Professional Documents
Culture Documents
Bethlen Gábor Második Házassága - Visszaemlékezések
Bethlen Gábor Második Házassága - Visszaemlékezések
Nem haboztam hát tovább, ahogy reggel lábam a császári udvar porát érte,
elküldtem követeimet Bécsbe, hogy megkérjem Renáta Cecília főhercegnő
kezét. Igaz, hogy túl fiatal volt hozzám, de úgy gondoltam, hogy segítségével
megszilárdíthatom hatalmamat, s talán még egyszer megadatik nekem a
boldogság, s a kiteljesedés lehetősége. Így hát elküldtem érte, de hamarosan
azt a hírt kaptam a császári udvarból, hogy nem adják nekem a főhercegnő
kezét. Tudhattam volna, hiszen azt az ötletet sem támogatták, hogy II.
Ferdinánd kormányzójaként Magyarországot irányítsam. Elvakult népség.
Befekedett szemük és szívük miatt még azt sem látják tisztán, amit kellene.
Hogy is nem gondoltam előbb erre?
Miután lezárult, s véget ért az egyhetes lakodalom, ami egy egész évnyinek
tűnt számomra, végre hazatérhettünk Erdélybe. Azt reméltem, itt majd
mindenki boldogan és örömmel telve fog üdvözölni ifjú feleségemmel együtt,
de mindez nem így történt. Csalódnom kellett, s bár tudtam, hogy második
feleségem kissé különbözik Zsuzsannától, nem sejtettem, hogy ennyi
előítélettel fogadják majd.
Múltak a hetek, immár két hónap is eltelt, s ahogy egyre több időt töltöttem
Katalinnal, észrevettem, hogy mindinkább megszerettem őt. Szívem-lelkem
egybeforrt az övével, s egyáltalán nem vált hátrányára mulatozó kedvű
viselkedése, sőt, olykor még én is elcsodálkoztam azon, hogy hogyan lehet egy
fiatal hölgy mellettem ilyen boldog. Mindenesetre örültem, hogy megadhattam
neki, amire vágyott, szíve minden kívánságát lestem, s igyekeztem teljesíteni.
Katalin esténként meglátogatott, bíztató szavai soha nem halkultak el, ott
csengtek füleim apró kis zugaiban. Bárcsak még ezerszer hallanálak így
beszélni. Ábrándoztam, s örültem, hogy életem utolsó időszakát egy csodálatos
feleséggel tölthetem. Igaz, még mindig gondot okozott számomra szavainak
megértése, de már hétről-hétre egyre többet értettem. Utolsó szava
beleivódott szívem legmélyébe, amely ez volt: Köszönöm. . Éreztem, hogy ki
akarja fejezni felém háláját és megbecsülését. Én pedig hálás voltam azért,
hogy korom és a gyűlölködő rendek ellenére is mindvégig kitartott mellettem.