1.

A felnőttképzés tudománya, eredete, kategorizálása,

definíciói, néhány jelentős képviselője

A felnőttképzés tudománya az andragógia. A szó görög eredetű, andros = felnőtt (birtokos

esete), ago = vezet, irányít, agogé = nevelő személy  andragógia. Hasonlóan paidos =
gyermek (birtokos esete) és agogé  pedagógia.
Az andragógia tudományelméleti besorolását és rendszertani megközelítését a Magyar
Tudományos Akadémia határozta meg. A Filozófiai és Történettudományok Osztályán belül
található a Neveléstudományok Pedagógia Bizottsága, majd azon belül pedig az Andragógia
Albizottság.
Az andragógiának vannak különféle szakterületei, úgynevezett „szakandragógiái”. Ide
tartozik:
 Közösségszervezés (Beke Pál),
 Gerontológia (Boga Bálint, Jászberényi József),
 Médiaandragógia (Nagy Andor József),
 Kriminálandragógia (Pál László),
 Szociálandragógia (Perhács János),
 Komparatív andragógia (Maróti Andor, Benkei-Kovács Balázs, Németh Balázs), és a
 Pasztorális andragógia.
Ahhoz, hogy megismerjük az andragógiát, ismernünk kell néhány alap definíciót is. Ilyen
például a felnőtt tanuló. „Felnőtt korú ember, aki munkája mellett vagy munkanélküliként,
ritkábban nyugdíjasként vállalja tudása rendszeres továbbfejlesztését. (…) A felnőttkori
tanulás a felnőtt társadalom nagy differenciáltsága miatt különböző szinteken és eltérő
hatásfokkal valósul meg.” (Felnőttoktatási és -képzési lexikon). „A felnőttség elérésének
meghatározása, felfogása nem egyértelmű – különböző kultúrák, korszakok, etnikumok,
társadalmi rétegek gyakran máshol vonják meg a határvonalat, másrészt bizonyos életkoron
túl nem annyira „felnőtt”, inkább idős vagy öreg emberről beszélnek.” (Zrinszky)
Felnőttnevelés: A nagykorú és felnőtt ember személyiségének meghatározott célok
érdekében folyó, céltudatosan szervezett fejlesztése.
Felnőttoktatás: A felnőttnevelés azon területe, amelyben a nevelés döntően ismeretnyújtáson
és elsajátításon keresztül valósul meg. Elsősorban nem szakmai jellegű képzést értünk alatta,
amikor a felnőtt általános ismereteinek, személyiségének, tulajdonságainak, jellemének,
erkölcsének céltudatos alakítása áll a középpontban.
Felnőttképzés: A felnőttek céltudatos és tervszerű fejlesztésére irányulótevékenységek olyan
együttese, melyben meghatározott kompetenciák kiművelése kap hangsúlyt. Szűkített
értelemben a felnőttek – rendszerint hivatalosan elismert végzettséget is kínáló – szakmai
kiképzését, továbbképzését, táképzését nevezik”
Jelentős képviselők: Zrinszky, Michael Knowles, Koltai Dénes, Maróti Andor, Durkó Mátyás.
Az életben és egyben az andragógiában is, három féle tanulási típust határozhatunk meg. Ilyen
a formális tanulás, ami oktatási és képzési intézményekben valósul meg, és oklevéllel,
szakképesítéssel ismerik el. A következő típus a nem-formális tanulás, amely a rendes
oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik, és általában nem ismerik a hivatalos
bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat
civil társadalmi szervezetek és csoportok keretében is. Végül az utolsó típus az informális
tanulás, amely a mindennapi élet természetes velejárója. Az informális tanulás nem
feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és
készségeik bővülését.
A felnőttképzés „fajtáit” oktatási tartalom szerint tudjuk csoportosítani: általános
felnőttképzés (pótló funkció: általános művelődés); szakirányú felnőttképzés (=szakképzés);
közéleti, közösségi, állampolgári felnőttképzés, -oktatás; szociális felnőttképzés, -oktatás –
egészségügyi területen dolgozó szociális munkások képzése; kriminális felnőttképzés,
-oktatás (=reszocializáció); katonai felnőttképzés, -oktatás (=hivatalos állomány
továbbképzése); vallásos, hitéletbeli felnőttképzés, -oktatás

A tudományterület képzése az évek alatt folyamatosan változott: népművelő 

közművelődési előadó  művelődési és felnőttképzési menedzser  művelődésszervező
képzés  andragógia alapszak  andragógia mesterszak  közösségszervezés
 2. A felnőttkori tanulás idődimenziói

A felnőttkori tanulásnak is vannak különböző színterei melyek a következők:

iskolarendszerű képzés, tanfolyami képzés, munkahelyi tanulás, könyvtári művelődés,
olvasás, népfőiskolai tanulás, tanulás művelődési házakban, egyesületek, civil szervezetek,
tanulás az egyházban, médián keresztül történő tanulás, tanulás utazás által, a múzeum mint
tanulási színtér, zoo-pedagógia

Két részre tudjuk tagolni, az egyik a felnőtt tanuló és az életkor, a másik pedig a
tanulás és a hétköznapi időszerkezet. Az első részre néhány példa: „az öreg kutya is
megtanítható új trükkökre..”; „amit Jancsi nem tanult meg, már János sem fogja..”; „a jó pap
is holtig tanul”.

Az életkor szerint 4 idődimenziót dolgoztak ki:

Az első William James nevéhez fűződik, amely a pszichológia alapelveire épül. A 19.
század végére alkotta meg, a pragmatizmus eszmerendszere szerint. Tapasztalatait egy
diagrammon ábrázolta, a függőleges tengelyen a tanulás képessége, a vízszintes tengelyen
pedig az életkor látható, amit évben adott meg, ami egészen 80 éves korig van beosztva.
Születésünktől, egészen 20 éves korunkig magasan ívelő görbét láthatunk, amely azt jelenti,
hogy abban az életszakaszban nagyon fogékonyak vagyunk, könnyen tudunk tanulni. 20->25
élet korban a görbe meredeksége csökken, ekkor már lassabban tudjuk a tudásunkat
gyarapítani. 25-30 éves korunkra a görbe eléri a maximumát, és nem növekszik tovább. Ekkor
vagyunk a tanulási fogékonyságunk maximumán. 30-35 éves korunkra, a görbe el kezd
csökkenni, a tanulási képességünk korunk növekedésével egyre inkább rosszabbodik.
A második Edward L. Thorndike nevéhez köthető, két könyvében is kifejti a
gondolatát a felnőttkori tanulás dimenziójáról: Elements of Psychology (1905), Adult learning
(1928). Kísérlet alapú pszichológia révén alkotta meg az ábráját. A diagramm alapján, a
függőleges egyenesen ugyanúgy a tanulási képességet tünteti fel, a vízszintes egyenesen
pedig, az életkort, amit ugyanúgy évben adott meg. A teljes emberi életre kivetítve vizsgálta
meg. A tanulás optimuma 25 életév körüli időszakra esik. Ettől kezdve hanyatlás következik,
az ábrán is látható évente 1%, de a hanyatlás oly lassú és olyan mérsékelt, hogy a tanulási
teljesítmények 50 éves korig összeségükben elérik a korábbi tanulás teljesítményeket. 50 éves
kor után pedig felgyorsult ütemű hanyatlás a jellemző.
A harmadik Edward L. Thorndike nevéhez fűződik, a relatív regresszió elmélete
alapján dolgozta ki. Diagram, a függőleges tengelyen a tanulás képessége, a vízszintes
tengelyen pedig, az életkor látható évben, a teljes emberi életre kivetítve vizsgálta meg. A
felnőttkori tanulási képességek változásainak, az ábrán is feltűntetve, vázolt természete a
viszonylagos hanyatlás (a relatív regresszió) fogalmában vonható össze. Ez a fogalom nem a
felnőttkori tanulás- és a felnőttek tanításának- lehetetlenségét fejezi ki.
A negyedik is Edward L. Thorndike nevéhez kötődik, amely a fenntartható tanulás
címet kapta. Eszerint, ha fiatalabb korunkban valamilyen szakműveltségi ismeretrendszert
tanultunk, akkor azt korunk haladtával nem fogjuk elfelejteni, hanem arra, rá épül. 25. életév
körüli tanulási optimum után, több életszakaszon át fejlődhetnek, nem lépnek vissza a korábbi
szintekre, és viszonylag sokára, az élet negyedik-ötödik évtizedében, esetleg később érik el a
fejlődésük optimumát.

Az idődimenziónak vannak didaktikai sajátosságai is, melyek:

 A felnőtt minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb eredményeséggel szeret működni.
 A gyerek ehhez képest (végtelen jövő), a jelenre koncentrál.
 A jelen megoldható problémái erős hatóerőt jelentenek és a tanulási folyamat lényeges
tartalmait képezhetik.
 Oktatás-gazdaságtani szempont= a tanulás befektetés az emberi erőforrásba. A jelen
idejű szabadidőről és fogyasztásáról lemondás.
 „Jelenléti tanulás” hangsúlyozása (lehetőség szerint) (amint kilép a felnőtt az
osztályteremből- nincs rá „garancia”, hogy folytatja a tanulást)
 A frontális munka lehetőségeknek/ képzési adottságoknak megfelelő visszaszorítása.
 A csoportos feladatok keretében könnyebben tanulnak a résztvevők
 Gyakorlati oktatás esetében: Az elméleti rész és a hozzá tartozó gyakorlatokat
közvetlenül egymást követően kell tanítani, lehetőleg még aznap átültetni a
gyakorlatba.
 3. A felnőttkori tanulás motivációja és kutatása

A motiváció: A motívumok megszabják a viselkedés irányát és energetizálják a

tevékenységet. A szükséglet: Az a negatív / hiányállapot, amely kiváltja a cselekvésre késztető
hajtóerőt (drive-ot).
Szükségletek fajtái
Biogén szükségletek
Pszichogén szükségletek
 intellektuális szükséglet
 a változatosság iránti szükséglet
 esztétikai szükségletek
 az alkotás szükséglete
 a látványosság iránti szükséglet
Szociogén szükségletek
 a kiemelkedés iránti szükséglet
 a társadalmi normáknak való megfelelés iránti szükséglet
 a szenzáció iránti szükséglet
 az értékessé válás iránti szükséglet
 a rend iránti szükséglet
 a szakmai tevékenység iránti szükséglet
 a véleménycsere iránti szükséglet
 az együttműködés iránti szükséglet

Motívumok fajtái
Az alapvető motívumok osztályozása szerint lehetnek:
 önfenntartási (a homeosztázis fenntartása);
 szociális (szexuális és anyai) viselkedés;
 kíváncsisági igények kielégítése: exploráció. A motívum pszichológiai megfelelője a
drive, hajtóerő. A drive irányulhat deficitigényre és pozitív célra is.
A motívumok a tanulás során fellépő tartósságuk szerint lehetnek:
 tartós - Az egész tevékenységre kiterjed, mozgatórugója a tudásvágy, a tanulás
öröme;
 habituális - A téma iránti általános érdeklődés jellemzi, alapvetően a tanulás végcélja
tartja életben;
 aktuális - A tanulási folyamat adott részmozzanatában (foglalkozáson,
csoportmunkában), adott időben való aktív közreműködésre való készség.
Motiváció versus cselekvés (Hunt)
Intrinzik motiváció = önjutalmazó cselekvés kiváltója (belső). Egy tevékenység
megkezdésére, folytatására való késztetés sokkal inkább a tevékenységben lelt örömért, mint
valamiféle cél elérése érdekében. Extrinzik motiváció = eszköz-szerű cselekvés kiváltója. Az
olyan késztetést tekintik, amely konkrét cél, nyereség elérésére törekszik, esetleg elkerülésére
irányul. Maga a tevékenység nem örömforrás, külső cél érdekében történik.
Az intrinzik motivációnak 4 féle típusa van:
 1. A kompetencia - motiváció (a környezettel való hatékony bánásmód);
 2. Elsajátítási motiváció (az egyén késztetése képességeinek fejlesztésére) /TÁRSAS
KÖZEG BEFOLYÁSA/;
 3. Érdeklődés (a viselkedés hajtómotorja egy adott tárgy kapcsán);
 4. Teljesítmény – motiváció (a jó teljesítményre, a sikerre való törekvés) /NEM
ÁLLANDÓ/.

A felnőtt tanulás motivációi komplex rendszerben lehetnek:

 Cselekvés és/vagy tudásvágy
 Készségfejlesztés személyes érdeklődésből és/vagy munkaérdekből
 Társaságkeresés
Houle felosztása: FELNŐTT TANULÓK TÍPUSAI ÉS A MOTIVÁCIÓ
 Célorientált - az oktatást a tanuló egyértelmű célok megvalósításának eszközeként
fogja fel.
 Tevékenységorientált - az a tanuló, aki a szociális igények céljából csatlakozott a
folyamatba.
 Tanulásorientált - aki a tudást a tudás kedvéért keresi, és általában ezt egész életén át
folytatja.
A jutalmazás lehet kontrolálló jutalmazás vagy információs jutalmazás. A „jutalom” mint a
motívum gátlója. Pozitív beállítódások kiépítése jutalmazás eszközével.
A felnőttkori fő tanulási motívumok 2 csoportra oszthatóak. Az első a műveltség
megszerzése (deficitigény pótlása, művelődés vagy/ és korábban elmaradt iskolázottság
pótlása, második esély, dolgozók gimnáziumai, kevésbé elterjedt indíték). A második az
egzisztenciális indokok (deficitigény vagy pozitív cél, elsőrendű a piacgazdaságban, piaci
helyzet megtartása vagy javítása, = befektetés az emberi erőforrásba, Kutatási eredmények
szerint: világjelenség).
A tanulmányok sikeres elsajátítása érdekében fenn kell tartani a motivációt a tanulási
folyamat során. A motívumok szerepét a felnőttképzésben kiindulópontnak tekintik, mivel az
elégedettség és a siker fontos motivációs erő. A kezdeti részvétel és aktivitás szintjének
egyenlőnek kell lennie a kiinduló motívumok erősségével.
Léteznek úgynevezett motiváció ellen ható erők is, ilyen pl. az időszerkezeti labilitás,
fáradtság, „lemorzsolódás”, stb.
 4. A felnőtt oktatói és felnőtt tanulói stílusok

Tanulási stílus: Az egyénre jellemző mód, a tanulási helyzetekben hogyan viselkedik, mit
érzékel, és hogyan dolgozza fel az információt.
Rita és Kenneth DUNN tanulási preferencia modellje (1984): bemutatja, hogy a tanulási stílus
elemeit 5 csoportra osztja. (Környezeti, érzelmi, szociológiai, testi és pszichológiai). Ennek a
modellnek egy piktogramos változata is létezik.
Kolb féle tapasztalati tanulási ciklus: folyamatosan ismétlődő, elemei a következők: konkrét
tapasztalat – megfigyelés és reflexió – elvont fogalomalkotás/következtetés – cselekvés,
kísérletezés, ellenőrzés – konkrét tapasztalat. (körbeér).

Kolb és Fry tanulási stílusai:

 Konvergens (összetartó) stílus. Elvont fogalmiság, aktív kísérletezés, elképzeléseit
gyakorlatban is megpróbálja alkalmazni, akkor teljesít jól, ha egyetlen helyes válasz
van, érzelem-mentesek, szűk az érdeklődési körük (mérnökök/műszaki terület).
 Divergens (‘széttartó’) stílus. Konkrét tapasztalat és tudatos megfigyelés, képzelőerő,
gazdag fantázia, egy helyzetet számtalan nézőpontból vizsgál, sok összefüggést keres,
eggyé kovácsolja, érzelemgazdagság (művészek, tanácsadók, szervezet-fejlesztés).
 Asszimiláló (‘egybe olvasztó’) stílus. Elvont fogalomalkotás és tudatos megfigyelés
jellemzi, egymástól távoli dolgokat is jól kapcsol össze, elméleti modellek
megalkotására alkalmas, a gyakorlat kevésbé érdekli, Kutatás, tervezés területén
tevékenykedik szívesen.
 Akkomodátor (alkalmazkodó) stílus. A konkrét tapasztalat és az aktív kísérletezés
terén a legjobb; próba-szerencse, szívesen kockáztat, veti bele magát új dolgokba,
adott körülményekhez jól alkalmazkodik, rugalmas, például a marketing és az eladás
területén hatékony.

Mark Tennant: Psychology and Adult learning: Két részre osztja, a területtől függő
„mezőfüggő” -re és területtől független „mezőfüggetlen” -re. A mezőfüggőnél például az
egyén igényli a szervezett kereket, kívülről biztosított struktúrára építenek és az
együttműködésen alapuló tanulási tevékenységet preferálják. A mezőfüggetlennél például
inkább maguk határozzák meg a céljaikat, és nem igénylik a szervezett kereteket, így inkább a
belső motiváció hatására tanulnak.

A felnőttoktatói szerepek alaptípusai: előadó/ tanár; szakértő; facilitátor; tréner; tutor

(Anglia); animátor (Franciaország); csoportvezető (Skandinávia).
A felnőttkoktatónak vannak alapfeladatai, amit Henczi oktatáspszichológiai szempontból 4
funckiót különített el: ismeretadás; ellenőrzés; motiváció fenntartása; tanácsadás.
Brookfield 3 oktatói szerepet különített el: az oktató, mint művész; az oktató, mint segítő; az
oktató, mint kritikus elemző.

APPS (1991) – OKTATÓI STÍLUSOK

 Világító lámpás: megkísérlik, hogy megvilágítsák a hallgatók gondolkodását.
 Izomépítő: gyakoroltatják és erősítik az ernyedt gondolkodást, hogy a hallgatók
megfeleljenek a későbbi kihívásoknak.
 Kertész: fejlesztik a gondolkodást a szellemi légkör alakításával, a kóros jelenségek,
akadályok orvoslásával, az elmaradások felszámolásával.
 Vödörtöltő: információkat töltenek az üres tartályokba, a teli vödör a jó vödör,
alárendelt viszony, tudat=üres.
 Kihívó: vizsgálja a hallgatók feltevéseit, segíti a tananyag megértését, fejlesztik a
kritikus gondolkodást.
 Útikalauz: segít a tanulás ösvényén.
 Munkafelügyelő: felügyeli a tanulás folyamatát, bizonyosságot szereznek arról, hogy
kielégítők-e az átadott ismeretek és a tanulás eredményei egyeznek-e azokkal.
 Művész: nem előírásszerű a tanítás, a folyamat vége a kezdetkor még nem világos,
improvizáció, innovatív készség, alap: az esztétikai tapasztalat és az érzékenység.
 A gyakorlott tudós: kutatást alkalmaz annak felismerésére, hogy felderítse az oktatás
problémáit, a tudományt az oktatás alapjának tekinti.
 Mesterember: Különböző oktatási készségeket alkalmaz, képesek az oktatási helyzet
elemzésére, igyekszik a tudományos felismerések alkalmazására az oktatásban
 5. Az előzetes tudás felmérésének elméleti háttere

Előzetes tudás: Egy képzési programra történő belépéskor, a képzési program megkezdéséhez
képest korábban megszerzett kompetenciákat, ismereteket. az előzetes tudás elismerését
validációnak nevezzük.
A validáció megkönnyítheti a foglalkoztatást, illetve az oktatási-képzési folyamatok során a
tananyagnak a tanuló valós szintjéhez való hozzáigazítását, tehát egy lehetséges „tanulmányi
út” lehet a nappali és a levelező tagozati képzés mellett. Megvalósítja a hallgatóbarát
szemléletmódot, több tanuló számára válik elérhetővé a képzés.
A validációnak 4 funkciója van:
 felvételi vizsga alóli mentesség;
 modulok / tantárgyak alóli felmentés;
 modulok / tantárgyak összefüggő csoportja alól történő felmentés;
 teljes képesítés megadása.
A validáció kutatása 4 szintből áll:
 Szupra-nacionális: nemzetközi szervezetek kutatásai
 Makro-szint: országtanulmányok
 Mezo-szint: intézményi szint, szervezetszociológiai vizsgálatok
 Individuális: a validáció hatása az egyéni életútra
A validáció kutatásának problematikája abban áll, hogy az egyes országok „helyzetét” a
területen számszerű adatokkal nem lehet kimutatni, a kialakított tipológiák különböző
szempontokat vesznek figyelembe.
A validációs rendszer kialakítását befolyásoló tényezők a következők: politikai tényezők;
oktatási rendszerek fejlettsége; technológiai tényezők; demográfiai tényezők; gazdasági
tényezők; szociális tényezők. Ezek a tényezők mind egy elismerési rendszerben vannak
benne.
A validáció funkciói:
 felvételi vizsga alóli mentesség: lehetőség biztosítása a képzésekre történő belépéshez
 modulok/tantárgyak alóli mentesség: bizonyos ismeretek tanulása alóli mentesség
 modulok/tantárgyak összefüggő csoportja alól történő mentesség
 teljes képesítés megadása
Az előzetes tudás fogalom hátterében állhat:
 Járulékos tanulás vagy komponensként végbemenő tanulás (Rubinstein, 1964)
 Autodidaxis / önálló tanulás
 Formális, nem formális vagy informális tanulás  tanulási kontinuum
A validációs eljárás főbb lépései intézményi szempontból: 1. tájékoztatás  2. tanácsadás
 3. megfelelősségi vizsgálat  4. mentorálás  5. értékelés.
Az eljárásnak három fő eleme van, ezeknek költségei a következők:
 regisztrációs díj: egyetemek esetében változó, a minisztérium határozza meg
 mentori tanácsadás díja: 400-1500 EUR között mozog (nem kötelező igénybe venni)
 „vizsga-díj”: az értékelési eljárás közvetlen költsége, általában 300 EUR
Az előzetes tudás felhasználható a vállalati szektorban:
 felvételi szelekcióra és
 tudásmenedzsmentre, az oktatási intézményben pedig
o felvételi szelekcióra és
o validációra

Milyen célt szolgálhat a felmérés?

 képzésszervezési operatív célok
 képzésszervezési módszertani célok
 külső szempontoknak való megfelelés
 eredmények visszacsatolása

Kinek jó, ha a hozott tudását elismerik és beszámítják?

 munkavállalóknak és munkanélkülieknek
 azoknak, akik meglévő képességeiket szeretnék tovább feljeszteni / átképzésni
 azoknak, akik részt vettek non-formális képzésen
 akik önkéntes munkák során szereztek tapasztalatokat
 azoknak, akiknek munkahelyük formális végzettséget vár el
 minden továbbtanulni vágyó felnőttnek

Miért jó a hozott tudás beszámítása a társadalom számára?

 a szervezett képzések nyitottabbá és elérhetőbbé válnak
 minden tanulásra fordított idő (újra)hasznosulhat
 a nem iskolai kompetenciák láthatóvá válnak
 a munkatapasztalat során szerzett tudás integrálódik a formális oktatásba
 növeli a foglalkoztathatóságot
 a (felső)oktatásból történő növekvő lemorzsolódás miatt be nem fejezett tanulmányok
utólagos beszámítására is lehetőséget ad
 támogatja az egyéni tanulási pálya kialakítását
 rugalmasabbá teszi a képzést

Miért jó a validáció az oktatási intézmények számára?

 eleget tesznek a minőségbiztosítási követelményeknek
 elősegíti az oktatás és más szektorok kapcsolatát
 segíti az oktatási intézmények alkalmazkodását a munkaerőpiachoz
 új típusú célcsoport megszólítását teszi lehetővé
 megvalósítja a hallgatóbarát szemléletmódot
 több tanuló számára válik elérhetővé a képzés
 a máshonnan megszerzett ismeretek beépülése színesíti és erősíti a képzéseket
 6. A hazai felnőttnevelés és művelődés előzményei (18.
századig) (1. történeti szakasz)

A korszak általános jellemzője: Középkor: Árpád-kor (11-13. sz.); Anjou- és Zsigmondkor

(14-15. sz. 1. fele); Mátyás kora (15. sz. 2. fele); Kora újkor: Török kor (16-17. sz.) 18. század
Oktatás, benne a felnőttek képzése: Iskolák egyházi fenntartásúak. 1367 – 1. magyar egyetem
(Pécs); Óbudai Egyetem (1390); Pozsonyi egyetem (1467); 1635 – Nagyszombati egyetem;
Protestáns Kollégiumok (pl.: Debrecen, Sárospatak)
Művelődés, felnőttkori művelődés: Középkor: művelődés egyházi kézben –, udvari kultúra;
Reneszánsz (Mátyás): humanizmus terjed; Kora újkor: reformáció – magyar szertartás,
anyanyelvű irodalom; Könyvnyomtatás (Sárvári Biblia - Sylvester); Tinódi – verses
történelmi énekek; Heltai – tanulságos mesék (Száz fabula 1556); Hitvitázó dráma – pl.
Bornemissza Péter: Elektra.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: Önművelő körök a
kollégiumban és az egyetemen. Egyetemek - Egyházi kollégiumok - Műkedvelő színjátszás,
dalkörök.
Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben: Bátori László pálos szerzetes
bibliafordítása (1437-1457); Károli Gáspár (Vizsolyi Biblia, 1590); Apáczai Csere János:
Magyar Encyclopaedia; Tolnai Dali János: analfabéta oktatás; Comenius: Gentis felicitas (A
nép boldogulása): műveltség kivezető út (elemi ismeretek és hasznos mesterségek).
Szerzetesrendek Magyarországon: Szent Benedek rend (Bencések, Pannonhalma),
Ciszterciták, Pálosok rendje, Ferencesek, domonkosok, ágoston-rendiek – 13. században
telepedtek meg hazánkban.
Ekkoriban a klerikus képzettség népszerű volt az emberek körében. A klerikus képzettség
alapjául szolgáló tananyag három rétege: alsófokú iskolás ismeretek (Lectura,Cantus),
komplex alaptudományok (Grammatica, Dictamen, Computus), önálló specializálódott
tudományok

BIBLIOTHECA CORVINIANA: Hunyadi Mátyás híres budai könyvtára, az uralkodó

halálakor halálakor a becslések szerint 2500 korvina létezhetett, sőt egykor közvetlenül a
Vatikáni Apostoli Könyvtár után következett nagyságban és a művek változatosságában.
Mára nagy részük megsemmisült a török hódoltság alatt. Ma 216 db van, hazánkban csak 53
mű található.
APÁCZAI CSERE JÁNOS (1625-1659) -MAGYAR ENCIKLOPÉDIA (1653-1655):
Erdély aranykorában tevékenykedett. Teológiai és filozófiai – tanulmányai után hazatérve
gyulafehérvári tanár. Haladó gondolatai és azok tanítása miatt később II. Rákóczi György
eltiltotta az oktatástól, a kolozsvári „kisiskola” igazgatójaként tevékenykedett. Nevéhez
kapcsolódik a Magyar Encyclopaedia, amely az első magyar nyelvű tudománytár. Ez a
tudománytár külföldi szerzők műveiből vett részleteknek fordítása és adaptálása.
Témaköreiben tankönyv jellegűen taglalta a következő területeket: I-V. rész: ismeretelmélet,
matematika, geometria, mechanika; VI.-VIII. rész természettudományok: csillagászat, kémia,
fizika, földrajz, állattan, növénytan és mezőgazdaságtan; IX-X. rész humán tudományok:
történelem, etika, államtan (politológia elődje) iskolaszervezet tan (pedagógia elődje); XI.
rész: teológia

BORNEMISSZA PÉTER (1535-1583): ÉLEKTRA – TRAGÉDIA MAGYAR

NYELVEN (1558): a magyar világi drámairodalom nyitányának is tekinthető. A szerző a
zsarnoksággal való szembenállásra buzdít.
TOLNAI DALI JÁNOS (1606, NAGYVÁRAD – 1660, TARCAL): 1649-1656 között
Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony közbenjárására ismét kinevezték a sárospataki
kollégium rektorává (korábban 1639-1641ig volt igazgatója). Tolnai tanítók kollégáival
esténként családokat látogattak é szervezetten megindították az analfabéták oktatását. A
parasztok számára mezőgazdasági oktatást is indítottak, mely miatt sok támadás érte.
COMENIUS (1590- 1672) – DE GENTIS: De Gentis Felicitus – „A nép boldogulása”
(1659). Megrajzolta benne a magyar társadalmi és kulturális helyzetét a parasztságnak, és az
elmaradottság okait. A mindennapi élethez szükséges, gazdasági fejlődést segítő ismeretek
fontosságát hangsúlyozta (általános műveltsége + szakmai tudás). Igyekezett olyan oktatási
rendszert kidolgozni, mely segít leküzdeni a tudatlanságot, és a gyakran abból fakadó
erkölcstelenséget, ezzel szerette volna megteremteni egy új társadalom alapját. Az
enciklopédikus ismeretekre és a világ összefüggéseinek megismertetésére irányuló törekvése
(panszofia) – a vallásos elitképzés szolgálatában.
DIDEROT (1713-1784) ÉS AZ ENCIKLOPÉDISTÁK: francia materialista filozófus és
író, az Encyclopédie főszerkesztője. D’Alembert matematikussal levelezett (Levél a vakokról,
Apáca, stb.). 1773-1774 Nagy Katalin cárnő meghívására – Szent-Pétervárra utazik.
Encyclopédie - Az előfizetők száma 2000-ről 4000-re nőtt, ami jól mutatta a munka hatását és
hatalmát a népesség körében. A mű azt a demokratikus alapelvet képviselte, hogy a
kormánynak foglalkoznia kellene a közemberrel a társadalomban. 35 kötet, 71 ezer szócikk,
3100 illusztráció.
 7. Felvilágosodás és reformeszmék - művelődési-
felnőttnevelési kezdeményezések megjelenése (2. történeti
szakasz)

A korszak jellemzője: A 18 század utolsó harmadától – nemesi réteg vagy a polgári értelmiség
szűk köre- iskolázott.
A KÖZNÉP: Anyagi lehetőségeik csekélyek. Szinte semmi másra nem tudnak költeni csak
önmaguk és családjuk létfenntartására. Írástudatlan vagy félanalfabéta, könyvet, újságot nem
vásárol. Teljesen tájékozatlan ez a tömeg a faluja határán kívül eső történésekben, mind a
kortárs világ dolgát illetően. Bessenyei által „kaszás-kapás” embereknek nevezett sokaság a
babonák világában élt. Nagyon kevesen akadtak, akik ennek a nagyon széles rétegnek az
ismereteit bővíteni kívánták.
A korszak általános jellemzői: Magyar felvilágosodás korszaka (1772 -1825); 1772:
Bessenyei: Ágis tragédiája; Mária Terézia uralkodása; II. József felvilágosult abszolutizmusa
(1780-90).
Oktatás, benne a felnőttek képzése: 1777. (I.) Ratio Educationis: úttörő jellegű; 1806. II. Ratio
Educationis: ez valósul meg; Túlművelés félelme (és emiatt az oktatás gátja); Nagyszombati
egyetem Budára, majd Pestre kerül (mai ELTE); Felnőttképzésben a gyakorlati ismeretek
(írás, olvasás, számolás, mezőgazdasági ismeretek) a középpontban.
Művelődés, felnőttkori művelődés: Kulturális fejlődés a nemzeti ébredés jegyében:
Nyelvújítás (Kazinczy); Közműveltség kialakítására igény (Kármán József, Bessenyei,
Tessedik stb.); Magyar nyelvű irodalom, művészet: a magyar nemzeti ébredés jegyében a
közműveltség fejlesztéséért; Könyvtárak: Klimó – Pécs, Eszterházy – Eger, Nemzeti
Könyvtár (Széchenyi Ferenc, 1802); Színjátszás: magyar nyelvű színművek, kőszínházak
(Kolozsvár 1821., Miskolc 1823.); Műkedvelő mozgalmak.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: Szabadkőműves páholyok,
önművelő körök, szalonok; Szarvasi gyakorlati iskola (Tessedik Sámuel); Georgikon
(Festetich György); Nyelvművelő Társaságok (Erdély, Aranka György 1793); Auróra Kör
(irodalmi) (Bajza József)
Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben: Bessenyei György: magyar kultúra
terjesztése; Tessedik Sámuel: Szarvasi gyakorlati iskola, Georgikonnál tanácsadó,
parasztságért küzd– számos művében is; Nagyváthy János, Pethe Ferenc: mezőgazdasági
ismeretterjesztés; Kazinczy Ferenc: nyelvújítás.

Történelmi háttér: Felvilágosodás eszméinek terjedése, az eszmék gyakorlatba ültetése, és

ezáltal az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének gyorsítása főként a korszak elején
olykor felemás módon valósult meg a Habsburg uralkodóház politikája révén. Két Ratio
Educationis 1777-ben és 1806-ban: történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor
valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak
belügyének számított. Ennek hatásaként a felnőttnevelésben hosszú ideig csak a gyakorlati
ismeretek (úgynevezett hasznos ismeretek) átadására vonatkozott. Fejlődésfelvilágosult
gondolkodók és írók hirdették oktatás és ebben a felnőttoktatás jelentőségét (például Kármán
József, Bessenyei György, - magyar nyelvű művek megkedveltetése).
BESSENYEI GYÖRGY (1746-1811): 1765. június 8-ától Mária Terézia Bécsben (1760-tól
működő) magyar testőrségében teljesített szolgálatot. Politikai és irodalmi élet tekintetében a
magyar nyelv használata csaknem teljesen az asszonyokkal és parasztokkal való érintkezésre
szorítkozott. Az ún. franciás, vagy új klasszikai irány képviselője, melynek célja az volt, hogy
az elmaradt magyar nemzetet az haladóbb nyugati civilizáció utolérésére és azzal együtt
meghaladásra segítse, ösztönözze. 1772-ben megindította művei sorozatát, és nem egészen tíz
év alatt mintegy 24 munkája jelent meg nyomtatásban (pl. Ágis tragédiája (1772)).
NYELVÚJÍTÁSI MOZGALOM (1790-1820): A magyar nyelvről vallott nézetek ütközése
helyettesítette a nem engedélyezett politikai küzdelmeket. A tényleges nyelvújító mozgalom
valójában mintegy száz esztendeig, Bessenyei György fellépésétől (az 1770-es évektől)
egészen a Magyar Nyelvőr megjelenéséig (1872) tartott. Kazinczy Ferenc vezetésével
működött. Néhány nyelvújítási vadhajtás: látodalom=színház, orrkendő=zsebkendő,
lábtyű=harisnya, tevepárduc=zsiráf, kellőközép=centrum, hangbetűzet=kotta.
TESSEDIK SÁMUEL (1742–1820) GYAKORLATI-GAZDASÁGI SZORGALMA-
TOSSÁGI ISKOLÁJA : Szarvasi lelkész és a békés megyei evangélikus iskolák felügyelője,
a német egyetemi tanulmányait követően. 1767-ben a saját kertjében kezdte meg fásítási
kísérleteit. A földesúrtól szikes földeket kért és kapott a gyakorlati gazdasági kert és az
erdősítési kísérletek céljára. Iskolájában a diákok addigi ismereteket magas fokon,
gyakorlatban is elsajátították. Az intézmény tanítóképzővé, később európai mintaintézetté
vált.
GRÓF FESTETICS GYÖRGY (1755-1819): Bécsben tanult. 1786-ban a bécsi magyar
nemesi testőrséghez került, ahol megismerkedett a francia felvilágosodás eszméivel. 1790-ban
néhány tiszttársával folyamodványt nyújtott be az országgyűléshez, melyben kérte, hogy a
magyar ezredeket teljesen magyar lábra állítsák. 1791 májusában kilépett a hadi szolgálatból
és keszthelyi magányába vonult vissza. A családi majorság megállapításán, gazdasága rendbe
hozásán munkálkodott. Iskolaalapító tevékenységet folytatott. Nevéhez fűződik a csurgói
gimnázium is. Az indítás lehetőségét az 1791. évi XXVI. törvénycikk tette lehetővé, amely
protestánsok számára is engedélyezte új iskolák alapítását. 1797 őszén népesítették be a
palotaszerű épületet, amely egy évszázadig biztosította a tanulás optimális feltételeit.
Georgikon. 1797 júliusában egy tanárral és egy tanulóval kezdte meg működését. Gazdasági
tanintézete és földműves-iskolának szánták eredetileg, de hamarosan még hat, vagyis
összesen nyolc külön rendeltetésű iskolai intézményt egyesített benne, melyek saját birtokai
számára a gazdatiszt-képzés volt a feladata: gazdasági iskola; parasztiskola; Prisatldeum jogi
képzése; erdész és vadásziskola; kertésziskola; mérnőkiskola; lovásziskola,
gazdasszonyiskola.
PETHE FERENC (1762-1832), TANÁR, NÉPOKTATÓ, GAZDÁLKODÓ: A
mezőgazdasági ismeretterjesztés jeles személyisége. A Debreceni Református Kollégiumban
tanult, majd nyugat-európai tanulmányokat folytatott. Az első magyar nyelvű gazdasági lap, a
Vizsgálódó Magyar Gazda szerkesztője, kiadója, később a Nemzeti Gazda című lap kiadója.
Az Eszterházy családot szolgálta, a Georgikonban tanított. Kiemelkedő műve a Pallérozott
mezei gazdaság, folyóirata pedig az Erdélyi Híradó / Hazai Híradó volt.
KÖNYVTÁRAK – NYITÁSA / ALAPÍTÁSA: Klimó György pécsi püspök (1774) ; Szily
János szombathelyi püspök (1777) ; Eszterházy Károly egri püspök ; a főúri Ráday család
könyvtára (Pécel, protestáns gyűjtemény) ; Gróf Széchenyi Ferenc- alapítvány a nemzetnek.
 8. Reformországgyűlések és szabadságharc – Az első
szervezetek megjelenése (1825-1849.) (3. szakasz)

A korszak általános jellemzői: Reformkor: 1825-1849. – Küzdelem a nemzeti érdekekért és a

polgárosodásért; Reformországgyűlések vívmányai, magyar hivatalos nyelv (1844); 1848-as
forradalom vívmányai: közteherviselés, sajtószabadság stb.
Oktatás, benne a felnőttek képzése: II. Ratio Educationis érvényes; 1828. Brunszvik Teréz:
óvodák – nők elhelyezkedése és tanulása szükséges; A felnőttnevelés, közműveltség
kiszélesítése, fő eszközei: magyar nyelvű irodalom, sajtó; Ismeretterjesztés; 1835. első
„népfőiskola” jellegű intézmény Makfalván, Wesselényi Miklós; 1848. Magyar Tanítók Első
Egyetemes Gyűlése.
Művelődés, felnőttkori művelődés: Irodalom, művészet: nemzeti és polgári értékek;
Sajtótermékek száma nő – legnépszerűbb: Vasárnapi Újság; Jelentős sajtótermékek: pozsonyi
Magyar Hírmondó, bécsi Magyar Kurír; Könyvtárak, színházak – az ismeretterjesztés
eszközeként is.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: 1825. MTA (Széchenyi
István); 1827. Nemzeti Casino (Széchenyi István) és kaszinók elterjesztése; 1830-tól Nemzeti
Intézetek; 1835. (Országos) Magyar Gazdasági Egylet (Széchenyi István); 1841.
Természettudományi Társulat (Bugát Pál, TIT elődje); 1842. Magyar Iparegylet (Kossuth
Lajos); Önművelő körök, olvasókörök.
Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben: Széchenyi István; Kossuth Lajos;
Balásházy János, Török János: mezőgazdasági ismeretterjesztés a felnőttek körében; Táncsics
Mihály: állampolgári nevelés.
Történelmi háttér: A korszakot a felnőttnevelés történetében 1825-től számítjuk, amikortól
rendszeresen sor került hazánkban a reformországgyűlésekre, amelyeken a szabad, széles
körben terjesztett gondolathirdetés vált elsődlegessé a nemzeti érdekek és a polgárosodás
jegyében folyó küzdelemben. Középpontban a reformerek és a feudális jogaikhoz
erőteljesebben ragaszkodó réteg küzdelmei. 1844 - a magyar hivatalos nyelv. 1848-as
forradalom: jobbágyfelszabadítás, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, sajtószabadság.
A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, 1825: Az 1825-ben létrejött Magyar
Tudományos Akadémia elődje a Magyar Tudós Társaság. Tevékenységét csak 1831-ben
kezdhette meg, rendkívül gyorsan szabályozták a magyar helyesírást, magyar nyelvtant stb.
NÓGRÁDVARMEGYEI NEMZETI INTÉZET: A magyar nyelv terjesztésére,
népszerűsítésére jöttek létre úgynevezett Nemzeti Intézetek, amelyek közül a legrégebbi a
Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet 1830-ból. Első titkára: Sréter János alispán. Madách Imre
mellette dolgozott gyakornokként, tanulmányait követően.
GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETTERJESZTÉS: Széchenyi István alapította
Magyar Gazdasági Egylet (1835). Számos ismeretterjesztő kiadványt jelentetett meg (például
Gazdasági Tudósítások). Számos gyakorlati bemutatót is szervezett a gazdák okítására.
Kossuth Lajos nevéhez fűződik a Magyar Iparegylet (1842).
A tanítok intenzívebb szerepvállalása a felnőttek képzésében: A Magyar Tanítók Első
Egyetemes Gyűlésén is napirendi pontként tárgyalják 1848-ban a felnőttek képzésének ügyét.
Balásházy János, aki átfogó mezőgazdasági művei mellett könnyen érthető, a kevésbé
műveltek számára is jól használható olvasókönyveket is írt. Török János, aki jól képzett és
gyakorlott gazdaként a Magyar Gazdasági Egylet főtitkára, a Magyar Gazda című lapjának
szerkesztője volt. Hagyományőrző gondolkodású volt, végig Széchenyi híve maradt.
AZ „AURORA” FOLYÓIRAT ELSŐ ÉVFOLYAMA, 1822: Szerkesztője Kisfaludy
Károly (1788-1830), drámaíró, festő.Aa kor kiválóságai és az ifjabb nemzedék is Kisfaludy
eme új szépirodalmi közlönye köré gyűlt. Kisfaludy a 20-as évek közepére már ekkor az új
irodalom feje és vezére volt; az irodalom központja sem Széphalom többé, hanem Pest.
BUGÁT PÁL ÉS A MAGYAR TERMÉSZET-TUDOMÁNYI TÁRSULAT: 1841-ben az
MTA mintájára Bugát Pál javaslatára megalakult a Királyi Magyar Természettudományi
Társulat. B.P. 1841-től 1844-ig a társulat alapítója és elnöke volt, a pesti egyetem szemészeti
tanáraként. Feladatának tekintette a természettudomány népszerűsítését, a nép
természettudományi műveltségi színvonalának emelését és a természettudományos kutatást.
Szakosztályai: ásványtan / növénytan / állattan /természettan / vegytan / + általános
szakosztály.
„Sztár” nyomdászok: Trattner Károlyi István, 1827-től haláláig nyomdatulajdonos;
Landerer, nyomdász család, pesti és pozsonyi nyomdákkal, többek között a Pesti Hírlap
kiadója.
Népszerű folyóiratok: Országgyűlési Tudósítások, Törvényhatósági Tudósítások; Pesti
Hírlap; Természet; Közlemények az Élet és Tudományok Köréből; Tudományos Gyűjtemény.
ATHENAEUM (1837-1843): Bajza József és Vörösmarty Mihály által kiadott politikai-
társadalmi-irodalmi folyóirat. Az országgyűlési ifjak ellenzéki törekvések összefogását tűzi ki
céljául. Ívenként fizettek a szerzőknek, így növekedett a munkatársak száma. A lap kiállt
amellett, hogy a reformtörekvéseknek a felvilágosult polgárság képezheti az alapját.
Ismertették a nyugati politikai folyamatokat, angol és amerikai példákat mutatva.
Meghonosították az útleírásokat is és fejlettebb társadalmakról szóló beszámolókat közöltek.
PESTI HÍRLAP (1841-1848): A magyar sajtótörténet legnagyobb hatású és a korabeli
ellenzék legjelentősebb orgánuma volt, mely a nemességhez szólt. Miután az 1843–44-es
Országgyűlés az ellenzék vereségével végződött, eltávolították szerkesztői székéből
Kossuthot, aki a Pesti Hírlap 1844. június 30-ai számában búcsúzott el olvasóitól. A hírlap
ekkor a szintén ellenzéki (de nem Kossuth irányát képviselő) centralisták kezébe került. A
külföldi híreket Irinyi József szerkesztette, a közgazdaságiakat Trefort Ágoston. A
legjelentősebb vezércikkíró ebben az időben Eötvös József volt. Publicisztikájában vitázott
Kossuthtal, Széchenyivel és a konzervatívokkal.
 9. A kiegyezés előtt és után – Az alulról szerveződő
mozgalmak kibontakozása (1850-1889) (4. történeti
szakasz)

A korszak általános jellemzői: 1849-1867 – önkényuralom kora, passzív ellenállás; 1867 –

kiegyezés; 1867-1890 – dualizmus első fele, nyugalmi időszak; Polgárosodás, Urbanizáció
kezdetei.
Oktatás, benne a felnőttek képzése: 1868: népoktatási törvény (Eötvös József); Kiépül az
oktatás minden szintje; Eötvös: „szabadoktatás Magna Chartája” – körrendelet a tanítóknak a
felnőttoktatásról; Türr István: népoktatási körök; Irányi Dániel: állami szabályozás és anyagi
támogatás – sikertelen törvényjavaslat 1869.; Munkásmozgalom – munkásképzés;
Tanítómozgalom – a társadalmi nevelésért.
Művelődés, felnőttkori művelődés: 1849-67: nemzeti tudat ébrentartása és tisztelgés a hősök
és mártírok előtt, eszköze: allegória, történelmi témák (irodalomban, művészetben); 1867-90:
kulturális infrastruktúra kiépülése nagyfokú: könyvtárak, színházak, múzeumok, levéltárak;
Sajtótermékek száma ugrásszerűen megnő; Műkedvelő mozgalom terjed.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: MTA; Tudományos
társaságok, Olvasókörök, kaszinók, Ismeretterjesztő körök, Önképző körök (pl.: dalárdák);
Közművelődési egyletek - Munkásszervezetek - Központi Népoktatási Kör; 1861. Szent
László Társulat.
Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben: Eötvös József VKM – oktatás teljes
rendszere, felnőttoktatás alulról szervezve; Türr István – népoktatási körök; Irányi Dániel –
felnőttképzés állami feladat (törvény és anyagi támogatás).

Történelmi háttér: A szabadságharc leverése után - a fejlődés megtorpant; felnőttnevelés

történetében is „átmeneti” korszak. Önkényuralom idején a „passzív ellenállás” mozgalmában
az írók, költők, művészek feladatuknak tartották a nemzeti tudat ébrentartását (Arany, Jókai
Mór, Madách). Folyóiratokban megjelenő irodalmi alkotások (költemények, folytatásos
regények) széles tömegekhez jutottak el. Könyvkiadók sorozatban jelentették meg az olcsó,
filléres könyveket. Terjesztésében továbbra is főként a kaszinók és az olvasókörök jártak élen.
A tanítók első (1870), majd második (1874) kongresszusa behatóan foglalkozott a felnőttek
oktatásával, „társadalmi nevelésnek” nevezve azt (Zrinszky 1996).
Báró Eötvös József (1813-1871) - Vallási és közoktatási miniszter: A kiegyezést (1867)
követően felállt kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere (VKM). 1868-ban megszületik
a népoktatási törvény; a „szabadoktatás Magna Charta” - jaként is emlegetett körrendeletében
buzdította a tanítókat az analfabéták képzésére. Kezdeményezésére adta ki a minisztérium a
„Néptanítók Lapját”, amelyet hét nyelven olvashattak az érdeklődők.
Az Eötvös – féle népoktatási törvény (1868): Eötvös községi iskolák létesítését csak ott
rendeli el, ahol nem működnek egyházi népiskolák. Új törvényjavaslata 1868. június 23-án
került a képviselőház elé, s – hosszas parlamenti vita után – csak december 15-én szentesítette
a király. Ezzel megszületett Magyarország első népoktatási törvénye. Pénzbüntetés terhe
mellett kötelezett minden szülőt, hogy gyermekét hatéves korától tizenkét éves koráig
iskolába járassa. Ettől kezdve lépett érvénybe Magyarországon az általános
iskolakötelezettség (más szóval tankötelezettség). A népiskolai oktatás ingyenességét – az
1848. évi tervezettől eltérően – nem mondja ki, de az igazoltan szegény szülők gyermekei
„tandíjat nem fizetnek”.
I. Felnőttképzési törvényjavaslat: Irányi Dániel 1869-ben felnőttképzési törvényjavaslatot
nyújtott be a „Felnőttek elemi oktatásának előmozdításáról”, melyet a kormány 1869
november 30-án” terjesztett az országgyűlés elé. A felnőttek oktatásának anyagi bázisát
szerette volna megteremteni. A minisztérium a tanítóknak minden olyan felnőtt után, aki
megtanult annyira írni, olvasni, hogy felfogásához mért tartalmú nyomtatványt nemcsak
folyékonyan olvassa, hanem tartalmát meg is érti, három forintot fizet. Olyan egyén után, aki
már tudott olvasni, és csak írni tanult meg, 2 forintot. A parlament nem szavazta meg.
AZ ELSŐ TÖRVÉNYJAVASLAT HÁROM CÉLCSOPORTOT KÜLÖNBÖZTET MEG,
MELYEKET KÜLÖNBÖZŐ CÉLZOTT TARTALMAKKAL KÍVÁN FEJLESZTENI. A
célcsoportok a következők: 1. A felnőttoktatás a nők számára; 2. Felnőttek oktatása
földművesek számára; 3. Felnőttek oktatása iparosok számára.
TÜRR ISTVÁN (1825-1908) ÉS A KÖZPONTI NÉPOKTATÁSI KÖR: Az
analfabetizmus felszámolását fontos célnak tartotta, ezért Irányi Dániellel együtt aktívan
fellépett az 1870-es években. Baján és környékén népoktatási köröket alakított angol mintára.
Nemzetközi hírű vízügyi szakember és diplomata. A Korintoszi csatorna egyik építtetője.
Szabaságharcos, a magyar, majd Garibaldi mellett az olasz szabadságharcban. Később Nápoly
kormányzója.
ODESCALCHI GYULA (1828-1896) ÉS A FELVIDÉKI MAGYAR
KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLET: 1882-ben országgyűlési képviselőként a mozgalom
egyik elindítója. Az egyesület legfőbb feladatának a Felvidék magyarosítását tekintette. Cél a
magyarosodás elősegítése és pánszláv eszmék visszaszorítása volt. Ennek egyik fő eszköze
magyar óvodák, népkönyvtárak és iskolák alapítása és fenntartása volt elsősorban szláv
területeken.
MUNKÁSMŰVELŐDÉS – MUNKÁSEGYLETEK: Buda-Pesti Munkásegylet és az
Általános Munkásegylet; Magyarországi Általános Munkáspárt; Budapesti Szabósegédek
Segélyező és Önképző Egylete, Könyvnyomtatók Művelődési Egylete, stb. A
munkásművelődést és tájékozódást szolgálta a sajtó is (elindul a Munkás Heti Krónika, a
későbbi Népszava)
 10. A Szabadoktatás korszaka (1890-1918) (5. történeti
szakasz)

A korszak általános jellemzői: 1890-1918: dualizmus 2. fele; 1891. vasárnapi munkaszüneti

nap; 1896. Millennium éve – Ünnepségsorozat / Építkezések; Nagyfokú gazdasági fejlődés,
polgárosodás, Modernizálódó élet Politikai válságjelenségek; 1914-1918: I. világháború.
Oktatás, benne a felnőttek képzése: Vasárnapi Munkásképző Országos Bizottság;
Felsőoktatás: új egyetemek: Debrecen, Kolozsvár, Pozsony, Műegyetem (Budapest);
szakfőiskolák; 1895: nők az orvosi és bölcsészkaron; 1898. Wlassits Gyula VKM:
kezdeményezés a felnőttoktatás intézményrendszerére; 1907: Pécs: Szabad Tanítás Országos
Kongresszusa.
Művelődés, felnőttkori művelődés: Közművelődés már széles rétegekhez eljut; Sajtó, irodalom
már széles rétegekhez eljut; Irodalom, művészet: stilisztikai forradalom – modern kifejezési
nyelv; Munkásmozgalmi művelődés, műkedvelés.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: Olvasó-, önképző-,
művelődési körök; Könyvtárak, múzeumok, levéltárak; Szabadoktatási Tanács - Népművelő
Társaság; Szabad Lyceum (Berzeviczy Albert) - Népszerű Főiskolai Tanfolyam (Wlassits
Gyula) - Erzsébet Népakadémia; Uránia Tud. és Közművel. Egyesület - Galilei Kör -Thália
Társaság (Lukács György) - Julián Egyesület -Társadalomtudományi Társaság; Népfőiskolák
(első: 1914., Baja); 1912. Magyar Cserkész Szövetség.
Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben: Wlassits Gyula VKM; Berzeviczy
Albert VKM; Bellasits Bálint (1. népfőiskola).
Történelmi háttér: 1890-től a dualizmus második felében új korszak kezdődött a népművelés
magyarországi történetében. Kialakultak az első jelentősebb intézmények, megjelentek a
népművelést hivatásuknak tekintő szakemberek. A vasárnap munkaszüneti nappá
nyilvánításával megnövekedett a pihenésre, szórakozásra fordítható idő. A nagyfokú
gazdasági fejlődésnek és a polgárosodásnak még a politikai válságjelenségek sem tudtak gátat
szabni.
Társadalmi háttér: Nagy mértékben segítette az értelmiség számának növekedése az
ismeretek egyre szélesedő terjesztését, és a szervezetek működtetését. Köszönhető ez az új
egyetemek (Debrecen, Kolozsvár, Pozsony, Műegyetem – Budapest) és szakfőiskolák
létrejöttének. Valamint a népiskolai rendszer megszilárdulásának, a biztosan működő
közoktatási háttérnek. A korszak végén első világháború idején a népművelés szerepe,
formája megváltozott. A hivatásos népművelők, tanítók a frontot járva oktatták, látták el
ismeretekkel a gyakran analfabéta katonákat. A polgári lakosság számára pedig gazdasági
jellegű előadásokat szerveztek, amely már mai értelemben vett állampolgári ismeretkörökkel
is bővült.
A munkásoktatás jelentősége nő: 1895-ben állítják fel a Vasárnapi Munkásképző Országos
Bizottságot. Különböző képzések népszerűsítésében aktívan részt vett a munkásmozgalom és
a munkássajtó is: képzettség fontosságának hangsúlyozása, tájékoztatás a különböző
tanfolyamok időpontjáról és helyéről, tartalmáról. Munkásotthonok terjedése a
századfordulótól (mozgalmi élet- szakszervezetek).
Munkásgimnáziumok: Polgári iskola színvonalán hároméves képzés a felnőtteknek - egyéni
tanulási útvonal (4 év helyett). Iskolarendszeren kívüli szerveződésről van szó, esti
magánoktatás keretében képzik a tanulókat. Belépési kritériumot alkalmaztak, ebben az
esetben az elemi iskola négy osztályában szerzett végzettséget kellett felmutatni. Erre azért
volt szükség, mert feltételezték, hogy a végezettek tudnak írni és olvasni. Korszerű
megoldásnak tűnt az előadások rögzítése és sokszorosítása. Az első intézmény 1907-ben nyílt,
a 8. kerületben, 17-21 éves korosztály számára.
WLASSICS GYULA (I852-1937): Vallás –és közoktatásügyi miniszter 1895 és 1903 között.
1890 és 1895 között a budapesti egyetemen a büntetőjog rendes tanára. Három év alatt 600
népiskola létrehozásában játszott szerepet. Megindította a múzeumok és a könyvtárak
egységes országos szintű szervezésének megalakítását.
BERZEVICZY ALBERT (1853-1936): A felnőttoktatás pótló funkciójának egyik élharcosa.
Két évig volt miniszter, korábban több alkalommal volt államtitkár vagy helyettes államtitkár.
1923 és 1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club
elnöke. 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választotta. Összesen 48
kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Több mint 70 magyar, német, angol, olasz lapba írt,
de még vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt 1903-1905 között. Munkássága,
erőfeszítései eredményeként, elnökletével megalakult 1893. júniusában Budapesten a Szabad
Lyceum.
Szabad Lyceum – Tudományt és ismeretet terjesztő társaság: Célja: állami támogatásban
is részesülő intézmény azért jött létre, hogy „megadja minden felnőtt egyénnek, nemre, korra
vagy foglalkozásra való tekintet nélkül az alkalmat arra, hogy ismeretbeli hiányait pótolja,
tudását mélyítse és bővítse, vagy érdeklődését a szellemiek iránt bármely irányba kielégítse”.
Az egyéb honi közművelődési egyesületeinkhez képest abban keresi a maga sajátos feladatát,
hogy nemcsak a középosztály, hanem egyenesen a nép minden rétege számára az egész
országban.
Uránia Tudományos Társaság: 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia
kezdeményezésére jött létre az Uránia Tudományos Társaság. Részvénytársasági formában
alakult, a társadalom egésze számára tudományos ismeretterjesztésre (vetített képekkel,
eljátszott jelenetekkel) szánt intézmény, bécsi minta nyomán jött létre. Az Uránia Színház és
az Uránia folyóirat is a Tudományos Társaságból fejlődött ki, és az 1900-as évek elején
kezdtek el tevékenykedni.
Cserkészmozgalom: A fiatalokat a szabadban élés örömére, egymás megbecsülésére, a
természet szeretetére, a szükséges kézügyességekre és tennivalókra tanították. Legfőbb alakja
Baden-Powell, cserkésznevén Bi-Pi. 1908-ban megírta a cserkészetről szól elképzeléseit, a
Scouting for boys című könyvét, mely a világ cserkészetének első kézikönyve lett. 1910-ben
elindult a mozgalom hazánkban is. A magyar cserkésszövetség nemzetközi elismerésének is
használt a siker, és a negyedik, 1933-as világdzsembori megrendezését a magyar cserkészet
kapta meg, melynek helyszíne Gödöllő lett.
…stbstbstb. (Erzsébet Népakadémia, Thália Társaság, Julián Egyesület,
Társadalomtudományi Társaság, Galilei Kör, A Szabad Tanítás Országos Kongresszusa,
Szabadoktatási Tanács, népfőiskola Bajaszentivánon).
 11. A népművelés kiszélesedése a két világháború között
(6. történeti szakasz)

A korszak általános jellemzői: 1918. őszirózsás forradalom; 1919. Tanácsköztársaság –

proletárdiktatúra; 1919-1945. Horthy-rendszer; 1920. Trianon; 1939-45. II. világháború
Oktatás, benne a felnőttek képzése: 1919: iskolaállamosítás; 1919-45: Tanácsköztársaság
rendelkezéseinek módosítása, törlése; Kultúrfölény elmélet: oktatás nagyarányú fejlesztése
(Klebelsberg); Egyetemek áttelepítése: Kolozsvár – Szeged, Pozsony – Pécs; Testnevelés
szerepe nagyon fontos (pl. Testnevelési Főiskola); Felnőttképzés: iskolán kívüli népművelés;
1928. Egyetemes Tanügyi Kongresszus javaslata: 20.000 főnél nagyobb településeken
népművelési otthonok.
Művelődés, felnőttkori művelődés: Collegium Hungaricumok alapítása (Klebelsberg); Rádió,
filmgyártás, mozi; Irodalom: Népi írók mozgalma, Népi-urbánus vita; Márciusi Front (1937);
Kultúrák egyenértékűségének elmélete – kultúrfölény elmélete.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: Népházak (= kultúrházak);
Népfőiskolák elterjedése, fénykora (1930-40-es évek) - Népfőiskolai Tanács; Országos
Közművelődési Tanács; Iskolán kívüli Népművelés Országos Bizottsága; Olvasó-, önképző-,
gazdakörök; Eötvös Kollégium - Györffy Kollégium; Cserkészmozgalom –
Leventemozgalom; Egyházi ifjúsági egyesületek (KALOT, KALÁSZ, KIE, MEKDESZ,
SDG).
Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben: 1920-as évek: Klebelsberg Kunó
VKM (kultúrfölény, neonacionalizmus); 1930-as évek: Hóman Bálint VKM; Németh László
és számos népi író, harmadik utas gondolkodó; Bartók B. és Kodály Zoltán (zenepolitikai
modell).
Történelmi háttér: Trianoni békekötés következményei – meggyengült gazdaság, oktatási
rendszer. Csalódottság és erkölcsi kompenzáció – a „kultúrfölény elve”. A kultúrfölény jól
ismert programja megteremti a magyarság kulturális vezető szerepét a Kárpát-medencében.
Klebelsberg 1922-es országgyűlési bemutatkozó beszédében a vallás- és közoktatásügyi tárcát
a honvédelemhez hasonlította. A határon túl rekedt egyetemeket hazatelepítették:
Kolozsvárról Szegedre, Pozsonyból Pécsre. Az 1929-33 közötti nagy gazdasági világválság
tetőpontján Magyarországon az iparban 240 ezer, a mezőgazdaságban kereken 600 ezer
munkanélküli volt.
Tanácsköztársaság: Tanácsköztársaság idején tervbe vették a nép hiányos műveltségének
pótlását, valamint továbbképzésüket különböző tanfolyamok formájában. Ennek csúcsa a
Marx-Engels Munkásegyetem volt. Az elképzelés megvalósítása dinamikusan zajlott,
azonban a Tanácsköztársaságot követően nem tudott fennmaradni a Horthy-rendszerben.
Klebelsberg Kunó VKM miniszter (192-1931): Minisztersége idején fontos lépéseket tettek
a felnőttoktatás kiterjesztéséért és az oktatási rendszer reformjáért. Trianon utáni magyar
társadalom belső szerkezetének megváltoztatását Klebelsberg az iskoláztatás tartalmának
átalakításával, egyfajta „tudásberuházással” kívánta megvalósítani. Kultúrpolitikájának
sarkalatos pontját képezte a kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása, nevelése. Új
tartalommal megtöltött keresztény-nemzeti ideológia, a neonacionalizmus. A népiskolák
tömeges felállításával (3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült) és az iskolán kívüli népművelés
megszervezésével Klebelsberg a magyar nép műveltségi színvonalának emelését kívánta
elérni.
Népházak és népkönyvtárak: A vidéki lakosság alacsony műveltségi szintje emelése miatt
az oktatásért és kultúráért felelős kormányzati szerveket kötelezték, hogy az iskolán kívüli
ismeretterjesztés feladatát is felvállalják. Ebből a célból úgynevezett népházakat (kultúr -
vagy művelődési házakat) hoztak létre. Ezek különféle szórakoztató és egyéb rendezvényeken
kívül tudományos előadásoknak, rövid tanfolyamoknak is helyet adtak. Bővítették a
könyvtárak állományát is, illetve új, 2-4 ezer kötetes népkönyvtárakat nyitottak.
Szabadoktatás helyett iskolán kívüli népművelés: Szabadoktatási Tanács nevét is Országos
Közművelődési Tanácsra változtatták. 1926-ban törvényt hoztak a „mezőgazdasági népesség
érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról”. A testnevelés is felértékelődött.
Klebelsberg 1926-ban megszervezte a Testnevelési Főiskolát azzal a céllal, hogy biztosítsa a
testnevelő tanárok képzését.
A népfőiskolák is reneszánszukat élték az 1930-as években. Az 1920-as éveket követően
mintegy 70 népfőiskola működött az országban, és ezek elsősorban az állampolgári nevelésről
igyekeztek gondoskodni. A népi írók mozgalma is ekkor zajlott. Az úgynevezett. népi írók
akciót szerveztek, előadásokat vállaltak, a társadalmi megújulás és egy új Magyarországért.
KALOT (KATOLIKUS AGRÁRIFJÚSÁGI LEGÉNYEGYESÜLET): Egyházi
indíttatású világi szociális agrárifjúsági reformmozgalom volt; a 20. századi magyar
történelem egyik legsikeresebb civil szerveződése. Alapítója: Kerkai Jenő jezsuita szerzetes.
1935-ben indította el a Szeged környéki falu –és tanyavilágban a parasztok megszervezését. A
mozgalom hamarosan felvette a KALOT nevet, viharos gyorsasággal, néhány év alatt
országossá nőtt. Célja az volt, hogy az egyes egyházközségeken belül alakuljanak ki KALOT-
csoportok, s a jövendő tagok valójában csak ezeken a csoportokon keresztül csatlakozhattak a
mozgalmakhoz. a csoportok felett az egyházközségek papjai csak védnöki szerepet játszottak,
a valódi vezetők a parasztok közül kerültek ki. Később KALOT népfőiskolák alakultak
országos szinten, összesen 20 darab. A népfőiskolákon nemcsak a parasztlegényeket oktatták,
hanem papoknak, papnövendékeknek és falusi tanítóknak is rendszeresen tartottak
összejöveteleket, nyári táborokat, ahol megismertették velük a mozgalom munkáját és céljait.
KALÁSZ (KATOLIKUS LÁNYKÖRÖK SZÖVETSÉGE): 1936-ban alapították meg
Magyarországon a KALÁSZ-t, Katolikus Lánykörök Szövetsége néven. Az egyesület eleinte
a falusi lányokkal foglalkozott, mivel ők szorultak leginkább arra, hogy elemi iskolai
tanulmányaik lezárása után tovább műveljék, neveljék őket. A mozgalom gyorsan terjedt,
sorra alakultak a lánykörök, a lányok népfőiskolákon és egyéb tanfolyamokon vettek részt.
TOVÁBBI JELENTŐS FELEKEZETI IFJÚSÁGI MOZGALMAK: KIE (Keresztény
Ifjúsági Egyesület); Református Diákmozgalom; MEKDESZ (Magyar Evangéliumi
Keresztény Diákszövetség); Leventemozgalom.
HÓMAN BÁLINT VKM MINISZTERSÉGE (1932-1945): A Győrffy István Kollégium /
Bolyai Kollégium megalapítása fűződik a nevéhez - célja, megkönnyítse az egyetemekre,
főiskolákra bekerült népi származású diákok tanulását. Iskolapolitikájának célja az volt, hogy
a különböző iskolatípusok között fennálló különbségeket csökkentse. Oktatáspolitikájában
kihangsúlyozta az iskolákban elsajátított törzsanyag nemzeti jellegének fontosságát, a magyar
életre való felkészülés jegyében „valláserkölcsi és nemzeti alapon”.
 12. A művelődés és a felnőttnevelés a második VH végétől
a rendszerváltásig (1945-1989.) (7. történeti szakasz)

A korszak általános jellemzői: 1945-48: koalíciós időszak; 1948-1989: egypártrendszer; 1948-

56: Rákosi-korszak, kommunista diktatúra; 1956-89: Kádár-korszak, szocializmus.
Oktatás, benne a felnőttek képzése: 1948. iskolák államosítása; Iskolákban hivatalos baloldali
ideológia terjesztése; Dolgozók iskolái (általános és közép szinten); Esti és levelező képzés;
1961. Oktatási törvény.
Művelődés, felnőttkori művelődés: 1945-48: szabadművelődés; 1948-89: egyházi és civil
kezdeményezések felszámolása; Állami irányítás és centralizáció, tervutasítás időszaka; 1949-
89: kultúrházak rendszere kiépül (első Békésen); Aczél György „3T”-elve; 1956. népművelő
egyetemi szak (Durkó, KLTE), majd 1970-es évek népművelő főiskolai szak elterjedése;
1976. közművelődési törvény; Tömegkommunikáció.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: Népi Kollégiumok
Országos Szervezete (NÉKOSZ); Dolgozók Kollégiumainak Országos Szövetsége
(DOKOSZ); Magyar Kollégium Egyesület (MAKE) - Országos Szabadművelődési Tanács;
(Karácsony Sándor) - Országos Köznevelési Tanács; Dolgozók iskolái - Esti és levelező
tagozat - Népművelési Intézet (1957.); Magyar Népművelők Egyesülete (1979) - Általános
Művelődési Központok.
Jeles személyiségek a felnőttképzésben és művelődésben: Karácsony Sándor –
szabadművelődés; Durkó Mátyás és Maróti Andor – népművelés szak elindítása; Beke Pál –
nyitott ház mozgalom elterjesztése.
Történelmi háttér- Legvidámabb barakk (1968-1989) (Gulyáskommunizmus vagy
Gulyásszocializmus): Magyarország ironikus megnevezése 1968 és a rendszerváltozás, 1990
között. Az országot más szocialista berendezkedésű országokhoz képest viszonylagos jólét
jellemezte: akik nem konfrontálódtak a hatalommal, azok nyugodtan élhették
mindennapjaikat akár egy tányér gulyás, mint jellegzetes magyar étel felett is. „Politikai”
gyökere a kommunista vezetés bizonytalanságérzése, mert az 1956-os forradalom nagy
tanulságának azt tartották, hogy nem szabad az életszínvonalat csökkenteni, jobb, ha az
egyszerű kisembert élni és boldogulni hagyják, mert addig sem az alapvetően diktatórikus
rendszer ellen tevékenykedik, ezért lényeges volt a kommunista országokhoz képest magas
életszínvonal fenntartása. Biszku Béla, Kállai Gyula, Gáspár Sándor, Papp János, Czinege
Lajos, Puja Frigyes beszélnek egykori tetteikről olyan időszakokat felidézve, mint a Rajk-per,
az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás, az 1968-as gazdasági reform vagy az 1989-
es változást megelőző évek.
Három T: Tiltott, Tűrt, Támogatott (a szavak sorrendje néha változó), azaz a „Három T” a
kommunista kultúrpolitika differenciálási eszköze. Aczél György (191 – 1991) kommunista
politikus, a Kádárkorszakban a kulturális élet egyik legfőbb ideológusa, irányítója. Az
MSZMP első emberéhez, Kádár Jánoshoz fűződő baráti kapcsolatának köszönhetően hivatali
súlyánál sokkalta nagyobb befolyása lett a kultúrpolitikára és annak napi gyakorlatára.
A „dalos”: Személyesen kért bocsánatot szerdán Vikidál Gyula rockénekes Nagy Ferótól,
amiért a pártállam idején többek között róla is jelentéseket adott az állambiztonsági
szolgálatnak - írja a Népszabadság (2004). A Dinamit tagjaként Vikidál dolga az volt, hogy
információkat adjon a magyar rockzene világáról a belső elhárításnak.
Közveszélyes munkakerülés a 20. századi magyar jogrendszer egyik bűncselekménye,
amely a1989-ig volt a hatályos jogrendszer része: „Az a keresetre utalt munkaképes egyén,
aki munkakerülésből csavarog vagy egyébként munkakerülő életmódot folytat, kihágás miatt
nyolc naptól két hónapig terjedhető elzárással büntetendő.” 1949-ben megfogalmazták, hogy
a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Mindemellett, akit
munkakerülésen kaptak, az bizony többéves börtönre is számíthatott. Az 1978-ban elfogadott
Büntető Törvénykönyv így rendelkezett a kmk-ról: „Az a munkaképes személy, aki
munkakerülő életmódot folytat, ha korábban közveszélyes munkakerülés vétsége vagy
szabálysértése miatt megbüntették és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatóságának
megszűnésétől két év még nem telt el, vétséget követ el, és egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.” A Kádár-
rendszerben évente 2-300 ember ítéltek el közveszélyes munkakerülésért, az 1984-es törvény
bevezetése után a bírói ítélettel sújtott, ún. közveszélyes munkakerülők száma 2000 fölé nőtt.
 13. A művelődés és felnőttképzés napjainkban (1990-) (8.
történeti szakasz)

A korszak általános jellemzői: 1989: rendszerváltás, többpártrendszer.

Oktatás, benne a felnőttek képzése: 1993. Oktatási törvénycsomag: Közoktatási törvény,
Felsőoktatási törvény, Szakképzési törvény; 1993. Országos Képzési Jegyzék; 1993. NAT;
1993. PhD képzés megindulása; 1997. Törvény a Közművelődésről (CXL. Tv.); 2001. Első
felnőttképzési törvény (CI. Tv.); 2002. Felnőttképzési akkreditáció, FAT, NFI/NSZFI (2007-
től), NFT; 2013. Új felnőttképzési törvény és engedélyezési szabályozás (CLXXVII. Tv);
2015 Közművelődési törvény jelentős módosítása; 2019 Új Szakképzési és Felnőttképzési
Törvény.
Művelődés, felnőttkori művelődés: Nyugati kultúra, globalizáció beáramlása; Művelődés és
felnőttképzés különválása számos területen; Felsőfokú képzés alakulása: 1992.
művelődésszervező főiskolai, művelődési és felnőttképzési menedzser egyetemi szakok;
2006. andragógia BA és MA szak; 2017. közösségi művelődés BA szak elindulása;
Intézményrendszer sokszínűsége: IKSZT, Agóra, Agóra Pólus, közösségi színtér, művelődési
házak stb.
Intézmények, szervezetek a felnőttek képzéséért és művelődéséért: Népfőiskolák – 1989.
Magyar Népfőiskolai Társaság; 1991. Lakiteleki Népfőiskola – Lezsák Sándor; 1990. NSZI;
1990-2002. Német Népfőiskolai Szövetség Nemzetközi Együttműködési Intézete Budapesti
Projektirodája; 1991. RKK (9 db); 2002. NFI, FAT,; 2007. NSZFI (= NFI + NSZI), majd
NSZFH; 2011. Türr István Képző és Kutató Központ; 2015 Szakképzési Centrumok.
Jeles személyiségek: Kortársak.
A felnőttképzésnek regionális szinten meghatározó intézményei: Regionális szint: Az EU
területfejlesztési politikája: regionális szinten alapul, a területistatisztikai besorolási rendszer
tartalmazza a régiók listáját. „Régiótudat” / regionális egység /regionális központ/1-1,5 millió
lakos. Hazánkban a 1996: területfejlesztési törvény / 1999. évi módosítás óta létezik.
Tervezési-statisztika régiók, azonban nincs politikai önállóság, önkormányzat A hatalom
decentralizációjának továbbra is a település/ megye a fő színhelye Magyarországon. A
felnőttképzésnek regionális szinten meghatározó intézményei: MFKB / RFKB / MFKB,
Regionális Képző Központok, Térségi Integrált Szakképző Központok /Szakképzési
Centrumok.
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok: Az RFKB feladatai: Dönt a képzési
alaprész decentralizált fejlesztési támogatásairól (~1-1,5 milliárd forint). Dönt a szakképzés
regionális szükségleteiről. Meghatározza a Szakképzési Centrumok / Térségi Integrált
Szakképző Központok által folytatandó szakképzés irányait és a beiskolázás arányait.
Együttműködik a Regionális Fejlesztési Tanáccsal. Ellátja a képzési alaprész regionális
pályázati kiírásaival és értékelésével kapcsolatos feladatokat. Figyelemmel kíséri a
szakképzési hozzájárulás regionális felhasználását. Javaslatot tesz az adott régióban az egyes
szakképesítések hiány-szakképesítések közé sorolására.
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok fajtái: Döntéshozó, véleményező,
javaslattevő.
A regionális fejlesztési és képzési bizottságok tagjai: A RFKB tagjai a következő
szervezetek képviselői közül kerülnek ki: az országos munkaadói, munkavállalói szövetségek;
gazdasági kamarák; az oktatásért felelős minisztérium; a szakképzésért felelős minisztérium;
az állami foglalkoztatási szerv; a regionális fejlesztési tanács; a közoktatási ügyekért felelős
oktatási hivatal; a szakképzést folytató intézmények fenntartói (régionként 3 fő). A Bizottság
elnökét a szakképzésért felelős államtitkár kéri fel 3 évre. A társelnöki szerepre a kamara tesz
javaslatot.
A regionális képzési és fejlesztési bizottságok: Problémák és kritikai hangok: Az egyes
megyék régionként aránytalanul képviseltetik magukat a bizottságokban. A bizottság tagjai
helyenként túl sokan vannak. Az elnök politikai „delegált”. Lobbi kérdése. Bizonytalanság,
ami együtt jár a szakképzés alacsony presztízsével együtt.
Az RFKB döntése a beiskolázás arányairól: A gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci
kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a
szakképzés regionális szükségleteiről, a térségi integrált szakképző központ által folytatandó
szakképzés irányairól és beiskolázási arányairól, meghatározza a szakmánként indítható
maximális osztályok számát a körzetébe tartozó szakképzés-szervezési társulások számára.
SZAKKÉPZÉS BEAVATKOZÁS: ÁGAZATI KÉSZSÉGTANÁCSOK ÉS A
KAMARÁK DEFINIÁLJÁK A GAZDASÁG SZAKMAI IGÉNYEIT. Az Ágazati
Készségtanácsok feladata, hogy elősegítsék a munkaerő-piaci igények és a képzési rendszer
összhangjának megteremtését, valamint véleményezési, illetve javaslattételi munkával
hozzájáruljanak a szakképzési és felnőttképzési rendszer működtetéséhez, szükséges
átalakításának folyamatához. Évente legalább öt alkalommal ülésezik - az ÁKT-k állandó
tagsága 7–19 fő között változik. Fő feladat: a szakképesítések szakmai követelményeinek és
tananyagtartalmának gazdasági elvárásokkal való összhangjának megteremtése.
SZAKKÉPZÉS BEAVATKOZÁS: AZ ITM SZAKKÉPZÉSI INNOVÁCIÓ TANÁCS
ÉS A MEGYEI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUMOK HÁTTERÉVEL HOZZÁK MEG
A SZAKMAPOLITIKAI DÖNTÉSEKET: A Szakképzési Innovációs Tanácsot szakértők,
kamarák, szövetségek, nagyvállalatok az MTA, a tanulók képviselete, a szakszervezetek és
érdekképviseletek, az oktatási szervezetek és a kormányzati szervek alkotják.
A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK (TISZK): Léthozásuk indoka:
szétaprózódott regionális szakképzési intézményrendszer. Célja: az iskolai és fenntartói
együttműködés révén a felesleges kapacitások és párhuzamosságok folyamatos korrigálása,
együttműködés a képzés és a gazdaság intézményei között, intézményi koncentárció. Gyűjti a
szakképzési hozzájárulást és visszaosztja a tagiskoláknak.
SZAKKÉPZÉSI CENTRUMOK – DEFINÍCIÓ: Létrehozásuk: 2015. július 1. A
szakképzési centrum önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, többcélú köznevelési
intézmény, amely egy központi egységből és tagegységekből áll. Célkitűzései a gazdasági
igények kiszolgálása, a duális képzés erősítése, a szakképzés presztízsének növelése és a
szakképzési rendszer fejlesztése. Új, önálló OM azonosítóval rendelkező intézmények.
REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONTOK (RKK): „Regionális munkaerő-fejlesztő és
átképző központok”. Az intézményrendszer célja: rövid ciklusú átképzésekkel biztosítania a
tömeges munkanélküliség elleni küzdelmet. Létrejöttének további indoka: a vállalati
gyakorlóhelyek megszűnéséből adódó hiányt a szakképzési rendszernek orvosolni kellett. A
profitorientált képzőkkel szemben a tőke és anyagigényes képzések lefolytatását végzik,
állami közfeladat jelleggel. Kihelyezett tanfolyamok. Partneri hálózattal rendelkezik
Szombathelyen, Pécsett, Kecskeméten, Székesfehérváron, Budapesten, Miskolcon, Nyíregyházán,
Debrecenben, Békéscsabán.

AZ RKK INTEGRÁLÁSA: TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET (TKKI):

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) felnőttképzési és módszertani
háttérintézete. Komplex társadalomfejlesztéssel foglalkozik. Küldetése az etnikai csoportok,
valamint a területi és társadalmi különbségek csökkentése. Célja a társadalmi felzárkózás, a
mélyszegénység megszüntetése és az esélyegyenlőség, továbbá az álláskeresőket, alacsony
végzettségűeket, megváltozott munkaképességűeket segíti a felzárkózásban.
 14. Az UNESCO felnőttképzési világkonferenciái
(CONFINTEA - International Conferences on Adult
Education) – a kezdetektől napjainkig

Az UNESCO felnőttoktatási világkonferenciák:

 2017 CONFINTEA VI - Időközi beszámoló, Dél-Korea
 2009 CONFINTEA VI - Belém, Brazília
 2003 CONFINTEA V - Időközi beszámoló, Bangkok, Thaiföld
 1997 CONFINTEA V - Hamburg, Németország
 1985 CONFINTEA IV - Párizs, Franciaország
 1972 CONFINTEA III - Tokió, Japán
 1960 CONFINTEA II - Montreal, Kanada
 1949 CONFINTEA I - Helisngör, Dánia
CONFINTEA: International Conferences on Adult Education.
Helsingör, Dánia, 1949. I. Confintea: Frederik Severin Grundtvig emlékének tisztelegnek a
helyszínnel. Fő témája az analfabetizmus felszámolása elleni küzdelem. A felnőttoktatás
formáinak szélesebb elfogadtatása. Elhatárolódás a népműveléstől, mivel az kiszolgálta
többek között a Harmadik Birodalom ideológiai rendszerét. A kritikusan gondolkodó egyén –
és az irányítható, manipulálható tömeg szembeállítása. ELHATÁROZÁS születik: az
UNESCO az egész világra szóló együttműködést alakít ki a felnőttoktatásról.
Montreal, 1960. II. Confintea: A permanens (folyamatos) oktatás eszméje a középpontban.
A képzés és a munkaerőpiac összefüggése – szakmaszerkezet változás – munkanélküliség –
szakmai élet bizonytalansága – változás elfogadása. A gyorsuló ütemű tudományos és
technikai változások hatására kialakult problémákról tárgyaltak – szakmai képzés jelentősége
– ,de túlzott specializáció félelme. A „marxi jóslat beteljesedése”: 3 szakmaváltás az egyéni
életutakon, változások közötti állapot áthidalásának eszköze a tanulás. A fejlett
társadalmakban ebben az időben 40 órára csökkent a munkaidő / megjelent a szabadidő
fogalma – állami szerepvállalás / önkéntes szervezetek.
Tokió, 1972. III. Confintea: A gazdaság és a társadalom átalakulása intenzíven a szakképzés
felé terelte a figyelmet, azonban a tanuló felnőttre nem csupán, mint a termelés alanyára
tekintenek. A résztvevők többsége kormányzati képviselő, kisebb arányban oktatók, kutatók.
A helyszín kiválasztásában nagy szerepet játszott japán gazdasági sikere: a „japán csoda”. 83
ország volt jelen- nagyobb számban fejlődő országok – írástudatlanság elleni küzdelem miatt.
A felnőttoktatási szakamberek professzionalizációjának kérdése. 3 kiemelt problémakör: A) A
kormányok többsége nem tekintette a felnőttoktatást az oktatási rendszer szerves részének B)
A Felnőttoktatás támogatása elmaradt a kívánatostól C) A felnőttoktatásban épp azok NEM
vesznek részt, akiknek legnagyobb szükségük lenne rá. Eredményei: 1973-ban megalakul a
Nemzetközi Felnőttoktatási Tanács. A felnőttoktatás fejlesztéséről szóló ajánlást kidolgozták,
amelyet az UNESCO 1976. évi közgyűlése elfogadott.
AZ UNESCO 1976-OS NARIROBI AJÁNLÁSA : Az ajánlás mögött ott volt az oktatás
iskolai modelljével való szembenállás és erős kritikája. Ez tükröződött az oktatás
folyamatának értelmezésében és megközelítésében, hogy az oktatás az egyén életének minden
fázisában jelen legyen. DEF: a felnőttoktatás tervezett oktatási folyamat, amely független az
oktatás tartalmától, szintjétől, módszertanától-pedagógiájától, célja a készségek, képességek
és tudás fejlesztése, képesítés megszerzése, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az egyén
kiteljesedéséhez és részvételéhez az társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésben. Nem
különálló „szektor”, hanem integrált része és alrendszere az élethosszig tartó oktatásnak.
Párizs, 1985. IV. Confintea: Megnőtt a rendezvény iránt az érdeklődés – 122 ország, a
résztvevők száma már 842. Középpontban: az egyéni tanuláshoz való jog megfogalmazása,
mint az emberiség fennmaradásának alapvető eszköze: életszínvonal / élelmiszer termelés /
háború nélküli békés élet / egymás megértése. A cél kiterjeszteni ezt a jogot a világon
mindenhová, az ENSZ-en és az UNESCO-n keresztül. A felnőttnek a tanuláshoz való jogát
differenciált módon értelmezik: Az írni-olvasni tudáshoz való jog, a kritikus gondolkodáshoz
való jog, a képzelet és az alkotás joga, a tájékozottság és a tájékozódás joga. A továbbtanulást
akadályozó formális követelmények eltörlése! A dolgozóknak juttatott fizetett tanulmányi
szabadság biztosítása!
Hamburg, 1997. V. Confintea: 160 ország - másfél ezer résztvevője, harmada nem
kormányzati, civil szervezetek képviselője. Magyarországot Maróti Andor, Koltai Dénes,
Striker Sándor és Benedek András képviselte. A tematika fókuszát egy előkészített vitaanyag
határozza meg: „Napirend a jövő számára”. Napi 1 óra tanulás / évente a felnőt tanulók hete.
Napirend a jövő számára: A felnőttkori tanulás és a 21. század kihívásai. A felnőtoktatás
minőségének és feltételeinek fejlesztése. Az írástudáshoz és az alapoktatáshoz való jog. A
nemek közötti egyenlőség és igazság. A felnőttkori tanulás és a munka világa. A
környezetvédelemmel, egészségüggyel, népesedési problémákkal összefüggő tanulása. A
kultúra, a média és az új információs eszközök. A különböző népessségcsoportok jogai és
igényei. A felnőttkori tanulás közgazdaságtana. A nemzetközi együttműködés és szolidaritás
erősítés.
Belém, 2009. VI. Confintea: Egészen a 2009-es belémi konferenciáig nem volt formális
monitoring keretrendszer, amellyel nyomon követték volna a tagállamok felnőttoktatás-
politikáját, az ajánlásokban megfogalmazott prioritásterületeken az előrehaladást. Belémben
elfogadott monitoring keretrendszer alapján készíti az UNESCO hamburgi felnőttoktatási
intézete átfogó jelentését a felnőttoktatás helyzetéről. A monitoring jelentés hozzájárul az
alágazatról szóló tudás bővüléséhez és tényeket vonultat fel a nemzetközi, regionális és
nemzeti vitákhoz, de a kommunikáció eszközeivel általánosságban javítja a felnőttoktatás
láthatóságát. Megjelent első "Global Report on Adult Learning and Education"
tanulmánykötet.
RECOMMENDATION ON ADULT LEARNING AND EDUCATION, 2015 : UNESCO
közgyűlése által 2015-ben elfogadott új ajánlás kitágította a korábbi felnőttoktatási fogalmat:
A felnőttoktatást átnevezte felnőtt tanulás és oktatásnak, amely az élethosszig tartó tanulás
alapeleme, magában foglalja a felnőttek oktatásának és tanulásának teljes spektrumát. Célja a
felnőtteknek alapkészégek, a szakmai fejlesztés, az aktív állampolgárság fejlesztése, a
társadalomba és közösségbe integrálódó egyén képességeinek, tudásának, attitűdjeinek
fejlesztése és értékek megőrzése, megújítása.
 40 fogalom, személy, intézmény
 Gerontológia
o A gerontológia az andragógia egyik szakterülete, az öregedés élettanával, az idősek
oktatásával foglalkozó tudomány. Kutatásokkal vizsgálja az életfolyamatok időben
előrehaladó változásait és megfogalmazza az öregedés és öregkor jellemző
törvényszerűségeit. Kiemelkedő alakjai Boga Bálint és Jászberényi József.

 OECD
o Az OECD az „Organisation for Economic Co-operation and Development”
mozaikszava, ami magyarra lefordítva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezetét jelenti. Székhelye Franciaországban, Párizsban található. Az OECD egy
speciális vizsgálatot folytat, mely során a felnőttek tanulásának főbb jellemzőit
vizsgálják. Ezek a következők: a munkahely szakmai képzést vagy átképzést követel meg
tőle; a „második esély” iskolájának megragadása; javítani szeretné magasabb
képesítésével fizetését; kis cégnél dolgozik, ahol nem jut rendszeres továbbképzéshez;
bevándorlóként másként nem jut munkához; fogyatékosként speciális munkakörben
szeretne elhelyezkedni.

 Tolnai Dali János (1606, Nagyvárad – 1660)

o Az analfabéta oktatás jeles személyisége volt, a sárospataki kollégium igazgatója, később
rektora. Tolnai tanító kollégáival esténként családokat látogattak és szervezetten
megindították az analfabéták oktatását. A parasztok számára mezőgazdasági oktatást is
indítottak, mely miatt sok támadás érte. Közbenjárására hívták meg Sárospatakra Jan
Comenius-t tanárnak.

 Grundtvig (1783 – 1872)

o Dán író, költő, történész, reformátor, evangélikus lelkész, a népfőiskola atyja. Mintájára
alapították a bajaszentiváni népfőiskolát 1914-ben. Gyakran támadta a teológiai
álláspontokat. Többnyire a himnuszokkal, az egyházzal és a szentségekkel foglalkozott.
Elsősorban himnuszokat írt, amelyek közül néhány igen mély teológiai témát
tartalmazott. Fő munkája az „Észak mitológiája” 1808-ból.

 Edward Thorndike
o Amerikai pszichológus, aki kísérlet alapú pszichológiájával igyekezett megtalálni a
felnőttkori tanulás pszichikailag megragadható tényeit. Megállapította a tanulási
képességek általános fejlődési tendenciáját („Thorndike féle tanulási tendencia”). Fontos
művei: Elements of Psychology (1905), Adult learning (1928).

 UNESCO
o Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete.
1945-ben hozták létre, központja Párizsban található. Az UNESCO-nak jelenleg 195
tagállama és 10 társult állama van, a tagállamok a csatlakozást követően nemzeti
bizottságot állítanak fel. Az UNESCO hírhedt felnőttoktatási világkonferenciáiról: 1976-
os narirobi ajánlásával az oktatás iskolai modelljét kritizálta, közgyűlése által 2015-ben
 elfogadott új ajánlás pedig kitágította a korábbi felnőttoktatási fogalmat: a felnőttoktatást
átnevezte felnőtt tanulás és oktatásnak, amely az élethosszig tartó tanulás alapeleme.

 Pethe Ferenc (1762 – 1832)

o Tanár, népoktató, gazdálkodó, a mezőgazdasági ismeretterjesztés jeles személyisége. A
Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd nyugat-európai tanulmányokat
folytatott. Az első magyar nyelvű gazdasági lap, a Vizsgálódó Magyar Gazda
szerkesztője, kiadója, később a Nemzeti Gazda című lap kiadója. Az Eszterházy családot
szolgálta, a Georgikonban tanított. Kiemelkedő műve a Pallérozott mezei gazdaság,
folyóirata pedig az Erdélyi Híradó / Hazai Híradó volt.

 Galilei Kör
o A Galilei Kör ateista-szabadgondolkodó egyetemi hallgatók egyesülete volt Budapesten
1908 és 1919 között. Céljai közé tartozott a szabad tudományos kutatás, gondolkodás
védelme az egyetemeken, a társadalomtudományok művelése, a szegény hallgatók
szociális segítése. Az egyetemistákból és főiskolásokból álló csoport tagjai
szemináriumokat, előadássorozatokat indítottak, az 1910-es évektől pedig rendszeres
munkásoktatást végeztek. Kiemelkedő tagja Szabó Ervin volt (Szabó Ervin Könyvtár).

 Időszerkezeti labilitás
o Motiváció ellen ható erő, vagyis visszatartó tényező. Kiemelten munka melletti tanulás
esetén jelenik meg. Az időszerkezeti labilitást csökkenteni, ellensúlyozni, stabilizálni
lehet, de 0-ra redukálni nem. Befolyásolja a tanítási-tanulás folyamat szerkezetét és
ritmusát (aszimmetria). E labilitás ellen ható „erők” a tanulási motiváció és a megfelelő
tanulási technika. Kiemelkedő alakja Csoma Gyula.

 Tanulási kontinuum elmélet

o Formális tanulás, nem formális tanulás és informális tanulás egyensúlyának elmélete. Az
1950-es évektől létezik, de fokozatosan alakul át. Malcolm Knowles nevéhez fűződik. A
formális tanulás oktatási és képzési intézményekben valósul meg, és oklevéllel ismerik el.
A nem formális tanulás a formális és az informális tanulás között helyezkedik el, a rendes
oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik, általában nem ismerik el bizonyítvánnyal.
Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója, nem feltétlenül tudatos.
o Formális tanulás -------- Informális tanulás
o Szándékolt tanulás -------- Nem-szándékolt tanulás
o Strukturálja a tudományterület -------- Nem strukturálja a tudományterület
o Strukturálja a curriculum -------- Nem strukturálja curriculum
o Állami szabályozás -------- Nyílt piaci képzés
o Akkreditált képzőintézmény -------- Nem korlátozott a piaci belépés
o Minőségbiztosítási szabályozás -------- Nincs minőségbiztosítás

 Jan Comenius (1590 – 1672)

o Kiemelkedő műve a „De Gentis Felicitus – „A nép boldogulása” (1659)”. Megrajzolta
benne a magyar társadalmi és kulturális helyzetét a parasztságnak, és az elmaradottság
okait. A mindennapi élethez szükséges, gazdasági fejlődést segítő ismeretek fontosságát
 hangsúlyozta. Igyekezett olyan oktatási rendszert kidolgozni, amely segít leküzdeni a
tudatlanságot, és a gyakran abból fakadó erkölcstelenséget, ezzel szerette volna
megteremteni egy új társadalom alapját.

 Júlián Egyesület
o 1904-ben, Széchenyi Béla és Klebelsberg Kunó vezetésével alakult meg, Horvát-
Szlavónia és Bosznia-Hercegovina területén elsődlegesen szórványban élő magyarság
védelmében. Célja az oktatási, művelődési és felekezeti életének felkarolása és
megerősítése, és hogy a magyarságot kulturálisan, társadalmilag és gazdaságilag
támogassa. A gyermekek mellett felnőttek részére is szervezett írás-olvasás
tanfolyamokat, ismeretterjesztő előadásokat.

 Maslow piramis
o Abraham Maslow 1970-ben kidolgozott szükségletelmélete, mely a motivációkutatás
egyik alaptétele. A homeosztázis fenntartására irányul. A szükségletek hierarchiája azt
jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni, mielőtt a
magasabb szintűek motivátorként működnek. Maslow piramisa 5 szintből áll. Ezek
alulról felfelé haladva a következők: fiziológiai szükségletek  biztonság és védelem 
szeretet és összetartozás  önbecsülés  önmegvalósítás („csúcsélmény”).

 Formális tanulás
o Oktatási és képzési intézményben valósul meg, és oklevéllel, szakképesítéssel ismerik el.
Szervezett és strukturált formában megvalósuló és kifejezett tanulási tevékenységként
létrejövő (célok, erőforrások és idő tekintetében). A formális tanulás szándékolt a tanuló
nézőpontjából, általában elismeréshez és képesítéshez vezet.

 Apáczai Csere János (1625 – 1659)

o Erdély aranykorában tevékenykedett. Teológiai és filozófiai – tanulmányai után hazatérve
gyulafehérvári tanár. Haladó gondolatai és azok tanítása miatt később II. Rákóczi György
eltiltotta az oktatástól, a kolozsvári „kisiskola” igazgatójaként tevékenykedett. Nevéhez
fűződik a Magyar Encyclopaedia, amely az első magyar nyelvű tudománytár. Külföldi
szerzők műveiből vett részleteket fordított és adaptált. Többek között matematikát,
természettudományokat, humán tudományokat és teológiát is tanított.

 Erzsébet Népakadémia
o A londoni People’s Place mintájára alakult meg 1903-ben (Pályi Sándor
közreműködésével). Kettős célja volt, hogy otthont biztosítson a különböző
egyesületeknek, szervezeteknek, és hogy ipari és kereskedelmi képzéseket nyújtson.
Konzervatív szabadoktatási intézmény volt. Vasárnap esténként a Trefort-kertben lévő
Gólyavárban tartották az előadásokat. A háború alatt a fronton történtekről is hírt adtak.

 Bank koncepciójú oktatás

o Paulo Freire nevéhez fűződik. A bank-koncepciójú oktatás, mint az elnyomás eszköze,
szemben áll a probléma felvető oktatási koncepcióval, mint a tudat felszabadításának
eszközével. A diákot dehumanizáló oktatási gyakorlatot kritizálja. A banki metafora
lényege, hogy az ilyen oktatásban ugyanaz történik, mint amikor valaki beteszi a pénzét a
 bankba, ott tárolják és bármikor kiveheti. Ez a folyamat megfosztja a bankbetétest az
önálló cselekvéstől, a hatalom engedelmes bábuivá neveli a diákot.

 Nem formális tanulás

o A rendes oktatási és képzési rendszerek mellett zajlik, általában nem ismerik el hivatalos
bizonyítvánnyal. Lehetséges színtere a munkahely, de megvalósulhat civil társadalmi
szervezetek és csoportok tevékenysége keretében is. Olyan tanulás, amely olyan tervezett
tevékenységhez kapcsolódik, amelyeket nem kifejezetten tanulás céljával hoztak létre. A
nem formális tanulás szándékolt a tanuló nézőpontjából.

 Tessedik Sámuel (1742 – 1820)

o Szarvasi lelkész és a békés megyei evangélikus iskolák felügyelője, német egyetemi
tanulmányokat követően. 1767-ben a saját szarvasi kertjében kezdte meg fásítási
kísérleteit. Hamar felismerte azt, hogy a kert egy része szikes talajú, amelyen a fásítás és
általában a növénytermesztés sok nehézséggel jár. Földesurától addig még nem művelt
szikes földeket kapott gyakorlati gazdasági kert és az erdősítési kísérletek céljára.
Gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági iskolája (ahol practico oeconomicum institutum
folyt, azaz a diákok ismereteiket magasabb fokon, gyakorlatban is elsajátították)
tanítóképzővé nőtte ki magát, majd európai mintaintézetté vált.

 Világdzsembori
o A cserkész világdzsembori a cserkészet legrangosabb nemzetközi eseménye, és általában
négy évente tartják. Az első világdzsemborit 1920-ban, az első világháború után
rendezték Londonban. A magyar cserkésszövetség nemzetközi elismerésének is használt
a siker, és a IV. Világdzsemborit 1933-ban Magyarországon, a gödöllői Királyi Parkban
rendezték meg. Magyarok először az 1924-es dániai II. Világdzsemborin vettek részt.

 Konstruktivista autopoézis
o Agyunk autopoetikus, azaz saját, belső dinamika szerint működő, a környezettel szemben
autonóm rendszer. Az észlelés, a gondolkodás és a tanulás nem az objektív valóságot
képezi le, hanem az agy a saját valóságait állítja elő. A valóságkonstrukciókat az
élettörténeti tapasztalatok határozzák meg. Ezeket a konstrukciókat nem valamilyen
igazság alapján hozzuk létre, hanem használhatóságuk, az életgyakorlatban való
„beválásuk” a kritérium.

 Informális tanulás
o A mindennapi élet természetes velejárója. Nem feltétlenül tudatos tanulás, és lehet, hogy
maguk az egyének sem ismerik fel tudásuk és készségeik bővülését. A munkához, a
szabadidőhöz, vagy a családhoz kötődő napi tevékenységekből eredő tanulás. Nem
szervezett vagy strukturált a célok, az idő vagy a tanulás támogatása érdekében. Legtöbb
esetben nem szándékolt a tanuló nézőpontjából.
 Bugát Pál
o 1841-ben a Magyar Tudományos Akadémia mintájára Bugát Pál javaslatára megalakult a
Királyi Magyar Természettudományi Társulat. 1841-től 1844-ig a társulat alapítója és
elnöke, a pesti egyetem szemészeti tanáraként. Az alapítás a „magyar orvosok és
 természetvizsgálók” vándorgyűlésen történik, Pesten. Feladatának tekintette a
természettudomány népszerűsítését, a nép természettudományi műveltségi színvonalának
emelését és a természettudományos kutatást.

 Auróra
o Folyóirat. Első évfolyama 1822-ben került kiadásra. Szerkesztője Kisfaludy Károly
drámaíró, festő. A kor kiválóságai és az ifjabb nemzedék is Kisfaludy eme új
szépirodalmi közlönye köré gyűlt. A 20-as évek közepére az irodalom központja sem
Széphalom többé, hanem Pest.

 Kolb és Fry tanulási stílusai

o 4 fajta tanulási stílus létezik Kolb és Fry szerint: Tapasztalat és Figyelés között:
divergens; Figyelés és Gondolkodás között: asszimilátor; Gondolkodás és Cselekvés
között: konvergens; Cselekvés és tapasztalat között: akkomodátor. Divergens (széttartó)
típus: konkrét tapasztalat és tudatos megfigyelés, képzelőerő, egy helyzetet számtalan
nézőpontból vizsgál, sok összefüggést keres. Asszimilátor (egybe olvasztó) típus: elvont
fogalomalkotás, elméleti modellek megalkotása, a gyakorlat kevésbé érdekli, kutatás,
tervezés. Konvergens (összetartó) típus: elvont fogalmiság, aktív kísérletezés,
gyakorlatban is alkalmaznak, akkor teljesít jól, ha egyetlen helyes válasz van,
érzelemmentesek. Akkomodátor (alkalmazkodó) típus: konkrét tapasztalat, aktív
kísérletezés, próba-szerencse, jól alkalmazkodik, rugalmas, hatékony a marketing
területén

 Wlassics Gyula (1852 – 1937)

o Vallás –és közoktatásügyi miniszter 1895 és 1903 között. 1890 és 1895 között a
budapesti egyetemen a büntetőjog rendes tanára. Három év alatt 600 népiskola
létrehozásában játszott szerepet. Szerepe volt még az egyetemen a bölcsészeti, a
gyógyszerészi, illetve az orvosi szakok nők számára is történő megnyitásában is.
Megindította a múzeumok és a könyvtárak egységes országos szintű szervezésének
megalakítását.

 Felnőttképzési törvényjavaslat (1869)

o Irányi Dániel 1869-ben felnőttképzési törvényjavaslatot nyújtott be a „Felnőttek elemi
oktatásának előmozdításáról”, melyet a kormány 1869 november 30-án” terjesztett az
országgyűlés elé. A felnőttek oktatásának anyagi bázisát szerette volna megteremteni. A
parlament nem szavazta meg, de a minisztérium 50 ezer forintot különített el a
költségekre. A törvényjavaslat 3 célcsoportot különböztetett meg, melyeket különböző
célzott tartalmakkal kívánt fejleszteni: 1. A felnőttoktatás a nők számára; 2. Felnőttek
oktatása földművesek számára; 3. Felnőttek oktatása iparosok számára.

 Atheneum (1837 – 1843)

o Bajza József és Vörösmarty Mihály által kiadott politikai-társadalmi-irodalmi folyóirat.
Az országgyűlési ifjak ellenzéki törekvések összefogását tűzi ki céljául. Ívenként fizettek
a szerzőknek, így növekedett a munkatársak száma. A lap kiállt amellett, hogy a
reformtörekvéseknek a felvilágosult polgárság képezheti az alapját. Ismertették a nyugati
 politikai folyamatokat, angol és amerikai példákat mutatva. Meghonosították az
útleírásokat is és fejlettebb társadalmakról szóló beszámolókat közöltek.

 Kurt Lewin csoportvezetési stílusai (kö9)

o Kurt Lewin a problémákat interaktív, közösségi formában próbálta megoldani. 3 vezetési
stílust különböztet meg: ezek az autokratikus, a demokratikus és a Laissez-faire.
Autokratikus jellemzői: a vezető a csoportot kézben tartja, egymaga dönt, távolságot tart a
munkacsoporttól, fegyelmet követel, hatalmat gyakorol. Demokratikus jell.: a hatalmat és
a felelősséget megosztja, nem egyedül dönt, bízik a társaiban, vannak saját ötletei, de a
többiekét is elfogadja. Laissez-faire jell.: a vezető nem bízik vezetői képességeiben, nem
állít fel csoportcélokat, lassan dönt, áthárítja a felelősséget, nem irányít.

 Berzeviczy Albert
o A felnőttoktatás pótló funkciójának egyik élharcosa: az államnak teljesítendő
kötelezettségei vannak az iskolán kívül eső oktatás liceális részét illetően. Két évig volt
miniszter, korábban több alkalommal volt államtitkár vagy helyettes államtitkár. 1923 és
1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club
elnöke. 1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választotta. Összesen 48
kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Munkássága, erőfeszítései eredményeként,
elnökletével megalakult 1893. júniusában Budapesten a Szabad Lyceum.

 Türr István
o Az analfabetizmus felszámolását fontos célnak tartotta, ezért Irányi Dániellel együtt
aktívan fellépett az 1870-es években. Baján és környékén népoktatási köröket alakított
angol mintára. Nemzetközi hírű vízügyi szakember és diplomata. A Korintoszi csatorna
egyik építtetője. Szabaságharcos, a magyar, majd Garibaldi mellett az olasz
szabadságharcban. Később Nápoly kormányzója, majd II. Napóleon unokahúgát feleségül
veszi.

 Uránia
o Tudományos társaság: 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére
jött létre az Uránia Tudományos Társaság. Részvénytársasági formában alakult, a
társadalom egésze számára tudományos ismeretterjesztésre (vetített képekkel, eljátszott
jelenetekkel) szánt intézmény, bécsi minta nyomán jött létre. Az Uránia Színház és az
Uránia folyóirat is a Tudományos Társaságból fejlődött ki, és az 1900-as évek elején
kezdtek el tevékenykedni.

 Szociometria
o A szociometria a szociológia az emberi kapcsolatok kvantifikálásával, felmérésével
foglalkozó ága (léteznek szociometriai felmérések, melyek során kérdéseket tesznek fel
az alanyoknak). A szociogram maga „a társas mező infrastruktúrája” (Moreno).
Jellemzői: centrális-perifériális helyzet feltárása, érzelmi viszonyulás, szubjektív
választás rokonszenvi vagy ellenszenvi alapon, de: személyiség –és adatvédelem
tisztelete, a felnőttképzésben ritkán használják, mert veszélyes lehet.

 Klebelsberg Kunó
 o VKM miniszter 1922 és 1931 között. Minisztersége idején fontos lépéseket tettek a
felnőttoktatás kiterjesztéséért és az oktatási rendszer reformjáért. Trianon után a magyar
társadalom belső szerkezetének megváltoztatását Klebelsberg az iskoláztatás tartalmának
átalakításával kívánta megvalósítani. Kultúrpolitikájának sarkalatos pontját képezte a
kiábrándult tömegek erkölcsi-szellemi befolyásolása, nevelése. A neonacionalizmus
egyik képviselője. A népiskolák tömeges felállításával és az iskolán kívüli népművelés
megszervezésével Klebelsberg a magyar nép műveltségi színvonalának emelését kívánta
elérni.

 Németh László
o Németh László Kossuth-díjas magyar népi író, esszéista, drámaíró, műfordító. 1998-tól
a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Írói álneve: Lelkes László.
1925 decemberében a Nyugat novellapályázatán a Horváthné meghal című
paraszttörténetével első díjat nyert. 1929-ben a Napkeletben jelent meg első regénye,
az Emberi színjáték. 1932. szeptember 26-án Tanú címmel lapot indított, amelyet
egymaga írt és szerkesztett. A népfőiskolákért és a népi kollégiumokért sokat tett, más
népi írókkal együtt. Cikkeket írtak a mozgalomról, akciót szerveztek, előadásokat
vállaltak.

 KALOT
o Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesület. Egyházi indíttatású világi szociális
agrárifjúsági reformmozgalom volt; a 20. századi magyar történelem egyik legsikeresebb
civil szerveződése. Alapítója: Kerkai Jenő jezsuita szerzetes. 1935-ben indította el a
Szeged környéki falu –és tanyavilágban a parasztok megszervezését. A mozgalom
hamarosan felvette a KALOT nevet, viharos gyorsasággal, néhány év alatt országossá
nőtt. 4 jelszó: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!
Célja az volt, hogy az egyes egyházközségeken belül alakuljanak ki KALOT-csoportok, s
a jövendő tagok valójában csak ezeken a csoportokon keresztül csatlakozhattak a
mozgalmakhoz. Később KALOT népfőiskolák alakultak országos szinten, összesen 20
darab.

 Validáció
o Az előzetes tudás felmérése, értékelése. A validáció megkönnyítheti a foglalkoztatást,
illetve az oktatási-képzési folyamatok során a tananyagnak a tanuló valós szintjéhez való
hozzáigazítását, tehát egy lehetséges „tanulmányi út” lehet a nappali és a levelező
tagozati képzés mellett. Megvalósítja a hallgatóbarát szemléletmódot, több tanuló
számára válik elérhetővé a képzés. A validációnak 4 funkciója van: felvételi vizsga alóli
mentesség; modulok / tantárgyak alóli felmentés; modulok / tantárgyak összefüggő
csoportja alól történő felmentés; teljes képesítés megadása.
 Hóman Bálint
o 1932 és 1945 között VKM miniszter. A Győrffy István Kollégium / Bolyai Kollégium
megalapítása fűződik a nevéhez - célja, megkönnyítse az egyetemekre, főiskolákra
bekerült népi származású diákok tanulását. Iskolapolitikájának célja az volt, hogy a
különböző iskolatípusok között fennálló különbségeket csökkentse. Oktatáspolitikájában
kihangsúlyozta az iskolákban elsajátított törzsanyag nemzeti jellegének fontosságát, a
magyar életre való felkészülés jegyében „valláserkölcsi és nemzeti alapon”.
 Kardos László (1918 – 1980)
o Kisbirtokos parasztcsaládban született. Egyetemi évei alatt részt vett a Parasztfőiskolások
Közössége megalakításában. Bekapcsolódott a népfőiskolai mozgalomba. 1946-tól a népi
kollégiumi mozgalom kezdeményezője és szervezője, 1946-47-ben a NÉKOSZ
nevelésügyi osztályezetője, 48-ig főtitkára volt. Néprajzi kutatómunkája mellett a népi
kollégiumi mozgalom történetével foglalkozott; létrehozta a NÉKOSZ Baráti Körét.

 NÉKOSZ
o Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. A népi kollégiumi mozgalmat összefogó
szervezet volt a 20. század Magyarországában. 1946-ban alakult. 1949-ben oszlatták fel,
illetve olvasztották bele az állami diákotthoni rendszerbe. A NÉKOSZ-t elsősorban a
Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt támogatta, és kezdettől fogva élvezte
Rajk László belügyminiszter támogatását. Bukásához hozzájárult erős parasztpárti
kötődése és a MADISZ-szal (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) való rivalizálása
is. A NÉKOSZ ellen az első komoly politikai támadás 1948 tavaszán indult, és egyre
erősödő hullámokban folyt egészen a népi kollégiumokat elítélő párthatározatig, amikor
az MDP Politikai Bizottsága elfogadta a NÉKOSZ-t megbélyegző határozatot. A
határozatban komoly vádak kerültek megfogalmazásra a NÉKOSZ ellen: pártellenesség,
narodnyik vonások, liberalizmus, elzárkózás a párt vezetése alatt dolgozó ifjúsági
mozgalmaktól.