A kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban

A kormányzati szektor főbb vonásai

Közösségi választások elmélete
1. előadás
Stiglitz (2000) 1. és 2. fejezet (25-77. o.)
Félévközi követelmények
Tankönyvek:
Stiglitz, J. E. (2000): A kormányzati szektor gazdaságtana. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti
Kiadó Kft., Budapest. (A tematikában megjelölt fejezetek.)
Johnson, D. B. (1999): Közösségi döntések elmélete. Osiris Kiadó, Budapest. (A
tematikában megjelölt részek.)
Értékelés módja: vizsga és kiselőadás (utóbbi max. +15% és opcionális)
0 - 50% – elégtelen
50%+1 pont - 63% – elégséges
64% - 75% – közepes
76% - 86% – jó
87% - 100% – jeles
Kiselőadás
Az egészségügy vagy a nyugdíjbiztosítás vagy az oktatás témaköréből lehet választani a
következő 3 dián szereplő cikkek közül 1-et, amiből egy maximum 15 perces prezentációt lehet
tartani.
A kiselőadás a színvonalának függvényében, beszámít az online írásbeli vizsgába, maximum
+15% érhető el vele elégséges érdemjegy elérése esetén.
Aki szeretne kiselőadást tartani, kérem, hogy emailben egyeztessen velem. Az előadáshoz
kötelező valamilyen prezentációs eszközt használni, illetve a kiselőadás diáit emailben eljuttatni
hozzám.
E-mail címem: elek.nora@econ.unideb.hu

Kiselőadáshoz választható cikkek az egészségügy témaköréből - 1 hallgató 1 cikket dolgozhat fel

Mihályi Péter (2003): Bevezetés az egészségügy közgazdaságtanába. Veszprémi
Egyetemi Kiadó, Veszprém. – bármelyik fejezet.
Mihályi Péter (2002): Az egészségügyi és egészségbiztosítási piacok sajátos vonásai.
Egészségügyi Gazdasági Szemle, 40. évf. 5. sz. 509-524. o. – ez az előző könyvből
a 2. fejezet
Mihályi Péter (2007): Az egészségbiztosítás reformjának fogalmi keretei. Esély, 5. sz. 3-33. o.
Letölthető: http://www.stud.u-szeged.hu/szttsz/HU_Az
%20eu_bizt_reformjanak_fogalmi_keretei.pdf
Mihályi Péter (2007): A biztosítói verseny szerepe a minőség javításában. Egészségügyi
Gazdasági Szemle, 45. évf. 3. sz. 2-7. o. (MATARKA oldalon teljes szöveggel elérhető!)
Kornai János (2007): Az egészségbiztosítási reform fő kérdései. Népszabadság 2007. február 3-ai
szám, „Hétvége melléklet”, 6-8. o. – internetről letölthető
Gulácsi László – Kovács Erzsébet – August Oesterle – Boncz Imre (2007): Verseny az
egészségügyben. Egyesült államokbeli és nyugat-európai példák. Közgazdasági Szemle, 54. évf.
5. sz. 480–498. o. - – internetről letölthető
Lukács Marianna (2011): Önkéntes egészségpénztárak. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 49. évf.
5. sz. 3-8. o. Letölthető: http://www.weborvos.hu/adat/files/2011_oktober/egsz_5_vegso.pdf
Kiselőadáshoz választható cikkek a nyugdíjbiztosítás témaköréből - 1 hallgató 1 cikket dolgozhat
fel
Augusztinovics Mária – Gál Róbert Iván – Matits Ágnes– Máté Levente – Simonovits András –
Stahl János (2002): A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után. Közgazdasági
Szemle, 49. évf. 6. sz. 473-517. o. – internetről letölthető
Simonovits András (2008): A magyar nyugdíjrendszer reformja: 1996-2007. Külgazdaság, 1-2.
sz. 82109. o. – ez a cikk nem érhető el az interneten.
Németh György (2009): A nyugdíjreformról. Közgazdasági Szemle, 56. évf. 3. sz. 239-269. o. –
internetről letölthető
Pandurics Anett – Szalai Péter (2017): A második és a harmadik nyugdíjpillér szerepe a magyar
nyugdíjrendszerben. Pénzügyi Szemle, 2017/2, 214-233. o. Letölthető:
http://www.penzugyiszemle.hu/documents/pandurics-szalai-2017-2-
mpdf_20170717152417_4.pdf
Kiselőadáshoz választható cikkek az oktatás témaköréből
1 hallgató 1 cikket dolgozhat fel
Friedman, Milton (1996): Kapitalizmus és szabadság. Akadémiai Kiadó, Budapest. 6. fejezet.
Semjén András (1997): Állami szerepvállalás és finanszírozás a közoktatásban. Új Pedagógiai
Szemle, 2. sz. 17-31. o. (Letölthető: http://www.ofi.hu/tudastar/allami-szerepvallalas)
Kováts Gergely (2006): A felsőoktatási intézmények finanszírozási modelljei. Közgazdasági
Szemle, LIII. évfolyam, 10. szám, 919-938. o. – internetről letölthető
Széll Krisztián (2010): Idősödő társadalom és az oktatási rendszer. Statisztikai Szemle, 88. évf. 3.
sz. 273-304. o. – internetről letölthető
Veres Pál (2016): Kihívások és változások a magyar felsőoktatás rendszerében, különös
tekintettel a 2010 utáni időszakra. Polgári Szemle, 12. évf. 1-3. szám. Letölthető:
http://old.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=751

Az állammal kapcsolatos kérdések közgazdasági megközelítése

Normatív közgazdasági megközelítés (értékítéletet tartalmaz) – MI LENNE A JÓ? Milyennek
kellene lennie a világnak?
Az Európai Uniónak el kellene törölnie a mezőgazdasági támogatásokat.
Németországnak nem kellene korlátoznia a vállalatokat abban, hogy külföldre szervezzék
a munkát.
Pozitív közgazdasági megközelítés (leíró jellegű) – MI VAN? Ami van, az miért úgy van, ahogy
van. A világ aktuális állapotát írja le.
A minimálbér növeli a munkanélküliséget a fiatal és képzetlen munkavállalók körében.
A nagy költségvetési hiánynak káros hatásai vannak a gazdaságra.

Miről lesz szó a félévben?

Közösségi választások elmélete (Public Choice Theory)

Kormányzati beavatkozás normatív elmélete

Hatékonyság és méltányosság kérdése

Pozitív elemzés alapjai

Tematika
A kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban. A kormányzati szektor főbb vonásai (Stiglitz 25-
77. o.)
Alapfogalmak: kormányzat, vegyes gazdaság
Kormányzati intézmények vs. magánszervezetek
Hogyan épül fel a kormányzati szektor közgazdaságtana?
A kormányzat gazdasági jelentősége – piaci kudarcok (Stiglitz 78-102. o.)
A döntési viselkedés vizsgálata – magánpiac és politikai piac (Johnson (24-76. o.)
Közösségi döntések – az elmélet kialakulása (Johnson 11-23. o.)
A szavazás – szavazási eljárások és racionális tájékozatlanság (Johnson 100-120. o.)
A preferenciák kifejezésének más eszközei – pl. népszavazás (Johnson (160-173. o.)
A politikai piac – a szereplők motivációi (Johnson 174-201. o., kivéve: 177-186. o.)
Társadalombiztosítás (egészségbiztosítás – Stiglitz 308-329. o. – és nyugdíjbiztosítás – Stiglitz
340-356. o.) – történet, mutatók, piaci kudarcok
Oktatás – Stiglitz 380-393. o. – történet, mutatók, piaci kudarcok
A kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban
A jóléti közgazdaságtan első tétele: a decentralizált, magántulajdonon alapuló gazdaság
(versenyzői piac) egyensúlya Pareto-hatékony.
=> Nincs szükség kormányzati beavatkozásra.
Azonban a gazdaságokban van kormányzat => a vegyes gazdaság jellemző
Jóléti államok vs. minimális állam
Jóléti államok
Az egyéneknek és a családoknak minimális jövedelmet garantál.
Csökkenti a bizonytalan események bekövetkezésének esélyeit.
Minden állampolgár számára igyekszik biztosítani a juttatások elérhető legmagasabb szintjét.
A jóléti államok három fő modellje
Liberális modell
Angolszász országok: USA, Nagy-Britannia, Kanada
Rászorultsági-elv
Konzervatív-korporativista modell
Németország, Ausztria, Olaszország, Franciaország
Kötelező TB.
Szociáldemokrata modell
Skandináv államok.
Juttatások magas szintje.

A kormányzat gazdasági szerepét kifejező mutató

A kormányzati kiadások a GDP százalékában

A legfőbb kérdések
Miért van jelentős gazdasági szerepe a kormányzatoknak?

Miért van az országok között jelentős különbség?

Miért pont azokat a tevékenységeket végzi, amiket, és miért nem másokat?

A válasz: a piaci kudarcok elmélete
Piaci kudarc = nem Pareto-hatékony a piac.
Az állami szerepvállalás indokai
(piaci kudarcok):
Monopóliumok
Közjavak
Aszimmetrikus informáltság
Externáliák

+ szélesebb értelemben a piaci folyamatok okozta méltánytalanság, igazságtalanság.

Kormányzati kudarcok
A kormányzat 4 ok miatt nem tudja megvalósítani a célkitűzéseit:
Korlátozott ellenőrzés a szakapparátusok fölött
A magánszereplők magatartásának befolyásolása nehéz
Korlátozott információk
A közösségi döntések elmélete
=> Piaci kudarcok ≠ a kormányzatnak mindenképpen be kell avatkoznia!
A közgazdasági elmélet fejlődése
Adam Smith: láthatatlan kéz, az állam éjjeliőr szerepe:
• A magántulajdon szentségének védelme
• A szerződések szabadsága
• A szerződés kikényszeríthetősége
Keynes-i közgazdaságtan
Chicagoi iskola – Milton Friedman, George Stigler
Mainstream közgazdaságtan
=> Nincs egyetértés.

A kormányzati szektor főbb vonásai

A mai modern piacgazdaságokban mit csinál a kormány?
• A gazdaság jogi kereteinek felállítása és szabályozása
• Termeléshez köthető feladatok
• A makrokereslet alakítása
• Redisztribúció (újraelosztás)
1. A jogi keretek kialakítása
Szabályok, törvények
Felügyeleti jellegű szervek (GVH, ÁSZ, …)
A jogrendszer funkciói:
A tulajdonjog védelme
A szerződések érvényesíthetősége
A szerződések kikényszeríthetősége
2. A kormányzat termeléshez köthető feladatai
A kormányzat közvetlenül termelést folytat (közjavak termelése, természetes monopóliumok)
A termelés támogatása
Adókedvezmények
Kormányzati beavatkozás a pénz-, tőke- és biztosítási piacokon
3. Az állam mint a makrokereslet alakítója
Az intézmények működtetésére és szolgáltatásainak ellátására veszi.
Árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások
Beruházás
 4. Az állam újraelosztó szerepe (redisztribúció)
Méltányossági szempont
Adó => nyugdíj, szociális segélyek, támogatás
Az újraelosztás fő formái:
Közvetlen pénzbeni juttatás, támogatás
Ingyenes vagy kedvezményes áru, szolgáltatás
Társadalombiztosítás – a redisztribúció fő csatornája a fejlett országokban.
A kormányzat gazdasági jelentősége
Közösségi döntések elmélete
2. előadás
Stiglitz (2000) 78-102. oldal

Miről lesz szó?

Kiindulópont: a piac Pareto-hatékony
A jóléti közgazdaságtan két alaptétele
A piaci kudarcok – a piac nem eredményez Pareto-hatékony állapotot
A kormányzati beavatkozás indokai
Hatékonyság alapú érvek
Nem hatékonysági érvek

Piac és verseny
Piac: egy adott termék vagy szolgáltatás vevőinek és eladóinak az összessége.
A vevők a termék iránti keresletet határozzák meg, az eladók pedig a termék kínálatát.
Versenyzői piac (kompetitív piac): olyan piac, amelyen olyan sok vevő és olyan sok eladó van,
hogy egyikük sem képes érdemben befolyásolni a piaci árat.
Piaci szerkezetek, piaci formák
Monopólium (1 vállalat/eladó, ármeghatározó)
Oligopólium (néhány vállalat, árbefolyásoló)
Monopolisztikus verseny (sok kis vállalat)
Tökéletes verseny (sok szereplő)
Pareto-hatékony elosztás
Az összes érintett szereplő helyzete egyidejűleg nem javítható, vagy
nincs lehetőség valamelyik egyén helyzetének javítására anélkül, hogy valakinek a helyzete
ne romlana, vagy
a cseréből származó minden nyereséget kimerítettünk, stb.
Pareto-hatékony kompetitív piac
Adam Smith – láthatatlan kéz doktrínája
Az egyéni érdekkövetés szándékolatlan következménye a közérdek elősegítése. = Ha a
magánszektor végzi a javak termelését és forgalmazását (versenyzői piacon), az az
erőforrások hatékony allokációjához vezet.
Ha a jószág értéke > előállítási költség => a fogyasztók hajlandóak fizetni az előállításáért. A
jószágot termelik, ha kiállja a piac próbáját és a verseny kiiktatja a nem hatékony termelőket. A
verseny előmozdítja az innovációt.
=> A keresett termékeket termelik a legkedvezőbb termelési feltételekkel.
=> Nincs szükség kormányzati beavatkozásra.
Általános egyensúlyi elmélet
Az egyensúlyi állapot elemzése a gazdaság egészében.
Haszonlehetőség határa görbe (UPF): az egyik egyén adott haszonszintje mellett mutatja a
másik egyén által elérhető maximális haszonszintet. A két személy hasznossága között átváltás
van. Szemléltetni lehet vele a két jóléti tételt, a gazdaság Pareto-hatékonyságát =>
A közgazdaságtan első két jóléti tétele
Első jóléti tétel: ha a piacon nincsenek extern hatások, de versenyzői piacunk van, akkor az ezen
a piacon kialakuló egyensúly Pareto-hatékony lesz.
= Adam Smith láthatatlan kéz elmélete.
Második jóléti alaptétel: decentralizált piaci mechanizmus révén bármely Pareto-hatékony
allokáció elérhető.
= Egy kompetitív gazdaságban UPF bármely pontja elérhető az erőforrások megfelelő
újraosztásával (adó, támogatás => új árak), majd hagyják a piacot működni.

A piaci kudarcok és a kormányzati fellépés indokai 1

A hatékonyság alapú érvek (nem vagyunk rajta az UPF-en, a piac nem Pareto-hatékony):
• Nincs verseny
• Közjavak
• Externáliák
• A nem-teljes piac esete
• Információs kudarcok
• Munkanélküliség, infláció és egyensúlyhiány
A kormányzati fellépés indokai 2
Nem hatékonysági érvek (Pareto-hatékony a piac, rajta vagyunk a haszonlehetőség határa
görbén)

• Redisztribúció (az egyenlőtlen jövedelemelosztás miatt)

• Meritórikus javak (önmagukban értékes javak)
Hatékonysági érvek – Nincs verseny
Azért van szükség kormányzatra, mert nincs verseny.
Baumol (1982) – tökéletesen megtámadható piacok elmélete: akkor is lehet verseny a piacon,
ha egy termelő van, és számtalan a potenciális belépő (és szabad a be- és kilépés).
Ekkor, ha például a monopólium magasabb árat szab, a potenciális belépő a
profitlehetőséget látva megjelenhet a piacon, az aktuális ár alá licitálhat, megszerzi a
profitot, majd kilép (hit and run).
=> A monopóliumot versenyzői magatartásra késztethetik.
Hatékonysági érvek – Közjavak
Nincs kizárhatóság, nincs rivalizálás.
Nem jön létre a kompetitív piacon a Pareto-hatékony mennyiség.
Ok: potyautas probléma.
Potyautas: olyan személy, aki élvezi egy termék vagy szolgáltatás hasznát, de nem fizet érte.
Példa: lesz tömegközlekedés?

Hatékonysági érvek – Externáliák

Külső gazdasági hatás: egy tevékenység hatása egy kívülálló jólététre, amelynek ellenértékét
nem fizetik ki.

Negatív externália:
Példa: környezetszennyezés
Pozitív externália:
Példa: oktatás.

Hatékonysági érvek - Externáliák

Coase-tétel: ha jól definiáltak a tulajdonosi jogok és a tranzakciós költségek nullák, akkor
függetlenül attól, hogy hogyan definiáltuk a tulajdonosi jogokat, a felek mindig megállapodnak,
hatékony allokációhoz jutunk, azaz a létrejövő társadalmi érték a legmagasabb lesz.
= A magánpiac hatékonyan képes kezelni az externáliát.
Példa: Aladár Blöki nevű kutyája zavarja Krisztát (megegyeznek, ha nem magasak a tranzakciós
költségek):
Nem hatékonysági érvek (erre utalt a 2. tétel)
Jövedelemelosztási szempont: kompetitív piac => egyenlőtlen jövedelemelosztás. =>
Redisztribúció (=jövedelem újraelosztása).
Hatékonyság versus egyenlőség
Tradeoff a kollektív döntésekben:

Hatékonyság: a társadalom a lehető legtöbbet aknáz ki szűkös erőforrásaiból

Egyenlőség: A javak eloszlása az egyének között egyenlően történik-e?
Az emberi természetről, avagy „Egy okos amerikai professzor…”
A mese évek óta kering, nincs megnevezve a felsőoktatási intézmény, a professzor, a tantárgy, de
még csak az évszám sem.
"Egy okos amerikai közgazdasági professzor egyszer kijelentette, hogy Ő soha nem buktatott
meg egy hallgatót sem, de a közelmúltban megbuktatott egy egész osztályt.
Miért? Azért mert az osztály kitartott amellett, hogy az “Obama care” szociális program nagyon
is jól működik. Nem lesz tovább szegény, sem gazdag, sőt mindenki egyenlő alapon fog élni és
fogja érezni majd magát.
A professzor azt mondta, OK, próbáljuk ki a tervet és majd meglátjuk kinek lesz igaza. Mától
fogva mindenkinek az osztályzatát csak összeadjuk és egy átlag osztályzatot fog kapni mindenki
a végén. Jó? Így majd meglátjuk kinek lesz igaza a végén. Mindenki az osztályban beleegyezett.
A legjobb az 5-ös és a legrosszabb az 1-es osztályzat lesz.

Az emberi természetről, avagy „Egy okos amerikai professzor…”

Az első teszt után mindenki 4-est kapott. Így azok akik tudtak, mert sokat tanultak, reklamáltak,
viszont aki kevesebbet tanult az meg örült az osztályzatnak.
A második teszt alkalmával a hallgatók akik az első esetben keveset tanultak, még kevesebbet
tanultak, és akik először sokat tanultak, úgy gondolták hogy akkor ők minek igyekezzenek és ők
is kevesebbet tanultak. Így a második teszt eredménye csak egy elégséges 2-es lett.
A harmadik teszt után mindenki elégedetlen volt, mert mindenki kevesebbet tanult és mindegyik
a másikat okolta az alacsony eredményekért. Tehát senki nem volt megelégedve és mindenki
megbukott.

Az emberi természetről, avagy „Egy okos amerikai professzor…”

Ekkor a professzor azt mondta nekik, hogy a szocializmus ugyanilyen módon működik és azért
fog az is megbukni. Mert ha a jutalom elég nagy, a szorgalom is nagyobb, hogy valaki sikeres
legyen. De ha egy kormány elveszi a jutalmat az igyekvőktől, hogy a lusta is jól járjon, senki nem
fogja törni magát, ha Ő azért kevesebbet kap.
Az emberi természetről, avagy „Egy okos amerikai professzor…”
Itt van még 5 nagyon tanulságos mondat:
1. Nem lehet a szegényeket sikeressé tenni azzal, hogy a gazdagabbakat kifosztod.
2. Ha kapsz valamit, amiért neked nem kellett dolgoznod, azért egész biztos valaki másnak kellett
megdolgozni.
3. A kormány nem tud adni senkinek semmit addig, amíg azt valaki mástól el nem veszi először.
4. Semmit nem tudsz megsokszorosítani úgy, hogy először elosztod.
5. Mikor a nép fele úgy gondolja, hogy nekik nem kell dolgozni mert a másik fele úgyis eltartja.
És mikor a másik fél rájön arra, hogy akármennyit dolgozik, a kormány a fizetésük felét arra költi
állandóan, aki nem csinál semmit. Ez a kezdete annak, hogy az a nemzet a bukás felé halad.”
Nem hatékonysági érvek (erre utalt a 2. tétel)
Meritórikus javak (önmagukban értékes javak): olyan javak, amelyek fogyasztását a
kormányzat előírja az érintettek számára.
Mögötte: paternalizmus – az az álláspont, amely szerint azért van szükség kormányzati
fellépésre, mert a kormány jobban tudja az egyes embereknél, hogy mi szolgálja jól felfogott
érdekeiket.
A döntési viselkedés vizsgálata: a magánpiac és a politikai piac
Közösségi választások elmélete
3. előadás
Johnson 24-76. o.
Áttekintés
A közgazdaságtan módszertani kerete
A döntések alapjául szolgáló elvek
A magánpiac
A politikai piac
A magánpiac és politikai piac összevetése
A közgazdaságtan módszertani kerete
Közgazdaságtan: a választásoknak (tudatos döntéseknek) és azok nem szándékolt
következményeinek elmélete.
A szűkösség miatt kell választani.
A közgazdaságtan módszertani kerete: a tudományos módszer a modellalkotás.
Egyensúlyelemzés: módszertani eszköz.
Tudományos módszer: a modellalkotás
A valóság leegyszerűsítése.

Definíciók, feltevések.

Cél: következtetés és előrejelzés.

Nincs egyetlen modell.

Egyensúlyelemzés
Egyensúly: kiegyenlített állapot vagy nyugalmi állapot.
A közgazdászok alternatív piaci helyzetek vagy feltételek vizsgálata miatt elemzik.
Példa: margarin feltalálása hogyan hat a vajpiacra?
Alapvető posztulátumok – a döntések alapjául szolgáló elvek
• Az alapvető döntéshozó egység és ennélfogva az elemzés egysége az egyén.
Az egyének racionálisan cselekszenek.
• Az egyének igényei hatástalanok.
• Az erőforrások és a javak szűkösek.

Alapvető posztulátumok – a döntések alapjául szolgáló elvek

• A fogyasztók hajlandók a javakat helyettesíteni és minden jószág értéke jelenlegi
fogyasztásának relatív mennyiségétől függ.
Nincsenek legfőbb javak, mivel mindig találhatók olyan más javak, amelyek valamilyen
mennyiségéért az egyén hajlandó lemondani a rendelkezésre álló javak egy részéről.
Marginalizmus: mindig a javak növekvő vagy pótlólagos mennyiségei, nem pedig
abszolút mennyiségei között választunk.

Alapvető posztulátumok – a döntések alapjául szolgáló elvek

• Az összes többi tényezőt állandónak tekintve minél alacsonyabb egy jószág ára,
annál nagyobb iránta a kereslet.
Kereslet törvénye
Alapvető posztulátumok – a döntések alapjául szolgáló elvek
• A gazdasági költségek azok az alternatívák, amelyeket az egyén elszalaszt, amikor
valamilyen cselekvési lehetőség mellett dönt.
• A verseny és a diszkrimináció elkerülhetetlen a szűkösen rendelkezésre álló javak
elosztása során.
Ármechanizmus
Vagy a verseny és a diszkrimináció egyéb formája.
Pareto-optimalitás és hatékonyság
Alapelvek alapján
 Önkéntes és tudatos cserék.
 Pareto-optimalitás.
 Közgazdasági nyelven:
 Fogyasztók: határhaszon = piaci ár
 Termelők: piaci ár = határköltség
 Gazdasági vagy allokatív hatékonyság.
A magánpiac
Adam Smith – láthatatlan kéz => az áruk és erőforrások piacán megvalósul az allokatív
hatékonyság (Pareto-optimum).

=> A tiszta verseny az elemzés viszonyítási pontja.

A politikai piac
Piaci kudarcok => politikai piac, azonban vannak kormányzati kudarcok is!!!
Politikai piac: az a közösségi szektor, ahol az emberek kollektív döntéshozatali eljárások révén
osztják el az erőforrásokat, biztosítják a javakat és szolgáltatásokat.
A vállalkozó: a politikus.
A vállalat: a pártok.
A cél: szavazatmaximalizálás.
 A politikai piac
Kormányzati bevétel és kiadás 2019 (GDP %-ban)
A magánpiac és a politikai piac összevetése
Mindkét piac a közérdeket szolgálja

Mindkét piacon jelen van az önérdekkövetés motívuma.

Elméletileg a magánpiac hatékonyabb mechanizmus, mint a politikai piac.

A magánpiac és a politikai piac összevetése
A két piac sok szempontból egymás kiegészítője
Azonban egymás helyettesítőjévé is váltak
A két piac közötti versenyt befolyásoló tényezők:
Negatív externáliák
Új szellemi környezet
Közösségi döntések elmélete
Összefoglalás
Köszönöm a figyelmet!