A nyelvművelő tevékenységnek kettős feladata van, megőrizni a nyelv tisztaságát, értékeinek
védelmét szolgálni és hatni a nyelvet beszélő emberre, vagyis elérni, hogy a nyelvet helyesen használjuk. Napjainkban a nyelvművelés tehát a nyelvnek és a nyelvet beszélőknek a művelése. Ezt a feladatot a kitűzött cél határozza meg: minél inkább meg kell közelíteni a nyelvi eszményt, vagyis a magyar nyelvet, amely őrzi értékes tulajdonságait, a tömörséget, a szabatosságok, a képszerűséget és az árnyaltságot.
A nyelvművelés konkrét feladatai:
a) a helyes kiejtés vagyis a megfelelő beszédtechnika elsajátítása - javítani kell a pöszeséget, a selypes beszédet, a hadarást, a raccsolást - gyakori hiba a szótagelnyelés b) a nyelvhelyességi hibák ellen való küzdelem - „suksükölés”: a –t végű igék kijelentő módú alakjai helyett felszólító mód használata helytelen (Nem lássuk/látjuk jól a táblát.) - „nákolás”: a feltételes módú, jelen idejű, egyes szám első személyű alanyai ragozású igealakban a toldalék mindig –nék (nem pedig –nák) - az ikes igék helyes ragozása: eszem, iszom, dolgozom - a ragok és névutók helytelen használata (Bementem a házban/házba.) - fölösleges igekötők használata (le – közöl, ki – kézbesít) - a vonatkozó névmások helytelen használata - helytelen a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben való használata
A hagyományos nyelvművelő tevékenység mellet, amelyben a tiszta beszédért és a
nyelvhelyességi hibák ellen harcolunk, néhány új jelenség ellen is küzdeni kell:
a) az idegen szavak terjedésének veszélye
- az idegen szavak elsősorban a kereskedelemben jelentek meg: shop, light, pub - túlzott használatukat mindenképpen kerülni kell, helyettesítsük ezeket a megfelelő magyar szavakkal, hiszen az anyanyelv az első bármely idegen nyelvvel szemben b) kerülni kell a trágár szavak, kifejezések használatát - napjaink nyelvhasználatára túlzottan is jellemző a trágár kifejezések megjelenése, amely azért is veszélyes, mert az ösztönvilág kiélését és a durvaságot erősíti c) az új szavak, kifejezések helytelen szóalkotási módja - fontos, hogy a nyelvérzékkel ellentétes új szavakat ne emeljünk be a mindennapi szóhasználatban d) az ún. divatszók megjelenése a sajtóban, rádióban, televízióban - ezek a szavak vagy jól hangzanak, vagy látszólagos hozzáértést sugallnak - kerülni kell ezeket, mert nem színt visznek a stílusunkba, hanem megszokást, szürkeséget e) a helyes kiejtés gyakori hibája napjainkban a szótagelnyelés - egy-egy hosszabb szó kimondásakor legalább egy szótag kimarad - tiszta hangképzéssel és nyugodt beszédtempóval megelőzhető a szótagok kihagyása