Gépgyártás ZH

Anki Glossary: Gépgyártás újak (66 cards) Generated on 2020-01-20
1. Mutassa be vázlat segítségével a A szerszám élére ható térbeli er■t három, egymásra mer■leges összetev■re bontva
forgácsolóer■ komponenseit, ill. a célszer■ vizsgálnunk. Közülük legfontosabb az Fc f■forgácsolóer■. Értéke a
legnagyobb és a f■mozgás irányába hat, így a forgácsolási teljesítményigény
f■forgácsolóer■ meghatározását!
legnagyobb részét emészti fel. Az Ff el■tolás irányú er■ rendszerint a legkisebb.
Irányában elmozdulás van, ezért teljesítményfelvétellel jár. Az Fa fogásirányú
(mélyít■) er■ nagyságrendileg a második. Irányában nincs elmozdulás, így
teljesítményt nem igényel.
F■forgácsolóer■ meghatározása:
Fc = A * kc [N]
A - forgácskeresztmetszet [mm2]
kc - fajlagos forgácsolóer■ [N/mm2] egységnyi forgácskeresztmetszet
leválasztásához szükséges forgácsolóer■
1 of 62
2. Ismertesse vázlat segítségével az Öntött el■gyártmány tervezés f■bb szempontjai:

öntött el■gyártmányok tervezésér■l - legel■nyösebb az egyenletes falvastagság
tanultakat! - az öntvény küls■ és bels■ felületeit ferdére kell kiképezni, hogy a
formából könnyen kivehet■ legyen
- alámetszett részt egyes esetekben mozgó magokkal ki lehet alakítani, de
lehet■ség szerint kerüljük mert bonyolulttá teszi a kokilla felépítését
- az öntvény szilárdsága jelent■s mértékben függ a tömörségét■l. Az
öntvény akkor lesz tömör, ha a fémforma h■vezet■ képessége nagy, így
sok kristálycsíra alakul ki. Nagy falvastagság esetén könnyen keletkeznek
szívódási üregek, ezek megakadályozása végett felöntéseket kell
elhelyezni. Az öntvényeken az éles sarkokat kerülni kell, ezek gátolják a
formaüreg jó kitöltését, örvénylést, lunkerosságot okoznak.
2 of 62
3. Ismertesse vázlat segítségével a A tervezésnél a legfontosabb, hogy a darab forgácsolással

kovácsolt el■gyártmányokról megmunkálandó felületeit a megmunkálási ráhagyással meg kell növelni
tanultakat! és a rajzon fel kell tüntetni a kovácsolási t■réseket. A rajzon mind a
megmunkálandó, mind a nyersen maradó felületeket meg kell jelölni.
3 of 62
4. Ismertesse vázlat segítségével a A forgácsleválasztás tribológiai szempontból három jellegzetes szakaszra osztható. A részecskék nyírási sík mentén,
egymáson történ■ csúszásának következtében bels■ súrlódás keletkezik a megmunkált anyagban. A deformáció
forgácsleválasztás folyamatát! során a feszültség az élhez közeli anyagrétegben egyre nagyobb lesz, elér egy kritikus értéket, amelyet az anyag
már nem tud elviselni és a szerkezete felszakad. Ezt az anyagszakadást feltétlen szakadásnak nevezzük, mivel
minden esetben - a forgácsolási feltételekt■l függetlenül - végbe megy.
Az anyagszakadás során két új felület képz■dik: a forgácsolt felület és a forgács bels■ felülete. Bizonyos feltételek
mellett a szerkezet felszakadása kiterjedhet a nyírási zónára is, de csak a feltétlen szakadás befejez■dése után. Ezt
nevezik feltételes szakadásnak.
A leválasztott anyagrész a forgács, amely a szerszám homloklapjára fut, ahol a csúszás következtében küls■
súrlódás és kopás jön létre.
4 of 62
5 of 62
5. Ismertesse a forgácsfajták A képz■d■ forgácsfajták els■sorban a munkadarab anyagától és annak képlékenységét■l függenek. A képz■d■
forgács folytonossága, tagoltsága, alakja és szerkezet szerint igen sokféle lehet. Ennek ellenére három
képz■dését, csoportosítását alaptípusba sorolhatók:
- Rideg anyagok forgácsolásakor általában elemi (pattintott) forgács képz■dik. Jellemz■je, hogy az anyag
különböz■ formájú, méret■, különálló részekben válik le a munkadarabról.
- Átmeneti (tagolt, ízelt, lemezes) forgácsalak keletkezik, ha a képlékeny anyagot kis vagy rideg anyagot nagy
sebességgel forgácsolunk. A lemez alakú forgácselemek, bár a nyírási síkban teljesen vagy részlegesen elválnak
egymástól, ezt követ■en a nagy nyomás és magas h■mérséklet hatására "visszahegednek", összetapadnak és
egy folytonos, de nem szilárd szalagot képeznek
- a szívós, képlékeny anyagok (általában acélok) viszonylag nagy sebességen történ■ forgácsolásakor folyó
forgács keletkezik. Ez a fajta forgácsfajta folytonos, szerkezetét tekintve szilárd, de igen hajlékony szalag
formájában távozik a forgácsolás zónájából. Ekkor ha a forgács nem ütközik akadályba, folytonos szalagot alkot,
sík vagy csavarrugószer■ alakot vesz fel, illetve összekuszálódik, ezért mesterséges forgácstörésre van szükség.
Ha a forgács alakja nem el■nyös, a forgácsolási körülmények változtatásával az ideális állapot megközelíthet■. A
homlokszög csökkentése is kedvez■. A h■t■-ken■ folyadék alkalmazása következtében is könnyebben törik a
forgács.
6 of 62
6. Mutassa be vázlat segítségével az Ha szívós anyagokat a szükségesnél kisebb sebességgel forgácsolunk,

élsisak (élrátét) képz■dés jelenségét élsisakos vagy élrátéres forgács keletkezik. Ilyenkor a megmunkált anyag
és kiküszöbölésének lehet■ségeit! részecskéi a szerszám homlokfelületére rakódnak és úgynevezett
élrátétet vagy élsisakot képeznek.
Az élrátét a forgácsolás folyamán egy ideig növekszik, majd leválik a
szerszámról és részben a forgács bels■ felületéhez, részben pedig a
megmunkált felülethez heged. A homlokszög és a fogásmélység, az
élrátét változásának függvényében változik.
Az élrátét a forgácsoló sebesség megfelel■ mérték■ növelésével vagy
nagyobb homlokszög alkalmazásával megszüntethet■. Korszer■
szerszámanyagok esetén (keményfémek, kerámiál és bevonatok továbbá
Cermetek, CBN, PKD stb.) nem, vagy csak szelektíven alakhulhat ki
élrátét.
7 of 62
7. Ismertesse a fajlagos forgácsolóer■ Fajlagos forgácsolóer■ (kc): az egységnyi forgácskeresztmetszet

fogalmát és meghatározásának leválasztáshoz szükséges forgácsolóer■ [N/mm2]
módszerét!
8 of 62
8. Mutassa be vázlat segítségével a A forgácsleválasztás els■ szakaszában a h■tésnek, második

forgácsleválasztásnál feltételezett szakaszában a kenésnek, harmadikban a mosóhatásnak van szerepe. Az
nyírási és súrlódási zónákat! elemzésnél nem elégedhetünk meg azzal, hogy megállapítjuk a keletkez■
h■ nagyságát, azt is ismerni kell, hogy a h■áramokat melyik forgácsolási
elem, milyen mértékben fogadja
9 of 62
9. Ismertesse a gyalulás elméletét! A gyalulás és a vésés egyél■ szerszámmal, egynes vonalú, váltakozó irányú f■mozgással és szakaszos mellékmozgással
(el■tolással) végzett forgácsolás. A gyalulás és a vésés közös jellemz■je, hogy állandó keresztmetszet■ forgács
leválasztással történik.
Gyaluláskor a forgácsoló mozgást vagy a munkadarab (hosszgyalulás), vagy a szerszám (harántgyalulás) végzi. Az el■toló
mozgást szintén végezheti a munkadarab is (harántgyalulás) és a szerszám is (hosszgyalulás)
A vésés a munkadarab bels■ üregeiben lev■ hornyok és egyéb alakzatok megmunkálására való. Sok tekintetven a
gyaluláshoz hasonló. Kis termelékenység■, kevésbé pontos forgácsolási módszer. A vésés jellegzetessége, hogy a
forgácsoló f■mozgás párhuzamos a szerszám szárával. A f■mozgást a szerszám, az el■tolást a gép asztalára fogott
munkadarab végzi.
Forgácsolási paraméterek meghatározása:
10 of 62
11 of 62
10. Ismertesse a fúrás elméletét! A furatok megmunkálásának jellegzetes lépései: fúrás és furatb■vítés. Fúrás ha tömör anyagba
készítünk furatot, furatb■vítés pedig ha már meglév■ furat átmér■jét b■vítjük.
12 of 62
11. Ismertesse a homlokmarás A maró tengelye ált. mer■leges (bizonyos esetekben párhuzamos) a megmunkált felületre. Homlokmarással síkfelületek készíthet■k. A forgácsoló élek a
szerszám homlok és palástfelületén helyezkednek el. A szerszám D átmér■jének nagyobbnak kell lennie a munkadarab szélességénél ((1,2-1,5)*B). Általában
célszer■ kis fogásmélységet és nagy el■tolást választani.
elméletét!
13 of 62
14 of 62
12. Ismertesse a palástmarás elméletét! A marótengely párhuzamos a megmunkált felülettel, palástmarással síkfelületek, hornyok és alakos felületek készíthet■k. A szerszámok szabályos élgeometriájú, többél■ szerszámok,
hengeres testb■l és annak a palástfelületén elhelyezett forgácsoló élek annyi "esztergakésb■l" származtathatók, ahány foga van a marónak. A palástmarás lehet ellen és egyenirányú,
attól függ■en, hogy a sebesség iránya az el■tolással megegyezik vagy ellentétes.
- Ellenirányú marás: a mdb-ra ható er■ igyekszik felemelni a gépasztalt, ezért nagyobb rezgések keletkeznek, így kisebb fogásmélység lehet (3-6 mm)
- Egyenirányú marás: a fellép■ er■ a munkadarabot az asztalra szorítja, ebben az esetben nagyobb fogásmélység (6-10 mm) is lehet, a forgácsoló sebesség 50-70%al nagyobb lehet
A gyakorlatban a kedvez■bb forgácsoló er■k miatt mégis az ellenirányút használjuk.
15 of 62
13. Ismertesse az üregelés elméletét! Az üregelés olyan forgácsolási módszer, amelyben az egyenes vonalú f■mozgást a
szerszám végzi, az el■tolást pedig az egymás után következ■ fogak lépcs■zetes
növekedése biztosítja. Üregeléskor nincs mellékmozgás. Az alakhúzás elmélete két
csoportba sorolható:
- bels■ felületek megmunkálása: ez a tulajdonképpeni üregelés, a szerszámotaz
el■munkált furaton keresztülvezetve gép befogószerkezetébe er■sítjük és 1,5-10
m/min sebességgel keresztülhúzzuk a furaton
- küls■ felületek megmunkálása: amit küls■ üregelésnek vagy húzómarásnak
nevezünk, a szerszámot mozgó oszlopra er■sítjük, a szerszám az er■s
befogószerekzetbe fogott munkadarab küls■ felületén forgácsol.
16 of 62
14. Ismertesse a köszörülés elméletét! A köszörülés bonyolult kinematikájú forgácsolás, amely független f■mozgás mellett összetett mellékmozgással valósul meg. A
f■mozgást mindig a köszörül■szerszám végzi, ezért a forgácsolási sebesség megegyezik a korong kerületi sebességével.
A köszörülés szabálytalan élgeometriájú szerszámmal végzett forgácsolás, amellyel sima felületet lehet létrehozni. Általában
befejez■ megmunkálás, de néhány nagyteljesítmény■ köször■gép alkalmas el■készít■ vagy nagyoló m■veletekhez is.
17 of 62
18 of 62
15. Ismertesse
a nagyoló és simító
esztergálási eljárások esetén a
forgácsolási adatok meghatározását!
19 of 62
16. Ismertesse
vázlat segítségével a 1) Fogásvétel: felületi felkeményedéssel járó barázdálüdás, ami a forgács
köszörülés forgácsleválasztási leválasztásába megy át
folyamatát 2) Merev szálforgács képz■dése (folyóforgács), nagy felület, jó h■tés
3) Kialakul a vágózóna. A h■elvezetés még kielégít■
4) Nyomás alatti er■s deformáció a vágózónában: er■s h■mérséklet
emelkedés, a helyi megolvadás kezdete
5) A szálforgács leesése illetve leolvadása
20 of 62
17. Ismertesse a keményfémr■l A keményfém magas olvadáspontú fémkarbidokat és köt■anyagként

tanultakat! alacsonyabb olvadáspontú fémet tartalmazó, porkohászati porkeverék,
amelyet formába sajtolnak és f■ összetev■jük olvadáspontjánál
alacsonyabb h■mérsékleten izzítják.
Keménységét a fémkarbidok, szívósságát a köt■anyagok adják.
Összetételén kívül fizikai-mechanikai tulajdonságai a szemcsék méreteit■l
és el■állítása körülményeit■l is függetlenek. A keményfémeknek három
nagy csoportját különböztetjük meg
1. volfram-karbid alapú (egykarbidos): rideg anyagok forgácsolására
2. titán-volfram alapú (kétkarbidos): acél forgácsolására
3. titán-tantál-volfram (háromkarbidos) alapú: univerzális rendeltetésre
El■nyei:
- a gyorsacélhoz képest három-ötszörös forgácsolási sebességet érhetünk
el
Hátrány:
- hajlítószilárdságuk és üt■munkájuk kicsi, ezért a változó terhelésre, a
dinamikus igénybevételre érzékenyebbek
Vegyi összetételük és szemcsefinomságuktól függ■en a keménységük
tartománya: 87-92 HRA
Általában jó kopás és h■állóak (800-900 fok), kicsi szilárdságúak és
szívósságúak.
Igen magas az áruk, a nehéz megmunkálhatóság és kis hajlíthatóság
miatt, ezért csak lapkákat készítenek bel■lük.
21 of 62
18. Ismertesse
a kerámiákról, Kerámiák:
gyémántról, CBN-r■l mint A kerámia szerszámanyagot a keményfémhez hasonló, porkohászati
szerszámanyagokról tanultakat! eljárással állítják el■. Tulajdonságaik javítása érdekében az
aluminium-oxidhoz kis mennyiségben ötvöz■ket is adagolnak. A kerámia
szerszámanyagot is lapka formájában alkalmazzuk (forrasztva, ragasztva
vagy mechanikus úton rögzítjük).
El■nyei:
- olcsó, könnyen hozzáférhet■ alapanyag
- keménysége 93 HRA, h■állósága 1200 oC, ez megel■zi a többi
szerszámanyagot, ezért a keményfémnél jóval nagyobb forgácsolási
sebességgel dolgozhatunk
Hátránya:
- kis hajlítószilárdság és üt■munka
- ridegsége miatt célszer■ lágy színesfémek megmunkálására használni.
Acélanyagok és öntöttvas megmunkálásakor csak simító eljárásra
használható
Gyémánt:
A mesterséges gyémánt rendkívül nagy keménysége miatt (100000
N/mm2) használatos szerszámanyagként. Forgácsolószerszámokba
forrasztással vagy mechanikus rögzítéssel 0,3-0,8 karátos
gyémántkristályt építenek. Kis súrlódási tényez■je miatt (m■ = 0,15-0,05)
jó megmunkált felületet ad
Hátránya: hajlítószilárdsága igen kicsi, h■állósága alacsony (700-800 oC),
rendkívül drága (kb 50 szerese a hasonló rendeltetés■ szerszámanyagok
árának
Felhasználása: a nagy ridegség és kis h■állóság miatt nem célszer■ vas
alapú ötvözetek forgácsloására használni. Hatékonyan alkalmazható
színesfémek és nagy szilárdságú m■anyagok forgácsolására
CBN:
a köbös-bórnitrit a második legkeményebb szerszámanyag. A bel■lük
készült szerszámok köbös rnitrit kristályokból, valamint fémes vagy
keramikus köt■anyagokból állnak. El■állítása nagy nyomáson (6Mbar) és
1700-1900 oC-on 6-10 perc alatt történik.
El■nye: nem rendelkezik a gyémánt hátrányos tulajdonságaival
(h■állósága 1200-1300 oC), de jó a keménysége (85000-95000 N/mm2),
ára megegyezik a gyémánttal.
Els■sorban esztegakéseket és marószerszámokat állítanak el■ bel■le,
amikkel edzettacél vagy nagy szilárdságú öntöttvas munkálható meg
22 of 62
19. Ismertesse a köször■szerszámról A köször■korongon nincs összefügg■ forgácsolóél, az egyes

tanultakat, különös tekintettel a csiszolószemcséknek szabálytalan geometriai alakja van, amely rendszerint
köször■korong jellemz■ire negatív forgácsolószöget ad. A csiszolószemcsék a korong felületén
rendszertelenül helyezkednek el.
Köször■korong szabványos jelölése és a jelölésben szerepl■ tagok:
23 of 62
20. Mutassabe vázlat segítségével az

egyetemes esztegapad felépítését
és f■bb részeit!
24 of 62
21. Ismertesse vázlat segítségével a - vonóorsó: hosszirányban a szánszekrénnyel együtt haladó hosszanti
vonó-és vezérorsó szerepét. csúszó siklóretesszel hajtott csiga és csigakeréken, továbbá a
rajzoljon álló és mozgóbábot! fogaskeréken át a váltókapcsoló egyik állása szerint a közbens■
fogaskerekekkel a keresztszán orsóját forgatja, amikor is a síkesztergálást
valósítja meg. Másik állásában az el■toló fogaslécen legördül■
fogaskerék forgatásával a hosszesztergályozásra ad módot. A gépi
el■tolást tehát a vonóorsó segítségével valósíthatjuk meg.
- vezérorsó: a vezérorsóval kizárólag menetet szabad esztergálnunk. A
vezérorsó hajtását a f■orsóról - irányvátó hajtóm■vön, cserekerekeken és
az el■toló szekrényen keresztül - kapja. A szánszekrény és a vezérorsó
közötti kapcsolat tetsz■legesen ki-be kapcsolható a szánszekrényben
található záróanyával. Két félb■l áll, amelyek vagy megfogják a
vezérorsót, vagy eltávolodnak t■le. Zárt állásban a két fél összehúzódik
és teljes anyát képez.
A vezér-és vonóorsó az ágy mells■ oldalán helyezkedik el, oly módon,
hogy mindkett■ az el■toló szekrényb■l indul ki és áthalad a
szánszekrényen. A vonóorsó hosszanti ékhoronnyal ellátott tengely vagy
bordás tengely. A vezérorsót trapéz, esetleg laposmenettel gyártják.
ÁBRÁK?
25 of 62
22. Vázlat
segítségével mutassa be a
vés■gép felépítését és m■ködését!
A vés■gép elvileg egy függ■leges elrendezés■ harántgyalugép. A váltakozó irányú

függ■leges forgácsoló mozgást (f■mozgást) a szerszám, az erre mer■leges,
kett■slöketenkénti el■toló mozgást (mellékmozgást) a mdb végzi vízszintes síkban. A
mellékmozgás lehet: hossz vagy keresztirányú és körmozgás is.
26 of 62
23. Ismertesse
vázlat segítségével a
harántgyalugépek felépítését és
m■ködését!
A harántgyalugépek kis és közepes (1000 mm-nél rövidebb)

munkadarabok függ■leges vagy ferde helyzet■, sík, lépcs■s, esetleg
alakos felületeinek megmunkálására alkalmas, egyedi vagy
kissorozatgyártásban.
Egyenes vonalú, váltakozó irányú vízszintes forgácsoló mozgást
(f■mozgást) a szerszám végzi. A f■mozgásra mer■leges,
kett■slöketenkénti el■toló mozgást (mellékmozgást) vízszintes
síkfelületek gyalulásakor a munkadarab, függ■leges vagy ferde helyzet■
síkfelületek megmunkálásakor a szerszám végzi. Fogást is a
szerszámmal lehet venni.
27 of 62
24. Magyarázzael vázlat segítségével

az egyenes és könyökös gyalukés
deformációjáról tanultakat!
Egyenes szárú kés esetén a szerszámcsúcs el■bbre áll, mint az A

fogáspont, ezért a kés R sugarú elhajlásakor a kör mentén belemetsz a
már megmunkált felületbe. Ilyenkor a fogásmélység az eredetinél
beállítottnál nagyobb lesz, ez a késre nagyobb terhelést jelent ami tovább
növeli a kés elhajlását.
A könyökös szárú kés ezt a jelenséget kerüli el. Az ilyen kések csúcsa
pontosan az A támasztási pont alá esik, tehát az R körív mentén történ■
hátrahajláskor csökkena fogásmélység, ezzel együtt a késre ható er■.
28 of 62
25. Ismertessea finomfelületi Tükrösít■ (leppel■) gépek

megmunkáló gépek csoportjairól A tükrösítés olyan finom szemcsézet■ csiszoló- és felületaktív anyagokkal végzett
tanultakat! finomfelületi megmunkálás, amellyel a munkadarabon kiváló méret-és
alakh■ségetés felületi finomságot érhetünk el. Ezzel a leppelt alkatrészek kopás-
és korrózióállósága növelhet■.
Munkafolyamat:
A szerszám a megmunkálandó felületen, szabadon, állandó irányváltoztatással
mozog, miközben az olajjal, petróleummal vagy benzollal kevert igen finom
csiszolószemcsék a mdb és a szerszám közt folyadékfilmet képez és a szemcsék
leválasztják a forgácsot. Amikor a szemcsék megkopnak, a megnövekedett er■
miatt széttöredeznek és a kezdeti durvább szemcsék helyett az apróbbak még
finomabb forgácsleválasztást valósítanak meg, ezáltal nagy felületi simaság
érhet■ el.
Síkfelületek tükrösítésére egytárcsás, párhuzamos felületek megmunkálására
kéttárcsás leppel■gépeket használunk, illetve léteznek furat- és egyetemes
leppel■gépek is.
Az elérhet■ átlagos felületi érdesség: Ra = 0,16 - 0,01 mikrom
A megmunkált felület pontossági osztálya: IT 2 - 4
Dörzsköször■ (hónoló) gépek
Feladatuk a furatok finomfelületi megmunkálása.
Munkafolyamat:
A hasáb alakú csiszolótesteket szimmetrikusan elhelyezve, ún. hónolóárakba
fogjuk, amelyeket a furat falához szorítva forgó és a furat tengelyének irányában
alternáló mozgásra kényszerítünk. Közben a szerszámot b■séges h■t■-ken■
folyadékkal látjuk el a h■elvezetés és a szemcsék-forgács elvezetése céljából.
Az elérhet■ átlagos felületi érdesség: Ra = 0,63 - 0,08 mikrom

Tökörsimító (finomtükrösít■, szuperfinisel■) gépek:

Ezen a m■veleten olyan különlegesen finom megmunkálási módot értünj, amelyet
igen apró szemcsézet■ csiszolótestekkel, összetett mozgással, kis
forgácsolósebességgel (15 m/min) és kis nyomással (11,5-25 N/cm2), valamint az
ezekhez szükséges viszkozitású ken■anyaggal hajtunk végre.
Nagy vonalakban a hónoláshoz hasonló megmunkálás, azonban a számmottev■
különbségek miatt nem a hónolás egyszer■ módosítása.
Munkafolyamat:
A szerszámfejbe fogott csiszolótestet mechanikus vagy hidraulikus szerkezettel a
munkadarab felületére szorítjuk, majd a csizolótesttel egy rövid löket■ oszcilláló,
illetve hosszabb munkafelületek esetében még el■toló mozgást is közlünk,
miközben a megmunkálandó darab forgó mozgást végez.
Ezzel a módszerrel mdb-ok küls■- és bels■ hengerpalástok illetve síkfelületek
munkálhatók meg.
Az elérhet■ átlagos felületi érdesség: Ra = 0,04 mikrom
29 of 62
26. Vázlatsegítségével mutassa be a

A megmunkáltkúpfelületek lehetnek bels■k és küls■k.
a) Kúpesztergálás ferde él■ késsel:
- rövid, kevésbé pontos és sima, tetsz■leges hajlásszög■ kúpfelületek készíthet■k ezzel a módszerrel. A kés élhosszának legalább olyan hosszúnak kell lennie mint a kúl alkotójának.
kúpfelületek megmunkálásának
módjait!
b) Kúpesztergálás a nyereg állításával

- ritkán alkalmazott, kis hajlásszög■, hosszú kúpok megmunkálására alkalmas
c) Kúpesztergálás a késszán elfordításával

- e módszer tetsz■leges hajlásszög■, közepes hosszúságú kúpfelületek nagyolására és simítására alkalmas. A késszánt az esztergálandó félkúpszögnek megfelel■en kell elfordítani.
d) Kúpesztergálás kúpvonalzóval
30 of 62
31 of 62
27. Vázlat
segítségével mutassa be a Gömbfelületeket általában esztergálással és köszörüléssel munkálunk meg.
a) Gömbfelületek esztergálása alakos késsel, vagy készülék segítségével valósítható meg (a felületet el■ször szokványos késsel
gömbfelületekr■l tanultakat! el■nagyoljuk, majd az alakos késsel simítjuk). Az alakos kés homloklapjának a munkadarab forgástengelyén átmen■ síkban kell
lennie, különben a gömb nem lesz szabályos.
b) Gömbfelületeket készülékkel is esztergálhatunk. A készülék kivitele a megmunkálandó körív sugarától függ, továbbá attól, hogy
küls■ vagy bels■ gömbfelületet kell-e megmunkálnunk.
c) Gömbfelület köször■lése: alakos köször■tárcsával, vagy körívben leng■ mozgással
32 of 62
28. Mutassa
be az MKGS rendszert és A munkadatab befogó készülékek feladata a tárgy és a szerszámgép
elemeinek feladatát! meghatározott helyzetében való rögzítése a megmunkálás folyamán.
MKGS:
M - mdb
K - készülék (K1, K2 stb)
G - szerszámgép
S - szerszám
33 of 62
29. Ismertessevázlat segítségével a Villamos megmunkálás, a villamos energia közvetlen felhasználása (nincs
szikraforgácsolás elvét! hajtáslánc stb.).
Forgácsolószerszám helyett szerszámelektróda.
Szikraforgácsoláskor két, szigetel■ folyadékba (dielektrikumba) un.

munkafolyadékba merített villamoselektróda között kisüléssorozatot
hozunk létre és ennek eredményeképp az egyik elektródán (munkadarab)
kialakul a másik elektróda (szerszámelektróda) lenyomata
34 of 62
30. Rajzoljoncsigafúrót és ismertesse az

elemeit és a szögeit!
35 of 62
31. Rajzoljon
gyalu-és vés■késeket és
ismertesse azok élszögeit!
32. Rajzoljon
egy martfogú
marószerszámot az élszögeivel
együtt!
36 of 62
33. Rajzolja
le a hátraesztergált fogú
idommarót élszögeivel együtt!
34. Mutassabe vázlat segítségével az

egyél■ szerszám elemeit és szögeit!
37 of 62
35. Rajzoljon
üregel■szerszámot az
élszögeivel együtt!
1 - mellékél; 2 - csúcssugár; 3 - f■vágóél; 4 - forgácstör■ horony; 5 -

homlokfelület; 6 - hátfelület; 7 - foghát; 8 - forgácstér
38 of 62
36. Ismertesse
sugárfúrógép felépítését,
m■ködését!
39 of 62
37. Ismertesse
vázlat segítségével az
oszlopos fúrógép felépítését,
m■ködését!
40 of 62
38. Ismertesse
vázlat segítségével az - az asztal vízszintes síkban +- 45 fokban elfordítható
egyetemes marógép felépítését, - az asztalt mozgató orsót kivezetve - cserekerekekre - osztófej
m■ködését, állítási lehet■ségeit! tokmánnyal összekötve spirális felületek (pl. csigafúró hornya) készíthet■k
vele
- egyes gépeken a vízszintes marótengely függ■leges marófejre
cserélhet■
41 of 62
39. Ismertesse vázlat segítségével a

függ■leges konzolos marógép
felépítését, m■ködését!
42 of 62
40. Ismertesse
csúcsköször■gép felépítését,
m■ködését!
41. Ismertesse
furatköször■gép felépítését,
m■ködését!
43 of 62
42. Ismertesse
síkköször■gép felépítését,
m■ködését!
43. Ismertesse
csúcsnélküli köszörülés elvét,
alkalmazási módszerét!
44 of 62
44. Mutassa
be a PFAUTER rendszer■ Elve: a szerszám és a megmunkálandó darab forgó mozgása közötti
fogazás elvét, szerszámát és viszony megfelel az együttm■köd■ csiga és csigakerék áttételének.
mozgásviszonyait! Szerszám: forgácsoló élekkel ellátott, csiga alakú lefejt■ marószerszám
45 of 62
45. Mutassa
be a MAAG rendszer■ Elve: f■mozgása alternáló, a legördülést az asztal el■tolása és a mdb
fogazás elvét, szerszámát és forgása együttesen valósítja meg. Ez a legördül■ mozgás csak a kés
mozgásviszonyait! hátramenetele alatt valósul meg, lefelé haladáskor a mdb. nyugalomban
van
Szerszáma: fés■skés
46. Mutassa
be a FELLOWS rendszer■ Elve: hasonló a fés■skéseshez, alternáló f■mozgás, legördül■
fogazás elvét, szerszámát és mellékmozgás
mozgásviszonyait! Szerszáma: fogaskerék alakú metsz■kerék
46 of 62
47. Ismertesse
vázlat segítségével a Elve: a fogaskerék tengelyre van er■sítve, erre a tengelyre egy szegmens
MAAG féle lefejt■ fogazás elvét! is rá van helyezve, aminek a sugara a kerék osztókörével egyezik meg. A
szegmensr■l két irányban acélszalagok mennek, az acélszalagok és a
szegmens segítségével valósítja meg a gép az ide-oda leng■, pontos
legördül■ mozgásta. A korongok tányérszer■ek, csak a szélükön van
köszörül■ felület, így mintegy pontszer■ az érintkezés a fogoldal és a
korong közt. A mdbtengelyirányú elmozdulást is végez
Szerszáma: tányérkorong
47 of 62
48. Mutassa
be a NILES féle Elve: a fogaskerék függ■leges tengely■ körasztalra van befogva, amely
fogköszörülés elvét! körasztal egy vízszintesen elmozduló ágyszánban van befogva. Az
ágyszán egyenes vonalú mozgása és a rajta lév■ körasztal forgómozgása
hozza létre a kerék legördül■ mozgását.
Szerszáma: Egyenes profilú, kett■s kúpos köször■korong
48 of 62
49. Ismertesse
a REISHAUER féle
fogköszörülés elvét!
49 of 62
50. Ismertesse
a h■t■-ken■ H■t■ ken■ folyadékok legfontosabb tulajdonságai:
folyadékokról tanultakat!
H■t■ ken■ folyadékok elvi rendszerezése:
A három alapkövetelmény (h■tés, kenés, mosás) súlyozott szerepe a technológiától függ■en is megváltozhat
Esztergálás: h■tés-kenés-mosás
Fúrás: kenés-mosás-h■tés
Marás: kenés-h■tés-mosás
Üregelés: kenés-h■tés-mosás
Köszörülés: mosás-h■tés-kenés
A HKF-ek másodlagos feladatai:
50 of 62
51. Ismertesse
a technológiai tervezés - El■tanulmány készítése: f■ feladata a termékkel szembeni
el■készítésér■l tanultakat! követelmények, a piac felvev■képességének becslése alapján a
megvalósítható sorozatnagyság és a konkurenciát is figyelembe véve a
versenyképes ár meghatározása
- A koncepció kialakítása: ennek során elkészül a megszabott és
minimális követelményeknek, valamint a megngedett el■állítási költségek
jegyzéke. Többféle elvil megoldás lehetséges, amelyeket a követelmény
jegyzék alapján kell min■síteni és közülük kiválasztani a legkedvez■bb
megoldást
- Az el■terv kidolgozása: a konstrukció f■ méreteinek, a lehetséges
gyenge pontjainak meghatározása és elemzése. Elkészülnek a f■
méreteket meghatározó szilárdsági számítások, meghatározzák a f■
technológiai követelményeket.
- A kiviteli tervek elkészítése: részletrajzok, darabjegyzékek, szerelési,
ellen■rzési, átvételi követelmények meghatározása. A kiviteli tervnek
információkat kell nyújtani a beszerzés, a gyártás és a min■ség
ellen■rzés tervezéséhez
51 of 62
52. Ismertessea m■velet, m■veletelem, M■velet: a technológiai folyamatnak azt a részét, amelyet egy munkás
bázis fogalmakat! (munkáscsoport), egy munkagéppel (egy munkahelyen), egy
munkadarabon (egy munkadarab csoporton) elvégez mindaddig, míg a
sorozat következ■ darabjának megmunkálására át nem tér. A zárójeles
kifejezések a m■velet fogalmának szerelésére és egyéb különleges
megmunkálásokra való kib■vítését adják.
M■veletelem: a m■veletnek részen, amelyen belül.

- a befogás
- a megmunkált felület
- a szerszám
- a technológiai adatok nem változnak
Bázis:
- szerkesztési bázis: az elemek kölcsönös helyzetét méretláncokkal
határozzuk meg. Ezek kiinduló felülete a szerkesztési bázis, ez nemcsak
az alkatrész valóságos eleme lehet, hanem szerkesztett, a valóságban
nem is létez■ látszólagos elem, pl. középvonal
- technológiai bázisok: a gyártási folyamatban az alkatrészek
helyzetmeghatározásában, a méretek ellen■rzésében van meghatározó
szerepük.
Azokat a technológiai bázisokat, amelyek egy-egy m■veletben az
alkatrész helyzet meghatározását végzik, illetve a mdb a szerszámhoz
viszonyított helyzetét határozzák meg, m■veleti bázisoknak is nevezzük.
53. Aforgácsolás m■velettervezésének - M■veletelemek kijelölése

fontosabb lépései - M■veletelemekhez szerszám választása
- M■veletelemek végrehajtási sorrendjének meghatározása
- Szerszámelrendezés tervezése
- M■veletterv készítése
52 of 62
54. Ismertessea forgácsolás fejl■dési - forgácsoló sebesség növekedése

tendenciáit (felsorolás) - megmunkálási pontosság növekedése
- új szerkezetek és alkotóelemek alkalmazása
- új technológiai eljárások kifejlesztése
- automatizálás
- informatikai támogatás
- integráció
- mérnöki analízis alkalmazása
- intelligencia növelése
- stb.
55. Magyarázza el vázlat segítségével a

holonikus gyártórendszer
struktúráját!
A Holonikus gyártórendszer (HOLOSZ=egész, HOLON=egész rész szóból

ered), az intelligens gyártórendszerek egy fajtája, ami lehet■vé teszi az
emberi beavatkozás nélküli gyártást, így egy teljesen automatikus
m■ködtetéshez vezethet, beleértve a fogyasztói igények felmérését is.
53 of 62
56. Ismertesse
vázlat alapján a korszer■ A szerszámok befogás történhet?
CNC gépek szerszámbefogóit - hagyományos módon (késtartóba, fúrótokmányba)
- a CNC esztergáknál revolverfejbe
- a CNC marógépeknél f■orsóba, illetve szerszámtárba
Forgó szerszámok nagypontosságú megfogására alkalmas korszer■

befogási lehet■ségek
57. Ismertesse
a korszer■ Automatikus forgácskezelésr■l akkor beszélünk, ha:
szerszámgépeknél a forgácskezelés - a forgács emberi beavatkozás nélkül kijuttatása a munkatérb■l,
problémáját! - a munkatér átmosása nagy nyomású folyadékkal történik,
- a rendszer minimálisan egy m■szakot felügyelet nélkül dolgozik
Az automatikus forgácskezelés feladatai:
- forgácstörés (hatékony, biztos törés, folyó forgács nélkül)
- forgácseltávolítás (emulziós lemosás, leveg■ elszívás és/vagy lefújás)
- forgácsvédelem (a gép vezetékeit, vezérl■it ne rongálja a forgács)
- a forgács és a h■t■folyadék szétválasztása (perforált "folyókák",
centrifugák alkalmazása)
- a forgács kihordása (pl. csigás, kaparó, acélcellás, rázócsúszdás
szállító) és
- a forgácstárolás (pl konténerben elkülönítve)
54 of 62
58. Mia robot definíciója? Mutassa be Ipari robotok: azok a szabadon programozható, többcélú mechanizmusok,
vázlatokkal a robotcsuklókat! amelyek anyag, alkatrész, szerszám vagy egyéb eszköz egyszer■en
változtatható program szerinti mozgatását, térbeli helyének
megváltoztatását vagy megtartását, megfogását vagy elengedését, vagyis
manipulálását végzik.
Robotcsuklók:
55 of 62
59. Ismertessevázlat szer■en a Derékszög■ koordinátás robot:

derékszög■ és gömbkoordinátás Decasrtes rendszer■ robotnak is nevezik, el■nye az egyszer■ vezérlés,
robotokról tanultakat! és hogy a munkatérnek nincs holttere, hátránya a viszonylag kicsi
munkatér.
Gömbkoordinátás robot
Elavult típus, de még jelent■ számban alkalmazzák az iparban. Egy
transzlációs és két rotációs mozgástengely jellemzi
56 of 62
60. Ismertesse
vázlat segítségével a 15 éve jelent meg, de több min 10%át teszi ki a robotiparnak.
SCARA robotokró tanultakat! Megnevezés: Selective Compliance Assembly Robot (Szelektív
Engedékenység■ Robot Kar). Három rotációs és egy transzlációs
tengelyb■l áll.
Szerelés, behelyezési feladatokra (pl. nyomtatott áramköri elemek lapba
illesztése) használják.
El■nye: nagy m■ködési sebesség, ismétlési pontosság. Hátránya:
alacsony terhelhet■ség.
57 of 62
61. Ismertesse
vázlat segítségével a Humanoid robot:
Humanoid és a párhuzamos Az emberi karhoz leginkább hasonlító típus, kizárólag forgó mozgású
kinematikájú robotokról tanultakat! tengelyekb■l áll. Hegeszt■, fest■ robotoknál kedvelt megoldás.
Párhuzamos kinematikájú robot

A merevség növelése érdekében, és a pontosság/terhelés arány
javítására használják a zárt kinematikai láncú phuzamos kinematikájú
robotokat
58 of 62
62. Vázlat segítségével magyarázza el Az ultrahangos megmunkálás a rezgések mechanikai energiáját a

az ultrahangos anyagleválasztásról csiszoló szemcsék felgyorsításával közvetve hasznosítja.
tanultakat! Az eljárás lényegében mikroforgácsolós, ahol a forgácsoló mozgást
ultrahanggal hozzák létre.
Az anyagleválasztás 4 féle hatásból tev■dik össze:
1. A nagyméret■ szemcsék a rezg■ testtel megtámasztva közvetlenül
gyorsulnak fel és közben perdületük is kialakul. Ezzel rideg anyagoknál
mikro forgácsszer■ anyagleválasztást hoznak létre
2. A kisebb méret■ szabad szemcsék a folyadékban tömegüknek
megfelel■ amplitudójú rezgéseket végeznek és ezzel, mintegy
csiszolásnak vetik alá a felületet, simítanak.
3. A nagy energiájú és sebesség■ rezgés hatására a folyadékban
kavitáció keletkezik, szintén koptatja a szerszámot a munkadarab
4. A folyadékban oldott vegyszerekkel kémiai anyagleválasztást lehet
elérni
59 of 62
63. Ismertesse vázlatok segítségével az Azelektrolitikus köszörülés a hagyományos köszörülési és az elektrokémiai

elektrolitikus köszörülésr■l anyagleválasztá kombinációja. Legfontosabb alkalmazási területe a
tanultakat! szerszámélezés, különösen a köszörülésre érzékeny szerszámoknál.
El■nyei:
- az id■egység alatt leválasztott anyagmennyiség nagyobb
- nem jelentkezik h■feszültség, ezért csökken a repedés veszélye
Elizálásnál a mdb-ot meghatározott nyomással szorítjuk a fémes, elektromosan
vezet■ koronghoz. Az elektrolitot a forgó korong továbbítja a megmunkálás
helyére.
60 of 62
64. Vázlatsegítségével mutassa be az

elektronsugaras megmunkáló
berendezés felépítését!
65. Ismertesse a huzalektródás Csak áttörések, alakos bélyegek elkészítésére alkalmas, üregek
szikraforgácsolásról tanultakat kialakítására nem.
A beállítható sebességgel haladó rézhuzal és a mdb között
forgácsleválasztás jön létre.
A munkadarabot el■ kell készíteni:
- felületek megmunkálása (kivéve a szikraforgácsolandót)
- h■kezelés
- köszörülés
- huzal átf■zéséhez szükséges furat
- szikraforgácsolás
A huzalektródás szikraforgácsoló gépek számítógépes vezérléssel
m■ködnek. A megmunkálásnak egyetlen megmunkálási fokozata van. A
megmunkálóáram er■sségét 10%al, durvbb felületi min■ség esetén
50%al lehet növelni.
Dielektrikumként vizet használnak, amelyet b■ sugárban az elektróda
mentén axiálisan áramoltatnak
61 of 62
66. Ismertessea forgóelektródás A dielektrikumba merül■ mdb-ot alakosan kiképzett forgó elektródával
szikraforgácsolásról tanultakat! munkálják meg. Az elektródát a mdb megmunkálandó felületének
megfelel■ profilúra alakítják ki.
A forgóelektródás szikraforgácsolás a forgácsmentes alakítás területén
széleskör■en alkalmazható:
- bélyegek és kidobók alakos köszörülése helyett
- vágólap szegmensek köszörülése helyett
Dielektrikumként az alakos elektródával való szikraforgácsoláshoz
használatos szénhidrogén származék alkalmas
62 of 62

Gépgyártás ZH

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gépgyártás ZH

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anki Glossary: Gépgyártás újak (66 cards) Generated on 2020-01-20

2. Ismertesse vázlat segítségével az Öntött el■gyártmány tervezés f■bb szempontjai:

3. Ismertesse vázlat segítségével a A tervezésnél a legfontosabb, hogy a darab forgácsolással

6. Mutassa be vázlat segítségével az Ha szívós anyagokat a szükségesnél kisebb sebességgel forgácsolunk,

7. Ismertesse a fajlagos forgácsolóer■ Fajlagos forgácsolóer■ (kc): az egységnyi forgácskeresztmetszet

8. Mutassa be vázlat segítségével a A forgácsleválasztás els■ szakaszában a h■tésnek, második

Forgácsolási paraméterek meghatározása:

17. Ismertesse a keményfémr■l A keményfém magas olvadáspontú fémkarbidokat és köt■anyagként

19. Ismertesse a köször■szerszámról A köször■korongon nincs összefügg■ forgácsolóél, az egyes

20. Mutassabe vázlat segítségével az

A vés■gép elvileg egy függ■leges elrendezés■ harántgyalugép. A váltakozó irányú

A harántgyalugépek kis és közepes (1000 mm-nél rövidebb)

24. Magyarázzael vázlat segítségével

Egyenes szárú kés esetén a szerszámcsúcs el■bbre áll, mint az A

25. Ismertessea finomfelületi Tükrösít■ (leppel■) gépek

Az elérhet■ átlagos felületi érdesség: Ra = 0,63 - 0,08 mikrom

Tökörsimító (finomtükrösít■, szuperfinisel■) gépek:

26. Vázlatsegítségével mutassa be a

b) Kúpesztergálás a nyereg állításával

c) Kúpesztergálás a késszán elfordításával

c) Gömbfelület köször■lése: alakos köször■tárcsával, vagy körívben leng■ mozgással

Szikraforgácsoláskor két, szigetel■ folyadékba (dielektrikumba) un.

30. Rajzoljoncsigafúrót és ismertesse az

34. Mutassabe vázlat segítségével az

1 - mellékél; 2 - csúcssugár; 3 - f■vágóél; 4 - forgácstör■ horony; 5 -

39. Ismertesse vázlat segítségével a

H■t■ ken■ folyadékok elvi rendszerezése:

A HKF-ek másodlagos feladatai:

M■veletelem: a m■veletnek részen, amelyen belül.

53. Aforgácsolás m■velettervezésének - M■veletelemek kijelölése

54. Ismertessea forgácsolás fejl■dési - forgácsoló sebesség növekedése

55. Magyarázza el vázlat segítségével a

A Holonikus gyártórendszer (HOLOSZ=egész, HOLON=egész rész szóból

Forgó szerszámok nagypontosságú megfogására alkalmas korszer■

59. Ismertessevázlat szer■en a Derékszög■ koordinátás robot:

Párhuzamos kinematikájú robot

62. Vázlat segítségével magyarázza el Az ultrahangos megmunkálás a rezgések mechanikai energiáját a

63. Ismertesse vázlatok segítségével az Azelektrolitikus köszörülés a hagyományos köszörülési és az elektrokémiai

64. Vázlatsegítségével mutassa be az

You might also like