Bevezetés

Stuart R. Kaplan

Dr. Arthur Edward Waite (1857–1942) az

okkult tudományok hiteles szakértõje volt,
megjelent mûvei közé tartozik a The Holy
Kabbalah vagy a The Key to the Tarot, mely
elõször 1910-ben jelent meg Angliában.
Waite a tarot-pakli értelmezésének kulcsa-
ként a szimbolizmust használta. A The Key
to the Tarot-ban a következõt írja: „A valódi
tarot szimbolizmus. Nem beszél más nyel-
vet és nem kínál fel egyéb jeleket.” Mik ezek
a tarot-lapok, melyekrõl Waite ilyen szak-
értelemmel ír? Mi az egyes lapok üzenete,
honnan származnak a kártyák lenyûgözõ
szimbólumai, és mikor alakultak ki?
A tarot-kártyák pontos eredete az an-
tikvitás homályába vész. Court de Gebelin
1781-ben azt az elméletet ismerteti a Le
Monde Primitifben, hogy a tarot-lapok egy
õsi egyiptomi könyvbõl, Thoth könyvébõl
származnak. Thoth Merkúr egyiptomi
megfelelõje, és úgy tartják, hogy az egyik
elsõ király, valamint a hieroglifák rendszeré-
nek feltalálója volt. Gebelin megerõsítette,

5
hogy a tarot-kártyák Egyiptomból származ-
nak és a cigányok terjesztették el Európa-
szerte.
A tarot-kártya megjelenése tehát úgy öt
évszázaddal elõzi meg Waite munkásságát.
Egy német szerzetes, Johannes egy Ludas
Cartarum nevû játékról ír 1377-ben. Covel-
luzzo, egy 15. századi krónikás egy kártya-
játék Viterbo városába való bevezetésérõl
számolt be 1379-ben. Egy 1369. évi rende-
let, melyet VI. Károly hozott meg Francia-
országban, nem szól a kártyajáték ellen,
a tarot-t számos játékszenvedély mellett
meg sem említik. Viszont 28 évvel késõbb,
1397. január 22-én a Párizs prevot-ja egy
rendeletben az ünnepnapok kivételével
megtiltja a munkásoknak a teniszt, a labdá-
zást, a kártyázást vagy a tekézést. Általáno-
san elfogadott, hogy a kártyajáték Európá-
ban alakult ki a 14. század második felében.
Talán Olaszországban játszottak teljes 78 la-
pos tarot-paklival – fennáll az esélye annak,
hogy egy találékony zseni kombinálta ösz-
sze a Kis Arkánum közismert 56 lapját a 22
ezoterikus és emblematikus tarot-lappal,
melyet a Nagy Arkánumként ismerünk, és
így hozta létre a 78 lapos paklit.
A 15. század során a tarot-lapokat kézzel
rajzolták vagy festették Észak-Olaszország
és Franciaország hercegi házai számára. Ezt

6
követõen a lapok különbözõ sokszorosítási
módszereknek köszönhetõen terjedhettek el
gyorsan: fametszést, stencilt vagy rézkarcot
alkalmazva. A 16. századra egy módosított
tarot-pakli vált egyre népszerûbbé: ez volt
a Marseille-i Tarot.
A párizsi Bibliotheque Nationale archí-
vumában ma a Nagy Arkánum 17 lapja
található meg, melyekrõl feltehetõen téve-
sen úgy tartják, hogy 1392 körül Jacquemin
Gringonneur festette õket kézzel VI. Károly
francia király számára. Ezek a lapok viszont
nagy valószínûséggel velencei eredetûek, le-
hetséges, hogy a 15. század közepérõl szár-
mazó Tarocchi di Venezia lapjai.
A New York-i Pierpont Morgan Könyvtár
35 lapot birtokol egy 78 lapos tarot-pakli-
ból, mely körülbelül 1484-bõl származik,
és úgy tartják, hogy Bonifacio Bembo vagy
Antonio Cicognara munkái. Ez a pakli nyil-
vánvalóan Ascanio Maria Sforza kardinális
(1445–1505) tulajdona volt, vagy az anyjáé,
Bianca Visconti Sforzáé, és nem játszásra
szánták, hanem a kor képi ábrázolását szol-
gálta.
Egyéb korai európai lapok, melyek a ta-
rot-paklihoz kapcsolhatók:
– A Tarocchi di Mantegna pakli, mely
50 instrukciós lapból, vagyis öt tízlapos so-
rozatból áll.

7
 – A Tarocchi di Venezia vagy a Lom-
bardiai pakli, mely 78 lapból áll: a Nagy
Arkánum 22 lapja és a Kis Arkánum 56 lapja
tartozik bele.
– A Tarocchino di Bologna pakli 62
lapból áll, melyrõl úgy tartják, hogy Fran-
cois Fibbia, Pisa hercege találta fel. A Nagy
Arkánum 22 lapból, a Kis Arkánum pedig
40 számozott lapból áll.
– A Minchiate di Firenze pakli hasonló
a normál, 78 lapos tarot-paklihoz, de 97
lapra emelték a lapok számát, mert a zodi-
ákus 12 jegyét, a négy elemet és a három fõ
erényt is hozzáadták.
A tarot jósolvasatai általánosságban
nemcsak a lapok egyéni, jósló jelentését
veszi számításba, hanem két vagy több lap
közti szomszédságot is, illetve azt, hogy
a lap fordítva van-e (amely gyengít, kés-
leltet, sõt meg is fordíthatja a jelentést).
A rövid leíró cím a Nagy Arkánum minden
egyes lapján katalizátor funkciót tölt be egy
tágabb, mélyebb jelentés felé, melyet a jós
kifejezni próbál.
A tarot-paklik 78 kártyát tartalmaznak,
melyeket két nagy csoportba lehet osztani:
– A Nagy Arkánum 22 lapja
– A Kis Arkánum 56 lapja
A Nagy Arkánum 22 lapból áll, az emb-
lematikus 21 lapot XXI-tõl I-ig (21–1) szá-

8
mozták, illetve idetartozik még egy számo-
zatlan lap, a Bolond (franciául Le Mat és Le
Fou). A Nagy Arkánum 22 lapjára aduként is
utalnak (franciául atouts, atutti vagy olaszul
trionfin), jelentése „mindenek felett”.
A Kis Arkánum 56 lapja 4 színbõl áll,
melybe beletartoznak a szokásos udvari la-
pok: Király, Királynõ, Apród és egy negye-
dik lap, a Lovag (bubi, jumbó), melynek
a Királynõ és az Apród között van a helye.
A színek általában kardok (pikk), pálcák vagy
botok (treff), kelyhek (szívek), illetve érmék
vagy pentagramok (gyémántok). A színek
eredetérõl úgy hiszik, hogy a középkor négy
társadalmi osztályát jelzik: a nemességet,
vagyis olyan személyeket, akik a hadsereg-
ben való szolgálat miatt jutottak ranghoz, az
õ szimbólumaik a kardok; a parasztokat vagy
a munkásosztály tagjait, akiket a botok jelez-
nek; s az egyház tagjait vagy államférfiakat,
az õ jeleik a kelyhek, valamint a kereskedõket
és iparosokat – rájuk az érmék utalnak.
Jelen korunk hagyományos paklijai lát-
szólag a középkori tarot-paklik leszármazot-
tai. Ahogy a kártyajáték egyre népszerûbb
lett, a Nagy Arkánum lapjait elhagyták (ki-
véve a Bolondot, akit Jokerként megtartot-
tak), a Lovagot és az Apródot pedig a mai
bubivá gyúrták össze – így jön ki a standard
52 lapos pakli, plusz a Joker.