11.

TÉTEL:
A PEDAGÓGIAI KOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
FOLYAMATÁBAN. KONFLIKTUSOK KIALAKULÁSA ÉS KEZELÉSE A
NEVELÉS FOLYAMATÁBAN
Konfliktusok a pedagógiai folyamatban. A konfliktusok mindennapi életünk szinte természetes
velejárója.
Súlyos bonyodalom, összeütközés, perpatvar, belső válság, ill. ellentétes erők összecsapás.
Ha a konfliktus egyetlen ember pszichikumában zajlik le, akkor belső konfliktusról vagy más szóval
intraperszonális konfliktusról beszélünk. Amennyiben személyek, embercsoportok kerülnek ellentétbe
egymással, akkor külső konfliktusról vagy más szóval interperszonális konfliktusról beszélünk.
Morton Deutsch a pedagógiában lévő konfliktusokat két típusra osztotta:
– Konstruktív konfliktus az, amely gazdagítja az egyén önismeretét, javítja csoporton belüli helyzetét.
– A destruktív konfliktus hatása negatív, megoszlanak az egyén kapcsolatai, romlik a csoportlégkör.
A konfliktusok típusának megítélésénél figyelembe kell venni, hogy:
– mi a konfliktus tárgya, tétje, tartalmának lényege;
– kik a résztvevők és mi a szerepük a konfliktus kialakulásában;
– melyik szakaszban tart a konfliktus.
Szekszárdi Júlia, a konfliktus pedagógia egyik hazai kutatója a konfliktusokat négy csoportra osztja.
– látszatkonfliktus - rövid idejű, felszínen zajló, többnyire félreértésen, aktuális érzelmi állapot
megjelenésén alapuló, indulatos megnyilvánulás; véglegesen le kell zárni.
– peremkonfliktus - gyenge hatású, gyors lefolyású esemény, jó a gyors megoldás.
– központi konfliktus - mélyen és hosszan befolyásolja a pedagógiai folyamatot, haladékot kell nyerni a
megoldáshoz.
– extrém konfliktus - erős és hosszantartó hatású, haladékot kell nyerni a megoldáshoz.
A konfliktusok feloldásában ill. megoldásában fontos szerepe van az első reakciónak. A konfliktus
megoldás alapja a liberalizmus.
A nevelés folyamatában megjelenő konfliktusok egy része szükségszerűen bekövetkezik. Ezek alapja
bizonyos pszichológiai, fejlődés-lélektani és szociálpszichológiai törvényszerűségek. A konfliktusok
mindig folyamat jellegűek. Ezen a folyamaton belül vannak az adott összeütközésnek nyílt és rejtett
szakaszai. A konfliktushelyzet alkotó (kreatív) megközelítése lehetővé teszi, hogy az adott probléma ne
nyomasztó teherként jelenjen meg életünkben.
Konfliktuskezelő stratégiák.
– A versengő stratégia megoldást választók önérvényesítésre, szándékaik, elképzeléseik néha erőszakos
megvalósítására törekszenek. A tekintélyelvű pedagógia jellegzetes konfliktus megoldási módja.
– Az alkalmazkodó konfliktus megoldási stratégiát választó ember félelemből, kényszerből mintegy
behódol, feladja saját elképzeléseit.
– Az elkerülő stratégia gyakori konfliktuskezelési megoldás. Ez a megoldási mód a feszültségek
eltitkolásához, a problémák tisztázatlanságához vezetnek. A lappangó érzelmek azonban bármikor
feltörhetnek és akkor már nehezen kezelhetők. Akkor indokolt ennek a stratégiának az alkalmazása
– A kompromisszumos konfliktus megoldás lényege olyan megegyezés keresése, amely mindkét fél
számára előnyös. Alkalmazása révén időleges egyensúly jön létre.
– A problémamegoldó konfliktuskezelés központi kérdése, hogy a probléma együttműködő megoldására
törekszenek a felek. Ebben a megoldásban mindkét fél érdekei, elképzelései, igényei figyelmet, teret
kapnak. Ezt az eljárást győztes-győztes stratégiának is nevezik.