A romantika

• A romantika: egyetemes művészettörténeti korszak és korstílus a XIX. sz. első felében

• Választóvonal a klasszikus és a modern kultúra között

• Romantika: a latin roman=regény szóból származik. Regényesebbé válik a művészet, tág tere nyílik
a képzeletnek, álomnak, a titokzatosságnak, a gazdag érzelmeknek.

Történelmi háttere

• A XVIII. sz. végének és XIX. sz. elejének viharos eseményei:

a francia forradalom

a napóleoni háborúk

az 1848-as forradalmak megteremtik történelem iránti érdeklődést, és felfokozzák az egyéni

hősiesség szerepét.

Reformok, forradalmak és önálló nemzetállamok születésének és egyben az ipari forradalom és a

városiasodás korszaka ez.

• Új technikai vívmányok: gőzgép, hajó, vasút

• Erőteljes az ipari fejlődés

• A század 2. fele a kapitalizmus virágkora

• A nagyipar, a kereskedelem, a városok fejlődnek, világvárosok kialakulásának ideje

• A sz. első felét a bizakodás, a társ. fejlődésbe vetett hit jellemzi,

• A ‘48-as forradalmak leverését csalódottság, kiábrándultság követi.

Általános jellemzők

• A középkor misztikus gondolatvilága válik vonzóvá: lovagság (ókori világos, tiszta felfogás helyett)

• A különleges, egyszeri, egyedi, az újító merészség érdekli az általánossal szemben. Előtérbe kerül a
személyiség, egyéniség kultusza  zseni (lángész) tisztelete Cél: egyedi, eredeti művek létrehozása.

• Előtérbe kerülnek a felfokozott érzelmek, a képzelet, álom, csapongó, fantáziadús gondolkodás,

szenvedélyes, művészi szabadság

• Elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe vagy menekülés az egzotikumba

• Távol-keleti kultúrák hatása (orientalizmus), meseszerűség

• Végletekben való gondolkodás: nagy ellentétek jó-rossz, angyali-ördögi, világossötét hangsúlya

• Nemzeti öntudat fontossága: a hősi múlt lelkesítő példáit a jelenre vonatkoztatja, nacionalista
eszmék, nemzeti múlt kutatása( nemzeti eposzok)

• Népi kultúra, népi hagyományok ismételt felismerése(népművészet)

• A művészeti ágak közelebb kerülnek egymáshoz: irodalom, zene, képzőművészet (irodalmi

motívumokból, témákból táplálkozik)
 A romantika irodalma

• Az érzelmi világ ábrázolására helyezi a hangsúlyt

• Jellegzetes műfajai:

himnusz lírai ballada dal tragédia románc

• Előszeretettel keveri a műfajokat és a hangnemeket:

verses regény végzetdráma drámai költemény

• Festőiségre, zeneiségre törekvés

• Töredékesség

• Egyéniség kultusza: a művész tehetségét nem korlátozhatja semmi, a művész-vátesz, próféta,

akinek küldetése van(V. Hugo)

• Eredetiség igénye: új műveket alkossanak

• Képzelőerő, fantázia szerepe

• Valóságból menekülés a múltba: középkor, lovagvilág, saját nemzeti múlt, népi kultúra feltárása
(népművészet)

orientalizmus: Kelet-felé fordulás egzotikum fantasztikum, irreális

A romantika szakaszai

1. Korai romantika: 1798-tól kb. 20 éven át a német és az angol irodalomban

2. Nagyromantika: 1815-20-tól bontakozott ki Franciaországban, hatása nagy Európa más országaiban

3. Kései szakasz: 1848 után Európa más országaiban, konkrét vége nincs, a század végén együtt él a
realizmussal (V.Hugo, Jókai)

Romantika a német irodalomban:

E. T. A. Hoffmann, Heine, Grimm testvérek, Hölderlin, Novalis

Romantika az angol irodalomban:

Bornte nővérek, Jane Auseten, Walter Scott, Mary Shelley, William Blake, John Keats, Percy Bysshe
Shelley, George Byron

Romantika a francia irodalomban:

Alphonse de Lamartine, Victor Hugo, Madame de Staél

Romantika az orosz irodalomban:

Alekszandr Szergejevics Puskin

A romantika építészete
• Új épülettípusok: pályaudvar, áruház, bank, gyár

• Vasszerkezetek, üvegcsarnokok,

• Óriási téráthidalások

• Fényigényesség

• Műromok építése

• Gót, keleti, bizánci, mór és román stíluselemek

A romantika-szobrászat

• Szimbolikus alakok a nemzeti ügyért, a szabadságért harcolnak

• Reprezentáció igénye

• Emlékműkultusz: csoportos kompozíciók, fő-és mellékalakok egyaránt fontosak

A romantika festészete

• Történelmi témák

• Életkép

• Fény-árnyék kontraszt

• Drámai helyzetek keresése

• Egzotikum

• A romok festőisége, minden ami ódon

• A tájkép emberi érzelmeket fejez ki

• Kedveli az állatábrázolást

A romantika zenéje

• Meglepő, szokatlan harmóniák

• Nagyzenekari hangszerelés

• Az opera virágkora

• Zeneszerzők:
Schubert
Brahms
Chopin
Liszt Ferenc
Csajkovszkij
Verdi
Wagner
Erkel Ferenc

Művelődés:
Reformkor: 1825- 1848. március 15.
Pozsonyi országgyűlés: 1825

Előtérbe kerül az írók, költők, éretlmiségiek szerepe a közéletben.

1820-as években Pest-Buda lett a szellemi élet központja.

Kisfaludy Károly Aurora (hajnal) című 1821-ben indult almanachot (zsebkönyv) indította.

Kisfaludy Társaság:
Az 1830-as évek második felétől a romantika szellemében szerveződő írói csoportosulás.
Kisfaludy hagyatékának ápolása.
Céljuk: népköltészeti alkotások összegyűjtése. Pályázataikon tűnt fel és vált ismertté Petőfi a
János vitézzel és Arany a Toldival.

További jelentős lapok:

Athenaeum
Tudományos Gyűjtemény
Kritikai Lapok

Megjelenik a polgári jellegű irodalom, változik az olvasóközönség igénye.

Elindul a divatlap a nőolvasók számára.
Tudománytár, Magyar Gazda, Országgyűlési Tudósítások, Pesti Hírlap (napilap 1941-1949
szerk: Kossuth)

Magyar Nemzeti Múzeum 1802-ben alapította Széchényi Ferenc. Az épület nagy szerepet
játszott a 48-as eseményeknél. Itt gyűlt össze a nép, Petőfi itt szavalta el a Nemzeti dalt.

Pesti Magyar Színház  Nemzeti Színház 1837-ben épült, az első magyar nyelvű kőszínház.

1844 A magyar nyelv hivatalos államnyelv lett.

Általános tankötelezettség 1806-tól a 6-12 éves korosztály számára.