3 Népzmozgások Magyarországon a 13-18.

században
Népmozgások fajtái: 

 Országban három típus megfigyelhető:

o Belső vándorlások- országon belüli lakosság vándorlása
o Bevándorlás- más népek/ népcsoportok beköltözése az országba
o Betelepítés- szervezett folyamat, az állam pl. adókedvezményekkel igyekszik
bevonzani más népcsoportokat

13. századtól

A 13. század gazdasági és társadalmi átalakulással járt

Ideje Magyarország már nyitott volt a nyugat, de eddig (szinte csak) a felső réteg érkezett. Külföldi
királynék miatt. Folyamatosan érkeztek hospesek

Idővel ez megváltozik, a kétkezi munkások kerülnek túlsúlyba. Csakúgy mint a németajkúak szemben
a ,,latin” népcsoporttal.

Ugyan a telepítés kezdetben királyi jog volt, a nagy munkaerőhiány miatt a magánbirtokokon is
növekedett az idegen munkaerő száma. Felvidék, Erdély, főképpen Szepesség

Szászok hamar alkalmazkodtak, illetve virágzó városokat hoztak létre. Falvakból lettek mezővárosok
majdan abból szabad királyi városok

1224-ben kiadott Diploma Andreanum biztosította az erdélyi szászok jogállását, II. András kollektív
kiváltságokat adott nekik. 1271-ben V. István biztosított a szepesi szászoknak hasonló kiváltságokat.
Egyenrangúnak tekintették őket, ez Európa szerte ritkaságnak számított.

A románok is ekörül érkeztek meg Magyarországra, viszont kisebb számban, konkrét biztos adatok
hiányéban is kijelenthető, hogy a kunok érkeztek legnagyobb számban. (kb 40.ezer)

Mongolok elől menekültek.

Tatárjárás következménye: brutális pusztítás(főképpen a folyóparti településeknél)

Hatalmas üres területek, munkaerőhiány legjobban a magyar lakosság csökken, nő a hospesek aránya

Viszont a nyugati nagy népmozgás hullám a 13. századra alábbhagyott(kis csoportok továbbra is
érkeztek.) Akkor meg honnan szereztek embereket?
 Visszatelepíti a kunokat(nem az összes)
 Szláv-román földművesek
 Városlakók, kézművesek, iparosok, bányászok a Felviékre és a Szepességbe (bajorok,
sziléziaiak, szászok)
Illetve a nyugati bevándorlók összetétele megváltozott. Nem paraszti népség most már hanem
városlakók, kézművesek, bányászathoz értők akik segítettek a bányavárosok fellendülésében.

14. században a népességcsökkent a kiskirályok miatt vívott háborúk miatt, illetve az éhínség
+betegségek miatt is, de nőtt is a népesség a bevándorlók és a városok fejlődése miatt is. (3-4%)
Anjou korban külföldi, hospesek is érkeztek nagyobb számban.
 A 15.században Nő a városi lakosság, virágzik az ipar
 o Népsűrűség egyenletlen, Alföld mocsaras területein, hegyekben kevesen laknak, Pest-
Buda népsűrűsége nő. Alföldön akár lehet egy km2 <4 fő is, Pest meg 33-35km2
 Délen török pusztítás miatt mai Bácskában, Szerémségben és Bánságban teljes
területek néptelenednek el, ide Hunyadi Mátyás időszakában délről menekülő
szerbeket 
 Nyugatra-dél-nyugatra horvátok és telepítenek (vendek=szlovénok) települnek
 Keleten a románság, északkeleten ukránság szivárog be
o Ekkora már megfigyelhető az ország többnyelvűsége
A 15.század végén ugyanannyian éltek Magyarországon mint a század elején, összetétel más viszont.

16.század/törökkor
Eus népességrobbanás elkerüli Magyarországot, a török és Habsburg háborúk miatt. (Minimális 6%os
növekedés így is van) + a betegségek is+ éhínség
A század végére egyes hódoltsági területek teljesen elnéptelnedtek
 a pusztítás sokkal rosszabbul érte az alföldi magyarok, mint a Felvidéki szlovákokat, erdélyi
románokat.
 Folytatódott a románság és a szerbség utánpótlása a havasalföldi, moldvai, illetve a
mai Közép-Szerbia területéről.

17.század
Kevés, eltérő forrás a lakosság összetéteét illetően
Nemzetiségi arányok tovább romlottak
Lakatlan lesz Tolna, Fejér, Baranya
Ekkor ritkult meg az erdélyi folyóvölgyek és a Mezőség magyar településeinek száma
Tífusz vérhas továbbra is nagyon népszerű

 : Bunyevácok kezdtek betelepedni Magyarországra. Főként Baja és Szabadka környékén

leltek új hazára. A boszniai és hercegovinai eredetű sokácok Baranya vármegyében, valamint
az alföld déli vidékein telepedtek le. Külön horvát népcsoport továbbá a Muraközt benépesítő
muraközi horvát, a somogyi és baranyai Dráva menti horvátok, valamint a Vas, Sopron és
Moson vármegyékben letelepedett gradistyei horvátok.
 Nemzetiségi arányok teljes eltolódása, valamint a településhálózat megroppanása. Érdekes
sajátosság ugyanakkor, hogy a vármegyék, a szabad királyi városok és a mezővárosok
önigazgatása megerősödött. Ez is a társadalom teherbírását mutatja.A törökkor talán
legnagyobb tragédiája a fent leírtak mellett, hogy a népességfejlődésünk, a népmozgalmi
folyamataink jelentősen eltértek a szerencsésebb nyugat-európai országok demográfiai
folyamataitól.
 A háború hatására egész területek váltak lakatlanná. Városokba menekültek az emberek

18.század

Előzmény:

 Sikeresen megszabadultak a töröktől

 Az ipari forradalom hatására a népesség száma robbanásszerűen nőtt a népesség, az emberek

jobb életkörülmények között éltek, elérhetővé vált a ruházat, megjelentek malária és pestis
oltások, a szállítás miatt az éhínség is megszűnt, a higiénia is javult.  Tovább éltek az emberek
 Demográfiai változások Magyarországon 

Betelepítés mindhárom formája lezajlott a 18.században.)belső mozgás, külföldről bevándorlás és

szervezett betelepítés.)
Belső vándorlás: lakatlan területekre, (munkaerőhiány+jobb termőföld mint a hegyekben)
(Alföldre) a peremvidékről. Nagyrészt magyarok, de felvidéki szlovákok is a túlnépesedés miatt
is. Miért költöztek? Adókedvezmény
Hova? Békéscsaba, Nyíregyháza stb
  Az adókedvezménynek és a szabad területek bevonzottak más népcsoportokat
Magyarország határán túlról. Délről: szerbek, bosnyákok, szlavónok és románok
északról: csehek, lengyelek, ruszinok(a Felvidék északi részén telepedtek le.
Szerbek (rácok) a Bácskában telepedtek le, románok (oláhok) a Havasalföldről és
Moldvából Erdélybe mentek. A szerbek összesen 8 hullámban érkeztek
Magyarországra, első Nagy Lajos alatt, utolsó 1690-ben délvidékre, Duna folyam
mentén.
o  A 17-18. században a románok tömegei érkeztek a Bánság, a Partium
területére, illetve egyes alföldi részekre (Bedő, Méhkerék, Kötegyán, Gyula
környéke) is. A magyarság – földrajzilag és nyelvileg – a legnagyobb
kulturális felületen a románok lakta vidékekkel érintkezett.
o ruszinok (rutének) belső migrációja. A 17. századtól – a 19. századig – a
hazai ruszinok ugyan részt vettek az elpusztult területek újranépesítésében, de
kisebb közösségeikkel a magyar és szlovák települések közé ékelődve hamar
elvesztették nyelvi és népi különállásukat. Jórészt beolvadtak a két említett
népcsoportba

 Betelepítés: Fontos szerepet játszott a bécsi kormányzat tudatos betelepítése, amely a

németesítési terv része volt. Be akarták biztosítani a német nyelvet és a katolikus vallást az
országban. A telepeseket az udvar komoly kedvezményekkel ösztönözte (adó mentesség)
Ezeket a betelepülőket hívták sváboknak, Tolna és Baranya megyében, Buda környékén és
Bácskán és Bántán alakultak ki közösségek, akik meghonosítottak új mezőgazdasági
technológiákat. 
 Külföldről eleinte (Habsburg hatás miatt is) hithű katolikus németek érkeztek, később
románok, szerbek. stb
o III. Károly (1711-1740) és Mária Terézia (1740-1780) uralkodása alatt indult meg az
első német betelepítés. Az első kisebb – az 1700-as évek első felében történő –
betelepítéseket követően a második szervezett betelepítés (1763-1773) már jóval
jelentősebb volt. Ekkor közel 130 ezer német érkezett főként Stájerországból,
Tirolból, Elzászból, Lotharingiából, Trier környékéről, Svábföldről, a Fekete-erdő
vidékéről, továbbá Badenből, Svájcból is. A tradicionálisan szászok lakta
Szepességből is érkeztek bányászok, illetve réz- és vasműves németek. A németek
elsősorban a dunántúli Tolna és Baranya vármegyékben, valamint a Bácska és a
Bánság területére telepedtek le.
 A szervezett betelepítéshez tartozott, hogy I.Lipót menedéket kérő szerbeket
telepített a Határvidékre. 
o A szerbek jelentős része azonban a déli államhatár közelében maradt, ahol a bécsi
kormányzat szabadalmas határőrvidéket szervezett. A szerb (és horvát) granicsárok
(határőrök) katonai erejét nemcsak a hon- és határvédelemre, hanem a magyar
függetlenség megakadályozása céljából is igénybe vették a császáriak. 
Horvátok: A dalmát eredetű bunyevácok már a 17. században kezdtek betelepedni
Magyarországra. Főként Baja és Szabadka környékén leltek új hazára. A boszniai és hercegovinai
eredetű sokácok Baranya vármegyében, valamint az alföld déli vidékein telepedtek le. Külön
horvát népcsoport továbbá a Muraközt benépesítő muraközi horvát, a somogyi és baranyai Dráva
menti horvátok, valamint a Vas, Sopron és Moson vármegyékben letelepedett gradistyei horvátok.
Végösszetétel:
42% magyar 16% román 10% német 10% szlovák 9.5% horvát 7% szerb
Erdély: Eleinte 47% magyar, 34% román és 19% szász. A század végére azonban ezek az arányok
jelentősen megváltoztak, amelynek oka az volt, hogy jelentősebb számú magyar paraszt vándorolt
az Alföldre és a helyükbe románok érkeztek a Kárpátokon túli területekről. A 18. század végén
már a románság alkotta Erdély népességének legnagyobb hányadát.