
A hideg tengeráramlás végett a
földrajzi szélességnek megfelelően
jóval alacsonyabb hőmérséklet ural-
kodik, elsősorban nyáron. A legme-
legebb hónap középhőmérséklete csak 17–23
o
C között van, a leghidegebbé 12–16 oC, az
átlagos évi ingadozás 5–10 oC között válto-
zik.
Csapadék
A hideg tengeráramlás és a
mélyből felszálló hideg víz miatt a
tengerparthoz közel gyakori a
ködképződés, az általában 50 mm-nél is ke-
vesebb évi csapadék túlnyomó része ködle-
csapódásból származik.

http://geothink.net 20. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

Cirkuláció Növényzet
A passzát zóna keleties szelei
uralják, a sivatagi klíma kialakítója Növényzet csak elvétve, az is csak
azonban elsősorban a hidegáramlás megkövesült formában található.☺
miatti stabilis légrétegződég, amihez D-
Amerikában még orografikus hatások is já-
rulnak.

78. Szubtrópusi sztyepp éghajlat

Hőmérséklet Csapadék
Miután az éghajlati típus a Rövid 1–2 hónapos csapadékos
zonális sivatagok poláris perem- időszak alakul ki télen, helyenként
területén alakul ki, nyara forró, a koratavasszal, az év során azonban
legmelegebb hónap középhőmérsék- az átlagos havi összeg 20 mm alatt maradnak,
lete 28 oC fölötti. A tél azonban már hűvös, a s a nyári hónapok teljesen csapadékmentesek.
leghidegebb hónap középhőmérséklete 6–12 Az évi átlagos csapadékösszeg 200-500 mm
o
C közötti értékek jellemzők. között változik.
Cirkuláció Növényzet
Az év túlnyomó részében a
száraz passzát zóna vagy a szub- Szárazságtűrő Tripoli
trópusi magas nyomás uralja, télen fű, tüskés bozót. 600 50 oC

azonban a szubtrópusi magas nyomású övnek

az Egyenlítő felé történő visszahúzódásakor
néhány hónapra a trópuson kívüli nyugatiszél 300
o
0 C

zóna uralma alá kerül.

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

79. Mediterrán éghajlat

Hőmérséklet Csapadék
A leghidegebb hónap középhő- Jellegzetes téli csapadékos és
o
mérséklete 4 C fölötti, a legmele- nyári száraz évszak alakul ki,
gebbé 22 oC fölötti, az évi középhő- legalább 3 hónap átlagos csapadéka
mérséklet meghaladja a 14 oC-ot. meghaladja a 60 mm-t, de lagalább három
hónapé 20 mm alatt marad. A csapadék átla-
gos évi összege általában 500–1000 mm kö-
zött változik.
Cirkuláció Növényzet
Nyáron a szubtrópusi magas
nyomású zóna, télen a trópuson Keménylombú Athén
kívüli nyugatiszél-zóna uralma örökzöld erdő. 100 50 oC

alatt áll.
o
50 0 C

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

http://geothink.net 21. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

80. Csapadékos nyarú szubtrópusi éghajlat

Hőmérséklet Csapadék
A leghidegebb hónap középhő- Kifejezett száraz évszak nincs, a
mérséklete 6 oC fölötti, a legmele- legtöbb csapadék nyáron, a legke-
gebbé 22 oC fölötti, az évi középhő- vesebb télen hull. Az átlagos évi
mérséklet meghaladja a 14 oC-ot. összeg általában 1000–1500 mm között ala-
kul.
Hiroshima
Cirkuláció Növényzet 300 50 oC
Trópusokon kívüli nyugatiszél-
zónában alakul ki a kontinensek Babérlombú
keleti oldalán, ahol monszunhatás erdők. 150
o
0 C
érvényesül.

o
0 -50 C
81. Enyhe telű óceáni éghajlat J F MÁM J J A S O N D

Hőmérséklet
A leghidegebb hónap középhő-
mérséklete általában 1–6 oC között,
a legmelegebbé 14–18 oC között.
Az évi középhőmérséklet 8 oC-nál
magasabb, az átlagos évi hőmérsékletingás
15 oC-nál kisebb.
Cirkuláció
Egész évben a nyugati szelek és
Csapadék
Eléggé egyenletes éven belüli
megoszlás, őszi csapadékmaximum-
mal és tavaszi -minimummal. Az
átlagos évi összeg a domborzattól függően
meglehetősen széles határok között, általában
600–2000 mm között változhat.
Növényzet Valentia
300 50 oC

a mérsékelt övi ciklonok hatása Lombhullató

alatt áll. erdők.
o
150 0 C

82. Nedves kont. éghajlat, hosszú meleg évszakkal 0

J F MÁM J J A S O N D
-50 C
o

Hőmérséklet Csapadék
Legalább 3 hónap középhőmér- Nyári maximum és téli, kora
o
séklete magasabb 18 C-nál, s a tavaszi minimum jellemző. Átlagos
0 oC-nál alacsnyabb kzéphőmér- évi összeg 500–1000 mm között
sékletű hónapok száma háromnál nem változik.
több. A leghidegebb hónap középhőmérsék-
lete -3oC-nál magasabb Az átlagos évi ingás
15–30 oC között van.
Budapest
Cirkuláció Növényzet 100 50 oC
Egész évben a nyugati szelek és
a mérsékelt övi ciklonok hatása Lombhullató és
alatt áll. vegyes erdők. 50
o
0 C

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

http://geothink.net 22. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

83. Nedves kont. éghajlat, rövid meleg évszakkal, hideg téllel

Hőmérséklet Csapadék
Legalább 1 hónap középhőmér- Nyári maximum és téli, minimum
séklete magasabb 18 oC-nál, s a jellemző. Átlagos évi összeg 400–
0 oC-nál alacsonyabb középhőmér- 800 mm között változik.
sékletű hónapok száma 4–5. Az
átlagos évi ingás nagyobb 30 oC-nál. Moskva
Cirkuláció Növényzet 100 50 oC

Egész évben a trópuson kívüli

nyugati szelek, nyáron időnként a Tűlevelű
poláris keletiszél-zóna hatása alatt vegyes erdők.
o
50 0 C

áll.
o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

84. Mérsékelt övi sztyepp éghajlat;

Hőmérséklet Csapadék
Az átlagos évi ingás nagyobb Átlagos évi összeg 200–500 mm
o
30 C -nál. A leghidegebb hónap között változik. Nyári vagy tavaszi
középhőmérséklete általában –5, és csapadékmaximum és téli csapadék-
–25 oC között alakul, a legmelegebb minimum jellemzi.
hónapé meghaladja a 22 oC-ot. 100
Rosztov
50 oC

Cirkuláció Növényzet
Egész évben a trópuson kívüli
nyugati szelek, időnként monszun- Pázsitfűfélékből 50 0 oC
hatás is érvényesül. álló gyep.

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D
85. Mérsékelt övi sivatagi éghajlat

Hőmérséklet
Az átlagos évi ingás nagyobb
40 oC-nál. A leghidegebb hónap
középhőmérséklete általában –5, és
–30 oC között alakul, a legmelegebb
hónapé meghaladja a 22 – 28 oC-ot.
Cirkuláció
Bár trópuson kívüli nyugati sze-
lek zónájába tartozik, mégsem ez,
hanem az óceántól való távolság és
az orográfia a döntő.
Csapadék
Átlagos évi összeg 200 mm-nél
kevesebb. Éven belüli eloszlás nem
túl jelentős, általában tavaszi
csapadékhajlam-növekedés figyelhető meg,
míg a tél és a nyár túlnyomórészt száraz.
Növényzet
Nem összefüggő. Urumcsi
50 oC
szárazságtűrő fű- 100
félék, cserjék jel-
lemzik.
50 0 oC

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

http://geothink.net 23. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

86. Óceáni szubpoláris éghajlat

Hőmérséklet Csapadék
A leghidegebb hónap középhő- Egyenletes egész éven belül, őszi
mérséklete általában 1, és –10 oC csapadékmaximum és tavaszi csapa-
között alakul, a legmelegebb hónap dékminimummal. Átlagos évi összeg
6 – 14 oC között. 600 és 1200 mm között változik.
Cirkuláció Növényzet
Kodiak
Nyáron a trópuson kívüli 200 50 oC
nyugati szelek zónájába tartozik, Fenyérek,
télen a poláris keletiszél-zónához. tőzeglápok.
100 0 oC

87. Szárazföldi szubpoláris éghajlat

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

Hőmérséklet Csapadék
Szélsőséges évi hőmérséklet Átlagos évi összeg 200 és 500
ingadozása a 40 oC-ot is elérheti. A mm között változik, melynek
leghidegebb hónap középhő- túlnyomó része a nyári hónapokra
mérséklete -25, és –50 oC között koncentrálódik, télen szinte semmi csapadék
alakul, a legmelegebb hónap közép- sincs..
hőmérséklete 10 – 16 oC közötti. 100
Verhojanszk
50 oC
Cirkuláció Növényzet
Télen a trópuson kívüli nyugati
szelek zónájába tartozik, nyáron a Tajga 50 0 oC
poláris keletiszél-zónához.

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

88. Tundra éghajlat;

Hőmérséklet Csapadék
A legmelegebb hónap közép- Átlagos évi összeg 250 mm-nél
hőmérséklete 0 – 10 oC közötti. kevesebb túlnyomó része a nyári
Legfeljebb 3 hónap közép- hónapokra koncentrálódik.
hőmérséklete emelkedik 0 oC fölé.
Malije Karmakuli
Cirkuláció Növényzet 100 50 C
o

Télen a trópuson kívüli nyugati Törpecserjék,

szelek zónájába tartozik, nyáron a mohák, zuzmók,
poláris keletiszél-zónához. lágyszárú virágos. 50 o
0 C

o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

http://geothink.net 24. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

89. Állandó hó-, jégtakaró éghajlat;

Hőmérséklet
A legmelegebb hónap közép-
hőmérséklete sem emelkedik 0 oC
fölé.
Cirkuláció
Egész éven át a poláris keleti-
szél-zónához tartozik.
Csapadék
Egész évben csekély, átlagos évi
összege 100 mm-nél kevesebb. Az
évről évre felhalmozódó hó foko-
zatosan jéggé tömörül.
Növényzet
Jégvirágok, zuzmótulipánok;

90. Magashegységi éghajlat;

Ez az éghajlat nem tekinthető önálló éghajlati egységnek, csupán egy jellegzetes helyi vál-
tozat egy-egy éghajlati típuson belül. Általánosan érvényesülő sajátossága az alacsony hőmér-
séklet.

Hőmérséklet
Trópusi övben átlagosan:
0, – 0,9 oC / 100 m, a mérsékelt
övben 0,5 – 0,7 oC / 100 m a
magassági hőmérsékletcsökkenés.
Csapadék
A globális cirkuláción belüli éves
csapadékeloszlás jellege az egyes
klímaöveken belül a magasság-
változással nem torzul lényegesen.

Pl. Szavanna klíma esetén a magashegységek területén is éppúgy megje- Lhasza (Tibet)
lenik a csapadékos és száraz évszak, mint a terület alacsonyabb vidékű
o
200 50 C

területein.
A magashegységek területén a felszínformák változatossága és gazdag-
sága miatt szinte végtelen szzámú helyi éghajlatváltozat alakult ki, s ezek 100
o
0 C

mindenütt megjelennek, ahol nagy kiterjedésben 1500-2000 m tengerszint

feletti magasságot meghaladó hegységek találhatók.
o
0 -50 C
J F MÁM J J A S O N D

91. Két éghajlat azonosságai, különbségei;

Hát igen, 17 db éghajlatos tétel, lehetséges kettős párosítása egy kis permutálás után: 17!,
ami kereken: 355. 687. 428. 096. 000 lehetőség! Tehát az eredeti tételek számához, ami 97,
ezt kell hozzáadnunk, s máris megkapjuk minden idők eddigi legnagyobb tételsorát, ami pon-
tosan: 355. 687. 428. 096. 097 tételt jelent, azaz háromszázötvenötezer-billió hatszáznyolc-
vannégy-milliárd négyszázhuszonnyolc-millió kilencvenhatezer kilencvennény. Kellemes
szórakozást!
Egyébként ha tételenként kapok egy forintot, – s tegyük fel, hogy megcsináltam mindet, –
akkor ebből a pénzből felvásárolhatnám az egész világ – az Antarktiszt leszámítva – minden
ingóságát és ingatlanját! Gazdag lehetek! Az agyamra ment a klíma?

http://geothink.net 25. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

Klimatikus jelrendszer ☺

S = szoláris sugárzás; ∆QS = energiatárolás változása [+∆QS –

S = nedvességtartalom talajra [V%]; ? energiakonvergencia, -∆QS –
D = diffúz sugárzás; energiadivergencia];
C = hőkapacitás; ∆QA = a horizontális vízáramlások által
c = fajlagos hő; szállított energia változása;
e = páranyomás; I0 = napállandó;
e* = telítettségi páranyomás; L ↓ = hosszúhullámú visszasugárzás;
q = specifikus nedvesség; L ↑ = hosszúhullámú kisugárzás;
α = albedó; L* = hosszúhullámú sugárzási mérleg;
β = Bowen-arány (QH/QE); Lf = olvadási hő;
γ = száraz adiabatikus gradiens; Lv = párolgási hő;
δ = az elnyelési együtható; Ls = szublimációs hő;
ε = kibocsátó képesség; E = evapotranspiráció;
κ = hőmérséklet-vezető képesség p = csapadék;
(termális diffuzivitás (kappa)); pv = abszolút nedvesség;
τ = nyírófeszültség; pv* = telítettségi abszolút nedvesség;
ψ = kapilláris potenciál; ∆r = nettó lefolyás;
θ = potenciális hőmérséklet; f = filtráció, átszűrődés;
K↓ = beeső globális sugárzás; uh = h magassághoz tartozó átlagos
K↑ = visszavert rövidhullámú sugárzás; szélsebesség;
K* = rövidhullámú sugárzási mérleg; z0 = a felszín aerodinamikai súrlódásá-
Kex = a légkör felső részére egy év alatt nak mérőszáma (érdességi paramé-
átlagosan beérkező sugárzás ma- ter)
ximuma; ∆S = a réteg (oszlop) nedvességtartalmá-
QH = érzékelhető hő; nak változása;
QE = látens hő; ∆A = az advekció útján a rétegbe oldal-
QG = vezetéses hőcsere; irányból be- vagy kilépő vízcsep-
Q* = teljes sugárzási mérleg; pek és –pára nettó mennyisége;

http://geothink.net 26. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

A fontosabb képletek
K ↓ =S+D globális sugárzás összetevői;
I = I0/l2 sugárzás erőssége;
Kex = K ↑ f + K ↑ l + K * f + K *l + K ↑ F + K * F légkör felső részére 1 éves átlagos sugárzás;
K* = K ↓ - K ↑ = K ↓ ⋅ (1 - α) röv. hull. sug. mérl. ideális helyen;
L* = L ↓ - L ↑ hos. hull. sug. mérl. ideális helyen;
Q* = K ↓ - K ↑ + L ↓ - L ↑ = K* + L* teljes sug. mérl nappal ideális helyen;
Q* = L ↓ - L ↑ = L* teljes sug. mérl éjszaka ideális helyen;
Q* = QH + QE + QG ideális hely energiaegyenlege;
p = E + ∆r szárazf. – óceán vízegyenlege;
p=E F-l rendszer vízegyenlege;
p = E + f + ∆r ideális talaj vízegyenlege;
p = E + ∆r + ∆S + ∆A ideális talaj vízegyenlege (f = 0) esetén;
Q*
H= ariditási index;
Lv ⋅ p
Q* = QH + QE + QG + ∆QS aktív felszín energiaegyenlege;
QG = -k(T2-T1)/(z2-z1) felszín alatti hőáramlás;
K ↓ z = K ↓ 0 e −δ ⋅ z röv. hull. sug. mérleg jégben és vízben;
L* = L ↓ - L ↑ = σ(Tf4 – T04) hos. hull. sug. mérleg jégben;
Q* = QH + QE + ∆QS + ∆QM (+QG) hó energiaegyenlege;
Q* + QR = QH + QE + ∆QS + ∆QM nedves hóréteg energiaegyenlege;
Q* (+ QR) = QH + QE + ∆QS + ∆QA (+ QG) vízfelszín energiaegyenlege;
∆S = p – E + ∆r jég- és hó vízegyenlege;

http://geothink.net 27. oldal Klimatológia tételek

Klimatológia tételek geothink.net

Tartalomjegyzék
1. Definíciók és fogalmak .................................................................................................................................. 1
2. A klimatológia fogalma, vázlatos története .................................................................................................... 2
3. Légköri léptékek............................................................................................................................................. 3
Turbulens felszíni réteg: ................................................................................................................................ 3
Súrlódási réteg:.............................................................................................................................................. 3
Laminális határréteg ...................................................................................................................................... 3
4. Energia- és tömegcserefolyamatok rendszerelmélete..................................................................................... 3
5. Sugárzási jellemzők........................................................................................................................................ 4
6. Egyéb energiaszállítási folyamatok................................................................................................................ 5
7. A légkör befolyása a besugárzásra, földgömbi eloszlás ................................................................................. 5
8. A Föld-légkör (F-l) rendszer energiaegyenlege.............................................................................................. 6
9. Egy „ideális” hely napi sugárzási mérlege ..................................................................................................... 6
10. Egy „ideális” hely napi energiaegyenlege .................................................................................................... 7
11. Globális víztározók (áltározók), fogalmuk................................................................................................... 7
12. Vízegyenlegek.............................................................................................................................................. 7
13. A hő- és a vízháztartás kapcsolata, ariditási index ....................................................................................... 8
14. „Aktív” felszín. Térfogatra vonatkozó cserefolyamatok .............................................................................. 8
15. Felszín alatti hőáramlás és hőmérséklet ....................................................................................................... 8
16. Felszín alatti vízáramlás és talajnedvesség................................................................................................... 9
17. A légköri rétegzettség típusai ....................................................................................................................... 9
18. Mozgásmennyiség és szél .......................................................................................................................... 10
19. Érzékelhető hőáramlás és léghőmérséklet .................................................................................................. 10
20. Vízpára, látens hőáramlás és légnedvesség ................................................................................................ 11
21 A külső réteg klimatikus folyamatai............................................................................................................ 12
22. Homoksivatag: sugárzási mérleg, energiaegyenleg.................................................................................... 12
23. Homoksivatag: Klíma................................................................................................................................. 12
24. Hó- és jégfelszín: sugárzási mérleg ............................................................................................................ 13
25. Hó- és jégfelszín: energia- és vízegyenleg ................................................................................................. 14
26. Hó- és jégfelszín: Klíma............................................................................................................................. 14
27: Vízfelszín: sugárzási mérleg ...................................................................................................................... 15
28. Vízfelszín: energiaegyenleg ....................................................................................................................... 15
29. Vízfelszín: Klíma ....................................................................................................................................... 15
30 „Szegély-hatás” ........................................................................................................................................... 16
31. „Oázis-hatás”.............................................................................................................................................. 17
32. Tenger (tavi)-party szél .............................................................................................................................. 17
33. Topográfia hatásai – a sugárzás változásai................................................................................................. 18
34. A lefolyás, a párolgás és az energiaegyenleg változásai ............................................................................ 18
74. Esőerdős éghajlat........................................................................................................................................ 19
75. Szavanna éghajlat....................................................................................................................................... 19
76. Trópusi száraz szavanna éghajlat ............................................................................................................... 20
77. Alacsony földrajzi szélességek sivatagi éghajlata ...................................................................................... 20
Zonális sivatagok esetén:............................................................................................................................. 20
Hideg tengeráramlások hatására kialakuló hüvös parti sivatagok esetén: ................................................... 20
78. Szubtrópusi sztyepp éghajlat ...................................................................................................................... 21
79. Mediterrán éghajlat..................................................................................................................................... 21
80. Csapadékos nyarú szubtrópusi éghajlat...................................................................................................... 22
81. Enyhe telű óceáni éghajlat.......................................................................................................................... 22
82. Nedves kont. éghajlat, hosszú meleg évszakkal ......................................................................................... 22
83. Nedves kont. éghajlat, rövid meleg évszakkal, hideg téllel........................................................................ 23
84. Mérsékelt övi sztyepp éghajlat; .................................................................................................................. 23
85. Mérsékelt övi sivatagi éghajlat................................................................................................................... 23
86. Óceáni szubpoláris éghajlat........................................................................................................................ 24
87. Szárazföldi szubpoláris éghajlat ................................................................................................................. 24
88. Tundra éghajlat;.......................................................................................................................................... 24
89. Állandó hó-, jégtakaró éghajlat; ................................................................................................................. 25
90. Magashegységi éghajlat; ............................................................................................................................ 25
91. Két éghajlat azonosságai, különbségei; ...................................................................................................... 25

http://geothink.net 28. oldal Klimatológia tételek