8.

PoszrHaoDERN ANTRoPor-Ócn

Mccee: ,,Gondbanvag1,ok,hogyhog1,ankezdjemeIaposztntodernrő! szólóbel,ezető!."

Il/arnts: ',
Míértnent írsz a bevezetőírás folyanatáról? ''

Rich Wanns Jon McGee bevezetőírással kapcsolatos gondjaira jellegzetesen poszt-

nrodern módon reagált, arról gyozködve, 1rogy amennyiben a posztmodernről akar
írni, akkor írjon posztmodern stílusban. ReméljLik, hogy a szcivegeket olvasva kide-
rül' mi teszi Warms (sikeftelen) vá|aszáÍ" posztmodernné.
A trtoderniztnas az irodalom és művészet tertiletérol vett terminus, mely az ant-
ropológiára a|kalmazva az 19?'O-as és az 797}-es évek közötti időszakot jelöli (Man-
ganaro 1990). Az elemző szakér1ők szerint az antropológiában a modernista írás
iellemzőiként a leválasztódás' a tudományos semlegesség pozíciójának feltételezése
és a racionalizmus figyelhető rneg (Rabinow 1986)' A posámodern szembeszáll
ezekkel az igényekkel, fenntafiva. lrogy azok torzultak vagy legjobb esetben is csak
igen korlátozott értelemben igazak; illetóleg egy nrásik kultúráról (vagy a világ bár-
mely aspektusáról) való objektív, semleges tudás 1elretetlen. A posztmodern kilrívása
az antropológusokat saját tLrdornárryterliletürk alapjainak vízsgálatára késztette.
Az antropológiában a posztmodern megközelítés gyökerei részben az antropoló-
gusok növekvő henneneutikai érdeklődésében illetve az 1970-es években népszerŰt-
vé vált onfeltáró és vallontásos írásmód elterjedésébenkeresendők.
Mig ELrrópában rnajd az egész20. században a hermeneutika * a jelentések ér-
telmezésénektanulnányozása _ az intellektuáliS érdeklődés középpontjában volt,
addigaz amerikai antropológusok az 1960-as és 1970-es évek kognitív rnegközelíté-
séig nagyrészt mellőzték' Hermeneutikai nézőpontból elemzők elLrtasítják a nézetet,
miszerint a világról lehetséges semleges és objektív tudásra szert tenni. Inkább Mar-
tin Heideggerrel egyetértve azt vallják, hogy az emberek világról alkotott tudását
mindig az egyéni nézőpont és látásrnód befolyásolja' Az ismeret rninclig kulturáli-
san, kontextuálisan és tör1énelmileg meghatározott. Például a hermeneuta Fians-
Georg Gadamer (1900-2001) azt írja, hogy a tudományok nem engedik, hogy az
ember a kulturálisan kialakult kontextusain tÚrira lásson (Applebairrn 1981:486).
Ezen elgonclolás szerint, mivel nem tudjuk tudásr-rnkat nyelviinkről és kultúránkról
leválasztani, képtelenek vagyunk a világot igazán tárgyilagos, objektív módon in_
terpretálni. A körülöttÜnk lévő világot nyelvlink, kulturális hátter|ink és egyéni ta-
pasztal atai nk al apj án m indan nyi an saj átosan éfl el rn ezzünk
Tudornányterületünk története során az antropológusok más kultúrák szakér1ői-
nek tekintették rnagukat. Ezen igényüket a terepmunka rnisztikumának hangsúlyozá-

252 I Posz-rN4oDERN ANl RoPoLoclA

I
 nyiila:.:: _r=-
sával és más kultúrákról készítettfeljegyzéseik
szárnos antropo..a jl ; " * 'l ]l]i]il
tották alá. A hermeneutikai rnegközelítés
1|]iililL]]]']

a terepmunka '3'..:: .* l ']!

(gyakranprominens)antropológusokmunkájávatkapcsolatc.s}..::l:.).:.t:l!1l,|l|iill]ffY:
#'
tiirt.in'tltt. Ezek közül a legfontosabb probiémák
'og'inulleírásokbanhasználtirodalmitechnikákkalésaversengoJ..;-+.Jlu'.'
zötti v álasztásb atr a szer ző o go s ultságával
j fo gl alkoztak'
_
A terepmunka levezetése krrlcsfontosságú' mivel hagyományosan a ';'_: :

tényleges f'olyamatára \ -
nogrzfiai ieírás csak elszóftan tafta1mazott a kutatás '::''-
'

az etnográfiai szövegek
zó inforrnációt. A posztlnodern gondolkodók szerint
'=:'_'_
vélik' hogy antr'opológusok so:-''
hozásában maga a folyamat a lJnyeges' Úgy 1z.
rnegÍigyelői' A terepmunkát fo11-
nem lehetnek a t<utturí;etensegeinetr*etfogulatlan
ezér1 egyes dolgo-
tató kutatóksztikségszerű"n ad-ott időberr ádott i.'.ly.n dolgoznak,
katészrevesznek,mígmásokat1igyelmenkívlilhagynak"Aterepmunkasaiátoskö-
rülrnényei-azadottpolitikaikontextus,avizsgálódópreferenciáiésazadatközlők
* mincl kritikusan befolyásolják a vizs-
véletlenszerű vagy szándékolt kiválasztása
hagyományosan a sernleges
gált társadalom Áegértését. Az eÍnográfiai tanulmányok
és tnindentudó rnegfigyelő nézőporrljából íródtak'
Ám a posztmodern gondolkodók
nern lehetséges
,-,-'iu.iu, antropotogiai adatok gyűjtése szr'rbjektív'
ál|ítása szerint,
azok objektív elemzése (Taylor 1979)'
több alapvető irodal-
Az etnográfiai írás -'arnely technikában aZ antropológusok
szolgál más kultúrák értelmezé-
rni lragyományt követnek -, ólrodl"g", eszközként
1982). Még ha nem is ta-
sének közlésére (l. erről részletesen Marcus és Cushman,
némelyikét' Marcus és Cush_
nulunk ezekről, azonnal felismerhetjük ezen formák
jellernzőjét abban látja' hogy a
Ílan azetnografikus írásrnód egyik legszembetűnobb
1relyett az őslakosok nézőpont-
szerző,,az őilakosok tevékenyiégéne[értelmezéSe''
aZ antropológr'rs netn képes az adott társadalom
;arri",in:u bernutatni. Tertnészetesen
egyes lakosának nézőpontját bernutátni - csak
kiváiasztott adatközlőkkel
];in;."
dolgozik.Igyazantropológusdöntiel,hogykiképviselje.azadottnépcsoportot,
arról is dönt, hogy rnilyen
valamint az őslakosok'ny.tii közléseinek lefordításával
kifejezések kerüljenek az olvasóközönség elé'
hogy az
Az angolszász etnográfia másik általánosan elfogadott retorikai eszköze, Llgyan-
kívánják ber]rutatni'
írók a rnásik kultúrát ill-etve társadalrnat komplexitásában
valójában a kr-rltúrának csak azo't részétismerik, melyről
akkor az antropológusok
egyik legvisszatetszőbb kon-
személyes tapásztalatokkal rendelkeznek. Azírásnród
venciója a rnindentudó narrátor pozíciója: a hiteles'
esye; sz'1n harmadik személyű
elbeszélo lrelyébe 1ép' Igy a narrátor ahe-
rnegfigyelőé, aki a gyarló elso személ1'ű
azÍ írná: amint az adatközlőrn
tv.il, i-gy közvetlJí rnegfigyelésére építve .,látom,
számol be, hogy.,San N4arcos
í"t.1,up-li önt a fagylaltiÁrt;; a legtöbb estben arról
narrátor alkalmazása növeli
lakói ketchup-ot iintánek a fagylaltjukra''' A tnindentudó
aszövegközvetítettetudornányosou;.rtiuita'érzeÍét,deegyúttaleltüntetiazössze-
módja között (Marcus és
itiggost"az etnográfus ismereianyaga és a megismerés
Cushman, 198232).

POSZ.IMODERN ANTROPOI-OGIA
 lrermeneutika befolyása először az 1960-as évek végénés
l970-es éVek elején
A
(1970)' Geettz (1973) és Ra-
néhány arrtropológr-rs, példáirl Chagnon (1968)' Briggs
jelentkezett. A posztmodern írók szá-
binow (1911i etnógráfiai írásainak stílr-rsában
mára a reflexivitás többet jelent a tudósítás nyílt, őszinte forrnájánál' A terepmunka
vállratott' melynek segít-
tapasztalatról készítettbeszámoló olyan narratíy eszközzé
folyamata' Példárrl, ..A bánat
ségevel közvetíthetővé vált az antropológiai rnegértés
Renato Rosalc1o
és a fejvadászok ő{öngésének kapcsolata'' círníttanulmányában
halála után ét"-" '
(1941-) elénk tárja aztL e1vise1heietlen fájdalrrrat, melyet a felesége
vesztette életét' Majd bernutat_
)ett. aki a terepmttnka során egy véletlen balesetben
halálát követő
ja. hogy ez atápaszÍalat hogyan ve ZetÍe rá az. ilongot férfiak szeletteik
íejvaa7szatanaÉ rnintegy ')'ig.ri' megértésére- amire
a szokás elniéleti tanulrná-
hogy a cikk rnegírása kataftiltrrs
nyoráru során netn juíratott. Valójában azÍ á||itja,
éíménytjelentett, és segített Saját fájdalma feldolgozásában'
(Heiikon, 1999' 514-539' o'
Vincent CrapanzanJ (193o-; .,Hermész di1ernmája''
elemzéssel foglalkozó poszt-
Ford. Jakab András) című írása eltérő stílusú, textuális '
írásokat irodalrni szöveg-
modern írás. Crapanzano megközelítésében az etnográfiai
rleg. Munkájának
ként elerlzi, és hárorlféle etnográfiai beszárnolót klilönböztet
nérnák, etnográtrák írásával
hermeneutikai előfeltevése' lrogy míg az adatok tnaguk
az adoÍt irodalmi konvenciók
az antropológr-rsok jelerrtest aanil< azoknak. Ha valaki
ír, akkor írása irodalmi alkotás lesz' Az olvasók
iioo, 1,ung st6.; ngyete'nbevételével
a szerző szövegére Vonatkoztatják, vagyis más szavakkal
|eclig saj;t értelrrezéstiket egyrnásra lrelyezését
az etnogr.áfiai szövegek írása és befogadása ér1elrnezésrétegek
igényli."ElemzésébenCrapanzano(néhányrétegetlefejtve)dekonstruáljaaszerzők
befolyásoló lőítéleteket'
rodalm i eszközeit, tlogy ouban megér1se az írásaikat
e
i
kritikai probléma
.1

A végső' majone,]ilninden posztrnodern írás alapjául szolgáló

Írgy vélik, ha egy szöveg a
az interpretáció terÜrlete. A poiztrnodern gondolkodók
hiteles beszámolónak vesszük'
szerző éftelmezése.és arnenrryiben a szeizö rnűvét
ítélülnk' Mivel a posztll-lo_
akkor ezzel minden rnás hangót és érrelmezéstlrallgatásra
dern szerint minden ér'telrneiés kérdése'a szerzők
csak egy rnódon lrozlratnak létre
kívül helyezik"
igazként elfogadott ér1elrnezést, ha az összes többit ,,hatályon
nregalapozottabb a rnásiltérrál? A
i;;ii**.j' Á]'' r"r.'o egyik személy ér1elmezése az értelmezés elfogadása végső
poszttnodern erre tagadá v á|aszÍ adiijelentve' hogy
soronlratalmiéspénzkérdés.Tör1énelmileganyugatiiparitársadalrnakbanafehér
az összes tobbit hatálytalanították
protestáns férfiak által hangoztatott interpretációk
gondolatmene^t:t. a fő vonal szövegei-
és elfojtották. Tovább kciveive a posztrnodern
nek dekonstrr.rálásával lehetővé uatir u többi vélernénykiíejezésre jr-rttatása' lgy a
végül hallhatóvá vá1ik a nők' a kisebb-
töfténelemben, irodalomban és a politikában
ségek és a szegény rétegek lrangja'
korrektség (politicai correctness)
Manapság u, ngy.r-titt Áttailopuan a politikai
hogy ki(k)nek a lrangia legyen lrall_
körÜrli népszerii vitál kLrlcsfontosságúr kérdése,
hatő. Az atnerikai |o1itikai, társadalmi és
közrnűvelődési tórurnok posztmodern
gondolkodóinakfőkérdései.hogyazeseményekértelrnezésekorvajonnriértazan-

254 | eo'''*oDERN ANTRoPoLÓGlA

h--
 golszász nézőpont
-,".?y.o!?, elfogadható;'illetve hogy lehet-e
lnterpretációja egy rnásiiénar az egyikszemély
gesen annak köszönhető, '.guripáiottuaa'A pol;t-,'íu;;iiu *,u,utu,rra
hogy a io''i'oo".n elsodle-
oJ;;'ffi;r'..rn,"n nézőpontok ta_
x:i;í::::y::1:il:il:ilíiiÍ;*{:1J'"'''nágyo*anyo,!íirroguaott rá a.u',,,,o-
'ugurqpuroto n*'..",
ség kialakuláJt ,"giti elő. Meglátár"d
visszajelzés nagyrészt politikai korreklségre
"
ao'inJ"l;;;|"''n'a
"::-",':."-gre1.e|n1t.
19n ""s"ií
l:::Llx?i[ j';,'ÍJ'#;-;lliTi':il";:!]T[:íi':'Íff :',x-,:l"m:'"lli,:;
Az antropológiában a poszlmodern
seknek' és bírálói megjelenése egyike a legvita'omabb
'otut'onJJ ;d;iluk* híVják fel a figyelrnet. Számos kutató
kérdé-
határozottan kíáll arnelletr,
nojf .,r,piritiJ 1,,ao,r,any. Szerintlik
igaz' hogy az etnográi'fiai "l'"'"*p"rogiu
,inun,
empirikusan objektív'antr"p"iág*
"á"rgi7,ri,j, aspektusa'sz"u;.r.ij", ám lelretséges az
i."ffi',':'
lJff Lfl Í: ;; ::1 Tj;*|Tíffi |tfl '.:o] ::::
il
o,Meara trq"sq) péIdául szisztemati-
i', ;;# i'., a Z a n l ro p o óg a l i

kij entve' t' oiy an nak og tusan

e l

eredményez' Ha rninden
;-' -; i".l'''.:T''#
t i
:ffjfi :"" rÍm*:;
ná"gnut r-'uiiu,"r'u.,"'" t"u, ""'iffi
dést - a fasiszta, a fehérek
r.i'"üür."l"l{e, nira.,át "r.r.", - ,.J,o fel a bíráló kér-
vésbétiszteletreméltó
a tr;bbiek-é-J'i'i"o"i"".
ilj.r'. lrangja ke-
"í-nácík
a posztrnodern "egyík kLrlcsfontosságú
k;i'"#''.i?ij n*.,
*r-ii"*:í 1lÍi1;" i]il;:Jl:i'T ffi l,
;
egy rés zt rz
l
"
(1 87 :l lo;l v i,o
9
üj
''
puu p-ol o a" I r o
"iiun,
#i Ti #JilTil?ff ÍlJ;}':Ti:H:?i:r
Í:"?'*il:";ilff"':J$ff"Í'''r'#;üen' a t t ui r agr' áuo.J i ái en na. i úrj s ág író-
EIméleti tagozatunk posztmodeá
szekciójának egyik hallgatója
rohamában így fakadr.ki, egyszer nihiIista
.'"ié;i;;';;ry)r. .r csotnó időt és
"gy
!ö::"llil'LfJ,:',H',';o1ilf nTl,x'#.l'.L,.Ll,r;';;;".x",'.'::ff
:erzése? Miért ne hallgassak ;Tfil
gol irodalma,i::lJ t?ae, i'rkab| an-
Yajon az etnográfiai
mi kcize ezen gondolatsorhoz?
-írásoknak
posztrnodern és dekonsJritktív
olvasaá A szövegek
lrog"yun ."githót minket az antropológiai
tö-

i:[q! ffi 1',

fi ['"ugy"" :,?,ffi: n**';'*"
zik, Áe l.i u u Á n,oi kr t
"
ka i m e gá l a-
i i
I

tetőződést
o";*"9;*
" '. ú;";i'J:J;:f;?";ffi;.J:1iT:J::m l:
posztnioo.,,i'gonaotkoclának,
;::J[TJ'"#?::.:1'T1 :agát Js-uuto,zinLileg rnég
zekertiünk;il;;:'dl,^ j:;'Tö*ffi
mintegy hozzátartozika Boas-tól j' ::Hj:T[3;fJ/Ítt"#*í:rr"'L-J
r.o-""oíjr eredeztethető interpretatív
tendenciá-
* Az.igazsághozhozzál'arlozik.
hogy ez
__.*.rL!!'!ll!U5
a kiielentes tgen
'
a de nran_í életútfelvázolásanat.i erősen elnagyolt és sarkított
összegzése

PosZTMoDERN aNrnopot-Ócte
/ zss
 hoz. Jusson eszünkbe, hogy A. L. Kroeber irodalomból szerzett diplomát, Rutlr
Benedict pedig rneg|elentette verseit' Az antropológia teriiletén a posztmodern nem
szorította ki és nern váltotta fel a pozitivi2must; a kr'rlturális ökológiától kezdve
a ne_
omarxizmusig a pozitivista hagyományok tovább élnek és virulnak' A posztmodern
az adott tudományág tudományos és humanisztikus'mggközelítései közt folyamato-
san rnűködő dialektika részének tekintheto. Így egyáltann nem az
antropológia vé-
gét hanem a tudományterület tör1énetének folyamatába beépülve értékes
.ielenti'
elemzőmódszereket kínál.
Az antropológusok számára a visszafogcltt posztmodem pozíció fontos belátá-
isrrrernie kell a
sokkal szolgál. Először is etnográfiák írójaként az antropológusnak
nyÚrjtva gazdagíÍja az
retorikai fogásokat. Ez az ismeretanyag további információkat
megitélésében'E'zen túl a
írásokat, és segít saját és rnások objektivitás igényének
hermeneutika filozófusai arra emlékeztetnek, hogy az etnográfiák
irodalmi művek,
min] hangok és előadások kölcsönhatásait
így lelretővé válik, hogy a kultÚrrákat,
gTndoljuk el. Szövegké-nti olvasás helyett a kultúrák inkább olyan előadásoknak te_

f,intr'.tot , arnelyekben az antropológusok is résá vesznek. Az antropológusok ezen

rnegértésétteszi lehetóvé
belátása a kultúrák komplexitás-fokának nagyobb mértékű
befolyáso1ó hatá_
valamint, hogy kutatásuikbun tudatosan figyeljenek interpretációik
saira.Ugyancsaksegítségükrelehetabbanis,hogyészrevegyékazadottkultÚrra
aZ etnográfir-
egyedi .iierer"it' t<onRit<tLlsait és belső töredezettségét. Természetesen
vezethet: végül a
sok esetében ez a megközelítés a kulturális egység tagadásához
fától nern látják majd azerdőt.
Alrelyett'hogyazantropológiátarelativizmusfeketelyukábataszítanárrk-
fordít-
-, inkább a posámodern kritika azon követelésére
ahogy aÁdiákjaink képzelik
valarnint
t-'ogy ,i; és provokatív kérdésekmegfogalmazását siirgeti,
Úrj
sunf-figyelm.i,
az antropológusoknak
teriilete-k feltárásávái gázdagítja az etnográfiai kr'rtatást'
Példáu1

nrost már rá kell kérdeznitik arra, hogy a tekintély új

formái és az övékétől eltérő han-
gokmimódonjelenhetnekmegegyszerreazetnográfiában.AlrogyanMarcus(1992:5)
ki kaphat hangot és
ferdezi, ,,vajon a társadalorn el it<uttnra tudásának fejlődésében
vajon kit foiztanak meg attól?'' Az antropológusoknak el
kell dönteniük, hogy mi-
Itt most főként a nemi és
lyán inforrnáció tekinthitő tudás- illetve ismeretanyagnak.
L osztálybeli kérdésekfelismerésére és tanu1mányozására gondolunk' rnelyek for_
radalmasithatj ák az antropológi a vállalkozó szellemű
kutatásait.
A konfliktus a posztmodein gondolkodók és az antropológiát tudománynak te-
vélenrénnyelyan aZ
kintők között nagyreszt abból száimazik, hogy a két tábor eltérő
az antropológia cé|ja az
antropológia cetiát iltetoen. Arnennyiben elfogadjuk, hogy
emteri uiiuonyót bemutatása és magyarázata illetőleg az emberi tapasztalat szub_
jektív jelentésének átadása, akkor az antropológia tudományos és posztmodern cé1-

kitűrzései kiegészítik egym4$.

256 | eo'''*oDERN ANTl{oPoLÓClA

l--
 Renato Rosaldo:

Abánatés a fejvadászok őrjöngésének kapcsolata (1989)

idősebb ilongot
Ha megkérdezünk egy Fülöp-szigeteki, Észak-Luzonból szárrlaző
igen tömör, és olyan okkal szolgál,
férfit' h"ogy rniert vág le emberi fé;eket, vá1,asza
megmagyarázni' Aá.mondja' hogy91
melyet efyetlen antropológus semiud könnyen
bánat szülte düh ösztönzi-arra, hogy saját ember1ársait
megölje: mintegy sztiksége i
uun .gv helyre, urroua ,"r1u*gjá *íji''l"e' á|dozat fejének
leválasztása és letaszítá-'
szerint, eltaszítsa rnagától a
sa kéiássét"rri arra,nágy tiao,a rnagából, és reményei
gya;*iuoérzett dühöt] Habát az antropológus fe1adata, hogy rnás kultúrákat
ért-
kérdésis további
hetővé tegyen, ezze| amagvas kijelentéssel kapcsolatban számos
'Áu"r^raíirra
a evidens
szorul.l nz ídatuoztő számáta abánat, a düh és fejvadászat
hosszú ideig ma-
.á7á" á'''.tafioznak -
akár megér1jük ezÍ, akár nem. Vaiójában
gam sem tudtam ezt felfogni.
A következőkben arró'í szeretnék beszélni, hogy grlkéníkell kezelni az érzelmek {

pé|dául inkább a bensősé-

kulturális erejének kérdését.uEgy haláleset érzelmi ereje
'

tényéből fakad'
ges egyéni kápcsolat megszakadásából, mintsem az absztrakt erószak
hogy a gyemek,
É.otl,'u, érzeimekre vorr-atkozik' mint amikor példáui valaki rájön,
akitéppene|gázo\tegyautó,nemegyidegené,lranemasajátja'Ahelyett,lrogyahalál.
felfoghassuk. Íigye'
rot atiáunosúguan bószélnénk és azért, hogy az áté|t érze\meket
1embe kell vennünk az alany helyzetét társadalmi kapcsolataiban.b
Célom,hogybemutassamegyszószerintvett,egyszerűkijelentéserejehogyan
magyaráz-
áll szemben az antropológia klasszikus nortnáival' rnelyek előszeretettel
zák a kultúrát a szimbolikus jelentéshálók fokozatos bonyolódásán kereszttil' A- ,

sűrű
kultúraelernz ők az erő helyett nagyjából a következő terminusokathaszná|ják:
]eírás, multivokalitás, polísré-ia,'sazdagság és struktúra'2 Az,9ro fogalrna, többek

más szerzőkétől elté-

l Már a bevezetésból világosan kidertil, hogy Rosaldo a könyvben szerepló
nrodell, és a tanul-
rő antropológiai cikket ir. a legtobu antropológiai írás alapja tudornányos ?
mányokat ma;dnem mindig haimar1ik szeÁélybln tudósításokként ír1ák. UgyanakkorRosaldo
íródott. Ezen túl,
tanuimányának hangneme iársalgási és nagyrészt elso és második személyben
ér1elmes antropo-
úgy tűni( bevezetójében tagadjá, hogy az ilongot fejvadászatnak bármilyen
lóliai nragyarázatalenne. a'z erzetmi intenzitás gondolata nem igazán magyarázat'
hanem ki_
jel-entés, métynet nem lehetséges további leírás vagy magyarázaÍ'
kifejezetten Clifford
2 A sírrű leírás és a multivokilitás koncepcióinak felidézésóvel Rosaldo
Victor Turnerre utal. A Rosaldo és Geer1z közötti fontos kiilönbség a következó.
Geertzre és
lehet leginkább ér-
Geertz által elmondott történet kétfélelehetséges íntefpretáció.ján keresztül _ egy angolról.
_
zékeltetni: .,Van egy indiai tcirténet legalábbis én indiai történetként hallottam
elefánt Íart a hátán' az
akinek azt mondtát, hogy a világ egy olyan emelvényen van, melyet egy
(talán voltl ók reagál-
elefánt pedig .gy temísueta nátan at. A férfi rnegkérd'ezte etn^o*r;rfus

Áin áll a teknős? Egy másik teknósön' Es aza teknós? uo' uram. azután már
nak így), rrogy
uegi|iér.no.6k vannak.<" (1973:28*29) Geertz így folytatja. ,,a kulturális elemzés
való.jában
jelentésnek mindig van egy másik rétege' Példázata
hiínioí'- vagyis értelmezése szerint a

PoszrMoDERN ANrRoPoLoclA I zsl

 között, megkérdőjelezi azt az általános antropológiai feltételezést, hogy az emberi-
ség lényege a szimbólurnok súirŰr erdejében rejlik, és lrogy az elemző részletezés
vagy ,,kulturális mélység'' a kultúra alaposabb értelmezését,vagyis ,,kulturális ki-
dolgozottságot'' eredményez. Vajon az ernberek rnindig a számukra-legfontosabb
dolgot fejtik ki a legbővebben?

A oÜH SZEREPE AZ ILoNGoT BÁNATBAN

Hadd álljak meg egy piIlanatra, hogy bernutassaln aZ ilongotokat, akik között felesé-
gemmel, Michelle Rosaldoval 30 hónapig éltem és végeztem terepmunkát
0967-69,
1974). Körülbelül 3500-an vannak, és a Fülöp-szigeteken' egy Manilától 90 mér-
[öldre északkeletre fekvö lellöldön élnek.' Szarvas- és vaddisznóvadászatból tarrják
fenn magukat, és eső-öntözte ker1ekben (swidden) rizst. édesburgonyát, rnaniókát és
zöldségeket termesáenek. Bilaterális rokoni kapcsolataikat a férfiakon és nőkön ke-
resztül is számon tar1ják. Házasságkötés után a sztilők és rnegházasodott lányrrk
ugyanabban vagy a szotnszédos háztat1ásban élnek. A társadalmon belüli legna-
gyobb egység a főteg territoriális alapű leszártnazási csopoft' a bertan, rnely első-
sorban az ellenségeskedésselkapcsoIatban jut kifejezésre. Öntnagttk. szomszédaik
és az őket vizsgáló etnográfusok szátnára is az ilongotok legjelentősebb kulturális
szokásának a fejv adászat tűnik.
Amikor az ilongotok arról beszéltek * ami igen gyakran előfordr-rlt -, hogy a
gyász miatt érzett düh hogyan ösztonzi fejvadászatra az embert, rövid beszámolóikat
mindig félresöpörtem, mondván, hogy azok túl egyszerűek, gyengék, homályosak,
valószerűtlenek, sablonosak és egyébként sem kielégítők. Talán naivan azt hittem,
hogy a fájdalorn és a szomorúság ugyanaz. Nem volt személyes tapasztalatom, mely
lehetővé tette volna, hogy elképzeljem azt az erős dühöt, mely az ilongotok szerint a
gyász része. Mivel nern voltam képes elképzelni a gyászban rej1ő düh erejét, másik
elemzési szintet kellett találnom,^mely alaposabb magyarázatot nyújthat az idősebb
férfi ak fejv adászat utáni vágyára.3
Cs:ak körülbelül 14 él'rlel azután' hogy először rögzítettem az ilongotok tömör
megnyilatkozását a gyászról és a fejvadászok dühéről, kezdtern felfogni annak el-
söprő erejét. Evekig azt hittem, hogy ttibb verbális rnegnyilatkozás (ami nem követ-

úgy is interpretálható' lrogy csak az a jelentés létezik' melyet kimondunk: csak tcknősök van-
nak és azon túl semmi. Rosaldo valószínŰrleg ezÍ az érte|mezést választaná.
3 Rosaldót és más posztmodern szerzőket is élérrkenfoglalkoztatja a privilegizált pozíció kércló_
se. A társadalomtudományban a kivételes pozíció biztosítása azt jelenti, hogy az értclmezós bi-
zonyos típusainak különleges hitelt adnak, másokat pedig leértékelnek. A posztmodern gon_
dolkodók szerint a nyugati társadalomtudomány egyfajta elemzési típust. a terrnészettudo-
mányokban haszrrált rnodellkövetést privilegizálja. Mirrél közelebb áll egy értelnrezés ehhez a
modellhez, arrnál azá|tala létrehozott infor'nráció és annál magasabb az azt alkalma-
'.igazabb"
zó tudományterület presztízse.

258 | eo'''*oDERN ANTRoPoLÓGIA

lL-
kezeí be)' Vagy egy rnásik e]emzési
rázná az idősebb férfiak
('Tj-r^::"i találtammeg; jobban
szint
rnotivációját magya-
egyik hozzátaftozóm e vesztesenák' ' Á;J'lnr-tra. Csak lniután ,nugu'n is átéltem
I

idősebb ilongot férfiak pontosan

J*ái'.a,, il.o** láuu;í' r.lrogni,
hogy az
azt gond'oi1ák,.am.it
monáanak, amikor a gyászban
jelenlévő dühöt jelölik
meg azernberife.j l"uagaru iránt
szerinti értelrnében véve ós teries érzeIÍvágy Í-orrásaként. Szó
suryá'áio".n", á\\itásuk inkább aÍTa \\\ágit rá'
hogy mi az, ami ezeket az \dos embereket fe1vadászatra kényszerítr.
Igyekezetembén, hogy ,,mélyebb'' éftelmezéSttaláljak a fejvadászatra, rábukkan-
t^n1 az etnográfia oly sok klasszikusánál megtalálható qqercélméletre1974-ben
egyik nap e]rnagyaráztan1 aZ antÍopológtlsok cseretnodelljét egy ]nsan nevű idősebb
ilongot férfinak. Mit. szől ahhoz a gondolathoz, kérdeztem, miszerint a fejvadászat
abbóI az elképzelésből ered, hogy az egyik halá1 (a lefejeze1Í áIdozaÍé) érvényte1eníti
a rnásikat (a legközelebbi hozzátartozőéÍ). Zaval1an nézett, úgyhogy azza| folytat-
iam, hogy alefejezeÍt áldozatot elcserélik a saját rokon halátá.u]'l.'ogy úgy mondjam,
így egyenlítve ki a mérleget. Insan eltöprengett egy pillanatru, ,r'áid ú t"t.tt.,
tudja képzelni, hogy válaki ilyet goncloljon (ezt biztosra vettem volna), de ő "i
és a
többi ilongot semmi ilyenre nem gondol.a A csereelméletre a rítusokban' a kérkedé-
sekben, ay' énekekben és a mindennapos beszélgetésekben sem találtan semmilyen
köZVe(ett bizonyítékot.
Visszapillantva, elég gyengének ttjnik az a törekvésem, hogy a csereelmél
etet az
ilongot viselkedés bármely aspektusára ráerőltessem.5 rcepze1Jt el, ha
azt találtarn
volna, amit kerestem.. Habár a kiegyenlítéssel kapcsolatos elképzelésben bizonyos
finom összefiiggések találhatók, bárki elcsodálkozhat azon, hógy ilyen könyvizű
dogma hogyan képes bárkit is arra inspirálni' hogy saját életénelkockáztatásával
megöljön egy másik embert.
Addigi életem során rnég nem volt olyan élményem, melynek során a borzalmas
veszteséggel járó dühöt el tudtam volna képzel ni. Ezét| annak azakut problém
ának a
lényegévelsem voltam teljesen tjsztában, amellyel az ilongotoknak 1974-ben
szem-
be kellett nézniük. Nem sokkal azután, hogy Ferdinand Márcos l9Z2-benbevezette
a rögtönítélő bíróságot, az arrol szóló híresztelések,hogy a fejvadászatér1 járó
új

4 A Rosaldo által kutatott fe.jvadászat ..mélyebb" értelmezésevalamiféle természeti törvényen

ala_
puló beszánoló volt (itt, egy matematikai képlet: az egyikhalál érvénytelenítia
másikat). Bár mi-
közben e teóriát az ílongotoknak magyarÍnz4 Rosaldo a következő pioblénrával szembesül:
még
ha a megfigyelt viselkedést az elmélet ugyan megmagyarázz4 hogyarr tulajdoníthatna
annaf
Rosaldo bánnilyen értelmező erőt, ha az te|esen érthetetlen maguk az ilongotok számára?
5 Bizonyos szemszögból, a privilegizált pozícíó az émikus_étikus dichotómia egyik változata.
A
posztmodern gondolkozás alapvetó foruása az etnotlldomány/etnoszemantika
és a kogrritív ant-
ropológia, de a posztmodern gondolkodás és az etnotudomány között van egy
hatalmas kü-
lönbség. Az énrikusról és étikusról folytatott korábbi viták középpontjában az áIlt,
hogy a két
pozíció közül melyik van kiváltságos helyzetben. A posztmodernizmus egymás mellé
hilyczi a
specifikus érdekeket valamint a Í'elvett pozíciókat mind az antropológusok, mind peclig
adat_
közloik esetében. Egyik oka annak' hogy Rosaldo félreértette ui ltongotot fejvaáászitát.
az
volt, lrogy a.jeIenségre nyugati tudornányos modellt igyekezett alkalmazní'

PoSZTMoDERN ANTRoPoLÓGIA zss

I
blintetés golyó általi halál, elértékaz ilongotok lakta hegyvidéket. 'A férfiak ekkor
úgy döntöttek, felÍiiggesztik a fejvadáSzatot' Igy az utóbbi idoben az ilongotok szá-
m7ra lehetetlenné;ált afejvadászat, és dühüket csak a mindennapi élet során tudták
(már ahogy) kiélni. t9l+-ten másik lehetőség nyílt számukra: a protestáns vallásra
való rnegtérésben olyan eszközt láttak, mely segítségükre van, hogy bánatukkal
megbirkózzanak.('''Szerint.i.k az Úij vallás elfogadásával, elhagyták régi szokásaikat.
belóértve a f€1vadászatot is. A vallás segítségévelkevésbé volt gyötrelmes megbir_
kőzni aköze|i hozzátartoző ha|á|ával, mefi így hihettek az elhunyt jobb világba tá-
vozásában. Nem kellett többé szernbenéznitik a halál szörnyű véglegességével'
A dilemma ereje, mel1yel az ilongotoknak szembe kellett nézni, akkoriban cé-
lomtól eltérített. Ha pontosan rögzítettem is rnegnyilvánulásaikat a gyászról és ha_
ragjuk eldobásának sziikségességéről,egyszerŰten nem fogtarn fel szavaik sÚllyát'
tq]+-ben például, mialatt Michelle Rosaldo és én az ilongotok között éltünk. való-
színűleg túclőgyulladásban meghalt egy hat hónapos csecsemő. Aznap délután meg-
latogattit< u, upat, aki rettenetesen le volt sújtva: ,.zokogott és üveges, vérbe borult
szeÁekkel bámult a gyapottakaróra, melybe gyerrnekét csavarta'''" A férfi nagyon
szenvedett, mivel ez volt a lietedik gyermek, akit elveszített. Néhány évvel
azelőtt
három gyermeke halt rneg egymás után néhány napon belül. Akkor számomra elég
homályós volt a helyzet, mivel a jelenlévők egy időben beszéltek a protestantiztnus_
ról (a fejvad ászatről való lelretséges lemondás) és az alföldiekkel szembeni ellen-
szenvükről (a környező volgyekbe behatolók megtámadásáról való elmélkedés)'J
Az aztköveto napokban és hetekben abánaÍ olyan cselekedetre késztette a férfit'
protes-
melyre nem számítoitarn^ Röviddel a csecsemo halála uIán az apa felvette a
táns vallást. Mindent összevetve azonna| levontam azÍ az e|sietett kovetkeztetést,
hogy a férft azth\tte, az új vallás majd valahogyan megvédi családját a további
ha-

lálJsetektol. Arnikor elmóndtam a véleményemet egy ilongot barátomnak, szinte

rám förmedt, hogy nem éfiem a lényeget' A férfi aZ új ValláSban tulajdonképpen
nem az ember elterürlhetetlen halálának megtagadását, hanem
a bánattal való rneg-
birkózás lehetséges eszközét kereste. A rögtönítélő bíróság bevezetésével a fejvadá_
szóba sem.1ohetett a lrarag levezetésének és a bánat enyhítésének eszközeként'
szat

6 A szöveg rámutat, hogY nolra a posztmodern antropológia az etnotudonrányból merít, több

,r.'poniból is a1apveioen eltér attól. Az etnotudomány képviselói a kultúrát többé-kevésbó
számára a l<rrltúra
változatlan merrtális sablonként látták, míg a posztmodern gondolkodók
esetleges' A kultirrákon belül éló egyének tetteit óS aielentés alapját nem
mirrdÍg történelrnileg
jelenségekre ne utalnánk'
lehet arrélkü1 ér1elmezni, hogy a specifikus társadalomtörténeti
kihangsúlyozásárrak alapvetó forrása a marxizmus'
7 A posztrnodern szemléletbe]i a torténelem
n].tytot.gazl960-asésl970.esévekÍianciamarxistaantropológusaina'késpolitikairadikáli-
posztmodernista eg-veterrri tanul-
sainak gondolkodásán keresztül szivárgott be (amikor a legtöbb
torténelmi folyamat rószének tekintik'
mányaiivégezte)' A marxisták természetesen, a kultúrát a
ugyan nem látják a történe-
meli végtil-kommunizmusban végzoclik. A posámoclern gondolkodÓk
friggónek tekintik' Ez például
teniueglt. cje a kulturális cselekiést a töffénetmi körülményektől
Íbrrtosságú a Rosalclo által itt leírt történet szempontjából,
miszerint az 1974'es intézke'
alapveto
kereszténység altematívát"jelentett.
déit kovetóen lehetetlenné vá1t a fejvadászat, és a prcltestans

260 i eo''''oDERN ANTRoPoLÓGIA

Ha tovább élnéhagyományos ilongot életét'bánatának fájdalma egyszerűen elvisel_
ltetetlen lenne.' 1980-ban készített leírásom most annyira találónak tűnik, hogy csak
azon csodálkózom' hogyan tudtam leírni a szavakat anélkiil, hogy felfogtu11 i,olnu u
gyászo|ő férfi dühének kitöltésére irányuló heves vágyát
Egy másik reprezentatív anekdota még emlékezetesebbé teszi az ilongotok gyá-
szában lehetségesen jelen lévő düh megértésénekkudarcát. Ez alkalomrnal ilongot
barátaink unszo|ására feleségemmel lejátszottunk egy kazettát, melyre kb. r;t évvel
azelőtÍ a fejvadászok egyik ünneplésétrögzítettük. Alig hogy 1átszani kezdttik a
szalagot és meghallottuk egy, azóta már elhunyt férfi dicsekvését, akkor a hallgató-
ság hirtelen kikapcsoltatta vel^|ink a magnót. Michelle Rosaldo így számolt be az ezt
követő feszült beszélgetésről:o

,,Amint Insan Ósszeszedte magat, hog,, beszéljen, a szoba szinte hátborzongató

elektromossággal telítődött. A hátak kiegyenesedtek és bosszusságoru idegességgé,
sőt inkább félelelnmé valtozott, amikor megláttaln, hogl Insan szemei vörösek.
Tukbqw, Renato ilongot >fivére< ekkor nlegtörte a csendet, és azt trtondÍa, meg
tudja maglarazni a helyzetet. Elmondta, hog,, afejvadászok ünneplésének hallgati-
safajdalnlat okoz az erubereknek, mivel tudják, hogl soha többé nenl lesz ntár ilyen.
Ahog,l ő fejezte ki magat. >A dal darabokra tép bennünket, Széttöri a szívtinket, ha-
lott naglbácsinkra emlékeztet. Könnyebb lenne, ha efogadtam volna Istent, de a
szívemben még mindig ilongot vaglok'' és ha hallom a dalt, úgy faj a szívent, mint
amikor azoh"a a nőtlenflrfiakra kell nézneln, akikről tudom, hogl sosem mehetnek
már fejvadászcltra.( Ekkor Wagat, Tukbnv felesége szemével jelezte, hogl tninden
kérdésemmel ftjdalnlat okozok, és íg,, szólt; >Most mór menjetek el, netn volt tnég
elég? Még nőként seru bírom ki, amit itt belül, a szívemben érzek.< ''g

Visszatekintve egyérte|mŰr, hogy a halott ember dicsekvéséneklejátszása a gyásszal,

főleg a dühvel és a fejvadászatravalő ösZönzéssel kapcsolatos erős érzelmeket vál-
tott ki. Akkor Insan, Tukbaw' Wagat és a többi jelenlévő által megtapasztalt érzel-
mek erejével kapcsolatban csupán nyugtalanító és szétáradő rossz érzésemvolt.
Az ilongotok számára a dilemma egy sor olyan kulturális szokásból nőtt ki, me-
lyekkel azok tiltása után gyötrelrnes volt együtt élni'9 A fejvadászat megszűnése a

8 Ez a feltehetően terepnaplóbő| származő hosszú idézet tipikus példáia a posztmodern megnyi_

latkozó stílusának. Michelle Rosaldo rengeteg ilyen idézetet használ, Knotuleclge ctnd Paision
című l980-as művében. A hagyományos etnográfiában a terepről szárnlazó információkat
absztrakt' tudományos stílusban közlik. Neveket csak ritkán említenek; tulajdonképpen néha
azon fáradoznak, hogy biztosítsák a beszélők névtelenségét. Itt éppen az ellenkezó.je történik'
Mivel a kutatók és adatközlők helyzetéból adódóan minden tudás esetleges' az egyes emberek
megnyilatkozásának ténye döntő fontosságú.
9 Egy másik. a marxista teóriából átvett a posztmodern aspektus a konfliktus kihangsúlyozása. A
funkcionalisták és az etnotudósok logikusan összefiiggő rendszereket kerestek. A posztmodern
gondolkodók szerint a társadalom tele van a társadalmi csopoftok (itt az ilongotok és a kor-
mány) vagy az elmélet és a gyakorlat között feszüló (az ezután következó kálvinista példa)
konfliktusokkal. Az ellentmondások nem a szabályosan működő társadalom által felszámolan-
dó rendellenességek, hanem bármely társadalmi ,.ndrr., alapvető részei.

PoszrMoDERNANrRopoLocrA zst
I
gyáSZ miatt érzett düh kezelésénekmás formáihoz való íájdalmas alkalmazkodást
h-ozta magával. Dilernmájuk éftelmétahhoz az elképzeléshez lehetne hasonlítani,
miszerint a rítusok vegreha.itasanak elmulas ztása szorongást okozlrat.l' Miután az
ilongotoknál a fejvadászat rítusára nenr kerülhet többé sor, értelmezésiproblémává
viltÁza kulturális képzet, hogy azemberi fej levágásával és eldobásával dtih|iktől is
megszabadulnak. Ma'x weuei,l protestáns'etikaZs a kapitaliznltts ,szellenle]Q cimu
köriyvében pontosan ilyen klasszikus éfielmezési problémáról ír.' A predesztináció
kálvinista doktrínája logikai síkon hibátlannak tűnik: isten kijelöli a kiválasztottat,
de döntését a halandók sosem tudhatják meg. Azok számára, akiknek utolsó remé-'
nye aZ üdvöztilés, az eleve elrendelés doktrínáját éppoly könnyű fogalmilag megra-
gudni, *int anennyire lehetetlen azt a mindennapi élet során elviselni (kivéve, ha
íalaki esetleg ,,vallási vifir-róz''). Az értg1mezés problémája a kálvinisÍák és az
ilongotok számára ugyanúgy nem az elméletben, hanem a gyakorlatban rejlik' Ez a
dilemma mindkét csoport számáraa homályos doktrína logikai zayara helyett inkább
azt a gyakor|ati kérdéitvonja maga után, hogy miként élhet együtt valaki a hitével.

HocyLx TALÁLTAM MEG A GYÁSZBAN A DÜHÖT

Bevezetom egyik nehézsége,hogy állításorn szerint 14 évre volt szükségem annak

megér1éséheí'amitaz ilongotok a gyásszal, a dühvel és a fejvadászattal kapcsolat-
ban-mondtak. Akkoriban nem voltam olyan helyzetben, hogy felfoghattarn volna
a
gyász veszteségében potenciálisan jelen lévő harag erejét, de ma rnár képes vagyok
áne. Két okom is van, hogy beszámolórnba hirzódozorn saját magam
is belevenni:
az egyik a tudományág tabuja; a rnásik pedig tagadása azoknak az esszéknek, me-

tyer6"n a kontinentálii filozófia és az önéletrajzi töredékek ma oll divatos módon

átuozódnek' Ha a klasszikus etnográfia hibája az elfogulatlanság ideáljából
a tulaj-

donképpeni közömbösségbe való átcsúszás volt, akkor ajelenlegi tendencia problé-

'n'ogy teljesen szem elöl téveszti
maja, miközben örrrnagával annyira el van foglalva,
u iluítu.ati'un különböző másikat' A kockázat ellenére etnográfusként
most hozzá
látnom az elemzéshez, lrogy éftelmezhessem a módszer bizonyos kérdéseit'll
kell

nagy hatással volt az antropológiára és a szocio_

'" Max Weber itt hivatkozott körryve rendkívül
10
a kálvinista teoló-
iogiar. K<inyvéberr Weber aztiárgyalja, hogy azok a hiedelmek, mel1'eket járultak hozzá
gií' rtitt'nor.n az individualiz*u. é. u munliaerkölcs rnozdított eló. kcjzvetlenirl
a kapitalizmus kialakulásához.
az általuk elfog-
l l Rosaldo helyzetének alapveto mondanivalÓj4 lrogy az etnográfusok'bewámo]ói
pozíciótól fi:ggnek, vagyis attól a nézóponttól, ahonnan figyelik és elemzik a társadalmat' Ig1
lalt
rtniformizált alkal-
poziciójuk etettapásaaiatai(on múlik. és nóm bármilyen tudományos módsiIer
Ennek logikai továbbfe.ilesztéseként a posámodem etnográfiai leírások gyakran
mazasatot ered.
szólnak mint az ürügyként szolgáló
kife.iezetten önelemzóek, e*s inmuu az einográfus élmónyeirol
proülénráról. Az ilyen munka tárgya általában az, hogy az etnográfus-egyre jobban érti saját magát
is vele egytirt éló ómbereket. Hagyományos antropológiai beszámolok he\ett a
posztmodem szer_
Íblyamatáról számolrrak be. Bár Rosaldo kritizá|ja az ef'
zők inkább a terepmunka végzéJónek
legeItúlzottaúb formáit, maga is a|ka|mazza ezt a megközelítést'
faita etnográfra

262 | eo'''*oDERNANTRoPoLÓGH
 Az elkövetkezőkben kulcsfontosságú fogálomként a pozícionált (és repozicio-
nált) terminust fogom használni.J Az interpretív eljárás gyakorlatával kapcsoiatban _
ahogyan az a hermeneutika módszertanában is megfigyelhető
- azt mondhaduk,
hogy az etnográfusok más kultúrák megértésekor új pozícióba helyezkednek. Ai et_
nográfusok egy bizonyos kérdéscsoporrÍalkezdik el a kutatást' melynek során azokat
rnódosítják, és a végéna kezdetiektől teljesen eltérő kérdéSekkel fejezik be a mun-
kát. Más szavakkal, há meglepő vá|asz érkezik egy adort kérdésre' az arra ösztönzi a
kutatót, hogy addig változtassa a kérdést,amíg a csodálkozást vagy a válaszokat mi_
nimálisra csökkentve nyugvópontra jut. Ez az inter.pretív megközelítés leginkább
C l ifford G eertz antropo lógiáj án beliil válik érthetővé. k
'Az interpretív módszer általában azon aZ axiómán alapul, hogy a tehetséges et\
nográfusok a lehető legalaposabb felkészüléssel sajátítják el a szakmát.
iR' eáográ- '
fiai kutatás bonyolult menetének követéséhez a terepmunkát végzőknek szeteágaző
elméleti műveltségre és kifinomult befogadóképességre van szükségük. Mindenóset-
re senki nem tudja előre megjósolni, hogy mivel kerül szembe a terepen. Az egyik
nagy tekintélyű antropológus, Clyde Kluckhohn pedig odáig ment, hogy t<ettos te-
avatást javasolt; először a pszichoanalitlka, aztán a terepmunka próbatételét szorgal-
ma^a' Ez a szemlélet túl gyakran vezet oda, hogy a terepmunka bizonyos előfe1téte-
leinek elvégzéséta hiteles etnográfia garanciájaként tüntetik fel. A különféle könyvek
ismerete valamint a széleskörű élettapasáalat a tanulságos olvasmányokkal és öntu-
datossággal együtt feltehetően legyőzi a tudatlanság és azérzéketLenségkét fobűnét.12
Habár az előkészület' tudás és érzékenységdoktrínája sok csodálatrarnéltó dolgot
rejt magában , az általa nyújtott hamis kényelrnesség egyeseket megtéveszthet. Vajon
mikor jelentheti ki valaki, hogy mindent megtanult és megtapaszÍa\t? Az ilyenfajta
felkészülés tulzott komolyanvételével az a baj, hogy az etnográfusnak hamis biztón-
ságérzetet nyújthat, illetőleg a bizonyosság és véglegességolyan igényével léphet
fel, melyek elemzéseinkben nem lehetségesek. Mind"n interpretáció ideiglenes:
olyan pozicionált alanyok |'tozzák létre őket, akik csak bizonyos, és nem pedig egyéb
más dolgokat hajlandók tudomásul venni.l3 Mégha nagytudású, érzékeny,ráry.to-

12 Az 1960'asévekben az antropológusokat intenzíven foglalkoztatta az adatgyűjtés módszertana.

A legtöbb terepmunkát végző kutató felkésztiltségbeli hiányosságára reagáiva aZ etnotuclomány
és a kognitív antropológia képviseloi a gyakorlat és interjúkészítésigen specifikus típusait (pí.
azirányítotÍ kérdezés)írták eló, hogy így próbáljanak meg tudományosan érvényesés eIlenó_
rizhető eredrnényeket létrehozni' Másrészről viszont, ha az antropológia a kultúrá interpretáci-
őjáró| szól, akkor mindenképpen az antropológus élettapasztalatától ftigg, így a gyakoilat so_
sem lehet kielégítőés sosem szolgál tudományosan ellenórizhető eredmény.t t.t. a posztmo-
dern szerzők hangsúlyt fektetnek ajó nyelvi és etnográfiai képzésre'de nem hiszik, hogy az ef_
fajta képességek tudományos antropológiáho z vezeInek.
l3 Rosaldo véleménye az, hogy az interpretáció apozícióval egytitt változik. Az ilongot fejvadászat
megértéséhez saját magának kellett a gyaszt és a veszteséget megtapasáalnia. Ebben és a következő
bekezdésekben ezen élményeitírja le. A szeméIyes megnyilatkozás nagyon ritka a hagyományos
etnográfiában, de az utóbbi idók etnográfiai leírásaiban szinte megszokottá vált. A hagyoniányos
etnográfia legÍbljebb esetenként Iarta|maz egy-egy életképet a terepmunkáról. Példáu:' A ntte|rek

PoSZTMoDERN ANTRoPoLÓGlA zo;

I
nyan iS beszéli a nyelvet, és könnyen mozog egy idegen kultúlra világában, a jó et-
nográfusnak akkor is megvannak a saját korlátai, így elemzései sosem lehetnek telje-
sek. Igy az ilongotoknál a gyász veszteségekor érzeÍterő leírását netn a terepmunkára
való szisztetnatikus felkészülésen, .ltanem saját veszteségemen keresztül kezdtem
megér1eni'
A komoly veszteség megértésérevaló 'felkészülésem' 1970-ben kezdődött, mi-
kor az öcsém nem sokkal a2'7. szi|etésnapját követően rneglralt. Ea a megpróbál_
tatást édesanyámrnal és édesapámrrral átélve, nérni belátást nyertem abba a traumá-
ba, melyet egy gyerrnek elvesztése a szülonek okoz. F'z atapasztalat rrregvilágította
a korábban rnár említett ilongot férfi reakcióját, aki hetedik gyermekét veszítette el.
Ugyanakkor a szÜleimhez képest saját veszteségem jóval kisebb rnér1ékű volt' és
akkor rnég netn tudtalrt elképzelni azi|yen fájdalorn keltette dlih megsernrlisítő ere-
jét. Korábbi helyzetemben valószínűleg hasonló voltam a tudományág számos kép-
viselőjéhez. El kell ismerntink, hogy az etnográfiai isrneretek hatékonysága és kor-
látozottsága mindinkább azoktól a viszonylag fiatal kutatóktól szárrnazik, akik nagy
része még Sosem Szenvedett komoly veszteségtől, és akiknek, például még nem lehet
személyes ÍapaszÍalata abban, hogy milyen rettenetes a túlélő számára a hosszÚr ide.je
ismert társ elvesztése.
Miclrelle Rosaldóval 1981_ben kezdtünk terepmunkát a Fülöp-szigeteken, az
Észak-Luzonban élő ifugaók körében. Azon év október 11-én Miclrelle egy ösvé-
nyen sétált két ifr'rgao kísérővel, amikor rlegcsitszott, és egy 65 láb rnély rneredek
szakadék aljában lévő megdLrzzadt folyóba zttlrant' Holttestének rnegtalálásakor dü-
höt éreztem. Hogy hagyhatott cserben? Hogy lelretett olyan ostoba, hogy leesett?
Próbáltam sírni' Fojtogatott a sírás, de a düh visszataftotta a könnyeket. Nern egé-
SZen egy hónappal később, így íftam Ie ezt a pillanatot a naplómban: ,,Úgy éreztetn
magam' mint egy rérnálomban'. az egész körülöttem lévő világ kitágult és összelrú-
zódott, vizuálisan és érzelmileg hr'rllámzott. Lefelé menet férfiak egy csoportjával
találkoztam' Talán heten vagy nyolcan lehettek, mozdulatlanul, némán álltak. Én
pedig ziháltam és lüktettem a fájdalorntól, de szememből nem jött könny''' Egyik
korábbi élrnényern, az öcsém halálának negyedik évfordulója tanította meg nekem.
hogy a könny nélküli zihálő zokogást a harag egyik forrnájaként ismerjem fel' E'z a
fajta harag azóta többféleképpen és számos aikalommal esetenként órákra, sőt na-
pokra hatalmába kerített. A rítusok' sőt gyakrabban, váratlan emlékeztetők idézhet-

(l969, eredetileg l940) című könyvlröz ír1 bevezető.iében, E. E'. Evans-Pritclrard a nuerek
földjon szerzett személyes tapasztaiatairól és ott tartózkodásának problémáiról számol be
Mirrdamcllctt az olvasó semmit nenr tud meg származásáról vagy a csalác]i életéről. ltt és ke_
sóbb is Rosaldo annyira személyes élnrériyekretér ki, hogy az már kényelmetlen az olr'as;
számára (mert saját pozíciónkból adódóan Michelle Rosaldo valódi személy számunkra. nel.'
úgy. mint a korábban említett halott ilongot nagybácsi). A különbség az. lrogy Evans-Pritchar:
nem gondolta, hogy személyes életénekfontos szerepe lenne a nuerek megértésében.Rosa]:-
meg van győződve. hogy csak személyes é1ményeisegítségéveltudta megérteni az ilongotok:.

264 |
I

Posz'l'voDERN ANTRoPoLÓGlA
 nek elő (ilyen volt az ilongotok elbátortalanítő találkozása halott'nagybátyjuk
rnag_
nóra felvett hangjával) effajta érzelmeket.
Nehogy félreértésessen' a gyászt nem szabad csupán a dühre redukálni
én, setn bárki más esetében;l Erőteljes zsigeri érzésetöntötték el, egyszer
- Sem aZ
különvá-
lasztva, majd rnáskor együttósen jelentkezve. Megtapasztaltam a bánat
majdnem tű-
réshatáron túli, mély és metsző fájdalmát; a halál veglegességének
felismerésekor
érzett élettelen hidegséget; a hasamban kiinduló rnajJteitemet elárasztó
remegést;
az akaratomÍól függetlenül kezdődő siralmas szúrást és a gyakori könnyes
zokogást.
JelenIegi célom, hogy az ilongot fejvadászat korábbi éfieláezésétmegváltoztassam,
rniközben a gyász vesáeségénéI a többi érzelem helyett inkább csak á haragra
kon-
centrálnék.
Az angol nyelven írt műveknél különösen szükség van a gyász veszteségében
rejlo harag hangsúlyozására. Habár a gyász-terapeuták általában a harag
tudatos el-
fogadására biztatják a gyászolókat, a felső-középosztálybeli anglo-amerikai
kultúrá-
ban élők egyre kevésbé vesznek tudomást a borzalmas veszteseget kísérő
dtihről.Ia
Paradox módon ezen kultúra hagyornányos tanítáSa álta|ában a gyászban
Llgyan ta-
gadja a dühöt, ám ezekaterapeuták agyászolókláthatatlankcizc;siégenek
tap1jait ar-
ra ösztökélik, hogy részletesen számoljanak be a vesáeség kiváltotta dtihös
éizések-
ről. Öcsém halála együtt azzal, amit áz ilongotoktól a dühről megtudtam (náluk
az
érzelmi állapotokat inkább nyilvánosan megünneplik, minthogy ágadnák)
azonnal
lehetővé tette számomra, hogy a düh élményétrnegismerjem.'n
Az ilongot diih és sa1át, azzal egybeeső tapasztalatom két körhöz hasonlóan rész-
ben lefedik egymást illetőleg részben elkültjnÜrlnek, ám nem egyformák. h gyá-
szunkban rnegielenő .,haragot'' a megdöbbentő hasonlóságok rnelíett u l,ungn",í,
u
kultr"rrális forma és ernberi következtetések jelentős ktiIönbségei jellemzik:}e
ldáut
élénkfantáziáIásorn arről az életbiztosítási ügynökről, aki nern volt hajlandó
Mi-
clrelle lralálát munkaköri balesetnek elismerni, nem vitt rá' hogy rnegöljern, levág-
jam a fejét és utána ünnepeljek. Ezze\ atudornányág uron.ód.r.r1ani
intelmére
akaftam a figyelrnet felhívni, miszerint az adott kutat8 saját kategóriáit
és tapaszta-
latait nern szabad meggondolatlanul más kultúrák tagiainik tulajJonítani.
Ugyanak-
kor az univerzális emberi tennészetre vonatkozó téves elképzelJsekkel szernbeni
fi-
gyelmeztetések túl messzire mehetnek, és olyan hasonlóan ártalmas doktrínává
vál-
hatnak' miszerint a saját csopottomon kívül lévő minden ember idegen szátnomra.
Reméljürk, lrogy egyensÍtly teremthető a széleskörű emberi ktilönbözőségek felisrne-

14 Rosaldo értelmezésenem csak tapasztalataitól, hanem saját kultúráiától

is fiigg: itt a gyász
.'anglo-arnerikai" értelmezésére mutat rá. A posztmodern interpretív antropológia egyikátap-
veto motiváció.ia a kultúrkritika. A posámodern szerzők számára az antropoiógia
n.,n isak .ás
kultúrák, hanem saját társadalnluk kultúrá.jának leírására és elemzéséreis lehetóséget
biztosít.
Rosaldonak ebben a részben és a késobbiekben is az ilongot szokások vizsgáIatakor
az amerikai
szokásokat is tanulmányoznia és értelmeznie kell. Így az antropológia
az etnográfusok és az álta-
luk tarrulmányozott kultúrák közötti dialógussá, az interpretácio táigyalásauiatit'

PosZTMoDERN ANTRoPoLÓGlA zas

I
rése és azon igénytelen közhely között, miszerint bármely két emberi csopoftnak
muszáj közös dolgokkal rendelkeznie.
Csr-rpán egy héttel aze\őtt' hogy bevezetőm egyik korai verziójának elsó piszko-
zatát befejeztem volna, i\ra rátalá|tam naplóm Michelle lralála után kb. 6 héttel írt
részletére, melyben megfogadtam magamnak, hogy, ha valaha is visszatérek aZ anÍ-
ropológiai íráshoz, azt csakis.,A bánat és a fejvadász dühe megírásával teszeln...''.
Naplómban főleg a haIáI, a dülr és a fejvadászat foglalkoztatott a következőképpen:
,,Bárcsak az ilongot rnegoldást választhatnárn; ok a keresztényeknélsokkal inkább
kapcsolatban vannak a valósággal. Így szükségem van valamire, amiben kiélhetem a
d|ihömet * és létezik-e a képzeletn.t.1ouu feloldása, minÍ az övék? Éselítélhetjük-e
őket, rniközben falvakra napalmbombákat dobrrnk? Racionalitásunk az övéknél
tényleg annyival jőzanabb lenne?'' Mindezt kétségbeesésembenés diihtől elvakultan
ífiam.l5
A Michelle halála Lrtán rníntegy tizenöt hónappal trtdtam újra antropológiával
foglalkozni. ,,A bánat és a fejvadász dÜthe'' első verziójának megírása tulajdonkép_
pJn katar_tikus volt, bár talán nem abban az éfielemben, al'togy azt most képzelik.l6
Árn a katarzis nem a kornpozíció befejezésétkövetoen, hanem azt mege|őzóen kö-
vetkezett be. A tulajdonképpeni írás megkezdését rnegelőző hónapban' amikor beve-
zetőm első vá|tozata rnár élénkena fejerr-rben volt, súlyos depresszió kerített a ha-
talmába és|ázas beteg lettem. Aztán egyik nap a lnár-tnár sző szerinti köd eloszlott
elmémben, és a szavak ömleni ke4dtek. Ugy tűnt, mintha netn is én írnék: mintha a
szavak rajtarn keresztül íródnának'
Személyes tapasztalatom felhasználása a megfogalmazás bizonyos tárgyilago-
sabb rnódjainál eszközként szolgált arra, lrogy az ilongotok gyászában lévő düh mi-
lyenségét és intenzitását az olvasók számára könnyebben rnegközelítlretővé tegyem.
Ugyanakkor a személyes Íapaszta|at elemzési kategóriaként tör1énő segítségül hívá-
sa könnyen elutasítást eredményezhet. A közönyös olvasók bevezetőmben lehet,
hogy csak a gyász rnegjelenését illetőleg a gyászban lehetséges dülr szernélyes
megtapasztalásának.pr-rszta leírását látják' Ószintén szólva szövegem mind a kettő és
ugyanakkor több is"Gyászom személyes beszámolóként való megjelenése és az anÍ-
ropológiai módszer kritikai elemzése; egyidejűleg számos megkülönböztetendő eljá-
rást taftalmaz, melyek közül egyik sern zárja ki a többit. E'hhez hasonlóan a követke-
zőkben azÍ bizonyítom, hogy a rítus általában - az ilongot fejvadászat pedig külö-
nösképpen - összetett és egyidejűleglétező társadalmi folyamatok rnetszópontját al-

l5 Figye11tik rneg. milyen Íbntos szerepet játszik I{osalclo elen-rzésóben az empátia. Óva int atto''
hogy saját személyiségünk tulajdonságait helytelentil másra is átruházzuk' Mégis csak akkt':
1átja lgazátl az ilongot fe.ivadászat értelniét,miután sa.|át szenrélyes élmén1'ei Ielretóvé teszi.-
számára' hogy az érzelmeket illetóerr azonosulni tudjon a csopot't tagjaival.
'l6
A posztmodern szerzők arra emlékeztetnek, hogy az antropológusok nagyrészt Saját céliaik e:_
dekében cselekszenek' Itt Rosaldo antropológiai nreglátásai revelációként és gyógymódkónt ..
funkciorrálnak: tar-rulmányának rnegírását katar1ikus és rendkívül személyes ólményrrek tekinl.

266 I PoszrMoDERN ANTROPoloctA

I
kotja.l7,Eltekintve az etnográfiai feljegyzések áttekintésétől, legfőbb célom annak
bemutatása, hogy saját gyászorn és ebből eredően az ilongot gyászra, dühre és fejva-
dászatra adott reakcióim hogyan vetik fel az antropológia és a humán tudornányok
általános rnódszertani kérdéseit.

A Hnt-Ál AZ ANTRoPoLÓGIÁBAN
Az antropológia előnyben részesíti az analitikus ,,tnélységet'' a kultÚrra ,.részletes
elemzésével'' azonosító interpretációkat.18 Szárlos tanulmány olyan szerntnel látha-
tóan ellratárolt színtérrehelyezi a hangsúlyt, ahol a formális és isrnétlődő eserné-
nyek, mint az ünnepségek, a rítusok és a játékok megfigyellretőek. Hasonlóképpen a
szójátékokról készülő tanulmányokhoz, a viccek vizsgáIatánál is a ritkábban leírt
szellenres ugratás sokkal szabadabban improvizálhato vá|takozásai helyett inkább a
beprogramozott monológokra helyezik a hangsúlyt. A legtöbb etnográfirs szíveseb-
ben tanulnrányoz olyan eseményeket, melyeknek a térben meghatározott helye van
kitüntetett centrumokkal és külső határokkal, valamint időben kijelölhető a közepe
és a vége. Úgy tűnik, tör1énetileg azonos struktÚrrákat isrlételnek, mivel ma is éppen
olyan dolgokat visznek végbe, t-nint a nrúltban. A rögzített definícióik tLrlajdonságai
felszabadídák ezen eseményeket a mindennapi élet rer-rdezetlensége alől, ezért akár
cikként, könyvként vagy - ahogy mostanában rnondj ttk - szövegkélrl .'olvashatók''.
Az etnográfusok a létező dolgok liiggetlen .jellegének hangsÚrlyozásától vezérel-
ve, a halállal kapcsolatos klasszikus normákat követik, és így inkább a rítusról,
mintsem a gyászről írnak. Sőt, a halálról ífi legújabb etnográfiai mŰtvek alcírneiben
is kifejezetten a rítusra helyezik a hangsúlyt. WiIliarn Douglas DeaÍh i.n Murelaga
círnű művének alcírle Funerary Ritual in a Spanish Ba,sque Village" Richard
Huntington és Peter Metcalf Celebrations of Decrth círnű nrűvének a|cíne The
Anthropology of Mortury Ritual,' Peter Metca|f A Borneo .fatme1, into DeaÍh cíntt

l7l'urner multivokalitás elrnólete végigkísérí Rosalclo munká.ját. Hasonlóan aho_eyan a szimbó-

lurnoknak sincsenek feltétlenül egyszerű.jelentéseik. ilgy a kulturális cselekr,óseknek sincsenek
egyedi, különleges okaik. Sőt' a kauzalitás mindig összetett' Rosaldo tanulrnánva sem kivétel:
..a gvász nregjelenésc. szernélycs beszámoló és az antropológiai módszer kritikai clernzése".
l8 Rosaldo a gyász antropológiai interpretációjáról szóló clcrnzéséber-r tula.idonképperl általáncls
tárnadást tn1'éz a hagyománvos antropológiai módszer ellen. Néhány szernporrtból cz az
etnoszemantika okfe.|tésénckkiler'jesztése. mivel az etlroszemantika és a kognitív arrtropológia
képviselói amiatt kritizálták a hagyomárlyos antropológia követőit. hoey az őslakosoké helyctt
sa'iát klasszifrkációs rerldszereiket használják. Rosaldo szerint a probléma ennél is tovribb
megy: aZ esetlényck meghatározásának mikéntje és az etnográfirsok írásrnód.ja már önmagában
is megszabja az etnográfiai anyag bizorryos faita realitását. Az esenlén1'eket behatárolhatja az
idő. a szercplők, a Íjzikai tér. stb.. árrr a posztnrodern szerzók számára az ilven határok mester_
ségesck; elemzésük spcciÍikus megÍigyelók vagy specifikus irrdividuurnok terrnÓkeit íbglaliák
nlagukba. Egy adott esenrényről tudósítva, az etnográÍis egycdi határokat.|elöl ki. és az esc-
ntóny köré ra.izolt határok alapvetően befolyásoliák annak interpretáció.iát'

POSZTMoDERN AN'IRoPOLÓGIA )6l

írásának alcíme Berawan Eschatology from its Rituals.' Magát a rítust formája és
alkalrnazása szerint definiálják: ilyen leírások alapján a rítus sokkal inkább egy re_
ceptre' rögzíÍett programra vagy illemtankönyvre, mintsem végnélküli emberi fo-
lyamatra hasonIít'
Az erős érzelmeket ily módon kirekesáő etnográfusok nem csak eltorzítják leírá-
saikat, hanem potenciálisan kulcsfontosságú változókat zárnd< ki magyarázataikból.
Például William Douglas Death in Murelaga címúimiivében kifejti, hogy célja a haláI
és a temetés rítusainak felhasználása ,,olyan heurisáikus eszközként, melyekkel meg-
közelíthető a vidéki baszk társadalom tanulnrányozása."o Mas szóval, a tanulmány el-
sődleges célja a társadalmi struktÚtra' nem pedig a halál és főleg nem a gyász vizsgálata.
A szerző következőképpen kezdi elemzését: ,,A halál nem mindig váratlan vagy kiszá-
míthatatlan.''p A folytatásban leírja, hogy egy idős' korából adódó gyengeségtől szen-
vedő nő hogyan váfta már a halált. A leírás teljesen mellőzi a gyászolók perspektíváját,
ehelyeft inkább az idős nő és a kívtilálló rnegfigyelo nézőpontja között ingadozik.
Tagadhatatlanul léteznek emberek, akik teljes életet élnek, rnajd később annyira
szenvednek az elaggottságtól, hogy örömmel és rr-regkönnyebbülésként fogadják a
halált' Mégis az etnográfusok esettanulmányaival, melyeknek központi Íémát1a ,,a
nagyon könnyű halál''q (Sirnone de Beauvoir könyvcírnét hozzáhasonlóan ironiku-
san ér1ern) az a gond, lrogy nem csak reprezentativitásban szenvednek hiányt, hanem
álta|ában a túlélőkszámára megszokott, magától értetódő dolognak tüntetik fel a
halált - ez kétségtelenül igaz a fentebb ernlített esetben is. Vajon fiait és lányait nern
sújtotta le az Ídős nő halála? A esettanulmány kevéssémutatja be, hogy miként bir-
kőznak meg aZ emberek ahalálrlal, és inkább arról ír, hogy rni rnódon lehet a haláIt
rutinként feltüntetni, tiszÍán beillesztve ezze| a szerző elméletébe, miszerint a teme-
tési rítus a leíft cselekmények nrechanikusan programozott kibontása.l9 ,,A baszkok
számára a rítus rend és a rend rítus''' írja Douglas.'
Douglas csupán egy szélsőséges esetet emel ki a lehetséges halálok köztil. A
lrangsúlyt a rítus megszokott aspektusaira helyezve, kényelmesen elrejthető az olyan
váratlanul korai halálesetek fájdalma, mint amikor a szülők elvesztik felnőtt gyer_
mektiket, vagy arnikor egy anya belehal a szülésbe. Az ilyen leírásokban rejtve ma-
radnak a túlélőklelki gyötrelrnei, alrogyan az érzelmi állapot erőteljes hullámzását
átélik. Bár Douglas elismeri a különbséget az ellrunythozközel álló gyászolók és a
sokkal általánosabb rituáliS csopoft tagjai között' beszámolóját elsősorban ez utóbbi
nézőpontból írja. A temetési rítus megszokott rutinná való leegyszerűsítésévelel-
leplezl a gyász érze\mi erejét.20

l9 Rosaldo itt arra lroz példát' hogy a kutató prekoncepciói hogyan gyakorolhatnak eroteljes ha-
tást az etnográfiai írásra. Meg kell jegyeznünk, hogy Rosaldo nem téves beszán-roló megírásá-
val vádolja Douglast hanem, hogy a baszk társadalmorr belül a társadalomra adott sa.|át értel_
mezését megerősíto Szempontot választott kiindulópontként.
20 Rosaldo antropológia-kritikájának egyik elerne visszatéró gondolatként elóször Frarrz Boas-nak
az evolucionistákkal szembeni kr'itikájában jelerrt meg. Rosaldo szerint Douglas nem megÍig1'e-
lésre épülő etnográfiát hoz létre. hanen-r specifikus eseti példák használatával tánrasája alá elmé-
leti pozíció.ját. Tulajdonképpen ez valamennyire a szimbolikus antropológia képviselőire is igaz.

268 | PoszrH.roDERN ANTRoPoLoGTA

I
 ' Az emberek kétsés
es iní'orrnális szabál1aí
[**í:j*j.-I'.,1,$i{*i';.i!'J"l'i'":ll':líl's szerint
n o
ój l jd.ffi :l"l,'""ilT
l á bó
:;" í'::í:JI'|Til;
lj"í, : ;#;J: liJ I illi:
ffi :il
*

,, nue-n m e gtil l apítható,

egy!ö t e ga I ó b bil

: iÍi*r,Íl
nyakyusz; ,r;,";;;;; etnberről azok kÓ:ül,
egy Íétfi,r,o|r',n!|"ln,'sre'
;:';'x?;:;:nh1?
hog'l kiket akik elioltnek

i; !
i;i|#ni trriiÍ;r,,
;
Í'!';
ÍÍ! Í,::
*,,
ft fit ó /', i,7i,, t, u,,,

rneg. hogy tninden

a, n- )i o,; i;:!;,;;::;:, r: * r',,-*
r i:|,,,: ;
|i.sr3uut
leín Wilson álta
kör'én ti*r Az ernberek ;;l,"n;JJ::H[]i
'1*' hallon eset a Joflnális rittrsok
csendesen tonny"r'k
"'-''í. 'Í:T
"*n'"o''^|:Í9ll
ua'.' i.ür'"r'"ir#ij: ""gy arni rneg rnegind',ooo.PirJü",''eki
egyedtil sérálnak
**ilit"irn
,-i:

o ryu n, o r. r. ui il;#;T'l ;i:ió5:J :ffi

''T"ri:i:iff'lT:"lonuitr.ár'*nl'i.ls
:' ::1
o .'.'. *,""i
leien van' ahol az"i.
i:1- ;:'ii";
etnberek
iT ;,
.*'.lu''i*i
;
l
:1' :: ?il
Íérfiak
ilő.il;:i:' ;:il'?#l;:Jil,'' erote ljes ér zel
m i á l la potok rtl
a gá ban a
szerint ekkor.gyászuf
tttdttlatait ráncolják n"á*,l?"]^ij']:k':u:'sornáljóval
a
tc;bbet jelent.
A
kl rnagLrkból : .'Ez kornplex keverekeböl
a,-,rr.i'l_"i |á1ar
lanc lllkukilt('tl" álló
-;;Íli']ir-ili:í:|il u r'uro,, ru,|,_,: i#:1 -" rnondra i.lő, ii'.
"sy
iu ir,' u.,, t
",*,' ll; :f *:h;,
,T!";;;^i;ii,,::; ^',
r.

:l::.,'.,,*'
oo"::Tul ü*i!'u,.,".ítőt tllil fi
jelent. egv iJ,r,i ,yi' 'íísJ',',i,i,,x''-',,;,jí.;ííJí,,í
egy félfi folyarnatosan magyarázta IneQ
ia' É1ollri]l '*, aZ ttkttsilal. ..Ha
'"'',iji.
*l.*|?,fu rinífi'gi$*::,,!:;::::l;",Í:,':.l,'1*'í#l*#j
A táncról illetve a;
sőt gyilkosságokról
ilLj":'"'r-'Tj[njtrT1{ii;l;J":íekeclésekről szóló leírá-

p6[#: nli:""í,ffirl"1tl$'iililfl il#: Í 'l;r,; :jl

;ihogy amennyire
az'
csak leltet..l i"'il..o.:l:'"'.,' ,az.áIt'alános szabáIy. t'rgi lLinik

akiklicl egi ébként

Rosalrlrr .o.,,_'*ts
ldr'r nag1 nrénékbcn szimpatiz',
DJn iinnepse8ek rís
más s:1',luólii.r, ol'a*;;---.-.=---==.---
A
en.i."il'1li'uu'''''' r
szilnboljkus cl]ll'opol(iglIcUk
lci\ a köZepponlba l]lll]á-
fortttá|lan rárLri fel.
Ún' *.*.', l)
.r.l'J'''':''"
iselkeciesnró'lor'
'r..,nr"'., i'.i,'.r_
i. A R.osaldo ,;.'lj.llik glelnZcsl tly J; ;;;;''i;;í;
,.,
l{ osa l do áalral
l tal emtireLi ";li:l:.*T;1i,
: il.j:l wilson. Monica
em l íret t őll.!'lqtlv
módon T:ri.ll :?:'iT;i::H'
lneg terrrrckcIr|c;;;:o["
le'gl)]t'l-\chb
r",",lllii. i"il'rliiljlli;
i

lnog-:-r."-*;l,;;il,tr-rodrrev lérje rolr' A háursoir lz

Lan1t)la).Viclor l(/Jlr_ll. e:
Turtrt'r.
il;;'',;;i''r'J;í:''''
orrjca Wilso]r .á; cs É.zlk-R,,J.,i.h.,',,'''.i
'li:1*'':'*.rr'*'o.,",,,l,'lstltt

PoszTMoDERN
ANTRopolocrA
I zso
ket' és figyelmen kívül kell hagyni a dührohamokat. A halálról szóló legtöbb antropo-
lógiai tanulrrrány a tárgyilagosabb megfigyelő pozíciójába helyezkedve, mellozi az ér-
zelmeket.'' Az ilyen írások általában összeolvasztják a rituális foiyarnatot a gyászolás
menetével' azonosítják a rítust a kötelező cselekménysorral, és lrgyelmen kívül hagy-
ják a rítus és a mindennapi élet közötti kapcsolatot. A fonnális rítust előnyben része-
sítő egyoldalúság veszélye, hogy csak feltételezett válaszokat ad a leginkább válaszÍ
követelő kérdésekre.Vajon a rítusok rnindig feltárják a kulturális mélységet?22
A lralált a temetési rítussal azonosító legtöbb elemzó azt feltételezi, hogy a rítu_
sok valarni rnegkövült bölcsességet rejtenek, mintegy az őket körtilvevő kulturális
makrokozmosz mikrokozmoszaként. A halálról és gyászról szóló nemrégiben ké-
szütlt tanulmány például azzal a magabiztos és határozott állítással kezdődik, hogy a
rítusok kr"rltúra kollektív bölcseletét''u testesítik meg' Még az|lyen általáno-
',SZátnoS
sítás is, minden egyes esetnél, feltétlenül nagyszámú alternatív lripotézis alapján
végrehajtott vizsgálódást igényel.23
Szélsőséges esetekben a rítusok vagy kultr-rrális mélységet tárnak fel, vagy bur-
jánzanak a közhelyektó|. Az első esetben a rítusok tényleg magukban hordozzák a
kultúra bölcsességét; az utóbbi esetben katalizátorként működve olyan folyamatokat
siettetnek, rnelyek következményei csak az aztkövető hónapokban, sőt években je-
lennek meg. Terrnészetesen szátnos rítust mindkét szélsoségjellemez: nérni bölcses-
ség hasonló adag közhellyel kornbinálva.
A gyásszal és rítLrsokkal kapcsolatos saját tapasztalatairn inkább a közhelyek és
katalizátorok, mintsem a mikrokozmikus mély kultúra modelljének felelnek rneg.
Még azon két temetés, me1ynek én voltam a fő gyászolója, nyelvezetének és szim-
bolikus cselekvéseinek alapos vizsgáIata is csak édeskeveset tárna fel a gyász élmé-
nyéből.'" Ez a kijelentés ugyanakkor nem szabad, hogy bárkit mások személyes is-
rnereteiből való általánosításokra VeZeSSen. Ellenkezőleg arra kell bátoritania az eÍ-
nográfusokat, hogy rnegvizsgálják vajon egy-egy rítus bölcselete mély vagy szokás-

22 Rosaldo eró-koncepciójában nagyon fontos az az elképzelés, hogy a résztvevók számára a

szirnbolikus komplexitás nem feltétlenül hordoz számottevő jelentést. Ha ez az' elmélet igaz.
akkor a szertartások alapos interpretív elemzése nem sokat segíthetne a kr"rltÍtra megéftésében'
A bekezdésben leí11 nyak|usza ünnepségen valamiféle kulturális mélységtalán megmutatkozik.
de aliogy Rosaldo később megiegyzi. az öccse és a felesége számára rendezett szertaftáSokon
minden szimbolizmus ellenére nem sok mélységet tapasztalt.
23 Bár lehet. hogy a rítusban nincs.jelen a kLrlturális eró' gyakran tírnik fel ott. aIrol eróteljes ér-
zelmeket. például Clühöt' haragot. félelmet vagy szerelrnet fe.|eznek ki. E'nnek ellenére a tLlclo-
mányos leírást célul kitűző hagyományos etnográfia szinte alig foglalkozik ezekkel. Az írásban
megjelenő tudományos szóhasználat megköveteli ajelentés tárgyilagosságát és a szerzőknél a
tárggyal szembeni érzelmileg semleges beállítottságot. Stoller (l9ti9:8) azt állítja. hogy,.az et_
nográfiai szituációkkal kapcsolatos érzékekről készítettélénkleírásokat nagyban beárnyékol.ja
a száraz és analitikus prózaiság''. Habár ilyen prózaisággal aránylag könnyen leírható egy adot:
rítus. Stoller rámutat, lrogy az effajta szövegekben elveszrrek a mások társadalrni életétbemu-
tató _iellernzések. Stoller az olyan antropológiát támogatia, mely többnyire nem a látás érzéke-
vel szerZett in1brmációk leírására támaszkodik'

270 | PoszrvoDERN ANTRoPoLÓclA

I
 Szerű-e, és hogy folyamata közvetlenül
alakítható-e vagy csupán csak egyetlen
a rítusok és a hétköznapi cselekrnények lépés
hosszú sorában.
A düh és más erőteljes érzellni állapotok kulturális erejének
megragadására tett
próbálkozásaim során mind a formáIis
iítusok, mind pedig a mináennapi élet infor-
mális szokásai fontos. belátással szolgáltak. Tehát
a kulturális leírásoknak fel kell
kutatniuk a rítus ere]éj'!s benső lény:egét,
és a már alaposan vizsgált rítusoktól a
számÍalan kevésbékörülírt szokásra ii tl .
telt terjedniük.

BÁNaT, oÜH ÉsAZ ILoNGoT FEJVADÁSZAT

A rítust a kollektív bölcselet Íárházakéntfelfogó elméletet

az iIongotok fejvadászatá-
ra alkalmazva, a fejvadászat a kienges zte'ő
iláozatkategóriájáb;?;*,;; ffi'fi
megidézik a potenciális áldozatok szellerneit,
rituáIiS búlsútvesznek tőlük, és egész
úduk során kedvező jelekre várnak. Az ilongot
férfiak életszerűen idézik fel az éh-
séget és nélkülözést, melyet a napok, néha
hetek alatt szenvednek el, míg óvatosan
haladva eljutnak oda, aho.l.felállítják a rejtekhelyet'
és várnak u, arra járó
emberre. Miután a támadók megöIték u) "|,lroéppen
ildorutot, ahelyett, hog| t.oreutént meg_
tartanák, eldobják a fejét. Analógiát látnak
a fej eIdobásá és éIeíikterheinek, bele-
éftve a gyászukban lévő düh terhének eldobása
között.
A tárrradás előtti állapotról a férfiak azt mondják, hogy
az életterhei Úrgy elnehe-
zítik és összezavar.iák őket, afáta rajta csüngő kúszónövények. Azt mondják,
1kár
e.'i"t u rJp1áiL.r, j''?""r kipirosodik.
sikeresen végrehajtott tárnadástól könnyűnek a
A dallal' zenével és tánccal kísértünneplés kollektív
energiája a résztvevők számára
a'iólét érzésétbiztosítja. A kiengesáeío.ituáli,
szertarráí,r'egtisztutarsal és katar-
zissal jár.
Az itt vázolt elemzés a rítust időtlen és önmagába
n zárt ei1árásnak tekinti. Anél-
kYl' a megközelítésben tagadnánk a megérzés jelentőségét,
|og^v':uben annak korlá-
taira is fel kell hívnunk aÍgyelmet. Képzeljük
el pé"lclául, mi l.;;: ha az ördögttző
rítusokat önmagukban egésznek tekinte;énk
ahelyltt, hogy a ,ituati, periódust rneg-
előző és követő nagyobb folyarnatokhoz kapcsolnánk.
Vajon milyen Íblyamatokon
áll talpra vagy gyötrődik tovább a szenvedő személy
5::..'"ll
Mik^afelépülésnek vagy. éppen e gyógyulás
a rítust követően?
elmaradásának tár;dalmi következmé-
nyei? Ha nem vizsgáljuk meg .'"t.i'u kérdéseket,
az ilyen rr.nu.ae, és terápia
ereje csökken, aminek következtében a formális
rítus csupán .gy-u t.t-'.toségek kö-

24 Tanulrnányának ebben a viszonylag rövid szakaszában Rosalclo

az ilongot Íejvadászatnak a mű
során Í'elvetett kérdésekhezszorosan kapcsolódó
elemzését nyÍ{!ia. Rosaldo igyekszik áttÖrnr
az elemzés által létrehozott korlátokat. A legtöbb
posztmoclern gondolkodó számára
pológia mindenekelott az esenényeket sztik!égszerűerr aZ antro-
behatáro]ó megÍrgyelésés leírás aktLr-
sait'jelenti' Emiatt az antropológusok inkább
ö;álló esernényekről irnun]
pus elkerülése érdekében Rosaldo feltételezi, 'i, .trujta elemzési tí_
hogy az ilongot 1'e.jvadászat
kevésbé Íüggetlen folyanrat találkozásának hárorn. ttibbé-
eredménve.

PosZTMoDERN aNtRopolÓct,a zl
I l
zül. Továbbá más-más kérdéseket kell íeltennünk az eltérően pozicionált alanyok_
nak, azon belül is a szenvedő személynek, a gyógyítónak illetve a közönség tagjai-
nak' A problérna minden esetben tatta|nazza a rítus előtti, utáni illetve az az'ala1.t
végbernenő fo l yamatok ábrázo l ásának kérdését.
Nevezzük a mély kulturális aktivitás önálló hatáskörének fogalmát mikrokozmikus
latásmódnak, illetőleg egy alternatív megközelítés alapján a rítust forgc.tlmas csottó-
pontnak. Az Lrtóbbi esetben a rítus számos különböző társadalrni folyamat találkozási
helyeként ielenik rneg. A kereszteződések egyszerűen inkább helyet biÍosítanak a
különböző lehetséges röppályák számára. mintsem hogy teljesen zárt, megkövtilt for-
mában rögzítenék őket. Ebből a perspektívából az ilongot fejvadászat hárorn, analiti-
kusan eIkülönítlrető folyarnat találkozási pontján helyezkedik el.
Az elsó folyarnat a támadás rnegfelelő időpontjának kijelölésével kapcsolatos.
Történelrni viszonyok határozzák meg a támadások eshetőségeit, melyek a kiválótól
a megÍélelő és a netn megfelelő időponton keresztü1 a lehetetlenig terjednek.j' Ezen
körülrnények közé sorolhatők: az amerikai gyannatosítás hatásai, a nagy gazdasági
világválság, a rnásodik világháborÚr, a környező alföldek forradalrni megmozdulásai,
az ilongot csopofiok közötti ellenségeskedés és az 1972-ben bevezetett rögtőn ítélő
bíráskodás. Az ilongotok az l|yenfajta történelrni viszontagságok kifejezésérea va-
dászat analógiáját használják. Hasonlóan az ilongot vadászokhoz. akik nem tudhat-
ják, mikor keresztezi útjukat vad vagy' hogy nyilaik célba találnak-e, ugyanúgy a
léttiket forniáló történelmi erők sincsenek ellenőrzésük alatt. Az llongot
Headhuntíng 1883_1974 című könyvem a tör1énelmi összetevőknek az ilongot fej-
vadászaÍra gyakorolt hatását tárja fel.
A rnásodik fontos tényező, amikor a fiatal férfiak elérik a személyes zavarodott-
ság elnyújtott periódrrsaként jellemezhető életkor1, mivel ekkor selnmi rnásra netn
vágynak annyira, nrint egy fej levágására. E'bben a zav'art időszakban választanak
élettársat, és a traumatikr-rs kizökkenés élményétélik meg, rnelyet családjuk elhagyá-
sa és az új feleségtik házÍartásába idegenként való beköltözés okoz. A fiatal férÍlak
sírnak, énekelnek és dülröngésben törnek ki, annyira hevesen vágynak egy fej levá-
gására illetőleg arra, hogy viselhessék az annyira áhított vörös szarvcsőrű madárból
készítettfülbevalót, rnely azoknak a férfiaknak a fülét díszíti,akik már - ahogy az
ilongotok mondják - rnegérkeztek (tabi|' Allhatatlanul, irigykedve, szenvedélyesen
(legalábbis a fiatal nőtlen férfiakat ezzel a kultLrrális sztereotípiával jellernzik
fbuintaw)), kitar1óan epekednek a fej levágása után. Michelle és én csr-rpán egy évr'e.
azután kezdtük el az ilongotoknál a terepmunkát' hogy feladtuk a rnég házasság elór

25 A pozicionálás elve ilt is döntő Íbntosságú. Míg Rosaldo korábban az antropológus pozíció,
ró1 beszélt, az elelnzós Íő tárgya most az ilongotok pozíció'ja lett. Rosaldo az ilongot társai:
mat nem tartja idotlennek' harmonikusnak és differenciálatlannak (ahogy pelclául ezt Etl'''
Durkheirn tenné), hanem történelmi idóben meghatározottnak valamint kiilonböZő érdeke,:
képviselő különbrjzó egyénekből és csopofiokból álló közösségként logja Í'el. Fe.ivadász:.
akkor ha.itanak végre, arlikor a töÍénelrrri körtilnrén_vek azt lehetóvé teszik. és amikor a Í]:.
és az idós ÍérÍjakérzelmi állapota megegyezik.

2]2 | PoszrvoDERN
I

^NTRoPoLÓGlA
 I

álló fiatalok életmódját; innen eredt

a fiatalkori fektelenkedéssel szemben
empátiánk. Michelle-nek az ilongotok 'én' i azonnali
' ba lépő fogalmáról;;kil;; az ebbeaz életkor-
fiatal férfiak szenvec1élyes harag|át
tárgyalja.
Harmadszor, fi4kl,19b társaíkhoz
náltak: Mivel már korábban vágtak
tep.'r Uiáősebb férfiak eltéróen pozicio-
le em|eri fejet, viselhetit u nutuIoL
áhítotÍ vörös szarvcsőrű madár-fi.ilbevalót. által annyira
vagyuL afejvadászatra kevésbéa krónikus
serdülőkori nyugtalanságból, mint
inkább valaki eluesaer. Joeft, más és rnás tí-
ered,. Azidósebb ilongot'im
pusú váltakoző' akut gyötrődésből
álló ember halálát követően gyakran fé.fi;k- ahozzájukkoze.-
erőltetnek,r'.ugut*'oiy* Áuetunortutási
dalmat, nrelyet csak egy sikeres fejvadaszitnapjánlehet foga-
feloldani. Számtalan halál-
esetről lehet szó a szőszerinti halaliol
társadalmi lralálig, például amikor
- legyen az akártermészetes vagy lefejezés - a
a releiig egy másik férfival rnegcsalja
Minden esetben a megsemmisító veszteségüor a férjét.
óieao dlih serkenti az idősebb férfiak
vágyát a támadásra' Az elhagyás
vlss'aroiJitnatatlansága miatt Jrzett harag
Iyen méIyebb szinten nem magyarázható. semmi-
Bár bizonyos-elemzők ettenzit< ez Lrtóbbi
rettegett elméletet' abánat, a harag
és a fejvadászat kapcsolatára nincs
tnagyarázat.26 más ismeft
Az ilongot fejvadászatra korábban adott magyarázataimbannem
nagy jelentőséget annak, hogy az tulajdonítottam
idősebb
dühöt. Ebben a kontextusbin az idős
férfiafiiogya" ;iik;";;
veszteséget és a
férfiak döntő szerep et játszanak,mivel
nem a fiatalok indítják el,'hozzák ők és
rnozgásba a fejvadászat folyarnatait.
szakos, míg a fiataloké' DühLik idő-
!]r1'1os. A fJjvadás zai egyenletéu.í á, io,ir.bb férfiak
változókaÍ' míg a fiatalabb férfiak a
a toÁtans összetevőket jelentik' Kulturális
lemben az idősebbek rendelkeznek érte-
azzal attrdással és kitartáJ, a csopol-t
fiataljai még nem szereztek_me g, így
a,a,r,uaa, során ők felügyelik'"ry"t
zetik (bukur) a fiatalabb ferfiakat. (saysay) és ve-
A fejvadászat irodalmának előzetes fe'mérésesorán
azt találtam, hogy a gyásszal
kapcsolatos tiltások feloldrísa_fök ént
afejvadiszatLrtán követke zikbe. Aziaz
noy u.fiatalos harag és az idősebb ferdak dühe elképzelés,
vezeti őket a fejek levágására, sokkal
valószínűbb azolyan szélesebb.körben
elterjedt fejvadászatrauaott.,ougyu rázatoknál,,,
miszerint nrisztikus ,,lelki' erőt'' uugy
.r.'jtyes hírnevet Lett sz"r.znllik'* Mivel a il-r-
domány helyesen elveti a
,,vérszomJas bennszülött'' sztereottpiijit, r.r r..,r
gyan alakLrl ki a fejvadászokban einbertársaik tárnunk, ho-
lefejezéséneÉn"uá, uagyu. A társada-
lomtudornányoknak az érzelmek kulturális
erejet azzal a céllal t.tl
hogy ábrázolni tudják az emberi viselkedés 'l,.gul"gáIniuk,
bironyo, formáit Iétrehozó indulatokat

26 Rosaldo az idós ferfiak fejvadászatának

elemzésekor sa.iát erő-elmél etét alkalmazza,
kitart amellett' hogy az.ilongot arirr eremzjsJn.t valamint
u r.iro"u.'*u,aro" ti""inin.s.á,
módja' Ragaszkodása ahhoz. hogy a gyász, értelmes
ati't'"e' a fe'jvadászat kapcsolatának
hetséges magyarázata' renativtit"proviíáii". "e, nincs más ]e_
antropológus nehezen fogad.ia el.
'"L

PoSZTMoDERN ANTRoPolÓcta
! ns

H
 osszEpoclRlÁs
Pozicionált alanyként az etnográfus bizonyos emberi jelenségeket rnásoknál _io'oban
rnegért' Egy adott pozíciót vagy strukturális lrelyzetet elfoglalva, sajátos látószögből
figyeli a dolgokat. Gondoljunk csak arra, hogy a kor' a neIn, a kívlilállóság ós a
neokoloniális rendszerrel való érintkezés l-rogyan befolyásolja az etnogláír:s észlelé-
sét.2' A pozíció Íbgalrna továbbá arra is utal, hogy az élettapasztalat hogyan teszi le-
hetővé vagy akadályoZZamegatísztán látás bizonyos fajtáit. A szóban forgó esetben
Michelle Rosaldo l981-ben bekövetkezett haláláig a saját tapasztalatairn alapjárr
még csak el sem tudtam képzelni a gyászban potenciálisan megjeler-rő dtihöt. Csak
akkor kerültern abba a l-relyzetbe. lrogy felfoghattaln azt az etőÍ, amelyről a gyász. a
düh és a fejvadászat kapcsán az ilongotok többször is beszámoltak nekem. Ugyan-
ilyen alapon a bennszülöttek is pozícionált alanyok, akik a belelátás és a vakság
megkülönböztető keverékévelrendelkeznek' Vegyük figyelernbe az idősebb és tla_
talabb ilongot férfiak strukturális pozíciója közötti különbséget vagy a legfőbb gyá-
szolók és a temetésen kevésbé ér'intettek eltérő pozícióját. A halálról készr-'rlt antro-
pológiai írásokról való elrnélkedésem gyakran Úrgy lrozott eredményeket, hogy a ke-
vésbéérintettek pozíciójából a Íő gyászolók perspektívájába lrelyezkedterr-r.
A kLrltLrrális rnélység nem mindig azonos a kultúra részletes leírásával. Gondol-
-ir-rnk egyszerűen egy obstrLráló felszólalóra. A beszéd nyelvezetének alapos Í-elépí-
tettségével részletesen kidolgozottnak l-rangozhat, de biztosan nem lnélyértelnrű.A
mélységet kiilön ke]I választani a kidolgozottság rleglététől vagy hiányától. Ugyarr-
így az egyoldalir rnagyarázatok üresek vagy törnörek is lelretnek' hz erő koncepciója
az etlberi viselkedés tafiós intenzitására iLányítja a figyelrnet, mely a kr'rlturális
rnélységgel hagyornányosan összekapcsolt sŰrrű leírással illetőleg anélkiil is létezhet.
Bár a beszédben, dalban vagy rítusban tlgyan aránylag rnég feldolgozat|an, a meg-
semmisítő veszteségtől szenvedő idősebb ilongot férfiak d|ihe rendkívtil fontosnak
bizonyr"rl: több dolog mellett legfőképp ezvezeÍi őket embertár'saik lefejezésére. Te-
hát az erő fogalrna a hosszú ideig érvényesülő érzelmi intenzitás hatását és annak
jelentős következményeit is rnagában foglalja.
Hasonlóképpen a rítusok Sem tafialmaznak mindig rnély kulturális bölcsességet:
sőt, néha kirnerlilnek Polonius szofinnáiban" Bá, bizonyos rítusok alapvetó ér'té-
keket ttikröznek és hoznak létre, rnás rítusok egyszerűen csak összehozzák az embe-
reket, és olyan banális közhelyek kelléktárával látják el őket, melyek segítségéve1
képesek továbbélni életüket. A rítusok eszközként szolgálnak a végrehajtásrrk előtt

A poszttnoderIl antropológia sok a hagyornár-rr'os antropológiában rnég l-raszrrált megk|ilönbilz_

tető.jeggi'el leszámol. Például már nincs Inegligvclő ós megÍigyelt: hely'ctte eg)'érlek VADn3\'
aki spaciális. és trelrr nlás dolgokat tLrdnak' A vizsgálat tárgyát képcző egyének tuind az atrtr.,-
pológtlsok. rnind pedig aZ ál1aluk elemzett kultúrák tagjai. l_Ia elflogad.iLrk Rosaldo kritiká.ját. :l-
érnikus és az étikus pozíciók közötti különbség értelmetlenné válik.
28 Polonius. a Hantlet egyik szereplője. a király Íökarnarása és oplrelia ap.ja. Bár a királ1
adó.ia. bölcsessége közhel1'ekből áll.

214 | Posz t H,toDERN ANTRoI,oLÓUIA

I
és után bekövetkező foly'amatokban. lA ternetési rítusok például, netn ,,hordozzák
rnagukban'' a gyászolás komplex folyamatát a maga teljességében. A rítr-rst és a
gyiszt nem szabad egymásnak megfeleltetni, mivel nem taftalmazzák és nem éfiel_
mezik egyrnást teljes mér1ékben. A rítusok gyakran inkább csupán pontok néhány
hosszabb folyamat röppályáján; innen ered elképzelésem' miszerint a rítusok Úrtke_
életfolyamatok találkozáSi pontjai.y
reszteződések, mintegya különböző
A forgalrnas csomópontként énelmezett ríttls fogalrna előre bocsátja a kultúra-
koncepció következő blkezdésekben kifejtett kritikai megközelítését.lA klasszikLrs
nézettel ellentétben, mely a kultúrát összeÍiiggő mintákból felépítettönálló egész-
ként állítja be, logikusan, a kultúra inkább csomópontok porózus sorozataként fog-
ható fel, tnelyeket annak határain belülről és kívtilről különböző folyamatok keresz-
teznek' Az ilyen heterogén folyamatok gyakran a kor, a nem, a társadalrni osztály, a
faj és a szexuális beállítottság különbségeiból erednek'
Ez a könyv bizonyítja, hogy a kultúrakutatásban végbement számos változás
mintegy erodálta azigazság és az objektivitás egykor domináns koncepcióit.iAz ob-
jektivlirnus - feltét1en, uni-verzális és időtlen -igur'águ elvesztette monopbl hely-
zeÍéÍ'Az objektivitás paradigrnája manapság egyenló íeltételek mellett, az esetta-
nulmányok áttut r.tta'-t lokális kontextusba ágyazott,lokáiis érdekek forrnálta és lo-
kális ésilelésekkelszínezett valósággal kell, hogy Versenyezzen. Az örök igazságok
és a törvényszerű általánosítások mellett a politikai folyamatok, a társadalrni válto-
zások és az individuális sajátosságok is a társadalmi elemzések napirendjére kerül-
tek. Azolyan terminusok, mint objektivitás, semlegesség és elfogulatlansóg az egy-
kor hivatalosan elismer1tekintéllyel felruházott értelrnezói pozíciókra vonatkoznak,
de kétségtelenül sem jobban, sern pedig kevésbé érvényesek az érintett' átn ugyan_
Úrgy fogélony és tájékozott társadalmi szereplőknél.iA társadalomeletnzésnek
el kell
ioluanlu a tényt, hogy az á|ta|a v\zsgált tárgyak egyben elemző alanyok is, akik az
etiográfr'rsoknóz - iitetve azok írásaihoz valamint etikai és politikai elveil-rez - kri-
tikusan viszonyulnak.2e,
FonnÍrcynl Ts tlt : ss t J t t Ll t L
"

Rámutat a tényle'
29 Tanulnrányának befejezéseként Rosatdo számos íontos megjegyzést tesz.
elter.jedt. az enrberek'
hogy egy olyan világban. alrol a nyugati nyelveker-r való oktatás ennyire
alanyai voltak. most már egyre inkább olvassák, sőt néha sa.ját
uLit toiauuun a vizsgálódás
rrrir-rt például
maguk is íriák az etnográfiai műveket. Az olyan lragyományos antropológusrrak,
hogy a nuerek rniként reagálnak majd a róluk ké_
Evans-Pritchard nem kéllett aggódnia amiatt,
antrópológusai azzal a Íudattal írnak, hogy-ng-hány adqtkÖzlőjük el-
szített leírásra. {jelenkor
természetét'
olvassa és kritizá|ima.id munkájukat. Ez mogvaltoztatta az'antropológia
miszerint az antropolÓgusok interpretációit nrás
E'nnél sokkal vitathatóbb Rosaldo azon állítása,
azonos értékunek kell tekinteni. Ez tágabban értelrnezve azt je_
körültekírrtó rnegfigyelőkével
éS Szakértelmet' Ha ez íg1'
lenti. hogy az arrtropológiai képzésnem biztosít sajátos hozzáértést
melyek közé Rosaldo aZ antropológiát iS
van. akkor mi a srerepe-u ..humán tr-rdományoknak".
besorol ia?

PoszrMoDERN ANTROPOLOCIA | :l:

A fejezet korábbi verziója,,A bánat és a fejvadász dühe: az érzelmek kulturális erejéről''
címmel jelent meg, a Szöyeg, jóték és töríénet; Az 'Én' és a társadalon értelmezése és átér-
Íelmezése (Text, Phy and SÍory. Íhe Construction and Reconstruction of Setf anct Society) ci-
rnű konyvben, szerk. Edward M. Bruner (Washingtorr D. C.: American Ethnoiogical Society,
l984) 178-95. o.

A nriszticizmus marokkói és jávai

formáinak szembeállításakor Clifford Geer1z fontosnak
találta nregkülönböztetni a kulturális minta
,,erejét'', annak ,,hatáskörétől'' (Clifford
Geertz'. Islam obserl,ed [New Haven, Cotrn.: Yale University Press, 1968]). Ily módon
különböztettemegazerőtahatáskörtől: ,,'Erő'alaÍtaztateljességetér1em,rnellyeIazef-
fajta nrinta beolvad azon egyének szerrrélyiségébe,akik éietük során azt annak centralitá-
sával vagy rnarginalitásával együtt elfogadják'' (1 l 1. o.).,,'Hatáskör' alatt, másrészről' azt
a sor társadalrni kontextust ér1err-r, rrrelyeken beli.il a vallási szempotrtokat tobbé-kevésbé
közvetlerr relevanciával ruházzák fel'' (l12' o.). Késobbi munkáiban Geer1z a hatáskör fo-
galmának továbbfejlesztésével többet Íbglalkozott, trrint az erőéveI. Geertzcel szentben.
aki az egyének személyiségénbelüli internalizációs folyarnatokra fekteti a hangsúlyt, én
az erő terminusában a pozicionált alany koncepcióját emelenr ki.
Az antropológusok nlár régóta tanulrnányozzák az érzelmek szókincsét nrás kultÚrrákban
(lásd pl. FIildred Geeftz: The Vocabulary of'Eration: A Sttdy of javanese SocialisaÍion
Processes (Psychiatry 22' [1959l: 225-37). Az érzelmekről készült antropológiai írások
ú_iabb, áttekintő tar-rulrnányát lásd Catherine Lutz és Geoffr:ey M. White: The
''1ttÍhropolog1,
of Emotions. Annual Reyiev of Antht'opologr- 15. (1986): 405-36.
Az ilorrgotokról szóló két etrrográfiai írás Michelle Rosaldo: Kttolvledge and Passion.'
IlongaÍ Notians af Self and Social Li,fe. (New York, Cambridge University Press, 1980) és
Renato Rosaldo: Ilongot Headhunting, 1883'1971" A Sfudy in SocieÍy and HisÍory. (Stan-
ford, Calif., Stanford Universíty Press, l980). Az ilongotok közott végzett tereprnunkánkat
a Nemzeti Tudományos Alap predoktori ösztöndíja, a Nemzeti Tudományos Alap Kutatási
Segélyei GS-l509 és GS_40788 és a Stanford University által adományozott Mellon Díj a
fiatal tehetségekértfinarrszírozta' 1981-ben kéthónapos Fülöp-szigeteki tartóZkodást a
Fu lbri ght Prograrntól nyer1enl el.
Nehogy az Insan által elutasított lripotézis létezése teljesen valószínr-itlenrlek tűnjön, rneg
kell ernlíteni, hogy van legalább egy olyan csopoft. nrely összekapcsol|a a csere-elmélet
egyik verzióját a fejvadászattal. Peter Metcalf írja le' hogy a borneói berawanok körében
,,a halálnak egyfajta láncreakciós tulajdonsága van. Hataltnas szorongást éreznek anriatt.
liogy ha nenr tesznek valanrit a lárrcreakció rnegszakítására, halál halált követ rnajd. Ennek
logiká_ia most rnár világos: a nyugtalan lelkek gyilkolnak, így rnég több nyugtalan lelket
terernterrek" (Peter Metcalf: ,'! Borneo Jor.n.nes into Death: Beraytan E,shatology .fi.om ir,
Riruals. [Philadelphia, University of Pennsylvania Press, 1982], 127. o.)
R. Rosaldo: Ilongot l{eadhunting, I 883- 1974.,286. o.
Uo., 288. o.
M. Rosaldo: Knotvledge and I'ession.33. o.
Lásd A. R. Radcliffe-Brown'' SÍntkttira és fitnkció a priniÍíl: Íársadalonbctlr. (Debrecer..
Csokonai Kiadó, 2002), 133*52. o. A rítus ,,funkcióinak'' szélesebb körű rnegvitatását -

Bronislaw Malinowski, A. R. Radcliffe-Brown és George C. fIonrans tanulrrrányait i:

Reatler in Comparatitle Religion; An Anthropological Ápproach (4. kiadás), szer"
Williarn A' Lessa és Evon Z'Yogt (New York, Harper and Row' |979),37_'62' o.

216 | eor'l''oDERN ANTRoPol'Ócl^

 ' Max Weber:

{*{"*';yrr*rrrrsr,i*lr,rgÍ{:m;ÉÍ,;
problen
i of

Ítwt{;tw{rgr*tl;
^ Clífford c..nz,
lnt,,,n.-,^'' '
-",,')/lltull anlropolögiai
Íolyóirat" í

Pfs*rftfSfSf*#rffi
**llft[#pTi[if=+l1,'ii
" ';'';:llJTÍ;r",
i,,,*,ri
'a.::'a:i:l::-1:*fimÍ
eltérő forrnáku"',
..","', ,;'^:*''-''
""n'-:ft _ "'9tl|\q||UZ szuKseges
iii*#jli!:{iÍÍ!:;::;n.ffIl1T,jjffi :Íff jl,J:o,::.:l,attdeegy
wirriani- ö"o uL',,i!,''*" and Passion' energiát. uu".uü.''
ilT
,íir,::,,',ru,
,{i#i!i#ird-W,'#'{tr*
q Simone de Beauvo.
A very Easy Desth.
. Pook:, ,nánJ"'""""' (Harmondsworth,
-''9JvYvr'll' United
unlted Kingdorn:
, fouslu.,
uodfrey
Dearh in Mtrrelaga.75.
o.
o.
Penguin
Wilson: n,Íttre,/a,a.75.

ju üii't*':^:;T[:"{!:y;;i';3:::,:::?;:{,:{^:(,^:!i,.xili;T::j The University

of
Johannes Fabiatr
az

fiffiff*#**fi***ffi*#ffi
****#*t***'**;*ru*;ln,.n:m
PosZTMoDERNeNtRoporÓcn
I zll
 University of California Press, 1979]). Az effajta kérdéseka pozicionált alany fogalmán
keresztül vizsgálhatók'
A fejvadászat kulturális motivációinak Íárgyalásáről lásd Robert McKinley: ,,Human and
proud of it! A Structural treatment of Headhunting Rites and the Social Definition of
Enemies, in Sndies in Borneo Societies; Social Process and Anthropological Expla-
nation", szerk. G. Appell (DeKalb, Ill., Center for Southeast Asian Studies, Northern Illi-
nois University, 1976),92-126. o.; Rodney Needham: Shtlls and Causality. Man ll.
(1976):71-88.; Michelle Rosaldo: Slrulls and Causality. Man 12. (1977): 168-70'
Pierre Bourdieu: Outline of a theory of Practice. (New York, Cambridge University Press,
1977), 1. o.

278 PoSZTMoDERN ANTRopoLÓGIA