2017. évi CL.

törvény az adózás rendjéről

XXVI. FEJEZET

ELÉVÜLÉS

202. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülése]

(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül
el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés,
bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés
visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától
számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.

(2) Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős
döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak
tekintetében is jogosult önellenőrzés benyújtására. Az önellenőrzéssel érintett kötelezettség ellenőrzésére az
adóhatóság az önellenőrzés beérkezésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a bíróság ítéletével érintett
adómegállapítási időszak már ellenőrzéssel lezárt, az adókötelezettséget az adóhatóság az adózó kérelmére
ismételt ellenőrzés keretében rendezi.

203. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása]

(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az
adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz,
illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.

(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az adómegállapításhoz való

jog elévülését megszakítja.

(3) Ha az adózó az adóhatóság határozata ellen közigazgatási pert indított, a keresetindítási jog megnyílásától
a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem
elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.

(4) A bíróság által jogerősen megállapított

a) csalás (Btk. 373. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §),
b) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási,
egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése,
c) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny
megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás,
d) az 1978. évi IV. törvény szerint a 2013. június 30-ig hatályban volt költségvetési csalás, csalás, vagy
e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §)
esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog
nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha
a) * az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádemelés
előtt az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették,
vagy
b) az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 64. §-ában, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvény 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg.

(6) Az adó megállapításához való jog elévülése a (4) és az (5) bekezdés szerinti büntetőeljárás esetében a
büntetőeljárás kezdő időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé
vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a
feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további
jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik.
 (7) Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal tizenkettő hónappal meghosszabbodik, ha
a) a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében,
b) a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy az állami adó- és vámhatóságot irányító
miniszter felügyeleti intézkedés keretében, vagy
c) az adóhatósági határozat ellen indított közigazgatási perben a bíróság
új eljárás lefolytatását rendeli el.

(8) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat kézbesítése tekintetében helyt ad a kézbesítési kifogásnak,
nyugszik az adómegállapításhoz való jog elévülése a határozat kézbesítettnek minősülésétől a kézbesítési
kifogásnak helyt adó végzés véglegessé válásáig.

(9) Ha hagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor, az adó megállapításához és a költségvetési támogatás
igényléséhez való jog elévülése az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárást lezáró döntés véglegessé
válásának időpontjáig nyugszik.

204. § [Végrehajtáshoz való jog korlátozása vagy megszüntetése]

Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja,
hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, az adótartozás végrehajtásához való jog
elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot
korlátozza vagy megszünteti.

205. § * [Elévülés nemzetközi vitarendezési eljárásnál]

(1) Európai uniós vitarendezési eljárás, adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás és választottbírósági
egyezmény szerinti vitarendezési eljárás (a továbbiakban együtt: nemzetközi vitarendezési eljárás) iránti
kérelem az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés
visszaigényléséhez való jog elévülési idején túl is benyújtható.

(2) Az (1) bekezdésétől eltérően a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő,
az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás vagy a választottbírósági egyezmény szerinti vitarendezési
eljárás megindítására irányuló kérelem vagy panasz esetén - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik
- az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az
eljárás megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő állam
illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a
túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.

(3) Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás
lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.

(4) A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot
azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének
vagy a határozat meghozatalának időpontjában már elévültek.

(5) A nemzetközi vitarendezési eljárást lezáró határozatában a magyar illetékes hatóság az

adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést
a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált
időszakok tekintetében. Ha az adózó az európai uniós vitarendezési eljárásban vagy az adóegyezmények
szerinti vitarendezési eljárásban az adóhatóság határozatában foglaltakat elfogadja, az adóhatóság az eredeti
adókötelezettségek módosításáról szóló határozatában az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl is
hozhat az adózó adókötelezettségét megállapító döntést a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben
ahhoz vezető intézkedésről szóló határozatban vizsgált időszakok tekintetében.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Elévülés

86. § * (1) * Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év
elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az
a tény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami
adóhatóság tudomására jutott.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2017. évi CLIII. törvény

az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

12. A végrehajtáshoz való jog elévülése

19. § (1) * A tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári
évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt
foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik.

(2) A bevallás, adatbejelentés késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése
a bevallás, adatbejelentés benyújtásának időpontjával megszakad, és az elévülés a bevallás, adatbejelentés
benyújtását követő napon újból megkezdődik.

(3) Ha az adós ellen felszámolási eljárás indul, a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a felszámolás
kezdő időpontjával megszakad, és az elévülés a felszámolási eljárás befejezéséről hozott döntés jogerőre
emelkedését követő napon újból megkezdődik.

(4) Ha a tartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell
tekinteni.

(5) Nyugszik a tartozás végrehajtásához való jog elévülése a végrehajtási eljárás felfüggesztésének, illetve a
16. § (1) bekezdés c), d) és e) pontja szerinti szünetelésének, az adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt
lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez
kötött adómentességnek az időtartama alatt. Az 52. § (5) bekezdés szerinti jelzálogjog bejegyzése az elévülés
nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.

(6) * Az adó végrehajtásához való jog elévülése az Art. szerint az adómegállapításhoz való jog elévülésének
meghosszabbodását eredményező bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő
időpontjától a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő
végzésével történő befejezéséig, vagy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem
támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig nyugszik.

(7) Ha a gazdálkodó szervezet, a polgári jogi társaság adótartozásának a tag (részvényes), vezető
tisztségviselő által történő megfizetésére kötelezését meg kell előznie a korlátlan felelősség megállapítása iránti
polgári peres eljárásnak, a polgári peres eljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik a
végrehajtáshoz való jog elévülése.

(8) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az adózó halálának napjától az adómegállapításról szóló
döntés, illetve az örököst az örökhagyó tartozásának megfizetésére kötelező döntés véglegessé válásáig.

(9) * A meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény
megszakítja.