Ének-zene 1.

OH-ENZ01TA
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

„Ha a legfontosabb korban, a 6 és 16 év közt egyszer sem járja át a gyermeket a nagy zene éltető árama, akkor később már alig fog rajta.”
(Kodály Zoltán)

A tanmenetjavaslat segítséget kíván adni a vonatkozó tankönyv használatához és a tantervi követelmények sikeres teljesítéséhez. Alapját képezi a Kormány
5/2020 (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról
megnevezésű jogszabály alapján készült Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv ének-zene tantárgy előírásai.

A tantárgy célja az első évfolyamon

Az ének-zenei nevelés a művészeti-esztétikai műveltség megalapozása terén központi helyet foglal el. Komplex hatással bír az egyén fejlődésére, ezáltal hat
az egyéb műveltségterületi teljesítményekre is. Ennek megvalósulásában kiemelt szerepe van a gyakoriságnak, mely arra bíztathatja az ebben az
életszakaszban tanító valamennyi pedagógust, hogy tanóráikat dalolással kezdjék, és/vagy az erőteljes figyelmet igénylő óraszakaszokba oldásként
iktassanak be egy-két dalosjátékot, ritmikus mozgást.

Az éneklés csak akkor válik örömforrássá, ha az minden esetben élménnyel párosul. Az elsődleges élményforrás maga a tanár, aki előadóművészi szerepben
is létezik énekóráján, művészi-pedagógiai kvalitásokkal rendelkezik, és változatos módszertani repertoárt birtokol.

A zenei alaptevékenységek ebben az életkorban az éneklés – zenehallgatás köré fonódnak. „…Az alsó tagozaton kiemelt nevelési-oktatási cél az éneklés
megszerettetése. A zenei anyanyelv megismerése, elsajátítása és használata segít megalapozni az értékőrzést, a tanulók nemzeti identitását.” „…További cél,
hogy az aktív éneklés és a zenehallgatás során a tanulók örömteli élményekhez jussanak. Fedezzék fel a zenei alkotás örömét, kifejező éneklésük, hangszeres
játékuk, ritmikai alkotásaik, saját kis zenei kompozícióik által. Fejlődjön ritmikai készségük, zenei hallásuk, tanuljanak meg alapszinten kottát írni és
olvasni. Ismerjenek meg zeneirodalmi alkotásokat korosztályuknak megfelelő módon.”

„…Az alapozás időszakát… sok játék és önfeledt éneklés jellemezze, mely megelőzi az ismeretek tanítását… Tanulják meg a gyermekjáték-dalokat és
játsszanak a tanteremben, az udvaron, a folyosón – ahol csak hely és alkalom adódik rá. Alapvető fontosságú az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása és
folyamatos gondozása. Ugyancsak folyamatos feladat az osztály hangzásának fejlesztése, egységessé tétele és a tiszta intonáció kialakítása. A zenei írás-
olvasás elsajátíttatása fokozatosan és folyamatosan történjen. A tanulók a megismert zeneműveket, átélt élményeiket szavakkal, rajzzal, tánccal és szabad
mozgás improvizációval fejezzék ki.
A magyar zenepedagógiai hagyományoknak megfelelően a fejlesztés alapja a pedagógus és a tanulók közös alkotó munkája.” (Kerettanterv)

2
Tájékozódás a tanmenetben

A közölt tanmenet csupán javaslat, minta, amelytől mindenki a saját egyénisége, tapasztalata, ismerete és a tanított gyerekcsoport összetétele alapján fog
eltérni, megtartva az érvényben lévő kerettantervi kötelezőségeket. Ám a megvalósulás során abban bizonyára egységesek leszünk, hogy örömteli ének-
zene óráink a gyerekek fejlődését tartják szem elött.

 A tanmenet igyekszik átláthatóvá tenni a tanítási folyamatokat, leírni azok legfontosabb tevékenységeit. Mivel a gyermekdalok könnyen
elsajátíthatók, játékkal párosíthatók, azzal kelnek életre, így minden órán több dal is szerepel a javaslatban.
 Szinte mindig tanítsunk új dalt, de folyamatosan ismételtessük a régieket is, hogy azok se kopjanak el.
 Szervezzünk olyan órákat, amelyekben csak játszunk! Szervezzünk „kedvenc zenéim, játékaim” órákat is!
 Soha ne felejtsük, hogy a dalok, hallgatásra szánt zenedarabok nem TANanyagok, hanem az átélést, beleérzést, kifejezést, önfejlesztést szolgáló
esztétikumok.
 Az ünnepi órákon a képesség-, készségfejlesztés lehetséges, hogy másmilyen lesz, talán nem is éppen közvetlenül zenei. Ennek megvalósítását a
pedagógusokra bíztam.

A tankönyv tartalma felöleli a kerettanterv témaköreit, melyek a következők:

 Zeneművek: Énekes anyag / Zenehallgatás
 Zenei ismeretek: Ritmikai fejlesztés / Hallásfejlesztés / Zenei írás, olvasás

A tankönyv, így a tanmenet tartalmai is egymásra épülnek, ügyelve az apró lépésekben haladó, fokozatos képesség-, készségfejlesztésre. Ez biztosítja a
tanórák logikai rendben való egymásra épülését, mely biztonságot adhat a diákoknak a megértésben és a fejlődésben egyaránt.

A könyvben elsősorban énekes anyag található, hiszen a gyerekek ebben az életkorban a közös éneklés, a dalosjátékok közben jutnak el legkönnyebben a
zenei élményhez.

A tankönyv elején az óvodából érkezők – remélhetően közös dalkincse – ismétlésként szerepel. Ennek az a funkciója, hogy az újonnan érkezők a már jól
ismert zenei játékokon keresztül új közösségükben is éneklési bátorságot nyerjenek, netán lehetőséget kapjanak társaik megismerésére, önmaguk zenei
bemutatkozására. Ezt követően fokról fokra halad a tartalom az ismeretek játékos elsajátításának segítésére.

Ahhoz, hogy az analizáló munka megtörténhessen, viszonylagosan nagy dalkincset kell birtokolnia a kisdiákoknak. A dalokat hallás után tanítsuk, játékával
együtt, s csak azt követően térjünk át az egyéb irányú feldolgozásra, elemzésre. A tanév második felében már alkalmazhatunk kézjeles, illetve betűkottás
daltanítást is, ám a tanár míves, szöveges bemutatása akkor se maradjon el.

Fontos, hogy milyen hangmagasságban éneklünk és énekeltetünk. Ebben eligazítást adnak a közölt kották lejegyzései. Azokat a dalokat, amelyek alkalmasak
a kezdők kottaolvasására, 2-es ütemjelzővel látják, míg a tanárnak szólók kisebb kottamérettel és 2/4-es ütemjelzővel kerültek közlésre.

3
Tanóráink másik kiemelt tevékenysége a zenehallgatás, mely amennyire csak lehet, szinte minden tanóra része legyen. Ahhoz, hogy a bemutatott zene ne
háttérként szóljon, meg kell teremtenünk a csendet. Ez valamennyi pedagógusnál más és más megoldással érhető el, de mindenféleképpen fontos, hiszen
anélkül nem lehetséges a varázs, az átélés, a zenékbe való „belehelyezkedés”, az érzelmi-értelmi ráhangolódás, a hatás. A zenehallgatás a tanár, később a
diákok egyéni éneklését, hangszeres bemutatását is jelentik.

Tankönyvi példáinkban zenehallgatásként központi helyen a tanult dalok feldolgozásai szerepelnek. Mindemellett találnak az énekes anyaghoz tematikában,
vagy hangulatban illeszkedő szólóhangszer-bemutatásokat és zenekari műveket is. Ne feledkezzenek meg a gyermekhangszerek (ritmus és dallam) és a
testhangszerek gyakori használatáról sem!

Ebben az életkorban a zenehallgatásra szánt idő még viszonylagosan rövid, éppen ezért a türelmes figyelem, az összpontosítás időtartamának fokozatos
növelése is zenetanári feladatunk. Ennek metodikai megoldásaira is kapnak példákat azáltal, hogy a zenehallgatásokhoz szinte mindig megfigyelési
szempont vagy érzelmet-értelmet megmozgató feladat társul.

Az egyszeri meghallgatás kevés, elillan. Tanóráink tervezésében az ismételt hallgatással mindig számoljunk, egyrészt a jobb megismerés okán, másrészt az
előzetesen feltett, s majdan megválaszolt kérdések, megoldott feladatok helyességének ellenőrzése miatt.

A zeneelméleti ismeretek részét képezik a zenei paraméterek tanításai: ritmikai-, dallami elemek, tempó, dinamika, hangerő, valamint a hallásfejlesztés
különféle módozatai és a zenei írás-olvasás bevezetése.

Az új anyag, új elem tudatosítását mindig előzze meg az azt tartalmazó zenemű megtanítása. Ezt követheti az előkészítés, a megfigyeltetés, majd a
megismerést és megértést követő alapos és sokirányú gyakorlás. Valamennyi fázis legyen az életkornak megfelelően játékos és igen változatos. A tanult
énekes vagy éppen zenehallgatási anyagból kiemelt zenei paraméterek a gyakorlás során már önálló életre kelnek. Így alkalmassá válnak a más zenei
környezetben való felismerésre, azonosításra, de az újraalkotó tevékenységre is. Ritmus esetében például: ritmuslánc, ritmusvisszhang stb. kitalálására,
szolmizációs dallamhangok esetében egy adott szöveg, vers eléneklésére stb.

A zenei írás a ritmusokkal kezdődik, melyek tudatosítása az egyenletes lüktetés érzetének kialakítása után történhet meg. „…a rossz olvasás gyökere a
ritmusbeli ügyetlenség, tétovázás. A ritmus tehát mindig elől járjon.” (Kodály: 333 olvasógyakorlat ‒ utószó). Mivel a ritmusképzés alapja a negyed és a
nyolcad, ebben az életszakaszban nagy gondot kell fordítani azok begyakorlására.

A ritmustanításnál kezdetben használjunk számolópálcikákat, ceruzákat, akár szoros egymáshoz illesztéssel a páros nyolcadok (titi-k) kifejezésével.
Ugyanúgy, mint az ábécés betűk írásának tanításakor, rajzolhatjuk azokat a levegőben, majd a táblán, aztán csomagolópapíron, írólapon, majd egyre
kisebbedő alakzatot felvéve a tankönyv megfelelő oldalain, és végül a hangjegyfüzetben.

Ezt követően ismerkedjünk meg a vonalrendszerrel az ujjaink segítségével, az ötvonalas táblán, majd a hangjegyfüzetben. A tankönyv mellékletét képező
ötvonalas tábla és a hozzá tartozó színes korongok lehetőséget kínálnak a szolmizációs szótagkirakó játékokra. Fontos, hogy a korongok kirakásával kezdjük
a szolmizációs olvasás-írással való ismerkedést, s majd csak azt követően térjünk át a hangjegyfüzet használatára. A korongokkal – bár dallammotívumokat
4
rakunk ki – a ritmikát is érzékeltethetjük. A páros nyolcad (titi) jelölése a szorosan egymás mellé tett korongok kirakásával már lehetséges, a szünetet akár
egy radírgumi beillesztésével is helyettesíthetjük.

 Legyen minden énekóra az új élmények felfedezésének az ideje, ezáltal a gyerekek ön- és társismeretének az eszköze!
 Segítsünk nekik a zenék által felfedeztetni az őket körülvevő világot!
 Játsszunk velük! A játék kulcsfontosságú a kisiskolások valamennyi zenei tevékenységében. Éppen ezért is számos ötletet találnak a dalokhoz,
mondókákhoz, zenehallgatáshoz akár tartalmi vonatkozásban is kapcsolható feladatokra.
 Legyünk alkotótársaik a rögtönzésekben is, és csak fokozatosan vezessük be őket a zenei olvasás vagy írás izgalmas rejtelmeibe!
 Meséljünk sokat és beszélgessünk velük egy-egy érdeklődést felkeltő tematika kapcsán!

„… a jól vezetett énekóra nem teher, hanem üdülés, derű és jókedv forrása.”
(Kodály Zoltán: Visszatekintés I.)

5
Óraszámok felosztása

Az 1. évfolyamon az ének-zene tantárgy kerettantervi alapóraszáma 68 óra. A dalok, zeneművek megadott listája, a fejlesztési feladatok, a tanár
egyéni tartalmi választása szerint plusz 4 tanórával bővítendő, így az éves óraszám 72 óra.

Képességfejlesztés,
Új tananyag Teljes
összefoglalás,
Témák feldolgozása óraszám
gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
(óraszám)
I. Mit hoztunk az óvodából? 6 folyamatos 6

II. Egyenletes lüktetés és alapritmusok 13 1 14

III. Ünnepeink 6 folyamatos 6
IV. Szó – mi reláció 12 2 14
V. Tavaszi népszokások 2 folyamatos 2
VI. Március 15. 4 folyamatos 4
VII. Lá – szó – mi fordulat 11 2 13
VIII. Anyák napja 3 folyamatos 3

IX. Mit tanultunk? — 6 6

Kerettantervi ajánlott órakeret

Témakör neve Óraszám
Zeneművek: Énekes anyag 35

Zeneművek: Zenehallgatás 13

Zenei ismeretek: Ritmikai fejlesztés 7

6
 Zenei ismeretek: Hallásfejlesztés 6

Zenei ismeretek: Zenei írás, olvasás 7

Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
I. Mit hoztunk az óvodából?

Ismerkedés Beszéd – ének különbsége Óvodai dalkincs felmérése Közös éneklés és játék
1. Körjátékok Körjáték Ismerkedő beszélgetés
Énekes párbeszédek Gyermekdalok
Mit játsszunk lányok? Térérzék Szerepjátékok Körforma alakítása és különféle térformák
Fehér liliomszál Mozgásutánzás Artikulált éneklés és beszéd
2. Hej, a sályi piacon Helyes testtartás
Borsót főztem
Tekeredik a kígyó
Mondókák, kiszámolók Egyenletes járás Szép éneklés, megfelelő testtartás, légzés Közös játékok
Lipem, lopom a szőlőt Énekhang Egyenletes járás és térforma alakítása
Cirmos cica, jaj
3. Elvesztettem
zsebkendőmet
Zíbor, zábor
Tüzet viszek
Fecskét látok Mozgásutánzások Egyenletes járás és szabad mozgások Járás és taps összekapcsolása
Katalinka, szállj el! Énekes párbeszéd Ütemes mozgások (billegés, kézcsippentő, röptető,
Kácsa, kácsa tapsolás, kopogás stb.)
4.
Csipp, csipp csóka
Gyertek haza ludaim

Zsipp, zsupp Hangos – halk Környezetünk hangjainak, zajainak megfigyelése Ritmikus szövegmondás
Ha én cica volnék Zaj – zörej Hangerőkülönbségek „Ujj-számoló” bújtatott szövegmondással
Csön, csön gyűrű Nevek ritmizálása Mondókák hangosan – halkan
5.
Ég a gyertya Egyenletes mozgások összekapcsolása Dalok hangosan – halkan
János úr készül Énekes beszélgetés hangosan – halkan

6. Jávorfából furulyácska Furulya A csend „meghallgatása” – csendjátékok Mesehallgatás – tanulság megfogalmazása

Magyar A csend „hangja” Figyelmes mesehallgatás – véleménycsere Zenehallgatás
furulyadallamok Levélsíp Figyelmes zenehallgatás
Szőnyi Erzsébet:
Sípkészítő
7
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
(furulya és
gyermekkar)

II. Egyenletes lüktetés és alapritmusok

Játékba hívó (sok órán Hangutánzás Egyenletes lüktetés hangoztatása, kiemelése járással, Ritmikus járás
keresztül énekelve) Egyenletesség tapssal, kopogással, ritmushangszerekkel, tárgyakkal Ritmikus szövegmondás
7. Lementem a pincébe Induló Egyenletes mozgások a különféle irányokban Hangutánzás
Egressy Béni: Zenekar Zenehallgatás katonás léptekkel
Klapka induló
Koszorú, koszorú Hangfelismerés Egyenes testtartás, artikulált, szép éneklés, helyes Énekes bemutatkozások
Ki vagyok? Rögtönzés szövegmondás Hangfelismerő játékok énekelt szöveg
Én kis kertet kerteltem Testhangszer Egyenletes járás, hangszerkíséret rögtönzésével
8.
Csett Pápára Ritmushangszer Dalszöveg ritmikája szerinti tapsolás Ritmuskíséret különféle eszközökkel az
Dínom, dánom egyenletesség kiemelésével
Házi feladat előkészítése
Erdő mellett nem jó Egyenletesség Egyenletes mozdulatok különféle változatai Gyerekek által készített zajkeltő és
lakni Lüktetés A dal mozgással történő kísérése (munkamozdulatok) ritmushangszerek használata
Az előző órák dalai, Negyed ritmika előkészítése
9. Zenehallgatás – szoborjáték
mondókái
Kodály Zoltán:
Bécsi harangjáték
Súlyos – súlytalan hangsúlyok Lapdapattintás a dalritmushoz igazodva Labdapárbaj
Egyelőre, két kettőre
Lüktetés Tanult dalok mérővel történő kísérése Éneklés sarokkoppintással
Vilivári – mondóka
Mérő Hangsúlyok kiemelése tapssal, csettintéssel, Közös – kis csoportos – egyéni éneklések váltva
Tanult dalokból
10. Ritmus dobbantással, eszköz, illetve ritmushangszer Mérőütés hangoztatása
csokrok összeállítása
Tá ritmusérték használatával, páros munkában szembeforduló
Választott
pacsizással, stb.
gyermekjáték-dalok
Poros úton – mondóka Szövegejtés, szövegértés Zenei figyelemmegosztás Csoportos játékok
Pám, pám, paripám A zenei érzékenység fejlesztése Térformálás, ritmikus vonulás
Megy a kocsi Csoportok közti empatikus viselkedés Játék a Megy a kocsi dallal: Pl. Az első versszak
11.
Tematikához második dallamsorának kiemelése hangosabb
kapcsolódó dalok, énekléssel, a második versszak suttogása és a vonat
versek és zenehallgatás halkabb zakatolása.
12. Bújj, bújj, zöld ág, Egyenletesség Egyenletes lüktetés készséggé tétele Ritmusírás (tá): térben, papírlapokon
Borsót főztem, Csett Tempóváltás Ritmikus szövegmondás és éneklés nagymozgással, majd füzetben
Pápára, Egyelőre Gyors – lassú Zenei írás: a tá ritmusérték írása Dalok éneklése ritmustapssal és ritmusnevek
G. Bizet: Carmen – Tá ritmusérték Menetelő zenék hangoztatásával
8
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Gyermekek bevonulása Zenei írás Improvizációk Mozgásos improvizációk
P. I. Csajkovszkij: Zene-mozgás
Diótörő, Játékkatonák
indulója
Gácsér fürdik Motívum Dallam- és ritmusvisszhang Éneklés tapssal, kopogással, testhangszer
Dalismétlések Motívumkártyák Belső hallás fejlesztése: bújtatott dallam alkalmazásával, ritmushangszer kísérettel
13. Hangszerkíséret Gyors – lassú metrumérzékelés „Kétlépéses csárdás” és ének összekapcsolása
Tánc Mozgáskoordináció

Hinta, palinta Dallamváltozat Dalok mozgással való összekapcsolása Pármunka és csoportos ének összekapcsolása
J. Haydn: Fémháromszög – tikfa Magas – mély hangok érzékeltetése Figyelmes zenehallgatás
D-dúr „Az óra” Negyed és nyolcadpár előkészítése: hosszú – rövid,
14.
szimfónia II. tétel nagy – kicsi stb.
Többszólamú figyelemmegosztás

Bújj, bújj, itt megyek Egyenletes lüktetés Negyed és nyolcadpár viszonyítása Ritmusmotívumok kirakása (pálcikákkal,
Mit játsszunk lányok? Negyed és nyolcadpár Ritmusvisszhang ceruzákkal) és írása
15.
Fehér liliomszál Egyenletes járás és ritmustapsok összekapcsolása Ritmuskártyák használata

Egyél libám Szapora ritmusok Ritmuskirakó Tanult dalok ritmikájának olvasása, eszközökkel,
Állatokról szóló Dalfelismerés jellegzetes ritmus- és tárgyakkal való kirakása, írása
gyermekdalok és azok dallamfordulatokról Puzzle-játék
16.
játékai Dallam- és ritmusbújtatás
Állatmesék, versek

Brumm, brumm, Brúnó Tanult ritmusértékek Belső hallás további fejlesztése Olvasás ritmusjelekről
Gryllus Vilmos: Ellenritmusok Ritmuskíséret a dalokhoz Dallamrögtönzés mondókákra
17.
Vigye el a róka

Ám-dám démusz Metallofon Tanult ritmusok írása és olvasása Nyolcadpárok írása különféle irányban
Ecc, pecc Vonulások – térformák Negyed és nyolcadpár írása
18.
Kőketánc

Ritmusgyakorló Mérő Saját készítésű ritmushangszerek Ritmikai játékok

Afrikai dobzene Tá, titi Mérő – ritmus összekapcsolása Rögtönző feladatok
19.
Dzsesszdobszólók Dob Tempókülönbségek

20. Gyakorlók Ritmusosztinátó Zenei olvasás-írás Ritmustollbamondás

Ritmusosztinátó Memóriajátékok ritmuskártyákkal

9
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Zenei memóriafejlesztés Ritmusírás és olvasás pontosítása

III. Ünnepeink

Itt kopog, ott kopog Mikulás ünnep hagyományai Hagyományismeret Témához, hangulathoz illő feladatok (daltanulás,
Télapó itt van beszélgetés, zenehallgatás)
21.
Pattanj pajtás

Luca napja Magyar népszokások: Lucázás Népszokás ismerete Ismerkedés a népszokással, annak
22.
szokásdallamaival
Karácsonyi dalok Advent szimbolikái Hagyományok, szokások ismerete Közös daléneklés
szabad válogatás Rajzolás
23. szerint
Zenehallgatás

Karácsonynak Karácsonyi ünnepkör A dal kifejező éneklése, egységes, szép hangzás Közös, kis csoportos és egyéni éneklés
éjszakáján Kórus – vegyeskar megteremtése
Bárdos Lajos:
24. Karácsonyi bölcsődal
‒
vegyeskar

Karácsonyi játék Betlehemi játékok Népszokás ismerete Népszokáshoz tartozó dalok tanulása
25–26. Karácsonyi előkészületek

IV. Szó – mi reláció

27. Ecem, becem Csúfolódók Magas – mély érzet Magas – mély érzet kialakítása különféle játékos
Névcsúfolók Magas – mély Szó – mi reláció előkészítése feladatokkal, mozgássorokkal
Szvorák Katalin: Duó Felelgetős éneklés szó – mi magasságokon Szöveghez dallamimprovizáció
Névcsúfolók Értő zenehallgatás Névcsúfolók kitalálása
(Ádám, kutya ül a
hátán)
Hinta, Katica
Csincsele, bombola
Tücsök koma gyere ki
Gryllus Vilmos –
Kányádi Sándor: Alma
10
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Bartók Béla: 44
hegedű duó –
Párnástánc
(Elvesztettem
zsebkendőmet)
Lánc, lánc Kíséret Szó – mi tudatosítása Szó – mi (ugrás) kirakása, írása különféle
Bartók Béla: Szolmizáció Vonalrendszer ismerete, öt ujj használata hangmagasságokban
Gyermekeknek I./12. Szó – mi reláció Kézjelek használata Kézjeles gyakorlatok
Zsipp, zsupp Kézjelek Hangjegyfüzet alkalmazása Zenehallgatásokhoz tartozó feladatok megoldása
28.
Hinta, palinta Hangjegy
L. Mozart: Vonalrendszer
Gyermekszimfónia I. Zenekar
tétel
Mit mos, mit mos Alapritmusok Szó – mi felismerése ismert dallamokban Kézjeles gyakorlás
29. Miből van? és Piros Szó – mi ugrás Szó – mi olvasása kézjelről, betűkottáról, hangjegyről Körjátékok ismétlése
vagy kék? játékok Mondókák skandálása szó-mi magasságban
Szólj síp, szólj Kórus – gyermekkar Dallammotívum – ritmusmotívum párosítása Olvasógyakorlatok
Ismételt zenehallgatás: Beleérző képesség fejlesztése Dallam – ritmus párosítása
Szőnyi Erzsébet: Fantázia előhívása – gondolattársítás zenehallgatáshoz Ritmikai írásfeladat
30.
Sípkészítő (furulya és A csend szerepe a zenében Aktív, motivált zenehallgatás
gyermekkar) Improvizálás szó – mi hangokon
J. Cage: 4’ 33”
Nyisd ki, Isten, Negyed értékű szünet Lá szolmizációs hang előkészítése Negyed szünet írásképe, írása
31. kiskapudat Ellenritmus Negyed értékű szünet tudatosítása Ritmikai írásfeladat
Kiszámoló
Ég a gyertya, ég Osztinátó Mérő és alapritmusok (tá, titi, negyed szünet) A negyed szünet gyakorlása ismert motívumokban
Hess el, sas! Fémháromszög Ritmushangszerek használata Egyenletes járás éneklés közben és a szünet
32.
Bartók Béla: Héjja, Ismert ritmus- és dallamfordulatok gyakorlása kitöltése rögtönző mozdultokkal
héjja, karahéjja Mondóka ritmizálása
Körtéfa Ellenritmus A szó-nál magasabb hang érzékeltetése a térben Dalritmika megszólaltatása testhangszerrel
33. Ritmikai kérdezz – Daléneklés ritmusnévvel Páros feladatok
felelek Dalritmus – ellenritmus összekapcsolása
Túrót ettem Hangsúlyjel 2-es ütem előkészítése Hangsúlyok kiemelése
34. Sírjunk, ríjunk Hangsúlyok érzékelése: súlyos és súlytalan ütemrész Olvasógyakorlatok
megkülönböztetése
35. Zíbor, zábor Dallamrajz Ütemhangsúlyok érzékeltetése Dallamvonalak követése dallamrajzzal
Süss fel nap Zongora Dallami térérzet kialakítása Hangsúlyos és hangsúlytalan ‒ ritmikai játékok
Bújj, bújj, zöld ág Éneklés dallamrajzzal
Camille Saint-Saëns: Szerepjátékok
11
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Az állatok farsangja,
Az oroszlán
Katalinka, szállj el! Versmegzenésítés Dallambújtatás Zene – mozgás összekapcsolása
Gryllus Vilmos: Gyermekkar Értő zenehallgatás Kis csoportos munkavégzés a zenehallgatáshoz
36.
Katica-dal Szólamok Többszólamú hallásfejlesztés
Kodály: Katalinka Figyelemmegosztás, türelem
Buda-buda-bácsi Gyermekjátékdal Közös ének és játék Ki vagyok én? – játék
C. Saint-Saëns: Cselekményes zenék Zene keltette érzések kifejezése (szavakkal, rajzzal, Állatokról szóló dalok gyűjtése és éneklése
37.
Az állatok farsangja, mozgással) (közösen, csoportosan, párban és egyénileg)
Finálé
Kering az orsó Ütemvonal A 2-es ütem Hangszeres kísérettel a súlyos és a súlytalan
Dalismétlés negyed Ütemjelző, ütemmutató Az ütemvonal és az ütemjelző szám megismerése, megkülönböztetése
38. értékű kezdő ritmussal Záróvonal értése Zenei írás a 2-es ütemjelzővel
Néptánc A záróvonal jelentése Ritmustollbamondás
Dalkíséret néptánc mozdulatokkal
Gyakorló, ismétlő óra Ritmuskígyó A 2-es ütem gyakorlása Ritmusolvasás és írás
39. Változat A 2-es ütem ritmus változatainak megfigyelése Ritmuskígyó
Gyakorló, ismétlő óra Dallamfordulatok Szó – mi dallamfordulatok felismerése hallás után, Játékok hangkeltő eszközökkel
kézjelről Rövid dallamsor rögtönzése
40.
Dallamkirakó Tanult dalok éneklése hangerő változtatással
Kottaolvasás
V. Tavaszi népszokások

Gergelyjárás Népszokás, néphagyomány Hagyományismeret Beszélgetés az iskolába járás hagyományáról

Kodály Zoltán: Szokásdallam tanulása, kifejező előadása
41.
Gergelyjárás –
gyermekkar
Sárdó, gyűjj el Régies kifejezések Hagyományismeret Régies kifejezések gyűjtése, értelmezése
42. Szokásdallam tanulása, kifejező előadása

VI. Március 15.

Esik az eső, ázik a Katonadalok Ismeretbővítés Daltanulás

43. heveder Zenehallgatás
Beszélgetés
Esik eső karikára Indulók Témához illeszkedő versek, szövegek Daltanulás
44. Zenehallgatás
Beszélgetés

12
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Jön, Kossuth, jön Kossuth-nóták Zenehallgatás Daltanulás
45. Kalamajka együttes: Katonai viseletek Zenehallgatás
Jön, Kossuth, jön Beszélgetés
Ünnepi óra Történelemi események Az 1848-as események életkornak megfelelő Tanult dalok és hallgatott művek
46. értelmezése
VII. Lá – szó – mi fordulat

Hajlik a meggyfa Hangerő A lá szolmizációs hang előkészítése Dallamvonal követése mozdulatokkal

A. Vivaldi: Dallamrajz Hangerőváltozás megfigyelése Zenehallgatáshoz kapcsolódó feladatmegoldás
47. A négy évszak – Ősz, Vonószenekar
I. tétel – részlet

Süss fel nap A lá szolmizációs hang A lá szolmizációs hang tudatosítása, kézjele, helye a Dallamkirakós játékok a színes korongokkal
Borsót főztem Ismétlőjel vonalrendszerben Kottázás színes hangokkal
48. Esik az eső A szó – lá – szó és a szó – lá – szó – mi Kézjeles éneklés
dallamfordulatok

Negyed szünetes dalok Szolmizálás Tanult dallamfordulatok kézjeles éneklése szolmizálva Kottaolvasás a tankönyvből
gyakorlása Kezdőhang – záróhang Hallás után tanult dalok kottából való azonosítása Kottamásolás – azonosítás
Ess, eső, ess
49. Kodály Zoltán:
Hajnövesztő –
gyermekkar

Most jöttem Bécsből Dallamátalakítás Énekelt párbeszéd: daléneklés a motívumok eltérő Azonos dallamrészlet lejegyzése a tanult
Recse, recse pogácsa Hangoszlop hangmagasságokba való áthelyezésével is hangmagasságokban
50. Finommotorikus mozgások Dallamrögtönzés a szó – lá – mi hangokkal
Dallamrelációk tudatosítása: lépés – ugrás Hangoszlop használata

Jeruzsálem városába Belső ismétlőjel Betűkottás lejegyzés Dallamírás és -olvasás betűkottáról

Menjünk, menjünk – Fokozatos gyorsítás Hiányos dallam Másolási feladatok
51.
mondóka Betűkotta Rögtönző éneklés emelt hangon Hiányos dallam kiegészítése

52. Nyisd ki Isten Emelt hangú beszéd és éneklés Szövegimprovizáció a tanult dallami elemek Kottakép átalakítása
kiskapudat felhasználásával Rögtönző és memorizáló feladatok
Bújj, bújj, medve Beszéd – ének különbözősége Zenehallgatáshoz kötött és kötetlen mozgássorok
Zenehallgatás szabad
válogatás szerint

13
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma

Dalcsokorválogatás Ritmus és dallam Ritmikai és dallami megerősítés Pármunkában történő készségfejlesztő feladatok:
Felelgetős ritmikai és dallami
Kérdezgető
53.
Gryllus Vilmos –
Kányádi Sándor:
Kérdezgető
Gyertek lányok, ligetre Dallamfelismerés és azonosítás A lá – mi – szó fordulat A lá – mi – szó fordulat gyakorlása olvasással,
A. Banchieri: Állatok hangszerről Kézjeles éneklés tiszta intonációval kézjelekkel, írás feladatokkal
rögtönzött ellenpontja Dallamfordulatok felismerése, azonosítása Rövid motívumok felismerése hangszerről
54. W. A. Mozart: Esz-dúr A zene hangulatának kifejezése különféle (furulya, gitár, zongora stb.), illetve dúdolásról
kürtverseny – III. tétel megjelenítésekkel (vizuális ábrázolással, verbálisan, 2-es ütemek kitöltése tetszés szerinti ritmusokkal,
mozgással) ügyesebb osztályokban dallamfordulatokkal is

Gyakorló óra – Lapról olvasás Ismeretlen betűkotta olvasása Kérdés – felelet játékok
Dallamgyakorló Mikrokozmosz Memorizálás Csoportos zenei tevékenységek
55. Bartók Béla: Dallamfordulatok: szó – mi – lá, mi – lá – szó, Kodály: 333/10. olvasógyakorlat
Mikrokozmosz lá – mi – szó, mi – szó – lá

Éliás, Tóbiás Osztinátó Magas – közepes – mély hangok érzékeltetése Új dalok éneklése mérőtapssal, majd rögtönzött
Hold, hold, fényes lánc mozgással osztinátó ritmikával
56.
Aki nem lép egyszerre Egyenletes járás és osztinátó összekapcsolása

Tik, csak esztek, isztok Névéneklés Záró motívum kiemelése mozgással Beszélgetés az énekelt dalokhoz kapcsolódó
Mondóka Tanult mondókák ismétlése, ritmikus megszólaltatása témáról, szokásokról, illemről
57.
Jerünk, menjünk
vendégségbe
Nyulacska Énekes párbeszéd Többszólamúságra nevelés Egyenletes járással éneklés, ritmushangszerrel a
Kodály Zoltán: Népdal Egymásra figyelés a szerepjátékokban súlyok kiemelése
Nyulacska – Zongoramuzsika Tanult gyermekjátékok a diákok által kitalált
gyermekkar szerepjátékkal
58.
Bartók Béla:
Gyermekeknek I/3. –
Szegény legény vagyok
én
59. Gyakorló, ismétlő óra Dallamfordulatok Lá – szó – mi dallamfordulatok felismerése hallás után, Rövid dallamsor rögtönzése tanult relációkkal
kézjelről Tanult dalok éneklése, néhány motívum
Dallamkirakó utószolmizálása
Kottaolvasás és -írás

14
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma

VIII. Anyák napja

Már megjöttünk ez Műsorkészítés Ismeretbővítés Daltanulás

helyre Műsorösszeállítás Zenehallgatás
60.
Kicsi vagyok én Kooperáció Beszélgetés

Ispiláng, ispiláng Műsorkészítés Témához illeszkedő versek, szövegek Daltanulás

Fűzzünk, fűzzünk Előadói készségfejlesztés Zenehallgatás
61.
rózsaláncot Zenehallgatás Beszélgetés

Ünnepi óra Előadás Egymásra figyelés az énekléskor Tanult dalok, szövegek és hallgatott művek
62.

IX. Mit tanultunk?

Válogatás a Egyenletes lüktetés Mérő és alapritmusok viszonya Ritmikai feladatok

dallamtárból Ritmusértékek Ritmusértékek Testhangszer és ritmushangszerek használata
63.
Osztinátó Olvasógyakorlatok
Írás feladatok
Válogatás a Gyermekdalok, népdalok, énekelt Hallás utáni daltanulás Éneklés és kapcsolódó játékok
dallamtárból versek Dalrepertoár megerősítése Zenei ki – mit – tud
64. Szolmizálás
Kézjelek
Motívum
Válogatás a Hangjegyek Dallamhangok Kottakirakó
65. dallamtárból Vonalrendszer Zenei olvasás – írás Ritmus- és dallamkártyák
Magas – mély
Válogatás a A 2-es ütem és annak értelmezése Kottaismeret (betűkotta, ötvonalas kotta) Zenei rögtönzés a tanult ritmikai és dallami
66. dallamtárból elemekkel
Zenei írás gyakorlása
Válogatás a hallgatott Zenehallgatás Belső hallás Ismételt zenehallgatások
zeneművekből Hangerő Többszólamú figyelem Mozgásrögtönzés a hallgatott zene érzelmeinek,
67. Gyors – lassú tónusainak kifejezéséhez
Kórusok
Hangszerek és zenekarok

15
Az óra
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
sorszá Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
ma
Tetszés szerint Népszokások, hagyományok, Szokásdallamok Dalfelismerés záró motívumról
68. ünnepek

16