Professional Documents
Culture Documents
7 o Javkulcs 2018
7 o Javkulcs 2018
6. Kossuth-díjas
7. a legjobb férfi főszereplő díj tulajdonosa
8. osztályfőnök
9. a tantermi előadás rendezője
10. Erdélyből származik
11. Nemzeti Színházban tanul
12. minden nap tud újat mondani
13. harmadéves hallgató
Hatalmas érdeklődés övezte a Tesla Model 3-as érkezését, az első prototípus bejelentése után
több mint félmillióan fizették be a foglalót az autóra. Jelenleg másfél éves szállítási határidővel
vesz fel rendeléseket a Tesla a Model 3-asra. A gyár tulajdonában lévő kereskedésekben az
értékesítők azt az utasítást kapták, hogy próbálják meg a nagyobb és drágább – de raktárról 7
napon belül elérhető – Model S-re rábeszélni a potenciális kuncsaftokat.
Ránézésre nem nagy a különbség, épp csak a kisebb méretek miatt az arányokat alakították át az
áramvonalas, tehát ferde hátú karosszérián. Ugyanúgy alumínium létraalváz alkotja az alapot,
elöl-hátul független a kerékfelfüggesztés. Most még csak egy villanymotorral és
hátsókerékhajtással gyártják az autót, de 2018 közepén már a két motorral és virtuális
összkerékhajtással rendelkező változat is elérhető lesz.
Nem kell kulcsost vagy jeladót magánál hordania a tulajdonosnak, okostelefon-alkalmazással
lehet nyitni az ajtókat és aktiválni a járművet. A végletekig leegyszerűsített belső térben a
kormánykeréken kívül alig lesz kezelőelem, hiszen majdnem minden funkciót a középre
beépített, 15 colos átlójú érintőképernyőn keresztül lehet vezérelni. Ez az egyszerűsítés a kulcsa
annak, hogy alacsony áron tudja adni a terméket a Tesla: kevés az élőmunkaigénye az
összeszerelésnek, hiszen csak pár nagy méretű elemet kell összeilleszteni. Alapáron
szövetkárpitot kapnak az ülések, felár ellenében pedig műbőrt.
A Világgazdaság által közölt ENSZ-adatok szerint a világon 152 millió 5-17 év közötti gyermek
dolgozik, ráadásul a rabszolgaságra kényszerítettek negyede is gyermek. Mindez azt jelenti,
hogy a világon minden tizedik gyerek dolgozik, ráadásul csaknem a felük veszélyes munkát
végez. A gyermekmunka továbbra is elsősorban a mezőgazdaságra jellemző(70,9 százalék). A
kényszerházasságban élő 15,4 millió áldozat több mint harmada 18 év alatti.
A világszervezet egy másik jelentést is közzétett, amely szerint a modern kori rabszolgaságnak
és a kényszerházasságoknak tavaly 40,3 millió elszenvedője volt világszerte.
Közülük csaknem 24,9 millió embert dolgoztattak rabszolga módjára gyárakban, építkezéseken,
farmokon és halászhajókon vagy háztartási alkalmazottként . A friss számok azt mutatják, hogy a
nők és a lányok aránytalanul nagy részt képviselnek az akaratuk ellenére munkára
kényszerítettek között: az összes érintett 71 százaléka nő. Egyes ételeket, amelyeket eszünk,
vagy ruhákat, amelyeket hordunk, kényszermunkára fogott emberek készítik – idézte a Magyar
Idők az ENSZ jelentését, hangsúlyozva, hogy az effajta bűncselekmények tulajdonképpen
minden országban jelen vannak. Tekintettel arra, hogy a modern kori rabszolgaság jelentős 1 p.
részben összefügg a migrációval, a hatékonyabb bevándorláspolitika kulcsfontosságú a 1 p.
kényszermunka megakadályozása és az áldozatok védelme szempontjából. 1 p.
1 p.
1. A szöveg alapján egészítsd ki az összefoglalót! 1 p.
1 p.
A _ENSZ__-től származó adatok alapján a világon 152 millió__gyereket dolgoztatnak. 1 p.
Az 5__ és 17_ év közötti dolgozó gyerekek 50%-a veszélyes______ munkát végez. 70,9%- 1 p.
1 p.
ukat a mezőgazdaságban_________-ban foglalkoztatják, de sokan dolgoznak rabszolga 1 p.
módjára gyárakban___________, farmokon, építkezéseken____, halászhajókon_______, 1 p.
1 p.
háztartási alkalmazottként__is. A kényszermunka jelenségével a minden országban_____
1 p.
találkozhatunk. A jelenkori rabszolgaság a _migrációval_____________________függ össze. 1 p.
1 p.
A felmérések szerint a munkára kényszerítettek _71____%-a nőnemű. Az felmérések adatait a
Világgazdaság________________és a Magyar Idők_______________________tette közzé.
olvasás – szövegértés megyei verseny 7. évfolyam javítókulcs 2018 4
Nemcsak a hazai rajongók körében, de Európa számos további országában is egyre növekvő
népszerűségnek örvend a 2009-ben alapított miskolci Bohemian Betyars. A saját meghatározása
szerint speed-folk freak-punk zenét játszó zenekar a közelmúltban a szombathelyi közönséget
varázsolta el.
A hatfős zenekar egyik vonzerejét a teljesen egyéni zenei világa adja, amelyben a XXI. századi
elvárásoknak megfelelően rengeteg irányzat ötvöződik. A pattogó ska, a lendületes punk, a sodró
pszichedelikus rock keveredik balkáni és cigány dallamokkal. Mindezt a színpadon elsöprő,
magával ragadó energiával adja elő az együttes, nem véletlenül tartják őket az egyik legjobb
hazai koncertzenekarnak.
-A mi kis titkunk talán az lehet, hogy sosem féltünk az egymástól igen távol álló, különböző
stílusokat összhangba hozni – magyarázta Fehér Gábor, a zenekar bőgőse. – A kezdetektől olyan
elképzeléssel, és azzal a szándékkal írjuk a dalainkat, hogy azokban teret adjunk az összes jó
zenének, amit aktuálisnak érzünk.
Fehér Gábor azt is hozzátette: a Bohemian Betyars által képviselt eklektikusság a tagok zenei
sokszínűségéből adódik. A trombitás Muhari Krisztián jazztanszakot, a dobos Dankó Dániel
könnyűzeneit végzett. A hegedűs Palágyi Mátéval ők ketten a népzenét preferálják, a gitáros
Mihályfi Máté pedig a rockosabb vonalat képviseli, míg az énekes Szűcs Levente mindenevő.
-A beszélgetések során az is sokszor szóba kerül, hogy a külföldi sikereinknek mi lehet a titka –
folytatta a bőgős. – Erre csak azt tudjuk mondani, mi mindig is szerettünk volna mindenhova
eljutni, és eközben attól sem féltünk, hogy a dalainkat magyarul adjuk elő.
A Bohemian Betyars Franciaországban, Spanyolországban, valamint Hollandiában is komoly
rajongótáborral rendelkezik már, most pedig Japán, illetve más ázsiai piacok felé is
próbálkoznak. Közben elkészítették új videoklipjüket is, ahhoz a Ha menni akarok című dalhoz,
amely a Csavargó című idei lemezükön szerepel. Az említett dalt a Parno Graszttal közösen
készítették, így a klipben is szerepelnek.
-A közös munka ötlete a Parno Graszttal már egy régi vágya volt a zenekarnak, aztán egy éve
ilyenkor megkerestük őket, hogy készül az új lemezünk, a Csavargó , s volna-e kedvük velünk
dolgozni – magyarázta Fehér Gábor. – Amikor átküldtük a kiválasztott dalt, jószerivel csak az
akkord körök voltak meg. A szöveget és az énekdallamot már Olah Józsi, a Parno Graszt énekese
hozta. Ahogy a dal elkészült a stúdióban, azonnal éreztük is, hogy mennyire jól sikerült, és így
az sem volt kérdés, hogy valamikor klipet is szeretnénk majd hozzá csinálni, ám arra végül
mostanáig várnunk kellett. Mi úgy gondoljuk, megérte, reméljük a közönségnek is tetszeni fog.
A dal a szabad szerelemről szól, amikor annyira tudunk valakit szeretni, hogy még
elengedni is képesek lennénk az illetőt, ha az élet úgy hozza. A klipet a zenekar a tavalyi
Nagy-Szín-Pad! versenyen elért győzelme jutalmaként vehették fel. A rendező Szimler Bálint
volt, aki a dal hangulatához illő képsorokat képzelt el.
A Bohemian Betyars harmadik albumára szánt dalok írásánál is szeretnének együttműködni a
Pano Graszt tagjaival.
A zenekarhoz kötődő friss hír, hogy sikeresen pályáztak a Hangfoglaló (korábbi nevén Cseh
Tamás) Program előzenekari alprogramjára, s ennek során kilencszázezer forintos támogatást
kaptak arra, hogy a tavaszra tervezett koncertjeiken a Ricsárdgir együttest is felléptessék.
1.Töltsd ki az adatlapot!
Felemelő érzés volt azon a helyen járni, különös eufória kerített hatalmába – mesélte lapunknak
Pető Attila első világháborús katonai hagyományőrző, aki nemrég a szomorú emlékű Doberdó-
fennsíkon járt.
Pető Attila szenvedélye a katonai hagyományőrzés, a vitézi rend berkeiben, dédnagyapja
nyomdokán kezdett el e témával foglalkozni.
-Gyermekkoromban sokat nyaraltam a nagyszüleimmel Hévízen, s nagyapán gyakran mesélt a
dédapámról, aki az első világháborús érdemeiért megkapta a vitézségi érmet – idézte fel a
kezdeteket Pető Attila. – Ezt Horthy Miklós kormányzó alapította. A kitüntetést azon tiszteknek
és katonáknak adományozhatták, akik kiemelkedő bátorságról tanúskodó haditettet hajtottak
végre. A dédapám fényképe ott lógott nagyapa házának falán, a folyosón, úgy emlékszem, hogy
egy nagy bajuszú, szúrós tekintetű, szikár férfi nézett velem szembe a falról. Több kitüntetést is
viselt, igazából ezek keltették fel az érdeklődésemet, ezért kérdeztem meg nagypapától, hogy ki
ez az ember. Tőle tudtam meg, hogy a dédapa.
Pető Attila elárulta: ezt követően évekig szunnyadt a kíváncsisága, majd találkozott vitéz Bartal
Györggyel, a Történelmi Vitézi Rend Zala Megyei székkapitányával.
-Nála láttam vitézi okleveleket újra, s akkor vettem fel ismét az évekkel korábban elejtett fonalat
– idézte fel a fiatalember. – Beléptem a vitézi rendbe, mint hagyományőrző, és elkezdtem kutatni
dédpapa életét. Plébániákon nyomoztam a hiányzó anyakönyvi, halotti kivonatok és más
dokumentumok után. A plébánosok nagyon segítőkészek voltak mindenütt. Miután minden iratot
megszereztem, 2006-ban avattak vitézzé. Később azonban rá kellett jönnöm, hogy az én életem
nem ebben teljesedik ki, hanem az első világháborús katonai hagyományőrzésben. Éppen a
dédnagyapám miatt gondolkodtam így valószínűleg. Valahányszor az első világháborús ruhát
magamra ölthettem, mindig azt éreztem: igen, megérkeztem.
Pető Attila elhatározta: végigjárja az első világháború magyar emlékhelyeit. Legutóbb a tragikus
emlékű Doberdó-fennsíkra, az Isonzó folyóhoz utazott el.
Az Isonzó folyó a Júliai-Alpokban ered. A folyóról kapta nevét az első világháború Isonzó-
frontja. Egy szakaszon 500-600 méteres meredek hegyoldalak követik, majd a hegyek egyre
magasodnak, s Tolmeintől északra már a kétezer métert is meghaladó csúcsok sorakoznak, ami
lehetetlenné tette a gyors, áttörő hadműveleteket az olasz csapatok részéről. Az olasz támadások
ezért az alsó szakaszra koncentrálódtak, ahol az osztrák-magyar csapatok építették ki
védvonalaikat, főként a Doberdó-fennsíkra támaszkodva. A fennsík katonai jelentőségét az adta,
hogy a védvonal egy része a fennsík karsztos domboldalaira települt. Itt több mint egy éven át
magyar katonák ontották vérüket, miközben a legnehezebb körülmények között, hősiesen védték
állásaikat.
-Családi nyaralásnak indult az olaszországi út, de természetesen nem hagyhattuk ki az első
világháború egyik legfontosabb emlékhelyének számító Doberdó-fennsíkot sem – folytatta. –
Annak is a legmagasabb pontját, Monte San Michele-t kerestük fel, amit a magyarok Szent
Mihály-hegynek hívtak. Itt található egy múzeum, amiben rengeteg, a föld alól előkerült tárgyi
emléket (gépfegyvert, rohamsisakot,stb.) állítottak ki, kialakítottak egy zászlófelvonó helye és
eredeti állapotban maradtak meg lövészárkok, bunkerek is. Hihetetlen és számomra
felfoghatatlan, hogyan lehetett a kőből kivájni ezeket a fennsík karsztos részén.
Pető Attila arról is mesélt: az emlékhelyig fel tud tudtak menni autóval, ami különös szerencse,
ugyanis az erőteljes emelkedés még menetfelszerelés nélkül is megerőltető gyalogosan.
-Hogy milyen érzés volt mindezt látni? Eufórikus, felemelő, ezt nem lehet elmesélni, érezni, látni
kell. Nagyon kellemes élményes is volt egy helyivel: találkoztunk egy olasz kerékpárossal, akiről
kiderült, az dédnagyapja is itt szolgált. Mint kiderült, a férfinak a Monte San Michele alatti
falucskában van egy kedves kis vendéglője. Beszédbe elegyedtünk, végül leszögezte: ha
valaha is visszatérünk oda, a vendégei vagyunk egy ebédre. Hát nem ez a legszebb példája a
történelmi megbékélésnek?
olvasás – szövegértés megyei verseny 7. évfolyam javítókulcs 2018 8