Tejelő tehenészetek

zöldtakarmány-
igényének biztosítási
lehetőségei
1. Szántóföldön termelhető
zöldtakarmány-növények
 Lehetséges termelési célok:
1. Tavasztól őszig a napi zöldtakarmány-
igény biztonságos kielégítése (zéró
legeltetés)
2. Kisülési időszak alatti zöldtakarmány-
ellátás (üszők, szárazonállók, magyar
tarka tehenek legelőn tartása)
3. Legeltetési idény megnyújtása (üszők,
szárazonállók, magyar tarka tehenek
legelőn tartása)
4. Szénakészítés és/vagy silózás télire
 Élettartam szerint:
„ 3-4 éves zöldtakarmányok
– Angol perje
– Lucernás, fehér herés keverékek
„ Két éves zöldtakarmányok és egyszer áttelelők
– Vörös herés keverékek
– Olasz perje
– Őszi tak.keverékek (rozsos-, búzás-, őszi árpás bükkönyös
keverékek, Keszthelyi keverék, Legány-féle kev.,
Landsbergi keverék)
– repce
„ Egy éves zöldtakarmányok
– Tavaszi tak.keverék (zabos bükköny)
– Szudáni fű/silócirok-félék
– Olajretek
– Mézontófű
– Csalamádék
– Silókukorica
– Takarmánykáposzta
 Tejelő tehenészetek
zöldtakarmány-
igényének biztosítási
lehetőségei
2. Ártéri rétek legeltetése
 Lehetséges termelési célok:
1. Száraz fekvésű legelők kisülési
időszakában biztosítani a legeltetést
(üszők, szárazonállók, magyar tarka tehenek
legelőn tartása)

2. (Szénakészítés és/vagy silózás télire)

 Tejelő tehenészetek
zöldtakarmány-
igényének biztosítási
lehetőségei
3. Vásárolható
tömegtakarmányok
 Lehetséges célok:
1. Kisülési időszak alatti tömegtakarmány-
ellátás (üszők, szárazonállók, magyar
tarka tehenek legelőn tartása)

2. Téli tömegtakarmányozás
Vásárolható tömegtakarmányok
„ Kisülési időszak alatt:
– Élelmiszeripari melléktermékek (? Sörtörköly)
– Lucerna- és rétiszéna
– Szenázsbála
„ Őszi/Téli tömegtakarmánynak:
– Élelmiszeripari melléktermékek (répaszelet,
olajpogácsa, sörtörköly,
– Lucerna- és rétiszéna
– Szenázsbála
 A kiegészítő
tömegtakarmányozás
idejének és a takarmányok
mennyiségének
meghatározása
 Mennyi ideig lesz szükség
kiegészítő takarmányozásra?
„ legeltetési tervből derül ki (szakaszos
legeltetés!!!),
– min. 15-20 nap, max. 40 nap
„ Mitől függ?
– Termésmegoszlás (víz- és tápanyagszolgáltató
képesség)
 Mennyi takarmány kell?

„ Állatfajtólfüggő napi igény

(takarmányozási táblázatok!!)
„ Az etetett takarmány tápanyagtartalma
Téli szálastakarmány-
ellátás tervezése
 Kaszálások ütemezése
„ Optimális fenofázis az 1. növedékben:
– Bugahányás kezdetétől a virágzás kezdetéig
„ Befolyásoló tényezők:
– fűfaj (vezérnövény) fejlődési üteme,
– a terület fekvése,
– a terület kitettsége
„ Optimális állapot sarjú kaszálásakor:
– min. 1 kg/m2 zöldtermés
– min. 40 nap regenerációs idő
 A kaszálás idejének hatása a
takarmány minőségére az 1.
növedékben

„ Termésmegoszlás – termésgörbe
–Száraz fekvésben 50-70 % az I. növedék
–Üde fekvésben 40 % körül
–Öntözve 30 %

„ Az anyaszéna arányának magyarázata

 Az 1. növedék minőségromlása
„ Szárképződés – rostosodás
„ Gyors minőségromlás
„ Erőteljes válogatás
„ Késői hasznosítás veszteségei
– Takarmányfelvétel csökkenése
– termeléscsökkenés
 Alaptakarmány-felvétel és tejtermelés különböző
takarmányminőség esetén
(Buchgraber, 1997 nyomán)

tejtermelési alaptakarmány-felvétel tejtermelés az

szint (kg sz.a./tehén/nap) alaptakarmányból
(kg/tehén/nap)
betakarítási idő

időben megkésve időben megkésve

15 15,0 12,0 15,1 6,7

25 14,5 11,3 14,0 5,7

30 13,5 10,4 12,3 4,3

A takarmányminőség romlásából eredő veszteségek (%)
(Buchgraber, 1997 nyomán)

hozam- és minőségi veszteség (kaszálás bugahányáskor = 100 %)

paraméter
virágzásbani virágzás utáni
kaszáláskor kaszáláskor (túlérett
takarmány)
szárazanyaghozam 17 49

minőségi hozam 25 70
energiakoncentráció 14 44

emészthetőség 6 21
(abszolút %)
nyersfehérje-hozam 34 67

karotintartalom 25 55
 Megkésett első hasznosítás hatása
a sarjú fejlődésére
„ Késői és lassú sarjadás
„ Kisebb termés
„ Kisülés
„ Botanikai összetétel változása
„ Botanikai gyomok, özönnövények
szaporodása
A gyep fejlődése, energiatartalma és a
hasznosítás módja közötti összefüggés
(Buchgraber és Gindl, 1994 nyomán)
 Fő ok a rostosodási folyamat
gyorsasága (szárképződés!)
„ Emészthetetlen rostok bezárják a tápanyagokat,
„ Rohamosan csökkenő emészthetőség
„ Mennyi rost van a füvekben?
– Fiatal fűben 20-24 %
– Elvénült fűben 28-38 %
„ Mennyi rost kell a takarmányba (tejtermelésnél)?
– 18-22 % a napi adagban
– Strukturális rost legyen min. 25 %-a !75 %-a!
 Fehér here Réti csenkesz
40
40
35
35
30
30
25 25

%
20
%

20
15 15 y = 0,2485x - 7,5134
2
10 y = 0,2215x - 13,798 10 R = 0,8386
2
5 R = 0,7931 5
0 0
120 130 140 150 160 170 120 130 140 150 160 170
nap nap

Angol perje Nádképű csenkesz

40 40

35 35
30 30
25 25

%
20
%

20
y = 0,2186x - 7,6427 15
y = 0,2054x - 0,8032
15 2
2
10 R = 0,8224 10 R = 0,9704
5 5
0 0
120 130 140 150 160 170 120 130 140 150 160 170
nap nap

Magyar rozsnok Zöld pántlikafű

40 40
35 35
30 30
25 25
%

20 20
y = 0,3481x - 19,692 y = 0,3298x - 15,571
15 15
2 2
10 R = 0,9662 10 R = 0,9452
5 5
0 0
120 130 140 150 160 170 120 130 140 150 160 170
nap nap
 Fehér here Réti csenkesz
100 80
70
80
60
60 50
%

%
40

A szerves
40 y = -0,4943x + 153,35 y = -0,5924x + 147,61
30
R2 = 0,8447 20 R2 = 0,8815
20
10
0 0

anyagok
120 130 140 150 160 170 120 130 140 150 160 170
nap nap

80
Angol perje

80
Nádas csenkesz
emészthető-
ségének
70 70
60 60
50 50
%

40 % 40

csökkenése
30 y = -0,625x + 156,94 y = -0,5079x + 130,14
30
20 R2 = 0,8376 R2 = 0,9151
20
10 10
0 0
120 130 140 150 160 170 120 130 140 150 160 170
nap nap

Magyar rozsnok Zöld pántlikafű

80 80
70 70
60 60
50 50
%

40
%

40
30 y = -0,8191x + 175,36 30 y = -0,6925x + 154,53
20 R2 = 0,9581 20 R2 = 0,9499
10 10
0 0
120 130 140 150 160 170 120 130 140 150 160 170
nap nap
 Silózzuk-e a füvet tejelő állatok
számára?
„ Kaszálási idő és minőségi követelmény u.a.
„ Még jobb a fiatalabb, nagyobb víztartalmú
fű (falközi silózás)
„ Kivéve: bálás szenázs készítése
„ Szilázs, vagy szenázs legyen?
„ Erjesztéses, vagy szárításos tartósítás
legyen?
„ Ha mindkettő, akkor melyik növedékből
mit?