9 771588 877001 19006

a tartalomból
Elköltöztünk!
VILLANYSZERELÕK LAPJA
ELEKTROMOSIPARI
ÉS ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI
SZAKLAP
ISSN 1588-8770

A lap alapítója és kiadója Ajánlónkat rendhagyó módon egy címváltozás bejelentésével kezdjük,
M-12/B Kft.
ugyanis június elsejével a Villanyszerelõk Lapja és társkiadványa, a
VGF&HKL szerkesztõsége új irodaházba költözött. Az új címünk: 1033
A szerkesztõség címe
Budapest, Vörösvári út 103. Egyéb elérhetõségeink, e-mail-címeink, tele-
1033 Bp. Vörösvári út 103.
Tel.: 450-0868, fax: 236-0899
fonszámaink nem változtak. A szerkesztőség új épülete a Bécsi út és
Internetcím: www.villanylap.hu Vörösvári út találkozásában lévõ közlekedési csomópontnál található,
Hirdetésfelvétel: 06 (20) 337-1306
így számos tömegközlekedési járattal is gyorsan megközelíthetõ.
Fõszerkesztõ
Fülöp Miklós A közelmúlt híre volt, hogy az ELMÛ-ÉMÁSZ fizetõssé kívánja tenni az elektro-
fulop@villanylap.hu
mosautó-töltést, és május végén elindította az új digitális, direkt fizetési
Marketingvezetõ megoldásának tesztüzemét. A társaság kWh-alapú elszámolást és fizetést
Zámbó Ildikó vezet be az e-autó-töltõin. A tesztidõszak sikeres lezárását követõen a fize-
ildiko.zambo@villanylap.hu
tési megoldás bevezetésre kerül a szolgáltató összes nyilvánosan hozzáfér-
Tervezõszerkesztõ hetõ közterületi töltõoszlopán. Az elektromos autózást alapjaiban megha-
Mátis Bálint tározó elektromostöltõ-infrastruktúra állandó téma a VL oldalain, hiszen
matis@vgf.hu számos mûszaki szempont létezik, amelyek befolyásolják a töltõállomások
Kapcsolattartó üzemeltetését. Szót ejtettünk már a töltõállomások és -csatlakozók típusai-
Bagoly Hajnalka ról, a különbözõ teljesítményekrõl, a teljesítmények kiépítésének feltételeirõl,
hajni@vgf.hu a védelmekrõl és kapcsolókészülékekrõl, amelyek elengedhetetlen feltéte-
Lapigazgató lei az elektromosautó-töltõállomások villamos mûködtetésének. A témá-
Gimesi Kriszta ban írt cikkünkben ezúttal azt jártuk körül, hogy milyen áram-védõkapcsolót
kriszta@vgf.hu kell használnunk az elektromosautó-töltõállomásokban.
Kiadóvezetõ
Szilágyi László Természetesen a kiragadott témán túl számos izgalmas cikket
szilagyi.laszlo@mernokmedia.hu kínálunk a júniusi számunkban, amelynek olvasásához
Korrektor kellemes kikapcsolódást kíván a szerkesztőség.
Malinoczki Jutka

E havi lapszámunk szerzõi: zöld oldal 2

Kozma László Milyen áram-védôkapcsolót használjunk
Parádi Ervin az elektromosautó-töltôállomásokban?
Patak Tamás
Porempovics József
Rahne Eric robbanásvédelem 6
Biogázüzem tûzvédelmének mûszaki követelményei

16
Rátai Attila
Túróczi József
Túróczi Péter
ezt láttam 12
Nyomás
PAUKER Nyomdaipari Kft.
hírek, újdonságok 14
Felelõs vezetõ:
Varga Szilárd kereskedelmi ig. méréstechnika 16
Napcellás rendszerek termográfiai állapotfelmérése III.
Mérési nehézségek és megoldási javaslatok
Terjeszti a kiadó a Magyar Posta Rt.
Üzleti és Logisztikai Központja
áttekintő táblázat 20

22
közremûködésével. Elõfizethetõ
közvetlenül a szerkesztõségben. 4-5 megapixeles, fix optikás IP-csôkamerák
A lapban megjelent hirdetések
tartalmáért szerkesztõségünk
nem vállalja a felelõsséget.
áttekintő alapján 22
IP-kamerák és IP-alapú megfigyelôrendszerek

vezérléstechnika 24
Világításszabályozás III.
Átalakítási ötletek meglévô vezetékezéshez
lapterjesztési problémák miatt éjjel-nappal
hívható (üzenetrögzítõ) telefonszám
eszközeink 30
06 (1) 450-0868 Érthetôen a hálózati zavarokról
Terjesztõpartnereknek
szakkereskedéseket keresünk!
szabványok 36
MSZ HD 60364-6

36
06 (1) 236-0898
Keresztrejtvény 40

facebook.com/villanyszereloklapja 2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

1
 zöld oldal robbanásvédelem ezt láttam hírek méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján ve

író: Kozma László,

villamosmérnök

Milyen áram-
védőkapcsolót
használjunk
az elektromosautó-töltőállomásokban?
Rendszeres olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a Villanyszerelôk Lapja Ugyanakkor ebben a kevesebb mint 10 évben
hasábjain az elektromos autózás témakörében már többször értekeztünk több jelentôs változás és fejlôdés történt a
töltôállomások és a hálózati követelmények
az életvédelmi relé kérdéseirôl. Sokakat megoszt a téma, pedig
tekintetében.
a szabványok egyértelmûen fogalmaznak és foglalnak állást. Persze tudjuk,
a szabványok alkalmazása nem feltétlenül kötelezô, de minimum tudni kell Alapvetô követelmények,
róluk és érdemes megfogadni az ott leírtakat. Nézzük meg, szabványok
A töltôállomásokról és azok speciális csatlakozó-
hogy alakul mostanában a követelmény ezen iról, bizonyos részegységeirôl különbözô szab-
a területen, mik a trendek és elvárások, illetve mi a gyakorlat. ványok rendelkeznek (ezekrôl is lehetett már
olvasni lapunkban az elmúlt években). Az
Elôzmények áram-védôkapcsoló témakörét azonban nem
A Villanyszerelôk Lapja 2018 január–februári struktúra is fiatal és változékony. Ha kicsit vis�- lehet vagy nem érdemes a töltôállomást taglaló
számában egy teljes cikkben mutattuk be, szaemlékezünk, Magyarország elsô nyilvános termékszabványokban részletezni (esetleg érin-
milyen típusú áram-védôkapcsolók léteznek, és töltôállomását az ELMÛ adta át Budapesten a teni vagy megemlíteni), mert a villamosener-
ezek közül melyeket kell vagy lehet felhasználni társaság Váci úti székháza elôtt. A dátum 2010 gia-hálózat kialakításából adódóan a rendszer
az elektromosautó-töltôállomások üzemelteté- szeptembere volt, tehát mondhatjuk, hogy a úgy mûködik, hogy a berendezéseket és a vég-
séhez. Legutóbbi cikkünkben (VL 2019/5. töltôállomások történelme hazánkban nem pontokon megtalálható fogyasztókat egy veze-
Elektromosautó-töltô otthoni környezetben) is tekint vissza hosszabb idôre mint 10 év! tékrendszer táplálja meg, amelynek kialakításá-
érintettük a kérdést, részleteztük a követelmé- Mivel a töltôállomás-infrastruktúra és annak ból adódóan bizonyos pontokra különbözô
nyeket, az aktuális elôírásokat. Mivel az újkori a mûszaki kialakításai, megoldásai és követel- védelmeket, kapcsolókat és érzékelôket kell
elektromos autózás csak néhány évre tekint ményei „fiatalok”, még számos kérdés forog a beiktatni. Ez saját, jól felfogott érdek, hiszen
vissza, ezért a körülötte kialakuló piac és infra- szakemberek és a felhasználók körében. ezen eszközök védenek, megóvnak, átkapcsol-

2 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.


alapján vezérléstechnika eszközeink
nak, átirányítanak, kiszakaszolnak, egyszóval
problémákat kezelnek, és így vagyont és élete-
ket mentenek meg. Ugyanakkor, ha ettôl egy
beruházó eltekintene, például gazdasági érde-
kek miatt (olcsóbb lenne a rendszer megvalósí-
tása, ha ki lehetne hagyni a kapcsolókészüléke-
ket), akkor sem tehetné meg a különbözô ren-
delkezések és szabványok követelményei miatt.
Ezen irányelvek alól nem mentesülhet a villany-
autó, vagy az azt kiszolgáló elektromosautó-
töltôállomás berendezés sem.
Ma Magyarországon az installációs követel-
ményeket, tehát annak elôírásait, hogyan kell
egy kisfeszültségû villamos elosztóhálózatot
létesíteni, az MSZ HD 60364 szabvány hatá-
rozza meg. Magáról a szabványról sok helyen
lehet információkat találni, a Villanyszerelôk
Lapja is rengeteget ír ebben a témában. A
szabvány a valamikori MSZ 2364-bôl válto-
zott át, és fokozatosan (némi engedélyezett
nemzeti eltéréssel – ezért is MSZ HD és nem
MSZ EN szabványról beszélhetünk) átvette a
nemzetközi IEC és EN szabványelemeket. 8
fejezetbôl áll, nekünk most a töltôállomások
esetében a 7-es fejezet érdekes, annak is a
722 része: MSZ HD 60364-7-722:2019.
Kisfeszültségû villamos berendezések. 7-722.
rész: Különleges berendezésekre vagy helyek-
re vonatkozó követelmények. Villamos jármû-
vek táplálása. Ennek a szabványrésznek van
már egy 2019-es változata, ez adja jelen cik-
künk apropóját. Sajnos manapság a Magyar
Szabványügyi Testületnek (MSZT) nincs ele-
gendô forrása, ezért a nemzetközi szabványo-
kat idehaza megfelelô idôben átvesszük, de
nem kerülnek lefordításra, ezért ezek jelenleg
angol nyelven érhetôk csak el.
A szabvány értelmében minden töltôáram-
kör kötelezôen felszerelendô egy túláramvé-
delemmel (például olvadóbiztosító vagy kis-
megszakító), szakaszolóval és áram-védôkap-
csolóval. Általában a kismegszakítóval megva-
lósítható a túláramvédelem és a szakaszolás,
ehhez azonban megfelelô gyártmányt kell
választani. A többi installációs eszköz (túlfe-
szültség-korlátozó, mágneskapcsolók, jelzô- és
segédáramkörök, mérôkészülékek) alkalmazá-
sa opcionális, nem kötelezô.
B típusú áram-védôkapcsolók
Sok gyártó rendelkezik B típusú FI-relével,
ezek között léteznek saját és közös gyártású
modellek. Egy biztos, ahogy egyre inkább
terjed a DC egyenáram széles körû alkalma-
zása (napelemes rendszerek, elektromos
korszakok
hőskor
Az elsô ilyen szabványrész 2012-ben került publikálásra, azóta ezt a változatot már
visszavonták. A szabvány 722.531.2.101 bekezdése úgy fogalmazott, hogy minden
csatlakozási pont áram-védôkapcsolóval védendô, amely készülék szivárgó-
áram-védelmi szintje nem haladhatja meg a 30 mA-t. Arról is rendelkezik, hogy az ÁVK
legalább A típusú kell legyen, de a többfázisú rendszerekben, ha a terhelés tulajdonságai
nem ismertek, akkor egyenáramú védelemmel is rendelkeznie kell, azaz például B típust
kellett alkalmazni. Tehát leegyszerûsítve: 1 fázisú rendszerben A típus, 3 fázisú rendszerben
B típus. Errôl a kiadásról érdemes tudni, hogy 2019. február 26-ig volt érvényben, eddig
lehetett alkalmazni.
középkor
2016 júliusában jelent meg a jelenleg is érvényben lévô 2016-os kiadás. Áramvédô
tekintetben jelentôsen megváltozott az elôírás. Itt is úgy kezdôdik, hogy legalább A
típusú, 30 mA-es életvédelmi relét kell alkalmazni. Innentôl viszont már jelentôsen más
a megközelítés. Azt kéri a szabvány, hogy minden olyan töltôállomás, amely csatlakozást
biztosít e-autó számára és megfelel a termékszabványoknak, DC egyenáramú védelemmel
legyen felszerelve. Ez a DC egyenáramú védelem lehet B típusú FI-relé, vagy A típusú, ha
töltôállomás megfelelô, legalább 6 mA egyenáramú szivárgóáramfigyelô-relével van felsze-
relve. Vagyis ez a szabvány már nem különböztet meg 1 vagy 3 fázisú rendszereket, gya-
korlatilag minden töltôállomás-áramkört B típusú életvédelemmel kell ellátni, ez alól csak a
beépített védelem mentesít.
modern kor
A legújabb kori szabvány majd csak 2021 végétôl lesz egyeduralkodó, viszont
áramvédô tekintetében sok újdonságot vagy változást nem hoz. Tulajdonképpen
pontosítja csak azt a követelményt, hogy minden töltôállomás-áramkör (függetlenül
attól, hogy 1 vagy 3 fázisú) DC egyenáramú áram-védôkapcsolóval védendô, kivé-
ve akkor, ha errôl a DC egyenáramú védelemrôl már a töltôgyártó gondoskodott
beépített védelemmel (ekkor A típus alkalmazható az áramkörben).
Tehát ez a rendelkezés van most érvényben, ezen irányelvek szerint kell eljárni és az installá-
ciót védelemmel ellátni. Fontos azt is megemlíteni, hogy mindaddig, amíg két szabvány
érvényben van és párhuzamosan használható, addig bármelyik rendelkezés alkalmazható, a
beruházó, tervezô szabadon választhat. Azonban az új beruházások esetében mindig érde-
mes a legújabb szabályokat betartani, mert az átadás pillanatában érvényben lévô rendelke-
zések szerint fogják a szakemberek átvenni és engedélyezni az üzembe helyezést. Ha valaki
véletlenül kicsúszik egy késôbbi megvalósulás miatt, akkor adott esetben lehet újratervezni és
átalakítani a rendszereket. Ez pedig rengeteg problémát és extra költséget okozhat. Az alábbi
ábrán látható, hogy zajlik a szabvány evolúciója, illetve milyen dátumokat kell észben tartani.
MSZ HD 60364-7-722
szabványevolúció
autók), úgy jelenik meg egyre több gyártó szám és kiélesedik a verseny, tehát a termék
kínálatában a védelmi eszköz. Ennek az is a ára csökken. Még mindig drága készülékekrôl
következménye, hogy felfut a gyártási darab- beszélünk, de most már azért elérhetôk ezek
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
3
 zöld oldal robbanásvédelem ezt láttam hírek méréstechnika áttekintõ táblázat

Milyen áram-védõkapcsolót használjunk

az elektromosautó-töltõállomásokban?

mA-es. A B típus tehát kb. 15-20 mA környé-

1 kén kezd el kioldani, míg a 6 mA-es beépített
változat már 3 mA környékén. Emberi véde-
Az infrastruktúrális háttér megte- lem tekintetében a 30 mA még elviselhetô
remtése a villamos szakemberek károsodás nélkül bizonyos idôtartamig, tehát
feladata. elegendôen alacsony küszöbérték. Jól látha-
tó, hogy beépített típus esetén a rendkívül

s
alacsony kioldási küszöbérték gondokat okoz-
hat, bizonyos autótípusokat ezek a töltôk nem
fognak tudni tölteni, mert a védelem életbe
fog lépni. Ráadásul a B típusú FI-relé nagy-
frekvenciás zavarok esetében is jobb paramé-
terekkel rendelkezik. Szerencse a beépített
típus esetén, hogy küszöbérték-kioldás miatt
nem kell a töltôt újraindítani vagy a kapcsoló-
kart visszakapcsolni, hanem a hibás autó
leválasztása után visszaáll a töltôben az ere-
deti gyári állapot, és a következô autót már
lehet is tölteni. Természetesen a B típusú
áram-védôkapcsolók is felszerelhetôk külön-
bözô visszakapcsoló automatikákkal, így meg-
oldható az, hogy a távoli töltôállomáshoz nem
kell kiszállnia karbantartó személyzetnek, csu-
Mivel a töltôállomás- pán egy kapcsolókart visszakapcsolni.
infrastruktúra és annak
a mûszaki kialakításai, Magasabb ár
megoldásai és követelményei A piaci tapasztalat alapján az látszik, hogy egy
„fiatalok”, még számos kérdés forog
a szakemberek és
beépített DC áramfigyelô + A típusú FI-relé
a felhasználók körében. olcsóbb megoldást nyújt, mint egy B típusú
2 FI-relé alkalmazása, ez tény. Ráadásul a
moduláris elrendezésû B típusú FI-relének
helyet kell biztosítani – nem is kicsit, 2 vagy 4
3 modul szélességût – egy elosztószekrényben,
Több jelentôs míg a beépített változat esetén alkalmazható
változás A típusú FI-reléknek létezik kismegszakítókkal
és fejlôdés történt egybeépített változata, amely kisebb helyet
a töltôállomások és
foglal.
a hálózati követel-
mények tekintetében. Összefoglalva, egy különálló 30 mA-es B
típusú FI-relé alkalmazása nagyobb biztonsá-
got, megbízhatóságot és üzemfolytonosságot
a típusok 100 000 Ft-os nagyságrendi érték Nagyobb biztonság biztosít, azonban drágább technológia.
alatt is. Egy B típusú FI-relé többfajta zavaró frekven- Mindenki eldöntheti, hogy melyik megoldást
ciakomponens ellen zavarvédett a termék- alkalmazza, mire van pénze, hiszen erre a
Elônyök, hátrányok szabványok értelmében, míg a beépített szabvány lehetôséget teremt.
Mivel a szabvány értelmében két technológia áramfigyelô csak a sima DC áramforma ellen Várhatóan úgy fog alakulni a piac, hogy
alkalmazható, ezért érdemes megnézni ezek védett. Tehát ha nagyfrekvenciás zavarok otthoni megoldásban az olcsóbb, integrált
elônyeit és hátrányait. lépnek fel, akkor a B típusú FI-relé kevésbé megoldást fogják preferálni (olcsóbb és nem
A két technológia: fog kioldani, míg a beépített változatot ezek lesz szükség olyan magasfokú folyamatosság-
• Különálló B típusú, 30 mA-es FI-relé az megzavarhatják. ra), míg vállalkozási területen, ahol a töltô
áramkörben, jellemzôen egy DIN-sínre pat- tulajdonosa a nap 24 órájában és a hét min-
tintható áram-védôkapcsoló. Jobb üzemfolytonosság den napján biztosítani szeretné a szolgáltatást
• Elektromosautó-töltôállomásba integrált, Egy B típusú FI-relé 30 mA-es küszöbbel (hiszen ekkor tud pénzt termelni), ott a külön-
legalább 6 mA DC áramfigyelô relé. rendelkezik, a beépített változat jellemzôen 6 álló B típusú FI-relét fogják beépíteni.

4 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

robbanásvédelem ezt láttam hírek méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapjánk PR
Új, robbanásveszélyes környezetben alkalmazható
szalagföldelő-bilincs
az OBO-tól
A szalagföldelô-bilincsek az OBO legkedveltebb termékei
közé tartoznak. Mindeddig azonban csak olyan kül- vagy beltéri
környezetben lehetett ezeket alkalmazni, ahol nem kellett
robbanásveszéllyel számolni.
Robbanásveszélyes környezetben a potenciál- mint helyszíni kivitelezésük is körülményes. Az
kiegyenlítésre alkalmazott szerkezeteknél – OBO Bettermann új, „EX BES” sorozatjelû
függetlenül attól, hogy azok áramütés elleni szalagföldelô-bilincsei azonban lehetôvé
védelemre, technológiai célokra vagy villám- teszik a szerkezetek gyors és egyszerû poten-
védelmi potenciálkiegyenlítésre szolgálnak – ciálkiegyenlítô bekötését a legkedvezôtlenebb
ügyelni kell arra, hogy ne keletkezhessenek környezeti feltételek esetén is.
gyújtóképes szikrák, kisülések. Erre tekintettel Az EX BES szalagföldelô-bilincsei teljesítik a
a csôrendszerek potenciálkiegyenlítése mind- megkövetelt gyújtószikra-mentességre vonat-
eddig jellemzôen hegesztéssel vagy menetes kozó követelményeket, amint azt az MSZ EN
hüvellyel készült. Ezek a mûszaki megoldások 62561-1 szabvány alapján, az IIC csoportba
azonban idôigényesek és költségesek, vala- sorolt robbanásveszélyes gázkeverék-at-
1 álkiegyenlítésére. Az EX PAS sín és az EX BES
1. kép: EX BES szalagföldelõ-bilincs.
2. kép: EX PAS potenciálkiegyenlítõ-sín.
2 szeriparban, az élelmiszeriparban, autóiparban,
moszférában elvégzett bevizsgálásuk is igazol-
ja. E minôsítésnek megfelelôen minden rob-
banási csoportban – a IIB és a IIA csoportban
is – alkalmazhatóak potenciálkiegyenlítésre. A
termékek az MSZ EN 62561-1 szabvány
szerinti H osztálynak megfelelô igénybevételre
– azaz 100 kA villámáram vezetésére – alkal-
masak, beépítésük bel- és kültéren egyaránt
lehetséges. A bilincsek 6 és 500 mm közötti
külsô keresztmetszetû csövek bekötésére hasz-
nálhatóak, felszerelésük egyszerû, mindössze
egyetlen feszítôszalag segítségével történik. A
bilincstest formája mechanikusan akadályozza
a maximális meghúzási nyomaték túllépését,
ezáltal a bilincs hibás szerelése elkerülhetô.
Az új, EX BES szalagföldelô-bilincsek kiegé-
szítik az OBO kínálatában már korábban meg-
jelent EX PAS potenciálkiegyenlítô sínt, és
együttesen lehetôséget biztosítanak a robbanás-
veszélyes területek gyújtószikramentes potenci-
bilincsek minôsítése egymástól független, a ter-
mékek az MSZ EN 60079-14 szerinti 1/21 és
2/22 Ex-zónákban egyaránt alkalmazhatóak.
Kiválóan felhasználhatóak a vegyi- és gyógy-
biogázüzemekben és szennyvíztelepeken csak-
úgy, mint az olaj- és gázipar területén. (x)
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
5
 robbanásvédelem
író: Parádi Ervin
okl. bányagépész és bányavillamossági mérnök, okl. munka- és
tûzvédelmi mérnök, munka-, tûzvédelmi és igazságügyi szakértõ
Robbanásbiztonság-technika V.

Biogázüzem tűzvédelmének
műszaki követelményei
Bár az elõzõ cikkemben megígértem, hogy a mechanikus ideig van jelen, így különösen
berendezésekkel fogom folytatni, engedjék meg, hogy eltérjek ettõl. a) az erjesztõ tartályok,
b) a gázelõkészítõ berendezések,
Ennek oka maga az élet, mivel az elmúlt idõszakban intenzívebben c) a gáztárolók,
kellett foglalkoznom biogázos technológiai rendszerekkel. d) a zárt trágyatárolók, valamint
e) a gázkutak, technológiai csõvezetékek és
tartályok
Sokszorosan idézõjelbe téve, ez a terület gázt, bioetanolt, biodízelt – hasznosító léte- belsõ terei.”
jogszabályszinten a „kedvencem”. Ma már sítmények tûzvédelmének mûszaki követel- Mindjárt az elején megszületik az elsõ
talán tudok róla tárgyilagosan írni, de ményeirõl címû jogszabály robbanásvédel- arculcsapás. Elsõ ránézésre minden rend-
bizony volt idõszak, amikor nagyon ki tudott met érintõ részeinek részletes elemzésébe. ben, de nézzük csak sorjában. Mi a pontos
hozni a sodromból. Meg kívánom még definíciója a legveszélyesebb robbanásve-
jegyezni, hogy érdekesnek tartom, hogy e Az égés három feltétele? szélyes térfogatnak az ATEX és a szabvány
rendelet megérte a 10. születésnapját. De „6. § (1) 0-s robbanásveszélyességi zónába szerint:
vágjunk is bele a 3/2009. (II. 4.) ÖM ren- tartoznak a biogázüzem azon zárt terei,
delet a megújuló energiaforrásokat – bio- ahol a biogáz folyamatosan vagy hosszú „Zóna 0 (ATEX szerint)
Az a munkatér, ahol az éghetõ gázok,
gõzök vagy ködök (aerosolok) levegõvel
alkotott keverékébõl álló robbanóképes lég-
tér állandóan, hosszú idõtartamban vagy
gyakran van jelen.”

„Zóna 0 (szabvány szerint)

Az a hely, ahol az éghetõ gázok vagy gõzök
levegõvel alkotott keverékébõl álló robba-
nóképes közeg folyamatosan, hosszú idõ-
tartamban vagy gyakran van jelen.”

Abban tehát megegyezhetünk, hogy mind-

két esetben akkor beszélünk Zóna 0 minõ-
ségû robbanásveszélyes térfogatról, ha a
robbanásveszélyes gáz/gõz/köd és a levegõ
keverékébõl álló közeg van jelen. Ezzel
szemben a rendelet azt mondja, hogy ahol
biogáz van jelen, az robbanásveszélyes, és
ha az folyamatosan vagy hosszú ideig van
jelen, akkor annak minõsége Zóna 0.

6 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.


Kérdezem én, hogy hol itt a levegõ? A biogáz
összetételén vitatkozhatnak az ehhez nálam
jobban értõ vegyészmérnökök, de durva
becsléssel azt elmondhatjuk, hogy a biogáz
60 tf%-ban metángázt és kb. 40 tf%-ban
szén-dioxid-gázt tartalmaz. Oxigént nem,
hiszen a biogázt elõállító baktériumok nem
szeretik az oxigéngáz jelenlétét (anaerob).
Azt is tudjuk, hogy a biogázt vízben oldott
szerves anyagok fermentációjával állítják elõ,
ami annyit jelent a gyakorlatban, hogy nagy
mennyiségû szervesanyag-tartalmú vizet egy
medencébe helyeznek, azt befedik és állan-
dó hõmérséklet mellett az anaerob baktériu-
mok segítségével a folyadékból metángáz és
szén-dioxid gáz szabadul fel. Amennyiben
ez így van, akkor ebben a térfogatban a
mûködése során a légköri nyomáshoz képest
folyamatosan túlnyomás van, ami megaka-
dályozza, hogy abba bármilyen módon
levegõ kerülhessen. Ez az idõintervallum
akár több év is lehet. Vajon sikerülne meg-
gyújtani ebben a térfogatban egy gyufát?
Megvan az égéshez szükséges minden felté-
tel, az oxigén is? Számtalan kérdés felvetõd-
het még, de folytatni már nincs semmi értel-
me. Azt, hogy a fermentációs medencék
fölötti légtérbe csak igen ritkán kerülhet
levegõ, nem nevezhetjük folyamatos vagy
hosszú ideig tartó elõfordulásnak, így e térfo-
gatok sem az ATEX elõírásai, sem pedig a
szabvány elõírásai szerint nem minõsülnek
Zóna 0-nak.
Kijelenthetjük tehát, hogy a robbanásvéde-
lem európai szabályozását, valamint az e
rendeleten kívüli összes magyar jogszabályt is
figyelembe véve a 3/2009. (II. 4.) ÖM rende-
let 6. §-a (1) bekezdésének a)–e) pontjaiban
felsorolt zárt technológiai terek nem minõsül-
nek Zóna 0 térfogatnak. Megjegyezném,
hogy a robbanásbiztonság-technika általános
szabályai szerint még a Zóna 1 kritériumát
sem elégítik ki az azokban uralkodó körülmé-
nyek. Erre még késõbb visszatérünk.
Robbanásveszélyes a folyadék?
Továbbolvasva a rendeletet a helyzet még
inkább fokozódik: „6. § (2) 1-es robbanásve-
szélyességi zónába tartoznak a biogázüzem
azon terei, ahol a biogáz normál üzemben
várhatóan alkalmanként fordul elõ, így külö-
nösen
a) a lefúvató, mintavevõ, lefejtõ és víztelenítõ
helyek körüli 3 méter sugarú gömb alakú tér,
b) a terepszinten vagy terepszint felett, sza-
badtéren elhelyezett szivattyú körüli 1 méter
sugarú gömb alakú tér,
c) az aknában elhelyezett szivattyú, vagy
szerelvény és karimás kötés esetén az akna
belseje,
Nem értek egyet a szabályozással,
nem logikus, nem szakmai, nem
szolgálja a biztonságot, sõt bizonyos
esetekben az ellen mutat, és nem
szolgálja a gazdaságosságot sem.
d) a helyiségben elhelyezett szivattyú esetén a
szivattyú körüli 3 méter sugarú gömb alakú tér.”
E jogszabályi pont értelmezésénél ismét hív-
juk segítségül az ATEX és szabvány szerinti
értelmezést:
„Zóna 1 (ATEX szerint)
Az a munkatér, ahol normál üzemi körülmé-
nyek között az éghetõ gázok, gõzök vagy
ködök (aerosolok) levegõvel alkotott keveré-
kébõl álló robbanóképes légtér fordulhat
elõ.”
„Zóna 1 (szabvány szerint)
Az a hely, ahol normál üzemi körülmények
között éghetõ gázok vagy gõzök levegõvel
alkotott keverékébõl álló robbanóképes közeg
ritkán elõfordul.”
A rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében a
rendelet alkotója szintén csak biogázt definiál
a biogáz + levegõ keverékével szemben, de
ezt már kezdjük megszokni. Spongyát rá,
legalább következetes, mi tudjuk, hogy nem
így van.
Zóna 1 robbanásveszélyes térfogatba kell
sorolni a lefúvató, a mintavevõ, lefejtõ és
víztelenítõ helyeket. Amennyiben a jogsza-
bály alkotója mind a négy esetben arra gon-
dol, hogy ezeken a helyeken közvetlenül, így
1
3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet
a megújuló energiaforrásokat
– biogázt, bioetanolt, biodízelt
– hasznosító létesítmények
tûzvédelmének mûszaki
követelményei.
2
3
Azt, hogy a fermentációs
medencék fölötti légtérbe
csak igen ritkán kerülhet
levegõ, nem nevezhetjük
folyamatos vagy hosszú
ideig tartó elõfordulásnak.
vagy úgy gáz-halmazállapotú biogáz lép ki a
zárt, túlnyomás alatt lévõ technológiai rend-
szerbõl, akkor rendben van. Folyadék fázisú
mintavételezésnél, lefejtésnél azonban ez
teljesen elfogadhatatlan. Tegyük fel a kérdést,
hogy miért?
Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet 9. §-a
szerint robbanásveszélyes osztályba tartozik:
„a) az az anyag, amely a kémiai biztonság-
ról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan
tûzveszélyes, tûzveszélyes, kismértékben tûz-
veszélyes anyag és keverék,
b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri
lobbanáspontja 21 °C alatt van vagy nyílt téri
lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi
hõmérséklete nagyobb, mint a nyílt téri lob-
banáspont 20 °C-kal csökkentett értéke,
c) az éghetõ gáz, gõz, köd,
d) az a por, amely a levegõvel robbanásve-
szélyes keveréket képez és
e) az e rendelet hatálybalépése elõtt „A”
vagy „B” tûzveszélyességi osztályba sorolt
anyag.”
A kb. 80 tf%-ban vizet és a kb. 20 tf%-ban
szerves anyagot tartalmazó folyadék nem
csupán a józan ész, hanem az OTSZ elõírá-
sai szerint sem robbanásveszélyes, sõt, még
tûzveszélyes osztályba sem sorolható. Ez a
folyadék robbanásveszélyességi szempontból
„nem veszélyesnek” minõsül.
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
7
 robbanásvédelem ezt láttam hírek méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján
Biogázüzem tûzvédelmének mûszaki követelményei
4 egyformával még nem sikerült találkoznom.
A biogázt alkotó szén-dioxid nem rob-
banásveszélyes gáz, kijutva lefelé, míg a
metángáz robbanásveszélyes és kijutva határo-
zottan felfelé törekszik.
(Érdekes kísérlet lehet mintát venni a fermen-
tációs folyadékból – elég 1-2 liter –, azt üze-
men kívüli területen megpróbálni meggyújta-
ni. Videófelvétel készítése megengedett. Ha
volna ott egy kis fából vagy papírból rakott
tûz, akkor megpróbálni a folyadék rálocsolá-
sával azt eloltani. Higgyék el, sikerülni fog.)
Számításon alapul
a szabályozás?
A biogázüzemekre vonatkozó rendelet 1-es
robbanásveszélyességi zónába sorolja a tech-
nológiai helyek körüli 3 méter sugarú gömb
alakú teret. Ez nálam visz mindent! Hogy
miért? Elemezzük ki logikusan. A biogáz
metángázból és szén-dioxid-gázból álló keve-
rék, vagyis ha szabad téren a zóna alakját kell
modellezni, akkor ismernünk kell a robbanás-
veszélyes anyag relatív sûrûségét. A szén-
dioxid-gáz inert gáz, így nem robbanásveszé-
8 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.
lyes, de a rend kedvéért számoljuk ki a relatív
sûrûségeket: drMetán = MMetán/MLevegõ, drMetán
= 16/29 = 0,55, vagyis a metángáz kön�-
nyebb a levegõnél, fele olyan sûrû, így a
szabadba kerülve úgy áramlik fölfelé, mint a
vízgõz a fazékból fõzés közben.
drSzén-dioxid = MSzén-dioxid/MLevegõ, drSzén-dioxid =
44/29 = 1,52, vagyis a szén-dioxid nehe-
zebb a levegõnél, így zárt rendszerbõl kikerül-
ve azonnal a föld felé áramlik (borospincék
esete). A biogázt alkotó szén-dioxid nem
robbanásveszélyes gáz, kijutva lefelé, míg a
metángáz robbanásveszélyes és kijutva hatá-
rozottan felfelé törekszik, így a szabad tereken
a szélsebességet is figyelembe véve csúcsára
állított kúppal modellezhetjük a robbanásve-
szélyes térfogatokat. (A metángáz nem fog
lefelé menni, csak akkor, ha valamilyen mód-
szerrel lefelé kényszerítjük.)
Nézzük a 3 méteres távolságot. A robba-
násveszélyes térfogatokat számítással kell
meghatározni. E térfogat alapvetõen függ az
adott technológia paramétereitõl, így például
a nyomástól. Tegyük fel, hogy a rendelet
alkotója valóban kiszámította egy adott tech-
nológiára a robbanásveszélyes térfogat nagy-
ságát, és kerekítve ekkora távolság jött ki. Elég
sok technológiát láttam már életemben, de két
Nézzük a lefúvató szelepeket. E szelepek
robbanásveszélyes zónáinak térbeni kiterje-
dése mindig egyforma? Akkor is 3 méter, ha a
szelepek nyitónyomása 1 barg, 10 barg vagy
éppen 100 barg? Nyilván nem. A rendelet
alkotója valószínûleg nem látott még olyan
biztonsági lefúvató szelepet, amely 20 bar
túlnyomáson megszólal. Ilyen nyomásoknál a
nyitás után a kiáramló gáz akár 10 méteres
távolságban is eltávolodik (felfelé) a szeleptõl,
és mivel ebben a térfogatban csak expanzió
van, a robbanásveszélyes gáz levegõhöz
viszonyított térfogata 100 tf%.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy sem a
robbanásveszélyes térfogat alakja sem pedig
kiterjedése nem megfelelõ, szakmaisága meg-
kérdõjelezhetõ.
Az egyedi számítás
célravezetõbb?
Elérkeztünk a szabályozás legszebb részéhez,
amely szerint zóna 1 robbanásveszélyes tér-
fogatba kell sorolni: „b) a terepszinten vagy
terepszint felett, szabadtéren elhelyezett szi-
vattyú körüli 1 méter sugarú gömb alakú
tér…”.
Mit szállít a szivattyú? Folyadékot, méghoz-
zá olyan folyadékot, amely nem robbanásve-
szélyes, de még tûzveszélyes sem. Akkor
miért kell a szivattyúkat és környezetüket
robbanásveszélyes térfogatba sorolni? Ez már
teljesen érthetetlen, nélkülöz minden logikát.
Azonban ilyen gyorsan nem szoktam feladni,
így utánajártam, hogy a biogázrendszerek
tervezése során egységnyi folyadékból egy-
ségnyi idõ alatt mennyi biogáz keletkezik ide-
ális körülmények között. A következõ számí-
tásban meghatározásra kerül egy feltételezett
szivattyú karbantartásakor felszabaduló
metángáz tömegárama.
Kiindulási adatok:
Fermentortérfogat: 17 000 m3
Fermentortérfogatból keletkezett
biogáz térfogata: 20 000 m3/nap
Szivattyúban karbantartáskor lévõ
folyadék mennyisége: 100 dm3
Karbantartáskor a környezet
hõmérséklete: t=40 ºC
Robbanásveszélyes anyag: metángáz
Metángáz relatív sûrûsége: dr=0,55
 vezérléstechnika eszközeink
Metángáz moláris tömege: M=16 kg/kmol
Kibocsátás halmazállapota: gáz
Metángáz robbanási határértéke
tömegszázalékban:
ARHm Metángáz = 0,029 kg/m3
Kiáramlás helye: szabad tér
Szellõzést akadályozó tényezõ
(a szivattyú sarokban van elhelyezve):
f=2
Mértékadó szél sebessége
a talaj közelében: Vszél = 0,15 m/s
A légcserék száma: C = 0,01 1/s
Szellõzés üzembiztonsága: jó
Elsõrendû fokozatú kibocsátás
biztonsági tényezõje: k = 0,25
Egy köbméter folyadékból egy nap alatt
(V = 20 000/17 000) V =
1,18 m3/nap biogáz keletkezik.
Egy köbméter folyadékból egy
másodperc alatt V = 1,18/(24 x 3600)
V = 1,37 x 10–5 m3/s biogáz keletkezik.
E mennyiségû biogáz 60 tf%-a
metán, ezért
VMetán = 1,37 x 10–5 x 0,6
VMetán = 8,2 x 10–6 m3/s metángáz keletkezik
egy köbméter folyadékból.
Meg kell határozni, hogy ez a mennyiség
mekkora moláris térfogatot jelent. A robba-
násvédelemben a mértékadó hõmérséklet
t = 20 ºC = 293 K, ezért Avogadro törvénye
szerint a metángáz moláris térfogata 24, így az
egy köbméter folyadékból keletkezett metán
mennyisége/mólszáma:
V = 8,2 x 10–6/24
V = 3,42 x 10–7 kmol/s, vagyis ennyi metán-
gáz keletkezik egy köbméter folyadékból.
Az idõegység alatt felszabaduló anyagáramot
át kell számítani tömegárammá, vagyis
dG/dt = 3,42 x 10–7/16
dG/dt = 2,14 x 10–8 kg/s
tömegáramú metángáz szabadul
fel 1 m3 térfogatú folyadékból.
Tételezzük fel, hogy karbantartáskor a szivat�-
tyúban lévõ folyadék azonnal kiáramlik, és az
abban felszabaduló metángáz egy ponton
szabadul fel. Ekkor a kiáramlott metángáz
tömegárama
dG/dt = 2,14 x 10–8/10
dG/dt = 2,14 x 10–9 kg/s tömegáramú metán-
gáz szabadul fel 100 liter térfogatú folyadék-
ból. E felszabaduló tömegáramnak kell a tér-
fogatáramát meghatározni, így
dV/dt = dG/dt x T/(k x ARHm x 293)
dV/dt = 2,14 x 10–9 x 313/
(0,25 x 0,029 x 293)
dV/dt = 3,15 x 10–7 m3/s
a felszabaduló robbanásveszélyes metán-
gáz+ levegõ keverék térfogata annak karban-
tartása során. Ennek megfelelõen a robbanás-
veszélyes térfogat nagysága
Vz = f x Vk
Vz = f x dV/dt/C
Vz = 2 x 3,15 x 10–7/0,01
Vz = 6,3 x 10–5 m3 a robbanásveszélyes tér-
fogat nagysága.
Az MSZ EN 60079-10-1 szabvány alapján,
ha Vz = 6,3 x 10–5 m3 < 0,1 m3, akkor a
szellõzés fokozata erõs. A szabvány táblázatát
figyelembe véve (MSZ EN 60079-10-1 D1.
táblázat): a szivattyú karbantartásának környe-
zetében nem kell robbanásveszéllyel számolni!
Modellezni kell?
A másik érdekes kérdés ismét a robbanásve-
szélyes térfogat alakja és kiterjedése. Az alak-
 robbanásvédelem ezt láttam hírek méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján

Biogázüzem tûzvédelmének mûszaki követelményei

Vz = 4 x r3 x π/3
Vz = 4 x1 x π/3
Vz = 4,2 m3

Kettős
Ugyanez a szivattyú a földön kerül kialakítás-
ra, itt a robbanásveszélyes térfogat, ha a
szabvány elõírásait követjük és azt, hogy a

szabályozás?
robbanásveszélyes térfogat a földbe nem ter-
jed, akkor egy félgömbbel modellezzük, így
Vz = 4 x r3 x π/(3x2)
Vz = 4 x 1 x π/6
Vz = 2,1 m3
Van azonban még egy mondat, amivel feltétlenül foglalkozni kell:
„6. § (4) Ha a létesítés során az (1)–(3) bekezdésben meghatározottól Márpedig a két robbanásveszélyes térfogat-
eltérõ típusú és kiterjedésû zónabesorolást kívánnak kialakítani, azt csak nak meg kell egyeznie (ha az egyéb paramé-
a vonatkozó szabványokban foglaltak szerint vagy azzal egyenértékû
mûszaki megoldásnak megfelelõen lehet végrehajtani. Ennek igazolására terek mindenben egyformák). Ez akkor lehet-
a tervezõ által elkészített, a robbanásveszélyességi zónák besorolását séges, ha a földön álló szivattyú körüli fél-
tartalmazó dokumentáció szolgál.” gömb térfogatának nagysága Vz = 4,2 m3.
Ebbõl kiszámíthatjuk a félgömb sugarát, ami
1. Mivel a szabályozás nem szolgálja a biztonságot, ezért r = (3 x Vz /(2 x π))1/3
mindenképpen csak ez az egy lehetséges út kínálkozik. r = (3 x 4,2/(2 x π))1/3
r = 1,26 m
2. Attól, hogy a 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet szabályozza a zónákat, attól még a
3/2003. (III. 11.) FMM–ESzCsM rendelet elõírásait is be kell tartani, vagyis min-
denképpen el kell készíteni a robbanásvédelmi dokumentációt és azon belül a A földön lévõ szivattyú körüli félgömb sugara
robbanásbiztonság-technikai zónaszámítást és zónatérképet. nagyobb, mint a magasan szabadon álló szi-
vattyúé. Egy fal mellett, földön elhelyezett
3. A szabályozás azt sugallja, mintha a biogázrendeletben elõírtak alkalmazása
esetén nem kellene elkészíteni a zónaszámítást és zónatérképet. Márpedig azt
szivattyú esetében a terjedési modellt egy
mindenképpen el kell készíteni, hiszen a 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet is ugyanúgy, negyed gömbbel, míg egy, a sarokban elhelye-
mint a 3/2003. (III. 11.) FMM–ESzCsM rendelet is azonos súlyú jogszabály, zett szivattyú körüli robbanásveszélyes térfo-
mellérendelt viszonyban vannak egymással, így az egyik rendelet elõírásai nem gatot egy nyolcad gömbbel modellezhetünk.
írják és nem is írhatják felül a másik rendelet rendelkezéseit. Ugyanolyan körülményeket figyelembe véve a
Összefoglalva tehát nem értek egyet a szabályozással, nem logikus, szivattyú körüli robbanásveszélyes térfogatot
nem szakmai, nem szolgálja a biztonságot, sõt bizonyos esetekben az ellen modellezõ forgástest sugara annál nagyobb
mutat, és nem szolgálja a gazdaságosságot sem. Az indokolatlanul alkalmazott lesz, minél több a robbanásveszélyes gáz ter-
robbanásveszélyes térfogatok esetén az oda beépített berendezések felára a jedését akadályozó tényezõvel találkozunk.
nem robbanásbiztos kivitelû berendezésekhez viszonyítva akár 5-8-szoros is
lehet a beruházási szakaszban, és bizony a több évtizedes üzemeltetés költség-
szintje is hasonlóan erõforrásigényes. A korábban megállapítottak és a számítás
Egyszerûbb lett volna a szabályozásban egy mondattal lerendezni, hogy a alapján kijelenthetõ, hogy a szabályozás rob-
robbanásveszélyes zónákat az érvényben lévõ jogszabályok és szabványok banásveszélyes térfogatokra elõírt rendelke-
alapján az adott technológiának megfelelõen kell egyedileg meghatározni. zései nem szakmai alapúak, nem logikus és
Ezt az is alátámasztja, hogy beruházási szakaszban a robbanásvédelmet a
munkavédelmi törvény és ezen keresztül annak végrehajtási rendelete
nem szolgálja a biztonságot sem. Ez utóbbi
szabályozza, így a kettõs szabályozás teljesen felesleges. azért jelenthetõ ki, mert vannak olyan esetek,
Bátorítok mindenkit, hogy a szabályozás elõírásai helyett a robbanásbizton- ahol valóban kialakulnak robbanásveszélyes
ság-technika alapvetõ szabályozását alkalmazva a technológiának megfelelõen, zónák, de azok alakja eltérõ a szabályozásban
megfelelõ jogosultsággal és tapasztalattal rendelkezõ szakemberek bevonásával
elõírtaktól, és kiterjedése akár sokszorosan is
készítse vagy készíttesse el a zónaszámítást és zónatérképet, mert csak ez a
megoldás szolgálja a biztonságot és a költséghatékonyságot. Bízom benne, meghaladhatja a rendeletben elõírt értékeket.
hogy a rendelet ebben a formában nem éri meg a 15. születésnapját! Márpedig a biztonság rovására nem hozha-
tunk rendelkezéseket, e szabályzat pedig pont
ezt teszi. Ez megengedhetetlen!
jával már nem kívánok foglalkozni, viszont a Azt tudjuk, hogy a robbanásveszélyes térfogat A szabályozás zónákra vonatkozó további
kiterjedésével igen. Azt írja elõ a szabályozás, egyenlõ a számított Vz térfogattal. Vegyünk elõírásait mélységében már nem boncolga-
hogy a szivattyú körüli 1 méter sugarú gömb egy olyan szivattyút, amely 1,5 méter maga- tom, az eddig leírtak alapján azt rábízom az
alakú tér. san helyezkedik el. Ebben az esetben olvasóra.

10 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

 ezt láttam hírek méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika PR

Biztonságos és hatékony energiaelosztás

SENTRON 3VA kompakt megszakító a Siemenstől

Napjainkban az energetikai szektor folyamatosan változik, hiszen
a globális trendek kihívásai mellett az üzembiztonság, illetve
a költség- és energiahatékonyság elvárásainak is meg kell felelnie.
Legyen szó akár ipari környezetrôl, akár épü- bízható, biztonságos mûködést és védelmet
letekrôl, egy feszültségkimaradás megannyi nyújt. Mindezek mellett a felhasználók a ter-
következménnyel járhat. A lehetséges károk mék teljes életciklusa során támogatásban
és balesetek elkerülése érdekében olyan részesülnek, hiszen a Siemens komplex szoft-
megoldásokra van szükség, amelyek képesek vermegoldásai nagyban megkönnyítik a mér-
az üzembiztos mûködés ellátására. A Siemens nöki munkát egészen a kezdeti elôkészítési
átfogó portfóliójával, támogató eszközeivel fázistól a tervezésen és megvalósításon át a
megfelelô választ nyújt az infrastruktúra és az mindennapi mûködés biztosításáig.
ipari vállalatok számára ezekre a kihívásokra. A megszakító megbízható és transzparens
A kínálat egyik fontos eleme a moduláris, mûködését a rendszerhez választható szab-
variálható SENTRON 3VA kompakt meg- ványos kommunikációs interfészek, sokrétû
szakítórendszer, amely a kisfeszültségû ener- állapotjelzések és a védelembe integrált
giaelosztás meghatározó termékeként meg- mérési funkció biztosítja. Az állapotjelzések
A SENTRON 3VA kompakt
megszakítórendszer, megbízható,
biztonságos mûködést és védelmet nyújt.
információt adnak a leágazás üzemállapotá-
ról és a védelmi kioldás okáról is, így a fel-
használó pontos tájékoztatást kap a felmerült
hibáról. A megszakító alkalmas az üzemálla-
pot monitorozására is, így lehetséges a várha-
tó meghibásodást elôre jelezni, ezáltal a
megelôzô karbantartás is tervezhetô, ami az
üzem leállási idejét csökkenti.
A megszakítón található QR-kód segítségé-
vel minden mûszaki információ azonnal
elérhetô a készülékkel kapcsolatban.
Tervezett karbantartások idején vagy
védelmi kioldásokat követôen a megszakító
kézi tesztere segítségével ellenôrizhetô, hogy
a készülék üzemszerûen képes-e ellátni a
funkcióját.
A fenntartható és energiatakarékos mûköd-
tetés napjainkban az egyik legnagyobb kihí-
vás, amellyel a létesítményüzemeltetôk szem-
besülnek. Az energiaelosztásban világszerte
vezetô pozíciót betöltô szállítóként a Siemens
hozzájárul a felelôs és fenntartható elektro-
mos energiaelosztás megvalósításához. Széles
körû portfóliójával elérhetôvé teszi az intelli-
gens energiaelosztó hálózatok kialakítását, és
megteremti az energiahatékonyság alapját.
Legyen szó ipari alkalmazásokról, infrastruk-
túráról vagy épületekrôl, a SENTRON csa-
lád biztosítja a megfelelô készülékeket. (x)

www.siemens.hu/kif

2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

11
 hírek, újdonságok, továb
Új, kiegészítő nélkül, önmagában is falra és
mennyezetre is szerelhető irányfénylámpatest
A Schrack idei elsõ újdonsága a K4 univerzális irányfénylámpatest, amely minden kiegészítõ nélkül
egyaránt mennyezetre és falra is szerelhetõ. A K4 lámpa házának rögzítése után a piktogram tartó
plexilap helyzete beállítható a felszerelés módja szerint. A K4 lámpa a piktogramkészletet is tartalmaz-
za, amely ragasztás nélkül a plexibe helyezhetõ. Természetesen a jelenlegi trendeknek megfelelõen a
K4 LED-es élvilágító letisztult dizájnjának és az átlátszó plexilapjának köszönhetõen minden felhasz-
nálási helyre ideális. A Schrack másik, piacvezetõ újdonsága a termékeket egyedülálló módon, 3D-ben
bemutató alkalmazása. Így szinte megfoghatjuk, megforgathatjuk, minden irányból megtekinthetjük a
termékeket. Az elsõ 3D-ben is bemutatott termékük a K4 lámpatest, melyet a QR-kód leolvasásával
nézhetünk meg. Keresse a TOP 3D QR-kódot a Schrack weboldalán, nyomtatott anyagain.

Továbbfejlesztett RF redőnyvezérlő az
ELKO EP iNELS RF Control rendszerében
Az iNELS RF Control rádiófrekvenciás rendszer RFJA redõnyvezérlõ egységeinek új tagja az
RFJA-32B, melyhez a két irány kézi mozgatásához hagyományos külsõ nyomógombok is beköthetõk
közvetlenül a vezérlõ sorkapcsaiba. Egyébként megtartotta a régebbi típus jó tulajdonságait, többek
között a több rádiós vezérlõvel, távirányítóval (adócsatornával) történõ vezérlés lehetõségét, valamint
az idõzíthetõséget is.
Az egység a régi RFIO protokoll mellett képes fogadni az új RFIO2 protokollos RF érzékelõk jeleit
is. Kihasználható az RFIO2 egyik fontos tulajdonsága, hogy jelismétlõként is funkcionálhat az eredeti
funkció megtartása mellett, így távolabbi RF egységek felé biztosítható a megfelelõ kommunikáció.

SATEL ABAX2 vezeték nélküli rendszer
Napjainkra egyre növekvõ népszerûségnek örvendenek a gyorsan és tisztán felsze-
relhetõ rádiós behatolásjelzõ rendszerek. Az ilyen jellegû termékek iránti fokozódó
keresletre válaszolva a lengyelországi SATEL piacra dobta a már létezõ rádiós
rendszerének továbbfejlesztett ABAX2 változatát.
A rendszer legfontosabb ismérve a 868 MHz-es frekvenciasávban történõ
AES128 kódolással védett kétirányú rádiós kommunikáció, melynek segítségével
nemcsak az érzékelõk küldik el jelzéseiket a rádiós vezérlõnek, hanem ennek segítsé-
gével azok paramétereinek beállításai is megváltoztatható. A rendszer azonban nem
kizárólag illetéktelen behatolás jelzésére szolgáló érzékelõket, hanem az otthoni
elektromos eszközök manuális vagy automatikus távoli vezeték nélküli vezérlésre
alkalmas vezérlõmodulokat, hõmérséklet-érzékelõt és alkonyérzékelõt is tartalmaz.
Ezek segítségével kényelmesebbé és energiahatékonyabbá tehetjük otthonunkat.
150 éve született Kandó Kálmán
1869. július 8-án született Kandó Kálmán, a magyar mûsza-
ki élet egyik ikonja, a vasútvillamosítás úttörõje. Az Óbudai
Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara jubileumi
rendezvények sorával készül a kar névadója születésének
150. évfordulójának méltó megünneplésére. Emellett a
Kandó mint felsõoktatási intézmény az 50. és mint oktatási
intézmény a 120. évfordulóját ünnepli. A júliusban kezdõdõ
ünnepi programsorozat során számos különleges esemény-
re sor kerül, lesznek konferenciák, nyári egyetem, tanulmá-
nyi versenyek, emlékkiállítás, emlékfutás, emléktúra és
koszorúzások, mind-mind Kandó Kálmán születésének év-
fordulója apropóján.

14 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

ábbképzések
TGE ívelt biztonsági üvegajtós
fém elosztószekrény
A TRACON a TGE ívelt biztonsági üvegajtós fém elosztószekrénnyel bõvítette a
kínálatát. Az elosztószekrény megjelenése nagyon elegáns, a mûszaki elrendezés,
szerelhetõség mellett ergonómiailag is kiváló. A szekrények hét különbözõ méretben
kaphatók, szélességük és mélységük azonos, csak magasságuk változik a modulszám
függvényében. Védettségük IP54, az ajtó 130 fokban nyitható. Szimmetrikus elrende-
zésûek, moduláris, DIN-sínnel szereltek.
Egy sorban 24 modul helyezhetõ el. Az alsó és felsõ modul magassága 200 mm, a
közbensõ modulok magassága 150 mm. Kiegészítõként 150 mm és 200 mm magas
szerelõlap és teli takarólap kapható a szekrényekhez, ezáltal a nagyobb – nem modu-
láris – betápláló és egyéb készülékek részére a kívánt helyigény biztosítható, így az alsó
vagy felsõ betáplálás tetszõlegesen megválasztható. Négy tartozék rögzítõfüllel falra
szerelhetõ, vagy kiegészítõ alapkeretre állítva padlóra helyezhetõ. A kábelek egyszerû bevezetéséhez fésûs kábelbevezetõ áll rendelkezésre.
Kiegészítõként szigetelt földelõsín, illetve kulcsos biztonsági zár is rendelhetõ. Az új TGE elosztócsaláddal a TRACON kínálatában lévõ elosztók
4-tõl 264 modulszélességig állnak rendelkezésre.

Új helyre költözött a Daniella Villamosság soproni szaküzlete

2019 júniusától új helyen, de változatlan minõséggel várja kedves vásárlóit, partnereit a Daniella Villamosság Sopronban. A bolt új címe és elér-
hetõségei: 9400 Sopron, Határdomb utca 2., sopron@daniella.hu. Nyitvatartás: hétfõtõl péntekig 7:00–16:00, szombaton és vasárnap zárva.

Sonel professzionális érintésvédelmi műszer

A Sonel cég legújabb MPI-540 érintésvédelmi mûszere sokkal több mint egy többfunkciós
mûszer. A piacon található legnagyobb 7”-os érintõképernyõs mûszer. A földeléssel és érintés-
védelemmel kapcsolatos összes mérés egyben. Gyors hurokimpedancia-mérés az RCD mûköd-
tetése nélkül, autoteszt – automatikus mérési sorozat végrehajtása – a mérések egyszerûsítésére.
A hálózati paraméterek valós idejû megjelenítése: a mért objektum azonnali kiértékelése, a
paraméterek EN 61000-4-30 szabvány class S szerinti mérése, energiakalkulátor: a lehetséges
megtakarítások gyors kiértékelése. A készülék kiemelkedõ tulajdonságai közé tartozik a többszintû
kommunikációs interfész és a külsõ szoftverrel történõ együttmûködés. Az adatok könnyen
áttölthetõk PC-re a cserélhetõ SD-memóriakártyáról vagy az USB-porton keresztül, illetve veze-
ték nélküli kommunikációval. A magyar nyelvû Sonel Reports Plus program segítségével a
mérési adatokból mérési jegyzõkönyv készíthetõ. A mérési eredmények egyszerû letöltéséhez és
kinyomtatásához az ingyenes Sonel Reader program használható. A szintén ingyenes Sonel
Analysis program pedig a mérési adatok kiolvasásához és analizálásához alkalmazható.

2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

15
 méréstechnika
író: Rahne Eric, okl. villamosmérnök
Napcellás rendszerek termográfiai állapotfelmérése III.
Mérési nehézségek
megoldási javaslato
Amilyen széles lehetõségek nyílnak a szigetüzemû rendszerek vagy
fotovoltaikus erõmûvek állapotfelmérésében és karbantartásának
megszervezésében a termográfia lehetõleg rendszeres alkalmazásával,
olyan sok nehézség is adódik a mérések megvalósítása során.
Néhány jelentõsebb problémára térünk ki a cikkünkben,
egyben tanácsokat adva az adódó
mérési hibák mértékének minimalizálására.
16 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.
A környezeti hõsugárzás
reflexiójával kapcsolatos
problémák
A legnagyobb gond a mérési tárgyból, pon-
tosabban annak üvegfedésébõl, valamint a
szikrázó napsütésben végzett mérési idõszak-
ból adódik. Ha átgondoljuk a termográfiai
mérésekrõl korábban taglaltakat, már tudjuk,
hogy a mérni kívánt hõmérsékletek miatt
hosszúhullámú hõkamerát célszerû választa-
nunk. A mérendõ üvegfedésû felületek
emissziós tulajdonságai miatt megfelelõ
szûrõvel rendelkezõ, középhullámú hõka-
merák lennének az igaziak, ehhez azonban
túlságosan alacsonyak a mérendõ hõmérsék-
letek. A középhullámú fotondetektoros hõka-
merák ezenfelül igen költségesek is. Ezért a
villamos berendezések felméréséhez is alkal-
mas hosszúhullámú spektrális tartományú
bolométeres hõkamerákat szokás választani.
Természetesen tudva, hogy a megfigyelési
szög igen erõsen befolyásolja majd a mérési
eredményeinket.
A megfelelõ megfigyelési szög megtalálása
a napcellás rendszerek felmérése esetében
igen nehéz. Ugyanis az üveg hosszúhullámú
reflexiója akár 25%-ot is elérhet, így a napsü-
tés, az égbolt és még a mérést végzõ személy
testének hõsugárzása is számottevõ értékû,
látószögfüggõ zavaró sugárzásforrást alkot. A
látószögtõl függõ reflekció hatását jól illuszt-
rálja az 1. kép. Mérés közben nem szabad
tartósan leárnyékolni a mérni kívánt napcel-
lákat, ami állványos vagy emelõkosaras meg-
oldásoknál komoly problémát okozhat. A
 mérési bizonytalanság és a félreinterpretálha-
tó hõképek rögzítésének elkerülése érdeké-
ben tehát igen pontosan kell a megfigyelési
szöget megválasztanunk. Ehhez a mérés
közben elõforduló napsütésre is tekintettel
kell lennünk, amely az évszak és a napszak
függvényében magassági és oldalirányú szög-
ben is változik.
Mindezt figyelembe véve felmérhetõ,
hogy a hõkamera magassági pozicionálása
gálatot teljeskörûen elvégezni, minthogy fél
áron csak félig. Ugyanis a többi hiba felderíté-
sére is költségek merülnek föl, illetve az elvárt
termelés mégis csak elmarad a várakozástól,
ami szintén tetemes vesztesség okozója lehet.
A további általánosságok helyett azonban
inkább beszéljünk a méréstechnikai tényekrõl.
Elsõdleges szempont, hogy milyen területi
kiterjedésûek a tipikus hibajelenségek szoká-
sos hõhatásai? Egy cella sérülése, teljes kiesé-
se, így ellenálláskénti melegedése, méretének
geometriai felbontást. A jelenleg elfogadható
áron elérhetõ hõkamerák 640x480 képpontos
pixelfelbontását alapul véve, ez egy felvétellel
kb. 4x3=12 darab 1x1,6 m méretû modul
mérését teszi lehetõvé. Tekintettel arra, hogy
MW-méretû fotovoltaikus erõmûvek 4000
darabot meghaladó modulmennyiségbõl áll-
nak, ez geometriailag szorosan egymás mellett
elrendezett modulokat feltételezve több mint
400 hõkép készítését teszi szükségessé.
Amíg a fenti számítás minden hibatípus
100%-os felfedezésére irányul, addig egy

ek és
megfelelõ melegebb felülethez vezet. Egy
részleges letörés magával arányos méretû
melegedõ felületet eredményez, egy kötõdo-
boz érintkezõ, vagy bypass-dióda hibája pedig
a kötõdoboz méretének megfelelõ hõhatást
német cég egy helyszíni tanulmányában azt
igazolta, hogy 30% találati arány mellett már
cellánként 6x6 pixel is elegendõ. Ez tehát
körülbelül 24 mm ideális mérõfolt-követel-

atok
függvényében mely szolármodulok figyel-
hetõk meg éppen. Könnyen érthetõ, hogy
1,5–1,7 méter magasságban, kézben tartott
kamerával alig van esélyünk több modul
egymás fölé való összeállításával készült,
nagy modulasztalok felsõ moduljainak kor-
rekt megfigyelésére. A 8. képen látható hely-
zetben tehát a felsõ modul megfigyelése ily
módon már lehetetlen. Nem csoda tehát,
hogy a hõkamera pozíciójának magassága
növelése érdekében a legkülönb módszerek
terjedtek el, beleértve fotovoltaikus rendsze-
rek drónos lerepülését is. A 2–3. képek
betekintést adnak a jelenlegi, földrõl történõ
bevizsgálásokról. A légi felvételekkel egy
korábbi cikkünkben már foglalkozunk.
A geometriai felbontással
kapcsolatos problémák
Nem alábecsülendõ további probléma a
termográfiai mérõeszköz geometriai felbon-
tásával függ össze. Nem igaz ugyanis, hogy a
többi termográfiai alkalmazáshoz képest elég
kisebb geometriai követelmény is, hogy minél
gazdaságosabb legyen a termográfia alkalma-
zása a szolárrendszerekben. Ehhez ugyanis
el kellene fogadnunk, hogy nem mindegyik
hibát, csak a nagy felületi kiterjedésû problé-
mát fogjuk észlelni. Ennek következtében
például észrevétlenek maradhatnak a cella-
szintû összekötõk és forraszpontok hibáira
utaló hõhatások. Akkor pedig joggal merül fel
a kérdés, hogy valóban gazdaságos a drága
bevizsgálás, ha nem terjed ki mindenre? Ha
költségesebb is, még mindig megéri egy vizs-
vált ki. A legkisebb területû hõhatásokkal egy ményt jelent, így 8 m távolságból csupán 3
cellakontaktus-összekötõ hibája, vagy egy cel- mrad geometriai felbontást. Azt azonban már
lán belüli helyi rövidzárlat jár. Abból kiindulva, az olvasóra bízom, hogy ugyan háromszoros
hogy a néhány milliméteres üveg fedõréteg hõkép mennyiség árán 100% találati aránnyal
merõleges és oldalirányú hõvezetéssel is ren- elvégezhetõ mérés helyet inkább egy „gazda-
delkezik, ezek a legkisebb területû hibák is ságos” felmérést választ 30% találati aránnyal.
legalább 25x25 mm felületi kiterjedésû hõha- Fõleg abból az aspektusból, hogy a szigorúbb
tással járnak. bevizsgálás nem szokta a kompromisszumos
A termográfiai mérési alapszabályok szerint felmérés költségeinek kétszeresét sem elérni.
a szükséges geometriai felbontás mindig a leg-
kisebb felületi kiterjedésû hiba méreteinek Légi felmérés
figyelembevételével határozandó meg. A fent nevezett mérések mennyisége és a
Esetünkben ez 8 mm méretû ideális mérõfol- látószöggel kapcsolatos nehézségek egyre
tot igényel, vagyis 8 m távolságból 1 mrad inkább a szolárrendszerek, elsõsorban a nagy
1. kép: Látószögfüggõ
(reflektált) hõhatásokat
tartalmazó kiértékelhetetlen
hõkép. (Forrás: HaWe
Engineering GmbH)
1
2. kép:
Szolármodulok
felmérése
mobilemelõvel.
(Forrás: HaWe
Engineering GmbH)
3. kép: Hosszú
teleszkóp alkalmazása
(Forrás: Photovoltaik
Aachen Andreas
Fladung)
2 3

2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

17
 méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika eszközeink szabványok zö

Napcellás rendszerek termográfiai állapotfelmérése III.

Mérési nehézségek és megoldási javaslatok

8. kép: megfigyelési
szög megválasztásának

határai
kiterjedésû, többhektáros fotovoltaikus erõmû-
vek légi felmérésére késztetnek.
Erre jó alkalom az egyre nagyobb teherbírá-
sú és könnyebben alkalmazható, akár automa-
tizálható küldetésû drónok megjelenése.
Természetesen eközben ne felejtsük el, hogy a
drónok alkalmazására szigorú elõírások, törvé-
nyi szabályozások vonatkoznak, amelyeken
felül további mûszaki és jogi kockázat is felme-
rülhet.
A küldetések szervezése során legyünk
tekintettel a drón tankolásának, illetve akku-
mulátorcseréjének idõtartamára, valamint az
adatok letöltése, memóriakártya-csere
idõszükségletére is. Ezen túl készüljünk föl
arra, hogy a korrekt termográfiai értékelés
kötõdik a megfelelõ napbesugárzáshoz is, ami
a naptári idõponttól függõen erõs idõkorláto-
kat jelenthet. A lenti példában csak 10 órától
15:30 óráig állt rendelkezésre a szükséges
besugárzás, amit tehát a küldetés közti idõszük-

4. kép: Naperõmû ághiba (sztringhiba) látványos

kimutatása panorámahõképpel. (forrás: HaWe Engineering GmbH)
5. kép: Modul üresjáratban lévõ belsõ ággal (kontaktushiba vagy rossz áthidaló dióda miatt).

18 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

ok zöld oldal robbanásvédelem ezt láttam hírek
8 9
ségletek levonásával éppen 8 darab félórás
repülést tett lehetõvé.
Szerencsés idõjárást és szolárrendszer üze-
meltetést feltételezve, a bevizsgálás menetrend-
jének és az egyes drónos küldetéseinek gondos
megszervezését követõen elvégzett adatfelvétel
után kerülhet sor az adatok kiértékelése.
6. kép:
Üresjáratban lévõ
modulsor (sztring).
7
9. kép:
Növény okozta letakarás miatt
melegedõ cella (>85 °C).
Hasznos, ha a hõképek mellé egyben vizuális
képeket tudunk rögzíteni, lehetõleg szinkroni-
zálva és talán GPS-koordinátákkal ellátva. A sok
egyforma modul és modulasztal esetében e
nélkül könnyen összekeverhetjük a mérési ada-
tok „földrajzi” helyeit, aminek köszönhetõen a
bevizsgálás pont a célzott karbantartást támoga-
tó jellegét veszítené el. Amennyiben nincs GPS-
koordináta rögzítési lehetõség, akkor ajánlatos
minden új sor elejére egy-egy egyértelmû, olyan
nagy méretû sorszámot vagy egyéb jelölést
kitenni, mely a sor azonosítását a hõképeken és
a látképeken egyaránt lehetõvé teszi. Ez lehet
akár egy matt festékes szám fényes fehér ala-
pon, vagy néhány alumíniumfóliás csíkból kira-
kott jel vagy római szám is.
Megfelelõ szoftverrel természetesen a hõképek
panorámaképpé való összeillesztése szinte
automatizáltan is megtörténhet. A hibaarányok
áttekintését és prezentálását ez természetesen
sokban segíti.
Ezzel cikksorozatunk végére értünk. A témában
közölt nyolc részben igyekeztünk betekintést
nyújtani a termográfia elképesztõ sokoldalúsá-
gába, elméleti és gyakorlati korlátaiba, a szerzõ
„Thermográfia – elmélet és gyakorlati mérés-
technika” címû, 650 oldal terjedelmû szakköny-
vébõl merítve.
7. kép:
Napelemmodul jégverés okozta
súlyos károsodással.
Áttekintő táblázat
A feltüntetett adatok a gyártók, illetve
forgalmazók által kitöltött
adatlapon alapulnak. Valódiságukért
az adatközlõ viseli a felelõsséget.

Gyártó AMIKO Dahua Technology GeoVision Hikvision Mile

Forgalmazó Edictum Kft. Dahua Technology GeoVision Hungária Kft. RIEL Elektronikai Kft. LDS
hivatalos disztribútorai

Euro Tech Corporation Kft..

Típus B25M500 POE IPC-HFW4431E-SE GV ABL4701 DS-2CD2T43G0-I8 (2,8 mm) MS-C

Származási hely Kína Kína Tajvan Kína Kína

Felbontás/szenzorméret 5 Mpx, 2560x1440 px, 1/2,9 4 Mpx, 1/3" CMOS 4 Mpx, 1/3" CMOS 4 Mpx, 2688x1520 px 5 Mp
SONY lencse, CMOS Sensor @30 fps, 1/3" 1/2,8

Optika 3,6 mm 3,6 mm, F1.6 4,0 mm, F1.8, 1/3" 2,8 mm, F1.6 4 mm

Fényérzékenység 0,01 lux 0,06 lux, F1.6 min. 0,02 lux 0,01 lux színe
feket

Látószög 70° H: 83°, V: 45° ~78° 103°/58° 75°

Támogatott tömörítések H.264, H.264+, H.265, H.265+, H.265+/H.265/H.264+/H.264 H.265, H.264, MJPEG H.264, H.264+, H.265, H.265+, H.26
(alapértelmezett bitsebesség 25 fps-en) JPEG, AVI, MJPEG MJPEG

IR típus/hatótávolság Smart IR / 25 m Adaptív / 40 m 1 db nagy teljesítményû EXIR / 80m Sma

intelligens IR LED / 30 m

WDR 80 dB2 120 dB 72 dB 120 dB 120 d

Képzajcsökkentés 3D DNR 3D DNR 3D DNR igen igen

Folyosó üzemmód igen igen igen igen igen

Audiotámogatás nem nem nem nem nem

SD-kártyafoglalat igen igen nem igen igen,

Videoanalitika nem igen nem igen igen

Mobilapplikáció/PC applikáció igen igen/igen igen igen igen

Környezeti ellenállóság (IP/IK) IP66 IP67 IP66 IP67 IP67

Mûködési hõmérséklet-tartomány –20…+60 °C –30…+60 °C –30…+60 °C –30…+60 °C –40…

Súly 0,5 kg 0,41 kg 0,25 kg 1,18 kg 0,765

Méret 186x75x71 mm 180x70x70mm 162,9x62,4x62,7 mm O105x299,7 mm O76x

Tápfeszültség (V) Ethernetrõl táplált (PoE, 48 V DC) DC12V, PoE (802.3af), <6W 12 V DC/PoE (IEEE802.3af) 12 DC/48 V DC PoE PoE
vagy DC 12 V ±10%, 950 mA

Ajánlott nettó listaár 24 990 Ft 42 501 Ft 37 488 Ft 47 850 Ft 85 99

Garancia 2 év 3 év 2 év 3 év 3 év

Megjegyzés PoE kivitel, egyszerû telepítés,
ONVIF protokoll, elérhetõ
mobilalkalmazáson keresztül,
videórögzítés felhõbe (cloud),
FTP elérés, SMTP, ingyenes
VMS szoftver, országos viszont-
eladói/telepítõi hálózat.
Analitika: vonalátlépés, területre
behatolás, el- és otthagyott tárgy,
arcérzékelés. Adatátvitel 800
m-ig. Disztribútorok: Cédrus,
DSC, Global DS, Novosec,
Agenda Age, Ramiris.
Telepítése könnyíthetõ Ingyenes p2p felhõ, 802.1X RJ45
kötõdoboz jellegû konzol- titkosítás, mozgásérzékelés, vo- ingye
jával, valamint a PoE funkció nalátlépés, területre behatolás, mob
kihasználásával, ingyenes 32 arcészlelés, BLC/3D DNR/ROI/ be-,
csatornás VMS szoftver anali- HLC, mechanikus ICR, plugin- kame
tikákkal, teljes funkcionalitással. mentes webes felület. lõdör
lálás
 4-5 megapixeles, fix optikás

Milesight
IP-csőkamerák
Provision-ISR TechSon Uniview Videosec

LDSZ Kft. MASCO Kft. Power Kft. DSC Hungária Kft Euro Tech Corporation Kft.

m) MS-C5363-PB PR-I3250IP536 TCI EA1 C005 IH-2.8 IPC2224SR5-DPF40-B IPW-2125-40SA

Kína Izrael Kína Kína Kína

5 Mpx, 2592x1944, @20 fps, 2592x1944 px, 1/2,5" CMOS 5 Mpx, 2592x1944 px, @20 fps, 2592x1520 px, 1/3" 5,0 Mpx, 1/2,7"
1/2,8" CMOS 1/2,7" CMOS

4 mm, F1.6 3,6 mm fix 2,8 mm fix 4,0 mm, F2.0 4,0 mm F1.6

színes: 0,005 lux @F1.2, nappal 0,013 lux, 0,02 lux 0,03 lux (F2.0, AGC be) színes: starlight, 0,005 lux (F1.6,
fekete/fehér: 0 lux IR fénnyel éjjel 0,003 lux (F1.2, AGC be) AGC be) 0 lux bekapcsolt infrával

75° 84,5° 93° H: 78,9°, V: 39,6°, O: 97,1° H: 79,7°

5+, H.264+, H.265+ H.265, H.264, MJPEG (6 Mbps) H.264, H.265 Ultra 265, H.265, H.264, MJPEG Ultra 265, H.265, H.264, MJPEG

Smart IR LED (10 db) / 30 m 42 db hagyományos nagy teljesítményû IR LED / 50 m smart IR / 50 m 2 db Smart IR LED / 30 m
IR LED / 30 m

120 dB 120 dB 75 dB 120 dB Valós DOL-WDR, 120 dB

igen igen 3D DNR 2D/3D DNR 2D/3D DNR

igen nem nem igen igen (+/–90°)

nem igen nem nem igen

igen, max. 128 GB nem nem igen nem

igen (licenc kell) igen igen igen igen

igen igen igen/igen igen/igen igen/igen

IP67 IP66 IP67 IP67/IK10 IP67

–40…+60 °C –30…+50 °C –30…+60 °C –35…+60 °C –35…+60 °C

0,765 kg 0,635 kg 0,65 kg 1,0 kg 0,45 kg

O76x208 mm O87x219 mm 81x81x218 mm 253x86x71,7 mm 157,3x62,4x63 mm

PoE (IEEE802.3af) PoE/12 V DC 12 V DC/PoE 802.3af DC 12 V±25%, PoE 802.3af DC 12 V ±25%, PoE 802.3af, 6 W

85 990 Ft 35 800 Ft 46 688 Ft 34 107 Ft 38 320 Ft

3 év 2 év 3 év 3 év 3 év

RJ45 csatlakozó a kameraházon belül;
, vo- ingyenes 64 csatornás CMS/NVR és
lás, mobilapplikáció; videóanalitikák: terület
ROI/ be-, kilépés, javított mozgásérzékelés,
gin- kameraszabotázs, vonalátlépés,
lõdörgés, emberfelismerés és -szám-
lálás, tárgyfelügyelet.
Mechanikus ICR, analóg
szervizmonitor kimenet, ONVIF.
Videoanalitika: kameraszabotázs,
vonalátlépés, sterilterület, tárgy-
felügyelet, ember gyülekezés/
behatolás/számlálás, intelligens
keresés, arcérzékelés.
Nagy teljesítményû szórt fényû IR Starlight kamera
megvilágítóval. A videoanalitikai 250 m PoE kábelhossz
funkciók jelentõsen csökkentik a 5 MPixel 25 fps Intelligens
téves riasztások számát. tömörítéssel csak 16 GByte/nap
képminõség-kompromisszum
nékül
HTTPS és sRTP támogatás
Távoli rögzítõhöz csatlakoztatás
lehetõsége
Képanalitikai és hangalapú
riasztások, statisztikai esemény/
objektumszámlálás
 áttekintő alapján
író: Patak Tamás
(felbontás) és szolgáltatásokat biztosító alter-
natív megoldásokat kerestek. Így kapóra jött
számukra az akkoriban világhódító útjára
induló digitalizáció és szédületes léptékû
informatikai fejlõdés lehetõsége.
Az elsõ IP-kamerák analóg testvéreikhez
képest egy nagyságrenddel magasabb fel-
bontással rendelkeztek, azonban azoknál
jóval jelentõsebb áron. Az azóta eltelt idõben
ugyan az analóg megoldások meg tudták
tartani árelõnyüket, azonban a rés jelentõsen
lecsökkent az IP-kamerák és az informatikai

IP-alapú megfigyelõrendszerek és

IP-kamerák A Villanyszerelõk Lapja hasábjain az elmúlt években átfogó

cikksorozatban jártuk körbe a biztonságtechnikai rendszerek témakörét,
eszközök költségeinek egyre gyorsuló, expo-
nenciális zuhanása következtében. Az analóg
megfigyelõrendszerek terén szintén bekövet-
így az e havi áttekintõ táblázatunkat kísérõ cikkünkben csak kezett jelentõs technológiai fejlesztések elle-
a legfontosabb paraméterekrõl ejtünk szót. Akit mélyebben érdekel nére is mind a mai napig megfigyelhetõk a
a téma, azok lapozzák fel korábbi lapszámainkat vagy keressék meg hálózati kamerák és az azokkal megvalósított
a témában íródott cikkeinket a honlapunkon. rendszerek felbontásbeli elõnye.
Egy fontos dolgot még említsünk meg,
mégpedig az analóg és az IP-alapú megfi-
Az elektronikus vagyonvédelem legnép- A videómegfigyelõ-rendszerek területén két gyelõrendszerek alapvetõ mûködési elvében
szerûbb területét jelenleg a videómegfi- fontos technikai rendszer, mûködési mód lévõ különbséget. Míg az analóg kamerák
gyelõ-rendszerek jelentik. terjedt el. Elsõként a televíziózásból sarjadt tömörítetlen, folyamatos videojelet biztosíta-
Mára jelentõs és egyre fokozódó igény analógtechnológia vált elérhetõvé széles kör- nak az azt digitalizáló, és az így nyert adatokat
tapasztalható az ilyen megoldások iránt. ben, elõször fekete-fehér, majd késõbb színes tároló rögzítõegység számára, addig a hálóza-
Ennek egyik mozgatórugója a mindennapi változatban is. Mivel ezek a videójel-átvitel- ti rendszerek esetében már kameraoldalon
életünkben – a víz-, gáz- és áramszolgáltatá- ben hosszú idõn keresztül meghatározó PAL megtörténik a képi információ tömörítése,
sokhoz hasonlóan – természetessé váló szabvány keretei közé voltak szorítva, így a feldolgozása. A rögzítõ nagyon leegyszerûsít-
internetelérés, illetve annak mobilitása is. fejlesztõk különbözõ, jobb minõségû képet ve csak ezen információk letárolására, keze-
lésére szolgál.
A kameraoldalon bekövetkezõ ilyen irá-
nyú változás sok, az analóg kamerákban
elképzelhetetlen többletfunkció elérhetõsé-
gét biztosítja számunkra. Pl. felbontás szoft-
veres beállítása, multi-stream szolgáltatás
vagy akár a napjainkban egyre népszerûbb
videoanalitikai szolgáltatások.

Tulajdonságok
A bevezetõ után térjünk át az IP-kamerák
kiválasztásához fontos tulajdonságok ismerte-
tésére.
Elsõ helyen természetesen a kamera által
biztosítható maximális felbontás áll. Mint
korábban említettem talán ez az elsõdleges
mûszaki paraméter egy hálózati kamera meg-
ítélése során. A végletekig leegyszerûsítve
mondhatnánk azt is, hogy minél nagyobb,

22 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

annál jobb. Ám arra azért mindig figyelmet
kell szentelnünk, hogy rendszerben gondol-
kodjunk. Vagyis minden rendszer annyira
képes, amit a legszûkebb keresztmetszete
biztosítani képes. Tehát a rögzítõ által kezel-
hetõ, illetve a kamera által biztosítható fel-
bontásnak szinkronban kell lennie. sza az IP-kameránk által nyújtott képalkotással
A másik fontos szempont az egyre növekvõ
felbontású kép továbbítása által igényelt,
egyre növekvõ nagyságú adatmennyiség
(információ), vagy annak átviteléhez szüksé-
ges sávszélesség – és itt kerül képbe az eszkö-
zök által alkalmazott adattömörítési eljárás.
Ennek alkalmazása alapvetõen azt a célt
szolgálja, hogy az egyre nagyobb felbontású
képet minél kevesebb adat átvitelével lehes-
sen biztosítani. Ennek az adatnak két fontos
hozadéka van, függõen attól, hogy milyen
szemszögbõl tekintünk rá. Egyik, hogy a
kevesebb adat átviteléhez kisebb átviteli
sebesség is elegendõ, illetve az, hogy a keve-
sebb információtároláshoz kisebb kapacitású
tárolóegység, jellemzõen merevlemez is elég-
séges, vagy megfordítva: azonos kapacitás
mellett, hosszabb tárolási idõ biztosítására
nyílik lehetõségünk. Ez utóbbit azonban az
adatvédelmi szabályok szemszögébõl is illik
megfontolni.
• kisebb hibalehetõség,
• a csatlakoztatott eszközök – akár távolról
történõ – kezelése (lekapcsolás, újraindítás).
Képalkotás
Rövid összefoglalónk végén kanyarodjunk vis�-
kapcsolatos paraméterekhez. Ezek közül az
egyik a kamerában található, a valós képet a
képalkotó elemre leképezõ optika gyújtótávol-
sága vagy látószöge. Ez a kamera, s így az
általunk látható terület méretét meghatározó
jellemzõ. A szélesebb látószög nagyobb, míg a
kisebb pedig keskenyebb megfigyelt területet
jelent. Arra azonban vigyázni kell, hogy az
optika által biztosított gyújtótávolság ezzel for-
dított arányban áll. Vagyis minél kisebb ez az
érték, annál szélesebb a látómezõ.
A legtöbb gyártó a jellemzõen elõforduló
alkalmazási körülményekhez igazított látószög-
gel rendelkezõ fix, tehát nem állítható optikával
kínálja eszközeit. Egyszerû a helyzet, felszerel-
jük, beállítjuk a kamera irányát és kész, nincs
több tennivaló. Ha azonban nem találnánk
megfelelõ paraméterrel rendelkezõ kamerát,
akkor választhatunk a látószög bizonyos tarto-
mányon belül történõ kézi vagy motoros állítá-
sát biztosító, variofókuszos modellt is.
Éjjel is
Végül említsünk meg egy nagyon fontos, a
kamerák kiválasztásánál fontos szerepet játszó
képességet. Kameránk féllábú óriás, ha csak
nappali fény mellett képes számunkra a megfi-
gyelt területrõl értékelhetõ képet biztosítani. Mi
emberek is csak külsõ fényforrás segítségével
vagyunk képesek látni az éjszakai sötétben
– legyen az utcai közvilágítás vagy akár a teli-
hold fénye – és a kameráinknak is segítségre
van szüksége az ilyen körülmények közötti
mûködéshez. Külsõ fényforrás hiányában ez
jellemzõen a kamerába épített infra LED-ek
által biztosított, az emberi szem által nem érzé-
kelhetõ hullámhosszúságú fény. Ezek segítsé-
gével, bizonyos távolságon belül, akár teljes
sötétségben is képes a kameránk legalább
fekete-fehér, de megfelelõ minõségû kép bizto-
sítására.

Hang is van
Az eddigieken túl az IP-kamerák alkalmazása
mellett szólhat az a szempont is, ha a képi
információk továbbításán és rögzítésén kívül
tömörítés
Hosszú idõn keresztül a H.264 tömörítési mód volt a meghatározó, de az egyre csak
a hozzájuk tartozó hangarchiválásra is szük- növekvõ felbontások kikényszerítették ennek továbbfejlesztését. Így születettek meg a
H.264+, majd a H.265 (HEVC – High Efficiency Video Coding) eljárások. A H.264 és
ségünk van. Az analóg kameráknál a melléjük H.265 tömörítési eljárások hatásfoka közötti különbséget semmi sem írja le jobban, mint hogy az
felszerelt mikrofon által biztosított jeleket utóbbi kb. kétszer jobb hatásfokkal mûködik, mint elõdje. Vagyis dupla akkora felbontású kép
külön arra szolgáló jelvezeték rögzítõig tör- átvitelére képes a korábbi tömörítési módhoz hasonló nagyságú sávszélesség mellett. Ez egy
ténõ kiépítésével lehetett biztosítani, ami nagyobb méretû megfigyelõrendszer esetében igencsak lényeges szempont.
pluszkábel, pluszmunka.
Amennyiben beépített mikro-
fonnal vagy hangbemenettel ren-
delkezõ IP-kamerát alkalmazunk,
abban az esetben ez az információ
is – természetesen megfelelõ eljá-
rással kódolva – a kamera csatla-
koztatására egyébként is használt A legtöbb gyártó a jellemzõen
Ethernet kábel segítségével juttat- elõforduló alkalmazási körülményekhez
igazított látószöggel rendelkezõ fix,
ható el a másik végpontra.
tehát nem állítható optikával
És ha már a kábelnél tartunk. 1 kínálja eszközeit.
További anyag és munkabeli meg-
takarítást érhetünk el az ún. PoE
(Power over Ethernet) megtáplálás nyújtotta
lehetõségek kiaknázásával. Habár a legtöbb
hálózati kamera 12 V DC tápfeszültség segít-
ségével is mûködtethetõ, a kamera mûködé-
séhez szükséges tápfeszültségnek, az IEEE
802.3 szabvány által leírt hálózati kábelen
keresztül történõ továbbítása számos elõnyt Kameránk féllábú óriás, ha csak
nyújthat a számunkra: nappali fény mellett képes számunk-
• kevesebb kábel, kisebb költség, ra a megfigyelt területrõl értékelhetõ
• nincs fordított polaritással bekötött táp, képet biztosítani. 2

2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

23
 vezérléstechnika eszközeink szabványok zöld oldal robbanásvédelem ezt láttam hírek mér

író: Porempovics József, automatizálási mérnök-mérnöktanár

Világításszabályozás III.
Ahogy már szó volt róla, nem ilyen egyszerû a
dolog. Csak emlékeztetõül: a tipikus LED-
fényforrások kapacitív terhelésnek tekintendõk,
melyet, ha lehet fázishasításos módszerrel sza-
bályozni (jó, ha rá van írva a LED dobozára!),
akkor a dimmernek általá-
ban hátul vágó (oltás-
szög-vezérelt vagy lefutó

Átalakítási
élû) típusúnak kell lennie. A
triakos dimmerek elöl vágó-
ak, tehát nem ilyenek.
Mivel nem ritka, hogy ilyen
triakos dimmer már eleve
be van építve a lakásban, és

ötletek
csupán LED-re szeretnénk
cserélni a hagyományos
izzókat, dimmercsere nél-
kül, ezért egyes LED-
fényforrásgyártók készíte-
nek erre alkalmas fényfor-
rásokat is – igaz, nem mindig egyszerû rátalálni
a kereskedésekben. Tehát a megoldás, ahogy az
1. ábra is mutatja olyan LED-fényforrás válasz-

meglévő vezetékezéshez tása, amelyik használható a triakos szabályzóhoz

– a LED-re vonatkozó felfutó élû vezérlés
követelményét az ábra is jelzi a LED melletti
ikonnal. A csatlakoztatott LED-fényforrásoknak
A hagyományos vezetékezéssel szerelt világításvezérlések a fentieken kívül biztosítaniuk kell a „nulla” átve-
nagy része egyszerû egypólusú kapcsolóval, esetleg a több helyrõl zetését is, melynek alapfeltétele – ahogyan a
nulla nélküli dimmereknek is általában – egy
vezérléshez alternatív kapcsolókkal van szerelve. A LED-fényforrások minimumterhelés megléte a dimmer kimenetén.
elterjedésével lassan minden háztartásban lecserélésre kerülnek Ezt csupán egy-két LED-fényforrás bekötése
a forgalomból, gyártásból kikerülõ normál- és halogénizzók. nem biztos, hogy teljesíti.

Alternatív kapcsolók
Amennyiben a csere a kapcsolós megoldások mer a nyomógomb mögé telepítve a szerel- helyett dimmelés
megtartása mellett történik, akkor ez egy egy- vénydobozba, a szabályozható LED-fényforrás A világítás több helyrõl történõ kapcsolásához
szerû fényforráscserét jelent – kitekerjük a régit betekerve a foglalatba és készen is vagyunk. leggyakrabban alternatív és keresztváltó kapcso-
és betekerjük az új, ugyanolyan fejelésû LED-
fényforrást. De hogyan oldható meg a világítás
komfortjának emelése, ha szabályozni is szeret-
nénk az eddig csak kapcsolóval vezérelt lám-
pánkat, miközben a kapcsoló helyén csak a

I.
bejövõ fázis és az elmenõ kapcsolt ág van kive-
zetékezve – tehát nincs „nulla” vezetõ? A dim-
merekkel foglalkozó cikksorozatunk folytatásá-
ban erre próbálunk ötleteket adni.

A legegyszerûbbnek tûnõ lehetõség Az elsősorban „R” és „L” terhelések

A cikksorozat elõzõ részeiben már bemutatásra szabályozásához alkalmas triakos,
„nulla” bekötés nélküli dimmerek
került a hagyományosnak mondható triakos, csak olyan szabályozható
közvetlen nulla bekötést nem igénylõ dimmer LED-fényforrásokkal működnek
– talán ebbõl van a legtöbb az épületekben. Így megfelelően, melyeket a gyártó erre
elsõre gyors, azonnali megoldásnak látszik – alkalmas jelöléssel látott el.
kapcsoló helyett nyomógomb, „pogácsa” dim-

24 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

hírek méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika

II.
Két alternatív kapcsolóval szerelt világításvezérlésnél az egyik
vezeték a fázist juttatja el a „nulla” nélküli dimmerhez, míg a másik
a kapcsoló helyett beépített nyomógomb vezérlőjelét. A dimmer
felfutó éllel szabályozható LED-fényforrásokhoz használható.

lókat használnak, esetleg impulzusreléket.
Impulzusrelés vezérlésnél viszonylag egy-
szerûbb a be- és kikapcsolás kiváltása dimmer-
rel, fõleg, ha az impulzusrelé az elosztószek-
rényben van, hiszen ott biztosan van „nulla”, így
használhatunk kifejezetten LED-fényforrások-
hoz is alkalmas dimmert.
Alternatív és keresztváltó kapcsolók esetében
viszont majdnem ugyanaz a helyzet, mint az
egypólusú kapcsolásnál – egyik kapcsolónál
sincs „nulla” vezetõ. A 2. ábrán két alternatív
kapcsolóval szerelt világításvezérlést alakítunk át
két helyrõl, nyomógombbal dimmelhetõ válto-
zatra. A triakos, nulla nélküli dimmer használa-
tára az elõzõ fejezetben leírtak érvényesek.
Jó megoldás lehet még alternatív kapcsolós
vezérlés átalakításához a 3. ábrán látható össze-
állítás. A megoldás elõnye, hogy a fázisoldali
alternatív kapcsolót nem kell cserélni, csak a
fényforrás felõli kapcsoló helyett kell egy megfe-
lelõ lakásszerelvény kivitelû dimmert beépíteni.
A megmaradt alternatív kapcsolóval természe-
tesen nincs lehetõség a szabályozásra, csupán a
be- és kikapcsolás végezhetõ el velük. A dim-
mernek éppen ezért olyan típusúnak kell lennie,
melynek kapcsolója szintén alternatív. A 3. ábra
dimmere forgatógombos, a be- és kikapcsolás a
gomb megnyomásával történik, a szabályozás
pedig a gomb elforgatásával.
A dimmer – ahogy az ábrán is jelölve van –
„R” és „C” típusú terhelésekhez alkalmas, tehát
elvileg LED-fényforrásokhoz is, viszont a fény-
forrás kiválasztásakor itt is figyelembe kell
venni, hogy ugyan nem triakkimenetû a dim-
mer (pl. MOSFET), de lefutó élû fázishasítás-
sal szabályoz, tehát a kiválasztott LED-
fényforrásnak erre alkalmasnak kell lennie.
Mivel ebben a megoldásban is „nulla” nélküli a
dimmer, ezért az adott dimmerre vonatkozó
minimumterhelésre is szükség van, mely pl. a
bemutatott típusnál 15 W.

Vezeték nélkül egyszerûbb

és gyorsabb
A vezeték nélküli kapcsolások, szabályozások
alapvetõen optikai vagy rádiófrekvenciás kom-
munikációt jelentenek. Az optikai megoldások
szinte mindegyike az infrafényt használja, így
dimmerek is kaphatóak infra távirányítással.
Hátrányuk, hogy a kommunikációhoz optikai

2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

25
 vezérléstechnika eszközeink szabványok zöld oldal robbanásvédelem ezt láttam hírek mér

Átalakítási ötletek meglévõ vezetékezéshez

IV. V
Az egypólusú kapcsolóval szerelt hagyományos világításvezérlés
viszonylag egyszerûen és gyorsan komfortosabbá varázsolható
rádiófrekvenciás dimmerrel, melynek használata egyúttal a több
helyrõl történõ szabályozást is lehetõvé teszi.

rálátás szükséges a távirányító és a vevõegység

között, mely egyébként egy szobán belüli hasz- 3.
nálatnál nem okoz különösebb gondot, ha ez
párosul a kényelmes kezeléssel is. A rádiófrek-
venciás jelekkel kommunikáló rendszereknél
nincs ilyen probléma, legfeljebb a rádiójelek

átvitelét akadályozó vagy zavaró körülmények
szólhatnak bele a rendszer mûködésébe. A 868
MHz-es engedélymentesen használható frek-
vencia 25 mW engedélyezett maximális telje-
sítménye jóval nagyobb hatótávolságot biztosít a
433 MHz-es frekvencián kommunikáló rend-
szereknél. Az „erõsebb” adóegységeknek
köszönhetõen nemcsak egy szobán, helyiségen
belül nem jelent problémát a zavartalan kom-
munikáció, de akár egy lakáson, házon belül
sem.
A 2. ábrán egy egypólusú kapcsolóval szerelt
hagyományos világításvezérlés átalakítása látha-
tó rádiófrekvenciás dimmerrel. Mivel itt sincs
nulla a kapcsolónál, ezért a kapcsoló helyére
szintén rádiófrekvenciás elemmel mûködõ fali
vezérlõt szükséges felszerelni. A dimmer viszont
nulla vezetõt is igényel, ezért azt a fényforrás
burkolata vagy az álmennyezet fölé lehet telepí-
III.
1.
teni, ahol rendelkezésre áll a nulla is. A burkolat
alá telepítésnél figyelembe kell venni a burkolat
anyagát – fém esetében bizonytalan lehet a
rádiós kapcsolat. A dimmernek fázisfeszültségre
is szüksége van, ezért az eltávolított egypólusú
kapcsoló mögött, a szerelvénydobozban össze
kell kötni a bejövõ fázist az elmenõ vezetékkel.
A rádiófrekvenciás megoldás nagy elõnye a
kényelmes használat mellett, hogy a vevõegység
(itt a dimmer) több adócsatorna parancsát is
képes megtanulni, tehát eleve megoldott a több
helyrõl történõ szabályozás, csupán több vezér-
lõt, távirányítót kell betanítani a dimmerrel.
2. 4.
A világítás két helyről történő
működtetéséhez használható szerelvény
kivitelű, nulla nélküli dimmerrel is a
fázisoldali alternatív kapcsoló megtartá-
sával, melyet be- és kikapcsolásra lehet
használni. A dimmer be/ki kapcsolójának
szintén alternatívnak kell lennie.
1. váltókapcsoló
2. R, C terheléshez
3. min. beállító
4. dimmer

26 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

hírek méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika
V.
Időrelékkel és impulzusrelével kiegészítve egy LED-re is alkalmas
dimmert a meglévő egypólusú kapcsolóval be- és kikapcsolhatóvá,
valamint szabályozhatóvá alakítható a hagyományos szerelésű
vezérlés – csak egy kis trükk kell hozzá.
Ugyanakkor nem csupán fali vezérlõvel, hanem
VI.
kézi távirányítóval vagy akár okostelefonnal is
kezelhetõ (további megfelelõ eszközök telepíté-
se mellett).
Egy nem egyszerû,
az 5. ábra időreléinek
működési diagramjai de trükkös megoldás
Az 5. ábrán egy érdekes megoldási lehetõség
kapcsolási rajza látható, mely továbbra is a meg-
lévõ, egypólusú kapcsolóval hagyományosan
szerelt világításvezérlés dimmerrel történõ kivál-
tására készült, mondhatni trükkös ötlet.
Az ötlet, illetve a megoldás alapelve, hogy a
fényforráshoz vezetõ egyetlen rendelkezésre
álló vezetéket használjuk a dimmer be- és kikap-
csolásához, valamint a szabályozáshoz egy-
aránt. Tehát egy vezetéken kell információkat
szállítani a dimmer vezérlõ bemenetéhez, a be-
és kikapcsoláshoz rövid impulzust, valamint a
szabályozáshoz szükséges hosszúságú szabály-
zójelet, melynek a felhasználó által szabadon
megválaszthatónak kell lennie.
A vezérlés a meglévõ egypólusú kapcsolóval
vagy kényelmesebben egypólusú kapcsoló és
bontó (NC) nyomógomb sorba kötésével törté-
nik. Bármelyiket is használjuk, a vezérlés a
következõ szerint zajlik:
• Bekapcsolva a kapcsolót minden modul táp-
feszültséget kap és elindulnak az egyes funkciók.
• Kis késleltetéssel, hogy felálljon a dimmer, egy
rövid impulzus („R1” idõrelé) bekapcsolja a
dimmert,
• ha az impulzusrelé inaktív, azaz 11-14
kontaktus nyitott, akkor az elõzõ impulzus
hatására az impulzusrelé behúz, 11-14 kon-
taktusa zár, ezzel feszültséget kapcsol az
„R3” idõrelé 15. közös relé kontaktus sorkap-
csára.
• „R3” a bekapcsolásra elindította már a
késleltetését, ami hosszabb „R1” késlelte-
tés+impulzus idõtartamánál.
• A késletetés letelte után kimenete hosszú
szabályzójelet ad a dimmer vezérlõ beme-
netére – elkezdõdik a fényáram változása.
• Amikor elérte a kívánt fényáramszintet,
akkor a kapcsolóval (vagy nyomógombbal)
ki kell kapcsolni a rendszert – ekkor a dim-
mer memorizálja a beállított szintet.
• ha az impulzusrelé aktív, akkor a 11-14
kapcsok zártak és a bekapcsoló impulzus
átbillenti az impulzusrelét, így 11-14 kontaktu-
sok nyitnak, így az impulzusrelé nem ad
feszültséget „R3” idõrelé 15-ös sorkapcsára,
és a dimmer bekapcsol a tárolt fényáramszint-
re anélkül, hogy a szabályozás elindulna –
nincs feszültség „R3” kontaktusain.
A ki- és bekapcsolásokat váltogatva (vagy a
nyomógombbal megszakítgatva a fázist) minden
bekapcsoláskor „üzemmódváltás” történik: vagy
szabályoz a dimmer, vagy csak bekapcsol a
tárolt szintre.
„R1” idõrelé alapvetõen két külön állítható
idõzítéssel rendelkezõ meghúzáskésleltetõ,
melyet itt a dimmer bekapcsoló rövid impulzu-
sának elõállítására használunk a rajzon látható
bekötéssel (a mûködés a 6. ábra diagramján is
követhetõ).
Az impulzusrelé feladata az üzemmód átvál-
tása minden bekapcsolás vagy feszültség alá
helyezés során. „R3” multifunkciós idõrelé táp-
feszültségre induló meghúzáskésleltetõ funkció-
ba van állítva, és késleltetési ideje hosszabb,
mint „R1” teljes mûködési idõtartama. Utóbbira
azért van szükség, hogy „R1” bekapcsoló impul-
zusa után induljon el a szabályozás.
A felvázolt kapcsolási ötlet mûködése nem
garantálható bármely dimmertípussal, valamint
költségvonzata sem a legkedvezõbb a három
plusz vezérlõmodul miatt. Mindezek ellenére
akár más jellegû vezérlésekhez is ötletadóként
használható, amennyiben csak egy vezeték áll
rendelkezésre. A mûködtetés sem nevezhetõ túl
komfortosnak, de ez a kompromisszuma annak,
hogy nincs elegendõ vezérlõ vezeték.
Folytatjuk!
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
27
 PR
kapcsolódó befektetéseket, amelyekben a
cég tevékenykedett.
Néhány évvel késôbb Henri Coisne felis-
merte, hogy a villamossági piacban nagy
lehetôségek vannak. 1968-ban felhatalma-
zást kapott a cég kiterjesztésére, így 1969-ben
a francia Comptoir d’Électricité Franco-
Belge nevû villamossági cég akvizíciójával a
Sonepar belépett a villamossági piacra.

Nemzetközi terjeszkedés
Az egymást követô akvizícióknak köszön-
50 éve a nemzetközi, hetôen a Sonepar hatalmas fejlôdésnek

Sonepar
indult Franciaor-
20 éve a hazai piacon: szágban. A céget a
sajátos családi tulaj-
donosi formából
eredô különleges
cégkultúra segítette
abban, hogy kiemel-
kedjen a francia és
késôbb az európai,
majd a nemzetközi
versenytársak közül.
Ez a szilárd alap az
Ötven év: egy független családi tulajdonban lévô francia vállalat, évtizedek során folyamatosan erôsödött és
amely ma globális szinten piacvezetô szerepet tölt be a villamos még ma is fennáll.
termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások B2B forgalmazásában. Franciaországból egy
46 000 munkatárssal, 22,4 milliárd euró éves forgalommal, 170 operatív globális szintû piacvezetô
leányvállalata és 2800 telephelye révén 44 országban van jelen. 1977-ben a Sonepar 1275 munkatársa teljes
körû lefedettséget ért el Franciaországban.
Ebben az idôszakban a cég 57 telephellyel
A Sonepar alapítása és 50 000 ügyféllel rendelkezett. 1982-ben
A mai Sonepar kialakulása hosszú utat járt rációról generációra vitte tovább a céget. A megkezdôdött a nemzetközivé válás. Terjesz-
be, de a csoport vállalkozó, kezdeményezô fordulópont az 1960-as években követke- kedését Euróbában kezdte: Németország-
szelleme egész idô alatt állandó volt. A törté- zett. 11 Coisne és Lambert családtag létre- ban, Hollandiában, majd késôbb Spanyolor-
net 1867-ig nyúlik vissza, amikor a Coisne és hozta a Société de Négoce et de Participation szágban, Olaszországban és Belgiumban
a Lambert család létrehozta vállalkozását a (Sonepar) nevû vállalatot, amely arra volt vásárolt fel cégeket. 1998-ban a North East
textiliparban, amelyben majdnem 100 éven hivatott, hogy menedzselje a textiliparon Electrical Distributors megvásárlásával a cég
keresztül tevékenykedett. A két család gene- kívüli számos más területet és az ezekhez megkezdte tevékenységét az USA-ban is. Ez

28 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.


volt az az év is, amikor az alapító lánya
Marie-Christine Coisne-Roquette lett a So-
nepar csoport elnöke.
A következô 10 évben a Sonepar évrôl
évre nôtt, és megerôsítette jelenlétét minden
kontinensen (Nagy-Britannia, India, Kolum-
bia, Peru, Thaiföld, Új-Zéland). Az új akvizí-
cióknak, valamint a fenntartható fejlôdésnek
köszönhetôen az Egyesült Államok a Csoport
legnagyobb piacává vált.
2019-ben a Sonepar az ágazat egyik legje-
lentôsebb szereplôje. A cég 50. születésnap-
ját a jövôbe való tekintéssel és a piaci trende-
ket követô felfogással ünnepli.
Magyarország
A mai Sonepar Magyarország Kft. 1991
tavaszán alakult kisvállalkozásként, amely
azóta 14 telephellyel rendelkezô, országos
lefedettségû villamossági kereskedelmi háló-
zattá nôtte ki magát. 155 munkatárssal, 14,8
milliárd éves árbevétellel Magyarország piac-
vezetô villamossági kereskedései között tud-
hatja magát.
Az elsô gyökeres változást 1999 tavasza
jelentette, amikor a francia Sonepar többségi
tulajdont szerzett a társaságban, azonban a
cég továbbra is GÁTIBA néven szerepelt a
piacon. Az egyre növekvô igények és a szán-
dék, hogy a vevôk az ország minden terüle-
tén hasonló színvonalú kiszolgálásban része-
süljenek, vezették a céget a piaci jelenlét
folyamatos erôsítésére. 2007 januárjában a
Sonepar csoport 100%-os tulajdonszerzésé-
vel egy idôben a cég neve a mostani Sonepar
Magyaroszág Kft.-re változott.
A jelentôs mértékû tôke bevonása, vala-
mint a szakmai befektetô stratégiai célkitûzése
megalapozta a piaci szerepvállalás kibôvíté-
sének lehetôségét. Ennek eredményeként a
villamossági anyagok teljes termékválasztéká-
ra bôvülhetett a cég termékszerkezete, és
egyben lehetôség nyílt nagyobb és átfogóbb
raktárkészlet tartására, új szolgáltatások beve-
zetésére.
2007-ben megjelent a Sonepar elsô, átfo-
gó termékkatalógusa, és megrendezte elsô
Szakmai Napját, amit azóta is a szakma,
hazai piacon egyedülálló rendezvényeként,
évrôl évre megrendez. A Sonepar Magyar-
ország lehetôséget teremtett vevôi számára
az este 20.00 óráig történô rendelésleadásra,
másnapi teljesítéssel, valamint egyedi megál-
lapodás alapján, akár közvetlenül a munkate-
rületre történô kiszállításra.
Az innováció idôszaka
Lépést tartva a digitális fejlôdéssel, 2008-ban
a cég elindította az elektronikus kereskedel-
met. Mivel a Sonepar kifejezetten fontosnak
tartja partnerei és a villamosipar különbözô
1
3. kép: A mai Sonepar Magyarország Kft.
1991 tavaszán alakult kisvállalkozásként,
amely azóta 14 telephellyel rendelkezô,
országos lefedettségû villamossági
kereskedelmi hálózattá nôtte ki magát.
területén dolgozó szakemberek megfelelô
tájékoztatását a szakma újdonságairól, a leg-
újabb trendekrôl és a mûszaki információkról,
ezért saját szerkesztésû kiadványt hozott létre:
a Reportot. A kiadvány 2008 óta negyedéves
megjelenéssel ma is a partnerei rendelkezésé-
re áll. A következô években a cég egységesí-
tette telephelyei arculatát. 2012-ben megújult
elektronikus kereskedelmi áruháza egy B2B
piacra optimalizált webshoppal. A rendszer
az egyedi Sonepar termékadatbázison kívül,
az átlagos webáruházaktól eltérô, üzleti igé-
nyeket is kielégítô funkciókkal rendelkezett
már a bevezetés évében is.
2015 novembere mérföldkô volt a cég éle-
tében. A Sonepar Magyarország Kft. életé-
ben elôször teljesítette az 1 milliárdos havi for-
galmat.
A cégvezetés hamar felismerte, hogy a
folyamatos fejlôdés és versenyképesség fenn-
tartásának elengedhetetlen feltétele a megfe-
lelô informatikai támogatás biztosítása. Ennek
a stratégiának az egyik elemeként 2017-ben
nagy projekt indult. Bevezetésre került egy új
integrált vállalatirányítási rendszer a Microsoft
1. kép: 1977-ben a Sonepar
1275 munkatársa teljes körû lefedettséget
ért el Franciaországban. Ebben
az idôszakban a cég 57 telephellyel
és 50 000 ügyféllel rendelkezett.
2. kép: Henri Coisne felismerte, hogy a villa-
mossági piacban nagy lehetôségek vannak.
1969-ben a francia Comptoir d’Électricité Fran-
co-Belge nevû villamossági cég akvizíciójával
a Sonepar belépett a villamossági piacra.
2
3
Dynamics AX. Ezt a stratégiát folytatva
2018-ban Magyarországon elsôként indított
okostelefonon és táblagépeken használható
B2B webáruházat, a MobiShop-ot.
Az idei év különösen jelentôs a vállalat életé-
ben, hiszen 2019-ben ünnepli a Sonepar
magyarországi jelenlétének 20. évfordulóját.
A cég mûködésének alapját közös értékei,
szabályai és elvei adják, melyek biztosítják
céljai elérését, a fenntartható növekedést. A
Sonepar Magyarország elsôdleges célja „La
Référence” lenni az iparágban. (x)
„Többet nyújtani,
mint mások”
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
29
 méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika eszközeink szabványok zö

író: Túróczi József, okl. erõsáramú villamosmérnök

Túróczi Péter, üzemmérnök

Érthetően a

hálózati
zavarokról Cikkünk célja, hogy valós problémaként beszéljünk a villamos ajánljuk. Általában ismert, hogy a villamos háló-
elosztóhálózaton fellépõ és terjedõ ún. „vezetett” zavarokról. zat mûszaki paramétereit 1991-tõl a CENE-
LEC 50160 szabvány honosításával az MSZ
Ezeket legtöbbször a hagyományos megközelítéssel, gondolkozással EN 50160 szabvány definiálja.
nem magyarázható káros hatásairól ismerhetjük fel. Legfontosabb
ismertetõelemük a rövid ideig tartó, hagyományos mûszerekkel Feszültségletörés
Az olyan, min. 10 msec, max. 1 perc idõtar-
nem azonosítható, sztohasztikus (véletlenszerû) megjelenésû, „fantom”
tamú jelenség, melynek során a csökkenés
zavarok kialakulásának jelensége. mértéke a névleges értéknél 10%-nál jobban
lecsökken, de nem kisebb, mint a névleges érték
1%-a.
Elsõként azokat a hatályos szabványokat és sától, a tervezésen és a kivitelezésen át az üze-
szakmai elõírásokat vizsgáljuk, melyek a villamo- meltetõ részére történõ átadásig. A könnyebb Túlfeszültség
senergia-rendszer ellátását jelentõsen befolyá- érthetõség kedvéért jelentõs egyszerûsítéseket, Az olyan, min. 10 msec, max. 1 perc idõtar-
soló anomáliák, a véletlenszerû események „hétköznapi” elnevezéseket alkalmaztunk, tamú jelenség, melynek során a növekedés
leírói. Kövessük végig a zavarokkal foglalkozó magasan képzett szakemberek számára inkább mértéke a névleges értéknél 10%-nál nagyobb,
szabványok szerepét a beruházási feladat kiírá- a szerzõk Mérnök Kamarán belüli elõadását értéke akár 6 kV-ot is elérheti.

0 ms 20 ms 0 ms

I. az 50 Hz-es jelalak és torzulása

a 3. rendszámú, 150 Hz-es
zavaró jel hatására

30 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

ok zöld oldal robbanásvédelem ezt láttam
Feszültségkimaradás
Rövid idejû, ha idõtartama kisebb, mint 3 perc
és hosszú idõtartamú, ha idõtartama ennél
több és a mérhetõ feszültség kisebb, mint a
névleges érték 1%-a.
Harmonikus zavar
Jelalaktorzulás az 50 Hz-es alapjel %-ban
kifejezve, melyet a Fourie-analízis szerinti
összetevõk állítanak elõ. Lényeges, hogy az
összetevõk ténylegesen nem léteznek, de a
hálózat a torz jelalak miatt fizikailag úgy viselke-
dik, mint ha jelen lennének! A harmonikus
zavar meghatározása a teljes harmonikus zavar
értékét a 0–40. tartományban THD(u), a 0–25.
tartományban a nevesített rendszám tartalmaz-
za. Rendszám alatt az f(1) = 50 Hz alapfrek-
vencia egész számú többszörösét értjük, tehát
a 3. rendszám az f(3) = 3 x 50 = 150 Hz, a 9.
rendszám az f(9) = 9 x 50 = 450 Hz.
Fontos! Jegyezzük meg, hogy a háromfázisú
rendszerben a három fázisvezetõben mért, a
3-mal osztható rendszámú összetevõi a nulla/
PEN vezetõi áramában abszolút értékükben,
az egyéb összetevõk vektorosan adódnak össze.
Flicker jelenség,
más néven villogás
Ismert, hogy a fénycsõvilágítás 100 Hz-es vil-
logása kifárasztja a szemet. Vizsgálatok igazol-
ták, a ritmikus terhelésváltozások okozta
0,1–10 Hz-es feszültséghullámzás hatására a
fényáram is változik, emiatt a szemet mozgató
izmok hasonló módon elfáradnak.
A feszültségletörésrõl majd külön beszélünk,
a túlfeszültség és a feszültségkimaradás ellen a
védekezési módok jól ismertek. A flicker jelen-
ség viszonylag ritka, inkább a fémmegmunkálás
mellett fordul elõ, most ezeket tegyük is félre.
Figyelmünket elõször fordítsuk a harmonikus
zavarra, mivel legtöbbször ez a zavarjelenség
felelõs az ismeretlen eredetû hibákért. A szab-
20 ms 0 ms
hírek méréstechnika
vány szerinti elvárásokat „a hét bármely nap-
II.
ján” kell teljesíteni, ezzel már rögzítettük is a
vizsgálati mérés idõtartamát. A szabvány a mért
adatok értékelést is meghatározza, azt 10 per-
ces átlagolással és 95%-os valószínûséggel defi-
niálva, mert ez sztohasztikus (véletlenszerû)
esemény! A Magyar Energia Hivatal meghatá- vektorok alkalmazása
rozta a minõségi feltételeket, és rögzítette, hogy a hálózati elemek,
az egy felhasználó által kibocsátott zavar nem valamint a feszültség
lehet több mint a határértékek 1/5-e. és az áram jellemzésére
Hogyan keletkezik a zavar?
A jelalak torzulását – a zavart – alapvetõen a
fogyasztói berendezésben alkalmazott kor-
szerû elektronikus teljesítményszabályozás
– ezek a „nemlineáris elemek” – hozzák létre
azzal, hogy a felvett teljesítmény pontos szabá-
lyozása érdekében eltorzítják az áram jelalak-
ját. Azért torzítják el, mert ezzel csökkentik a
jelalak által lefedett területet, ami az áram
mérhetõ effektív értéke (1. ábra). Emlékezzünk,
hogy a hálózatainkat különbözõ passzív ele-
mek – ellenállás, tekercs, kondenzátor – alkot-
ják, ezeket vektorokkal jellemezhetjük.
Ugyanígy vektorokkal jellemezhetõk a feszült-
ség, valamint a torzult áram összetevõi is,
melyek ezeket a jelalakokat elõállítják (2. ábra).
Amennyiben a torzult áram vektorát összeszo-
rozzuk a hálózat vektoraival, az eredmény egy
újabb vektor, a feszültség torzulása lesz. A villa-
mos elosztóhálózat alacsony impedanciája mel-
lett az U=I x Z=I0 x e i x (ω x t+β) x Z, t, tehát a
feszültségtorzulás értéke is alacsony marad.
Ezért van, hogy a feszültségtorzulás esetében a
THD(u)=8% már magas, de az áram vektor, a
THD(i) torzulásának mértéke esetében még a és egy szakmai ajánlás magyarázatai együttesen
10%-os érték is megengedett! Ahhoz tehát, adnak segítséget:
hogy a harmonikus zavarokat megszüntessük, • HD 60364 (MSZ 2364) ajánlásai
a felhasználói berendezések zavarkibocsátását a vezetékek terhelhetõségérõl,
kell felismerni és lecsökkenteni. A hálózati ano- • MSZ EN 50160 a feszültséganomáliák
máliák okainak felismeréséhez négy szabvány mûszaki megítélésérõl,
• MSZ 61000 és a G5/4 az áram jelalak
20 ms torzulások értelmezésére,
• IEEE Standard 519 a mért adatok
megítélésére a lineáris/nemlineáris
elemek találkozási pontján.
Lépjünk túl az elsõ kettõn, mivel ezek a fel-
ismerésben nem adnak segítséget, a megíté-
lést, valamint a mérés módját határozzák meg.
Számunkra a gyakorlatban az MSZ 61000 és
a G5/4 meghatározásai adnak segítséget,
mivel meghatározzák a zavarok véletlenszerû
jellegét és rögzítik:
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
31
 méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika eszközeink szabványok zö

Érthetõen a hálózati zavarokról

• nem önálló zavarforrás a berendezés,

ha kisfeszültségen a túláram védelme
IN ≤ 3 x 16Aeff, valamint
• a fázisáram zavartartalma a THD(i) ≤
10% megengedhetõ a DC-50.
rendszámú tartományon belül.
A megítélést segíti az IEEE Standard 519 ága-

III.
zati szabvány azzal, hogy bevezette a zárlati és
a névleges áram arányát, az ISC/IL értékét,
valamint a TDD(), a teljes igény szerinti zavar
fogalmát, a harmonikusokat tartományokra
bontva értelmezte, ezáltal objektív, a villamos- nem működik a fázisjavító
energia-elosztóhálózat bármely pontjára érvé- berendezés, mert
nyes megítélési módokat állapított meg: a hálózat túlkompenzált
• h<11: A mérési ponton egyetlen,
domináns zavarforrás üzemel.
• 11≥h<17: A mérési ponton több,
egyenként is jelentõs, de nem
domináns zavarforrás üzemel.
• 17≥h<23: A mérési ponton sok,
egyenként nem jelentõs, másodlagos
zavarforrás üzemel.

IV.
• 23≥h<35: A mérési ponton és
környezetében több, jelentõs,
domináns zavarforrás is
– egymással jelentõs kölcsönhatásban –
üzemel. A zavarforrások befolyásolják rövid idejű, de 10%-nál
egymás mûködését. nagyobb értékű feszültségletörés
• 35≥h: A mérési ponton és környezetében a hálózaton
több betáplálás, domináns és
másodlagos zavarforrás is üzemel.
A zavarforrások jelentõsen
befolyásolják egymás mûködését (gerjedés).

Miért haragos
az üzemeltetõ?
Mert a berendezés szállítójának ígérete ellené-
re a rendszerben sok az anomália, a mûködé-
si hiba, a rendszer nem teljesíti azt, amit
elvárnak, mert

V.
• gyakran és véletlenszerûen leállnak
a vezérlések, károsodnak az
elektronikus vezérlõelemek,
• pontatlanná válik a mérés és a mûködés,
esetleg olyan hibaüzenet érkezik, a megengedett 10%-nál nagyobb
értékű harmonikus zavar terheli
ami nem is léphetne fel,
a felhasználói áramot
• a transzformátorok vasmagjai, a vezetékek,
szigetelések, valamint a szigetelt sínek
és az elosztók burkolatai túlmelegednek, idejû letörései miatt az elektronikus Az üzemeltetõ szakembereket hív és ellenõr-
• ismeretlen és indokolatlan védelmi vezérlések leállnak, zõ, hibakeresõ vizsgálatokat végeztet. Megle-
mûködések lépnek fel, melyek okát • hosszú üzemû LED-lámpákat telepítettek, petésére a vizsgálatok szerint a felsorolt hibák
nem lehet beazonosítani, de azok már néhány 100 üzemóra jelentõs része a felhasználói berendezések
• a hálózati feszültség 100-200 msec után tönkremennek. harmonikus zavarkibocsátásának következmé-

32 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

 a létesítés során elkövethető
ok zöld oldal robbanásvédelem

hibák
beruházó
nap/óra
Jön egy neves forgalmazó és azt ígéri, hogy mindenben segít. Egyébként
a beruházónak senki sem szól, hogy milyen anomáliák lehetségesek,
ténylegesen mire van szüksége. Általában nincs pontos szakmai ismerete,
elfogad mindent, kivéve, ha már tudja, nem az a szakember, aki mindent megígér.

gyártó
A berendezésünk nem zavarkibocsátó. Kihasználják, hogy az elôírt
vizsgálatokat zavarmentes hálózaton, egyedi készüléken végezhetik.
Ezzel jogszerûen elkerülik a készülékek egymásra hatásának,
a nulla vezetéki áram torzulásának vizsgálatát.

tervező
Sem a beruházó, sem a gyártó nem szólt a zavarkibocsátásról,
ezért a feladat egyszerû, adott áram és kábelhossz alapján
a szükséges keresztmetszet számítható.

kivitelező
perc/ Azt építette meg, amit a tervezô mondott. Az üzlet érdekében elfogadja a kijelölt
másodperc
beszállítót, azonban nincs sem ideje, sem energiája a terveket, ajánlatokat felülbírálni.

műszaki ellenőr
A felelôsségét úgy értelmezi, hogy a szabványok, engedélyek betartását
figyelje, egyébként a beruházó a terveket elfogadta és már ismert a kijelölt beszállító is.

üzemeltető
Minden nagyon szép, de nem minden használható.
Ô az, akit nem érdekel, ki, miért és mit tervezett, épített meg,
de övé a felelôsség az üzemeltetésért, ezért „haragos”.

nap/óra
nye. Mivel a harmonikus zavar a tervezett 50
Hz-nél nagyobb frekvenciájú jelek hatása, a
hálózat vesztesége az áram THD(i)-vel növelt
értékének négyzetével arányosan nõtt (5.
ábra).
Rögzítsük a harmonikus zavarokkal kapcsola-
tos legfontosabb, sokszor hibásan vagy tudato-
san félreértelmezett tényeket:
• A zavarok mérésére, méretezésre az ún.
„rendszerbeállító mérnökök” részére készült
olcsó, néhány 1000 mérési adatot tároló
készülék alkalmatlan, mivel nem biztosít elég-
séges adatot az elemzésre.
• A fázisáramú harmonikus zavarok a nulla
vezetõben összegzõdnek, emiatt csak olyan
mérés eredménye ad reális meghatározásokat,
ahol a nulla vezetõi áram mérése, elemzése is
megtörtént.
• A THD(i) spektrumait az 50. harmonikusig
kell elemezni, illetve a zavarokat kompenzálni,
emiatt a védekezésre csak olyan berendezés
alkalmazható, melynek beavatkozási ideje
max. 100 μsec.
• A harmonikus zavar alapvetõen nem az
energia szolgáltatását, hanem a felhasználói
berendezések mûködésének üzembiztonságát
veszélyezteti, mivel a hálózati veszteséget
növeli, azonban értéke a vételezett energia kb.
3-4%-a, tehát kompenzálása alapvetõen nem
villamosenergia-megtakarítás.
• A harmonikus zavar meddõenergiát szállít,
a zavarkibocsátó eszközök emiatt legtöbbször
kapacitív terhelést jelentenek, ezért a hagyo-
mányos fázisjavító berendezés alkalmazása
nem indokolt.
• A nagy tömegû LED-fényforrás, valamint
az informatikai eszközök – számítógépek, szü-
netmentes áramforrások stb. – kapacitív terhe-
lése gazdaságosan nem kompenzálható induk-
tív fojtótekercsekkel.
• Nincs szükség hagyományos fázisjavításra.
A fojtózott fázisjavító berendezés vagy a kon-
denzátor helyett bekapcsolható induktív fojtó-
tekercs nem zavarszûrõ, a korszerû aktív
zavarszûrõ egyszerûen beállítható, az adott
feladatra alkalmas.
• Az aktív harmonikus szûrõ alkalmazása
nem hit vagy meggyõzõdés kérdése. Miközben
alkalmazására tudatosan készülünk, szüksé-

2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap

33
 méréstechnika áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika
Érthetõen a hálózati zavarokról
gessége, a tényleges kompenzálási teljesít-
mény meghatározására, csak a mérési ered-
mények elemzésre alapozott számítás alapján
történhet.
A megállapítások gyakorlati mérési adatokkal
bizonyíthatók, célszerû, hogy megjegyezzük,
minden elektronikus teljesítményszabályozó
zavarforrás. Hogyan védekezhetünk a keltett
zavarok ellen?
Passzív kompenzálással?
A soros kapcsolású rezgõkör akadályozza az 50
Hz feletti jelek továbbjutását, a párhuzamos
rezgõkör viszont rövidre zárja ezeket az össze-
tevõket. Az ún. „torló/fojtó” védelem csak fix
frekvenciákra hangolható, egyidejûleg legfel-
jebb három frekvencia kompenzálható. Elavult,
gazdaságtalan technológia, vesztesége, hely- és
a karbantartási igénye is nagy, de nem ad meg-
oldást a nulla vezetéki zavaráramok egymásra
hatása, a gerjedés ellen. Alkalmazását célszerû
kerülni (6. ábra).
Aktív kompenzálással?
A létrehozzuk a szinusz hullám és a DC-50.
rendszámú tartományú jelalakjai közötti torzult
áram eltérése közötti zavaráramot, majd –
ellentétes elõjellel – valós idõben visszacsatoljuk
a hálózatba. A kompenzálás hatásfoka 95-97%
a jelalakfelbontás és a beavatkozás sebességé-
nek függvényében. Korszerû, gazdaságos, de
jelentõs beruházást igénylõ technológia. Sajnos
jelentõs számban kínálnak elavult, lassú beren-
dezéseket is. A jó minõségû termékek között
nincs jelentõs árkülönbség, de a technológia
gyorsan fejlõdik, ezért csak korszerû, valós idõ-
ben többcélú feladatra is alkalmas, gyors (t≤100
μsec) és alacsony veszteségû (PD ≤2,3%), az
EU gyártású típusokat alkalmazzunk.
Hibrid
kompenzálással?
Lényege, hogy az alacsony rendszámú tarto-
mányban aktív, a magasabb rendszámú zava-
rok kompenzálására passzív elemeket alkalma-
zunk. Kényszermegoldás, mely magában hor-
dozza mindkét rendszer hibáit. Gyártója a
mûködtetéshez elavult – lassú – aktív szûrõt és
nagy veszteségû, passzív elemeket alkalmaz,
emiatt indokoltsága korlátozott, mivel nem ad
megoldást a nulla vezetéki zavaráramok egy-
másra hatása, a gerjedés megakadályozására.
Alkalmazása nem javasolt.
34 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.
VI.
a passzív kompenzálás
alkalmazását célszerű kerülni
VII.
aktív kompenzálás:
csak korszerű, valós időben többcélú
feladatra is alkalmas, gyors és alacsony
veszteségű típusokat alkalmazzunk.
Mit alkalmazzunk?
Foglaljuk össze, mit ismertünk eddig meg.
Kiindulásunk alapszabálya, a harmonikus zavar
nem az energia szolgáltatását, hanem a beren-
dezések mûködési üzembiztonságát veszélyez-
teti, ezért:
• A hálózati zavarok közül a harmonikus zava-
rok keletkezéséért a felhasználó által mûködte-
tett berendezések a felelõsek, sajnos már szinte
minden berendezés „nemlineáris elem”.
• Mérésére, elemzésre az adott célra kifejlesz-
tett, a HD 60364 (MSZ 2364), MSZ EN
50160, MSZ 61000, az IEEE Standard 519,
valamint a G5/4 elõírásainak megfelelõ, nagy
tömegû adattárolásra, hétcsatornás, a nulla
vezetõi áram elemzésére is alkalmas mûszer, az
értékeléshez képzett szakember szükséges. Két
feltétel, mely nélkül a mérés és elemzés csak
elvesztegetett idõ.
• A zavarokat a DC-50. harmonikus tarto-
mányban kell kompenzálni, emiatt olyan zavar-
szûrõ egység beépítése szükséges, melynek
beavatkozási ideje nem több mint 100 μsec,
vesztesége minimális, maximum a terhelés
2,3%-a.
• A hálózat terhelése gyakran kapacitív, vagy
csak minimális mértékben induktív. A meddõ-
eszközeink szabványok zö
teljesítmény kompenzálására az aktívszûrõ
alkalmazása elégséges, a fojtózott fázisjavító
berendezés indokolatlan, kondenzátor helyett
bekapcsolható induktív fojtótekercs szûrõként
történõ alkalmazásának ajánlása mûszaki tudat-
lanság, a szakmai ismeretek hiányára utal.
A költséges beszerzésû aktív szûrõ beépítése
csak akkor válik a mûszaki indokoltság mellett
gazdaságossá, ha minimális helyigény mellett,
egyidejûleg, valós idõben alkalmasak:
• a harmonikus zavarok – beleértve a nulla
(PEN) vezetéki zavarokat is – kompenzálására
a fázisvezetõben 50–400 A, míg a nulla (PEN)
vezetõ esetén ennek a 300%-os tartományá-
ban,
• a meddõteljesítmény kompenzációra, bele-
értve az induktív és a kapacitív tartományt is,
• a terhelési egyensúly helyreállítására, vala-
mint a flicker hatás csökkentésére, illetve
• TN-C, TN-S, valamint IT érintésvédelmi
rendszerekben történõ üzemeltetésre is.
Alkalmazásánál elõny, ha 4–1200 A/fázis-
áramú teljesítmény alatt – a tokozáson belül, a
csatlakozás átalakítása nélkül – a kompenzáló
teljesítmény utólag is növelhetõ, illetve rendel-
kezik magyar nyelvû menüvel. Kezelõi felülete
legyen alkalmas a paraméterek folyamatos
ok zöld oldal robbanásvédelem

ellenõrzésére, igény szerint a beállítások üzemeltetõ általi módosítására,

pontosítására.

Összegzés
A villamos szakma hosszú viták után megértette és elfogadta az MSZ
62305 szabvány szerinti kockázatelemzést. Ez a szabvány eltért a
hagyományos szemlélettõl, és tudományos alapossággal feltárta és meg-
alkotta a villámáramok okozta sztohasztikus (véletlenszerû) események
elleni védekezés szükségességét.
Emlékeztetõül, a villámcsapás bekövetkezésének valószínûsége 2-4
alkalom/év, a harmonikus zavarok miatt kialakuló gerjedések, illetve a
gerjedési jelenségek következményének, a gazdasági kár bekövetkezésé-
nek valószínûsége elérheti az 50 000 alkalom/év értéket is! A harmoni-
kus zavar kompenzálása több szakterületet érint, beépítése költséges,
emiatt csak korszerû, több célra is alkalmas berendezést – jelölése: AHF
(Active Harmonic Filter) – válasszunk. A harmonikus zavar véletlen-
szerû jelenség, emiatt a három legfontosabb paraméter: max. 100 μsec
beavatkozási idõ, ≤2,3% veszteség, komplex felhasználás.
Az olvasó talán észrevette, hogy a cikk elején kitértünk a rövid idejû
feszültségletörések problémájára is, de most ezt nem vizsgáltuk. Ennek
egyszerû oka van, a korszerû harmonikus zavarszûrõ alkalmassá tehetõ
a rövid idejû, t<3 sec letörések elleni védelemre, jele: UPQ
(Uninterrupted Power Quality). Alkalmazása gazdaságosabb, mint a
megszokott akkumulátoros vagy kondenzátoros UPS tápegység, telepí-
tése, karbantartása, üzemeltetése egyszerûbb. A technológia adott, de
az alkalmazások lehetõsége már olyan széles körû, hogy egy cikken belül
még felsorolni sem lehet.
 szabványok
író: Rátai Attila
villamosmérnök, mûszaki felügyelô
Navigálás a változó elôírások tengerében 68.

MSZ HD 60364-
A legutóbbi lapszámainkban elkezdtük az MSZ HD 60364-6 2007 és eredmények összehasonlítását a vonatkozó
kritériumokkal annak megerõsítésére, hogy a
2017 szabvány ismertetését, ezt folytatjuk jelen cikkünkben. A villanysze-
HD 60364 követelményei teljesülnek.
relés egyik nélkülözhetetlen szabványáról van szó, hiszen kötelezõen Óvintézkedéseket kell tenni annak biztosí-
alkalmazandó, használatát több jogszabály is elõírja. Írásunkban mind tására, hogy az ellenõrzés eljárása ne veszé-
a két szabványról részletesen írunk, megvizsgálva a különbségeket és a lyeztesse a személyeket és az állatállományt,
és még hibás áramkör esetén se okozza a
változásokat, amelyeket érdemes megjegyezni. vagyontárgyak és a villamos szerkezetek
károsodását.
Elsõ ellenõrzés Egy meglévõ berendezés bõvítése vagy
A C melléklet útmutatót ad a 61. fejezet alatt és annak befejezése után, az üzemszerû átalakítása esetén ellenõrizni kell, hogy a
szabályainak alkalmazásához – csak a 2007- használatba vétele elõtt ellenõrizni kell. bõvítés és az átalakítás megfelel a HD 60364-
esben. Az 5-51. rész 514.5. fejezete szerinti infor- nek, és nem csökkenti az eredeti berendezés
mációkat és az elsõ ellenõrzéshez szükséges biztonságát. A 2017-es hozzáteszi: hogy a
Általános elõírások további információkat az ellenõrzést végzõ meglévõ berendezés nem csökkenti az új
Minden villamos berendezést, az észszerû személy rendelkezésére kell bocsátani. Az berendezés biztonságát. (Csak a 2007-es
megvalósíthatóság határain belül, a szerelése elsõ ellenõrzésnek magában kell foglalnia az hozzáteszi: Az újra felhasznált villamos szer-

36 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.

 kezetekre lásd az E mellékletet.) Az elsõ
ellenõrzést csak az arra feljogosított, szakkép-
zett személy végezheti. (A személyek és válla-
latok minõsítésére vonatkozó követelmények
nemzeti hatáskörbe tartoznak.) Magyarorszá-
gon ilyen rendelkezés egyelõre nincsen.
Szemrevételezés
A mûszeres vizsgálatot szemrevételezésnek
kell megelõznie és azt általában a villamos
berendezés feszültség alá helyezése elõtt kell
elvégezni. A szemrevételezést annak igazolá-
sára kell elvégezni, hogy a rögzített villamos
berendezés részét alkotó villamos szerkezetek:
• megfelelnek a szerkezetre vonatkozó ter-
64-6
mékszabvány biztonsági követelményeinek
(ez igazolható a gyártói információk, a jelölés
vagy a tanúsítvány ellenõrzésével),
• a HD 60364 és a gyártó elõírásainak meg-
felelõen pontosan lettek kiválasztva és szerelve,
• nincs olyan látható sérülésük, amely csök-
kentené a biztonságot.
• a szemrevételezésnek ki kell terjednie a
különleges berendezések és helyek követel-
ményeire.
Szemrevételezéssel legalább
a következõket kell ellenõrizni,
ahol alkalmazhatók
– 2007-es lap
a) az áramütés elleni védelmi módot (lásd a
4-41. részt);
b) tûzgátló szerkezetek és a tûz továbbterjedé-
sének megakadályozására szolgáló más óvin-
tézkedések, valamint a hõhatások elleni véde-
lem meglétét (lásd a 4-42. részt és az 5-52.
rész 527. fejezetét);
c) a vezetõk megfelelõ megválasztását a meg-
engedett áram és a feszültségesés szempont-
jából (lásd a 4-43. részt és az 5-52. rész 523.
és 525. fejezetét);
d) a védelmi eszközök és az ellenõrzõkészülé-
kek kiválasztását és beállítását (lásd az 5-53.
részt);
e) a megfelelõ leválasztó- és kapcsolóeszkö-
zök meglétét és alkalmas elhelyezését (lásd az
5-53. rész 536. fejezetét);
f) a villamos szerkezetek és a védelmi módok
külsõ hatásoknak megfelelõ kiválasztását (lásd
c) a vezetõk megfelelõ kiválasztását a megengedett
a 4-42. rész 422. fejezetét, az 5-51. rész 512.2.
fejezetét és az 5-52. rész 522. fejezetét); áram szempontjából (lásd az IEC 60364-4-43-at
g) a nulla- és a védõvezetõ helyes megjelölését és az IEC 60364-5-52:2009 523. fejezetét);
(lásd az 5-51. rész 514.3. fejezetét); d) a védelmi eszközök és a megfigyelõkészülé-
h) azt, hogy az egypólusú kapcsolóeszközök a kek kiválasztását, beállítását, szelektivitását és
fázisvezetõkben vannak (lásd az 5-53. rész koordinációját (lásd az IEC 60364-5-53:2001
536. fejezetét); 536. fejezetét);
i) a kapcsolási rajzok, figyelmeztetõ feliratok e) ahol elõ van írva, a megfelelõ túlfeszült-
vagy más hasonló információk meglétét (lásd az ség-védelmi eszközök (SPD) kiválasztását, elhe-
5-51. rész 514.5. fejezetét); lyezését és szerelését (lásd az IEC 60364-5-
j) az áramkörök, túláramvédelmi eszközök, 53:2001-et és az IEC 60364-5-53:2001/
kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését AMD2:2015 534. fejezetét);
(lásd az 5-51. rész 514. fejezetét); f) a megfelelõ leválasztó- és kapcsolókészülékek
k) a vezetõk csatlakozásainak megfelelõségét kiválasztását, elhelyezését és szerelését (lásd az
(lásd az 5-52. rész 526. fejezetét); IEC 60364-5-53:2001 536. fejezetét);
l) a védõvezetõk, köztük a védõ egyenpotenci- g) a villamos szerkezetek és a védelmi módok
álra hozó vezetõk és a kiegészítõ egyenpotenci- külsõ hatásoknak és mechanikai igénybevéte-
álra hozó vezetõk meglétét és megfelelõségét leknek megfelelõ kiválasztását (lásd az IEC
(lásd az 5-54. részt) 60364-4-42:2010 422. fejezetét, az IEC
m) a szerkezetek könnyû kezeléséhez, azonosí- 60364-5-51:2005 512.2. szakaszát és az IEC
tásához és karbantartásához szükséges hozzá- 60364-5-52:2009 522. fejezetét);
férhetõséget (lásd az 5-51. rész 513. és az 514.h) a nulla- és a védõvezetõ megjelölését (lásd
fejezetét). az IEC 60364-5-51:2005 514.3. szakaszát);
i) a kapcsolási rajzok, figyelmeztetõ feliratok
Szemrevételezéssel legalább a vagy hasonló információk meglétét (lásd az IEC
következõket kell ellenõrizni, 60364-5-51:2005 514.5. szakaszát);
ahol alkalmazhatók – j) az áramkörök, túláramvédelmi eszközök,
2017-es lap kapcsolók, csatlakozókapcsok stb. megjelölését
a) az áramütés elleni védelmi módot (lásd az (lásd az IEC 60364-5-51:2005 514. fejezetét);
IEC 60364-4-41-et); k) a kábelek és vezetékek végzõdéseinek és
b) tûzgátló szerkezetek és a tûz továbbterjedé- csatlakozásainak megfelelõségét (lásd az IEC
sének megakadályozására szolgáló más óvin- 60364-5-52:2009 526. fejezetét);
tézkedések, valamint a hõhatások elleni véde- l) a földelõberendezések, a védõvezetõk és
lem meglétét (lásd az IEC 60634-4-42-t és az azok csatlakozásainak kiválasztását és szerelését
IEC 60364-5-52:2009 527. fejezetét); (lásd az IEC 60364-5-54-et);
a vezetők folytonossága
2007
Villamos folytonossági vizsgálatot kell végezni:
a) a védõvezetõkön, beleértve a védõ egyenpotenciálra hozó és
a kiegészítõ egyenpotenciálra hozó vezetõket; és
b) gyûrûs végáramkörök esetén az aktív vezetõkön. (A gyûrûs végáramkörök
a tápforrás egyetlen pontjából leágazó, gyûrû formájában kialakított végáramkörök.)
2017
A vezetõk folytonosságát, és ha van ilyen, a megérinthetõ vezetõképes
részekhez való csatlakozását ellenállásméréssel kell ellenõrizni:
a) a védõvezetõkön, köztük a védõösszekötõ vezetõkön,
b) a megérinthetõ vezetõképes részeken, és
c) gyûrûs végponti áramkörök esetén az aktív vezetõkön.
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
37
 szabványok áttekintõ táblázat áttekintõ alapján vezérléstechnika hírek méréstechnika szabványok

Szigetelési ellenállás mérése

MSZ HD 60364-6 a gyakorlatban, univerzális
érintésvédelmi mûszerrel.

m) a szerkezetek könnyû kezeléséhez, azonosí- vizsgálattal ellenõrizni – 2017-es lap:

tásához és karbantartásához szükséges hozzá-
férhetõséget (lásd az IEC 60364-5-51:2005
513. és 514. fejezetét).
n) az elektromágneses zavarok elleni intézkedé-
seket (lásd az IEC 60364-4-44:2007 444.
fejezetét);
o) a test csatlakoztatását a földelõberendezés-
hez (lásd az IEC 60364-4-41:2005 411. feje-
zetét);
p) a kábel- és vezetékrendszerek kiválasztását és
szerelését (lásd az IEC 60364-5-52:2009 521.
és 522. fejezetét).
Mûszeres vizsgálat
Az ebben a fejezetben leírt vizsgálati módszerek
referenciamódszerekként vannak megadva:
más módszerek alkalmazása is megengedett, ha
azok legalább azonos megbízhatóságú eredmé-
nyeket adnak.
A mérõmûszereket, az ellenõrzõkészülékeket
és módszereket az EN 61557 vonatkozó részé-
nek megfelelõen kell kiválasztani. Más
mérõmûszer használata esetén annak pontossá-
a) a vezetõk folytonosságát;
b) a szigetelési ellenállást;
c) a szigetelési ellenállást a SELV-vel, PELV-vel
és a villamos elválasztással megvalósított véde-
lem hatásosságának ellenõrzése céljából;
d) a szigetelési ellenállást a padlózat és a fal
ellenállásának/impedanciájának ellenõrzése cél-
jából;
e) a polaritás vizsgálatát;
f) a táplálás önmûködõ lekapcsolásával megva-
lósított védelmi mód hatásosságát;
g) a kiegészítõ védelem hatásosságát;
h) a fázissorrendet;
i) a mûködést;
j) a feszültségesést.
A villamos berendezés
szigetelési ellenállása – 2007
Meg kell mérni a szigetelési ellenállást az aktív
vezetõk és a földelõberendezéshez csatlakozta-
tott védõvezetõ között. Ehhez a vizsgálathoz az
aktív vezetõket össze lehet kötni egymással.
Az 1. táblázatban meghatározott vizsgálati

ga és biztonsága legalább ezekkel azonos
legyen. Ha bármelyik vizsgálat nem megfelelõ-
séget jelez, akkor a hiba kijavítása után a vizsgá-
latot meg kell ismételni minden olyan elõzõ
vizsgálattal együtt, amelynek az eredményét az
észlelt hiba befolyásolhatta.
Potenciálisan robbanóképes közegben tör-
ténõ vizsgálat esetén megfelelõ biztonsági óvin-
tézkedéseket kell tenni az EN 60079-17 és az
EN 61241-17 szerint.
Ahol alkalmazhatók, a következõket választani. Ha ezeknek az eszközöknek a levá-
kell – ajánlottan a következõ sor lasztása az észszerûség határain belül nem
rendben – mûszeres vizsgálattal valósítható meg (pl. SPD-t magában foglaló
ellenõrizni – 2007-es lap:
a) a vezetõk folytonosságát;
b) a villamos berendezés szigetelési ellenállását;
c) SELV-vel és PELV-vel, valamint a villamos
elválasztással megvalósított védelmet;
d) a padlózat és a fal ellenállását/impedanciáját;
e) a tápforrás önmûködõ lekapcsolását;
f) a kiegészítõ védelmet;
g) a fázis-nulla azonosítását;
h) a fázissorrendet;
i) a mûködést és üzemelést;
j) a feszültségesést.
Ahol alkalmazhatók, a következõket kell – aján-
lottan a következõ sorrendben – mûszeres
feszültséggel mért szigetelési ellenállás akkor
megfelelõ, ha a készülékeket leválasztva az
összes áramkör szigetelési ellenállásának értéke
nem kisebb a szabványban megadott értékek-
nél. A táblázat alkalmazható a földeletlen védõ-
vezetõk és a föld közötti szigetelési ellenállás
ellenõrzéshez is.
Ha túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD-k)
vagy más eszközök valószínûleg befolyásolnák
az ellenõrzõ mérést vagy meghibásodnának,
azokat a szigetelési ellenállás mérése elõtt le kell
rögzített csatlakozóaljzat esetén), akkor az adott
áramkör vizsgálati egyenfeszültségét 250 V-ra
lehet csökkenteni, de a szigetelési ellenállás
értékének legalább 1 MΩ-nak kell lennie.
Mérési célokra a nullavezetõt el kell választani a
védõvezetõtõl. TN-C-rendszerekben a mérést
a PEN-vezetõ és az aktív vezetõk között kell
elvégezni. Tûzveszélyes helyeken ajánlatos
megmérni az aktív vezetõk közötti szigetelési
ellenállást. A gyakorlatban szükséges lehet ezt a
mérést a berendezés szerelése idején, a villa-
mos szerkezet bekötése elõtt elvégezni. A szige-
telési ellenállás értékei általában sokkal nagyob-
bak a táblázat értékeinél. Ha ezek az értékek
szigetelési elle
mérése é
SELV/PELV FE
Um [V] 250 500
Rmin [MΩ] 0,5 1
egymáshoz képest szembetûnõ eltérést mutat-
nak, további vizsgálatra van szükség az okok
kiderítésére.
A villamos berendezés szigetelési
ellenállása – 2017
A szigetelési ellenállást
a) az aktív vezetõk között, és
b) az aktív vezetõk és a földelõberendezéshez
csatlakoztatott védõvezetõ között
kell megmérni.
Ha e mérés során lehetséges, az aktív vezetõ-
ket egymással össze lehet kötni. A gyakorlatban
szükséges lehet ezt a mérést a berendezés sze-
relése idején, a villamos szerkezet bekötése elõtt
elvégezni. Ha az áramkör olyan eszközöket
tartalmaz, amelyek valószínûleg befolyásolnák

38 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.


szabványok villámvédelem
i ellenállás
mérése és követelményei
LV FELV és Un≤500 V 500 V < Un ≤1000 V
500 1000
1 1
az eredményeket vagy meghibásodnának, akkor
csak az egymással összekötött aktív vezetõk és a
föld között kell mérést végezni. Az 1. táblázat-
ban meghatározott vizsgálati feszültséggel mért
szigetelési ellenállás akkor megfelelõ, ha a külön
vizsgált fõelosztó és az összes elosztó áramkör
szigetelési ellenállásának értéke nem kisebb a
táblázatban megadott megfelelõ értéknél úgy,
hogy a hozzájuk tartozó végponti áramkörök
csatlakoztatva vannak, de a fogyasztókészülékek
le vannak választva. Az 1. táblázatot kell alkal-
mazni a földeletlen védõvezetõk és a föld közöt-
ti szigetelési ellenállás ellenõrzéséhez is. A
FELV-áramköröket a primer oldali vizsgálófe-
szültséggel kell vizsgálni. Ha túlfeszültség-védel-
mi eszközök (SPD-k) vagy más eszközök való-
színûleg befolyásolnák az ellenõrzõ mérést vagy
meghibásodnának, azokat a szigetelési ellenállás
mérése elõtt le kell választani. Ha ezeknek az
eszközöknek a leválasztása az észszerûség hatá-
rain belül nem valósítható meg (pl. túlfeszült-
ség-védelmi eszközt magában foglaló rögzített
csatlakozóaljzat esetén), akkor az adott áramkör
vizsgálati egyenfeszültségét 250 V-ra lehet csök-
kenteni, de a szigetelési ellenállás értékének
legalább 1 MΩ-nak kell lennie. Mérési célokra
a nullavezetõt le kell választani a fõ földelõ-
kapocsról (MET). TN-C-rendszerekben a
mérést a PEN-vezetõ és az aktív vezetõk között
kell elvégezni.
A szigetelési ellenállás értékei általában sokkal
nagyobbak a táblázat értékeinél. Ha ezek az
értékek az áramkörök között szembetûnõ elté-
rést mutatnak, további vizsgálatra van szükség az
okok kiderítésére.
Védelem SELV-vel, PELV-vel vagy
villamos elválasztással – 2007
A kapott ellenállásértéknek legalább az adott
áramkör legnagyobb feszültségére vonatkozó,
táblázat szerinti ellenállásértéknek kell megfelelni.
Az áramkörök elválasztását
• SELV-védelmi mód esetében:
Az aktív részeknek a 4-41. rész 414. fejezete
szerinti elválasztását más áramkörök aktív része-
itõl a szigetelési ellenállás mérésével kell igazolni.
• PELV-védelmi mód esetében:
Az aktív részeknek a 4-41. rész 414. fejezete
szerinti elválasztását más áramkörök aktív része-
itõl és a földtõl a szigetelési ellenállás mérésével
kell igazolni.
• villamos elválasztás védelmi mód esetében:
Az aktív részeknek a 4-41. rész 413. fejezete
szerinti elválasztását más áramkörök aktív része-
itõl és a földtõl a szigetelési ellenállás mérésével
kell igazolni.
Villamos elválasztásnál egynél több fogyasztó-
készülék esetén vagy méréssel, illetve számítás-
sal azt kell ellenõrizni, hogy a különbözõ aktív
vezetõk és vagy a védõ egyenpotenciálra hozó
vezetõ, vagy az ahhoz csatlakoztatott test közöt-
ti két, idõben egybeesõ, elhanyagolható impe-
danciájú hiba fellépése esetén legalább az egyik
hibás áramkör lekapcsolódik-e. A lekapcsolási
idõ feleljen meg a TN-rendszerekben az
önmûködõ lekapcsolással megvalósított védelmi
módra érvényes lekapcsolási idõnek.
A SELV, a PELV vagy a villamos
elválasztás hatásosságának
ellenõrzése a szigetelési ellenállás • a földelt nullavezetõkkel ellátott áramkörök-
vizsgálatával – 2017
A kapott ellenállásértéknek legalább az adott
áramkör legnagyobb feszültségére vonatkozó,
táblázat szerinti ellenállásértéknek kell megfelelni.
• SELV-védelmi mód esetében
Az aktív részeknek az IEC 60364-4-41:2005
414. fejezete szerinti elválasztását más áramkö-
rök aktív részeitõl és a földtõl a szigetelési ellen-
állás mérésével kell igazolni.
• PELV-védelmi mód esetében:
Az aktív részeknek az IEC 60364-4-41:2005
414. fejezete szerinti elválasztását más áramkö-
rök aktív részeitõl a szigetelési ellenállás mérésé-
vel kell igazolni.
• villamos elválasztás védelmi mód esetében:
Az aktív részeknek az IEC 60364-4-41:2005
413. fejezete szerinti elválasztását más áramkö-
rök aktív részeitõl és a földtõl a szigetelési ellen-
állás mérésével kell igazolni.
Villamos elválasztásnál egynél több fogyasztóké-
szülék esetén vagy méréssel, vagy számítással
azt kell ellenõrizni, hogy a különbözõ aktív
vezetõk és vagy a védõösszekötõ-vezetõ, vagy
az ahhoz csatlakoztatott test közötti két, idõben
egybeesõ, elhanyagolható impedanciájú hiba
fellépése esetén legalább az egyik hibás áramkör
lekapcsolódik-e. A lekapcsolási idõ feleljen meg
a TN-rendszerekben az önmûködõ lekapcso-
lással megvalósított védelmi módra érvényes
lekapcsolási idõnek.
A padlózatok és a falak szigetelési
ellenállása/impedanciája
– 2007 és 2017
Ha szükség van a 4-41. rész C1. fejezete köve-
telményeinek teljesítésére, akkor egy helyiség-
ben legalább három mérést kell végezni, közü-
lük az egyiket a helyiségben lévõ bármilyen
hozzáférhetõ idegen vezetõképes résztõl körül-
belül 1 m távolságra. A másik két mérést távo-
labb kell végrehajtani. A szigetelõ anyagú padló-
zatok és falak ellenállásának/impedanciájának
mérését a rendszer földhöz viszonyított feszült-
ségén, névleges frekvencián kell elvégezni. Az
elõbbi méréssorozatot a helyiség minden kérdé-
ses felületén meg kell ismételni.
Polaritásvizsgálat – csak 2017
Ahol alkalmazható, a tápforrás fázis-nulla azo-
nosítását a berendezés táppontjánál, a berende-
zés feszültség alá helyezése elõtt kell elvégezni.
Ha az egypólusú kapcsolókészülékek nullave-
zetõben való alkalmazása nem megengedett,
akkor fázis-nulla azonosítási vizsgálatot kell
végezni annak ellenõrzésére, hogy ilyen készü-
lékek csak a fázisvezetõ(k)ben vannak.
A fázis-nulla azonosítási vizsgálat során a követ-
kezõket kell ellenõrizni:
• minden biztosító, egypólusú szabályozó és
védelmi eszköz csak a fázisvezetõben van elhe-
lyezve,
ben – az IEC 60238 szerinti E14-es és E27-es
lámpafoglalatokat kivéve – a középérintkezõs
bajonett és Edison-menetes lámpafoglalatoknak
a külsõ vagy csavaros érintkezõje van a nullave-
zetõhöz csatlakoztatva,
• a vezetékek megfelelõen vannak a csatlako-
zóaljzatokba vagy hasonló szerelvényekbe
bekötve. (Folytatjuk!)
2019. 6. I VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap
39
A májusi lapszámunkban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: „A szakácskönyv tízedik oldalán.”
A szerencsés nyertesek: Mészáros Csaba (Kiskunfélegyháza); Piskor Zoltán (Kôszeg); Horváth Imre (Tatabánya); Tédi József (Gyôr); Molnár László(Budapest).
A megfejtôk nyereményét – az 5 db –– OBO Univerzális vezetékösszekötôt – az OBO Bettermann Hungary Kft. ajánlotta fel.
Mostani keresztrejtvényünk beküldési határideje: 2019. július 25. Beküldési cím: Villanyszerelôk Lapja, M-12/B. Kft., 1033 Budapest, Vörösvári út 103.;
E-mail: hajni@vgf.hu; Fax: 06-1/236-0899. A nyereményjátékban kizárólag érvényes elôfizetéssel rendelkezô olvasóink vehetnek részt.

40 VL épü­let­vil­la­mos­sá­gi szak­lap I 2019. 6.