A nagytétényi kastély (Dobos L.

felvételei)
A Honismeret 1978. évfolyamának
tartalomjegyzéke

t-

/
 A Honismeret 1978. évfolyamának tartalomjegyzéke

Dezső Zsigmondné dr.: A honismereti kutató rrlurtka módszertani kérdései-

ről - 4/6
Gerelyes Ede: A munkáséletmód-kutatás ú j feladatai a fővárosban
4/3
A Honismereti Albizottság munkacsoportjának 1978. évi munkaterve
. 1/4
Juhász Róbert: A honismereti évfordulónaptár elé 1/3

VI. ORSZÁGOS HONISMERETI AKADÉMIA

Bálint Sándor: A szegedi népélet 5—6/42
Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma 5—6/26
Csatári Dániel: Szocialista hazafiság — történelmi tudat 5—6/35
Fehér István dr.: A népi demokratikus forradalom feltételeinek kérdéséhez
5—6/30
Fürészné Molnár Anikó: Az üzemtörténetírás helyzete, eredményei, tapasz-
talatai K o m á r o m megyében 5—6/56
Gaál Endre: A K M P megalakulása és a Tanácsköztársaság Csongrád megyé-
ben 5—6/18
Hantos Mihály: A Pusztaszeri Nemzeti Emlékhely 5—6/41
Hegyi András: A helytörténetírás és a honismereti k u t a t á s néhány időszerű
elvi és módszertani kérdése 5—6/58
Kanyar József dr.: A krónika- és a hely történetírás lehetőségei a honisme-
reti mozgalomban 5—6/52
Katona Imre: A magyar kubikosok élete és mozgalmai a Tisza meíítén
5—6/45
Koncz János dr. A szocialista építőmunka és a társadalmi közgondolkodás
fejlődése Csongrád megyében 5—6/7
Mándics Mihály: A nemzetiségi honismereti munka legfontosabb kérdései
5—6/60
Márta Ferenc: T á j , nép történelem 5—6/4
Mérei Gyula: „Rohanunk a forradalomba" 5—6/11
Serfőző Lajos: A Csongrád megyei munkásmozgalom néhány vonása az el-
lenforradalmi Horthy-korszakban 5—6/21
Szabó G. Lfászló: Zárszó 5—6/66
Szabó István: A demokratikus agrárforradalom kibontakozása és szerepe
Csongrád megyében 5—6/50
Szántó Imre dr.: Megnyitó 5—6/3
Székely György: A honismereti irodalom Csongrád megyében
5—6/62

I. ORSZÁGOS ÜZEMTÖRTÉNETI KONFERENCIA

Barcza Géza: Az ipari és agrártörténeti építészeti emlékek ápolása, meg-
becsülése 3/18
 Btrcza László dr.: A könyvtári helyismereti gyűjtemények szerepe az üzem-
történeti tevékenységben 3/12
Btazteri Béla dr. felszólalása 4/17
Böőr László felszólalása 4/8
Budai Dániel felszólalása 4/16
Cteglédi Imre felszólalása 4/15
Farkasfalvi József: Az ifjúsági mozgalom és a fiatalok részvétele az üzem-
é• munkásmozgalom-történeti munkában 3/17
Gecse Albert felszólalása 4/11
Gölca Pál felszólalása 4/11
Gyarmathy Zsigmond dr. felszólalása 4/20
Inez* Miklós: Az üzemtörténetírás kapcsolata az egyéb történeti ágazatokkal
3/9
Jelenics József felszólalása 4/21
Kanyar József dr.: Az üzemtörténetírás levéltári forrásai 3/10
Karsai Elek dr.: A gyűjtőmunka és a krónikaírás segítése az ipari és mező-
gazdasági üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél 3/14
Kiss Ilona felszólalása 4/25
Márton István felszólalása 4/9
Molnár Béla dr.: Bevezető előadás 3/5
Molnár Imre felszólalása 4/24
Nagy István felszólalása 4/23
Oros Károly felszólalása 4/15
Pál István felszólalása 4/22
Rostást József: üdvözlő beszéd 3/4
Ságvári Agnes felszólalása 4/13
Sárközi Zoltán felszólalása 4/23
Sxecskó Károly dr. felszólalása 4/9
Szekeres József felszólalása 4/19
Székely György: Megnyitó 3/3
Székely György: Zárszó 4/25
Szikossy Ferenc dr.: A múzeumi pályázatok hely- és üzemtörténeti eredmé-
nyei 3/13
Szili Ferenc felszólalása 4/18
Tóth Ferenc felszólalása 4/16 K
Vass Tibor felszólalása 4/12
Veszprémi György felszólalása 4/13
Zsikó János felszólalása 4/22

•HONIRA

Acs Anna: A Dunántúli Néprajzi Táj konferencia 5—6/83

Balassa Iván: A 75 éves Szűcs Sándor üdvözlése 5—6/84
B. Szatmári Sarolta: A IV. Komárom megyei honismereti táborról
5—8/71
Dobrossy István—Veres László: A XII. Országos Honismereti Diáktábor
5—6/68
Domokos Pál Péter: Búcsú Gáspár Simon Antaltól 3/35
Fancsovics György: A fővárosi életmódtörténeti kiállítássorozatról
5—6/78
Fábián Miklós: Az ország közepe 2/26
Fodor István: Honismereti ismeretterjesztés „fali folyóirattal" 1/16
Gönczy Zsuzsanna: A XI. Országos Honismereti Diáktábor 1/6
Gyarmathy Zsigmond dr.: A II. Szabolcs-Szatmár megyei Ifjúsági Honisme-
reti Tábor 1/11
Gyarmathy Zsigmond dr.: A III. Szabolcs-Szatmár megyei Honismereti
Diáktábor 5—6/72
Győri Gáspár: Helytörténeti gyűjtés a főváros XII. kerületében 4/31
Halász Péter: A „Sarló" jegyében 5—6/75
Harasztosi Csaba: A II. Megyei Úttörő Honismereti Tábor Berettyóújfaluban
5—6/74
 Hollós László dr.: Kiegészítő adatok Bodor Antal munkásságához
5—6/87
Juhász Antal dr.: Papp Imre, a szentesi parasztélet krónikása 2/24
Karacs Zsigmond: Állandó szabadtéri kiállítás a Kőbányai Szocialista Bri-
gádok parkjában 2/16
Kékes István: Magyar gyékényesek 3/27
Kósy Zoltán: Az 1977. évi Nógrád megyei Ifjúsági Honismereti Tábor
1/9
K(ovássy) Z(oltán): Emlékünnep Isaszegen 1/14
Kriskó Lajosné: A III. Nógrád megyei Honismereti Ifjúsági Tábor
5—6/7 2
Krisztián Béla: Pécsett megnyílt az állandó Bányászati Gyűjtemény
2/18
Kunszabó Ferenc: Maradandó változások 5—6/79
Kútvölgyi Mihály: Képek a sárospataki faragótáborról 4/37
Laky Rezső: Regölők a szombathelyi múzeumban 2/27
Misóczki Lajos dr.: Honismereti munka a gyöngyösi főiskolán 1/15
Molnár László: Honismereti kerékpártúra Gömörfben 1/12
M(orvay) P(éter): A csérnai kaláka 2/21
Morvay Péter: Néprajzi vidékeink és csoportjaink kutatatása 2/9
M(orvay) P(éter): A nyár honismereti eseménynap tárából 3/34
Morvay Péter: „Üttörő" kezdeményezések Somogyban 4/33
N. László Endre: Zászlónk? Mint a láng! 2/22
Radeczky Jenő: Az agárdi madárvárta 3/29
Réthy Zsigmond: Bolyongás a szarvasi arborétumban 1/17
Sáry István: Kossuth emlékkiállítás a győri Petőfi Sándor Ifjúsági Művelő-
dési Központban 3/23
Sever Béla: A muravidéki helyismereti gyűjtemények és a magyar nemzeti-
ségi könyvtárak a Szlovén Szocialista Köztársaságban 3/24
Szabó Bendegúz: A XIV. kerületi Helytörténeti Bizottság munkája
4/30
Szabó József: Tapasztalatcsere Süle Sándornál 3/32
Szathmári Károly: A VI. Duna menti Folklórfesztivál 5—6/82
Sz(emes) J(olán): Egy chicagói magyar Kossuth-kutatóról 5—6/86
Szűts László: A magyar nyelv hete 4/29
Tálasi István: Egy népi viseletdarab: a szűr múltja és jelene 3/20
Tóth István dr.: Helytörténeti lexikon készül Baranya megyéről 4/37
Tömöry Márta: A nyíregyházi III. Honismereti Nyári Egyetem 1/8
Varga László: A Heves megyei szövetkezeti mozgalom 2/20
Veres László: (Lásd: Dobrossy István)
Viga Gyula: Tájkonferencia a Taktaköz néprajzáról 1/14
Zádor Béla: Egy múzeum, egy szocialista brigád 2/14

HONISMERET ÉS IFJÚSÁG
Gönczy Zsuzsanna: A középiskolások és szakmunkástanulók honismereti te-
vékenysége 2/3
Rakó József: A szülőföld megtartó ereje 2/5

ÉVFORDULÓINK "" :

Avasi Béla: Lajtha Lászlóra emlékezünk 2/28

Beke György: Egy folyóirat születésnapjára 5—6/99
Horváth Ferenc: A sarlós-mozgalom társadalmi gyökerei 4/43
Kisasszondy Éva: Kétszáz éve született Csapó Dániel 5—6/98
Leblancné Kelemen Mária: Dokumentumok az iskolák államosításának Nóg-
rád megyei eseményeiről 4/40
Leblancné Kelemen Mária: „A XVIII. századi magyarországi orvos- és tu-
dománytörténet érdekes egyénisége" 5—6/97
Margócsy József: Krúdy és szülőföldje 5—6/88
 Márai György dr.: A Gyulai Várszínház színháztörténeti előzményei
5—6/101
Raj Tamás: Erkölcsi nagysága — példakép 1/19
Somfai Balázs: Négyszáz éves a pápai nyomdászat 1/23
Szathmári István: Horváth Jánosra emlékezünk 5—6/90
Szász Béla: Kátai Gábor orvostudor 5—6/96
Szilágyi Ferenc: Fazekas Mihály évfordulójára 4/47
Vörösmarty Géza: Fadrusz Jánosra emlékezünk 4/49
Zachar József dr.: Egy életen át igaz magyar és vitéz katona 1/21
Zóka László: Az ozorai csata 5—6/93

SZAKKÖRÖK, BARÁTI KÖRÖK

Dienes Erzsébet dr.: Honismereti m u n k a a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgaz-
dasági Szakközépiskolában 4/54
Petényi László: Honismereti munka egy salgótarjáni szakmunkásképző isko-
lában 4/55
Praznovszky Mihály: A szécsényi Helytörténeti Múzeum baráti köre
3/36
Szabó János: A Kőteleki Krónika 2/31
Szőke Sándor dr.: A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium honismereti szak-
k ö r e és iskolamúzeuma 4/52

DALOLÓ TÁJAK — DALOLÓ N É P

Barsi Ernő: A Mohácsi vész históriája a régi szigetközi lakodalmakon

5—6/105
Erdélyi Frigyesné: A Budapesti Kültelki Munkás Dalárda I.
5—6/103
Molnár Dezső: (Lásd: Olsvai Imre)
Olsvai Imre—Molnár Dezső: Csöngei regölés 1/42

TERMÉS
Madarász László dr.: Tompa a hanvaiak emlékezetében 5—6/110
Madarász László dr.: A métázás és a guncsázás 2/51
Morvay Péter: Tompa bús telének titkairól 5—6/108

TUDOMÁNYTÖRTÉNET ÉS HONISMERET

Horváth Lajosné: Simándi István tevékenysége a Sárospataki Kollégium-

ban 1/28
Maróti Istvánné: Természettudományos műveltség és közművelődés a XIX.
században 2/32
Pyka József né: Orvosok tudósa a tudós orvos: Veszprémi Csanádi István
2/33
Vörösmarty Géza: A khalenbergi varázsló 1/29
Vörösmarty Géza: Segner János András emlékére 1/31

HONISMERETI OLVASÓKÖNYV
Bariska István dr.: Kőszeg város címerének megújítása 2/46
Csáky Károly: Az egykori sajtó Ipolyságon 4/64
Földes László: Dózsa Györgyről, rokonaitól 1/36
Hajdusek, Ján: A szenei kollégiumról 4/60
Hídvégi Lajos: A ceglédi tiszttartó naplója 2/36
Hídvégi Lajos: Határt jelölő sírok 3/49
Jelenics József: (Lásd: Krausz Ferencné)
Karacs Zsigmond: Balásházy János munkássága 1/38
 Karacs Zsigmond: Társadalom és település 3/43
Kisasszondy Eva dr.: Garai János levelei a Tolna megyei Levéltárban 2/44
Kovássy Zoltán dr.: Ú j a b b adatok Lenkey J á n o s hazatéréséről 2/38
Kőszegfalvi Ferenc: Orlai Petrios Soma Hódmezővásárhelyen 2/42
Krausz Ferencné özv.—Jelenics József: Egy angyalföldi szoboröntödéről
4/62
Lakó György: Antti Jalava, a finn—magyar kapcsolatok megalapozója
1/33
Nagy Csaba: Egy negyvennyolcas honvédtiszt hagyatéka 4/58
Papp József dr.: Egy hiedelem nyomában 3/45
Patterson, Arthur, J.: A magyarok — országuk és intézményeik (Közli: Ma-
joros Klára) 2/48
Szénássy Zoltán dr.: Jókai Mór és szülővárosa 3/38

SZABAD FÓRUM

Karacs Zsigmond: Hamva vagy Hanva? 1/48

Kelemen András dr.: Kurucoknál látogatóban 4/66
Laky Rezső: Vasi visszhang 1/47
Nagy Attiláné: Magyar népmesék az óvodai nevelés szolgálatában
5 - t 6/112
Szikora András: A nyoszolyókalács Monokon 4/69
Vöő Imre: Helytörténet az öreg bibliákban 4/68

KÖNYVESPOLC

Ács Zoltán: Dr. Kari Seper: Alsóőr helytörténete 5—6/117

Ács Zoltán: A legújabb Hajdú-Bihar megyei évkönyvekről 3/52
Barabás Jenő: Heves megye községei 3/51
Bárth János dr.: Dr. Kós Károly: Tájak, falvak, hagyományok 1/57
Bárth János: Újabb n é p r a j z i tanulmánykötet a Vajdaságból 3/59
Bedécs Gyula: Győr-Sopron megyei internacionalisták a Nagy Októberi For-
r a d a l o m b a n és a polgárháborúban, 1'917—1922. 4/73
Bodor Ferenc: Dudás Károly—Dormán László: Szakadó 5—6/116
Forró László: Salló István—Kardalus J á n o s : Kapuk és kerítések Hargita
megyében 2/60
Gát László: Mozaikok Csongrád város történetéből 3/57
Halász Péter: Dinicu Golescu: Utazásaim leírása 3/54
Halász Péter: Doroszló 4/75
Katona Imre: Sebestyén Á d á m : Népdalcsokor 5—6/120
Kisasszondy Éva dr.: A magyar haladó ifjúsági mozgalmak történetének vá-
logatott bibliográfiája, 1868—1975. 4/72
Kovács Ágnes: Népismereti dolgozatok 1/58
Kovács Ágnes: Széki népmesék 3/60
Kovács József László: Pest megye versekben 2/56
Künstler Ferenc: Budapest főváros levéltára kiadványai és a helytörténet-
kutatás 1/49
Leblancné Kelemen Mária: Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. század-
ban 4/74
Leblancné Kelemen Mária: G. Sín Edit: Szentendre 30 éve 3/56
Leblancné Kelemen Mária: Naptárak, évkönyvek Romániából
5—6/119
t Légrády Dezső dr.: Czakó Sarolta—Jenei Károly: A telefongyár története
1876—1976 2/59
t L é g r á d y Dezső dr.: Dr. Czeglédi I m r e : A gyulai harisnyágyár 75 éve
3/57 -
Ördög Ferenc: Balogh Lajos—Király L a j o s : Az állathangutánzó igék, hívo-
gatók és terelők somogyi nyelvc^tlasza 1/59
Posgay Ildikó: Hogy is m o n d j u k ? 3/61
Pradel, Hanne: Az osztrák városkönyv 5—6/115
 Sándor László: A Csallóköztől a Bodrogközig 4/71
Sápi Vilmos dr.: Mezőkövesd város monográfiája 2/55
Somlyai János: Fények a Börzsönyben 3/55
Szabó Ferenc: Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere 1/55
Szabó József: Vasi Honismereti Közlemények 1/61
Szamosújvári Sándor dr.: Hortobágy 5—6/122
Szegő Lajos dr.: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből
3/62
Szilágyi Miklós: Kutatások a gazdasági és a társadalmi élet szolgálatában
5—6/114
Szombathy Viktor: IIa Bálint: Gömör megye története 1773-ig 1/52
Sz(ombathy) V(iktor): Nógrádi évszázadok 2/54
Timaffy László dr.: Szűcs Sándor: Régi magyar vízivilág 5—6/120
Tölgyesi József: Veress D. Csaba: A balatoni csata 2/58
U. Kerékgyártó Adrién: Cs. Gergely Gizella—Haáz Sándor: Udvarhelyi var-
rottasok 1/60
TJrbán Aladár: A Kis Építő című újságról 4/76
Urbán László: Két új könyv a szövetkezeti mozgalom történetéről
1/53
Vörösmarty Géza: Madách Naptár 3/58
Vörösmarty Géza: Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből
5—6/123
Vörösmarty Géza: Szombathy Viktor: Két kard, két oroszlán 1/51

PÁLYÁZAT! PÁLYÁZAT! PÁLYÁZAT!

Felhívás a budapesti munkásgenerációk életének gyűjtésére 3/64

Felhívás a Foklór a mai életben c. pályázatra 5—6/126
Felhívás a XXVI. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra
2/63
Felhívás az Országos Helytörténeti és Üzemtörténeti Pályázatra 3/63
Illés Ilona: Az 1977. évi múzeumi pályázat eredményeiről 4/78
Kurucz Albert dr.: Tárgygyűjtési akció a Szabadtéri Néprajzi Múzeum be-
rendezéséhez 1/62
Morvay Péter: A folklór a mai életben 5—6/124
Szacsvay Éva: Beszámoló a 25. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtő-
pályázat eredményeiről 2/62
 1978. évi HONISMERETI ÉVFORDULÓNAPTÁR 1
/ t
(X = született; + = meghalt; a zárójelbe tett helységnév az esemény helyét jelöli!)

Január t e r j e s z t ő Társulat.
30. 1948. M a g y a r o r s z á g o n e l s ő í z b e n tüntet-
18. 1918. N é g y n a p i g tartő á l t a l á n o s p o l i - t e k ki é l m u n k á s o k a t .
tikai sztrájk a b é k é é r t .
24. 1948. B u d a p e s t e n a l á í r t á k a m a g y a r - Május
román barátsági együttműködési 1. 1928. A M a g d o l n a utcai V a s m u n k á s Ott-
és kölcsönös segélynyújtási egyez- hon felavatása.
ményt. 12. 1948. Ú j p e s t e n m e g v á l a s z t o t t á k az or-
29. 1928. M e g a l a k u l t a M u n k á s K u l t ú r s z ö - s z á g e l s ő nöi p o l g á r m e s t e r é t D ö b -
vetség. rentei Károlyné személyében.
29. 1828. M e g t a r t o t t á k P e s t e n az e l s ő ló-
Február v e r s e n y t . Ebben az é v b e n j e l e n t
1. 1918. A cattarói matrózfelkelés. m e g S z é c h e n y i a L o v a k r u l c. m u n -
11. — kája.
12. 1903. A z e l s ő n ő m u n k á s é r t e k e z l e t B u - 24. 1918. A z O p e r a h á z b a n b e m u t a t t á k B a r -
dapesten. tók Béla művét, A kékszakállú
16. 1908. M u n k á s t ü n t e t é s a h á z i u r a k eilen h e r c e g várát.
az A n d r á s s y ( m a N é p k ö z t á r s a s á g ) 31. 1853. B u d a p e s t e n m e g t a r t o t t á k Liszt
úton. Ferenc Magyar Fantáziájának ős-
18. 1948. M o s z k v á b a n a l á í r t á k a m a g y a r - bemutatóját.
s z o v j e t baratsági. e g y ü t t m ű k ö d é s i
és kölcsönös segélynyújtási szer- Június
ződést. 1. 1828. B r u n s z v i k Teréz megnyitotta az
24. 1948. Á l l a m o s í t j á k a s z á z n á l több m u n - »Angyalkertet«.
k a v á l l a l ó t f o g l a l k o z t a t ó ipari ü z e - 7—
meket. 8. 1908. A M a g y a r o r s z á g i F ü g g e t l e n S z o -
27. 1928. E l k é s z ü l t a laki h e g y i 60 k W - o s c i a l i s t a Parasztpárt (Áchim 1«.
rádióadó. A n d r á s pártja) k o n g r e s s z u s t tart
28. 1948. M e g a l a k u l t a z M H S Z . Békéscsabán.
12. 1948. M e g a l a k u l t a M a g y a r Dolgozók
Március Pártja.
14. 1948. Első í z b e n o s z t o t t a k ki K o s s u t h - 16. 1948. A z o r s z á g g y ű l é s m e g s z a v a z t a a
f e l e k e z e t i iskolák á l l a m o s í t á s á t .
díjakat.
15. 1928. N e w Y o r k b a n l e l e p l e z t é k K o s s u t h 18. 1948. V a r s ó b a n aláírták » m a g y a r — l e n -
Lajos szobrát. g y e l barátsági, e g y ü t t m ű k ö d é s i é s
20. 1908. A s z o c i á l d e m o k r a t a m u n k á s o k e kölcsönös segélynyújtási egyez-
n a p o n 50 f ő v á r o s i m u n k á s g y ű l é - ményt.
sen tiltakoztak a belügyminiszter Július
f e n y e g e t é s e oiien, m e l y szerint, h a
nem szűnnek m e g a tüntetések 4. 1918. B u d a p e s t és B é c s k ö z ö t t .'megin-
feloszlatja a szakszervezeteket. dult a légiposta-járat.
10—
24. 1918. M o s z k v á b a n m e g a l a k u l t a B o l s e -
v i k P á r t M a g y a r Csoportja. 11. 1948. A M D P e l s ő s z ö v e t k e z e t i k o n f e -
2.5. 1948. Á l l a m o s í t o t t a k a száznál több renciája.
munkást foglalkoztató üzemeket. 16. 1948. S z ó f i á b a n aláírták a m a g y a r — b o l -
g á r barátsági, e g y ü t t m ű k ö d é s i és
Április kölcsönös segélynyújtási szerző-
dést.
3. 1918. M e g j e l e n t M o s z k v á b a n a S z o c i a - 31. 1948. A c s i l l e b é r c i Űttörő ' N a g y t á b o r és
lista F o r r a d a l o m , a b o l s e v i k párt az Úttörővasút megnyitásának
m a g y a r c s o p o r t j á n a k lapja. napja.
4. 1933. József Attila D ö n t s d a tőkét c í m ű
k ö t e t é n e k e l k o b z á s á t elrendelte a Augusztus
törvényszék. 1. 1948. A z é l m u n k á s o k e l s ő k o n g r e s s z u s a
12— Budapesten.
13. 1903. A v a s - é s f é m m u n k á s o k o r s z á g o s 2. 1948. A z o r s z á g g y ű l é s S z a k a s i t s Á r p á d o t
kongresszusa, melyen megalakítot- köztársasági elnökké választja.
ták o r s z á g o s s z ö v e t s é g ü k e t . 3. 1928. G o m b a s z ö g ö n m e g a l a k u l t a Surló
22. 1878. B u d a p e s t e n ö s s z e ü l t az első s z o - mozgalom.
cialista k o n g r e s s z u s A k o r m á n y 9. 1908. M e g a l a k u l t az üvegmunkássk
nem engedélyezte a szocialista Országos Szövetsége.
munkáspárt megalakulását, ezért 19. 1948. A f e l s z a b a d u l á s u t á n i e l s ő tiszt-
a V á l a s z t á s r a n e m j o g o s u l t a k párt- avatas a Honvéd Kossuth Akadé-
ja n e v e t v e t t e föl. mián.
29. 1948. Az o r s z á g g y ű l é s e l f o g a d t a az á l - 20. 1953. F e l a v a t t á k a b u d a p e s t i Népsta-
lamosítási törvényt. diont.
29. 1953. Létrejött a T u d o m á n y o s I s m e r e t - 20. X 1908. M ó d A l a d á r , t ö r t é n é s z (Bp.)

1
A h o n i s m e r e t i é v f o r d u l ó n a p t á r az e l s ő i l y e n j e l l e g ű összeállítás. K é s z í t ő i n e k r é s z b e n ezért, r é s z -
b e n p e d i g a k o r l á t o z o t t t e r j e d e l e m miatt n e m l e h e t e t t c é l j u k a t e l j e s s é g r e való t ö r e k v é s . K é r j ü k
a z o n b a n o l v a s ó i n k a t , h o g y a naptárral k a p c s o l a t o s — m á r az 1979-es évre i s e l ő r e t e k i n t ő —
é s z r e v é t e l e i k e t , j a v a s l a t a i k a t , k i e g é s z í t é s e i k e t k ü l d j é k el s z e r k e s z t ő s é g ü n k c í m é r e , h o g y azalt
a l a p j á n — az e l k ö v e t k e z e n d ő é v e k b e n — e g y r e teljesebb, a c é l n a k m i n d j o b b a n m e g f e l e l ő h o n -
i s m e r e t i é v f o r d u l ó n a p t á r t á l l í t h a s s u n k ö s s z e . (Szerk.)

1
 Szeptember 22. 1908. M e g a l a k u l t a G a l i l e i - k ö r .
7. 1908. C s e p e l e n m e g a l a k u l t a v a s m u n - 23. 1928. A p i l i s v ö r ö s v á r i b á n y á s z o k 47 n a -
k á s - s z a k s z e r v e z e t helyi c s o p o r t j a . p o s sztrájkba k e z d t e k .
24. 1853. M e g a l a k u l t az E r d é l y i Múzeum
Egyesület.
Október 24. 1918. A K o m m u n i s t á k Magyarországi
4. 1903. M e g n y i t o t t á k a (régi>.„Erzsébet h i - Pártjának megalakulása.
dat. 26. 1948. A z o r s z á g g y ű l é s e l f o g a d t a a n ő k
25. 1918. M e g a l a k u l t a M a g y a r N e m z e t i T a - egyenjogúságát biztosító törvényt.
nács és a Budapesti Forradalmi 30. 1918. M e g a l a k u l t az I f j ú m u n k á s o k Or-
Katonatanács. szágos Szövetsége.
25. 1928. F e l a v a t t á k a M a g y a r R á d i ó S á n - December
dor utcai s z é k h á z á t . 7. 1918. M e g j e l e n t a V ö r ö s Ü j s á g e l s ő s z á -
31. 1918. A polgári d e m o k r a t i k u s f o r r a d a - ma.
dalom g y ő z e l m e . 12. 1948. F e l a v a t j á k a H o n v é d P e t ő f i A k a -
démiát.
13. 1928. B u d a p e s t e n m e g k e z d t é k az utcai
November telefonhálózat felszerelését.
16. 1918. M a g y a r o r s z á g o n kikiáltják a k ö z - 1878. M e g j e l e n t az IV. P e s t i Hírlap e l s ő
száma.
társaságot. 17. 1948. A M i n i s z t e r t a n á c s e l f o g a d t a az új
20. 1853. A pesti P h i l h a r m ó n i a i Társaság tanácstörvényt.
első hangversenyét tartotta a 31. 1918. M e g a l a k u l t a K o m m u n i s t a I f j ú -
Nemzeti M ú z e u m dísztermében. munkások Szövetsége.

Január 3. + 1878. P a l o t á s y J á n o s , z e n e s z e r z ő (Jász-

1. X 1853. S i m o n y i Zsigmond, nyelvtudós berény).
(Veszprém). 4. X 1828. K e n e s s e y A l b e r t , h a j ó z á s i s z a k í r ó
2. + 1918. K o v á c s J á n o s , e t n o g r á f u s ( S z e g e d ) . (Gerjen).
3. + 1888. Lipp V i l m o s , r é g é s z ( K e s z t h e l y ) . 5. X 1898. M a g y a r A r m a n d , s p o r t o l ó , n y o m -
4. + 1958. I l i t t e n b e r g e r K á l m á n , A f r i k a - k u - d á s z (Bp.).
tató, á l l a t t a n i g y ű j t ő , útirajzfró + 1903. R á t h Mór, k ö n y v k e r e s k e d ő ,
(Nagymaros). k ö n y v k i a d ó (Bp.).
5. + 1903. B é g e n G u s z t á v , j o g a k a d é m i a i t a - 8. X 1828. L i c h t e n s t e i n F e r e n c Lajos, ú j s á g -
n á r (Bp.). író, szerk. ( S z i g e t v á r ) .
6. X 1903. Szántó J u d i t , s z a v a l ó m ű v é s z ( B p ) . 10. + 1878. H a v a s J ó z s e f , j o g á s z , szőlész, bo-
8. + 1938. Uajza J ó z s e f , irodalomtörténész r á s z (Bp.).
(Bp.). + 1903. M a y e r Emil, m a l o m i g a ' z g a t ó (Deb-
9. X 1778. B e r c s é n y i L á s z l ó , II. R á k ó c z i F e - recen).
renc századosa, Franciaország
marsallja (Luzancy). X 1908. K i s Ferenc, József Attila-díjas
X 1878. R a d n a y G y u l a , f e s t ő m ű v é s z (Pel- költő (Nagygéc).
sőc). X 1878. S e b e s t y é n G é z a , s z í n é s z , s z í n i g a z -
+ 1938. Győri T i b o r , o r v o s t ö r t é n é s z (Bp.). g a t ó (Kurd).
10. X 1853. Barcza E l e k , é p í t é s z ( N e m e s c s ó ) . + 1908. S z a n a T a m á s , író, m ű v é s z e t t ö r t é -
X 1878. B o d o r A n t a l , h e l y i s m e r e t i b i b l i o g - n é s z , kritikus ( T i s z a f ü r e d ) .
r á f u s (Bp.). X 1918. V i t á n y i J á n o s , író. k ö l t ő , színházi
+ 1878. Fogarasi J á n o s , n y e l v t u d ó s , s z ó - k r i t i k u s (Tata)
táríró j o g á s z (Bp.) + 1898. B a r a b á s Miklós, f e s t ő és g r a f i k u s
12. X 1878. Molnár F e r e n c , író, hírlapíró ( B p ) . (Bp)
13. + 1953. P é t e r f i T i b o r , orvos, h i s z t o l ó g u s X 1903. R i d e g Sándor, í r ó (Törtei).
(Bp.). 14. X 1878. B a r t h a Ernő, f e s t ő , g r a f i k u s (Szé-
+ 1963. Oltványi I m r e , politikus, m ű v é s z e - kesfehérvár)
ti író (Bp.) 15. + 1903. Miletz J á n o s , tanár, a T ö r t é n e l m i
15. X 1878. B e r z e v i c z y Gizella, pedagógus és Régészeti Értesítő szerkesztője
(Csákvár). (Tápiógyörgye)
17. X 1828. R e m é n y i E d e , h e g e d ű m ű v é s z , z e - 16. X 1828. T ó t h Sándor, zoológus, orvos
neszerző ( M i s k o l c ) . (Debrecen)
19. + 1878. Szigligeti E d e , író. színész, r e n - + 1828. Trattner Mátyás, nyomdász,
d e z ő (Bp.). k ö n y v k i a d ó (Pest)
X 1903. R i m a n ó c z y G y u l a , építész ( B é c s ) .
21. + 1953. Gábor A n d o r , író, költő ( B p . ) . X 1873. A g n e r Lajos, o r i e n t a l i s t a , iroda-
23. X 1898. S z é c h e n y i Z s i g m o n d , v a d á s z , író lomtörténész (szécsény).
(Nagyvárad). 17. X 1878. C z a b á n S a m u , p e d a g ó g u s (Rozs-
25. X 1953. R é d e y T i v a d a r , k ö n y v t á r o s , i r o d a - nyó).
lomtörténész (Bp.). 19 X 1803. H i e r o n y m i Ottó F e r e n c , m é r n ö k ,
27. X 1803. R o m b a u e r Tivadar, kohómérnök V á s á r h e l y i P á l m u n k a t á r s a (Győr).
(Lőcse). + 1898. L i e z e n — M a y e r Sándor, festő
+ 1948. G u l y á s Károly, tanár, könyvil- (München).
lusztrátor, k ö n y v t á r o s (Dévavá- 23, + 1828. F a z e k a s M i h á l y , k ö l t ő , b o t a n i k u s
nya). (Debrecen)
31. X 1888. Szaton R e z s ő , v a s m u n k á s , a m u n - 23. + 1878. S á n d o r Móric, s p o r t e m b e r , h í r e s
kásmozgalom harcosa (Bp.) l o v a s (Bécs).
Február 24. X 1853. J a n c s ó G y ö r g y , j o g á s z , e g y e t e m i
1. X 1878. H a j ó s A l f r é d , é p í t é s z , az e l s ő m a - t a n á r (Tállya).
g y a r o l i m p i a i b a j n o k (Bp.). X 1878. P i l i s i Lajos, író, ú j s á g í r ó , (Kalo-
X 1878. Madzsar I m r e , történész (Nagy- csa) .
károly). • + 1898. S a r l a y J á n o s , t a n á r , P e t ő f i barát-
X 1918. K e r é k g y á r t ó Elemér, íilozófus ja (Sárbogárd).
(Debrecen). + 1953. H e g e d ű s S á n d o r író, (Budapest).

2
25. + 1928. L a n d l e r J e n ő , a m u n k á s m o z g a l o m + 1903. D a n k ó Pista, nótaszerző (Bp.).
kiemelkedő harcosa (Cannes).
+ 1953. K a r d o s G y ö r g y , építész, e g y e t e m i Április
tanár (Budapest).
26. 4- 1853. L i b é n y i J á n o s , s z o b ó s e g é d . 1848-as 2. 4- 1908. W e i n J á n o s , b á n y a m é r n ö k ( B p . ) .
aradi k a t o n a s z a b ó ( B é c s ) . 3. X 1883. J u h á s z G y u l a , tanár, költő, h í r -
X 1878. Hajtai F e r e n c , tanár, a m u n k á s - lapíró ( S z e g e d ) .
m o z g . r é s z t v e v ő j e (Eperjes). 3. X 1888. H o r v á t h H e n r i k , m ű v é s z e t t ö r t é n é s z
X 1908. S t r a u b G y ö r g y , k o m m u n i s t a f ö l d - (Szászmermány).
műves (Tótvázsony). 4. X 1853. Z i p e r a o w s k y K á r o l y , g é p é s z m é r -
27. + 1953. B e d ő Ö d ö n , a M a g y a r Munkás nök, a t r a n s z f o r m á t o r e g y i k f e l -
S a l c k - k ö r e g y i k alapítója ( B p . ) . találója ( B é c s ) .
28. 4- 1878. Kátai G á b o r , g y ó g y s z e r é s z , o r v o s 4- 1938. S e b e s G y ö r g y , a m u n k á s m o z g . , a
(Kunszentmárton). k o m m u n i s t a p á r t h a r c o s a (Lerida,
Spanyolo.)
5. 4- 1953 D i e n e s László, szociológus, író
Március (Bp.).
1. X 1908. H e g e d ű s L a j o s , n y e l v é s z ( B p . ) . 6. 4- 1778. P e r l i c z y J á n o s D á n i e , o r v o s ( A p á t -
4- 1948. K o v á c s D é n e s , ú j s á g í r ó (Zamár- falva).
di). X 1878. Mikló V i l m o s , s e b é s z - o r v o s (Öbe-
2. X 1903. B a s i l i d e s B a r n a , i e s t ő ( T o r n a i j a ) . cse).
3. t 1853. Jubál K á r o l y , tanár, K o s s u t h La- X 1918. A s z t a l o s J á n o s , a r a n y m ű v e s . , A z
jos g y e r m e k e i n e k nevelője (Pest). 1956-os e l l e n f o r r a d a l o m b a n a N é p -
+ 1853. N o s z l o p y Gáspárt, 1848/49-es s z a - hadsereg ezredeseként esett el.
badságharcos (Pest). könyvkiadó (Pozsony).
X 1898 ö r i K á r o l y , a K o m m u n i s t a m u n - 4- 1948. L ó s y — S c h m i d t
kásmozg. harcosa (Üjnémetpuszta). t e c h n i k a t ö r t é n é s z (Bp.).
5. X 1878. L á s z l ó J e n ő , ü g y v é d , a m u n k á s - 7. X 1898. L a k a t o s P é t e r P á l , szocalista k ö l -
mozg. vértanúja (Szatmárnémeti). tő (Tapolca).
X 1898. T ő k é s A n n a , d r á m a i s z í n é s z (Ma- 4- 1908. R o b o z József, gyógypedagógus.
rosvásárhely). 1885-ben A r a d o n a s i k e t n é m á k r é -
+ 1938. K a r i k á s F r i g y e s , író, m ű f o r d í t ó , s z é r e m a g á n i s k o l á t létesített. ( K o -
a munkásmozgalom harcosa lozsvár) .
(Szovjetunió). 10. X 1828. H o r n y á n s z k y V i k t o r , nyomdatu-
8. + 1878. R á k ó c z y J á n o s , az Orsz. H o n v é - lajdonos (Hegyeshalom).
d e l m i B i z o t t m á n y e l n ö k i titkára, 4- 1878. H e c k e n a s t Gusztáv, nyomdász,
K o s s u t h t i t k á r a (Rákóc). knöyvkiadó (Pozsony).
X 1888. M ó n u s Illés, s z o c i á l d e m o k r a t a v e - 4- 1928. Juba A d o l f , i s k o l a o r v o s , e g é s z s é g -
zető, ú j s á g í r ó (Balta, O r o s z o r s z á g ) . tanár ( B u d a p e s t ) .
9. X 1828. D e s s e w f f y D é n e s , 48-as h o n v é d - 13. 4- 1928. Kubik Gyula, a századforduló
tiszt ( Z s o l c a ) . egyik legjelentősebb vasútépítő
X 1878. H e t t e y A r a n k a , drámai s z í n é s z n ő mérnöke (Bp.).
(Bp.). 15. 4- 1903. H ó m a n Otto, klasszika-filológus,
+ 1953. H a v a s E n d r e , író, m ű f o r d í t ó , a egyetemi tanár (Bp.).
m u n k á s m o z g . harcosa (Bp.). 17. X 1888. T ó t h Béla, s z a b ó , az e l l e n á l l á s i
10. X 1853. K a n y u r s z k y G y ö r g y , o r i e n t a l i s t a , mozg. harcosa (Bp.).
egyetemi tanár (Nemesmllitics). 18. X 1828. K a s s a y A d o l f , ü g y v é d , 48-as h o n -
X 1903. S u g á r A n d o r , f e s t ő ( B p . ) . védtiszt (Vác).
X 1908. Haller A l f r é d , v a d á s z a t i szakíró 19. X 1828. Z s o l n a y V i l m o s , k e r a m i k u s m ű v é s z ,
(Nyíregyháza). a m o d e r n k e i á m i a úttörője ( P é c s ) .
11. + 1938. Óvári F e r e n c , a b a l a t o n - s z ö v e t s é g 21. X 1888. P o n g r á c z S á n d o r , z o o l ó g u s ( B p . ) .
alapítója (Veszprém). 23. X 1908. S z a l m á s Béla, festő, grafikus,
13. + 1928. Körösi S á n d o r , író, n y e l v é s z , s z ó - (Kassa).
táríró ( B p . ) . 25. X 1878. Honti Nándor, festő, grafikus
14. + 1958. K o l u m b á n Lajos, e t n o g r á f u s (Bp). (Bp.).
16. X 1903. S á n d o r V i l m o s , g a z d a s á g t ö r t é n é s z 26. x 1878. Miklós J e n ő , író, újságíró. ( N a g y -
(Bp.). appony).
17. + 1903. T ó t h L ő r i n c , író, j o g t u d ó s . (Bp.). 4- 1898. K n a u z N á n d o r , történész, (Po-
18. X 1878. T ó t h L a j o s , n y o m d á s z , a f e h é r - zsony).
terror á l d o z a t a (Jákó). X 1918. Ihász M i k l ó s , g é p l a k a t o s , parti-
X 1918. I h á s z K o v á c s J á n o s , n a p s z á m o s , zánhős (Kassa).
az antifasiszta harc vértanúja 4- 1918. K ő r ö s y László, irodalomtörténet-
(Rezl). író ( D o m e s ) .
19. X 1888. K a b o s G y u l a , a m a g y a r f i l m - és 27. X 1878. S z ő d y S z i l á r d , szobrász, érem-
színművészet kiemelkedő komikus művész (Nagykáta).
művésze (Bp.). 4-1928. Alpár Ignác, m ű é p í t é s z (Zürich).
20. + 1828. B a r c z a f a l v i S z a b ó D á v i d , n y e l v - 28. 4- 1898. A b o n v i L a j o s , író, ( A b o n y ) .
újító ( S á r o s p a t a k ) . 4- 1948. Márkus László, író, rendező,
X 1893. K r a m m e r S á n d o r , a k o m m u n i s t a színházi s z a k í r ó (Bp.).
ifjúmunkásmozgalom mártírja 30. 4- 1918. T o l n a y L a j o s , m é r n ö k , a M Á V
(Esztár). e l s ő e l n ö k - i g a z g a t ó j a (Bp).
21. X 1908. L o v á s z J ó z s e f , a munkásmozga-
l o m r é s z t v e v ő j e (Pásztó). Május
24. -f 1908. S c h ö n h e r r G y u l a , t ö r t é n é s z (Bp.).
26. X 1878. L a y e r K á r o l y , m ű v é s z e t t ö r t é n é s z , 1. X 1828. K a t o n a Z s i g m o n d , gyógyszerész,
(Bp.). szőlész (Vámfalu).
27. X 1853. Márki S á n d o r , t ö r t é n e t í r ó (Két- 4- 1878. Haberlandt F r i g y e s , m e z ő g a z d á s z
egyháza). szakíró (Bécs).
28. 4- 1828. K u l t s á r István, író, szerkesztő, 2. X 1878. Lénárd J e n ő , a b u d d h i z m u s k u t a -
s z í n i g a z g a t ó (Pest). tója ( K r e f e l d ) .
29. 4- 1803. H u s z t y Zakariás Teofil, orvos 3. 4- 1908. Türr István, s z a b a d s á g h a r c o s t á -
(Pozsony). bornok (Bp.).

3
 6. X 182*. R á t h György, m ű g y ű j t ő , »z Ipar- 11. 4 1938. T i h a n y i Lajos, f e s t ő (Párizs)
művészeti Múzeum főigazgatója 13. x ,1828. H i d a s y Kornél, f i l o z ó f i a i író. r. k.
(Szeged). püspök (Komárom)
5. X 1993. K e l l é r Andor, iró, ú j s á g í r ó (Bp.). l(i. + 1948. V a r g a B á l i n t , g é p é s z m é r n ö k (Bp)
8. X 1878. R ó n a i Gyula. gépészmérnök, 17. + 1878. S z ő n y i Pál, p e d a g ó g u s , tanügyi'
(Zagyvaróna—Inászó). író (Bp)
-f 1918. H o l l ó s y S i m o n , f e s t ő ( T é c s ö ) . + 1928. S e m a y e r Vilibald, antropológus,
II. 4" 1878. L á s z l ó J ó z s e f , s z í n é s z , bonviván e t n o g r á f u s (Bp)
(Kolozsvár). 18. 4 1928. H u d o v e r n i g Károly, e l m e g y ó g y á s z
+ 1928. H a r s á n y i István, irodalomtörté- (Bp)
nész, könyvtáros (Sárospatak). 19. X 1828. T h a n Mór, f e s t ő (Obecse)
11. X 1898. L a m p i c h Árpád, repülőgépszer- 20. X 1803. A s b ó t h Lajos, h o n v é d tábornok
k e s z t ő , m o d e l l e z ő (Bp.). (Keszthely)
13. X 1898. J e n d r a s s i k György, gépészmér- 21. X 1918. S z e l e Tibor, m a t e m a t i k u s (Deb-
n ö k , feltaláló ( B p . ) . recen)
14. 4- 1908. G r a c z a György, író, újságíró + 1928. l í a l i a g i Aladár, művelődéstörté-
(Bp.). n é s z , b i b l i o g r á f u s (Bp)
4 1908. K o h a u t Rezső, z o o l ó g u s , t a n k ö n y v - + 1938. P á t e r B é l a , b o t a n i k u s , a g y ó g y n ö -
í r ó (?). vénykutatás magyar megteremtő-
15. + 1898. R e m é n y i Ede, h e g e d ű m ű v é s z , z e - je (Kolozsvár)
s z e r z ö (San F r a n c i s c o ) . 22. X 1878. S z a t m á r i Sándor, a párt és a
+ 1948. K e m é n y Gábor, tanár, p e d a g ó g i a i m u n k á s m o z g . harcosa, t a n í t ó , köl-
í r ó (Bp.;. tő, a n é p m ű v é s z e t m e s t e r e (Ma-
16. X 1878. S z i l y Pál, o r v o s , b i o k é m i a i k u t a - gyarkantzsa)
t ó (Bp.). 23. + 1878. B ö h m G u s z t á v , z e n e s z e r z ő , kar-
+ 1938. B a r c z a Imre, k ö n y v t á r o s , b i b l i o - m e s t e r (Ojpest)
g r á f u s , t u r i s z t i k a i s z a k í r ó (Bala- 24. X 1878. H o r v á t h J á n o s , i r o d a l o m t ö r t é n é s z
tonfüred). (Margitta)
17. X 1878. F e i k s Jenő, f e s t ő , g r a f i k u s (Ka-
posvár) . 26. X 1878. S i k l ó s Albert, z e n e s z e r z ő (Bp)
s é g ü g y i s z e r v e z ő (Bp.). X 1898. K o p á c s i József, vasmunkás, a
-J- 1878. K o v á c s S e b e s t y é n Endre, e g é s z - m u n k á s m o z g . h a r c o s a (Bp)
s é g ü g y i s z e r v e z ő (Bp.). 27. 4- 1928. S a s E d e , újságíró, író (Bp)
+ 1948. B a r a c s k a i László, bányász, a 29. X 1903. H a n t o s Gyula, földrajzkutató,
m u n k á s m o z g a l o m r é s z v e v ő j e (Do- e g y e t e m i tanár (Bp)
rog). 30. X 1828. N y á r i Albert, t ö r t é n é s z , Kossuth
19. X 1888. L u g o s i Döme, színháztórténész h a d s e g é d e (Bagonya)
(Bp.). X 1878. K r u p p k a András, filmteehnikus,
+ 1918. V á r k o n y i I s t v á n , az a g r á r s z o c i a - a f i l m t e c h n i k a úttörője.
lista mozgalom egyik vezetője
(Szolnok). Július í
23. 4- 1948. B a k ó Gábor, növényvédelmi és
r o v a r t a n i k u t a t ó (S'zekszárd). I. X 1828. H u b e r K á r o l y , h e g e d ű m ű v é s z , ze-
24. X 1828. Maizner J á n o s , s z ü l é s z , S e m m e l - n e s z e r z ő (Varjas)
w e i s t a n í t v á n y a (Vác). 3. X 1803. V e t t e r A n t a l , h o n v é d a l t á b o r n a g y
28. 4- 1953. H ö l l r i g h J ó z s e f , r é g é s z , m ű v é s z e t - (Velence)
t ö r t é n é s z (Bp.). 3. + 1953. K o m j á t i Károly, k a r m e s t e r , z e n e -
28. X 1878. L e n g y e l Miklós, i r o d a l o m t ö r t é n é s z s z e r z ő (Bp)
(Üjfehértó). 4. X 1898. K a n y ó B é l a , o r v o s ( S z e g e d )
29. X 1888. G v e n e s Lajos, é p í t é s z , grafikus + 1918. F r e h Alfonz Sándor, botanikus
(Bp.). (Kőszeg)
+ 1903. K a s s a y A d o l f , ü g y v é d . 48-as h o n - + 1918. L é v a i J ó z s e f , költő ( M i s k o l c )
v é d t i s z t (Bp.). + 1928. B a r t ó k y J ó z s e f , író, a m u n k á s -
31. + 1928. B a u m g a r t e n S á n d o r , é p í t é s z (Bp.). ház-épités kezdeményezője
+ 1928. T ő r y Emil, é p í t é s z (Bp.). 5. X 1778. S z é c h y Á g o s t o n , tanár, n e v e l é s t a -
ni í r ó (Sárospatak)
Jánius X 1853. C s o n t v á r y K o s z t k a T i v a d a r , f e s t ő
3. -(- 1903. H a u c h Antal, k o h ó m é r n ö k (Bp.), (Kisszeben)
6. X 1853. V á g ó Pál, f e s t ő ( J á s z a p á t i ) . 6. X 1828. N a g y Lajos, n é p k ö l t é s z e t i g y ű j t ő
X 1903. K o v á s z n a i I s t v á n Z s i g m o n d , m e - (Nyárádgálfalva)
zőgazda. feltaláló (Mezőhegyes). + 1903. P a u l e r Gyula, t ö r t é n e t í r ó (Bada-
+ 1908. W e i s z F r i g y e s , k e r t é s z (Bp.). csonytomaj)
-I- 1938. S t o r n o F e r e n c , f e s t ő ( S o p r o n ) . 7. X 1853. H a l a v á t s Gyula, g e o l ó g u s , b a n y a -
7. + 1938. D s i d a Jenő, r o m á n i a i m a g y a r k ö l - m é r n ö k (Zsena)
tő (Kolozsvár). 8. x 1853. B e l l a a g h Aladár, i r o d a l o m t ö r t é n é s z
+ 1938. N á d l e r Róbert, f e s t ő , i p a r m ű v é s z (Pest)
(Bp.). II. 4- 1908. Iíöri S i m o n Z s i g m o n d , p e d a g ó g i a i
+ 1953. Róheiin Géza, e t n o g r á f u s , p s z i c h o - író, t a n á r (Bp.)
analitikus (New York). 4- 1953. Fári L á s z l ó , v e g y é s z m é r n ö k (Vác).
3. 4- 1908. S z á n t ó K o v á c s J á n o s , f ö l d m u n k á s , 4- 1958. B á r d Imre, a munkásmozgalom
a z a g r á r s z o c i a l i s t a m o z g a l o m ki- h a r c o s a , Gorkij A z a n y a c. r e g é -
emelkedő harcosa (Hódmezővásár- n y é n e k e l s ó fordítója (Bp.)
hely). 12. X 1903. S á n l h a Kálmán, ideggyógyász,
9. + 1878. B a l o g h Zoltán, k ö l t ő , író. f e s t ő (Nagybecskerek)
(Tokaj). 16. X 1853. D o n g ó - G y á r f á s Géza. levéltáros,
-f 1878. S k a l n i t z k y A n t a l , é p í t é s z (Bp.). újságíró (Kiskúnfélegyháza).
-I- 1918. A n g s t e r József, orgonaépítő 17. 4 1603. M a k ó G y ö r g y , H á r o m s z é k f ő k a p i -
(Pécs). t á n y a (BraSsó)
II. 4- 1878. K a y s e r G u s z t á v , g y ó g y s z e r é s z , b o - X 1828. C s e r m á k J á n o s , o r v o s , egyetemi
tanikus (Nagyszeben) t a n á r (Prága)
X 1898. K ö r m e n d i Z o l t á n , író, k ö l t ő , m ű - X 1888. F ü s t Milán, költő, író, esztéta
f o r d í t ó (Bp) (Bp.)

4
 + 1953. Czóbel E r n ő tanár, i r o d a l o m és 22. 4- 1888. T r e f o r t Á g o s t o n , művelődéspoliti-
p á r t t ö r t é n é s z (Bp.) k u s (Bp.)
19. X 1878. B a l a t o n y Károly, sportember, 23. X 1878. K l s m a r i y - L e c h n e r Jenő, építész,
b a n k t i s z t v i s e l ő (Bp.) építészettört. író (Bp.)
4- 1938. K u z s i n s z k y B á l i n t , r é g é s z (Bp.).
+ 1913. G r o s s m a n n Miksa, nyomdász, 24. 4- 1833. Kiilcsey F e r e n c , k ö l t ő (Csekei
szoc. d e m . p o l i t i k u s (Bp.) X 1903. Z a t l i u r e c z k y Ede, z e n e s z e r z ő , h e -
2Í. X 1888. Kariloss G é z a , színész, s z í n i g a z g a - g e d ű m ű v é s z (Igló)
tó ( T i s z a c s e g e ) 25. X 1778. V i t k o v i c s M i h á l y , író. költő (Eger)
+ 1958. M e d g y e s s y F e r e n c , s z o b r á s z (Ep.) 27. 4- 1853. L u n k á n y i J á n o s , S z é c h e n y i István
21. 4- 1803. F e k e t e J á n o s , í r ó . k ö l t ő , c s á s z á r i n e v e l ő j e (Sopron)
t á b o r n o k (Fót) 28. X 1888. Velins/.ky László, a m a g y a r m u n -
k á s m o z g a l o m m á r t í r j a (Előszállás)
X 1903. B a u e r Oszkár, a kommunista 29. 4- 1938. K a r i n t h y F r i g y e s , író. költrj h u -
m o z g . m á r t í r j a (Bp.) m o r i s t a (Siófok)
22. X 1878. Grabner Fmil, növény nemosítS 30. X 1908. V a r r ó F e r e n c , a m u n k á s m o z g a l o m
(Gyula) h a r c o s a , volt s p a n y o l o r s z á g i ö n -
+ 1928. C s e r m e l y I s t v á n , f é m k o h ó m é r n ö k kéntes (Szapárifalva)
(Sopron) 4- 1958. H a á z F e r e n c Rezső, etnográfus
23. X 1853. L a k a t o s K á r o l y , o r n i t o l ó g u s . v a - (Székelyudvarhely)
dászati író (Győr)
24. 4- 1828. Cziivek I s t v á n , ü g y v é d . író ( B u d a ) Szeptember
25. + 1953. G e y e r József, orgonatervező.
a k u s z t i k u s (Bp.) 1. 4- 1928. B o k o r Elemér, z o o l ó g u s (Bp.)
27. X 1853. B e d ö h á z i J á n o s , tanár, t e r m é s z e t - 2. 4- 1853. G a s p a r i c h Mark Kilit, 1848-as tá-
t u d ó s író ( S z á s z v e s s z ő s ) . bori p a p ( P o z s o n y )
28. 4- 1928. Cserey A d o l f , b o t a n i k u s , e n t o m o - 4- 1928. D o n g ó - G y á r f á s Géza, levéltáros,
l ó g u s (Bp.) újságíró (Sátoraljaújhely)
29. + 1928. Kassai V i d o r , k o m i k u s é s j e l l e m - 5. X 1888.. Rubin László, író (Szeged)
s z i n é s z (Vác) 6. 4- 1918. J ó s a A n d r á s , o r v o s , régész, a n t r o -
30. X 1853. Király P á l , a r c h e o l ó g u s (Komá- pológus (Nyíregyháza)
rom) -f 1948. K o g u l o w i c z Károly, geográfus,
X 1898. G e r e n c s é r S e b e s t y é n , f a z e k a s , a (Württemberg)
n é p m ű v é s z e t m e s t e r e (Siklós) 7. X 1828. B c n i c z k y Irma, í r ó n ő (Alsóinicsi-
31. + 1928. V i g y á z ó F e r e n c , politikus, j o g i író nye)
(Bécs) X 1888. K a r á c s o n y B e n ő , í r ó ( G y u l a f e h é r -
vár)
Augusztus 8. X 1918. S z é c h é n y i Pál, a z antifasiszta e l -
l e n á l l á s mártírja (Bp.)
10. X 1908. F a l k Miksa, publicista, politikus
2. + 1803. N a g y J á n o s , költó, R é v a i M i k l ó s (Bp.)
barátja ( S z a n y ) 4- 1953. B e r é n y Róbert, f e s t ő (Bp.)
+ 1948. B é d y - S c h w i m m e r Róza, ú j s á g í r ó , 12. X 1888. T e r s á n s z k y J ó z s i J e n ő , író (Bp).
politikus, a magyar feminista X 1898. Oravetz István, k ö n y v k i a d ó (Ba-
mozgalom úttörő alakja (New lassagyarmat)
York) 13. 4- 1853. F l e n y á k G y ö r g y , t a n á r (Pest)
7. 4- 1878. B a l d á c s y A n t a l , politikus. 1848-ban 4- 1878. V o l n y J ó z s e f , b á n y a m é r n ö k (Os-
e z r e d e s (Pest) gyán)
X 1898. S z a l m á s P i r o s k a , z e n e s z e r z ő , p e - X 1878. W a l e k Károly, m a t e m a t i k u s (Pécs)
dagógus, kőrusvezető, a m u n k á s - X 1888. Chitz Klára, z e n e p e d a g ó g u s (Bud-
mozgalom kiemelkedő alakia weiss).
(Bp.) 14. X 1903. S c h i l l i n g e r L á s z l ó , a m u n k á s m o z -
4- 1908. Faragó Lipót, m é r n ö k (Bp.) g a l o m k i e m e l k e d ő harcisa, a G a -
X 1903. P á s z t o r B é l a , k ö l t ő (Bp.) l i l e i - k ö r t a g j a (Bp.)
9. X 1903. Palla A k o s , o r v o s t ö r t é n é s z , k ö n y v - 16. 4- 1908. Csorba Géza, a magyarországi
táros (Arad) szociáldemokrata mozgalom egyik
10. X 1878. G r o s s m a n n G u s z t á v J ó z s e f , m é r - s z e r v e z ő j e . T á n c s i c s Mihály v e j e
nök, r ö n t g e n f i z i k u s (Bp.) (Szeghalom)
12. 4- 1928. Endre Béla, festő, iparművész 19. X 1703. Lipszicz M i h á l y , tanár, az t l s ő
(Mártélyfürdő) magyar algebrakönyv szerzője
13. X 1878. P o g á n y Móric, építész (Nagy- (Magyaróvár).
enyed) X 1878. Latabár Árpád, s z í n é s z (Miskolc)
4- 1953. L a u b e r L á s z l ó , építész (Bp.) X 1878. Sipőcz J e n ő , B u d a p e s t f ő p o l g á r -
14. X 1878. S z a l a y G á b o r , államtitkár, p o s t a - m e s t e r e (Bp.).
v e z é r i g a z g a t ó (Bp.) X 1878. S t r o m f e l d A u r é l , vezérkari tiszt.
15. X 1878. Liber E n d r e , B u d a p e s t a l p o l g á r - a munkásmozgalom kiemelkedő
m e s t e r e (Bp.) h a r c o s a (Bp.)
18. X 1898. S o l y m o s i I g n á c , a m u n k á s m o z g a - X 1908. Szcibert János, bőrmunkás, a
lom h a r c o s a ( J á s z á r o k s z á l l á s ) m u n k á s m o z g a l o - i mártírja (Ör-
4- 1953. B u c h i n g e r Manó, szoc. d e m . p o - kény)
l i t i k u s (Bp.) 21. 4- 1948. Major Henrik, festő, grafikus
19. 4- 1878. H o r v á t h M i h á l y , t ö r t é n e t í r ó , k u l - ( N e w York)
t u r p o l i t i k u s (Karlsbad) 22. X 1878. K a r d e v á n K á r o l y , tanár, iroda-
X .1928. K o n o k I s t v á n , z o o l ó g u s ( B é k é s c s a - l o m t ö r t é n é s z (Lőcse)
ba) X 1903- K e s z ő c e Endre, a kommunista
21. X 1778. G e d ö J ó z s e f , politikus, irc d a l o m - mozgalom harcosa (Alsójányok)
barát ( A b r u d b á n y a ) 23. X 1878. S z e n t p é l e r y I m r e , történész (Kö-
X 1853. Rejtő S á n d o r , g é p é s z m é r n ö k ( K a s - zéppalojta)
sa) 4- 192«. F a r a g ó Géza, f e s t ő , g r a f i k u s (Bp.).
X 1878. R e m e t e G é z a , színész, színigazga- 4- 1928. T ó t h Imre, r e n d e z ő , a N e m z e t i
tó (Tata) S z í n h á z i g a z g a t ó j a (Bp.)

5
 + 1948. Cserép J ó z s e f , k l a s s z i k a - f i l o l ó g u s 25. + 1603. K a k a s István, e r d é l y i diplomata
(Tiszalök) (Lahidzsán, Perzsia)
26. + 1918. K o l b e n h e y e r G y u l a , építész, f e s t ő X1853. V e r e s Imre, n é p r a j z i g y ű j t ő , n y e l -
(Bp.) v é s z (Orosháza)
27. X 1728. G r o s s i n g e r J á n o s , j e z s u i t a t e r m e - + 1853. S z á s z Károly, nagyenyedl pro-
szettudós ( K o m á r o m ) fesszor, filozófus, matematikus,
X 1878. Abeila M i h á l y , s z a k s z e r v e / t i v e - e m l é k í r ó , t e r m é s z e t t u d ó s , polihisz-
zető (Csetény) tor ( M a r o s v á s á r h e l y )
+ 1878. G r e g u s s M i h á l y , f ő i s k o l a i tanár, + 1903. F i r t l n g e r Károly, nyomdász, a
író ( P o z s o n y ) m u n k á s m o z g a l o m r é s z t v e v ő j e , az
30. + 1903. Kobler F e r e n c , t á n c o s , t á n c p e d a - A r a d i m u n k á s e g y l e t e g y i k szer-
g ó g u s (Bp.) v e z ő j e (Bp.)
+1918. S z a b ó Ervin, s z o c i o l ó g u s , k ö n y v - + 1918. C s ö n t o s i J á n o s , k ö n y v t á r o s , (ßp.)
tárigazgató, a munkásmozgalom + 1918. Q u i t t n e r Z s i g m o n d , é p í t é s z (Bécs)
k i m a g a s l ó a l a k j a (Bp.) 26. X 1828. R o b o z István, k ö l t ő . író, újságíró
Október (Kötcse)
+ 1903. F a d r u s z J á n o s , s z o b r á s z (Bp.)
1. X 1888. T ú r ó c z i - T r o s t l e r J ó z s e f , I r o d a l o m - 27. x 1878. I v á n y i B é l a , t ö r t é n é s z ( N a g y k a n i -
történész ( M o s k ó c ) zsa)
X 1898. Kerékjártó Béla, matematikas 28. + 1928. D e m j é n Mari, s z í n é s z n ő (Bp.).
(Bp). + 1928. F o r b e r g e r V i l m o s , f e s t ő (Pöst.yén)
2. X 1878. Kristóf G y ö r g y , i r o d a l o m t ö r t é n é s z +1948. S t e i n A u r é l , B e l s ő Á z s i a világhírű
(Sáromberke) k u t a t ó j a , régész, n y e l v é s z (Kabul,
X 1398. R e i s z m a n n S á n d o r , l a k a t o s m e s t e r , Afganisztán)
a fehérterror m á r t í r j a (Kecske- + 1953. B o d n á r J á n o s , v e g y é s z (Bp.)
mét) 30. X 1853. F i t t l e r Kamill, építészmérnök,
+ 1953. S z é p Ernő, k ö l t ő , iró (Bp.). s z a k í r ó (Tata)
5. X 1898. S i n k ó Ervin, Író, k ö l t ő ( A p a t l n ) . X 1853. K o r d a Imre, tanár, ú j s á g í r ó (Kis-
6. + 1678. K o m á r o m i C s i p k é s G y ö r g y , e g y - kunhalas).
házi és n y e l v é s z e t i író, a t u d o -
mányos felvilágosítás hirdetője November
(Debrecen)
7. X 1828. F a l k Miksa, p u b l i c i s t a , p o l i t i k u s 1. X 1808. F g r e s s y Gábor, drámai ssínész
(Pest) (Sajólászlófalva)
X 1853. K á r o l y i A i p á d , t ö r t é n e t í r ó (Pest) 3. X 1853. A n g y a l A r m a n d , z e n e s z e r z ő , ü g y -
8. X 1888. L e n g y e l G y u l a , a m u n k á s m o z g a - v é d (Eszterháza)
lom kiemelkedő harcosa, a Ta- X 1878. B e r n h a r d Miksa, ü g y v é d , jogi fró
nácsköztársaság pénzügyi népbiz- (Trencsén)
tosa (Szatmárnémeti) 4. x 1828. A b t A n t a l , f i z i k u s , a f ö l d m á g -
+ 1948. D e z s ő f f i László, színész, a r é m a - n e s e s s é g kutatója (Rézbánya)
és hangosfilmek egyik ismert epi- X 1903. F a r k a s Ferenc, k ö n y v - é s lap-
zodistája (Bp.) kiadó (Marosvásárhely)
9. +1953. H e g e d ű s G y u l a , újságíró, a Ma- + 1908. T h e w r e w k Á r p á d , irodalomtörté-
g y a r N e m z e t c. l a p e g y i k a l a p í t ó j a n é s z (Bp.)
(Bp). 5. + 1853. G a r a y János, költő, elbes'.élő
12. X 1878. Gorka S á n d o r , b i o l ó g u s , z o o l ó g u s (Pest)
(Ungvár) + 1953. M a j e r István, g e o l ó g u s , p a l e o n t o -
X 1898. Révai J ó z s e f , p u b l i c i s t a , k u l t u r - l ó g u s (Bp.)
politikus (Bp.) 6. x 1898. F i s c h Emil, a m u n k á s m o z g a l o m
x 1903. Müller S á n d o r , k é m i k u s (Arad) m á r t í r j a , v e g y é s z m é r n ö k (Kisk in-
14. X 1878. Fodor A l a d á r , r e n d e z ő , filmíró, félegyháza)
színész (Gyömrő) 7. + 1928. T ó t h Árpád, költő műfordító
X 1898. Kis Zsigmond, a kommunista (Bp.)
m o z g a l o m mártírjE? (Ojpest) 9. X 1853. P u l s z k y Károly. művészettörté-
+ 1938. Lajer Dezső, szociáldemokrata n é s z , író (London)
s z a k s z e r v e z e t i v e z e t ő (Szeged) X 1878. S z e m e r e Árpád, operaénekes
15. X 1903. B o g d á n y Rózsi, a kommunista (Brassó)
m o z g a l o m h a r c o s a (Bp.). 11. X 1728. D o m o k o s Lajos, politikus, író
+ 1908. Kiss A r o o , p e d a g ó g u s (Bp.) (Debrecen)
+ 1928. V á g ó Pál, f e s t ő (Bp.) 12. + 1853. A l b a c h József S z a n i s z l ó , t e r m é -
17. + 1728. H e i l e n b a c h J á n o s , o r v o s ( S e l m e c - s z e t t u d o m á n y i , f ö l d r a j z i iró (Kis-
bánya) marton)
13. + 1908. R é v a i Sámuel, könyvkiadó,
X 1803. D e á k F e r e n c , államférfi, jogtu- k ö n y v k e r e s k e d ő (Bp.)
d ó s (Söjtör) + 1953. N é m e t h A n d o r , iró. k r i t i k u s , szer-
18. + 1728. G y u l a i F e r e n c , c s á s z á r i a l t á b o r - k e s z t ő (Bp.)
n a g y . 1707-ben átállt R á k ó c z i h o z 14. X 1753. P é c h y Imre, a l n á d o r ( A l m o i d )
(Mantova) + 1898. G r u b y D á v i d , o r v o s (Párizs)
19. + 1953. L e h o t a y Á r p á d , drámai színész
(Bp.) 15. X 1878. R e i n i t z Béla, zeneszerző. Ady
20. X 1878. Barta Lajos, író (Kistapolca) v e r s e l n e k e l s ő m e g s e n é s í t ő j e (Bp.)
+ 1888. G r u b e r Lajos, C s i l l a g á s z (Bp.)
21. X 1878. K r ú d y G y u l a , író, hírlapíró ( N y í r - + 1903. B o b u l a János, építész, szakíró
egyháza)
+ 1888. K r i e s c h J á n o s , z o o l ó g u s , m ű e g y e - (Bp.)
t e m i tanár (Bp.) 16. X 1908. B i r k á s Imre, épitőmunkás. a
22. X 1903. Latabár Á r p á d , s z í n é s z , t á n c k o - munkásmozgalom harcosa (Oros-
mikus (Sátoraljaújhely) háza)
24. X 1853. Ballagi A l a d á r , t ö r t é n é s z , b i b l i o - 21. X 1878. W a r g a László, építészmérnök
gráfus (Kecskemét). (Jászberény)
+ 1948. Lehár F e r e n c , z e n e s z e r z ő , kar- + 1888. H e r r i c h Károly, vízépítömérnök
m e s t e r (Bad I s c h l ) (Bp.)
+ 1948. V á m b é r y R u s z t e m , ü g y v é d , p u b - 22. + 1878. R ó z s a S á n d o r , a l f ö l d i b e t y á r - v e -
licista ( N e w Y o r k ) zér (Szamosújvár)

82
24. + 1928. T o r n a i G y u l a , f e s t ő ( B p ) . 8. X 1878. C s e f k ó G y u l a , n y e l v é s z (Baja)
+ 1953. V e r e s s Endre, t ö r t é n e t k u t a t ó , tör- X 1918. S z ő n y i Márton, repülőzásilós,
t é n é s z (Pécs) k o m m u n i s t a partizán (Győr)
25. + 1928. E r d ö s s y Béla, festő. grafikus 9. X 1878. R é v é s z Géza, zenepszih ológus.
(Bp.) h a n g f i z i o l ó g u s (Siófok)
26. X 1878. M a s s á n y Ernő, m e t e o r o l ó g u s , csil- 12. X 1903. S t e c h m a y e r István, bányász a
lagász (Kispalugya) nemzetközi m u n k á s m o z g a l o m har-
+ 1948. K o z m a Lajos, i p a r m ű v é s / . , épí- cosa, a spanyol polgárháború
tész, g r a f i k u s . (Bp.) mártírja (Felsőgalla)
27. + 1878. K o v a c h i c h József M i k l ó s , törté- 13. x 1828. B a c s ó L á s z l ó , író. költő ( K i s k u n -
n é s z (Bécs) halas)
X 1903. F ü r s t Sándor, a m a g y a r m u n k á s - 14. X 1878. M á l n a i B é l a , é p í t é s z (Bp.)
mozgalom kiemelkedő harcosa, 15. + 1603. B o r b é l y G y ö r g y , t ö r ö k v e r ő v i t é z
v é r t a n ú j a (Hum) (Kolozsvár)
28. X 1778. P á z m á n d i H o r v á t h Endre, költő
(Pázmánd) 16. + 1918. F é m e s Beck Vilmos, szobrász,
i p a r m ű v é s z (Bp.)
X 1853. O e n g i J á n o s , tanár. Író ( N a g y b á -
nya) 17. + 1888. P a u r I v á n , r é g é s z , t ö r t é n é s z ( S o p -
+ 1948. G ö n c z i F e r e n c , e t n o g r á f u s (Ka- ron)
posvár) X 1903. P o r p á c z y A l a d á r , g y ü m ö l c s n e m e -
29. X 1828. I l ó z s a f i Mátyás, 48-as honvéd sítő ( P á p a )
(Révkomárom) X 1908. S ó l y o m L á s z l ó , az i l l e g á l i s K M P
30. X 1878. M á r f f y Ödön, f e s t ő (Bp.) h a r c o s a (Bp.)
+ 1948. Bíró M i h á l y , f e s t ő , g r a f i k u s , s z o b - 19. x 1888. Reiner F r i g y e s , k a r m e s t e r (Bp.)
rász (Bp.) + 1953. B á l i n t I m r e , író, ú j s á g í r ó (Bp.)
December 20. + 1903. Á b r á n y i K o r n é l , z e n e s z e r z ő (Bp.)
+ 1908. M á r t o n f y Lajos, paleontológus
1. X 1898. K n i e z s a István, n y e l v é s z , (Trszte- (Szamosújvár)
naj 21. + 1888. Z s i g m o n d y V i l m o s , b á n y a m é r n ö k
+ 1918. K a f f k a Margit, író, k ö l t ő (Bp.) (Bp.)
+ 1953. L a c z k ó Géza, író, ú j s á g í r ó , kriti- + 1908. K o g u t o w i c z M a n ó , t é r k é p é s z , g e o g -
k u s (Bp.) ráfus, a h a z a i k a r t o g r á f i a meg-
2. + 1888. L c n h o s s é k J ó z s e f , a n a t ó m u s (Bp.) a l a p í t ó j a (Bp.)
+ 1918. S z é c h e n y i B é l a , f ö l d r a j z i , g e o l ó - 22. X 1853. S c h w a r t z e r Ottó, e l m e o r v o s ( B u d a )
giai k u t a t ó (Bp.) + 1878. G r ü n d l Ignác, flórakutató (Do-
+ 1953. H r a b é c z y Ernő, f e s t ő (Debrecen) rog)
3. + 1778. M a u s Gellért, az e l s ő h i v a t á s o s 23. X 1853. Czógler A l a j o s , t u d o m á n y t ö r t é n é s z
pesti k ö n y v k e r e s k e d ő (Pest) (Mohács)
X 1828, V e r e s s Sándor, m é r n ö k (Sarkad)
+ 1928. F a r b a k y István, bányamérnök 24. X 1888. K e r t é s z M i h á l y , m a g y a r s z á r m a -
(Selmecbánya) zású a m e r i k a i f i l m r e n d e z ő (Bp.)
4. X 1878. B e r k e s Imre, ú j s á g í r ó , író (Szi- X 1828. V a y M i k l ó s , szobrász ( G o l o p )
getvár) 25. X 1028. T e l e p y K á r o l y , f e s t ő (DeDrecen)
X 1898. J ó z s a B é l a , költő, f a s z o b r á s z , épí- + 1938. G o m b o s F e r e n c Albin, t ö r t é n e t k u -
tőmunkás, a munkásmozgalom tató (Bp.)
v é r t a n ú j a (Hodgya) 26. X 1878. S z a m o v o l s z k y ödön, szobrász
5. + 1888. H e n s z l m a n n Imre, é p í t é s z , m ű v é - (Bp.)
s z e t t ö r t é n e t í r ó (Bp.) 27. + 1948. Bátki J ó z s e f , f e s t ő , s z o b r á s z (Sal-
X 1888. K i s s Lajos, író, n y o m d á s z , (Gyo- gótarján)
ma) 28. t 1853. D o b r o s s y I s t v á n , ü g y v é d . Hyors-
+ 1928. D e z s é r l G y u l a , s z í n é s z (Bp.) író ( M e z ő k ö v e s d )
0. X 1853. B e r k e s z i István, tanár, történész X 1903. N e u m a n n J á n o s , s z á z a d u n k l e g -
(Berkesz) k i e m e l k e d ő b b m a t e m a t i k u s a (Bp.)
X 1878. R é v é s z Arnold István, mérnök 92. X 1828. S z e n d r e y J ú l i a , P e t ő f i S á n d o r l e -
(Pápa) lesége (Keszthely)
+ 1888. H u n f a l v y J á n o s , e t n o g r á f u s , f ö l d -
rajztudós (Bp.) 30. + 1938. Martos Flóra, az i l l e g á l i s K M P
X 1888. S z a k a s i t s Árpád, ú j s á g í r ó , a m u n - kiemelkedő harcosa, vegyész
kásmozgalom kiemelkedő egyéni- (Prága)
sége (Bp.) + 1953. I v á n y i B e r t a l a n , m é r n ö k . T i s z a -
X 1908. B a r b a y F e r e n c , az e l l e n á l l á s i m o z - s z a b á l y o z ó (Bp.)
galom résztvevője (Nagybecske- 31. + 1928. Á l d o r I m r e , publicista, történeti
rek) író ( O j p e s t )
7. X 1878. Isoz K á l m á n , z e n e t ö r t é n é s z (Bp.) ö s s z e á l l í t o t t a és e l ő t e r j e s z t e t t e :
X 1888. H o f f m a n n Edith, m ű v é s z e t t ö t é n é s z Horváth Gábor
(Brassó)

7
 HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA
>
Arató Endre: T a n u l m á n y o k a szlovákiai ma-
gyarok történetéből. 1918—1975. Magvető
K ö n y v k i a d ó , 1977. 444 old.
A szlovákiai m a g y a r nemzetiség történel-
mét, sorsának alakulását, a nemzetiségi au-
t o n ó m i a polgári, m a j d szocialista m e g o l d á s á -
n a k módját, l e h e t ő s é g e i t v i z s g á l j a A r a t ó ta-
nulmánykötete.
B a l a s s a g y a r m a t t ö r t é n e t e , 898—1962. Kiadja
B a l a s s a g y a r m a t v á r o s T a n á c s a , 1977. 656 old.,
és 23 lap, k é p .
B a r t a G á b o r : K e r e s z t e s e k áldott n é p e . Móra
F e r e n c K ö n y v k i a d ó , 1977. 221 old.
Barta G á b o r k o r a b e l i írásos e m l é k e k r e és
a legújabb kutatásokra t á m a s z k o d v a írta
~meg a p a r a s z t h á b o r ú történetét. K ö n y v é b e n
szembesíti a Dózsával és a pa'aszthősökkel
ö s s z e f o n ó d o t t . l e g e n d á k a t és az i g a z i v a l ó s á -
got. S z é l e s g a z d a s á g i , t á r s a d a l m i , politikai
körképet nyújt a korabeli Magyarországról
é s b e p i l l a n t az e u r ó p a i d i p l o m á c i a f o r g a t a g á -
ba.
Beke György: v i z e k törvénye (riportok)
D a c i a K ö n y v k i a d ó , K o l o z s v á r , 1977. 255 old.
A könyv elsősorban emberi sorsokkal, élet-
u t a k k a l f o g l a l k o z ó riportokat t a r t a l m a z .
Berindei, Dan—Csúcsúja István: A független-
s é g i h á b o r ú é s E r d é l y . Politikai K ö n y v k i a d ó ,
1977. 237 o l d é s 16 l a p k é p .
A k ö n y v e l s ő r é s z e az 1877—1878-as r o m á n
f ü g g e t l e n s é g i h á b o r ú v a l , a m á s o d i k rész az
e r d é l y i r o m á n s á g n a k , a h a r m a d i k p e d i g az
e r d é l y i és a m o l d v a i m a g y a r s á g n a k a f ü g g e t -
lenségi háborúval való kapcsolatát tárgyalja.
B e r t ó k L á s z l ó : í g y élt V ö r ö s m a r t y Mihály.
Móra K ö n y v k i a d ó , 1977. 221 old.
B é k é s S á n d o r — L o m b o s i J e n ő : P é c s b á n y a . Ki-
a d j a a TIT B a r a n y a m e g y e i s z e r v e z e t e , P é c s ,
1977.
Riportok, p o r t r é k , d o k u m e n t u m o k a S z é -
chenyi akna történetéből.
B é l i J ó z s e f : A z 1945-ös f ö l d r e f o r m v é g r e h a j -
t á s a Zala m e g y é b e n . (Zalai G y ű j t e m é n y 4.)
A Zala m e g y e i L e v é l t á r k i a d v á n y a . Z a l a e g e r -
s z e g , 1977. 239 old.
Boreczky Beatrix: A magyar jakobinusok.
G o n d o l a t , 1977. 240 old.
A k ö n y v a M a g y a r História s o r o z a t b a n j e -
lent meg.
C s a n d a S á n d o r : S z ü l ő f ö l d és i r o d a l o m . Ma-
dách, B r a t i s l a v a , 1977 . 259 old.
„ C s a n d a S á n d o r é r d e k e s és f o n t o s a d a l é -
kokkal egészíti ki ismereteinket a régi ma-
gyar irodalom és a mai Szlovákia kapcsola-
tairól, a c s e h s z l o v á k i a i m a g y a r i r o d a l o m k é r -
déseiről."
C s á k G y u l a : A s z i k f ö l d sóhaja. S z é p i r o d a l m i
K ö n y v k i a d ó , 1977. 189 old.
A Magyarország felfedezése sorozatban
m e g j e l e n t k ö n y v P ü s p ö k l a d á n y m ú l t j á v a l és
jelenével foglalkozik.
Cseke Péter: Vlznyugattől vízkeíelig. Krite-
rion K ö n y v k i a d ó , 1976. 149 old.
Honismeret, 1978. 2. szám
Tíz riportot t a r t a l m a z ez a k ö t e t az e r d é -
lyi magyarság múltbéli és jelenlegi életéről.
D o b o s y László: Özd u t c a h á l ó z a t a . Az Özdi
Népművelési Intézmények Honismereti Köré-
n e k k i a d v á n y a , 1977. 165 old.
A z Ózdi H o n i s m e r e t i K ö z l e m é n y e k első
számaként megjelenő írás foglalkozik a te-
l e p ü l é s kialakulásával é s eddigi történetével,
m a j d közli az u t c a k a t a s z t e r t , a h o l i s m i n d e n
u t c á r ó l jelzi a t u d n i v a l ó k a t . A b e m u t a t o t t
a n y a g o t n é v m u t a t ó e g é s z í t i ki.
D o b o s y László: Az ó z d i v a s v á r i iskola. K i -
a d j a az Özd v á r o s i T a n á c s V. B. M ű v e l ő d é s -
ü g y i Osztálya, 1977. 60 old. és 25 k é p .
R ö v i d e n ismerteti a t e l e p ü l é s múltját, m a j d
1913-tól n a p j a i n k i g t á r g y a l j a az i n t é z m é n y
történetét.
D o m a n o v s z k y G y ö r g y : K á n t o r Sándor. Ki-
a d j a a N é p i I p a r m ű v é s z e t i T a n á c s , 1977. 84
old.
Ü j sorozat i n d u l t : A n é p m ű v é s z e t m e s t e r e i
c í m m e l . Ennek e l s ő k ö t e t e Kántor Sándor
karcagi fazekas m u n k á s s á g á t mutatja be.
Donath Ferenc: R e f o r m és forradalom. A k a -
d é m i a i Kiadó, 1977; 282 Old.
A k ö n y v a m a g y a r m e z ő g a z d a s á g n a k az el-
m ú l t h á r o m é v t i z e d b e n b e k ö v e t k e z e t t álta-
k u l á s á t vizsgálja. A helytörténeti kutatók
számára is fontos megállapításokat tartalmaz
a f ö l d r e f o r m r ó l és a s z ö v e t k e z e t i n a g y ü z e m i
mezőgazdaság kialakításának folyamatáról.
D o r o s z l ó (Egy b á c s k a i f a l u élete). K i a d j a a
D o r o s z l ó i Helyi K ö z ö s s é g T a n á c s a . 1977. 169
old.
E g y j u g o s z l á v i a i f a l u é l e t é t m u t a t j a b e ez
a k ö n y v . Foglalkozik a település múltjával,
közigazgatási, politikai, gazdasági és társa-
dalmi szervezeteivel, népviseletével és h a g y o -
m á n y o s építkezésével.
D ü m m e r t h Dezső: Az Árpádok nyomában.
P a n o r á m a , 1977. 510 o l d .
,,Az e l s ő m a g y a r k i r á l y o k , a h o n f o g l a l ó
Á r p á d , a h o n a l a p í t ó I s t v á n , s a r o m o k b ó l új
országo-t t e r e m t ő B é l a é s m i n d a többi A r -
pád-házi uralkodó történeti—emberi sorsát
k ö v e t v e rajzolódik k i e l ő t t ü n k a m a g y a r s á g -
n a k , m i n t az e u r ó p a i n é p e k e g y i k é n e k k i a l a -
kulása a Kárpát-medencében."
F á b r y Zoltán, 1897—1970. M a d á c h . B r a t i s l a v a ,
1977. 24 old.
Fábry Zoltán s z ü l e t é s é n e k nyolcvanadik
é v f o r d u l ó j á r a adták k i ezt a füzetet, a m e l y
Fábry-ról szóló megemlékezésekből közöl
részleteket.
Feuerné Tóth R ó z s a : R e n e s z á n s z é p í t é s z e t
Magyarországon. M a g y a r Helikon — Corvi-
na, 1977. 244 old. e z e n b e l ü l 209+21 k é p .
A k ö n y v az e g é s z K á r p á t - m e d e n c e a n y a g á t
f e l ö l e l v e tárgyalja a t é m á t .
F o g l a l k o z á s o k és é l e t m ó d o k (Válogatott t a -
n u l m á n y o k h o n i s m e r e t i s z a k k ö r ö k és k u t a -
tók m u n k á i b ó l . ) S z e r k . : D o b r o s s y I s t v á n . A
M i s k o l c i H e r m a n Ottó M ú z e u m N é p r a j z i K i -
a d v á n y a i , v n . M i s k o l c , 1976. 243 old.
Húsz tanulmány, elsősorban a munkás-élet-
 X
m ó d , a n é p i m e s t e r s é g e k é s a c s e l é d s o r s té-
maköréből.
Forradalmi, m u n k á s m o z g a l m i , felszabadulási
e m l é k h e l y e k B é k é s megyében. Kiadja a HNF
é s a KISZ B é k é s m e g y e i B i z o t t s á g a , 1977. 38
old.
T é t e l e s e n f e l s o r o l j a és r ö v i d e n i s m e r t e t i az
emlékhelyeket.
F ö l d e s A n n a : í g y élt Móra Ferenc. Móra
K ö n y v k i a d ó , 1977. 254 old.
G y o m a i t a n u l m á n y o k ( S z e r k . : S z a b ó Ferenc)
K i a d j a : G y o m a N a g y k ö z s é g T a n á c s a , 1977.
653 old.
A kötet foglalkozik G y o m a történetével,
népesedési viszonyaival, a lakosság antropo-
lógiai k é p é v e l , földrajzi n e v e i v e l , a t e l e p ü -
lésnek a Körössel való kapcsolatával, népi
kultúrájával.
Györffy G y ö r g y : István király é s műve.
Gondolat, 1977. 667 old. és 80 k é p .
„ G y ö r f f y k ö n y v e az első n a g y s z a b á s ú m o -
nográfia István király életéről és a magyar
állam s z ü l e t é s é r ő l . A m a g y a r k ö z é p k o r n e v e s
kutatója a f o r r á s o k ú j s z e r ű m e g k ö z e l í t é s é -
v e l m u t a t j a b e az á l l a m a l a p í t ó é l e t é t , s z e m é -
lyiségét, á l l a m s z e r v e z ő t e v é k e n y s é g é t , b e l e -
h e l y e z v e az e z r e d f o r d u l ó E u r ó p á j á n a k f e j l ő -
désébe. Felvázolja a tágabb e u r ó p a i térsége:,
s b e n n e a h o n f o g l a l ó és k a l a n d o z ó m a g y a r o k
szerepét, az Á r p á d o k t á j é k o z ó d á s á t Bizánc
é s R ó m a f e l é , s azt a k ü l p o l i t i k a i h e l y z e t e t ,
amelyben a királyság megszületett."
Halász P é t e r — T ó t h n é L o ó s G y ö n g y i : E g y
t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t 30 éve. K o s s u t h K ö n y v k i -
adó, 1978. 256 old. .
A m a k ó i Üttörél T e r m e l ő s z ö v e t k e z e t törté-
nete.
H a l l o t t á k - e h í r é t ? (Sajtó alá r e n d e z t e : dr.
B u r á n y Béla.) F o r u m K ö n y v k i a d ó , S z a b a d -
ka, 1977. 534 old.
T ö b b m i n t k é t s z á z pás'ztordalt, b e t y á r d a l t ,
r a b é n e k e t , k l a s s z i k u s és ú j a b b k e l e t ű bal-
ladát, h e l y i t r a g i k u s e s e m é n y t megéneklő
dalt t a r t a l m a z ez a k ö n y v a V a j d a s á g 27 f a -
lujából.
Horváth Lajos: Veresegyház. (Helytörténet
é s k ö z s é g r a j z ) . Kiadja a V e r e s e g y h á z N a g y -
k ö z s é g i T a n á c s , 1977. 251 old.
K a t o n a I m r e : Z s o l n a y V i l m o s . G o n d o l a t , 1977.
235 old.
A „szemtől szembe" sorozatban megjelent
könyv egyrészt alapos üzemtörténet, más-
részt pedig e g y n a g y t e h e t s é g ű e m b e r i z g a l -
m a s életrajza.
Kászonyi Dániel: Magyarhon n é g y korszaka.
S z é p i r o d a l m i K ö n y v k i a d ó , 1977. 598 old. é s 8
l a p kép.
Kászonyi írása nemcsak forrásértékű em-
lékirat, h a n e m i z g a l m a s o l v a s m á n y is a re-
f o r m k o r és a s z a b a d s á g h a r c , m a j d az e m i g -
ráció é v e i n e k t ö r t é n e t é b ő l .
Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmá-
n y o k . K r i t e r i o n "Könyvikadó, B u k a r e s t , 1977.
292 old. é s 139 k é p .
A kötet az e r d é l y i f e s t é s z e t t e l é s a k ö z é p -
kori m ű e m l é k e k k e l f o g l a l k o z ó í r á s o k a t tar-
talmaz.
Kerületi f i g y e l ő 1. A F ő v á r o s i S'zabó Ervin
K ö n y v t á r k i a d v á n y a , 1977. 165 old.
1977. j a n u á r 1.—június 30. k ö z ö t t m e g j e l e n t
a z I—XXII. k e r ü l e t r e v o n a t k o z ó c i k k e k , ta-
nulmányok jegyzéke, néhány szavas ismer-
tetéssel.
Knézy Judit: Csököly népének gazdálkodása
és t á p l á l k o z á s a (XVIII—XX. s z á z a d ) . S o m o -
g y i A l m a n a c h 26. s z á m K a p o s v á r , 1977. 91
old.
Krcsz Mária: Virág é s n é p m ű v é s z e t . A N é p -
m ű v e l é s i P r o p a g a n d a I r o d a k i a d v á n y a . Bp.,
1967. 29 old.
A gazdagon illusztrált könyvecske a virág-
motívumoknak a népi díszítőművészetben va-
ló f e l h a s z n á l á s á v a l , k ü l ö n b ö z ő megjelenési
formáival foglalkozik.
L a c z k ó M i h á l y : S z é c h e n y i és K o s s u t h v i t á -
ja. Gondolat, 1977 . 304 old.
A k ö n y v a M a g y a r História s o r o z a t b a n j e -
lent m e g .
László Gyula: Régészeti tanulmányok. Mag-
v e t o , 1977. 485 old. é s 26 k é p .
A könyv a címnél sokkal bővebb témakör-
b e n f o g l a l k o z i k t ö r t é n e t i és m ű v e l ő d é s t ö r t é -
neti e m l é k e i n k k e l . A s z ű k e b b r é g é s z e t i t é -
m á k mellett o l v a s h a t u n k a m a g y a r s á g k i a l a -
kulásával kapcsolatos elképzelésekről, ősval-
lásunkról és a kettős honfoglalás lehetősé-
géről is.
László Gyula—Rácz I s t v á n : A n a g y s z e n t m i k -
l ó s i kincs. C o r v i n a K i a d ó , 1977. 191 old. é s 84
kép.
A becses művelődéstörténeti emlékünket
f e l d o l g o z ó m o n o g r á f i a László G y u l a m u n k á -
ja, a m ű v é s z i f é n y k é p f e l v é t e l e k e t R á c z Ist-
ván, Helsinkiben élő fotóművész készítette.
L e n g y e l D é n e s : K o s s u t h Lajos ö r ö k s é g e . M ó -
ra K ö n y v i k a d ó , 1977. 428 old.
A szatmári b é k e k ö t é s t ő l a s z a b a d s á g h a r c
b u k á s á i g t e r j e d ő k o r s z a k mondáit b e s z é l i el
Lengyel Dénes.
A M a g y a r G ö r d ü l ő c s a p á g y Művek t ö r t é n e t e .
Kiadja a H a j d ú m e g y e i L a p k i a d ó Vállalat,
D e b r e c e n , 1977. 239 o l d .
A kiadvány első fejezete Debrecen ipará-
nak a f e l s z a b a d u l á s t k ö v e t ő i d ő s z a k á v a l f o g -
lalkozik, m a j d a s z e r z ő k o l l e k t í v a r é s z l e t e s e n
t á r g y a l j a a g y á r t ö r t é n e t é t és j e l e n l e g i te-
v é k e n y s é g é t . M i n d e n f e j e z e t u t á n a gyár
e g y k o r i és m a i d o l g o z ó i e m l é k e z n e k é s n y i -
latkoznak a témával kapcsolatban.
A m a g y a r h a l a d ó i f j ú s á g i m o z g a l m a k törté-
netének válogatott bibliográfiája 1868—1975.
ö s s z e á l l í t o t t a és s z e r k . : Láng Péter.) I f j ú s á g i
L a p k i a d ó Vállalat, 1977. 50« old.
Az MSZMP K B P á r t t ö r t é n e t i Inté'zete és a
KISZ K B t á m o g a t á s á v a l készült b i b l i o g r á f i a
c s a k n e m tízezer t é t e l t tartalmaz. F e l ö l e l i a
haladó ifjúsági m o z g a l o m történetének leg-
fontosabb irodalmát. Névmutató, földrajzi
m u t a t ó , v a l a m i n t g y á r a k , ü z e m e k és t a n i n t é -
zetek szerinti m u t a t ó k ö n n y í t i m e g a g y ű j -
temény használatát.
M i n t a g y ű j t e m é n y . ( T o l n a m e g y e népi h í m -
z é s e i b ő l , K a p o s m e n t e . ) Kiadja a B a b i t s Mi-
h á l y M ű v e l ő d é s i K ö z p o n t , 1977. 32 o l d é s 31
kép.
Tulajdonképpen a pincehelyi fehérhímzés
i s m e r e t a n y a g á t a d j a k ö z r e ez a jó s o r o z a t -
n a k i n d u l ó füzet. A m o t í v u m o k a t H o r v á t h
Anna pincehelyi tanítónő gyűjtötte öss'ze
h o s s z ú é v e k m u n k á j a során. A k ö z r e a d o t t
a n y a g h o z G. V á m o s Mária írt b e v e z e t ő ta-
nulmányt.
Dr. M i s k ó c z k i L a j o s : Az A g r o m e c h a n i k a i
S z ö v e t k e z e t élete, 1951—1976. G y ö n g y ö s , 1976.
81 old. és 6 l a p k é p .
Dr. Misóczki L a j o s : A H e v e s m e g y e i É l e l m i -
szer K i s k e r e s k e d e l m i v á l l a l a t 25 é v e . K i a d j a
a Vállalat, 1976. 101 old.
N a g y Olga: P a r a s z t d e k a m e r o n . ( V á l o g a t á s
széki tréfákból é s elbeszélésekből.) Magvető
K ö n y v k i a d ó , 1977. 443 old.
Moldova György: E l l e n s z é l I—H. Magvető
K ö n y v i k a d ó , 1977. 583 é s 389 old.
A Tények és t a n ú k sorozatban megjelent
k ö n y v a szerző H a j ó s o k éneke elmen össze-
g y ű j t ö t t riportjait, v a l a m i n t a T i s z t e l e t K o m -
l ó n a k és Az Ő r s é g p a n a s z a c. írásait t a r t a l -
mazza.
N e m e s k ü r t y I s t v á n : „Kik érted h a l t a k , s z e n t
v i l á g s z a b a d s á g . " M a g v e t ő K ö n y v k i a d ó , 1977.
486 old.
A negyvennyolcas honvéd hadsereg kato-
n a i o r r a d a l m á r a i r ó l szól ez a k ö n y v . A f ü l -
s z ö v e g s z e r i n t : „ N e m e s k ü r t y új, a h a d t u d o -
m á n y h a g y o m á n y o s módszereitől elütő meg-
k ö z e l í t é s e n a g y o n i s a l k a l m a s új g o n d o l a t o k
f ö l v e t é s é r e , uj k ö v e t k e z t e t é s e k levonására,
üeijicsak kérdései kihívóak — válaszai is
azoic?""-.
Népi kultúra — népi társadalom. Az MTA
N é p r a j z i K u t a t ó C s o p o r t j á n a k É v k ö n y v e X.
A k a d é m i a i Kiadó, 1977. 306 old.
H o n i s m e r e t i v o n a t k o z á s ú t a n u l m á n y o k : Ta-
k á c s L a j o s : „ K a p á v a l ásni", P a l á d i - K o v á c s
Attila: Munkaerő és munkaszervezet a ma-
gyar parasztok rétgazdálkodásában; T a k á c s
Lajos: Részes aratás a Várong körüli pusztá-
k o n ; Szilágyi M i k l ó s : Az áradások jelentő-
s é g e a tiszai h a l á s z a t b a n ; Katona I m r e : P a -
rasztságunk történelemszemlélete; Zsigmond
G á b o r : H u n f a l v y P á l útja.
N é p r a j z i k ö z l é s e k II. Kiadja a C S E M A D O K
K B Bratislava. 1976. 189 old. (Soksz.)
G ö i í ö l J e n ő : F ö l d r a j z i n e v e k Jókán, S z a n y i
Mária: A gyűjtögető gazdálkodás e m l é k e i Já-
n o k o n . Görföl J e n ő : H a l á s z é l e t J ó k á n , N y i t -
ray Dezső: Lakodalmi szokások Dunaradvá-
nyon, Szanyi Mária: Egy kéziratos v ő f é n y -
könyv, Vágó Tibor: Lakodalmi szokások Fü-
lek környékén, Száraz Pál: A nagykéri far-
sang vége. Hemerka Olga: Népszokások, ha-
gyományok, hiedelmek.
Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1977.
S a l g ó t a r j á n , 1977. 400 old.
Az évkönyv e l s ő n e g y e d e az 1976. v é g é n
rendezett, s a ,,palóckutatás"-sal foglalkozó
t a n á c s k o z á s r e f e r á t u m a i t adja közre. A to-
vábbiakból honisemereti vonatkozású: Bakó
F.: H a g y o m á n y és változás a palóc t e m e t -
k e z é s i s z o k á s o k b a n , K a p r o s M.: H i e d e l m e k
é s s z o k á s o k a g r a v i d i t á s k e z d e t é t ő l az a n y a
a v a t á s á n a k s z e r t a r t á s á i g az Ipoly m e n t i f a l -
vakban.Zólyomi J.: Kétbeltelkü település
e m l é k e i S á m s o n h á z á n , Molnár P . : A N ó g -
rád megyei bányamunkásság kialakulásának,
h a r c á n a k és é l e t m ó d j á n a k n é h á n y k é r d é s e a
X I X . s z á z a d b a n , S c h n e i d e r M.: A n ó g r á d i
s z é n b á n y á s z a t t ö r t é n e t é n e k levéltári f o r r á s a i ,
B a l á z s L.: A C h o r i n F e r e n c G i m n á z i u m t ö r -
tenete. Szvircsák F.: A bányászattörténeti
kiállítás t a p a s z t a l a t a i r ó l , Horváth I . : S t r é t e r
J á n o s , L. K e l e m e n M á r i a : M o c s á r y Antal.
P r a z n o v s z k y M . : P u l s z k y Ferenc s z é c s é n y i
f ö l d e s ú r . S z ű c s L . : A z 1. h o n i s m e r e t i t á b o r
tapasztalatai.
P e n a v i n Olga: K ó r ó g y i (szlavóniai! n é p b a l -
ladák, b a b o n á s t ö r t é n e t e k , balladás d a l o k .
K i a d j a a M a g y a r N y e l v . Irodalom é s H u n -
g a r o l ó g i a i K u t a t á s o k i n t é z e t e Ü j v i d é k , 1976.
96 old.
P e r e h á z y K á r o l y : A Városliget. D i ó s y A n t a l
akvarelljeivel. Képzőművészeti Alap Kiadó-
v á l l a l a t a . Bp., 1978. 62 Old.
I r o d a l m i h a n g v é t e l ű , s o k idézetet t a r t a l m a -
zó, s z é p e n illusztrált k ö n y v e c s k e a V á r o s l i -
get történetéről.
H a b o k , k ö v e t e k , k a l m á r o k az o s z m á n biro-
d a l o m r ó l . ( K ö z r e a d j a : T a r d y Lajos.) G o n d o -
lat Kiadó, 1977. 453 old.
..A N e m z e t i K ö n y v t á r l e g ú j a b b k ö t e t e a
XV—XVI. századi o s z m á n világba v e z e t i az
o l v a s ó t . Szerzői az a k k o r i M a g y a r o r s z á g r ó l
k e r ü l t e k török f ö l d r e . . . . s a h e l y s z í n e n s z e r -
zett t a p a s z t a l a t a i k a l a p j á n rajzóinak k é p e t a
törökök mindennapi életéről, szokásaikról,
vallásáról, társadalmáról."
R e g é l ő m a g y a r v á r a k . ( S z e r k . : Bujtás A m á -
lia.) K ö z g a z d a s á g i é s J o g i K ö n y v k i a d ó , 1977.
213 old.
Huszanhat magyarországi vár ismertetése
található meg a könyvben.
R é g é s z e t i t a n u l m á n y o k . (Zalai G y ű j t e m é n y
6.) A Zala m e g y e i L e v é l t á r k i a d v á n y a , Z a -
l a e g e r s z e g , 1976. 222 old.
H o r v á t h L á s z l ó : Kelta t e m e t ő l e l e t m e n t é s e
M i k l ó s f á n ; M ó c s y A n d r á s : Zala m e g y e i r ó -
mai kori kőemlékeiről; Müller Róbert: Ró-
mai k o r i leletek Z a l a s z e n t g r ó t r ó l ; S z ő k e B é -
la M i k l ó s : Zalavár, Cs. S ó s A g n e s : A z a l a -
vári á s a t á s o k r ó l , S z ő k e B. M. — Vándor
L á s z l ó : P u s z t a s z e n t l á s z l ó XI. századi t e m e -
t ő j e ; D á v i d K a t a l i n : A d a t o k Zala m e g y e k ö -
z é p k o r i m ű v e l ő d é s - t ö r t é n e t é h e z ; Valter I l o -
n a : A z a l a l ö v ő i - z a l a m i n d s z e n t i r. k. t e m p l o m
k u t a t á s a ; Vándor L á s z l ó : A c s á c s b o z s o k i r.
k. t e m p l o m kutatása.
R u f f y Péter: Bujdosó nyelvemlékeink. Móra
F e r e n c K ö n y v i k a d ó , 1977. 165 old.
A k ö n y v a szerzőnek a magyar nyelv e m -
lékeivel, a n y a n y e l v ü n k k e l foglalkozó írásait
gyűjti össze.
S o m o g y m e g y e m ú l t j á b ó l . (Szerk.; K a n y a r
J ó z s e f . ) Kiadja a S o m o g y m e g y e i Levéltár,
K a p o s v á r , 1977. 440 old.
Komjáthy M.: A s o m o g y i k o n v e n t II.
U l á s z l ó - k o r i levelei az O S z k - b a n , S o l y m o s i
L.: A h ó d o l t s á g n é h á n y s o m o g y i t e l e p ü l é s
t ö r t é n e t é b e n , B á n k u t i I . : Iratok a k u r u c o k e l -
ső d u n á n t ú l i h a d j á r a t á n a k t ö r t é n e t é h e z II.,
B e n d a K . : Az i s k o l á z á s é s az írástudás a
dunántúli parasztság körében az 1770-es
években, Benda Gy.: A S o m o g y megyei adó-
zók t e r m é s e 1816-ban, P é t e r f f y I d a : P á l ó c z i
H o r v á t h Á d á m . a s o m o g y i banderista B u -
dán, (1790), L. Imre M á r i a : K é z i r a t o s k a p o s -
vári k ö s z ö n t ő v e r s e k a XVIII. századból, K a -
nyar J.: Középiskola és középfokú oktatás
a D é l - d ú n á n t ú í o n a XVIII—XIX. s z á z a d b a n ,
Szili F . : C u k o r r é p a t e r m e s z t é s a M e z ő g a z d a -
s á g i Ipar RT k a p o s v á r i c u k o r g y á r á n a k v o n -
z á s k ö r z e t é b e n , Király L . : Somogy megye
földrajzi neveinek helytörténeti tanulságai,
K i r á l y I.: Mi történt N a g y a t á d i Szabó I s t -
v á n n a l 1919. m á r c i u s á b a n K a p o s v á r o t t ? L a c z -
kó A . : Rippl-Rónai irodalmi kapcsolatairól
— k ü l ö n ö s tekintettel a s o m o g y i sajtóra. T a -
k á c s E . : Tíz zselici k ö z s é g paraszti e r d ő g a z -
d á l k o d á s a (1897—1935).
S z a b a d G y ö r g y : K o s s u t h politikai p á l y á j a .
K o s s u t h K ö n y v k i a d ó — M a g y a r Helikon, 1977.
211 o l d .
A s z e r z ő „ismert és i s m e r e t l e n m e g n y i l a t -
kozásai tükrében" vizsgálja Kossuth Lajos
politikai tevékenységét.
S z á n t ó I m r e : Hévíz t ö r t é n e t e I. Hévíz N a g y -
k ö z s é g i T a n á c s V. B. k i a d á s a , 1977. 235 old.
és 28 k é p .
A k ö n y v az őskortól a z 1857. é v i t a g o s í t á s
b e f e j e z é s é s i g tekinti át a t e l e p ü l é s t ö r t é n e -
tét.
Szentmihályi Imre: Hetés és a Lendvavidék
n é p r a j z i s a j á t o s s á g a i . (Zalai G y ű j t e m é n y ) A
Zala m e g y e i Levéltár k i a d v á n y a . Z a l a e g e r -
s z e g , 1977. 72 old. és 10 k é p .
Sziklay László: Viszhangok. Madách, Bratis-
l a v a . 1977. 401 old.
Tanulmányok, elemzések, értékelések a
m a g y a r és a szlovák művelődéstörténeti kap-
csolatokról.
S z ű c s S á n d o r : R é g i m a g y a r vizivilág. M a g -
v e t ő K i a d ó , 1977. 311 old.
A sárréti e m b e r e k r é g i életét, m u n k á j á t ,
szokásait ismertető írásait gyűjtötte össze
e b b e n a k ö n y v b e n S'zűes S á n d o r , a k i n e m -
csak t u d ó s n é p r a j z k u t a t ó , d e k i t ű n ő s t í l u s ú
író is.
T a n u l m á n y o k D e á k F e r e n c r ő l . (Zalai G y ű j -
t e m é n y 5.) A Zala m e g y e i L e v é l t á r k i a d v á -
n y a , Z a l a e g e r s z e g , 1976. 451 old.
A t é m a k ö r b ő l 15 t a n u l m á n y t t a r t a l m a z ez ^
a kötet.
T á l a s i I s t v á n : K i s k u n s á g . G o n d o l a t , 1977. 332
old.
A Magyar Néprajz sorozatban megjelent
k ö n y v a K i s l u m s á g t ö r t é n e t é v e l és m ű v e l ő -
déstörténetével, valamint néprajzával foglal-
kozik.
Thurzó Gábor: Belváros és vidéke. Magve-
tő K ö n y v k i a d ó , 1977. 213 old.
A személyes, részben családi vonatkozású
v i s s z a e m l é k e z é s e k a régi B e l v á r o s h a n g u l a -
tát e l e v e n í t i k f ö l .
T ö b b n y e l v e n — egy a k a r a t t a l . ( N e m z e t i s é -
gek a M a g y a r N é p k ö z t á r s a s á g b a n . ) Kiadja
a N é p m ű v e l é s i P r o p a g a n d a I r o d a , 1976. 102
old. és 8 l a p k é p .
Turczel L a j o s : Portrék és f e j l ő d é s k é p e k . M a -
dách, B r a t i s l a v a , 1977. 278 old.
A t a n u l m á n y g y ű j t e m é n y a s'zlovákiai m a -
g y a r s z e l l e m i élet j e l e n s é g e i v e l f o g l a l k o z i k .
Az e l s ő s o r b a n i r o d a l o m t ö r t é n e t i j e l l e g ű írá-
sok mellett a honismeret művelőit érdekel-
hetik a c s e h s z l o v á k i a i m a g y a r , , v a l ó s á g i r o d a -
lommal" foglalkozó tanulmányok.
V á m s z e r G é z a : É l e t f o r m a és a n y a g i m ű v e l t -
ség. ( N é p r a j z i dolgozatok, g y ű j t é s e k , a d a t o k
1930—1975). K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t ,
1977. 302 old.
G a z d a s á g i é l e t és a n y a g i m ű v e l t s é g a régi
Szakadáton. Adatok a csíki festékes tanul-
m á n y o z á s á h o z , A csíki j u h á s z a t , N é p i k i s -
m e s t e r s é g e k Csík, G y e r g y ó é s K á s z o n f a l -
vaiban, A f e l c s í k i f ö l d m ű v e l é s évi m u n k a -
rendje. a C s í k i s z é k e l y k ó b e r e s s z e k é r , Cse-
p ű f o n ó gu'zsalyos C s í k s z e n t l é l e k e n , A g y i m e -
si c s á n g ó k , A d a t o k az e r d é l y i b a r l a n g l a k á -
sokról, E g y r é g i n é p s z o k á s : a kakaslövés,
Csíkszereda településtörténete, Kézdivásár-
h e l y r é g i t e l e p ü l é s i f o r m á j a , A s z a k a d á t i ro-
mánkori műemléktemplom, a csíkrákosi
CSerei-kúria falkép-maradványai a csík-
karcfalvi és -jenőfalvi vártemplom, a csík-
delnei gótikus m ű e m l é k t e m p l o m , Adatok a A szerző h é t t a n u l m á n y b a n f o g l a l k o z i k a
csíki f a l v a k t e l e p ü l é s i r e n d s z e r é h e z .
Várnai F e r e n c : Kinyílott a t u l i p á n . Kiadja a
Baranya megyei Népművelési Tanácsadó,
P é c s , 1976.
Népdalcsokor, népdalköröknek, kórusok-
nak.
V e r e s D á n i e l : M i k e s és a s z ü l ő f ö l d . ( T a n u l -
m á n y o k . ) K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó , 1976. 151
old.
Veszprém m e g y e i Honismereti T a n u l m á n y o k
III. V e s z p r é m , 1976. 174 old.
Ez a k ö t e t az ü z e m t ö r t é n e t i p á l y a m u n k á k
a n y a g á b ó l k ö z ö l v á l o g a t á s t . A t a r t a l o m : Süt-
tő G y u l a : A p á p a i d o h á n y g y á r ; R á k ó c z i Ist-
v á n : A s z e n t g á l i H u n y a d i Mg T s z t ö r t é n e t e ;
Szélesi J á n o s : Veszprém villamosításának
t ö r t é n e t e az á l l a m o s í t á s i g ; K e c s k é s J ó z s e f :
Az ugodi m é s z é g e t é s ; Süle Sándor: A kertai
Ű j Élet Mg T s z t ö r t é n e t e ; N é m e t h I s t v á n :
A z ajkai ü v e g g y á r a l a p í t á s á n a k története;
T o m ó z e r G y u l a : A K o h e n - t e s t v é r e k az A j -
kai Bányák felszabadulásáig. — A kötetet a
kéziratos honismereti művekről készített
bibliográfia zárja (Tóth D e z s ő ) .
Végh Olivér: A kalotaszegi fazekasság. Kri-
terion K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t , 1977. 94 old.
Igen szép k i á l l í t á s ú k ö n y v . F o g l a l k o z i k a
k a l o t a s z e g i f a z e k a s s á g múltjával, a f a z e k a s -
k ö z p o n t o k k a l é s — í r á s o s és s z ó b e l i d o k u -
m e n t u m o k a l a p j á n — c s a k n e m száz f a z e k a s -
sal n é v szerint, s a j n á l a t o s a n k e v é s h e l y j u -
tott a d í s z í t ő m ű v é s z e t b e m u t a t á s á r a . 93 jó
f é n y k é p e m e l i a k ö n y v értékét.
V i s y Z s o l t : Xntercisa. (A r ó m a i k o r i D u n a ú j -
város.) Bp., C o r v i n a , 1977. 44 old. 20 t.
A t ö r t é n e l m i k r o n o l ó g i a b e m u t a t á s a után,
a m e l y t e r m é s z e t e s e n k i e g é s z ü l az ásatások
során előkerült leletek bemutatásával és
e l e m z é s é v e l , k u t a t á s t ö r t é n e t i vázlat, i d ő r e n d i
táblázat, i r o d a l o m j e g y z é k , valamint negy-
venegy f e k e t e - f e h é r képillusztráció találha-
tó a k ö t e t b e n .
Voit P á l : S z e n t e n d r e . F o t ó : L ő r i n c z y G y ö r g y .
2. bőv. k i a d á s . B p . , Corvina, 1977. 42 old.
A szentendrei műemlékeket bemutató al-
b u m az u t ó b b i é v e k i r o d a l m á t f e l t ü n t e t ő b i b -
liográfiát is t a r t a l m a z .
z á m T i b o r : T a n y a b e j á r ó . ( S z o c i o g r á f i a i ta-
nulmányok.) Forrás Könyvek, Kecskemét,
1977. 279 old.
Bács-Kiskun megyei Homokhátság tanyavi-
lágának sajátos társadalmi jelenségeivel.
Z. Szabó L á s z l ó : Í g y élt K a z i n c z y Ferenc.
Móra k ö n y v k i a d ó , 1977. 187 old.
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA
Balajthy A. — Garai S.-né — Posvánc E. —
Simái T.: F a l u s i a k a f a l u s i é l e t m ó d r ó l és t á r -
s a d a l o m r ó l . A Szövetkezeti K u t a t ó I n t é z e t
K ö z l e m é n y e i 124/1—2. Bp. 1977. 268 oldal.
A falusi gyerekekről, fiatalokról szakmun-
k á s o k r ó l , v e z e t ő k r ő l és n y u g d í j a s o k r ó l szól-
n a k ezek a n y i l a t k o z a t o k és v i s s z a e m l é k e z é -
sek.
Balázs J u d i t : R á b a s z e n t a n d r á s c s a l á d - és r a -
g a d v á n y n e v e k (Magyar S'zemélynévi A d a t -
t á r a k , 15) K i a d j a az ELTE M a g y a r N y e l v é -
szeti T a n s z é k c s o p o r t N é v k u t a t ó M u n k a k ö -
zössége, Bp., 1977. 67 old.
Baranyai Júlia: Vízbe vesző n y o m o k o n (Fe-
jezetek a Dráva-szög történetéből) Fórum
K ö n y v k i a d ó , S z a b a d k a , 1977 . 360 old. és 31
fénykép.
A f ő f e j e z e t e k c í m e i : A v i d é k távoli m ú l t -
j á b ó l — B a r a n y a r e n e s z á n s z - k o r i írói — A
t ö r ö k h ó d í t á s o k és r e f o r m á c i ó — A h ó d o l t -
ság u t á n — A s z a b a d s á g - h a r c és a k i e g y e z é s
korától napjainkig. A tartalmas helytörténe-
ti m u n k á t f o r r á s j e g y z é k e k egészítik ki.
Bálint Sándor: A szögedi n e m z e t . (A szege-
di n a g y t á j n é p é l e t e I.) A Móra F e r e n c M ú -
z e u m É v k ö n y v e 1974/75.2. Szeged, 1976. 627
old.
A k i a d v á n y első része Szeged és k ö r n y é k e
t e l e p ü l é s t ö r t é n e t é t i s m e r t e t i m é g p e d i g tele-
p ü l é s e n k é n t . Ezt k ö v e t ő e n a Szeged k ö r n y é -
ki házzal, l a k á s b e r e n d e z é s s e l , t a n y á v a l , m a j d
a víziélettel, a p á s z t o r k o d á s s a l , v é g ü l pedig
a f ö l d m ű v e l é s s e l f o g l a l k o z i k a szerző.
Bálint Sándor: Ü n n e p i k a l e n d á r i u m . I. II. A
Szent I s t v á n T á r s u l a t K i a d v á n y a , Bp., 1977.
527 és 562 old.
A M á r i a - ü n n e p e k és a j e l e s e b b n a p o k a
h a z a i és a k ö z é p e u r ó p a i h a g y o m á n y v i l á g b ó l .
B. Gergely Piroska: A k a l o t a s z e g i magyar
ragadványnevek rendszere. Kriterion Könyv-
kiadó, Bukarest, 1977. 261 old.
Botta István: Méliusz P é t e r i f j ú s á g a . A k a d é -
m i a i K i a d ó . 1978. 218 old.
A m a g y a r o r s z á g i r e f o r m á c i ó l u t h e r i és hel-
vét i r á n y a i e l k ü l ö n ü l é s é n e k kezdetei. A m o -
n o g r á f i k u s t a n u l m á n y t n é m e t n y e l v ű össze-
foglaló és n é v m u t a t ó egészíti ki.
Budapest földrajza ( S z e r k . : Havas Gáborné)
T a n k ö n y v k i a d ó , 1976. 140 old.
A g a z d a g o n illusztrált k i a d v á n y f o g l a l k o -
zik a f ő v á r o s t e r m é s z e t i viszonyaival, t ö r t é -
nelmével, népességével, i p a r á v a l , k ö z l e k e d é -
sével, k u l t u r á l i s és i g a z g a t á s i t e v é k e n y s é g é -
vel, t e l e p ü l é s f ö l d r a j z á v a l és urbanizációs
helyzetével, v a l a m i n t a f ö l d r a j z á n a k t a n í t á -
sával k a p c s o l a t o s k é r d é s e k k e l .
CARBON Könnyűipari Vállalat (írta: Vajda
József) K i a d j a a vállalat, K o m l ó 1976. 28 old.
Elsősorban propaganda-jellegű brossura,
üzemtörténeti vonatkozásokkal.
A Csallóköztől a Bodrogközig (Válogatta és
az előszót írta: Zalabay Zsigmond) Madách
Kiadó, Pozsony, 1977. 321 old.
Honismeret, 1978. 3. szám
A g y ű j t e m é n y riportokat, novellákat, re-
gényrészleteket, publicisztikai írásokat tar-
t a l m a z a csallóközi, a m á t y u s f ö l d i , a K o m á -
r o m k ö r n y é k i , az I p o l y völgyi, a G a r a m
menti, a gömöri, a K a s s a k ö r n y é k i v a l a m i n t
a b o d r o g k ö z i t á j és t ö r t é n e l e m változásai-
ról.
D e m é n y L a j o s : A s z é k e l y e k és Mihály v a j d a
(1593—1601) K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t ,
1977. 160 old.
„ D o l g o z a t u n k b a n — í r j a a szerző — f i g y e l -
m ü n k e t a s z é k e l y e k és Mihály v a j d a e g y ü t t -
működésének két legfontosabb mozzanatára
összpontosítottunk: a székelyek részvételére
az 1595-ös h a v a s a l f ö l d i h á b o r ú b a n , v a l a m i n t
s z e r e p ü k r e az 1599—1601-es évek e r d é l y i ese-
ményeiben."
D u n a t á j ( T u d o m á n y o s és m ű v é s z e t i a n t o l ó -
gia) K i a d j a a T o l n a i Megyei T a n á c s VB
M ű v e l ő d é s ü g y i Osztálya, S z e k s z á r d , 1978. 79
old.
H o n i s m e r e t i v o n a t k o z á s ú í r á s o k : Gál I.:
A d y S z e k s z á r d o n és ,,A s e n k i D u n á j a " ;
Szilágyi M . : A f a l u b o l o n d j a a v a g y Az e g y é n
és a közösség v i s z o n y a a n é p m ű v é s z e t b e n ;
Ü j v á r i L. : Vilma n é n i a t u d ó s (gyimesi)
asszony; Kisasszondy Éva: Bezerédj István
p é l d á j a ; F e j e s I.: G y ö r k ö n y 1977. őszén;
Pálkovács J. : Paksi riport.
E l e t ü n k - t ö r t é n e l e m . (Szerkesztette és az elő-
szót í r t a : B a j o r N a g y Ernő) G o n d o l a t Kiadó,
1978. 506 old.
A S z a b a d Föld c í m ű h e t i l a p h a z á n k f e l -
s z a b a d u l á s a 30. é v f o r d u l ó j á r a k i i r t p á l y á z a -
t á n a k a n y a g á b ó l való ez a 25 írás, m e l y b e n
e g y s z e r ű f a l u s i e m b e r e k m o n d j á k el é l e t ü -
ket, illetve a n n a k a k ö z ö s s é g n e k a X X . szá-
zadi életét, a m e l y h e z t a r t o z n a k .
Évfordulónaptár Hajdú-Bihar megye mun-
k á s m o z g a l o m - t ö r t é n e t é h e z (1867—1948). K i a d -
j a a Megyei K ö n y v t á r és a Megyei L e v é l t á r .
D e b r e c e n , 1978. 57 old.
Faragó József: Bálladák földjén. Kriterion
K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t , 1977. 578 old.
Az i s m e r t e r d é l y i f o l k l o r i s t a v á l o g a t o t t t a -
n u l m á n y a i t és cikkeit t a r t a l m a z z a ez a g y ű j -
t e m é n y . F o g l a l k o z i k az e r d é l y i m a g y a r b a l -
l a d a g y ű j t é s elődeivel, e l e m z é s e k e t közöl n é -
hány balladáról, m a j d a balladák keletkezé-
sével, életével k a p c s o l a t o s í r á s o k k ö v e t k e z -
n e k . Az utolsó n a g y o b b f e j e z e t b e n a m a g y a r
és a r o m á n k u l t u r h a t á s o k kölcsönösségét
m u t a t ó b a l l a d á k k e r ü l n e k szóba.
Féja Géza: Törzsek, hajtások. Szépirodalmi
K ö n y v k i a d ó , 1978. 442 old.
F é j a Géza v i s s z a e m l é k e z é s e i elsősorban
i r o d a l o m t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s ú a k , de k ö z ü l ü k
j ó n é h á n y a t , p é l d á u l a Szenei M o l n á r A l b e r t -
ről, F á b r y r ó l , D a r v a s r ó l , Dózsa G y ö r g y r ő l ,
Achimről, Bajcsy-Zsilinszkyről, Kodályról,
Erdei Ferencről írottak a honismeret vala-
m e n n y i m u n k á s a h a s z o n n a l és élvezettel ol-
vashatja.
D. Dombai M á r i a ; S e r e g é l y e s becenévrend-
szere. ( M a g y a r N é v t a n i Dolgozatok 2.) Ki-
a d j a az ELTE M a g y a r N y e l v é s z e t i T a n s z é k -
csoport Névkutató Munkaközössége, Bp.,
1977. 78 old.
Az önkéntes néprajzi és nyelvjárási g y ű j -
tők számára elsősorban módszertani szem-
p o n t b ó l f o n t o s ez a k i a d v á n y .
G o m b o s (Bogojevo) K i a d j a az A r a n y J á n o s
M ű v e l ő d é s i E g y e s ü l e t , 1976. 168 old.
A' k ö n y v alcíme: írások egy n y u g a t - b á c s -
kai f a l u jelenéről é s m ú l t j á r ó l . A f ő f e j e z e t e k
c í m e i : Falutörténet, t á r s a d a l o m k é p , helyis-
m e r e t — M e z ő g a z d a s á g , ipar, kisipar, k ö z l e -
kedés — Társadalmi-politikai szervezetek,
egyesületek, társulatok — Művelődési élet,
oktatásügy, néphagyományok.
G y e n e s A n t a l : A B.-i M e z ő g a z d a s á g i T e r m e -
l ő s z ö v e t k e z e t i.—II. ( M o n o g r á f i a ) A S z ö v e t -
k e z e t i K u t a t ó m é z e t k ö z l e m é n y e i , B p . , 1977.
142 é s 253 old.
N e m nehéz kideríeni, h o g y melyik t e l e p ü -
lés, illetve vidék termelőszövetkezetéről v a n
s z ó , d e n e m is ez a f o n t o s . A k é t k ö t e t e s t a -
nulmány a helytörténet kutatói számára első-
s o r b a n m ó d s z e r t a n i l a g f o n t o s : az e l s ő r é s z -
b e n f o g l a l t a k a statisztika, a m á s o d i k b a n a
s z o c i o g r á f i a i riport e s z k ö z e i v e l m u t a t j á k b e
a s z ö v e t k e z e t e t . Aki t s z - t ö r t é n e t t e l k í v á n f o g -
l a l k o z n i , annak ú g y s z ó l v á n n é l k ü l ö z h e t e t l e -
nek ezek a módszerek, amelyeket ebből a
monográfiából ismerhet meg.
Hankovszky Béláné: Rábaszentmihály ke-
r e s z t n e v e i (1725—1790). (Magyar S z e m é l y n é -
vi A d a t t á r 17.) K i a d j a az ELTE Magyar
Nyelvészeti Tanszékcsoport Névkutató Mun-
k a k ö z ö s s é g e , Bp., 1978. 44 old.
A s z e r z ő az a n y a k ö n y v e k alapján, e l s ő s o r -
ban a névdivat változását vizsgálja.
K e m é n y G. G á b o r : K a p c s o l a t o k v o n z á s á b a n .
M a d á c h K i a d ó , P o z s o n y . 1977. 195 old.
A tanulmánykötet értékes hozzájárulás a
m a g y a r - s z l o v á k művelődési kapcsolatok tör-
ténetéhez. Levéltári adatokra, korabeli cik-
k e k r e é s m á s í r á s o k r a a l a p o z v a igazolja a
szerző, h o g y történelmünk válságos idősza-
k á b a n i s v o l t a k o l y a n p o l i t i k u s o k . írók é s
p u b l i c i s t á k , akik a nem'zeti m e g b é k é l é s és a
nemzetek közötti egyenjogúság érdekében
e m e l t e k szót.
L á s z l ó G y u l a : A „ k e t t ő s h o n f o g l a l á s " . (Gyor-
s u l ó idő) M a g v e t ő Kiadó, 1978. 214 old.
Az avarok, késő-avarok, elő-magyarok és
végül Árpád magyarjai külön-külön nép
v o l t - e v a g y jórészt h a s o n l ó n y e l v e t b e s z é l ő
népesség különböző csoportosulása? Milyen
v i s z o n y b a n voltak a hunokkal, mese vagy
történelmi valóság-e a h u n - m a g y a r rokonság
kérdése? Milyen művelődéstörténeti bizonyí-
t é k a i v a n n a k a ..kettős h o n f o g l a l á s " e l m é l e -
t é n e k ? Miért n e m f o g l a l k o z t a k t ö r é n é s z e i n k
kellő alapossággal a fehér és a fekete m a -
g y a r o k k é r d é s e i v e l ? E z e k r e az i z g a l m a s k é r -
désekre keresi a választ László Gyula ebben
a szép stílusú, logikus okfejtésű, tanulmány
kötetben.
Magyar Krónika. Magvető és Szépirodalmi
K ö n y v k i a d ó , 1978 . 604 old.
A h á r o m évtized irodalmáról számot adó
s o r o z a t ú j a b b k ö t e t e az e l m ú l t é v e k s z o c i o g -
r á f i á j á n a k javából n y ú j t v á l o g a t á s t . A k ö -
v e t k e z ő í r á s o k t a l á l h a t ó k b e n n e . Csák G y u -
l a : M é l y t e n g e r i á r a m l á s . Csoóri S á n d o r : T u -
d ó s í t á s a t o r o n y b ó l , K a r i n t h y F e r e n c : Ezer
év, M o l d o v a G y ö r g y : T i s z t e l e t Komlónak
Nemeskiirthy István: Requiem egy hadse-
regért, Ö r k é n y i I s t v á n : L á g e r e k n é p e .

Hazafiság — Nemzetköziség (Szemelvény- L e v é l t á r i S z e m l e (1977. 2. sz.) Kulturális Mi-

g y ű j t e m é n y ) Kiadja az MSZMP Budapesti n i s z t é r i u m L e v é l t á r i O s z t á l y a , Bp., 265-420
Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztá- old.
l y a , 1977/78. 205 old. A t a r t a l o m b ó l : F e i s z t G y . — Tóth G . : A
N e m z e t , haza, h a z a f i s á g f o g a l m a . B u r z s o á t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i irattárak ellenőrzésének
és m a r x i s t a é r t e l m e z é s ü k . P o l g á r i é s s z o c i a - tapasztalatai Vas m e g y é b e n : Kormos L.:
lista n e m z e t . — I n t e r n a c i o n a l i z m u s é s n e m - U t ó h a n g ..Mohács e m l é k e z e t é " - h e z : Molnár
zeti é r d e k . A m u n k á s o s z t á l y v i s z o n y a a n e m - B.-né: A d y Endre katonai felmentése.
zeti kérdeshez. — Marxista történelemszem-
l é l e t és n e m z e t i h a g y o m á n y o k . N e m z e t i ö n - Molnár György: Székesfehérvár utcanevei-
i s m e r e t és n e m z e t i ö n t u d a t . — N e m z e t i s é g i nek névtani vizsgálata. (Magyar Névtani
k é r d é s és n e m z e t i s é g i politika. A d u n a v ö l - D o l g o z a t o k 4.) Kiadja az E L T E N y e l v é s z e t i
g y i n é p e k e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k és b a r á t s á g á - Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége,
nak útján. Bp.. 1977. 54 old.
Hatvani Dániel: Füst száll fölfelé. (Forrás M o n o s t o r i I m r e (vál. és s z e r k . ) : Városunk,
K ö n y v e k ) K e c s k e m é t , 1978. 349 old. T a t a b á n v a . Kiadja a V á r o s i T a n á c s és a J ó -
Szociográfiai riportokat és t a n u l m á n y o k a t zsef Attila M e g y e i K ö n y v t á r . 1977. 188 old.
t a r t a l m a z ez a k ö t e t . í r á s a i a k ö l t ő i n y e l v Szép kiállítású, ízléses kiadvány, amely
s z é p s é g é v e l s az e l k ö t e l e z e t t e m b e r f e l e l ő s s é - irodalmi szöveggyűjteményt és bibliográfiát
gével elevenítik fel a Duna-Tisza k ö z e e m - tartalmaz.
berének megpróbáltatásait, társadalmunk
meg n e m kerülhető problémáit. M o z a i k o k Csongrád v á r o s t ö r t é n e t é b ő l , 1377
(S'zerk.: S z a b ó Endre) K i a d j a a Csongrád
H a z a , s z ü l ő f ö l d , n e m z e t i s é g . (A H Í T 1978-as V á r o s i T a n á c s V. B. M ű v e l ő d é s i Osztálya. 1977.
é v k ö n y v e ) B u k a r e s t , 1978. 295 old. 210 o l d .
A romániai magyar kultúra és tudomá- A t a r t a l o m : K o v á c s K a t a l i n : Csongrád a
nyosság körképét sikerült bemutatni ebben x v n r . s z á z a d b a n : Dr. K a t o n a I m r e : K o n -
az évkönyvben. A főbb fejezetcímek a követ- koly István kéziratos k a t o n a k ö n y v e a múlt
k e z ő k : Az együttélés hétköznapjai; N e m z e t i - s z á z a d v é g é r ő l ; P a l á s t i L á s z l ó : A csongrádi
s é g i j o g o k , n e m z e t i s é g i j o g t u d a t ; Az ó v o d á - Kossuth szobor története: Justin János: A
tól az e g y e t e m i g (az a n y a n y e l v i o k t a t á s j e - Tisza B ú t o r i p a r i Vállalat K ö z p o n t i G y á r e g y -
l e n t ő s é g é r ő l ) ; T u d a t és m ű v e l t s é g ; A z élő sége története: Dudás Lajos: A csongrádi
romániai magyar irodalom; Néprajz és szo-
ciográfia. mozaik története.
N ó g r á d m e g y e k é p e a x v m . század v é g é n
Híradás Ladányról (összeállította és bev.: ( ö s s z e á l l í t o t t a : E p e r j e s s y K. é s S c h n e i d e r M.)
L a s k a i Irén) Kiadja a N a g y k ö z s é g i é s J á r á s i A N ó g r á d m e g y e i L e v é l t á r és a M a g y a r T ö r -
K ö n y v t á r , P ü s p ö k l a d á n y . 1978 . 20 old. ténelmi Társulat Nógrád m e g y e i csoportjá-
A k i a d v á n y két r é s z b ő l áll: cikkbibliog- nak k i a d v á n y a . S a l g ó t a r j á n . 1977. 92 old.
r á f i á b ő l és e s e m é n y n a p t á r b ó l . M i n d k e t t ő az A II. J ó z s e f - f é l e o r s z á g l e í r á s é s n é p s z á m l á -
1974—1977-es i d ő s z a k r a v o n a t k o z i k é s első- lás f ő b b adatai. E g y - e g y t e l e p ü l é s r ő l a k ö -
sorban a Hajdú-Bihar megyei Naplóra tá- vetkezőket találjuk a k i a d v á n y b a n : A szom-
maszkodik. szédos helységektől való távolsága, szilárd
(tégla) épületek, A v i z e k m i n ő s é g e , Az e r -
dők, A rétek és m o c s a r a k . Az utak" m i n ő s é g e ,
A környező hegyek. Megjegyzések. A hely-
történeti kutatások s z e m p o n t j á b ó l páratlan
jelentőségű ezeknek a dokumentumoknak a
közzététele.
P a p p J ó z s e f : A budai Sashegy élővilága.
(Biológiai T a n u l m á n y o k 5.) Akadémiai Ki-
adó. 1977. 99 old.
A f ő v á r o s n a k szinte a k ö z e p é n álló t e r m é -
s z e t v é d e l m i terület s a j á t o s élővilágának j e -
l e n t ő s é g é v e l foglalkozik, s felsorolja a f o n -
t o s a b b állat- és n ö v é n y f a j o k a t .
P a t a k i F e r e n c : Ceglédi e m l é k h e l y e k . K i a d j a
a Ceglédi Városi T a n á c s V. B. m ű v e l ő d é s -
ü g y i osztálya, Cegléd. 1977. 56 old.
A j ó m i n ő s é g ű f é n y k é p f e l v é t e l e k k e l illuszt-
rált k i a d v á n y 43 c e g l é d i e m l é k h e l y r ő l k ö z ö '
k é p e t és rövid ismertetést. Ezen kívül m e g -
találhatjuk b e n n e a v á r o s rövid történelmét,
városképeket, térképmellékletet-és a fel-
h a s z n á l t irodalom j e g y z é k é t .
P. B r e s t y á n s z k y I l o n a : A pest-budai ö t v ö s -
ség. Műszaki k ö n y v k i a d ó . Bp. 1977. 399 old.
s z ö v e g é s 88 kép.
A k ö n y v a pesti, budai é s óbudai ö t v ö s c é -
h e k történetét és t e v é k e n y s é g é t tárgyalja,
Buda török alóli f e l s z a b a d u l á s á t ó l e g é s z e n a
céTiek XIX. századi m e g s z ű n é s é i g . M e g i s m e r -
tet a c é h e k életével, a c é h s z a b á l y o k k a l . a dőkultúra k i a l a k u l á s á n a k történeti
s'.'.akmai k é p z é s é s a m e s t e r r é válás k ö r ü l m é -
n y e i v e l . valamint a c é h e k m e g s z ü n t e t é s é n e k
okaival. A k ö n y v m á s o d i k része az adattár
közli a vizsgált korból i s m e r t ötvösök n é v -
j e g y z é k é t és m e s t e r j e g y e i k e t .
Pest megye sajtóbibliográfiája (1794—19751.
Kiadja a Pest m e g y e i M ű v e l ő d é s i Központ é s
K ö n y v t á r , 1977. 31fi old.
..Pest m e g y e sajtóbibiiográfiája a n a p j a i n k -
b a n e g y r e szélesebb k ö r b e n és n a g y o b b m é r -
t é k b e n k i b o n t a k o z ó h e l y t ö r t é n e t i kutatáshoz
k í v á n segítséget n y ú j t a n i . " A k i a d v á n y 1148
tételben sorolja föl a t ö r t é n e l m i Pest m e g y é -
ben m e g j e l e n t periodikák bibliográfiai ada-
tait. Időrendi-, földrajzi-, n y o m d a i - , és s z e -
mélvnévmutató, valamint a sajtótermékek
l e l ő h e l y é n e k f e l t ü n t e t é s e n ö v e l i a bibliográ-
fia használhatóságát.
P e s t m e g y e történetének a j á n l ó bibliográfiája
CSzerk. é s összeáll.: Dr. B o r o s Pál) Kiadja a
P e s t m'sgvel T a n á c s V. B. Megyei K ö n y v t á -
ra. Bp. 1974. 341 Old.
A szerzők a bibliográfia összeállításánál
arra törekedtek, h o g y a m e g v e egészére é s
az e g y e s települések t ö r t é n e l m é r e v o n a t k o z ó
l e g f o n t o s a b b n y o m t a t á s b a n megjelent ö n á l l ó
m u n k á k a t és a feldolgozott folyóiratok f o n t o -
snbb t a n u l m á n y a i t f e l t á r j á k . A bibliográfia
1S72 tételt tartalmaz, a f ü g g e l é k b e n nedig n é v -
m u t a t ó t és a felhasznált folyóiratok j e g y z é -
k é t találjuk.
Rózsa királyfi (Berekméri Sándor g e r n y e s z e -
ei m e s é i ) Ovűltötte. b e v e z e t t e és szerk.:
Szabó Judit) Kriterlon Könyvkia.dó. Buka-
rest. 1977. 581) old.
Rékásy Ildikó: Györffy István munkássága.
A V e r s e g h y Ferenc m e g y e i K ö n y v t á r k i a d v á -
nya. S z o l n o k , 1977. 151 old.
. . N e m e s feladatra v á l l a l k o z o t t a szolnoki
V e r s e g h v Könyvtár, a m i k o r o l y a n t u d ó s n a k
a munkásságáról, mint amilyen Györffy
István volt, bibliográfiát i e l e n t e t meg. Olvan
tudósi életmód zárul le k ö z e l n é g y évtizeddel
ezelőtt, a m e l v n e k e r e d m é n y e i , hatása nan-
1aink k ö z g o n d o l k o z á s á t 1s b e f o l y á s o ü a . s z a k -
t u d o m á n y u n k f e i l ő d é s é b e n p e d i g Irányt m u -
tat." — írja a kötet e l ő s z a v á b a n dr. B e l l o n
T i b o r : A bibliográfia G y ö r f f v 245 m u n k á j á t
sorolja föl, s további 76 róla szóló tételt tar-
talmaz. R é s z l e t e s mutató egészíti kJ az érté-
k e s összeállítást.
R. N a g y V e r a : Helynévvi'zsgálat a n é g y budai
barlangban (Magyar Névtani Dolgozatok 5.)
Kiadja az ELTE Magyar N y e l v é s z e t i Tan-
s z é k c s o p o r t N é v k u t a t ó K ö z ö s s é g e , Bp., 1977.
43 old.
S o m o g y - k ö n y v t á r i m ű h e l y , 77 (1—4.) Kiadja
a S o m o g y i - k ö n y v t á r , S'zeged. 1977. 64 old.
T a r t a l o m : Szabó F . : A f ö l s z a b a d u l á s előtti
szegedi h e l y t ö r t é n e t í r á s m é r l e g e , Péter L.:
Szeged t ö r t é n e t e tervezetének vitája elé.
Huszka L . : A szegedi t a n í t ó k é p z ő -kezdetei
(1842—184!)), Palásti L.j Szeged francia lexi-
konok tükrében. Huszka L.: Szegedi szűk-
c é g p é n z e k (1918—1919), Ruszoly J . : Reitzer
Béla e m l é k e z e t e .
S o m o g y m e g y e múltjából. ( S z e r k . : Kanyar
József) Kiadja a S o m o g y m e g y e i Levéltár.
Kaposvár, 1978. 416 old.
Steier M. — Szász Z.: Oj- é s legújabbkori
h e l y t ö r t é n e t í r á s u n k módszertani k é r d é s e i h e z ;
K o m j á t h y M . : A s o m o g y i k o n v e n t n . Ulász-
ló-kori o k l e v e l e i az OL-ban (6): Borsa I.:
Adatok n é h á n y XIX. századi m e r n y e i job-
b á g y h a g y a t é k i leltár v i z s g á l a t á h o z : Andrássy
E g y k ö z n e m e s i család S o m o g y b a n a re-
f o r m k o r b a n : K a n y a r J . : A dél-balatoni f ü r -
korsza-
kai: K e l e m e n E.: S o m o g y m e g y e népoktatá-
sa (1871—18«)): Szili F . : Cukorrépa-termesz-
tés a MIR kaposvári C u k o r g y á r á n a k vonzás-
k ö r z e t é b e n (2): T a k á c s £ . : A s o m o g y i erdők
törzskönyve.
Szabó B o t á r Erzsébet — G. Bíró Katalin:
I.övétei s z e d e t t e l e k . Kiadja Hargita megye
Szocialista Művelődési és N e v e l é s i Bizottsá-
ga. v a l a m i n t a N é p i A l k o t á s o k é s Művészeti
T ö m e g m o z g a l o m M e g y e i Irányító Központja.
Csíkszereda, 1977. 5 old. s z ö v e g és 64 színes
tábla.
Román és magyar nyelvű ismertetés veze-
ti be az ú t m u t a t ó albumot, a m e l y a Kis-Ho-
moród f e l s ő folyása m e n t é n k é s z ü l t szedettes
szőtteseket mutatia be. Az igen s z é p kivitelű,
névvel is ellátott m o t í v u m o k o n kívül, na-
gyon r ö v i d e n m e g i s m e r k e d h e t ü n k a szedettes
s z ö v é s é h e z használt e s z k ö z ö k k e l é s a n y a g o k -
kal is. v a l a m i n t a s z ö v é s technikájával.
A Szekszárdi Béri Balogh Á d á m Múzeum
E v k ö n y v e (Szerk.: Szilágyi Miklós) Kiadja
a Tolna m e g y e i T a n á c s V. B. m ű v e l ő d é s -
ügyi o s z t á l y a és a Béri B a l o g h Adám Mú-
zeum, S z e k s z á r d . 1977. 376 old.
A t a r t a l o m b ó l : Gaál A . : T o l n a vármegye
m ú z e u m á n a k m e g a l a k u l á s a és k ö z m ű v e l ő d é -
si t e v é k e n y s é g e n század első évtizedeiben;
Kozák K . s A szekszárdi b e n c é s apátság fel-
tárása I V . : Szilágyi M.: H a l k o n z e r v á l á s i m ó -
dok a m a g y a r halászok g y a k o r l a t á b a n : Gé-
mes B . : A j u h á s z o k ládái é s a juhászeéh
k é r d é s e Mez.őföldön: G. V á m o s M . : A szak-
est f a z e k a s s á g az a n y a k ö n y v e k tükrében:
Kiss A . : A görből k ö z b i r t o k o s s á g múltjából;
Sz. B á n y a i I . : A B. B. A. M ú z e u m arehiv-
'otő g y ű j t e m é n y é n e k történett tanulságai:
Vendel — M o h a y L . - n é : N é g v B a b i t s -kézirat:
Gaál A. — K ő h e g y i M.: Tolna m e g y e Pesthy
Frigyes h e l y n é v t á r á b a n i r r .
Szita S z a b o l c s (szerk.): K l S Z - é l e t S o p r o n b a n
1967—lf77. Kiadia a KISZ Megyei Bizottsága.
Sopron. 1977. 123 old.
S z í v ü n k b e n é l n e k tovább (A r á c k e v e i járás
forradalmi harcosai) Kiadia a P e s t mégvet
Tanács V. B. R á c k e v e i Járási Hivataláriak
M ű v e l ő d é s ü g y i Osztálya, R á c k e v e , 1977. 127
old.
 A k i a d v á n y a r c k é p c s a r n o k a : M é s z á r o s L.
írása Sitkei Sándorról; F e g y ó J.: Fekete B é -
la; K o v á c s J . : Kertész M ó r ; F a r k a s J . : S z l a -
d e k R e z s ő ; F e g y ó J . : Z w i c k J á n o s ; V ö ö I.:
S z a l m á s P i r o s k a m u n k á s k ó r u s a SZigetszent-
m i k l ó s o n ; Cul J.: S c h ö n l é b e r I s t v á n ; K o v á c s
J. L . : R é v a y K á l m á n ; S á r d i L . - n é : L a k a t o s
Péter. V é g ü l : Mészáros L.: Ajánló bibliográ-
f i a a r á c k e v e i járás f o r r a d a l m i h a r c o s a i r ó l .
T a n u l m á n y o k a termelőszövetkezeti paraszt-
s á g r ó l . K o s s u t h K ö n y v v k i a d ó , 1978. 194 old.
A termelőszövetkezeti parasztság néhány
f o n t o s k é r d é s é v e l f o g l a l k o z i k ez a tanul-
mánykötet. A honismereti munkások érdek-
lődésére elsősorban a következő témájú írá-
s o k s z á m í t h a t n a k : R é t e g e k és r é t e g k é p z ő t é -
n y e z ő k a tsz. p a r a s z t s á g k i a l a k u l á s á n a k f o -
l y a m a t á b a n : A mg-i n a g y ü z e m e k b e n dolgozók
rétegeinek jellemző v o n á s a i ; A tsz-i paraszt-
ság t u d a t á t b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő k ; A t e r m e -
lőszövetkezeti parasztság közgondolkodásá-
nak alakulása; A közoktatás és a szövetkezeti
parasztság művelődésének néhány kérdése;
A vallásosság helyzete falun a szocializmus
a l a p j a i n a k lerakása u t á n .
Tar K á r o l y : Hazai u t a k o n . D a c i a K ö n y v k i -
a d ó , K o l o z s v á r , 1977. 129 old. és 22 f é n y k é p .
A r i p o r t e r szerző e g y A l - d u n a i é s e g y
Keleti-Kárpátok hegyvonulata mentén haladó
k i r á n d u l á s látnivalóiról s z á m o l be. V é g ü l n é -
h á n y ú j o n n a n kiépült e r d é l y i v á r o s t mutat
be a z o l v a s ó k n a k .
T o l n a i K ö n y v t á r o s (1977. 2. sz.) K i a d j a a Virág G á b o r ; C s a n t a v é r k e r e s z t n e v e i (1782—
Megyei Könyvtár, Szekszárd.
H o n i s m e r e t i v o n a t k o z á s ú Í r á s o k ; Sz. B á -
n y a i I r é n : A régi f é n y k é p e k g y ű j t é s é n e k t a -
pasztalatai; Kisasszondy Eva: A szekszárdi
Polgári Olvasókör első évtizede.
Dr. T ó t h J ó z s e f : Az u r b a n i z á c i ó n é p e s s é g -
földrajzi vonatkozásai a Dél-Alföldön (Föld-
rajzi K ö z l e m é n y e k 14.) Akadémiai Kiadó,
1977. 142 o l d .
A centrumok szerepe a népesség foglalko-
zási á t r é t e g e z ő d é s é b e n é s területi k o n c e n t r á -
l ó d á s á b a n . A múlt s z á z a d n é p e s e d é s é n e k b e -
m u t a t á s a u t á n v i z s g á l j a a D é l - A l f öld t e r ü -
letének települési hierarchiáját, vonzáskörze-
teit, t e r ü l e t i k o n c e n t r á l ó d á s á t . K é p e t ad a
t a n y a i n é p e s s é g v á l t o z á s a i r ó l is. A t a n u l m á n y t
r é s z l e t e s i r o d a l o m j e g y z é k e g é s z í t i ki.
Tóth T i b o r : A megyei uradalom a feudális
rend u t o l s ó s z a k a s z á b a n . (Agrártörténeti t a -
n u l m á n y o k 5.) A k a d é m i a i Kiadó, 1978. 178
old.
,,A m e r n y e i u r a d a l o m a D u n á n t ú l o n f e k v ő ,
j o b b á g y i k é z b e n l e v ő ún. ú r b é r i f ö l d e k k e l
együtt m i n t e g y 50 e z e r h o l d a s birtokkomp-
l e x u m volt, a m e l y a XIX. s z á z a d e l s ő évti-
zedében került a Magyar K e g y e s Tanítörend
h a s z n á l a t á b a . " E n n e k az u r a d a l o m n a k 1808
és 1848 k ö z t i g a z d á l k o d á s t ö r t é n e t é t foglalja
ö s s z e ez a m ű . R é s z l e t e s e n m e g v i l á g í t j a azo-
kat a f o l y a m a t o k a t , a m e l y e k az a g r á r k a p i t a -
lista f e j l ő d é s k i b o n t a k o z á s á n a k a l a p f e l t é t e l e i
voltak.
Ujváry Z o l t á n : Gömöri népdalok és népbal-
ladák. K i a d j a a H e r m a n Ottó M ú z e u m , Mis-
kolc, 1977. 623 old.
A hatalmas g y ű j t e m é n y b e n t é m a k ö r ö k sze-
rint t a l á l u n k g y e r m e k j á t é k d a l o k a t , szerel-
m i - és l a k o d a l m a s d a l o k a t , katonadalokat,
pásztor- és betyárdalokat, szolga-, summás-
és a r a t ó d a l o k a t , p a n a s z d a l o k a t , bújdosókat,
a m e r i k á s d a l o k a t , p o l i t i k a i d a l o k a t , vásári
nótákat, k o l d u s é n e k e k e t , b a k t e r n ó t á k a t , tré-
fás d a l o k a t , c ö l ö p v e r ő n ó t a k a t , balladákat,
valamint betlehemes játékokat, ü n n e p i éne-
keket, kántálókat és köszöntőket.
V e r e s s D á n l e l : í g y élt M i k e s K e l e m e n Móra
K ö n y v k i a d ó , 1978. 197 old.
„ A k i t ű n ő e r d é l y i író k ö n y v e a X V H I . szá-
zadba k a l a u z o l j a az o l v a s ó t . í z e s h á r o m s z é k i
n y e l v e n m u t a t j a b e II. R á k ó c z i F e r e n c h ű -
séges bujdosótársának, a korai irodalom
egyik r e m e k m ű v e szerzőjének életét."
1970), ( M a g y a r S z e m é l y n é v i A d a t t á r a k 18.)
Kiadja az E L T E M a g y a r N y e l v é s z e t i Tan-
s z é k c s o p o r t N é v k u t a t ó M u n k a k ö z ö s s é g e , Bp.
1978. 76 o l d .
A jugoszláviai Bácskában f e k v ő település
k e r e s z t n é v a n y a g á t a s z e r z ő az e g y h á z i és az
állami a n y a k ö n y v e k a l a p j á n állította össze.
A t a n u l m á n y e l s ő s o r b a n m ó d s z e r t a n i tanul-
ságai a l a p j á n tarthat s z á m o t a h o n i s m e r e t t e l
foglalkozók érdeklődésére.
Zuglói s é t á k — X I V . kerületi Helytörténeti
kalauz ( ö s s z e á l l í t o t t a : S z a b ó Bendegúz és
I l i n s z k y I s t v á u n é ) K i a d j a a H N F X I V . kerü-
leti H e l y t ö r t é n e t i B i z o t t s á g a , 1976. 97 old. és
10 k é p .
A kiadvány röviden ismerteti a kerület
r é s z e i n e k (Zugló, Városliget, R á k o s m e z ő , Rá-
k o s f a l v a ) történetét, m a j d k ö r z e t e k r e bont-
va f o g l a l k o z i k a h e l y t ö r t é n e t i , h e l y i s m e r e t i
szempontból fontos műalkotásokkal, épüle-
tekkel, e g y é b objektumokkal. Végül közli
a témává1 kapcsolatos szakirodalmat.
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA
Honismeret, 1978. 4. szám

Abday Sándor színtársulatának 1836. évi a d v á n y a i IV. Leváltártan é s történeti f o r -

e s z t e r g o m i színlapjai r á s t u d o m á n y o k 3.) A k a d é m i a i Kiadó, 1978.
( S z e r k e s z t e t t e és a b e v e z e t ő t a n u l m á n y t irta 350 old.
P i f k ó P é t e r és Zacher A n n a . ) Kiadja az E s z - R é s z l e t e s e n i s m e r t e t i a jel'zett i d ő s z a k b a n
t e r g o m Városi T a n á c s V. B. B a b i t s M i h á l y h a z á n k b a n h a s z n á l a t o s 15 h o s s z - , illetve 33
V á r o s i K ö n y v t á r a , 1977. 24 old. és 40 m e l - f ö l d m é r t é k e t , v a l a m i n t a t á v o l s á g - és terü-
léklet. letmeghatározások módszereit.
„ R e m é l j ü k — írják a b e v e z e t ő t a n u l m á n y
s z e r z ő i —, h o g y a s z í n l a p o k és a hozzá k a p - Budapesti Műszaki Egyetem Tudományos
csolódó gondolatok érdekes olvasmányul Diákkiiri M u n k á i X. K i a d j a a B u d a p e s t i Mű-
s z o l g á l n a k a s z í n h á z t ö r t é n e t iránt é r d e k l ő - szaki E g y e t e m K I S Z - s z e r v e z e t e , 1076. 203 old.
dőknek." Az é p í t é s z m é r n ö k i Karon készült TDK-
munkák közül honismereti vonatkozásúak a
Bakó Ferenc: P a r a s z t h á z a k és u d v a r o k a k ö v e t k e z ő k : A u f f e n b e r g I.: A j á k i t e m p l o m
Mátra v i d é k é n . M ű s z a k i K ö n y v k i a d ó , 1978. p u b l i k á l a t l a n k ő t á r i a n y a g á n a k f e l m é r é s e és
ISI old. ^ v i z s g á l a t a : I v i c s i c s P.: S z i l v á s v á r a d , k o m p -
A rendkívül szép kivitelű könyv négy na- l e x t e l e p ü l é s - k u t a t á s : Martin G . : Az árpási,
g y o b b részre o s z t v a t á r g y a l j a a t é m á t . Az egykori premontrei prépostsági templom:
e l s ő a táj történetével, t e r m é s z e t i v i s z o n y a i - Márton G . — S z a b ó T.: G ö c s e j i és h e t é s i ha-
val, s e z e k n e k a t e l e p ü l é s i m ó d r a g y a k o r o l t ranglábak.
h a t á s á v a l f o g l a l k o z i k . Ezt k ö v e t i az é p í t ő -
a n y a g o k igen részletes bemutatása, ezután a Budapesti Műszaki Egyetem Tudományos
f o r m a és a f u n k c i ó v i z s g á l a t a k ö v e t k e z i k , D i á k k ö r i m u n k á i XI. K i a d j a a Budapesti
v é g ü l pedig a szerző ö s s z e f o g l a l j a a t e l e - Műszaki E g y e t e m K I S Z - s z e r v e z e t e , 1977. 264
p ü l é s e k történeti f e j l ő d é s é b e n j e l e n t k e z ő t ö - old.
rekvéseket. Az É p í t é s z m é r n ö k Karon k é s z ü l t T D K - m u n -
k á k k ö z ü l h o n i s m e r e t v o n a t k o z á s ú a k : Ka-
Barta János ifj.: A nevezetes tollvonás. (Sors- k a s y L.: A r l ó - k o m p l e x t e l e p ü l é s k u t a t á s . K e -
d ö n t ő történelitti n a p o k 4.) A k a d é m i a i K i - n y e r e s I.: Felsőregmec-komplex település-
a d ó , 1978. 2Ö0 old. kutatás.
A t a n u l m á n y azt a „ s o r s d ö n t ő " " e s e m é n y t
— e l ő z m é n y e i t és k ö v e t k e z m é n y e i t — dol- B u d a p e s t s t a t i s z t i k a i z s e b k ö n y v 1978. Sta-
goz'za föl a m i k o r II. J ó z s e f , , e g y e t l e n t o l l - tisztikai K i a d ó . 1978. 236 old.
vonással" visszavonta rendeleteit. Tájékoztat a főváros népességszámának
alakulásáról, bemutatja a beruházási össze-
Dr. B á l i n t J ó z s e f : T á r s a d a l m i r é t e g z ő d é s é s gek m e g o s z l á s á t n é p g a z d a s á g i ágak szerint,
j ö v e d e l m e k . K o s s u t h K ö n y v k i a d ó . 1978. 256 b e s z á m o l az építőipar h e l y z e t é r ő l , és a la-
old. k á s v i s z o n y o k r ó l . M e g t a l á l h a t ó k a k ö t e t b e n az
Társadalmiunk o s z t á l y - é s r é t e g s z e r k e z e t é t e g é s z s é g ü g y i ellátottság f e j l ő d é s é r e , a l a k o s -
v i z s g á l j a ez a k ö n y v a statisztikai k u t a t á s ság k u l t u r á l i s s z í n v o n a l á n a k e m e l é s é r e , v a l a -
m ó d s z e r e i v e l , gazdag f o r r á s a n y a g alapján. mint az i d e g e n f o r g a l o m a l a k u l á s á r a v o n a t k o -
Ismerteti társadalmunk demográliai rétegző- zó a d a t o k .
d é s é t . a család á t a l a k u l á s á t : a nők t á r s a d a l -
mi h e l y z e t é n e k f ő b b j e l l e m z ő i t : a g e n e r a B u d n a S á m u e l históriája. (A S z i g e t v á r i Vár-
c i ó k - k a p c s o l a t á t : az i f j ú s á g és az ö r e g e k baráti K ö r K i a d v á n y a i 6.) S z i g e t v á r . 1973. 45
helyzetét társadalmunkban, old.
A s z é p k i á l l í t á s ú k ö n y v e c s k e m a g y a r é s la-
B c n c z e L á s z l ó n é : S z i v á r v á n y o s az ég alja. tin s z ö v e g g e l k ö z l i S z i g e t v á r 1566. évi o s t r o -
B i h a r i n é p d a l o k . (A B i h a r i M ú z e u m K ö z l e - mának történetét.
m é n y e i 4. B e r e t t y ó ú j f a l u . 1977.)
Csapodi C s a b a : Az A n o n y m u s - k é r d é s törté-
Bencla K á l m á n : E m b e r b a r á t vagy hazafi? nete ( G y o r s u l ó idő) M a g v e t ő K i a d ó . 1978. 162
G o n d o l a t Kiadó. 1978. 449 old. old.
Tanulmányok a felvilágosodás korának ..Azt a törekvést próbálom bemutatni,
magyarországi történetéből. amellyel történészeink, irodalomtörténészeink,
nyelvészeink megkísérlik félrevonni a csuk-
B e n d e f y László: M i k o v i n y S á m u e l m e g y e i lyát, és a r c á b a nézni a n n a k a titokzatos
térképei különös t e k i n t e t t e l az A k a d é m i a i alaknak, akiben a művész minden tudo-
K ö n y v t á r kézirattárának Mikovinv-térképei- m á n y n á l m é l y e b b e n sejtette m e g az A n o n y -
re. Az MTA K ö n y v t á r á n a k K i a d v á n y a i . 71. mus-kérdés lényegét."
I—II. k ö t e t . Bp. 1976.
C s ő r e g h É v a : Lakótelepi g y e r e k e k . K ö z g a z -
Benkő Samu: A helyzettudat változásai. dasági K ö n y v k i a d ó , 1978. 264 old.
S'zépirodalmi K ö n y v k i a d ó . Bp. — K r i t e r i o n A vizsgált lakótelepek a f ő v á r o s peremén
K ö n y v k i a d ó . B u k a r e s t . 1978. 446 old. keletkeztek, részben h a g y o m á n y o s munkás-
Művelődéstörténeti dolgozatok. környezetben. részben pedig olyan múlt nél-
küli h e l y e k e n , ahol k o r á b b a n s e m m i f é l e te-
B. N a g y Margit: S t í l u s o k , m ű v e k , m e s t e r e k l e p ü l é s n e m létezett. A t á r g y a l t világot a
(Művészettörténeti tanulmányok) Kriterion szei-ző a g y e r e k e k felől n é z i : h o g y a n élik át
K ö n y v k i a d ó . B u k a r e s t . 1978. 280 old. + 80 azokat a sajátos társadalmi feltételeket,
tábla. a m e l y e k e t az új k ö r n y e z e t t e r e m t s z á m u k r a .

B o g d á n I s t v á n : M a g y a r o r s z á g i h o s s z - és f ö l d - Dám L á s z l ó : A N a g y - S á r r é t népi é p í t é s z e t e .
m é r t é k e i n k a XVI. s z á z a d v é g é i g . (MOL k i - ( M ű v e l t s é g és H a g y o m á n y XVII.) A K o s s u t h
Lajos T u d o m á n y e g y e t e m Néprajzi Intézeté-
n e k K i a d v á n y a . D e b r e c e n , 1973. 183 old.
Fő fejezetcímek: Az építészeti képet kiala-
kító t é n y e z ő k ; A település; Anyag, szerke-
zet, f o r m a ; A lakóház. Gazdasági é p í t m é -
nyek. A monográfiát irodalomjegyzék és
r é s z l e t e s n é m e t n y e l v ű ö s z e f o g l a l ó zárja.
Deme László: Közéletiség-beszédmód-nyelv-
m ü v e l t s é g . K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , 1978. 120 old.
A közéleti munkát v é g z ő k n e k nyújt segít-
séget a könyv. Ismerteti a helyes közéleti
m a g a t a r t á s szabályait, b e v e z e t i az o l v a s ó t a
közéleti gondolkodás, a beszédmód „rejtel-
meibe".
D i e n e s I s t v á n : A h o n f o g l a l ó m a g y a r o k . Cor-
v i n a K i a d ó , 1978. 136 old.
A régészeti feltárások a honfoglaló ma-
gyarság magasrendű művészetéről adnak szá-
m o t . S e g í t s é g ü k k e l m e g r a j z o l h a t ó az a k k o r i
t á r s a d a l m i szervezet, az e m b e r e k m i n d e n n a -
pi é l e t e é s a h i t v i l á g u k is.
Dokumentumok a termelőszövetkezeti moz-
galom Hajdú-Bihar megyei történetéhez
( S z e r k . : G a z d a g István) (A H a j d ú - B i h a r m e -
gyei Levéltár Közleményei 10.) D e b r e c e n .
1977. 199 old.
A helytörténeti kutatók számára igen hasz-
nos kiadvány dokumentumait három t é m a -
csoportba közlik. I. A termelőszövetkezeti
m o z g a l o m e l ő h í r n ö k e i . II. A t e r m e l ő s z ö v e t -
k e z e t i m o z g a l o m első s z a k a s z a . ÜT. A t e r m e -
lőszövetkezeti mozgalom második, befejező
szakasza. A dokumentumanyagot a megye
termelőszövetkezeteinek katasztere (Mervó
Z o l t á n n é ) , A t s z - t ö r t é n e t í r á s levéltári f o r r á -
s a i c. t a n u l m á n y ( G a z d a g I s t v á n ) , v a l a m i n t
H e l y - , n é v és t á r g y m u t a t ó zárja.
D o m o k o s Pál P é t e r : Hangszeres magyar
t á n c e z e n e a XVIII. s z á z a d b a n . A k a d é m i a i Ki-
adó, 1978. 200 old.
Erdei Ferenc: Művekkel élő társadalom
( S z e r k . : é s u t ó s z ó : Erdei S á n d o r ) A k a d é m i a i
K i a d ó , 1978. 1978. 301 old.
Az i r o d a l m i és m ű v é s z e t i a l k o t á s o k t á r s a -
dalmi indítékaira vonatkozó gondolatokon kí-
vül a h á z i i p a r t ó l és a n é p f ő i s k o l á t ó l a v i d é k
kulturáls gondjain, a református egyház
h e l y z e t é n át a m u n k a t á r s a d a l m i r a n g j á i g
é s a h a z á h o z való k ö t ő d é s mai é l m é n y é i g
a l e g k ü l ö n b ö z ő b b t é m á k k a l f o g l a l k o z i k ez az
összeállítás.
Erdei F e r e n c : T e l e p ü l é s p o l i t i k a , k ö z i g a z g a -
tás. u r b a n i z á c i ó . ( S z e r k . : Halász József és
K o v á c s I s t v á n . U t ó s z ó : H a l á s z József) A k a -
d é m i a i K i a d ó , 1977. 558 old.
A részben már megjelent, részben kézirat-
ban lévő írások a következő fő témacsopor-
t o k k ö r é r e n d e z ő d n e k : I. T e l e p ü l é s t u d o m á n y ,
t e l e p ü l é s p o l i t i k a . II. T a n y a k é r d é s és t a n y a -
politika. III. N é p i ö n k o r m á n y z a t - s z o c i a l i s t a
k ö z i g a z g a t á s . IV. É p í t é s z e t i - u r b a n i z á c i ó .
Eder Zoltán: Benkö József nyelvészeti m u n -
k á s s á g a é s a'z e r d é l y i m a g y a r n y e l v m ű v e l ő
t á r s a s á g , A k a d é m i a K i a d ó , 1978. 240 o l d .
A monográfia a jeles erdélyi történész és
botanikus ismeretlen nyelvészeti m u n k á s s á -
gát tárja föl.
Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a fel-
v i l á g o s o d á s i d e j é n és a r e f o r m k o r b a n . A k a -
d é m i a i K i a d ó , 1978. 290 old. ( I r o d a l o m t ö r t é n e -
ti K ö n y v t á r 32.)
Azt a t u d a t o s k ö z ö n s é g s z e r v e z ő t e v é k e n y -
séget veszi számba a szerző, amelyet Ber-
zsenyi és felvilágosult társai k e z d e m é n y e z -
tek, majd a refomkor k i m a g a s l ó s z e m é l y i -
ségei folytattak, s a m e l y n e k eredményeként
az i r o d a l m i élet polgári f e j l ő d é s é v e l e g y i d ő -
b e n a p o l g á r i jellegű m a g y a r o l v a s ó k ö z ö n s é g
is kialakult.
!
Gergely Ernő—Schőmvald Pál: A Somogyi-
B a c s ó g y i l k o s s á g . K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , 1978.
208 old. + 8 o l d . k é p m e l l .
Somogyi Bélát, a magyarországi szociálde-
mokrata m o z g a l o m vezető személyiségét, a
Népszava szerkesztőjét és fiatal kollégáját,
Bacsó Bélát 1920 f e b r u á r j á b a n bestiálisán
m e g g y i l k o l t á k Horthy k ü l ö n í t m é n y e s e i . A
s z e r z ő k i s m e r t e t i k az á l d o z a t o k életútját, a
g y i l k o s s á g o t , a rendőri, m a j d a k a t o n a i n y o -
m o z á s e r e d m é n y e i t , s azt, h o g y m i l y e n m e s -
t e r k e d é s e k k e l próbálták a l e g f e l s ő b b h e l y r ő l
e l t u s s o l n i az ü g y e t .
Gerö L á s z ó : T ö r t é n e l m i v á r o s m a g o k . Corvi-
na, 1978. 140 old. (Építészeti H a g y o m á n y o k )
A szerző a magyarországi városok kialaku-
lásának és fejlődésének történetét foglalja
öss'ze új m u n k á j á b a n . V i z s g á l ó d á s a i n a k f ő
t e r ü l e t e a k ö z é p k o r , de f o g l a l k o z i k a k é s ő b b i
k o r o k v á l t o z á s a i v a l is.
G o n d o l a t — A n t o l ó g i a , 1935—1937. (Szerk.:
H e g e d ű s Mária) M a g v e t ő K i a d ó , 1978. 484 old.
A „ G o n d o l a t " 1936-tól a K o m m u n i s t a Párt
legális irodalmi, t u d o m á n y o s kritikai folyó-
irata volt. M u n k a t á r s a i k ö z ö t t ott v a n n a k a
két h á b o r ú közti m a g y a r s z e l l e m i élet ki-
emelkedő egyéniségei. E folyóirat közlemé-
n y e i b ő l n y ú j t v á l o g a t á s t a k ö t e t a mai o l v a -
sónak.
Granasztói Pál: Szép m a g y a r városok egy
é p í t é s z s z e m é v e l . Corvina K i a d ó , 1978. 240 old.
A s z e r z ő t i z e n k é t m a g y a r v á r o s t m u t a t be
ebben i kötetben.
H a j d ú G é z a : v á s á r h e l y i e g y l e t e k és k ö n y v -
tárak 1827—1944. (A S o m o g y i K ö n y v t á r kiad-
v á n y a i 20.) S z e g e d , 1977. 286 old.
H a j d ú T i b o r : K á r o l y i M i h á l y (Politikai élet-
rajz) K o s s u t h K ö n y v k a d ó , 1978. 610 old.
Herzeg J á n o s : Embersors. Fórum Könyvki-
a d ó , Ú j v i d é k . 1977.
A k ö n y v a V a j d a s á g j e l e n é t és múltját
i g y e k s z i k b e m u t a t n i . A s z e r z ő t ö b b e t nyújt
egyszerű riportsorozatnál, Írásaiban m e g k í -
sérli m e g k ö z e l í t e n i a t á r s a d a l m i j e l e n s é g e k e t
. mozgató erők és összefüggések lényegét.
K á c s o r L á s z l ó : Vízparti t á b o r o z á s . Natura—
MOHOSZ k i a d á s a , 1978. 108 old.
A művészi fényképfelvételekkel gazdagon
illusztrált k ö n y v b e m u t a t j a h a z á n k n a k azo-
k a t a k e v é s s é ismert, v í z p a r t i t á b o r o z á s r a al-
k a l m a s h e l y e i t , a m e l y e k t á v o l e s n e k a 'zsú-
folt, m e g s z o k o t t ü d ü l ő h e l y e k t ő l . H a s z n o s kis
térképek növelik e k ö n y v használhatóságát
Kádár G y u l a : A L u d o v i k á t ó l S o p r o n k ő h i d á -
ig. ( V i s s z a e m l é k e z é s e k ) M a g v e t ő K ö n y v k i a d ó ,
1978. 826 old.
A k ö n y v a Tények és t a n ú k sorozatban
jelent meg.
Kerületi f i g y e l ő 8. A F ő v á r o s i S z a b ó Ervin
K ö n y v t á r k i a d v á n y a . Bp. 1978. 253 old.
1977. j ú l i u s 1. é s d e c e m b e r 31. k ö z ö t t m e g -
jelent. XII. k e r ü l e t r e v o n a t k o z ó c i k k e k , ta-
n u l m á n y o k b i b l i o g r á f i á j a , n é h á n y s z a v a s tar-
talmi i s m e r t e t é s s e l . A v é g é n b e t ű r e n d e s m u -
tató található.
K i s s A n i k ó : A g y u l a i v á r (A G y u l a i Erkel
F e r e n c M ú z e u m K i a d v á n y a i 71) G y u l a , 1977.
34 old. és 11 k é p .
Kiss J ó z s e f : A Jászkun Kerület parasztsága
a német lovagrend földesúri hatósága idején
(1702—1731) A k a d é m i a i Kiadó, 1978. 260 old.
K i s s L a j o s : M a g y a r földrajzi n e v e k e t i m o l ó -
giai szótára. A k a d é m i a i K i a d ó , 1978. 726 old.
Kosztolányi Dezső: Gondolatok a nyelvről
(Válogatta, b e v e z e t é s s e l és j e g y z e t e k k e l el-
 á u a Murádin László) Kriterion K ö n y v k i a d ó ,
B u k a r e s t , 1977. 174 od.
TEKA sorozatban megjelent könyvecske
K o s z t o l á n y i h á r o m tucat, a n y e l v m ű v e l é s s e l
l o g l a l k o z ö írását közli.
Kolianner Jánosné, Wolfram Ilona: A korona
elrablasa. Magyar Helikon — Európa K ö n y v -
k i a d ó , 1978. 105 o l d .
A z 1439—1440-ben k e l e t k e z e t t emlékiratot
Mollay Károly fordította és teszi közzé a Bib-
l i o t h e c a H i s t o r i c a c. s o r o z a t b a n .
Kovách Géza: Ahol Dózsa és Horea hadai
jártak. Kriterion Könyyvkiadó, Bukarest,
197(5. 297 old.
A tanulmányok címe: Jobbágyviszonyok a
Mária Terézia-féle úrbérrendezés után, A m a -
jorsági gazdálkodás elterjedése Arad m e g y é -
ben, a sólymosi vár történelmi szerepéről,
P a r a s z t m o z g a l m a k A r a d m e g y é b e n 1848 e l ő t t .
Az aradi vértanúk és az utókor kegyelete. A
tanulmánykötetet jegyzetek, h e l y - és n é v m u -
t a t ó e g é s z í t i ki.
Kristó G y u l a : A rozgonyi csata (Sorsdöntő
t ö r t é n e l m i n a p o k 3.) A k a d é m i a K i a d ó , 1978.
i l l old.
1312. j ú n i u s 1 5 - é n H e r n á d m e n t i R o z g o n y -
nál ü t k ö z ö t t m e g a t ö r t é n e l m i h a l a d á s t k é p -
viselő királyi hatalom hadereje a fejlődést
hátrátató kiskirályok egyikének, Aba A m á d é
fiainak seregével. A könyvből részletesen
m e g i s m e r k e d ü n k n e m c s a k a két tábor tör-
ténelmi összetételével, szövetségi bázisával
és a csata k ö r ü l m é n y e i v e l , h a n e m a r é s z t v e -
vők e g y é n i sorsa mellett az ország h e l y z e t é -
n e k a l a k u l á s á v a l is.
Lakatos István: A kolozsvári magyar zenés
s z í n p a d (1792—1913). ( B e v . : B e n k ő A n d r á s )
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest — Gondolat
K i a d ó , B p . . 1978. 186 o l d . + 8 t á b l a .
Adatok az erdélyi m a g y a r n y e l v ű színház
történetéhez.
Lengyel András: A szegedi Egyetemi K ö n y -
tár M ó r a - k é z i r a t a i . ( K a t a l ó g u s é s s z ö v e g k ö z -
l é s ) S z e g e d , 1978. 73 old.
I.ussa Vince—Texnesi L á s z l ó n é : A r b o r é t u m o k
V a s m e g y é b e n . N a t u r a K i a d ó , 1977. 232 o l d .
Magyar internacionalisták Szibériában és a
T á v o l - K e l e t e n 1917—1922. Kossuth Könyvki-
a d ó , 1978. 400 Old.
A kötetből megismerjük, milyen szerepet
vállaltak az első világháborús h a d i f o g l y o k b ó l
lett m a g y a r i n t e r n a c i o n a l i s t á k az O k t ó b e r i
Forradalom győzelméért, vívmányainak meg-
szilárdításáért folyó harcban Szibériában és
a szovjet Távol-Keleten.
A m a g y a r m ú l t t u d ó s a i 8. A k a d g m i a i K i a d ó ,
1978. 1 7 5 + 2 0 2 + 1 9 9 + 1 9 6 + 2 0 1 Old,
Guntla B . : Bátky Zsigmond, Gyula J.: G y a r -
mathy Sámuel, Mann M.: Trefort Ágoston,
Szénássy B.: Bolyai János, Szökefalvy N a g y
Z.: ilosvai Lajos. (Életrajzok)
4
A m a g y a r n é p i d e m o k r á c i a t ö r t é n e t e 1944—
1962. ( S z e r k . : B a l o g h S á n d o r , J a k a b S á n d o r )
K o s s u t h K i a d ó , 1978. 382 o l d .
M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t e 7 (1—2. 1890—1918)
( S z e r k . biz. v e z . : P a c h Z s i g m o n d P á l . Fő-
s z e r k . : H a n á k P é t e r ) A k a d é m i a i K i a d ó , 1978.
1422 o l d . 50 + 3 0 t., 2 + 6 t é r k .
Mártonná H o m o k Erzsébet: A faluban s?ól
a n ó t a . M ó r a K ö n y v k i a d ó , 1978. 284 old.
,,A v é r s é g i k r ó n i k á s a s s z o n y ú j k ö n y v é b e n
a s a j á t n a g y l á n y k o r a e m l é k e i t írja meg.
Ügy festi a húszas évek paraszti világát,
a h o g y megélte: n y o m o r ú s á g á v a l és szépsé-
geivel, változatos sorsaival, jellegzetes f i g u -
ráival, e g é s z e m b e r i g a z d a g s á g á v a l . Hősei
olyan fiatalok, akiket a szülök n e m enged-
n e k s z i v ü k s z e r i n t párt v á l a s z t a n i , a m i b e n
nem a zord önkény a bűnös, hanem nyo-
morúság szülte földéhség, a szerzéskényszer
diktálta paraszti m o h ó s á g . A k ö n y v b ő l m e g -
ismerjük a falu tagozódását, szigorú erkölcsi
rendjét, babonáit, meséit és s o k - s o k dalát...."
Márton G y u l a — P é n t e k János—Vüő István: A
magyar nyelvjárások román kölcsönszavai.
K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t , 1978. 472 o l d .
Mezőgazdaság — Agrártudomány — Agrártör-
ténet. T a n u l m á n y o k Lázár V i l m o s e m l é k é r e
( S z e r k . : G u n s t P é t e r ) A k a d é m i a i K i a d ó , 1978.
370 o l d .
Nagy J ó z s e f : Eger története. Gondolat Kiadó,
1978 . 380 o l d .
I. I s t v á n t e t t e m e g E g e r t e g y h á z i s z é k h e l y -
lyé, m e l y a XVIII. században e g y i k legszebb
b a r o k k v á r o s u n k lett. S z ő l ő - é s b o r t e r m e l é s e
évszázadok óta világhírű, g y ó g y v i z e i t bete-
g e k e z r e i k e r e s t é k föl. I s k o l á i b a n n a g y n e v ű
tudósok nevelték tanítványaikat. A városról
s z ó l ó k ö n y v e t g a z d a g k é p a n y a g e g é s z í t i ki.
Nováki Gyula—Sándorfalvi György—Miklós
Zsuzsa: A B ö r z s ö n y - h e g y s é g őskori és kö-
z é p k o r i v á r a i . A k a d é m i a i K i a d ó . 1978. 130 old.
A B ö r z s ö n y h e g y s é g eddig legnagyobbrészt
i s m e r e t l e n v á r a i t írja le e z a k ö n y v a f e l -
színi m a r a d v á n y o k é s á s a t á s o k a l a p j á n . A v i -
s z o n y l a g k i s t e r ü l e t e n U ő s k o r i é s 14 k ö z é p -
k o r i vár. v a l a m i n t a v e l ü k e g y k o r ú k i s e b b
települések bemutatása során bepillantást
nyújt a vizsgált korszakok társadalr i-gazda-
sági s z e r k e z e t é b e is.
A Rákóczi-emlékév diákpályázatán díjnyer-
tes t a n u l m á n y o k . A z E L T E k i a d v á n y a . B p .
1977. 155 o l d .
II. R á k ó c z i F e r e n c s z ü l e t é s é n e k 300. é v f o r -
d u l ó j a a l k a l m á b ó l az E L T E r e k t o r a t u d o m á -
nyos pályázatot hirdetett a hallgatók számá-
ra. a R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c c a l kapcsolatos
t é m a k ö r ö k b ő l . A d í j a z o t t p á l y a m u n k á k a t az
egyetem m e g is jelentette. A kötet tanulmá-
nyai a k ö v e t k e z ő k : Mezey B.: Jogalkalmazás
a Rákóczi szabadságharc államában, Szalai
K.: A R á k ó c z i - s z a b a d s á g h a r c szegénylegén;!'-
költ^szetének néhány kérdése. Reisinger J.:
Rákóczi .,Vallomásai"-nak m ű f a j ú kérdései,
Szenteleki J.: Fejedelmi jogalkotás a Rákó-
czi-szabadságharc idején, Pandula A.: A
Rákóczi-szabadságharc katonai jogforrásai-
nak vázlata.
R á k ó c z i F e r e n c , II., e r d é l y i f e j e d e l e m e m l é k -
iratai a m a g y a r o r s z á g i h á b o r ú r ó l , 1703-tól a n -
nak végéig. (Ford.: Vas István. T a n u l m á n y
és jegyz.: Köpeczi Béla. Sajtó alá rend.: Ko-
v á c s I l o n a ( A k a d é m i a i K i a d ó . 543 o l d . é s 14
t. ( A r c h í v u m R á k ó c z i - a n u m III., II. R á k ó c z i
F e r e n c m ű v e i I.)
Révész T. M i h á l y : A sajtópolitika egyes
kérdései Magyarországon a kiegyezés után
(Az E L T E M a g y a r J o g t ö r t é n e t i T a n s z é k é n e k
k i a d v á n y a i 9.) B p . 1977. 119 o l d .
Selmeczi K o v á c s Attila: Csűrös építkezés és
gazdálkodás Észak-Magyarországon. (Művelt-
s é g é s H a g y o m á n y VIII.) A K o s s u t h L a j o s
T u d o m á n y e g y e t e m Néprajzi Intézetének ki-
a d v á n y a , D e b r e c e n 1976. 171 o l d .
Fő f e j e z e t c í m e k : A csűrök h e l y e a telepü-
lésekben, A csűrös építkezés emlékei. A csűr
szerepe a gazdálkodásban, A csűrök típusai-
nak megoszlása, A csűrök társadalmi jelen-
tősége. A monográfiát irodalomjegyzék és né-
met n y e l v ű ö s s z e f o g l a l ó zárja.
S i m o r A n d r á s : Így élt S'zamuely Tibor. Móra
Kiadó, 1978. 20i old.
S z a b ó - J i l e k J e n ő : N a g y h í r ű loraink — a to-
kai b o r életútja. M e z ő g a z d a s á g i Kiadó, 1977.
71 old.
„ S z ő l ő - é s b o r k u l t ú r á n k tradíciója k i f o g y -
h a t a t l a n f o r r á s a az é r d e k e s olvasmányok
után k u t a t ó k n a k . A s'zerző s z á n d é k a a z o n -
ban n e m c s u p á n az é r d e k e s s é g e k v á l o g a t á s a
volt. Í r á s á v a l f e l h í v j a a f i g y e l m e t h a g y o m a -
n y a i n k igazi értékeire, é s azok m e g ő r z é s é r e
is. É p p e n ezért a s z a k e m b e r e k n e k i s írta
m ű v é t , hoí»y b e c s ü l j é k m e g a m a g y a r bor
hírét, é s k e r e s k e d e l m ü n k méltón terjessze
n e m e s italunkat."
Szálasi naplója. ( K ö z r e a d j a : Karsai Elek)
K o s s u t h K ö n y v k i a d ó . 1878. 496 old.
„Szálasi N a p l ó ' - j a k é n t ismerik a kérdés
s z a k é r t ő i azt a z a v a r o s é s i g e n t e r j e d e l m e s
k r ó n i k á t , a m e l y e t S z á l a s i n kívül a n y i l a s -
m o z g a l o m e g y e s a l v e z é r e i írtak. K a r s a i 1940
s z e p t e m b e r é t ő l az 1944-es n y i l a s p u c c s i g k o m -
m e n t á l j a a'z a n y a g o t .
T a l á l k o z á s B e r e g g e l ( S z e r k . : Mező A n d r á s )
Kiadja a vásárosnaményi Nagyközségi—Járási
K ö n y v t á r . 1978. 458 old. é s 31 f é n y k é p .
E v a s k o s kötet v a l a m e n n y i írását e z e n
h e l y e n f ö l sem t u d j u k sorolni. A három
részre t a g o l ó d ó m ű e l s ő f e j e z e t é n a k t é m á j a
a táj é s az ember, itt k a p t a k h e l y e t Ber-3g
természeti viszonyaival foglalkozó tanulmá-
n y o k . A m á s o d i k rész c í m e Múlt és j e l e n ,
s itt t a l á l h a t ó k a h e l y t ö r t é n e t i v o n a t k o z á s ú
m u n k á k . Végül a h a r m a d i k részben ( B e r e g i
u t a z á s o k ) a s z é p i r o d a i m i ihletésű í r á s o k o l -
v a s h a t ó k , m é g p e d i g r a n g o s írók tollából.
Tarnóc l á r t o n : Az a r a n y k o r i Erdély m ű v e -
l ő d é s e . G o n d o l a t Kiadó, 1978. 250 old. é s 16
old. illusztráció.
Hé'zagpótló m u n k a . A z Erdély a r a n y k o r á -
nak n e v e z e t t k o r s z a k : B e t h l e n G á b o r é s a
két R á k ó c z i G y ö r g y u r a l k o d á s a i d e j é n e k m ű -
v e l ő d é s t ö r t é n e t é t d o l g o z z a fel. Az i r o d a l o m ,
a művészetek, a t u d o m á n y különböző ágai-
nak f e j l ő d é s é t , h e l y z e t é t vizsgálja — e u r ó p a i
kitekintéssel.
Régi telefonkészülék (Fotó: MTI)
T á n c s i c s M i h á l y : Mik a v ö r ö s r e p u b l i k á n u -
sok és mit a k a r n a k ? ( G y o r s u l ó idő) M a g v e t ő
Kiadó, 1978. 96 old.
T i l k o v s z k y L ó r á n t : Ez volt a Volskbund.
K o s s u t h K ö n y v k i a d ó , 1978. 421 old.
. . N é m e t n é p i ideológiát, n e m z e t i szocia-
lista d e m a g ó g i á t és l e p l e z e t l e n terrort e g y -
aránt f e l h a s z n á l v a tört k i z á r ó l a g o s h a t a l o m r a
a V o l k s b u n d a m a g y a r o r s z á g i n é m e t s é g fölött.
SZéles k ö r ű ö n k o r m á n y z a t k i é p í t é s e e l m é n
az általa Irányított n é m e t . n é p c s o p o r t ' való-
s á g g a l , á l l a m az á l l a m b a n ' j e l l e g e t öltött:
fiait e z r é v e l k ü l d t e az S S - h e z a n é m e t biro-
dalom f e g y v e r e s erőihez. A v o l k s b u n d n a k
s z á m o t t e v ő s z e r e p e volt az o r s z á g g a z d a s á g i
p o t e n c i á l j a titkos f e l m é r é s é b e n , a háborús
erőfeszítések ösztönzésében, a zsidók likvi-
dálásának követelésében.-' S z ö r n y ű károkat
o k o z o t t az o r s z á g n a k , s e g y b e n saját, f é l r e -
vezetet. terrorizált n é p é n e k , a m a g y a r o r s z á g i
n é m e t s é g n e k is, a m e l y n e k h a m a r o s a n érzé-
k e n y e n k e l l e t t viselnie m i n d e z e k v i s s z a h a t á -
sát."
T r ó c s á n y i Z s o l t : Az 1790-es é v e k erdélyi ren-
di r e f o r m m o z g a l m á n a k t ö r t é n e t é h e z . A k a d é -
a miai K i a d ó , 1978. n a old.
V a l l o m á s o k e g y v á r o s r ó l M a g y a r Írók S o p -
ronról ( S z e r k . : S a r k a d y S á n d o r ) A k a d é m i a i
Kiadó, 1978. 200 old.
Ez a s o p r o n i antológia n e m u d v a r i a s b ó k o -
kat. t u r i s t a é l m é n y e k e t , s z ü l ő f ö l d i n o s z t a l g i á -
kat s o r a k o z t a t e g y m á s m e l l é , h a n e m a m a -
g y a r s á g t u d a t á b a n h e l y e z i el a várost.
V e r e s s D á n i e l : Szerettem a s ö t é t e t és a s'zél-
z ú g á s á t . D a c i a K ö n y v k i a d ó , K o l o z s v á r . 1978.
208 old.
A kismonográfia K e m é n y Zsigmond életé-
vel és m u n k á s s á g á v a l f o g l a l k o z i k .
Végli A n t a l : Száz s z a t m á r i -parasztétel. Mi-
nerva K i a d ó . 1978. 166 old.
Visszaemlékezések, ételleírások.
HONISMERETI BIBLIOGRÁFIA
Bakay Kornél: A magyar államalapítás k o -
ra. G o n d o l a t Kiadó, 1978. 290 old.
A k ö n y v a k a l a n d o z á s o k koráról szól. I s -
m e r t e t i az Á r p á d - h á z i í e j e d e l m e k k ü l - é s
belpolitikáját. A központi hatalom megszi-
lárdítását, a f e u d á l i s m a g y a r á l l a m l é t r e j ö t -
tét, v a l a m i n t a k ü z d e l m e k e t az i d e g e n h ó d í -
t ó k é s a régi r e n d h í v e i e l l e n .
B e k e G y ö r g y : N y o m j e l z ő rokonság. Kriterion
K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t , 1978. 403 old.
Riportokat, publicisztikai írásokat tartalmaz
B e k e G y ö r g y l e g ú j a b b k ö n y v e , a m e l y n e k az
a d k ü l ö n l e g e s j e l e n t ő s é g e t , h o g y az e r d é l y i
magyarság történelmének és jelenének vi-
szonylag kevéssé ismert területével, a D é l -
Erdély-í Fehér megyével s népével foglalkozó
írásokat gyűjtötte össze.
Bertenyi Iván: A m a g y a r korona története.
( N é p s z e r ű T ö r t e n e l e m ) K o s s u t h Kiadó, 1978.
170 old. és 8 oldal kép.
Bertényi történész a korona történetéről és
a h o z z á f ű z ő d ő p r o b l é m á k r ó l ad k é p e t . I s -
m e r t e t i az e r e d e t é v e l k a p c s o l a t o s n é z e t e k e t ,
v l t a k a t , n y o m o n k ö v e t i a k o r o n a sorsát. R é s z -
l e t e s e n ír e g y - e g y nevezetesebb koronázási
szertartásról.
Bébcr László: Debreceni érdekességek. Ki-
a d j a a D e b r e c e n i M e g y e i Városi T a n á c s , D e b -
r e c e n , 1977. 216 old.
Válogatott írások D e b r e c e n múltjából.
B o t o s J á n o s : Mit lcell t u d n i az 1918—1919-es
magyarországi forradalmakról? Kossuth Ki-
adó, 1978. 168 old.
I s m e r t e t i a polgári d e m o k r a t i k u s f o r r a d a -
lom győzelmét, a KMP megalakulását, a szo-
cialista forradalom feltételeinek érlelődését és
a munkáshatalom győzelmét. A függelék élet-
rajzi adatokat közöl a két forradalsm veze-
tőiről, s i d ő r e n d b e s z e d i a l e g f o n t o s a b b e s e -
ményeket.
A budapesti filharmóniai társaság z e n e k a t ó -
n a k 125 é v e . ( S z e r k . : B r e u e r Jánes) Z e n e m ű -
kiadó, 1978. 72 old. é s 76 k é p .
B u d a p e s t n é p m o z g a l m a , 1971—1976. S t a t i s z t i k a i
K i a d ó . 1978. 330 old.
A főváros demográfiai helyzetéről készített
részletes, sokoldalú adatgyűjtemény.
Csapodiné Gárdonyi Klára: Humanista kó-
d e x e k n y o m á b a n . M a g v e t ő Kiadó, 1978. 152
old.
A kötet bevezet a m a g y a r humanizmus írá-
sos emlékeinek világába, külenösen abba a
Sök áldozattal járó t u d o m á n y o s munkába,
a m i t a szerzä az e g y k o r i k o r v i n á k f e l k u t a t á -
sa és a z o n o s í t á s a é r d e k é b e n végzett.
C s e n g e r t ö r t é n e t e . (A' S z a t m á r i M ú z e u m K ö z -
l e m é n y e i 4.) M á t é s z a l k a , 1978. 64 old.
Ez a k i a d v á n y t u l a j d o n k é p p e n k ü l ö n n y o m a t
a C s e n g e r i K r ó n i k a c í m ű néprajzi é s h e l y t ö r -
téneti antológiából. Két t a n u l m á n y t t a r t a l -
maz: Dankó Imre: Csenger történetének váz-
lata é s F á b i á n L á s z l ó : C s e n g e r f e l s z a b a d u l á s a
é s 30 é v e s f e j l ő d é s e .
Dokumentumok Tirökszentmiklós történeté-
ből 1917—1919. ( S z e r k . : Dr. G e c s é n y i L a j o s )
Helyismereti f ü z e : e k 6. K i a d j a a V á r o s i
K ö n y v t á r , 1978. 125 old.
H o n i s m e r e t , 1978. 5—G. s z á m .
A kötet a T a n á c s k ö z t á r s a s á g c s az azt m e g -
előző i d ő s z a k h e l y i e s e m é n y e i r ő l k ö z ö l v á l o -
gatást a k o r a b e l i d o k u m e n t u m o k b ó l .
Eötvös J ó z s e í : R e f o r m és h a z a f i s á g 1—3. k ö -
tet. S z é p i r o d a l m i — H e l i k o n , 1978. 2100 old.
Az iró t a n u l m á n y é r t e k ű és n a g y o b b terje-
delmű p u b l i c i s z t i k á j á n a k legértei'.e-.cbb da-
rabjait t a r t a l m a z z a ez a v á l o g a t á s .
A földrajzi nevek gyűjtésének, ellenőrzésének
és k ö z z é t é t e l é n e k k é z i k ö n y v e . K i a d j a az M T A
N y e l v t u d o m á n y i Intezete, B p . 1978. 114 old.
A k i a d v á n y foglalkozik a földrajzi nevek
g y ű j t é s é n e k m ó d s z e r t a n i k e r d é s e i v e l és a
hangjelölés szabályaival. Kitér a nemzetiségi
n y e l v e k e n i s m e r t földrajzi n e v e k g y ű j t é s é n e k
m ó d j á r a is. F o g l a l k o z i k a f ö l d r a j z i n e v e k
h e l y t ö r t é n e t i , néprajzi v o n a t k o z á s a i v a l és ál-
talában a H e l y n e v e k é r t e l m e z é s é v e l . A t é m á -
val f o g l a l k o z ó ö n k é n t e s g y ű j t ő k számára
i g e n h a s z n o s ú t m u t a t á s s a l s z o l g á l ez a ta-
n u l m á n y g y űj t e m é n y .
F u r k ó Z o l t á n : Berki Viola. C o r v i n a Kiadó,
1978. 90 old.
Berki V i o l a n é h o l j á t é k o s , n é h o l r o m a n t i -
k u s h a n g v é t e l ű k é p e i n a n é p m ű v é s z e t és a
m e s e idillik us világa e l e v e n e d i k m e g . Ez a
t a n u l m á n y 6 s z í n e s és 55 f e k e t e - f e h é r fotót
tartalmaz.
Gábor I s t v á n : A V i g a d ó t ö r t é n e t e . Z e n e m ű -
kiadó, 1978. 160 old.
A s o k k o r a b e l i rajzot és f é o y k é p e t tartal-
m a z ó k ö t e t b e m u t a t j a az ú j j á é p ü l ő b u d a p e s t i
Vigadó múltját.
Gergely András—Szász Zoltán: A kiegyezés
után. G o n d o l a t Kiadó, 1978. 280 old.
A k i e g y e z é s t és a d u a l i z m u s k o r s z a k á t f e l -
d s l g o z v a s z é l azokról, a k i k a k i e g y e z é s t m e g -
k ö t ö t t é k , d e ismerteti a k i e g y e z é s t e l l e n z ő k
^ v é l e m é n y e i is. E l s ő s o r b a n a p o l i t i k a t ö r t é n e t -
tel f o g l a l k o z i k , de f i g y e l m e t f o r d í t a társa-
d a l o m t ö r t é n e t i k é r d é s e k r e is.
G e r é L á s z l » : A' budai V á r n e g y e d . Corvina Ki-
adó, 19(8. 136 Old.
A swerz® sorra veszi a V á r ö s s z e s m ű e m l é -
két. E l m o n d j a t ö r t é n e t ü k e t , e l e m z i s a j á t o s s á -
gukat, s a m ű e m l é k e k h e l y r e á l l í t á s á v a l , a
V á r a e g y e d ú j j á é p í t é s é v e l k a p c s e l a t o s problé-
m á k r ó l is t á j é k o z t a t á s t ad.
G r a n i s z t é i PM: S z é p m a g y a r v á r o s o k e g y
é p í t é s z s z e m é v e l . Corvina K i a d ó , 1978. 248
old.
A B a d a p e s t e g y é p í t é s z s z e m é v e l c. k ö t e t
f o l y t a t á s a k é n t a szerző e b b e n a k ö t e t b e n D e b -
reeent, Egert, E s z t e r g o m o t . G y ő r t , Miskolcot,
Pécset. Salgótarjánt. S o o r o s t . Szegedet, Szé-
kesfehérvárt, Veszprémet és Szo-mbathelyt
m u t a t j a be. MoRdaaivalóját jól egészíti ki
Czezing L a j e s 256 m ű v é s z i f e l v é t e l e .
H a j d ú - B i h a r m e g y e i L e v é l t á r É v k ö n y v e IV.
D e b r e c e n , 1977. 289 old.
Ebben a számban elsősorban üzemtörténeti
t é m á j ú í r á s o k találhatók. A t a r t a l o m b ó l : B é -
res A . : A H o r t o b á g y ipari l é t e s í t m é n y e i —
G a z d a g i . : I p a r s t a t i s z t i k a i k é r d ő í v e k 1847-ből
— Ü j l a k i Z . : Egy évtized a D - i K e r e s k e d e l m i
és Iparkamara iparpolitikai tevékenységéből
— S o ó s L . : A D-i T e x t i l m ű v e k e l ő d v á l l a l a t a i -
nak törtenete — Szűcs E.: Téglakartell kiala-
k u l a s a é s m ű k ö d é s e D - b e n — Sárközi Z . : D - i
hitelinformációk a MNB levéltárában — Bá-
r á n y i B . : Az iparosítási p o l i t i k a m e g v a l ó s u -
lása D - b e n az e l s ő ö t é v e s terv idején. To-
v á b b á : S z e n d r e y I.: D e r e c s k e a török k i ű z é s e
utáni i d ő k b e n — T ó t h B . : W e s z p r é m i I s t v á n
első életrajzi munkája: Szilágyi Tönkő Már-
t o n é l e t e — Sz. Kürti K . : S z ü t s J á n o s h a j d u -
k e r ü l e t i é s Kis A n d r á s k i s m a r j a i p i k t o r o k r ó l
— B a l o g h I.: A n é p r a j z i k u t a t á s levéltári
i o r r á s a i — Mervó Z . - n é : A z i s k o l a t ö r t é n e t i
k u t a t á s levéltári f o r r á s a i — M ó d y Gy.—P. S z a -
l a y E . : O k l e v e l e k , c é h i r a t o k a Déri M ú z e u m
g y ú j t e m e n y e b c n — S e r f l e k I.: M u n k á s m o z g a -
lom-történet — ideológiai munka — k ö z m ű -
v e l ő d é s H a j d ú - B i h a r b a n — B é n y e i M.: H - B
m e g y e h e l y t ö r t é n e t i i r o d a l m a 1973.
H e g y i I m r e : A népi e r d ő k i é l é s történeti f o r -
mái. A z É s z a k k e l e t i - B a k o n y e r d ő g a z d á l k o d á -
sa az u t o l s ó kétszáz é v b e n . A k a d é m i a i K i -
adó, 1978. 260 old.
A z e r d ő a l a p a n y a g a i r a é p ü l ő erdei i p a r o k
— szerszámkészités, szénégetés, hamuzsírfő-
z é s stb. — mellett szól az e r d e i állattartásról,
a n é p i v a d l o g á s r ó l é s a g y ű j t ö g e t é s r ő l Is,
a m e l y e k e g y ü t t e s g y a k o r l á s á t a régi m a g y a r
n y e l v az „ e r d ő k i é l é s " f o g a l o m k ö r é b e sorolta.
H e i n r i c h László: Az e l s ő k o l o z s v á r i c s i l l a g d a .
K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t , 1978. 117 old.
Ez a r e n d k í v ü l t ö m ö r k ö n y v e c s k e a c í m é -
ben jelzett témakörnél sokkal többet nyújt.
Á t t e k i n t i a csillagászat „ h a j s z á l g y ö k e r e i n e k "
és a t u d o m á n y o s c s i l l a g á s z a t k e z d e t e i n e k e r -
d é l y i v o n a t k o z á s a i t . H e l l M i k s a csillagász t e -
v e k e n y s é g é t , a kolozsvári csillagda megalapí-
tását é s m ű k ö d é s é t . K i t e k i n t Erdély m á s v á -
mosainak (Nagyvárad, Gyulafehérvár) csillag-
v i z s g á l ó i r a is, s v é g ü l s z ó t ejt K o l o z s v á r j e -
l e n l e g i csillagdájáról is. A k i a d v á n y t a f o r -
r á s m u n k á k felsorolása, n é v j e g y z é k , v a l a m i n t
r ö v i d r e f o g o t t c s i l l a g á s z a t i k i s l e x i k o n zárja.
H e t é s T i b o r : S t r o m f e l d A u r é l . Zrínyi K i a d ó ,
1978. 237 o l d .
H o g y o r J ó z s e f : N e h é z út. T á n c s i c s K ö n y v -
k i a d ó , 1978. 310 old.
Dokumentumgyűjtemény egy dél-dunántúli
ialu t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t i m o z g a l m á n a k k e z d e -
teiről.
H o r v á t h J á n o s : A' m a g y a r i r o d a l m i n é p i e s s é g
F a l u d i t ó l Petőfiig. A k a d é m i a i Kiadó, 1978. 400
old.
A szerző születésének századik évfordulójá-
ra j e l e n t m e g , az 1927-es k i a d á s v á l t o z a t l a n
utánnyomása.
Í r á s o k P u s z t a s z e r r ő l . ( S z e r k . : J u h á s z Antal)
Kiadja a Csongrád m e g y e i T a n á c s V. B. M ű -
v e l ő d é s ü g y i Osztálya, S z e g e d , 1978. 34 old.
Tartalom: Györffy Gy.: Pusztaszer — Trog-
majer O.: Ásatások Pusztaszeren — Katona
J.: P u s z t a Szer — H o r v á t h F . : H o n f o g l a l á s -
kori f a l u b é l középkori m e z ő v á r o s — Ady:
V a d á s z a t P u s z t a s z e r k ö r ü l — Z o m b o r i I.: A
P a l l a v i c i n i uradalom — T ö m ö r k é n y I.: H á -
n y ó d ó k i n c s e k — J u h á s z G y . : A szeri p u s z -
tán — F é j a G . : S ö v é n y h á z a , a m a r a d a n d ó s á g
— J u h á s z A . : A Majori c s e l é d s o r s o k — Sz.
L u k á c s I . : A f ö l d o s z t ó k — Erdei F . : P u s z t a -
szer — H a n t o s M.: A p u s z t a s z e r i N e m z e t i
Emlékpark.
Jelzett t u r i s t a ö s v é n y e k K o v á s z n a m e g y é b e n .
(Szerk.: K i s g y ö r g y Z.—Rohu Gh.—Ferencz
Gy.) K i a d j a a M e g y e i T u r i s z t i k a i Hivatal, a
Pionírszervezet megyei Tanácsa, valamint a
Megyei Testnevelési és Sporttaaács, Sepsi-
s z e n t g y ö r g y , 1978. 47 old. é s 10 t é r k é p v á z l a t .
Ez a s z e r é n y kiállítású, d e t a r t a l m a s k ö n y -
v e c s k e f e l s o r o l j a a h á r o m s z é k i jelzett t u r i s t a -
utakat, a turisztikai l é t e s í t m é n y e k e t és a l á t -
n i v a l ó k a t , a „ T e r m é s z e t j á r á s b a r á t a i " c. v e r -
s e n y s z a b á l y z a t á t , s v é g ü l k ö z l i a turautak
vázlatos elhelyezkedését.
Jung K á r o l y : Az e m b e r é l e t f o r d u l ó i n . ( G o m -
bosi n é p s z o k á s o k ) F ó r u m K ö n y v k i a d ó , S z a -
b a d k a , 1978. 328 Old. és 32 k é p .
Egy b á c s k a i falu n é p s z o k á s a i n a k g y ű j t e m é -
n y é t t a r t a l m a z z a ez a m á r M a g y a r o r s z á g o n
is k a p h a t ó kötet, a m e l y r ő l V o i g t Vilmos —
bevezetőjében — a következőket írja: az
olvasó a legteljesebb magyar szokásleírást
tartja k e z é b e n : n e m c s a k a j u g o s z l á v i a i m a -
gyar, h a n e m e g y á l t a l á n a m a g y a r n é p r a j z -
k u t a t á s i l y e n á t t e k i n t é s t m é g n e m tett k ö z -
zé". A s z e r z ő f o g l a l k o z i k a s z ü l e t é s és a
c s e c s e m ő k o r , a h á z a s s á g , és a l a k o d a l o m , v a -
l a m i n t a h a l á l és a t e m e t é s s z o k á s k i n c s é v e l .
K a l a u z a z 1918—1919. évi m a g y a r o r s z á g i forra-
d a l m a k v á l o g a t o t t i r o d a l m á h o z . K o s s u t h Ki-
a d ó , 1973. 108 Old.
A k i a d v á n y a 60. é v f o r d u l ó m e g e m l é k e z é -
seihez nyújt segítséget.
Karrsai K u l c s á r I s t v á n : í g y élt D é r y n é . Móra
K ö n y v k i a d ó , 1978. 160 old.
K a t o n a I m r e : P o h a r a k , k u p á k , s e r l e g e k . Cor-
vina K i a d ó , 1978. 88 old. és 56 f o t ó .
A s z e r z ő — az I p a r m ű v é s z e t i M ú z e u m k e r á -
miaosztályának vezetője — felvázolja az
ü v e g m ü v e s s é g és a p o h á r k é s z í t é s ú t j á t a k e z -
d e t e k t ő l a X I X . századig, i s m e r t e t i a m ú z e u m
gyűjteményét, részletesen elemzi a műtárgya-
kat.
Kis A n d r á s : Az antifasiszta m a g y a r katonai
h a g y o m á n y o k r ó l 1945. A k a d é m i a i Kiadó, 1978.
145 old.
K o c s é r t ö r t é n e t e . (Szerk.: Antal D o m o k o s n é )
Kiadja a k o c s é r i Üj Élet és a - P e t ő f i MGTSz.
1977. 454 old. é s 31 old. kép.
A Pest megyei község megszervezésének
századik é v f o r d u l ó j á r a kiadott k ö t e t f o g l a l -
kozik a t e r ü l e t t á v o l a b b i m ú l t j á v a l , az 1877—
1944 közti i d ő s z a k b a n a k ö z i g a z g a t á s s a l , a
g a z d a s á g i é s a t á r s a d a l m i élettel, a k ö z o k t a -
tással é s a k ö z m ű v e l ő d é s s e l ; a l e g r é s z l e t e s e b -
ben p e d i g a f e l s z a b a d u l á s t ó l n a p j a i n k i g tartó
évek politikai, társadalmi, művelődési és
g a z d a s á g i é l e t é v e l , k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a ter-
melőszövetkezeti mozgalom alakulására.
Dr. K ó s K á r o l y — S z e n t i m r e i Judit—Dr. N a g y
Jenő: Kis-Küküllő vidéki magyar népművé-
szet. K r i t e r i o n K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t , 1978.
316 old.
A romániai magyar népcsoportok népmű-
v é s z e t é v e l f o g l a l k o z ó sorozat l e g ú j a b b kötete
Dél-Erdély sajátos magyar tájegységének fel-
dolgozásával néprajztudományunk hatalmas
f e h é r f o l t j á n a k feltárására v á l l a l k o z o t t . A
k ö n y v b ő l m e g i s m e r j ü k a K i s k ü k ü l l ő menti
magyar népcsoport építkezését, lakáshaszná-
latát, s z ő t t e s e i t és varrattasait, v a l a m i n t a
különböző alkalmakhoz kötődő viseletét.
Kresz M á r i a : N é p i s z ű c s m u n k a . Corvina Ki-
adó, 1978. 124 old. 51 fotó.
Kresz Mária k ö n y v é b e n a s z ű c s m ű v é s z e t
múltjával, m e s t e r s é g b e l i titkaival éppúgy
m e g i s m e r t e t i az olvasót, m i n t a b ő r r u h á k r a
k e r ü l ő g a z d a g d i s z í t m é n y e k v á l t o z a t o s típu-
saival. A s z ű c s m u n k á t t á j e g y s é g e k szerint
mutatja be, e l e m e z v e az e r d é l y i , az alföldi
a felföldi és a d u n á n t ú l i s z ű c s ö k e g y é n i s é g é t
és k i e m e l k e d ő r e m e k e i t .
Kulcsár Ö d ö n : S z a k s z e r v e z e t i mozgalmunk
emlékhelyei Budapesten. Táncsics Könyvki-
adó, 1978. 180 old. és 24 old. m e l l é k l e t .
R é s z l e t e s ismerte>ést ad a b u d a p e s t i s z a k -
szervezeti m o z g a l o m régi s z e r v e z e t i é l e t é n e k
színhelyeiről, házakról, u t c á k r ó l , terekről.
Mutatók é s f o r r á s j e g y z é k egészíti ki az a n y a -
got.
 Lengyel G y ö r g y i : Népi kézimunkák. Kossuth
Kiadó. (A M a g y a r N ő k O r s z á g o s T a n á c s á v a l
k ö z ö s e n ) 1978. 200 old.
A k ö n y v b e v e z e t a népi h i m z é s v i l á g á b a ,
i s m e r t e t i e r e d e t é t , társadalmi s z e r e p i g , a k ü -
lönböző tájegységek sajátosságait. Tobb mint
15(1 k é z i m u n k a f o t ó j á t és l e o l v a s h a t ó m i n t a -
í a j z á t m u t a t j a be, közli a m i n t á k leírását, s
esztétikai e l e m z é s é t .
Lipp T a m á s : H o n f o g l a l á s Ú j p a l o t á n . K o s s u t h
Kiadó, 1978. 144 old.
Budapest egyik legnagyobb városrészének
s z o c i o g r á f i á j a . Leírja az é l e t f o r m a - v á l t o z t a -
tás n e h é z s é g e i t , m i v e l ú j p a l o t á n t ö b b s é g é b e n
a régi, s z a n á l t h á z a k b ó l i d e k ö l t ö z ö t t m u n k á -
sok l a k n a k .
Lovag Zsuzsa: Középkori bronzmüvesség.
Corvina K i a d ó , 1978. 88 old. 48 f o t ó .
A m a g y a r o r s z á g i r o m á n é s g ó t i k u s stílusú
plasztikai e m l é k e k e t n a g y s z a k i s m e r e t t e l , ol-
v a s m á n y o s s t í l u s b a n m u t a t j a be. M u n k á j á -
ban a m a g y a r b r o n z m ü v e s s é g k i a l a k u l á s á t és
i e j l ö d é s é t az e u r ó p a i s z o b r á s z a t t ö r t é n e t é b e
á g y a z v a t e k i n t i át.
A Magyar Népköztársaság városainak és köz-
s é g e i n e k n é v t á r a , 1977. S t a t i s z t i k a i Kiadó,
1978. 160 old:
A magyarországi németek néprajza II.
(Szerk.: B a l a s s a Iván) T a n k ö n y v k i a d ó , 1978.
240 old. ( N é m e t n y s l v e n )
Merényi J ó z s e f : Szülőföldünk, Észak-Magyar-
ország. T a n k ö n y v k i a d ó , 1978. 270 old.
Míg m e g v a l ó s u l g y ö n y ö r ű k é p e s s é g ü n k , a
rend. ( K é p e s t ö r t é n e l e m ) Móra K ö n y v k i a d ó ,
1978. 160 old.
A könyv a magyar kommunista mozgalom
68 é v é n e k t ö r t é n e l m é t m u t a t j a b e n a p j a i n -
kig. A K o m m u n i s t á k M a g y a r o r s z á g i Partja
megalakulásának 60. é v f o r d u l ó j á r a jelent
meg.
Mucsi A n d r á s : K o l o z s v á r i T a m á s garam-
s z e n t b e n e d e k i oltára. M a g y a r H e l i k o n , 1978.
40 old.
A XV. s z á z a d i m a g y a r f e s t ő m ű v é s z e t e g y i k
l e g s z e b b a l k o t á s a az e s z t e r g o m i K e r e s z t é n y
M ú z e u m b a n őrzött g a r a m s z e n t b e n e d e k i szár-
n y a s o l t á r . A k ö t e t húsz s z í n e s k é p e é s a ki-
sérő t a n u l m á n y ezt a m ű v e t m u t a t j a be.
M ű e m l é k v é d e l e m elvi k é r d é s e i . K i a d j a a He-
v e s m e g y e i T I T é s az OMF. Eger, 1978. 119
old
T a r t a l o m : Dr. Tillinger I.: A m a g y a r m ű -
e m l é k v é d e l e m e d d i g i útja, f e j l ő d é s e — Dr.
B a r c z a G . : A m ű e m l é k f e n n t a r t á s rendszere,
a m ű e m l é k e k h a s z n o s í t á s a — Dr. R o m á n A . :
A v e l e n c e i karta és a m a g y a r m ű e m l é k v é d e -
lem — Mendele F.: A műemléki helyreállítás
irányelvei — Havassy P.: Ä m ű e m l é k i jelen-
tőségű területek helyreállításának speciális
irányelvei — Lévárdy F.: A gyöngyöspatai
templom művészettörténeti kutatása — Kovács
B.: A gyöngyöspatai templom történeti és
régészeti k u t a t á s a — K o p p á n y T . : A g y ö n -
g y ö s p a t a i t e m p l o m építészeti helyreállítása
— Dr. Cevat E.: M ű e m l é k v é d e l e m T ö r ö k o r -
s z á g b a n — K ö f a l v i I.: K ő b e t e g s é g e k é s r e s -
taurátori k e z e l é s ü k — Z i m b o r i F . : Az egri
városrendezési tervek műemléki vonatkozá-
sai.
Nagy László: A végvári dicsőség nyomában.
Zrinyi K a t o n a i Kiadó, 1978. 275 old.
A k ö n y v s z e r z ő j e a h á r o m r é s z r e szakadt
ország v é d e l m é é r t h a r c o l ó v é g v á r i vitézek
é l e t é n e k b e m u t a t á s á r a v á l l a l k e z o t t . A két bi-
rodalom összecsapásának színhelyéré lett
ország a XVII. s z á z a d f o l y a m á n e g y r e m é -
lyebb n y o m o r b a süllyedt. A Habsburgoknak
az a c é l j u k , h o g y a m a g y a r r e n d e k f ü g g e t -
lenségi h a r c a i n a k e g y i k f o n t o s b á z i s á t j e l e n -
tő végváriakat idegen zsoldosokkal helyette-
s í t s é k . Ez a m a g y a r o k e l l e n á l l á s á b a ü t k ö z i k ,
s természetes, hogy Bocskai, Bethlen és
I. R á k ó c z i G y ö r g y s z a b a d s á g h a r c a i b a n a v é g -
váriak állásfoglalása, a harcokban való rész-
v é t e l ü k döntő j e l e n t ő s é g e t kap.
N a g y Zoltán: Nógrádi bányászdalok. A N ó g -
rád megyei M ú z e u m o k Igazgatósága é s a
K O T A m e g y e i s z e r v e z e t é n e k k i a d v á n y a , 1976.
87 old.
Á k ö t e t 70 b á n y á s z d a l t tartalmaz.
N a g y Zoltán: Nógrádi summásdalok. Kiadja
a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága,
1977. 103 old.
74 s u m m á s d a l t t a r t a l m a z ez a g y ű j t e m é n y .
Ortutay Gyula: Fedics Mihály mesél. A k a d é -
m i a i Kiadó, 1978. 400 old.
Ortutay G y u l a F e d i c s Mihály meséinek
közreadásával iskolát teremtett: a népi e g y é -
n i s é g k u t a t á s i s k o l á j á t . F e d i c s az e l s ő m a g y a r
mesemondó, akinek nem csak a meséivel ta-
l á l k o z u n k a k ö n y v lapjain, d e é l e t k ö r ü l m é -
n y e i v e l is m e g i s m e r k e d h e t ü n k .
P é t e r L á s z l ó : O d e s s z a és a m a g y a r o k . (A S o -
m o g y i K ö n y v t á r k i a d v á n y a i 22.) S z e g e d , 1978.
186 old.
S z e g e d és t e s t v é r v á r o s a Odessza k a p c s o l a -
t á v a l f o g l a l k o z ó írásait g y ű j t ö t t e ö s s z e a
szerző ebben a kötetben, amelyet b ő s é g e s
o r o s z n y e l v ű ö s s z e f o g l a l á s e g é s z í t ki.
Pintér István—Szabó Bálint: A N é p f r o n t m o z -
g a l o m M a g y a r o r s z á g o n . K o s s u t h K i a d ó , 1978.
224 old.
A z 1977-ben m e g j e l e n t k é t k ö t e t e s d o k u m e n -
t á c i ó után a n é p f r o n t m o z g a l o m t ö r t é n e t é n e k ,
publicisztikájának gyűjteményét veheti kezé-
b e az olvasó.
Pogány Péter: A magyar ponyva tüköré. Ma-
g y a r Helikon. 1978. 448 old.
A XVIII. és X I X . s z á z a d é r d e k e s n y o m d á -
szati m ű f a j a volt a v á s á r i p o n y v a . A k ö t e t e t
s z á m o s i l l u s z t r á c i ó díszíti, sőt e g y - k é t p » u j -
va-kiadványból n é h á n v oldalas mellekletet is
tartalmaz.
Rácz E n d r e : T i h a n y . Corvina Kiadó, 1978. 148
old.
A f o t ó a l b u m a T i h n n y i félsziget és a f a l u
k e v é s b é ismert műemlékeit, hangulatos rész-
leteit m u t a t j a be. A k ö t e t h e z I l l y é s G y u l a írt
előszót.
S z á n t ó Z o l t á n : E g y perc — ö t v e n é v t á v l a t á -
ból. Magvető, 1978. 104 old.
Az 1987-es magyarországi kommunista-
e l l e n e s per e l s ő r e n d ű vádlottja e m l é k e z i k a
ötven évvel ezelőtt történtekre.
Szelényi Károly: Balaton-vidék. Corvina Ki-
a d ó , 1978. 110 old.
A különleges szépségű fotóalbum n e m a
d i v a t o s f ü r d ő h e l y e k e t m u t a t j a be, h a n e m a
Balaton másik, k e v é s s é ismert arcát: régi pa-
rasztházakat, m ű e m l é k e k e t , a k ö r n y e z ő v i d é k
s z é p tájait és az ott l a k ó e m b e r e k e t : s z ő l ő s -
g a z d á k a t , n á d v á g ó k a t , halászokat. A' k ö t e t
bevezetőjét és a képeket kísérő verseket
K e r e s z t u r y D e z s ő írta.
Szendrei Janka—Dobszay László—Rajeczky
B e n j a m i n : XVI—XVII. századi d a l l a m a i n k a
n é p i e m l é k e z e t b e n . A k a d é m i a i K i a d ó , 1978.
380 old.
S z . Kürti K a t a l i n : Köztéri szobrok é s é p ü l e t -
díszítő a l k o t á s o k D e b r e c e n b e n és H a j d ú m e -
gyében. Kiadja a Hajdú-Bihar m e g y e i Ta-
n á c s V. B. M ű v e l ő d é s ü g y i Osztálya, D e b r e -
c e n , 1977. 219 old. és 34 lap kép.
P é l d a m u t a t ó v á l l a l k o z á s ez a s z é p k i á l l í t á s ú
é s gazdag t a r t a l m ú k i a d v á n y . R ö v i d á t t e k i n -
t é s t ad a m e g y e é s s z é k h e l y e m ű v é s z e t t ö r t é -
netéről, m a j d h e l y s é g e n k é n t s z á m b a v e s z i a
különböző szobrokat, emlékműveket, épület-
 díszítő a l k o t á s o k a t . Közli a l k o t ó j u k nevét,
f e l á l l í t á s u k idejét, a n y a g u k a t , t o v á b b á e s z t é -
tikai s z e m p o n t b ó l i s értékeli ő k e t . A k ö n y v -
b e n s z e r e p l ő m ű v é s z e k életrajzi a d a t a i n a k
felsorolása, a szakkifejezések magyarázata,
szakirodalom, orosz-, német- és angolnyelvű
ö s s z e f o g l a l á s , n é v m u t a t ó és g a z d a g illusztrá-
c i ó zárja a jól s z e r k e s z t e t t k i a d v á n y t .
Szőcs Sebestyén: Budapest székesfőváros
r é s z v é t e l e az 1905—1906. évi n e m z e t i e l l e n á l -
lásban. Várostgrténetr tanulmányok I.
(Szerk.: Ságvári Agnes) Budapest Főváros
L e v é l t á r a K i a d v á n y a i 1977. 196 old.
A szövetkezetek szocialista jellegének tovább-
f e j l e s z t é s é r ő l . A S z ö v e t k e z e t i K u t a t ó Intézet
k ö z l e m é n y e i 114. B p . 1976. 122 old.
Jegyzőkönyv a Szövetkezeti Tudományos
T a n á c s 1976. j ú n i u s 1 - é n tartott ü l é s é r ő l .
Takács Béla: A sárospataki n y o m d a történe-
te. M a g y a r H e l i k o n , 1978. 208 old.
A nagymúltú sárospataki n y o m d a történe-
tét d o l g o z z a fel ez a k ö n y v . A l e g é r d e k e s e b b
k i a d v á n y a i r ó l i l l u s z t r á c i ó t is k ö z ö l .
Tamasi Mihály: A forradalmi m o z g a l o m ma-
kói h a r c o s a i . A M a k ó i M ú z e u m F ü z e t e i 21.
Makó, 1977. 20 old.
A k i a d v á n y a m a k ó i h a l a d ó m o z g a l m a k 23
n e v e s s z e m é l y i s é g é n e k rövid é l e t r a j z á t tar-
talmazza.
A 1G—29 é v e s f i a t a l o k h e l y z e t é n e k f ő b b jel-
l e m z ő i . Statisztikai Kiadó, 1978. 100 o l d .
Á jelzett k o r h a t á r közti f i a t a l o k állását,
c s a l á d i állapotát, l a k á s k ö r ü l m é n y e i t , j ö v e d e l -
mét bemutató kiadvány.
T a n u l m á n y o k S z é c s é n y m ú l t j á b ó l I. K i a d j a a
S z é c s é n y i N a g y k ö z s é g i Tanács, a S z é c s é n y i
S z a k m a k ö z i B i z o t t s á g é s a H e l y t ö r t é n e t i Mú-
z e u m . S z é c s é n y . 1978. 96 old.
A t a r t a l o m : R. V á r k o n y i Á g n e s : R e n d h a -
g y ó o r s z á g g y ű l é s Szécsény'ber.. P j l m á n y B é -
l a : S z é c s é n y úrbéri v i s z o n y a i 1698—1848, H o r -
v á t h I s t v á n : A i o r r a d a l m a k kora S z é c s é n y -
b e n 1918—1919. A k ö t e t e t P r a z n o v s z k y M i h á l y
szerkesztette.
T o l n a i K ö n y v t á r o s IX. é v f . 2. sz. A M e g y e i
K ö n y v t á r k i a d v á n y a , S z e k s z á r d , 1978. 57 old.
Honismereti vonatkozású cikkek: Bordás
I.: Közművelődési integráció Pakson — Ur-
b a n L.: T a m á s i — 1978. a u g . 13. — D,r. K i s a s z -
s z o n d y É . : E m l é k e z é s C s a p ó D á n i e l r e — Dr.
K i s a s s z o n d y £.—Miszlai s . : Ú t m u t a t ó a h e l y -
történetíráshoz.
Varga Jenő: A n a g y válság. Kossuth K ö n y v -
k i a d ó , 1978. 650 old.
Ez a kötet a s z e r z ő 1S24 és 1943 k ö z ö t t s z ü -
letett cikkeiből é s tanulmányaiból közöl v á -
logatást.
V a r s á n y . A k a d é m i a i K i a d ó , 1978. 412 old. é s
16 k é p .
Tanulmányok egy Észak-Magyarország-i
falu társadalom-néprajzához. Részleteiben:
P á l m á n y B.: A falu története a j o b b á g y f e l -
s z a b a d í t á s i g — S á r k á n y M . : A g a z d a s á g át-
a l a k u l á s a — Z s i g m o n d G . : Áz 1960,'70-es é v e k
fordulójának családtípusa — Kovács E.: A
családi háztartásszervezés átalakulása —
G e r g e l y K . : V á l t o z á s o k V. n é p v i s e l e t é b e n —
S z a b ó P . : Az i d ő g a z d á l k o d á s á t a l a k u l á s a —
Jávor K.: Kontinuitás é s változás a társadal-
m i é s a tudati v i s z o n y o k b a n — M a n g a J . : A
h i t v i l á g é s a hitélet v á l t o z á s a .
V é g h Oszkár: Osztályharc Magyarországon.
I f j ú s á g i L a p k i a d ó , 1978. 154 old.
A magyarországi forradalmi mozgalom né-
h á n y kiemelkedő harcosa életútjának m e g -
rajzolásával, valamint a munkásmozgalom
nehéz időszakainak történeti ismertetésével
kíséri végig a m u n k á s h a t a l e m győzelméért
v í v o t t harc é v s z á z a d a i t .
Z ' V d m c z e s z á r n y a . E u r ó p a Kiadó, 1978. 288 old.
Karosszántkirályi cigány népmesék.
(Szilágyi Imre grafikája)
 HONISMERET
HONISMERETI TÁJÉKOZTATÓ FOLYOIRAT t

1978. VI. évfolyam, 1. szám

TARTALOM

A honismereti évfordulónaptár elé (Juhász Róbert) 3

A Honismereti Albizottság munkacsoportjainak 1978. évi
munkaterve 4
KRÓNIKA
A XI. Országos Honismereti Diáktábor (Gönczy Zsuzsanna) fi
A nyíregyházi III. Honismereti Nyári Egyetem (Tömöry Márta) 8
Az 1977. évi Nógrád megyei Ifjúsági Honismereti Tábor
(Kósy Zoltán) 9
A II. Szabolcs-Szatmár megyei Ifjúsági Honismereti Tábor
(Dr. Gyarmathy Zsigmond) 11
Honismereti k e r é k p á r t ú r a Gömörben (Molnár László) 12
Tájkonferencia a Taktaköz néprajzáról (Viga Gyula) 14
Emlékünnep Isaszegen (K. Z.) 14
Honismereti m u n k a a gyöngyösi főiskolán (Dr. Misóczki Lajos) 1
Honismereti ismeretterjesztés „fali folyóirattal" (Fodor István) Ki
Bolyongás a szarvasi arborétumban (Réthy Zsigmond) 17
ÉVFORDULÓINK
Erkölcsi nagysága — példakép (Raj Tamás) 19
Egy életen át igaz magyar és vitéz katona (Dr. Zachar József) 21
Négyszáz éves a pápai nyomdászat (Somfai Balázs) 23
TUDOMÁNYTÖRTÉNET ÉS HONISMERET
Simándi István tevékenysége a Sárospataki Kollégiumban
(Horváth Lajosné) 28
A kahlenbergi varázsló (Vörösmarty Géza) 29
Segner János András emlékére (Vörösmarty Géza) 31
HONISMERETI OLVASÓKÖNYV
Antti Jalava, a finn-magyar kapcsolatok megalapozója (Lakó
György) 33
Dózsa Györgyről, rokonaitól (Földes László) 3(i
Balásházy János munkássága (Karaes Zsigmond) 38
DALOLÓ T Á J A K — DALOLÓ NÉP
Csöngei regülés (Olsrai Imre—Molnár Dezső) 42
SZABAD FÓRUM
Vasi visszhang (Laky Rezső) 47
Hamva vagy H a n v a ? (Karacs Zsigmond) 48
KÖNYVESPOLC
Budapest főváros levéltára kiadványai és helytörténetkutatás
(Künstler Ferenc) 49
Két kard, oroszlán (Ism.: Vörösmarty Géza) 51
IIa Bálint: Gömör megye története 1773-ig (Ism.: Szombathy
Viktor) 52
Két ú j könyv a szövetkezeti mozgalom történetérői
(Ism.: Urbán László) 53

j k ill j
^ » . T í
- 4 ' 1: i
a • - )

r j i r »
 Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere (Ism.) Dr. Szabó
Ferenc) 55
Dr. Kós Károly: T á j a k f a l v a k hagyományok (Ism.: Dr. Bárth
János) 57
Népismereti dolgozatok (Ism.: Kovács Ágnes) 58
Balogh Lajos—Király L a j o s : Az állathangutánzó igék, hívogatók
és terelők somogyi nyelvatlasza (Ism.: Ördög Ferenc) 60
Cs. Gergely Gizella—Haár Sándor: Udvarhelyi varrottasok (Ism.: U. Kerék-
gyártó Adrién) 60
Vasi Honismereti Közlemények (Ism.: Szabó József) 61
PÁLYÁZAT! PÁLYÁZAT! PÁLYÁZÁT!
Tárgygyűjtési akció a Szabadtéri Néprajzi Múzeum berendezéséhez
(Dr. Kurucz Albert) 62
Szilágyi Imre grafikái 5, 18, 32, 64

A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG TAGJAI

FRANK TIBOR SÁNDOR LÁSZLÓ

GERELYES EDE SZABÓ BÉLA
HALÁSZ PÉTER (szerkesztő) SZABÓ FERENC
HAVAS GÁBORNÉ SZÉKELY GYÖRGY (főszerkesztő)
KAMARÁS REZSŐ (elnök) TIMAFFY LÁSZLÓ
MORVAY PÉTER TÖLTÉSI IMRE (felelős szerkesztő)
OLSVAI IMRE

MUNKATÁRSAINK

Bárth János dr. múzeumigazgató, Kalocsa — Fodor István könyvtáros, Jászberény

— Földes László dr., az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának munkatársa, Bp. —
Gönczy Zsuzsanna, a KISZ KB munkatársa, Bp. — Gyarmathy Zíigmond dr. megyei
levéltárigazgató, Nyíregyháza — Horváth Lajosné művelődési központ igaz-
gató, Sátoraljaújhely — Juhász Róbert, a HNF országos titkárságának osztály-
vezetője, Bp. — Karács Zsigmond műszaki ügyintéző, Bp. — Kósy Zoltán, a HNF
megyei bizottságának politikai munkatársa, Salgótarján — Kovács Ágnes dr.. az MTA
Néprajzi Kutató Csoportjának tud. munkatársa, Bp. — iKovássy Zoltán dr. ügyvéd,
Bp. — Kurucz Albert, a Szalbadtári Néprajzi Múzeum igazgatója, Szentendre —
Künstler Ferenc levéltári előadó, Bp. — Lakó György dr. egyetemi tanár, Bp. —
Laky Rezső megyei honismereti szakfelügyelő, Szombathely — Misóczki Lajos dr. fő-
iskolai adjunktus, Gyöngyös — Molnár Dezső ny. zeneiskolai igazgató, Celldömölk —
Molnár László főiskolai hallgató, Pozsony — Olsvai Imre, az MTA Zenetudományi
Intézetének tud. munkatársa. Bp. — ördög Ferenc vezető szakfelügyelő, Nagykanizsa
— Raj Tamás, az Akadémiai Kiadó felelős szerkesztője, Bp. — Réthi Zsigmond t e r -
mészettudományos muzeológus. Békéscsaba — Somfai Balázs, a Veszprém megyei Le-
véltár csoportvezetője, Veszprém — Szabó Ferenc dr. levéltárilgazgató, Gyula —
Szabó József ny. iskolaigazgató, Bük — Szomlbathy Viktor író, Bp. — Tömöry Már-
ta dr., az MTA Történettudományi Intézetének ny. munkatársa, Bp. — U. Kerék-
gyártó Adrién ny. muzeológus, Bp. — Urbán László dr., tud. s. munkatárs, Bp. —
Viga Gyula muzeológus, Miskolc — Vörösmarty Géza publicista, Pozsony. — Zachar
József dr., a Hadtörténeti Intézet t u d . főmunkatársa. Bp.

ISSN 0324—7627
Szerkesztőség: 1360 Budapest, Belgrád r a k p a r t 24. Telefon: 182-855
Kiadja a Hazafias Népfront. A kiadásért felel:
Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője
Készült 8000 példányban, 4 (B/5) ív terjedelemben
78-7072 Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat, Kaposvár
A n y o m d á é r t felel: Farkas Béla igazgató
 A honismereti évfordulónaptár elé

Van Ady Endrének egy 1914. március 15-ével datált verse, Ünnep a dombon a
címe. Egy adott történelmi kor ünnep-hamisításainak és ünnep-hazudóinak elutasí-
tása ez a prófétáló haragú költemény. Ilyenek olvashatók benne: „Ünnepetek nem kell.
Nem kell semmi emlék. Mi mindent másképpen, Kurucabban tertnénk." De nemcsak
tagadás, h a n e m állítás, programadás is ez a költői hitvallás: „Mink megöregedni, Hogy-
ha k a r u n k ráért, Emlék-ünnepeknek Nem f o g u n k okáért. Vagy törünk, csinálunk,
Vagy nem lesz itt semmi, De nem fogunk titkon, Vénein ünnepeim."
Nem érzem kegyeletsértésnek, hogy az 1978-as honismereti évfordulónaptárt bön-
gészgetve ez az Ady vers jutott eszembe és még idézek is belőle. Nincs benne bántás,
mert sem az évfordulónaptár összeállítója, sem a naptár rostálói nem szándékoznak
— megint csak Ady szavaival élve — belefullasztani a Hont az emlékezésbe.
Amit n e m a k a r u n k : egy emlékezés-lavinát elindítani — ez világos. Akkor hát mi
a célja ennek a honismereti évfordulónaptárnak, amit legszívesebben csak kísérletnek
nevezek. Az, hogy a hagyományápolást, a haladó hagyományok ápolását részben gaz-
dagítsa, részben folyamatossá tegye. Ha lehet, mentesítse az uniformizáltság veszélyei-
től is. Legyen táplálója az egészséges „helyismeretnek", amiből az átfogóbb honismeret
is táplálkozik. Ehhez pedig a csúcsok közötti völgyeket, lankákat is be kell járni.
Egy nemzet történelmének, gazdasági és szellemi k u l t ú r á j á n a k nemcsak óriásai,
de nagyjai is vannak, sőt olyanok is, akik nem tettek szert még országos hírnévre sem.
ám szűkebb p á t r i á j u k felemelkedéséért, egy s z a k m a fejlődéséért az átlagosnál eredmé-
nyesebben munkálkodtak, s egy-egy kisebb közösség emlékezetére méltóak. Hasonló a
helyzet az eseményekkel is: egyesek megrengették a világot, mások az ország életét
befolyásolták évtizedekre, netán századokra, megint mások csak helyi jelentőségűek.
A „csak"-ot ebben az esetben is idézőjelben értem, mint azt a másikat, amely a r r a fi-
gyelmeztet, hogy ,,a múlt csak példa legyen most".
A példa nem kis dolog, gyakran a „kis" példák könnyebben találnak utat az egyén-
hez, mint a nagyok, amelyek törvényszerűen emlékművé növekednek. Az évforduló-
naptár tartalmazza azokat az eseményeket, azoknak a történelmi személyiségeknek szü-
letési vagy halálozási évfordulóját, amelyekről és akikről az egész nép méltán — és
reméljük mértéktartóan is egyre méltóbban — megemlékezik. De felsorol olyan esemé-
nyeket, személyeket is, akik —- föltehetően — ugyancsak nem méltatlanok arra, hogy
valakiknek életükkel és cselekedeteikkel példát adjanak. Azt írom, hogy „föltehetően",
mert őszintén bevallom: sokukról semmit sem tudok, noha talán jó lenne, ha tudnék.
Még valószínűbbnek tartom viszont, hogy azon a helyen, ahol ezek az „ismeretlenek"
születtek vagy nyugszanak, ott jó lenne, ha az emberek többet tudnának róluk. Nem-
csak azért, hogy kevesebb legyen az elhanyagolt, gondozatlan emlékhely, sír, szobor,
emléktábla — ez se utolsó dolog —, de ne vesszenek el a jó példák.
Szeretném remélni, hogy sok honismereti szakkörnek ad kutatási programot, ha
átböngészi ezt az évfordulónaptárt. Pedig az összeállító és a „rostálok" még azt is köz-
lik, hogy szó sincs teljességről. Biztosan így igaz, még akkor is, ha számomra túl gaz-
dagnak t ű n i k a lista. Ez lehet hátrány, de előny is, ha arra serkent, hogy minden tele-
pülés, üzem, iskola, egyéb intézmény vegye számba a maga történetének emlékezésre
méltó eseményeit, példát adó szülötteit vagy halottait, s főként a mához is szóló ta-
nulságokat.
Az ö r ö m ü n k r e és a nemzet javára sokasodó szocialista brigádok néha ugyanúgy
névkeresésá gondokkal küzdenek, mint egy család, amely egy újszülött érkezését v á r j a .
Egy szocialista brigád természetesen nem a választott névtől lesz szocialista. De egy
jól választott név, a név sugalmazta példa segíthet a jó célok elérésében. A „divat" —

3
egy-egy jelesebb jubileum alkalmával — ugyanúgy hat, mint ahogy vannak divatos
keresztnevek. A Rákóczi jubileum alkalmával több brigád vette fel a nagy fejedelem
nevét, a múlt évben pedig a költőfejedelem Ady-ét. De e l j u t n a k - e a lényeghez?
A véletlen úgy hozta, hogy mindkét név kapcsán tanúja voltam egy-egy brigád
egészséges „vívódásának", a m i t fiatal brigádtagok olyan „tiszteletlen" kérdésed indí-
tották el, hogy „Mi van? fejedelmek leszünk vagy szabadságharcot indítunk?", a má-
sik helyen meg, hogy „Príma! Ezentúl nem reszelek hanem költök!" Nem részletezem.
Az egyik brigád eljutott odáig, hogy Rákócziból azt tekinti a brigád elsősorban példá-
nak, hogy egyéni érdekeit alárendelte a közérdeknek. A másik helyen pedig épp a
tréfálkozó állított be egy brigádértekezletre, hóna alatt egy Ady-kötettel, s felolvasta
a verset: „Küldöm a frigyládát". S ezen az alapon kötöttek frigyet a névvel. De m i n -
denütt e l j u t n a k - e legalább idáig? Vagy v a n - e egyszerre bátorság és szerénység egy
„kisebb" név felvételéhez, amelyik viszont közvetlenebbül tükrözi a településhez, az
üzemhez, a szakmához való kötődést?
Es a nagy eseményekből, a nagy évfordulókból kibányásszák-e mindenütt azt, ami
helyileg sokkal érthetőbbé teszi, hogy ott mit jelentett az, amire egy egész ország em-
lékezik ?
Az idézett vers, ami erről a naptárról eszembe jutott, így fejeződik be: „ ö r e g e k
Domb alján, Fiatalok Dombon, öregek emléken S fiatalok gondon." Az „öreg emlé-
keket" lehet és kell is fiatalosan kezelni. Ez gondot, gondolkodást, gondoskodást, t e h á t
cselekvést, tetteket igényel. Ha a sok esemény és név közül mindenütt a leginkább test-
re szabottat választják ki a legkülönbözőbb közösségek, ha nem egyszerűen emlékez-
nek és ünnepelnek, hanem a példát keresik és találják meg, akkor nem értelmetlen az
a munka, ami ebben az évfordulónaptárban nyugszik. Mert akkor egyre többen j u t n a k
el annak a megértéséhez is, hogy — vagy csinálunk vagy nem lesz itt semmi. S ha
minél többen c s i n á l j u k tesszük a dolgunkat, s minél jobban, annál h a m a r a b b és bizto-
sabban jutunk fel a Dombra — együtt: fiatalok, s fiatalnak maradni képes öregek. Nem
az ünnepek, hanem a hétköznapok helytállásában segítő példáktól is erősítve.
Juhász Róbert

A Honismereti Albizottság munkacsoportjainak

1978. évi munkaterve 1

Néprajzi, anyanyelvi munkacsoport

1. Az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat és az ehhez kapcsolódó
Országos Diáknapok Gyűjtőpályázata, továbbá a Dunamenti Folklór Fesztivál k e r e t é -
ben meghirdetett Folklór a mai életben című pályázat támogatása, népszerűsitése. — 2.
A földrajzi n e v e k és a népi növénynevek, a paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és
szókincse gyűjtésének további segítése. — 3. Az orosházi önéletrajzíró kezdeményezés
országos terjesztése. — 4. Az anyanyelv ápolását szolgáló Kazinczy-versenyek és egyéb
megmozdulások segítsége a TIT Anyanyelvi Választmányával. — 5. A nemzetiségi a n y a -
nyelv és hagyományápolás folyamatos támogatása. — 6. A táncházak, népdalkörök és
díszítőművészeti körök, irodalmi színpadok m u n k á j á n a k segítése. — 7. A Szentendrei
Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgygyűjtő akcióinak támogatása.
Hely- és üzemtörténeti munkacsoport
1. A Kiadói Főigazgatóság felkérésére a hely- és üzemtörténeti kiadványok véle-
ményezése. — 2. A krónikaírás, a helytörténeti adatfelvétel, fényképezés és gyűjtőte-
vékenység segítése. — 3. A hely- és üzemtörténeti tanácskozások előkészítése, t a r t a l m i -
módszertani segítése. — 4. A helytörténeti oktatás általános iskolai bevezetésének
módszertani, szakmai segítése. — 5. Az országos periodikák központi feldolgozása t e r v e -
zetének kidolgozása a Szabó Ervin Könyvtár javaslata alapján. — 6. Az 5/1977. (TK.
22.) PM számú utasítás helytörténeti kiadásra gyakorolt hatásának megvizsgálása és
véleményezése.
1
A m u n k a t e r v e t a H a z a f i a s N é p f r o n t H o n i s m e r e t i A l b i z o t t s á g a az 1978. j a n u á r 17-i ü l é s é n elfo-
gadta; tájékoztatásul közöljük. (Szerk.)

4
Évfordulós munkacsoport
1. Az 1978. évi honismereti évfordulónaptár összeállítása. — 2. ö t é v e s évforduló-
n a p t á r előkészítése. — 3. Javaslat kidolgozása a Hazafias Népfront tevékenységi köré-
be tartozó események, évfordulók megünneplésére.
Országjáró, táj- és műemlékvédelmi munkacsoport
1. A Tájak, korok, múzeumok országos honismereti akció segítése, fejlődésének ér-
tékelése, az érintett települések népfrontbizottsógainak tájékoztatása; a kapcsolódó
művelődési közösségek (múzeum- és várbarát körök, műemléki albizottságok, képeslap-
gyűjtők stb.) szervezeti, mozgalmi életének fejlesztése. — 2 .A „Műemlékek" és a „Népi
műemlék — együttesek" című vándorkiállítás további népszerűsítése, valamint a
„Présházak, pincék" ú j vándorkiállítás budapesti bemutatásának előkészítése. — 3.
Üzemi műemléki kiállítások, előadások, dia- és filmvetítések rendezése. — 4. A sop-
roni műemléki filmszemle előkészítésében való közreműködés. — 5. Az októberi m ú -
zeumi, műemléki hónap előkészítése. — 6. A műemléki nyári egyetem programjának
véleményezése, megrendezésének segítése. — 7. A műemléki albizottságok 1977. évi
értekezlete, valamint az 1976. és 1977. évi műemléki nyári egyetemek előadásait t a r -
talmazó kiadvány feldolgozása, népszerűsítése.
Képzési, szakköri munkacsoport
1. Az általános iskolák 7., 8. osztályában bevezetendő helytörténeti tanítás előké-
szítésének segítése, a tanárképző és egyéb főiskolák honismereti szakkollégiumai hely-
zetének megvizsgálása, valamint tantervük megvitatása. — 2. A Népművelési Inté-
zettel együttműködve az alapfokú honismereti képzés tantervének kidolgozása. — 3.
Az Országos Közművelődési Tanács által adott alapból támogatott honismereti szak-
kollégiumi kísérlet figyelemmel kísérése és részvétel a tapasztalatok értékelésében. —
4. A VI. Országos Honismereti Akadémia és a megyei (tájegységi) továbbképző tanfo-
lyamok tervének kidolgozása és közreműködés a KISZ országos és megyei honismereti
tábora előkészítésében, valamint a honismereti jellegű TIT nyári egyetemek program-
jának kialakításában. — 5. A Népművelési Intézet által kiadott Honismereti Ütmutató
füzetek áttekintése és javaslat kidolgozása újbóli megjelentetésükre, átdolgozásukra
vagy ú j jegyzet kiadására.

5
 KRÓNIKA

A XI. Országos Honismereti Diáktábor

A honismereti mozgalom indulásakor arra vállalkozott, hogy a szocialista haza
megszerettetésének alkotóműhelye legyen. Ennek az alkotóműhelynek tevékeny mun-
kásai mindazok a diákok, akik — a honismereti munka iránt elkötelezett, lelkes peda-
gógusok irányításával — honismereti szakkörökben, alapszervezetekben, egyéni vagy
csoportos gyűjtőmunkával a valóság kutatására, az őket körülvevő társadalom meg-
ismerésére vállalkoznak. A diák honismereti munka tehát nem valami sajátos, a hon-
ismereti mozgalom általános célkitűzéseitől eltérő tevékenység. Tartalmában és cél-
kitűzéseiben azonos a honismereti mozgalom egészével. A diák szó az életkort, a 14—
18 éves korosztályt jelöli, egyben azokra a szervezeti keretekre (iskola, kollégium) és
tevékenységi formákra (szakkör, tábor stb.) is utal, amelyek meghatározzák a diákok
honismereti m u n k á j á t .
A diákok körében végzett honismereti munka olyan rugalmas keretet ad a peda-
gógusoknak és az ifjúsági vezetőknek, amelynek szocialista tartalommal való meg-
töltése jól szolgálja a szocialista haza megismertetését és megszerettetését. A hon-
ismereti m u n k a nemcsak kerete, eszköze is a cselekvő hazafiságra nevelésnek, a szo-
cialista ember formálásának. Olyan, eddig talán nem eléggé kiaknázott nevelési lehe-
tőségek rejlenek ebben a munkában, mint pl. az internacionalizmusra nevelés, a
munkára, a dolgozó ember megbecsülésére, a szakma- és hivatásszeretetre, a közös-
ségi életre nevelés, az önképzés igényének felkeltése minden honismereti m u n k á b a
bekapcsolódó diákban.
A honismereti munka a szakmunkástanuló és középiskolás diák számára a való-
ság megismerését jelenti. A hon ismerete számukra több, m i n t a történelmi múlt
ismerete. A születőben levő ú j a t a k a r j á k tetten érni úgy, hogy közben a jelenbe ve-
zető utat is jobban megismerjék. Ezt a valóságkutató igényt, a ma diákjainak termé-
szetes érdeklődését példázza az a néhány — önkényesen kiragadott, de jellemző —
dolgozatcím is, amelyet az 1977. évi Országos Diáknapok Honismereti pályázataiból
emeltünk ki: Szülőföldem fejlődése 1945-től, Iskolám KISZ-szervezetének története,
A Hevesi Ákos Kollégium története, A komlói szénbányászat fejlődése és népgazda-
sági jelentősége, A mecseki bányászok társadalmi és szociális helyzete, Hatvan város
felszabadítása, A kemenesmagasi Mg Tsz története stb.
Ugyanezt a jelenünkből kiinduló valóságmegismerő szükségletet elégíti ki a KISZ
Központi Bizottsága akkor, amikor 1967 óta minden évben megrendezi az országos
honismereti diáktáborokat. Táboraink p r o g r a m j á n a k megtervezésénél ezt az igényt
kapcsoljuk egybe az országos honismereti táborok elé állított legfontosabb köve-
telménnyel: a szocialista Magyarország megismertetésével és megszerettetésével.
1977. nyarán — i m m á r másodszor — Nógrád megye, ezúttal Salgótarján terem-
tette meg azokat a körülményeket, amelyek között eredményesen végezte m u n k á j á t
a XI. Országos Honismereti Diáktábor. A város gazdag munkásmozgalmi m ú l t j á n a k és
jövőbe mutató jelenének megismertetésével arról a folyamatról szándékoztunk képet
adni, hogyan lett a Karancs-hegység alatti faluból bánya- és ipartelep, m a j d város és
megyeszékhely, egy ú j típusú szocialista város a szén ipartteremtő, embert formáló
erejének hatására. Folyamatában igyekeztünk bemutatni a Nógrád megyei munkások
életmódjának alakulását és jelenlegi helyzetét. Ezért a szakcsoportok kialakításánál
arra törekedtünk, hogy a különböző témák egymást kiegészítsék. Ez a magyarázata
annak is, hogy ellentétben a korábbi táborok programjával, a salgótarjáni táborban
nem voltak elkülönített néprajzi és helytörténeti jellegű szakcsoportok. Szervesen
beépültek azonban a csoport tartalmi m u n k á j á b a (szokások, hiedelem, viselet, lakás
és berendezése) és kutatási módszereibe (kérdőív, interjú stb.) a néprajzi elemek.

6
A tábor lakói 9 szakcsoportban végezték m u n k á j u k a t . Maguk jelölték meg — legalább
egy hónappal a tábor megnyitása előtt — melyik szakcsoport m u n k á j á b a n k í v á n n a k
dolgozni.
Az 1. szakcsoport a kapitalista korszak proletár-életmódjának kutatásán belül a
gazdasági világválság idején Belgiumba és Franciaországba került bányászok élmény-
anyagát dolgozta fel és számos kapcsolódó tárgyi dokumentumot gyűjtött össze. Egy
kis csoport a kétlakiság problémáit vizsgálta Kazáron. A bányával kapcsolatos hiedel-
mek és babonák gyűjtői nyomába szegődtek Bergmannak — vagy Bergmanyingnak
—, a félelemmel és tisztelettel övezett b á n y a r é m n e k is.
A 2. szakcsoport az életmódkutatásnak a bányamunkásság társadalmi és kultu-
rális életével kapcsolatos területeit vizsgálta és csokorba szedték az életmódnak meg-
felelő szokásokat is.
A munkáslakásokat, kolóniákat és azok berendezéseit mérte fel a 3. szakcsoport.
Kiemelt kutatási területük Salgóbánya és környéke volt. A kolóniák léti'ejöttétől egé-
szen napjainkig, Salgótarján ú j városképének kialakulásáig követték nyomon a fej-
lődést.
A 4. szakcsoport munkásmozgalom-történeti kutatásokat folytatott. Megismer-
kedtek a K M P baglyasaljai alapszervezetének 1925—1928 közötti működésével, a párt
Nógrád megyei vezetői 1932-es letartóztatásának körülményeivel, az 1944. novemberi
karancslejtősi ellenállási mozgalom történetével. A veteránokkal, illegális kommu-
nistákkal folytatott beszélgetések, valamint az összegyűjtött, mindeddig féltve őrzött
tárgyi dokumentumok (illegálisan terjesztett, Csehszlovákián át a Szovjetunióból Ma-
gyarországra átjuttatott röpiratok, a dupla fenekű fiók. amiben ezeket rejtegették, a
régi tagsági könyvek, oklevelek) és az ezekhez fűződő emlékek olyan gazdag érzelmi
és eszmei élményanyagot n y ú j t o t t a k a szakcsoportok tagjainak, amely nemcsak a tá-
bor idejére adott lendületet munkájukhoz.
Hasonló élményekkel találkoztak az 5. szakcsoportban dolgozók is, akik a Vasas
Szakszervezet történetét kutatták a Salgótarjáni Acélárugyárban és a vasipari koló-
nián.
A 6. szakcsoport szakmatörténeti kutatásokat végzett. A Salgótarjáni Öblösüveg-
gyárban és Síküveggyárban kezdték m u n k á j u k a t , s az üveggyári munkások otthoná-
ban folytatták a beszélgetést. Szabad i d e j ü k b e n az üveggyári KISZ-esek klubjában
ismerkedtek a fiatalok életével. A szakmáról, a mesterség szeretetéről, az üveggyári
munka szépségéről összegyűjtött vallomások, az üvegfúvók táncában rejlő ritmus
életreszólóan gazdagították a csoport tagjait.
A Nógrád megyei ifjúsági mozgalom 1945—1957 közötti történetét kutató 7. szak-
csoportba elsősorban azok a honismereti szakköri tagok jelentkeztek, akik maguk is
KISZ-vezetők. Elmélyült és gondos m u n k á t végeztek.

7
 Meggyőző bizonyítékot szolgáltatott a S. szakcsoport tevékenysége arra, hogy a h o n -
ismereti m u n k a a közéletiségre felkészítésnek is jó iskolája. Ök azt vizsgálták, milyen
hatással volt a szocialista ipartelepítés a nők társadalmi helyzetének változására. A női
életutak rögzítése közben választ kerestek az egyenjogúság kérdésére is. A gyűjtő-
m u n k a során felfedezett, megoldásra váró problémák továbbgondolkodásra késztették
őket, az ezt követő viták pedig megérlelték b e n n ü k a megoldásban való közreműködés
igényét is.
A 9. szakcsoport komplex módon egyesítette a kutatás eddigi területeit. A csoport
egy háromnemzedékes munkáscsalád életének változását dolgozta fel.
A XI. Országos Honismereti Diáktábor eredményesen végezte m u n k á j á t . A tábor-
ban 36 dolgozat készült. Ezekből hatot a szakmai vezetők kiemelkedőnek találtak,
további tizet elismerésre méltónak tartottak. A szakmai vezetőség által nem j u t a l m a -
zott pályamunkák készítői még a táborban további segítséget kaptak otthoni m u n k á -
jukhoz. A táborban készített dolgozatokkal a táborozók részt vettek a Nógrád megyei
Munkásmozgalmi Múzeum által meghirdetett pályázaton.
Gönczy Zsuzsanna

A nyíregyházi III. Honismereti Nyári Egyetem

1977. augusztus 4-én i m m á r harmadszor nyitotta meg kapuit Nyíregyházán a
Honismereti Nyári Egyetem. A rendező szervek, intézmények — a megyei tanács
művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a TIT megyei szer-
vezete, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola — a legarravalóbb embereiket a d t á k
a Nyári Egyetem intézőbizottságába. 13 előadásból merítettük az ismeretanyagot. Ezek
sora kiegészült 2 nyíregyházi nagyüzem meglátogatásával, további 4 egésznapos ki-
rándulással.
Az 1977-es Ady-év kapcsán három előadás foglalkozott Adyval. További két elő-
adás a századforduló művészeti és építészeti irányzatait ismertette. A hallgatóság
ezek után még nagyobb érdeklődéssel járta végig ú j r a Nyíregyháza utcáit, vizsgálta
a „kőbezárt" várostörténetet. Ott hajózhattunk végig a Tiszán, ahol annakidején
Széchenyi István „a munkát maga elkezdette". 20 évvel ezelőtt 40%-os volt itt a víz-
borítás, ma pedig 1%-os! A nagyrabecsülésnek, a tiszteletadásnak mennyivel mélyebb
érzésével álltunk ezután meg a nagy elődök, Széchenyi István, Vásárhelyi Pál e t é r -
ségben állított szobrai előtt, s olvastuk Széchenyi szobortalapzatán: „Két hatalom
versenge soká e róna bírásában: emberi szorgalom és a vizek ős e l e m e . . . " 1945 óta
óriási munkálatok folytak s folynak itt ma is.
Másik két, nagy élményt adó kirándulás a megye műemlék-helyeinek, múzeumai-
nak, építészeti kincseinek végiglátogatása volt. J á r t u n k a tiszalöki vízierőmű gátjain,
géptermeiben, megcsodáltuk az emberi agy és kéz vívmányait. J á r t u n k a vajai v á r -
múzeum termeiben, ahol hazánk történelmi eseményeiből, főleg a Rákóczi-szabadság-
harc vonatkozó emlékeiből a színhelyen nézhettük végig a tárgyakat, a képeket, az
írásos emlékeket. Ugyancsak megnéztük s valóban megcsodáltuk a vásárosnaményi
textil-, illetve vasipari gyűjteményt. Itt láttuk a megye legszebb és egyben leglátoga-
tottabb művelődési házát is. M a j d megnéztük a csarodai és a tákosi műemléktemplo-
mot, a népi festésű mennyezetkockákat, a szószékeket, a templomi kézimunkákat.
Láthattuk a Rákóczit és Esze Tamás kurucait figyelő tarpai templomtornyokat s meg-
pihenhettünk a tivadari Tisza-parti halásztanyán. Végül a nyírbátori gótikus refor-
mátus templom h a j ó j á b a n a zenei napok egyikén meghallgattuk Bach karácsonyi ora-
tóriumát, majd Vivaldi: A négy évszak című zenéjét a nemzetközi ifjúsági vonószene-
kar előadásában. A városnéző sétán két gyárat is meglátogathattunk, amelyek nemrég
épültek, illetve ú j részleggel bővültek. Az egviik a Papírgyár volt, amely 4 év alatt
háromszor lett kiváló vállalat, s a megye ipari termékeinek 10%-át termeli. A másik
a Taurus gumigyár nyíregyházi egysége. Az utolsó előadást a KSH megyei igazgató-
ságának vezetőjétől kaptuk. Szabolcs-Szatmár gazdasági fejlődése volt a téma s az
előadó igen szemléletesen ismertette a megye jelenlegi állapotát, eredményeit, problé-
máit, terveiket.
Ritka, különleges élményt jelentettek az Ady-vonatkozású ismertetések. Először
az a három előadás, amely egyrészt Ady és Móricz kapcsolatát, másrészt Ady indulá-
sát, illetve gondolati örökségét tárgyalta. Tisztelettel adózhattunk Nagykárolyban a

8
gimnázium épülete előtt Ady, Kaffka. Jászi emlékének. Ugyanezt tettük volna a nagy-
váradi Ady-múzeumban is — ha nyitva lett volna. Kárpótolt bennünket az a „kitérő",
amellyel eljutottunk Ermindszentre, megállhattumk Ady szülőháza előtt, s lehajtott
fejjel bemehettünk a kis szobákba. Még inkább értjük ezek után, micsoda „világcso-
d á j a " volt innen, az ,,Értől" indulni s b e f u t n i a „Nagy Óceánba"! Megindultan olvas-
tuk a szöveget, amelyet az Ady-szülők, a család akkor még élő tagjai 1920-ban véset-
tek márványlapra, s r a k a t t a k fel a kis ház falára, s amelyben a szülők s i r a t j á k „ki-
haló" családjuk csodálatos ágát, s melyben ígérik, kívánságának megfelelően haza-
hozatják, amint az idők megengedik. A kis faluban most nagy a „búcsújárás", a falu-
siak szomorú örömmel m o n d j á k — r á m u t a t v a a sáros útra, ami bevezet a faluba, s
most zúzott kövekkel hengerlik — ..Adynak köszönhetjük".
Több előadás varázsolta elénk a megye részletesebb történetét. Megérkezésünk
első perceiben megkaptuk a megye ú j a b b a n megjelent helytörténeti kiadványainak
szép kis gyűjteményét. 1
Ezeket elolvasva, fokozott érdeklődéssel hallgattuk a századforduló megyei törté-
netének eseményeit, a parasztság sorsáról mondottakat, a telepítés adta változásokról,
a kivándorlás problémájáról, általában a századforduló helyi eseményeiről, társa-
dalmi változásairól szóló részleteket.
Még egy pár szót a Nyári Egyetem résztvevőiről. Zömmel pedagógusok voltak,
mégpedig szinte kivétel nélkül a honismeret szerelmesei. Sokan panaszkodtak, hogy
nekik nincs semmi irodalmi, történeti értékű emlékük, s irigykedve m o n d t á k : milyen
jó a nyíregyháziaknak. Különösen akkor érezték ezt, amikor megnéztük az épülő
sóstói falumúzeumot és az ugyancsak ott megnyílt III. Országos Népművészeti és
Gyermekjáték Kiállítást. Esténként a kis csoportok egymást túlszárnyalva dalolták
vidékük népdalait, máskor a népi tánclépéseket tanulták egymástól. Ebben a tevé-
kenységben a két bolgár hallgató is lelkesen vett részt.
A fiatal hallgatók között akadtak n e m szakmabeliek is, akik jutalomként kapták
a részvétel lehetőségét munkahelyüktől. Nem hiszem, hogy érintetlenül hagyta őket a
sok előadás, a kirándulások, a lelkes beszámolók, a további elképzelések taglalása.
Az intézőbizottság ugyanis előzetesen megkereste a mezőgazdasági üzemeket, műve-
lődési házakat, s kérte: küldjék el a jól dolgozó munkatársaikat.
Néhány szóval meg kell még említenünk a Tanárképző Főiskolát, amely a helyet
adta. A főiskola szép, hatalmas épülettömbje — kollégiumával, „zsebszínházával",
könyvtárával, parkjával, erdőjével, a közeli sóstói fürdővel — ideálisan megfelelő
környezet egy ismeretekben, élményekben gazdag Honismereti Nyári Egyetem szá-
mára.
Tömöry Márta

Az 1977. évi Nógrád megyei Honismereti

Ifjúsági Tábor
A tábort 1977. augusztus 1—10-e között rendeztük meg, Nagybátony-Bányaváros-
ban, a 209. sz. Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A tábor vezetője
Szűcs László múzeumi népművelő, a résztvevők száma 30 fő volt. A táborba érkező
fiatalok három témakörben tevékenykedtek, úgymint életmódkutatás, művelődés-
történet és munkásmozgalom történet.
A tábor elősegítette az érdeklődő fiatalok elméleti és gyakorlati ismereteinek bő-
vítését. A szakmai vezetők tervszerű és céltudatos tevékenységének eredményeként
a résztvevők közelebb kerültek a múzeumokhoz, betekintést nyertek a múzeológia
különböző részterületeinek munkájába. Eredmény az is, hogy a begyűjtött tárgyak
és dokumentumok jelentős része felhasználható. A visszaemlékezések gyűjtése során
pedig több fiatal elhatározta az anyag dolgozattá formálását és a múzeumi pályázatra
történő benyújtását. (Gyűjtési eredmény: tárgy és d o k u m e n t u m 60 db, fénykép és

1
Így pl. a N y í r e g y h á z i K i s k ö n y v t á r II. sz. k ö t e t é t : T a n u l m á n y o k N y í r e g y h á z a ú j a b b kori tör-
t é n e t é b ő l c í m m e l , a m e l y a v á r o s f ö l d e s ú r i h a t a l o m alóli f e l s z a b a d u l á s á n a k 150. é v f o r d u l ó j á r a
k é s z ü l t c i k k e k e t t a r t a l m a z z a . A R á k ó c z i s z a b a d s á g h a r c v i t á s k é r d é s e i c í m m e l 1976. j a n u á r
29—30-án V a j á n — N y í r e g y h á z á n tartott t u d o m á n y o s ülésszak a n y a g á t . A Jósa A n d r á s M ú z e u m
kis k i a d v á n y á t : Száz é v e m e g y e s z é k h e l y N y í r e g y h á z a c í m m e l .

9
fotómásolat kb. 100 db.) Tény viszont az is, hogy a kutatási terület n e m minden m u n -
kacsoport számára volt egyformán szerencsés. Néhány csoport csupán fotómásolásra
kapott dokumentumokat, illetve csak az anyagok lelőhelyét tudták felderíteni, vagy
azonosítani.
A következő táborok szervezésének első lépése középtávú terv elkészítése kell
hogy legyen, szakmúzeológusok bevonásával. Ezzel elkerülhető n é h á n y részterület
sikerének esetlegessége, illetve várhatóan tovább növekszik a tábor honismereti és
múzeumi tevékenységének színvonala, hatékonysága. Mindezt elősegítheti még a tech-
nikai segédeszközök (fényképezőgép, riporter- vagy kazettás magnetofon, 8, illetve
16 mim-es filmfelvevő, írógép stb.) célszerűbb alkalmazása. Nem lényegtelen kérdés
a tábor időtartama sem. Az eddigi tapasztalatok a l a p j á n feltételezhető, hogy a gya-
korlati murikára fordítható napok számának ésszerű növelése kedvezően befolyásol-
h a t j a a hatékonyságot. A jelenlegi gyakorlat szerint a 10 napból átlagosan csak 5 nap
fordítható a kutatásra, míg egy 2—3 hetes (14—21 napos) tábor esetében legkeveseob
8—14 nap. Ebben az esetben a munkacsoportoknak nagyobb lehetőségük nyílik a
gyűjtött anyag szakszerű feldolgozására. Ugyanakkor a szakmai vezetők is jobban
megismerhetik a csoportok tagjait és a tábor résztvevőinek is nagyobb lehetőségük
nyílik ismeretanyaguk bővítésére és elmélyítésére.
A honismereti tábor az eszmei értékek szerzésében is sikeresnek mondható. A tá-
bor fiataljai olyan ismeretek birtokába jutottak, melyeket eddigi környezetükben nem
valószínű, hogy mindegyikük megkapott. Olyan munkásokkal, veteránokkal ismer-
kedhettek meg, akiik nem csupán a munkásévtizedek hagyományát a d t á k át, hanem a
felszabadulás előtti munkássors nehézségét, kilátástalanságát, az illegalitás emlékét,
a proletáriátus küzdelmes harcát és győzelmét s a j á t életükkel bizonyították. Megható
és egyben felemelő — talán egy életre szóló — élmény volt ezekkel a középkorú és
idős emberekkel a találkozás.
A fegyelmi helyzet a tábor egész időtartama alatt kifogástalan volt. A táborokra
jellemző kezdeti bizonytalanság h a m a r feloldódott. Előbb a kiscsoportok, később az
egész tábor összeszokott, zökkenőmentes táboréletet élő kollektívává kovácsolódott.
Az egész táborra jellemző 'volt a fiatalosság, lendületesség. A fiatalokkal szemben
megnyilvánult bizaloon eredménye, hogy a résztvevők egy alkalommal sem lépték át
az erköcsi n o r m á k határát.
A feladatok:
1. Meg kell valósítani a tábor helyszínének és témakörének szervesebb egységét.
(A jelenlegi tábor esetében ugyanis irreális cél volt bányászhagyamányokat és m u n -
kásmozgalomtörbénetet kutatni egy ú j bányászvárosban, ahol ráadásul m á r visszafej-
lesztették a bányászatot.)
2. Ismételten b e kell vonni az előző táborok legérdeklődőbb résztvevőit.
3. Az előkészítő foglalkozásokat nagyobb részvétellel kell lebonyolítani (jelenleg
ez 50%-os volt).
4. A tervezett létszámon kívül kb. 25%-kal több fiatalt kell bevonni az előkészí-
tésbe, de a lemorzsolódás miatt is túl kell tervezni a létszámot (40 f ő helyett 30 fő
vett részt).
5. A szabadidős foglalkozásokat is meg kell szervezni és sokkal jobban kell elő-
készíteni. Olyan lehetőségeket kell keresni, amelyek segítik a tábor célkitűzéseit.
6. Egyértelműen tisztázni kell a táborvezető és az úgynevezett szakmai kiscsoport-
vezetők feladatkörét, egymáshoz való viszonyukat (ez évben mindez n e m volt kifo-
gástalan).
7. El kell kerülni a szűkebb körű szakmai gyűjtőtábor értelmezését. Fiatalos, nép-
frontos, felszabadult hangvételű táborvezetést kell kialakítani.
Kósy Zoltán

10
 A II. Szabolcs-Szatmár megyei Ifjúsági Honismereti Tábor

1977. július 25-e és 31-e között rendez- igazolták, és ebben a II. tábor sem oko-
te meg a Szabolcs-Szatmár megyei Ta- zott csalódást, sőt megerősítette azt az
nács V. B. Művelődésügyi Osztálya, a elképzelést, hogy a tábori életnek l-egyen
megyei KISZ Bizottság, a HNF megyei előzménye, mégpedig az otthon, előre
Honismereti Bizottsága, a megyei és a elkészített pályamunka, mert ez is prog-
Vásárosnamény Nagyközségi-Járási Mű- ramot és feladatot ad a szakkörben
velődési Központ a II. megyei közép- azoknak, akik meghívást kaptak a tábor-
iskolás, szakmunkás és úttörő honisme- ba. Közel hetvenen jelentkeztek, de csak
reti tábort a vásárosnaményi Tisza-parti harminc középiskolás (ebből öt szak-
úttörőtáborban. munkás) kaphatott helyet. Az úttörőket
A tábor m u n k a j a b a n részt v e t t 23 k ö z é p - szakikörvezetőik jelölték ki a rendező
iskolás, 5 s z a k m u n k á s és 20 á l t a l á n o s isko-
lai t a n u l ó . A t á b o r v e z e t ő j e dr. S z a b ó Jst- szervek meghívása alapján. Életkori sa-
v á n n é , k ö z é p i s k o l a i tanár, a v á s á r o s n a m é - játosságuknak megfelelően két kiemelt
nyi h o n i s m e r e t i s z a k k ö r ö k s z a k t a n á c s a d ó j a szakkör, a barabási és a gyulaházi kül-
volt. A t á b o r v e z e t ő - h e l y e t t e s i , s e g y b e n a
K I S Z - n e v e l ő i f e l a d a t k ö r t Oszlár A l b e r t , a dött nagyobb létszámot, s a többieket
v á s á r o s n a m é n y i J á r á s i KISZ B i z o t t s á g p o l i - azok a szakkörvezetők hozták, akik a
tikai m u n k a t á r s a töltötte be. Az i s k o l a l o r - tanfolyamon maguk is részt vettek.
téneti s z a k c s o p o r t o t J o ó K á r o l y , a II. l i á -
k ó c z i F e r e n c G i m n á z i u m és S z a k k ö z é p i s k o - 26-án délelőtt Gyarmaty Zsigmond: A
la i g a z g a t ó h e l y e t t e s e irányította. A k ö n y v - honismereti szakkörök szerepe a közös-
tár h e l y i s m e r e t i s z a k c s o p o r t v e z e t ő j e Antal
Miklós, a V á s a r o s n a n i e n y i N a g y k ö z s é g i - J á - ségi és az öntevékenységre nevelésben,
rási K ö n y v t á r i g a z g a t ó j a volt. A n é p r a j z i m a j d Kalydy Zsuzsa, a KISZ KB politi-
s z a k c s o p o r t b a n dr. F a r k a s J ó z s e f , a m á t é - kai munkatársa: A honismereti szakkö-
szalkai Szatmár Múzeum igazgatója foglal-
kozott a résztvevőkkel. A Képes Krónika- rök szerepe az úttörő munkában címmel
k é s z í t ő s z a k c s o p o r t b a n Hajdú I s t v á n , a v á - tartottak előadást. Szabó Istvánné: A
s á r o s n a m é n y i II. Rákóczi F e r e n c G i m n á z i - vásárosnaményi szakkörök 1976-77. évi
u m é s S z a k k ö z é p i s k o l a tanára, f o t ó - s z a k k ö -
r é n e k v e z e t ő j e v o l t az i r á n y í t ó s'zakember. munkájáról számolt be.
Az ü z e m t ö r t é n e t i s z a k c s o p o r t v e z e t ő j e dr.
Gyarmathy Zsigmond, a Szabolcs-Szatmár Szerdán délután dr. Németh Péter, a
m e g y e i L e v é l t á r i g a z g a t ó j a volt. Az á l t a l á n o s Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumok
iskoiai h o n i s m e r e t i ö s s z e v o n t s z a k c s o p o r t b a n igazgatója és dr. Dankó Péter, a H a j d ú
S z a b ó I m r c n é t ö l , a g y u l a h á z i á l t a l á n o s iskola
nevelőjétől, országosan is i s m e r t kitűnő megyei Múzeumok igazgatója beszélge-
h o n i s m e r e t i s z a k k ö r v e z e t ő t ő l s a j á t í t o t t á k el tett a tábor és tanfolyam résztvevőivel
a s o k r é t ű t u d n i v a l ó k a t a g y e r e k e k . A tábor Múzeum, honismeret, a tárgy-gyűjtés
h á z i g a z d á i Vida J á n o s , a Művelődésügyi
Osztály f ő e l ő a d ó j a és Zsigö L á s z l ó n é , a Vá- feladatai témakörben, s dr. Papp Ágos-
sárosnaményi Nagyközségi Járási Művelődé- ton, megyei múzeumi közművelődési
si K ö z p o n t g a z d a s á g v e z e t ő j e v o l t a k . osztályvezető az 1976—77. évi megyei
A tábor m u n k a p r o g r a m j á t és a szak- honismereti pályázatok értékelését is-
csoportok munkatervét sikerült mara- mertette.
déktalanul megvalósítani, amihez az A csütörtök délután a könyvtári hely-
előző évi tábor tapasztalatai, valamint a ismereti munkáé volt, s Orosz Szilárd, a
szervezők gondos előkészítő m u n k á j a megyei könyvtár munkatársa Könyvtári
egyaránt hozzájárult. helyismereti munka és a honismereti
Á táborral e g y i d ő b e n és e g y h e l y e n , szinte szakkörök címmel tartott magasszintű és
csaknem azonos programmal rendezte meg
a Megyei Művelődési Központ a szakkörveze- hasznos gyakorlati bemutatóval egybe-
tők e g y h e t e s , b e n t l a k á s o s t a n f o l y a m á t . A kötött előadást.
t á b o r és a t a n f o l y a m s z e r v e z ő i a m e g y e i
honismereti szakfelügyelő javaslatára azért 27-én Tóth László, a Nyíregyháza Vá-
h o z t á k ö s s z e a két r e n d e z v é n y t , m e r t ú g y rosi Művelődési Központ igazgatója a
g o n d o l t á k , h o g y a t á b o r b a n f o l y ó e l e v e n és honismereti iskolai szakkörök művelő-
g y a k o r l a t i h o n i s m e r e t i m u n k a jó tapas/.ta-
i a t c s e r e - a l k a l o m lesz a m e g y é b e n m ű k ö d ő dési otthoni lehetőségeiről tájékoztatta
s z a k k ö r ö k v e z e t ő i számára, a k i k a n y i t á s o n a hallgatóit, m a j d Gyarmathy Zsigmond
m é g t i z e n k i l e n c e n v o l t a k , k á r h o g y a záró A honismereti mozgalom helyzete Sza-
megbeszélésre — más nyári elfoglaltságuk
m i a t t — m á r c s a k h e t e n m a r a d t a k . \ tábor bolcs-Szatmárban című előadásában,
résztvevői és a tanfolyam hallgatói együtt mint megyei honismereti szakfelügyelő
voltak a tábor munkaprogramja szerint meg- összegezte az 1976—77. évi munkát, és
rendezett előadásokon.
szabta meg az 1977—78. évi feladatokat.
A tábor megnyitására és a tábori
zászló felvonására 1977. július 25-én ke- Szombaton délelőtt vendége volt a tá-
rült sor. Megnyitót Szedlák Richárd, a bornak. Fábián Zoltán, az Írószövetség
megyei Művelődési Osztály csoportveze- titkára, aki az Olvasó Népért—Olvasó
tője mondott. Az előző évi tapasztalatok Iskoláért mozgalom és a honismereti

11
szakkörök együttműködése címmel tar-
tott igen érdekes és országos áttekintést
is nyújtó előadást, amelyhez kapcsoló-
dott Dékány Károly hollandiai könyvtá'
ros referátuma a hollandiai és a magyar
kulturális kapcsolatok helyzetéről, ezen
belül a külföldön élő magyarokat is ér-
deklő honismereti gyűjtésről.
A szakcsoportokban igen változatos
élet folyt. Az iskolatörténeti szakcsoport
a jándi általános iskola történetét dol-
gozta fel ,a felszabadulástól az államosí-
tásig, s eközben gyűjtőmunkát végzett
az iskola irattárában, de elbeszélgettek a
működő pedagógusokkal, s az akkori is-
kolásokkal. A gyűjtött anyagból együt-
tesen állították össze a pályamunkát. A
könyvtár-helyismereti szakcsoport meg-
ismerkedett a Vásárosnaményi Nagy-
községi-Járási Könyvtár kitűnő helyis-
mereti tevékenységével, s a műhelytit-
kok elsajátítása után a vásárosnaményi
járásra vonatkozó helyismereti-helytör-
téneti dokumentumokat kutattak ú j s á -
gokban és folyóiratokban, végül kollektí-
ven összeállították az 1976—77. évi hely-
ismereti bibliográfiát. A néprajzi szak-
csoport műhelygyakorlatokat végzett a
Beregi Múzeum vasöntvényeiről, ácsolt
népi bútorairól, a túristvándi vízimalom-
ról, az ecsedi láp történetéről stb. A
szakcsoport végül egybefűzte munkáját,
és közösen szerkesztette a pályamunkát.
A képes krónika-írók elkészítették a tá-
bor képes krónikáját, szerkesztették a
tábori híradót, és rövid mozgófilmet ké-
szítettek a hét programjáról. Az üzem-
történeti szakcsoport a vásárosnaményi
ládaüzemben és a vásárosnaményi Vö-
rös Csillag termelőszövetkezetben dol-
gozott, m a j d a tapasztalatok összegezése-
ként a csoport tagjai egyénenként készí-
Honismereti kerékpártúra Gömörben
Csehszlovákiában több tevékeny ma-
gyar ifjúsági művelődési k l u b van. A
mozgalom gerincét a prágai, brünni.
pozsonyi, kassai diákklubok alkotják a
vágsellyei Vörösmarty Klubbal együtt,
amely összetételében az iskolán túli ge-
nerációt tömöríti. Működésük összetar-
tó erejét az anyanyelvi kultúra szere-
tete, igénye és szükséglete a d j a . Alap-
eszméjüket a vágsellyei k l u b vezetőjé-
nek, Tóth Lajosnak a m á r sokat idé-
zett mondatával jellemezném, misze-
rint az a cél, hogy „ne csak néprajzi
12
tették el 1977. évi kutatási terveiket, me-
lyeket a kollektíva megvitatott és a cso-
portvezető szaktanácsai alapján kiegé-
szített. Változatos élet folyt az általános
iskolai összevont szakcsoportban. Tákos
községben sikeresen gyűjtöttek népi szo-
kásokat, de főként népi gyermekjátéko-
kat, amelyeket azután nemcsak leírtak,
hanem be is tanultak és a gyulaházi
szakkörösök betlehemes játékával együtt
a tábori kultúrműsorban, a tábortűz
mellett nagy sikerrel elő is adtak. Fe-
gyelmezett és példamutató tevékenysé-
güket a tábovezetés különdíjjal jutal-
mazta.
A ,,belépő" dolgozatokat a tábor szak-
zsürije értékelte, és 7 első, 7 második, 5
harmadik díjat adott ki és 4 dolgozatot
részesített dicséretben. A pályadíjat
vagy dicséretet n e m kapott pálya-
munkák is alkalmasak voltak arra, hogy
velük szerzőik az egyhetes táborozást
kiérdemeljék. A táborban készült 5 kö-
zös pályamunkát a vezetőség elküldötte
a Szabolcs-Szatmár megyei honismereti
pályázat ifjúsági tagozatára.
A tábor zárására 28-án 11 órakor ke-
rült sor, amikor levonták a tábor zász-
laját, s dr. G y a r m a t h y Zsigmond a Ha-
zafias Népfront megyei Honismereti Bi-
zottság elnökének zárszavával véget ért
a táborozás.
A vezetők és a táborozók a következő
gondolatsorral vettek búcsút a d í j a k át-
vétele után: a látottakat ismertté, az is-
mereteket tudottá, a tudottakat magasz-
tossá kell tenni, hogy ezáltal váljon
színvonalassá a honismereti mozgalom
alapcélkitűzése: hazánk és népünk sze-
retete, a szocializmus építése.
Dr. Gyarmathy Zsigmond
érdekesség, hanem művelt nép le-
gyünk".
1965-től az ország különböző'helyein
hét alkalommal volt „nyári egyetem"
jellegű Nyári Ifjúsági Táborozás. Hét
éve kerékpáron j á r t á k végig a Csalló-
közt, tavaly pedig a Bodrogköztől Rozs-
nyóig (Rákóczi nyomán Borsi, Szalánc,
Kassa) kerekeztek a fiatalok. Az esti
tábortűznél többek között Benda Kál-
mán és Jánosy István gazdagította is-
mereteiket, a prágaiak tánccsoportja,
zenekara és irodalmi színpada pedig a
f a l v a k közönségének mutatkozott be.

Szicíliai f e j f a
1977-ben a kerékpártúra résztvevői
— m á r csak a Sarló hagyománya miatt
is — Gombaszögön gyülekeztek, még-
pedig nyolcvannál is többen.
Az idegen szem pillantása először a
hegyek koszorúján akad meg. Az e r -
dőkkel benőtt karsztvidék itt-ott elő-
d u g j a fehér vagy vörös homlokát, m a j d
lefut a tekintet a völgybe, a Sajó f ü -
zes p a r t j á n megáll, végül az útra téved
és akaratlanul is elindul, hogy megis-
m e r j e a t á j rejtett kincseit.
Azelőtt hadiutak vezettek végig eze-
ken a honfoglaláskor benépesült völgye-
ken. E r r e szedte adóját a török, égették
fal falvait a császáriak, de itt üdvözölték
Rákóczit és kurucait, itt alkudozott Gör-
gey a fegyverletételről, s a nemzet bárd-
jai közül sokan mégis innen szólalnak
meg, mint Tompa vagy Madách. Ám
Karikás Frigyes híres 39-es dandárja,
vagy a Petőfi nevét viselő partizánbri-
gád is itt énekelte az „ ú j idők új dalait".
A gömöri t á j a t tulajdonképpen a Sajó,
a Murány, a Balog, a Rima és a Gortva
völgye jelemti. Az Ipoly m e n t é n pedig
Nógrádba érkezünk. A „modern" em-
ber autón, buszon vagy vonaton már
aiig érzékeli az emelkedőket, az útmenti
virágokból csak színes tarka csík marad,
a falvak rendezett kertjei, épülő házai
pedig gyorsan pergő filmként futnak el
a tekintet elől. Itt Gömörben páldául
Árpád-kori templomok (Rimajánosi, Al-
mágy), gyönyörű fejfás temetők (Szilice)
büszke várak és csendes romok (Krasz-
nahorka, Várgede, Serke, Ajnács-kő, Fü-
lek, Ragács), éneklő medvesaljai asszo-
nyok, vendégszerető sajógomöriek, vagy
egyszerű parasztember oiajképei, fából
faragott szobrai és a dereski fazekasok
híres edényei kerülhetik el a felületesen
átutazó e m b e r tekintetét. Az idei kerék-
pártúra résztvevői azonban mindezt lát-
ták és tapasztalták. Akárcsak Ferenczi
István, Izsó Miklós, Holló Barnabás al-
kotásait, Petőfi szálláshelyeit, Rima-
szombat, Rozsnyó és Losonc kultúrtörté-
neti emlékeit, egyebek mellett a rima-
szombati gimnáziumot, (aljai Kiss József,
Győry Dezső, Mikszáth Kálmán is tanul-
tak,), Pósa Lajos szülőfaluját Radnótot,
a Tompa-emlékhelyeket, Madách és Ri-
may János szülőhelyét: Alsósztregovát.
Adorján Boldizsár és Shakespeare-t
fordító feleségének sírját (Gortvakisfa-
ludon rejtőzik a kökénybokrok alatt.) és
sokan emlékeznek vissza Blaha Lujza,
Hatvany István, Decsi Sámuel nevére is,
hiszen valamennyien ennek a tájnak a
szülöttei.
A túra résztvevői az esti tábortüzek-
nél megismerhették a t á j történetét, iro-
dalmát, néprajzát, neves embereinek
életét, népdalait. A tánccsoport és az
irodalmi színpad pedig gondoskodott ró-
la, hogy a falvak lakossága se maradjon
élmények nélkül.
A tíz nap eseményeiről a Krasznahor-
ka és Alsósztregova közötti háromszáz
kilométerről, ötven faluról sokat tudná-
nak mesélni a résztvevők: az Ady Endre
Diákkör, a József Attila I f j ú s á g i Klub
tagjai, de a budapesti, szegedi vagy az
erdélyi vendégek is.
Jövőre pedig ú j r a felhangzik a him-
nuszunk: „Már minálunk a barátok két
keréken járnak, azok élik világukat, kik
sátorban hálnak. Lám én szegény diák-
legény hegyen-völgyön járok, kétkerekű
paripámon betérek hozzátok". Újabb ki-
lométerek . . . Egy darabka a Kárpát-me-
dencében élő népek baráti hídjából.
Molnár László
13
 Tájkonferencia a Taktaköz néprajzáról
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
nagy hagyományai vannak a honismere-
ti mozgalomnak, s ezen belül jelentős
eredményeket értek el az önkéntes nép-
rajzi gyűjtők is. Lajos Árpád és Bodgál
Ferenc m u n k á j á n a k eredményeként a
miskolci Herman Ottó Múzeum körül
jól működő gyűjtőhálózat alakult ki, s
aktív tagokkal dolgozik a TIT megyei
szervezetének néprajzi szakosztálya is.
M u n k á j u k eredményét jól illusztrálja az
idei Istvánffy Gyula honismereti g y ű j -
tőpályázat sikere. Az immár tizenhato-
dik alkalommal meghirdetett pályázatra
80 pályamunka érkezett be, összesen
több mint 3000 oldal terjedelemben.
A múzeumnak és a TIT szakosztályának
egymással és a megyében élő amatőr
honismereti kutatókkal való kapcsolatát
az i m m á r második alkalommal megren-
dezett, gyűjtőúttal egybekötött tájkonfe-
rencia fémjelzi.
Az elsőre 1976. november 4-én került
sor. Akkor a Zempléni-hegység elzárt
településére, Komlóskána kirándultak a
résztvevők s itt végeztek néhány órás
gyűjtőmunkát. Ezután Szerencsen került
sor a tanácskozásra, amelynek témái a
Zempléni-hegység népi kultúrája, annak
kutatási eredményei és feladatai voltaik.
Az idei, második rendezvényt 1977.
szeptember 15-én tartották, ennék témá-
ja a Taktaköz n é p r a j z a volt. A konfe-
rencia résztvevői Taktabájm, a vidék
népi kultúrájának ma is számos archai-
k u s elemét őrző faluba kirándultak. A
csoporthoz itt csatlakoztak a debreceni
Kossuth Lajos Tudományegyetem Nép-
rajzi Intézetének hallgatói. A faluban
háromórás gyűjtőmunkára volt lehető-
Emlékünnep Isaszegen
Isaszeg a Rákóczi korba visszanyúló
és az 1848—49-es történelmi sorsfor-
dulók emlékének őrzője, egyben Petőfi
szellemi örökségének is fenntartója.
A magyar-lengyel fegyverbarátságra
több emléktábla figyelmeztet a község
területén és határában. A síkság és a
hegyek földje a szabadságért életüket
adó hősök csontjait rejti. Fölöttük em-
lékoszlopokat emeltek az elődök áldo-
zatát tisztelő utódok.
Itt tartotta közös ünnepét 1977. ok-
14
ség, amelynek során mindenki az őt leg-
jobban érdeklő témáról szerezhetett is-
mereteket. (A gyűjtött a n y a g egy példá-
nya a H e r m a n Ottó Múzeum néprajzi
adattárát gyarapítja.) A gyűjtés befeje-
zése u t á n Szerencsre autóbuszon utazott
át a csoport, ahol délután került sor a
tanácskozásra.
Ennek első előadója dr. Petercsák Ti-
vadar (a szerencsi Helytörténeti Múze-
um igazgatója) a Taktaköz történeti-
néprajzi vázlatát ismertette. Jelezte,
hogy a Bodrogközhöz, Sárréthez, Ecsedi
láphoz hasonló geográfiai adottságokkal
rendelkező vidék lakossága sajátos lápi
életmódot folytatott, melyet azonban az
elmúlt évszázad utolsó harmadától — a
lecsapolással párhuzamosan — fokoza-
tosan felváltott a szántóföldi gazdálko-
dás. Ez a kettősség mindmáig érzékelhe-
tő a népi kultúra különböző rétegeiben
is. Ezt követően dr. Szabó Lajos: Mon-
dakutatás és népünk történelemszemlé-
lete címmel tartott színes előadást majd
dr. Szabóné Futó Rózsa: A gyógynövé-
nyek gyűjtögetése a Taktaközben cím-
mel m u t a t t a be e t é m á b a n gyűjtött
anyagát.
Úgy érezzük, hogy — az előzőhöz ha-
sonlóan — sikeresnek könyvelhetjük el
az 1977. évi tájkonferenciát. Amellett,
hogy ú j ismeretekkel szolgált, s felhívta
a figyelmet a megye néprajzi kutatásá-
nak egyik sürgető feladatára, alkalmat
adott tapasztalatcserére, a kutatók is-
merkedésére és véleménycseréjére. A
jövő évben újabb tájegység megismeré-
sét és kutatási feladatainak számbavéte-
lét tűzi maga elé a következő konferen-
cia.
Viga Gyula
tóber 9-én az Isaszegi Falumúzeum Ba-
ráti Köre és a Bem József Kulturális
Egyesület a magyar és a lengyel nép-
hadsereg n a p j a alkalmából. Részt vett
az ünnepségen a lengyel nagykövetség,
a néphadsereg, a helyi tanács és párt-
szervezet, valamint a társadalmi egye-
sületek népes küldöttsége.
A tanácsháza falán elhelyezett táb-
la Wysocki lengyel tábornok, a refor-
mátus templom bejárata melletti fel-
irat a lengyel légió emlékét őrzi. Ez
utóbbi helyen volt egykor a magyar tü-
zérség ágyúállása. Ide látogatott az
isaszegi csata alkalmával Kossuth La-
jos is, ezt a történelmi tényt a temp-
lom oldalfalán örökítették meg, Petőfi
Sándor emlékével együtt. A lengyel lé-
gió 200 hősi halottal áldozott akkor a
magyar szabadságért. A koszorúzás al-
k a l m á v a l az isaszegi általános iskola
úttörő énekkara lengyel szabadságdalt
adott elő.
A közeli Szentgyörgypusztán folyta-
tódott az emlékezés virágainak elhelye-
zése, ott, ahol egykor 52 fakereszt je-
Honismereti munka a gyöngyösi főiskolán
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem
Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai K a -
rán 1974 óta tevékenykedik a honisme-
reti-helytörténeti tudományos diákkör.
Bár a főiskola arculata, szakképzése
mezőgazdasági jellegű, évről évre m é -
gis v a n n a k olyan hallgatók, akik sza-
bad idejüket történelmi, helytörténeti
búvárkodással töltik: felfigyelnek szü-
lőföldjük múltja vagy közelmúltja ese-
ményeire, önálló vizsgálódásokkal bő-
vítik helyi és általános történeti isme-
reteiket. Itt, a tudományos diákkörben
lezte az 1849. április 6-i isaszegi csata
megkezdésekor rohamban elesett és el-
temetett magyar honvédek sírhantjait.
1922 óta hatalmas betonkereszt emlé-
keztet a z elesett hősökre.
Isaszeg felett magaslik a csata em-
lékműve, a zászlótartó honvéd szobra.
Innen t á m a d t á k a császári tüzérség
ágyállásai a magyar csapatokat, de a
honvédek rohammal elfoglalták s rövi-
desen a magyar tüzérek támogatták in-
nen a döntő rohamot. A szobor talap-
zatára virágot helyeztek el.
A katonapallagon, ahol Klapka hon-
védéi először ütköztek össze az oszt-
rák sereggel, magyar és lengyel szá-
zadok harcoltak egymás mellett. A csa-
ta után itt temették el az elesetteket.
Ennek e m l é k e az ismeretlen lengyel ka-
pitány és a Lenkey huszárokat haza-
indító Harsányi Bálint sírja, amelynek
koszorúzásánál Szatmáry Zoltán, az isa-
szegi f a l u m ú z e u m vezetője emlékezett
meg a történelmi eseményről. Beszéde
után az úttörők magyar katonadalt éne-
keltek.
Az ünnepi délelőtt méltó befejezése-
ként 20 somcsemetét ültettek el a hon-
védsírok előtt. Három évvel ezelőtt dr.
Szele Lajos hozta a magokat a koltói
somfáról s azokat az isaszegi erdészek
féltő gonddal kis cserjékké nevelték.
A somcsemeték elültetésének ünnepi
aktusa előtt dr. Kovássy Zoltán ismer-
tette a két szabadságharc emlékét őr-
ző koltói Petőfi somfa történetét. Utalt
a hagyományra, amely szerint a som-
csemete még II. Rákóczi Ferenc sza-
badságharca alatt k e r ü l t Koltóra. A
beszédet követően a küldöttségek tag-
jai a honvédsírok mellett elültették a
somcsemetéket.
K. Z.
további ösztönzést és segítést kapnak
egy-egy időszak részletesebb megisme-
résére, dolgozatok készítésére. Levéltári,
könyvtári, munkahelyi forrásfeltárás-
sal vázlatot vagy részfejezeteket készí-
tenek, ezt a diákkörben megvitatják,
m a j d a z elhangzott tanácsok figyelem-
bevételével pályázati dolgozatot készí-
tenek. A diákkör dolgozataival eddig
minden évben szerepeltek hallgatók a
házi konferencián. Az itteni sikeres
dolgozatokat azután az országos kon-
ferenciákra küldtük el. Nemcsak örö-
15
 met okozott, hanem elismerést is jelen-
tett n e k i k az országos bemutatkozás.
Az 1975. évi XII. Országos Tudomá-
nyos Diákköri Konferencián (Budapes-
ten) a következő dolgozatok szerepel-
tek sikerrel: Szabó Katalin: Az ózdi
munkásmozgalom 100 éve, Gránicz An-
teil: Szegényparaszti és munkásmozgal-
mak Szentesen, Szórád István: A jász-
ladányi Egyetértés Mg. Tsz fejlődése
és Szász Béláné: A földosztás és a
tsz-ek szervezése, fejlődése Jászárokszál-
láson (a tud. szoc. szekcióban). Az 1977.
évi XIII. OTDK-n (Szegeden) pedig
Taba Attila vett részt A közigazgatás
újjászervezése Kőbányán 1945 elején
című munkájával. A legtöbb dolgozat
Honismereti ismeretterjesztés „fali folyóirattal"
A jászjákóhalmi honismereti szak-
kör 14 éves története a l a t t sokféle el-
képzelést valósított meg a honismereti
munka népszerűsítése érdekében. Ezek
egyike az általunk „fali folyóirat"-nak
nevezett alkotás, amelyet a községi
művelődési ház tágas előterében he-
lyeztünk el.
Az elképzelés úgy született, hogy a
többi — a művelődési házban működő
— csoporthoz hasonlóan mi is létre
a k a r t u n k hozni egy faliújságot, amely-
ben mindig beszámolunk legfrissebb
eseményeinkről, eredményeinkről. Ügy
gondoltuk azonban, hogy ez több lehet-
ne egyszerű tájékoztató táblánál. így
született meg 1975. második negyedévé-
ben „folyóiratunk" első száma. Készí-
tettünk egy 1x1,5 méteres, elöl üvege-
zett, kétfelé nyitható falitáblát. A r a j t a
levő anyagot negyedévenként cseréljük
és m i n d e n alkalommal m á s színű pa-
pírra helyezzük el a géppel írt tudó-
sításokat, illetve fényképeket. Felirata
először a Honismereti szakkör tájékoz-
tatója volt, m a j d a második évtől
JÁSZ-KÜRT főcímet a d t u k neki, utal-
va a múlt század hetvenes éveiben,
jászjákóhalmi diákok által készített kő-
nyomatos folyóirat címére.
Kis folyóiratunknak állandó rovatai
vannak. Községünk története címmel
egyoldalas folytatásos cikket közlünk,
Másik állandó rovatunk a Sajtófigyelő,
amelyben a községről az előző negyed-
évben megjelent cikkek, illetve a rá-
dióban, tv-ben elhangzott műsorok cí-
meit, időpontjait, lelőhelyeit soroljuk
fel. Ennek terjedelme az anyagtól füg-
gően egy vagy két oldal. Községünk
16
(4) eddig Gyöngyös város történetéből
készült, de az ország egyéb vidékének
helyi eseményeit is k u t a t t á k és feldol-
gozták m á r (Jászárokszállás, Pásztó,
Kamut, Kisköre, Nyíracsád, Hamgony,
Putnok, Nagykamarás, Sopron, Pécs.
valamint Baranya, Jászság, Nógrád me-
gye). Az egyik dolgozatot a Dobó István
Vármúzeum által, az 1977. évi II. Or-
szágos Történeti Pályázat részeként
meghirdetett versenyre is továbbítottuk.
A diákkör hallgatói részt vesznek a
főiskola történeti-helytörténeti archívu-
mának anyaggyűjtésében is. A gyűjte-
mény egy részéből a m ú l t é v tavaszán
kiállítást rendezett a diákkör.
Dr. Misóczki Lajos
nagyjai című rovatunkban azokat a
személyiségeket m u t a t j u k be 1—1 olda-
lon, akik vagy itt születtek, vagy itt
élteik, alkottak, s m u n k á j u k révén a
községben vagy országos viszonylatban
is ismertek voltak. Állandó rovatunk
még a Kirándulásaink. Szakkörünk
több év óta — néha egy évben több
alkalommal is — tapasztalatcserére in-
dul. J á r t u n k már a megye és a környe-
ző megyék múzeumaiban, emlékhelyein
és többször felkeressük a j á r á s honis-
mereti szakköreit is. Ezeket a kirándu-
lásokat — többnyire fényképekkel —
szintén folyamatosan ismertetjük. Hí-
rek rovatunkban kis tudósításokat köz-
lünk a szakkör életének legfrissebb
eseményeiről, az elmúlt negyedév ered-
ményeiről. A fennmaradó részt honis-
mereti kiállítótermünk nyitvatartásá-
val, rendezésével, anyagával kapcsola-
tos tájékoztatás, illetve fotóanyag töl-
ti ki.
Szerintünk eredményes volt a „fali
folyóirat" létrehozása, mivel az a kez-
dettől napjainkig 11 számot ért meg
és megfigyeléseink szerint érdeklődéssel
várják a művelődési ház látogatói az
újabb szám elhelyezését. Olyan helyen
raktuk fel ugyanis, ahol egész éven
át sokan megfordulnak, s az intézmény
rendezvényei előtt, azok szüneteiben
még az egyébként kevésbé érdeklődők
is olvassák, m e r t ténfergés közben fel-
figyelnek a színes táblára.
Tapasztalataink alapján más honis-
mereti szakkörnek is javasoljuk a hon-
ismereti ismeretterjesztésnek ezt a for-
máját, esetleg továbbfejlesztett válto-
zatát. Fodor István
 Bolyongás a szarvasi arborétumban'

Aki ismeri a szarvasi arborétumot —

és nemcsak azt mondja, hogy „voltam
ott" —, az érzi és tudja, hogy mire
gondoltam amikor leírtam azt a szót,
hogy b o l y o n g á s . . . Bolyogani kaffkai
hivatalokban lehet és a természetben.
Én a természetre gondoltam, arra a ha-
tártalannak tűnő, mindig ú j szépséget
nyújtó természetre, amelynek egy érté-
kes gyöngyszeme a szarvasi arborétum.
Fekete István Pepi-kert című köny-
ve után nehéz újat is írni erről a pom-
pás kertről. A növényanyag katalógusát
pedig a kert szakavatott vezetője
Bauecker Alajos írta meg, többször is
kiadott munkájában. 2 Ez az az a kert,
amelyet minden évszakban legalább
egyszer meg kell nézni, de ha lehet
akkor h e t e n t e . . .
A 84 hektáros arborétum Békés me-
gyében, Szarvas várostól — jó úton —
3 km-re, a Holt-Körös mentén terül el.
Az 1800-as évek elején megkezdett te-
lepítéskor vadvédelmi indokok alapján
ültették e r r e a területre a fehérnyár,
a kocsányos tölgy, a japán akác, a pi-
ramis nyár és a szilfák első példányait.
Az ezek közül megmaradt példányokat
ma a legöregebb fák közé tartoznak.
A gróf Bolza család a közeli Anna-
ligeti kastély körül telepítette a dísz-
fák első példányait. Az egykori szép
parkból van néhány hagyásfa — főleg
kocsányos tölgyek, valamint platán és
fenyőféle — jelzi az egykori gondozott
kastélykertet a Holt-Körös nagy kanya-
rulatában. A túloldalon régi gyümölcs-
fák fiatalodnak meg tavaszról tavaszra,
innen az Anna-ligetből pedig a Bika-
zugban f u t az út. arra a Körös ölelte
nagy szigetre, melyen Tessedik Sámuel
a gazdálkodást tanította.
Itt kell megemlítenem azt a nagysze-
rű gondolatot, amelyet Bauecker írt le
a Békés megyei Természetvédelmi Év-
könyvben (Békéscsaba, 1976.) megje-
lent dolgozatában: „Az Anna-ligeti idős
tölgyek századokat kapcsolnak össze,
ezért úgy gondolom, hasznos lenne ter-
mészetvédelmi propaganda céljából és
kultúrtörténeti vonatkozásban is, ha
egy-egy idős tölgyfa elnevezésével to-
vább erősítenénk azoknak a kiváló em-
bereknek emlékét, akik Szarvas város
életében kiemelkedő m u n k á t végeztek
az elmúlt századokban. Meggyőződé-
Kaliforniai mammutfenyő (Sequoia-
dendron giganteum). Az óriásfa törzsé-
nek k ö r m é r e t e 435 cm. (A szerző
felvétele.)
sem, hogy m i n d e n élettelen anyagból
készült művészi emlékműnél is szim-
bolikusabb és tartalmasabb emlék egy
csodálatos tölgyfa, amely él és szinte
folyamatosan demonstrálja az elmúlt
időt." Azt hiszem azt a néhány Anna-
ligeti tölgymatuzsálemet olyan embe-
rekről kellene elnevezni, akik valami-
lyen f o r m á b a n Szarvashoz kötődtek és
az arborétumot „alkották" vagy egyéb
természetkutatásban jeleskedtek. Ilyen
lehetne Bolza Pál, Schenk Jakab és
Molnár Béla (nemzetközi hírű ornitoló-
gusok) vagy Mendöl Tibor földrajztudós.
Az arborétum mai területén a dísz-
f á k ültetését és gyűjtését, egyáltalán a
park-munka kialakítását Bolza Pál
kezdte meg az 1800-as évek végén. Az
addig jobbára vadvédelmi célokat szol-
gáló kertet fokozatosan átalakította ar-
borétummá. Ekkor hozták át — hatal-
mas földlabdákkal — az Anna-ligeli
parkból is a díszfák jelentős részét.
A szélsőséges éghajlatú Békés me-
gyében a szarvasi arborétum nagyszerű
példája a szakszerű és áldozatos kerté-
szeti munka eredményességének! Az
évszakok mindig átvarázsolják a ker-
tet, s a színek és formák változatossá-

' Lásd m é g a h á t s ó borító b e l s ő oldalát.

- B a u e o k e r Alajos: A szarvasi arborétum.

17
ga gazdagabb bármilyen mesterkélt k a -
liedoszkópnál. A fás növényfélék szá-
ma jelenleg 1500 körül van. A sokféle
tölgyön kívül figyelemre méltó a fenyő-
félék gyűjteménye egy-egy Európa-hí-
r ű példánnyal. A kert remek terep
dendrológusnak, egyetemistának, kis-
diáknak és vasárnapi kirándulónak
egyaránt. A virágos réteken sétálva ne-
szező csendet, jó levegőt és békés h a n -
gulatot találunk; ősszel a fenyvesek
közé szorult bágyadt meleget vagy
hosszan tartó esőt, de a csendes hó-
18
szállingózásban is érdemes itt bolyon-
gani.
Évente többen, i m m á r közel száz-
ezren keresik fel a kertet. Ez megkí-
vánta, hogy előtte parkírozót, a bejá-
rat mellett pedig büfét, pihenőt és
toalettet építsenek. A kertben is van
néhány esőbeálló.
Aki e nemzetközi hírű természetvé-
delmi területünkről, hazánk legnagyobb
arborétumáról többet szeretne megtud-
ni, az e kis cikkem elején említett
kiadványokból részletesen tájékozódhat.
Réthy Zsigmond
 ÉVFORDULÓINK

Erkölcsi nagysága — példakép 1

,,Recrudescunt vulnera .. . Megujjulnak a ditsőséges magyar nemzetnek régi se-

bei . . . " ezekkel a sokat idézett szavakkal kezdődik II. Rákóczi Ferenc híres kiáltvá-
nya, a Manifestum. Aki megfogalmazta, háromszáz évvel ezelőtt, 1677. július 2-án szü-
letett Losoncon.
A fejedelemtől eltérően, Ráday Pál a protestáns köznemességből származott,
amely később a felkelés tisztikarának gerincét jelentette. Mégis, kettejük m u n k á j a
oly szorosan összeforrt a szabadságharc éveiben, stílusuk oly megtévesztőén hasonlí-
tott egymásra, hogy még a kitűnő Horváth Mihály is Rákóczi művének tartotta a Ma-
nifestcmot mindaddig, amíg a Ráday által írt fogalmazvány elő nem került (Thaly
Kálmán figyelt fel rá először). Rákóczi és Ráday stílusazonossága mögött egyéniségük,
gondolkodásmódjuk, világnézetük hasonlóságát kell feltételeznünk. Azt a rendíthe-
tetlen közös meggyőződést, hogy fel t u d j á k emelni és a haladás ú t j á r a vezethetik a
nemzetet, amely „végetlen muríkájival, vérével és költségeivel" hozza meg áldozatát.
Közös volt fiatalságuk is, hiszen Rákóczi mindössze 27, Ráday pedig 26 éves volt,
amikor 1703 októberében a tokaji táborban először találkoztak.
Az első megbízatás
Vannak emberek, akiknek egész életét egyetlen órányi esemény határozza meg.
Ilyen befolyása volt Ráday Pál életére a Rákóczival történt találkozásnak. Mindaddig
a nemes i f j a k megszokott p á l y á j á t járta: „Kiköltam az oskolábul és mentem a tör-
vénynek tanulására" — olvassuk önéletleírásábaxi. Kétéves katonai gyakorlat u t á n
Nógrád vármegye nótáriusa lett. Amikor a felkelés kitört, félelmében nemestársaival
együtt Gács v á r á b a menekült. Innen köldték követként a tokaji táborba — Rákóczi-
hoz. A fejedelem azonnal maga mellé vette a tehetséges i f j ú t , és megtette „Intimus
secretarius"-nak, személyi titkárának. Később a fejedelmi kancellária „directora" és
sok más tisztség viselője lelt. Első komoly feladata a Manifestum elkészítése volt,
amely a magyar nép harcának igazságát tárta a világ közvéleménye elé.
Ráday — mint megyei jegyző — mélyen érezte és f á j l a l t a az ország gazdasági,
társadalmi, jogi és vallási kiszolgáltatottságát. A kiáltvány szerzője költői lendülettel
sorolja fel az elnyomás eszközeit: „Vádoltatunk a királyi felséget sértő halálos vétek-
kel, t a n u k n a k hitetlenségét fogadták ellenünk, jutalimat ígértek r a b társainknak, lat-
rul magyarázták l e v e l e i n k e t . . . " , majd biblikus hangvétellel' f o l y t a t j a : „Mi volt hátra,
amit keilett tselekednünk? Hazánk törvényeinek illy nyilván való romlása között és
a régen elrejtett szívbéli dühösség által ártatlan életünk ellen leselkedő bizonyos ve-
szedelem között? Megszabadított bennünket Dániellel az isteni jóság az oroszlánnak
feltátott tonkábul és az undok rabságbul tsudálatos szabadítással kihozván, bátorságos
rév partra vezérlett."
Az első diplomata
Ráday egyre-másra kapta a fejedelemtől a különböző fontos megbízatásokat. Te-
vékenysége rövidesen nélkülözhetetlenné vált, szinte minden ú t j á r a elkísérte Rákóczit,
aki többször kitüntette őt „hozzánk s édes nemzetéhez való igaz hűségéért". Ráday
szervezte meg az államapparátus egy részét, ő készítette elő az 1705-ös szécsényi or-
szággyűlést és ő fogalmazta meg a kuruc hadsereg katonai törvénykönyvét.
1
Az e l m ú l t é v b e n ü n n e p e l t ü k R á d a y Pál s z ü l e t é s é n e k 300. é v f o r d u l ó j á t .

19
 Ráday Pál volt Rákóczi első diplomatája. Követi útjáról nemcsak kiimerítő jelen-
téseket, h a n e m diáriumot (naplót) és térképet is készített. Megszervezte és mindvégig
kézben tartotta a kuruc diplomáciai testületet, a titkos — siffrirozott, tehát számokkal
írt — diplomáciai levelezést, valamint a hazai hírekről való tájékoztatást. Mai szóval
élve, ő volt a fejedelem külügyminisztere és sajtófőnöke.
Az első hírlapíró
Amikor Rádayra emlékezünk, nem feledkezhetünk meg a nagy hatású publicistá-
ról sem: ő volt az első hazai hírlapíró. Szerkesztésében jelent meg Rákóczi híres lapja,
az Igazmondó Mercurius (Mercurius Veriddcus ex Hungaria). 1710-ig (amikor szer-
kesztését Bercsényi kancelláriája vette át) lényegében minden számát maga Ráday
írta. Publicisztikáját költői pátosz hatotta át. A lapot a tábornokok harctéri jelenté-
seiből állította össze, és az rendkívüli gyorsasággal jutott el a távoli olvasókhoz is.

20
Jellemző, hogy Ráday diplomáciai leveleihez gyakran csatolta a Mercurius egy-egy
számát, így a külföld hitelesen tájékozódhatott a valós hazai helyzetről, ellensúlyozva
ezzel a hamis bécsi hírkeltést.
Ráday Pál mindvégig kitartott eszméi és vállalt é l e t ú t j a mellett. 1711 -ben még
őt küldte a fejedelem Debrecenbe az utolsó tárgyalásokra. A bukás után nem követte
Rákóczit az emigrációba, de nem állt a megalkuvó u r a k közé sem. Itthoin maradt, a
hit és a kultúra e r e j é b e n vélte megtalálni a nemzeti f e n n m a r a d á s biztosítékát, ö lett
a magyarországi ref. egyház első főgondnoka, világi és vallásos verseit számontartja
irodalomtörténetünk. Fia, Gedeon ismert költő lett. Ráday Pál vagyonának tekintélyes
részét könyvekre áldozta — ez a gyűjtemény adta a híres Ráday-könyvtár alapját.
Történetírásunk még mindig adósa Ráday Pál emlékének. Családi archívumként
megőrzött iratait — levéltárát — két kötetben kiadták ugyan az 1950-es években
(Benda Kálmán szerkesztésében), amit azóta is jól hasznosít a k u t a t á s ; egyetlen
életrajza a piarista Gorzó Gellért m u n k á j a . Biográfiájának elkészítése, alakjának
újszerű méltatása időszerű, mert róla is elmondhatók Köpeczi Béla közelmúltban
megjelent Rákóczi-tanulmányának értékelő sorai: „Haladó szellemisége, tántorítha-
tatlan elvhűsége, erkölcsi nagysága — példakép minden magyar és m i n d e n ember
számára".
Raj Tamás

Egy élten át igaz magyar és vitéz katona

(Bercsényi László halálának kétszázéves évfordulójára)

A magyar marxista-leninista hadtörténetírás már eddig is sokat tett annak érde-

kében, hogy feltárjon korábban méltánytalanul a feledés homályába m e r ü l t hőstette-
ket, felszínre hozzon a Habsburg- és Horthy-párti történetírás részéről agyonhallgatott
életpályákat és tudatosítsa közvéleményünkben n é p ü n k eltorzított vagy elhallgatott
fegyveres küzdelmét. A k u t a t ó m u n k á n a k is vannak adósságai egykori katonahősökkel
szembn. Például keveset tudunk arról a mintegy kétezer XVIII. századi magyar kard-
forgatóról, akik i f j ú korúkban a Rákóczi szabadságharc lelkes résztvevői voltak, a
szatmári egyezség után pedig — a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás esz-
méihez ragaszkodva — a Habsburg-hatalommal ellenséges Franciaország fegyveres
szolgálatába álltak. Sorsukat legjobban a vezető egyéniségükké vált Bercsényi László
élete példázza. Ezt k í v á n j u k felvázolni halálának kétszázadik évfordulója alkalmából.
Bercsényi László 1689. augusztus 3-án Eperjesen született. Bercsényi Miklós és
Drugeth Krisztina első gyermekeként. Egyéniségének formálódásához döntően hozzá-
járult, hogy édesatyja a bécsi udvarral szembeforduló nemesi elégedetlenek egyik ve-
zetője lett. A gyermek Bercsényi hozzá és az 1697-ben személyesen megismert II. Rá-
kóczi Ferenchez igyekezett hasonlóvá válni, 1701-ben azonban Rákóczi elfogatásakor,
Bercsényi Miklós Lengyelországba szökésekor Habsburg-hű hivatalnokra bízták neve-
lését, sőt a következő évben „a gyanús levelezések elhárítására" Ungvárról Kassára
vitték. Itt érte a nemesi elégedetlenek és a jobbágy felkelők összefogásának — a Rá-
kóczi szabadságharc kitörésének — a híre. Amikor 1703 októberébn Kassát körül-
vették a kuruc csapatok, azonnal szökni próbált. A császáriak eközben elfogták és a
város 1704. október 20-i feladásáig hadifogolynak tekintették.
Szabadulása után apjával Rákóczi udvarában táborozott, illetve a nagyszombati
egyetemen gyarapította ismereteit. Ekkor már mindegyre azért könyörgött apjának,
hogy „tegye katonává". Fegyvert első ízben 1707. június 6-án az ónodi országgyűlésen
rántott, ahol részt vett az árulással vádolt túróci követek lekaszabolásában. Egy évi
további tanulás után, 1708. július 25-én teljesedett vágya, ekkor vette fel Rákóczi vice-
hadnagyi ragban a Nemesi Kompániába. A tűzkeresztségen július 28-án a morvaorszá-
gi Sztrazsnicánál esett át. Augusztus 3-án, a szerencsétlen kimenetelű trencséni csatá-
ban ott volt a sebesült Rákóczit kimentők között. Vitézségéért a nagyságos fejedelem
szeptemberben főhadnaggyá léptette elő. Ezután udvari szolgálatot látott el, mégpedig
olyan kiválóan, hogy 1709. január 6-án kapitánnyá léptették elő. Az ez évi hadjáratok
után december 18-án hősiességéért e rendfokozatban a Nemesi Kompánia zászlótartója
lett. 1710. január 22-én részt vett a romhányi (vadkerti) csatában, m a j d egész évben
Rákóczival táborozott. 1711 j a n u á r j á b a n Ungvár megerősítési munkálatait irányította,
f e b r u á r 21-én pedig Rákóczival indult Lengyelországba, az I. (Nagy) Péter orosz cár-
ral folytatott tárgyalásokra. Áprilisig futárszolgálatot látott el Rákóczi és Károlyi kö-
zött.

21
 A szatmári egyezség Lengyelországban érte. Nem tudhatta, hogy soha többé nem
l á t h a t j a viszont szeretett hazáját. Továbbra is a fegyvert kívánta forgatni, ezért a len-
gyel táborba sietett, a várt lengyel-osztrák összecsapás azonban elmaradt. Így vissza-
tért Rákóczi mellé, aki 1711 októberében a porosz udvarhoz küldte. A v á r t porosz se-
gítségnyújtásról a z o n b a n kedvezőtlen hírt kényszerült továbbítani. Az u d v a r t a r t á s fel-
oszlatása után is Rákóczi „alázatos, engedelmes szolgája" maradt. A m i k o r Rákóczi a
magyar ügy francia pártolása érdekében tevékenykedett, mintegy szálláscsinálóként
harmadmagával kelt útra 1712. június 12-én Danckából és augusztus végén Francia-
országba érkezett. Versailles-ben XIV. Lajos személyesen fogadta a II. Rákóczi Ferenc
ajánlólevelével érkezett i f j ú t és szeptember 1-ével — kapitányi r a n g j á t elismerve —
felvétette udvari alakulatainak legelőkelőbbjébe, a nemes lovas-muskétások közé.
Bercsényi László azonban nem udvari parádézásra vágyott, hanem — ahogyan írta
— a hadakozáshoz igyekezett. Ekkor még folyt a Rákóczi szabadságharccal időben egy-
beeső spanyol örökösödési háború francia-osztrák hatalmi összecsapása. Francia szol-
gálatban részt vett a harcokban Ráttky György zömében magyarokból álló huszár-
ezrede is. A harci vágytól égő i f j ú kérte a francia uralkodótól áthelyezését ebbe az
ezredbe. Ezt XIV. L a j o s teljesítette, egyúttal 1712. december 31-i hatállyal huszár-al-
ezredessé léptette elő. Alakulatával az 1713-as r a j n a i hadműveletekben csatázott a
császáriakkal és vitézségével különösen Landau ostromakor tűnt ki. Az 1714-es rastatti
béke után a kiképzésben jeleskedett, így 1718-ban helyettes ezredessé léptették elő.
Az 1719-es francia-spanyol háborúban pedig immár vezénylő ezredesként vitézkedett.
Eddigi kiváló francia szolgálatait 1720-ban a Szent Lajos-rend lovagkeresztje kitünte-
téssel ismerte el az udvar, egyúttal engedélyt kapott s a j á t huszárezred felállítására. Ez-
rede tisztikarának és legénységének zömét apja és Rákóczi támogatásával és francia
diplomáciai közbenjárással Törökországban toborozta. Az 1721-ben Franciaországba át-
hajózottak többsége m a g y a r volt és az ú j ezeredtulajdonos ezután büszkén mondta:
„Edy magam nemzetem regementjének feő kapitánya vagyok." Magyar példa nyomán
az első szabályszerű hadrendű, m a g y a r öltözetű és felszerelésű, m a g y a r vezénylési
nyelvű, jól kiképzett franciaországi huszárezreddé tette kötelékét. A császáriak ellen
hadrakelve, ez az ezred az 1733—1735-ös lengyel örökösödési háború ú j a b b francia-
osztrák összecsapásában kiválóan helytállt, Bercsényi Lászlót XV. Lajos 1734. február
20-án hadi sikerei elismeréseként brigadérossá nevezte ki. A császáriaktól hozzá szö-
kött magyarok száma ekkor már lehetővé tette, hogy egy ú j a b b magyar huszárezredet
állítsanak fel. Kortársai tudták, hogy Bercsényi László francia szolgálatban is csak
„hazája dicsőségét és érdekeit" tekinti, így egy ú j a b b szabadságharcot Rákóczi mellett
tőle is vártak. Magyarországon pedig az ál-Rákócziak mellett felbukkantak ál-Bercsé-
nyi Lászlók is. Miután a francia könnyűlovasság fejlesztéséért 1738. f e b r u á r 24-én lo-
vassági tábornokká nevezte ki a f r a n c i a uralkodó, ez a tény tekintélyét honfitársai
között is tovább növelte.

Franciaországi katonai pályájának töretlen ívelése ellenére Bercsényi László el-

sődlegesen hazájára gondolt. III. Károly 1740-es halálakor azonnal tájékozódó levéllel
fordult Pálffy János országbíróhoz és ebben írta: „Szívem s Vérem magyar, s holtig
vonszon édes hazám felé, szőntelen ezt óhajtom mind addig, még az Isten vissza nem
vezérel, mert haza fia vagyok." Levele megválaszolatlan maradt, ellenben Mária Te-
réziát magyar királlyá választották, ugyanakkor kitört az osztrák örökösödési háború.
Ilyen helyzetben azonnal kérte XV. Lajostól a császáriak ellen induló hadseregbe való
beosztását. Hadoszlop-parancsnokként vett részt az Ausztriába, majd Csehországba
való francia betörésben. Prága elfoglalásában és védelmében, 1742 decemberében pedig
az innen visszavonuló francia hadsereget fedezte 36 lovasosztállyal. Ez a hőstette a
Szent Lajos-rend parancsnoki keresztjével való kitüntetést eredményezte. 1743-ban a
r a j n a i hadszíntéren állt helyt sikeresen és a francia uralkodó ekkor a huszárság főfel-
ügyelőjévé tette, 1744. m á j u s 2-án pedig altábornaggyá nevezte ki. A huszárság élén
első dolga volt az ekkor már négy, magyar vezénylésű ezredet teljesen m a g y a r r á tenni,
az egész fegyvernemnél a magyar öltözéket és felszerelést rendszeresítette. Külön kér-
vényezte, hogy maga is megtarthassa magyar huszártábornoki öltözékét. Ekkor írta:
„A hazaszeretet olyan vonzódás, amely minden embert magával ragad." A háború
további részében a r a j n a i és a flandriai hadszíntéren teljesített szolgálatot, döntően
hozzájárult 1746-ban a rocouxi és 1747-ben a lawfeldi csatában elért f r a n c i a győzelem-
hez. Ekkor már rendszeresen hadosztálynyi, sőt időlegesen hadtestnyi erő élén állt. E
háborút úgy tekintette, „jó iskola, hogy hasznosan szolgáljam a hazát". 1747. február
28-án kérvénnyel fordult a francia hadügyminiszterhez, hogy magyar huszárai élén
betörhessen a török-magyar határon, s hátba t á m a d j a a császáriakat. Ehhez az irreális

22
tervhez azonban nem tudta megszerezni az udvar támogatását, s az 1748-as békekötés
az itáliai hadszíntéren érte.
A magyarországi Habsburg-uralom megszilárdulásába mégsem tudott beletörődni.
1748. j a n u á r 6-án így írt Mikes Kelemennek: „Hogy lerázzuk honfitársaink igáját, ez
a gondolat megremegteti bennsőmet." Ha erre nem is kerülhetett sor, Franciaországba
szakadt honfitársait még erőteljesebben tudta támogatni, mivel 1748-ban Commercy
kormányzójává nevezte ki a francia uralkodó, 1753-ban pedig a Szent Lajos-rend tizen-
két nagykeresztese közé emelte. Mindenesetre tette a l a p j á n az 1753-as felkeléskor a
hódmezővásárhelyi jobbágyok arra a kósza hírre csatlakoztak a mezőtúriakhoz, hogy
Bercsényi László 3000 fegyveresével áll a Vaskapunál a beavatkozásra és megsegíté-
sükre készen.
1757-ben fogott utoljára fegyvert Bercsényi László, b á r ekkor a hétéves háborúban
francia-osztrák koalíció megkötésére került sor. Hadrakelésének célja hamarost vilá-
gossá vált. Miután megszerezte a még hiányzó elismerést és 1758. március 15-én egyet-
len huszárként és magyarként a 18 legmagasabb f r a n c i a rendfokozattal rendelkezők
közé került: az uralkodó Franciaország marsalljává nevezte ki. ő pedig k é r t e véleges
nyugállományba helyezését. Ezredét, kormányzói székét és a huszárság főfelügyelői
tisztét fiának biztosította és visszavonult a magánéletbe. "Útravalóul ezt hagyta: „Légy
mindig igaz magyar és vitéz katona!" Luzancy-ban, szerény birtoka székhelyén élte
utolsó csendes éveit. Nemcsak a f r a n c i a közvélemény tanúsított iránta megkülönböz-
tetett figyelmet, de Magyarországon sem felejtették el. Nyugat-európai utazásaik során
a n e m e s i f j a k nem mulasztották el felkeresni és nemcsak töretlen szellemi frissességét,
szülőföldje iránti eleven érdeklődését hanem hibátlanul megőrzött anyanyelvi társal-
gását is megcsodálták. 67 évi önkéntes száműzetés után, mialatt hiába remélte vi-
szontlátni szeretett magyar szülőföldjét, választott második hazájában, a franciaországi
Luzancy-ban érte 1778. január 29-én, 89 éves korában a halál. Ott nyugszik azóta is
háborítatlanul.
A francia közvélemény máig őrzi a franciaországi huszár fegyvernem megterem-
tőjének tekintett, a könnyűlovasság első számú fejlesztőjének tartott, az 1. huszár-
ezrednek nevet adó, 13 h a d j á r a t hadvezéreként kiemelkedő hőstetteket felmutató Ber-
csényi László marsall emlékét. Tartozunk nemzeti önismeretünknek, a m i k o r erről szót
ejtünk. De hozzá kell tennünk, hogy e kiemelkedő képességű katona nevét francia
szolgálatban a legmagasabb rendfokozatba emelkedve is mindig így írta alá: „Bercsé-
nyi László, magyar főnemes, Franciaország marsallja". Élete végéig megalkuvás nélkül
vállalta gyermek- és i f j ú éveinek nagy élményét, a Rákóczi szabadságharcban való
részvételt. Utolsó leheletéig reménykedett hazája függetlenségének kivívásában, a tár-
sadalmi haladásban.
A második világháború során, 1944 októberében Luzancy-ba vetődött magyar
antifasiszta Petőfi-század katonai tiszt3letadással végrehajtott koszorúzása ma is arra
figyelmeztet bennünket, hogy Bercsényi László két nép hőse, Magyarország és Francia-
ország egyként magáénak vallhatja és példaképnek á l l í t h a t j a a mai közvélemény elé.
Dr. Zachar József

Négyszáz éves a pápai nyomdászat

1574 őszén, miután az előző lelkész meghalt, Huszár Gált, a híres írót és .könyv-
nyomdászt hívták meg lelkészüknek a pápaiak. A S v á j c b a n tanult Huszár Gál több
jeles hitújító könyvével és a reformáció eszméit terjesztő nyomdáival tette nevét is-
mertté. ö alapította hazánk máig működő legrégibb nyomdáját, a debreceni nyomdát
is. Hányatott sorsát, amelynek során hol a török, hol a királyi önkény elől kellett
menekülnie, Pápán fejezte be, 1575 októberében pestisben meghalt. Hivatását és mes-
tereégét fiára. Dávidra hagyta. 1
Huszár Dávid életéről, működéséről forrásaink n e m árulnak el túlságosan sokat,
annyi azonban megállapítható, hogy ő irányította a lutheri hitvallású gyülekezetet
Kálvin tanai felé. 2 Tevékenységében az atyai hagyományokat folytatta: saját nyom-
d á j á b a n . saját költségén h á r o m könyvet nyomatott. Könyvei, az első pápai nyomda-
termékek, négyszáz éve láttak napvilágot.

' Fitz J ó z s e f : A m a g y a r n y o m d á s z a t , k ö n y v k i a d á s és k ö n y v k e r e s k e d e l e m t ö r t é n e t e . II. k ö t . :

A r e f o r m á c i ó k o r á b a n . Bp.. 1967. 188—197. old.
- P a y r S á n d o r : A D u n á n t ú l i e v a n g é l i k u s egyliá'/.kerület t ö r t é n e t e . I. köt. S o p r o n , 1924. 1G9. old.

23
 Az első könyv, amelynek kolofonja '
A'I-SO ES F í L S j 1577. f e b r u á r 13-át m u t a t j a a nyomtatás
befejezésének napjaként, a heidelbergi
B A R O N V A B A N V A L Ó KC.
káténak, a biblia alapján német földön
c i f í i u m c íutjcvlvsJj « t u
Ij'íc Hcrcheg íiilcfőn. irattanac Negy-
megírt református népkönyvnek az első
ven PrardikatoriK klón voltában,:
magyar nyelvű fordítása. Címe: A ke-
melyiket miadyaion iouí lattanát.
resztyén hitről való tudománynak rövid
kérdésekben foglaltatott sommája. A ká-
Amt Í>íaw 157 C. lí> té szövege 129 kérdésből és a r á j u k adott
válaszókból áll, mindez 52 vasárnapra
I. van beosztva. A kátéhoz egy 61 imádság-
keppen hegy czácáz egy iga?, es ból álló gyűjtemény tartozik. A kötet te-
való lííeot lel minden Ke- hát katekizmus és imakönyv is egyben.
fflg^a grefityen embernee dinernies va!- 184 fóliós teljes példányát a keszthelyi
H 5 S Ä - " i t n , c !)y Jftet, minden ex vi Festetics Könyvtár őrzi, másik, csonka
lagi fciedelintknec ßlitre vagyon: E'.eakcp- példánya a Dunántúli Református Egy-
peo n hitnec es ai idoifsegncc dotga/b.n, házkerület Tudományos Gyűjteményei
lem mit raiiekúnc ci világi liatalmaß'jffcal pápai könyvtárának kincse. 3
Dem kelgondolnunc,tia « i k i ä ! minket Ijintta Utószavában Huszár Dávid remény-
,<d jkamánac kkaitanijs. kedve írja, hogy a jámbor emberek „jó-
í. néven veszik e kis munkát, mely után
Eztfeiiigr?, igarIftent.kiaz S;«nt>raft>iri Istennek segítségéből h a m a r időn mást
leliüimnae (wtKUöic, «sktncí kiuSölc mis
is bocsátunk ki". 4
^ Ifteo p a t z e n , feifliäc c^ynec lenni tttroraeti-
Siü^y a!ía»tya!;»n. De vgyan tieriegy
Huszár Dávid megtartotta ígéretét.
\ Iftcat vallyoc bawm Ijcmelyben vakképpen
Még ugyanabban az évben kiadta a ba-
Á ísaai. ranyai kálvinista gyülekezetek 1576. évi
hercegszöllősi zsinatjának határozatait,
latin és magyar változatban egyszerre. A
protestáns egyházi életet szabályozó ká-
nonokat az egész országban nagy lelke-
Részlet a hercegszöllősi kánonok című sedéssel fogadták, s az mint törvény-
kiadványból könyv, sokfelé eltérjedt. 5 A magyar vál-
tozat egy-egy, 12 fóliás teljes példányát a budapesti Ráday Gyűjteményiben és a Ti-
szántúli Református Egyházkerület debreceni Nagykönyvtárában őrzik. A Ráday gyűj-
teményben van a latin variáció egyetlen, hiányosan f e n n m a r a d t példánya is.°
Huszár Dávid könyveinek eszmei jelentőségéhez nem fér kétség, m u n k á j á n azon-
ban nyomdafelszerelésének hiányosságai látszanak, betűi nem egységesek, kopottak.
A nyomás azonban erős és tiszta. 7
A XVII. században ú j a b b nyomda kezdte meg működését Pápán. Talán a város
vagy a református egyház hívására, 1624-ben ide költözik Szepesvárallyai Bernhard
Máté, akinek korábban a Vas megyei Németújváron volt nyomdája. 8 Bernhard Máté
nyomdája, akárcsak elődjéé, a reformáció szolgálatában állt, s pápai működése alatt
két kalendárium, egy Abecedarium című latin és magyar nyelvtankönyv, több refor-
mátus hitvitázó m u n k á j a és az 1623. évi komjáti zsinat határozatai kerültek ki nyom-
dájából. 9 Közülük ez utóbbi a legfontosabb, egyháztörténeti jelentősége a hercegszöl-
lősi kánonokéhoz hasonló. 10
A teológiai m u n k á k közül feltétlenül említést érdemel Pécseit Király Imre Kate-
kizmusa és Samarjai János Magyar Harmónia című műve, melyeket — mint azt Sa-
m a r j a i a Magyar Harmónia alcímében írja — a két nagy protestáns felekezet egy-
máshoz való közelítése érdekében írtak. 1 1
Bernhard Máté elismerésre méltóan dolgozott, n y o m d á j a az akkori viszonyok közt
sokat és jó minőségben termelt. 12 Eötvös Lajos, a fiatalon elhunyt, tehetséges múlt
századi történész, aki rövid életpályáján is sokat tett a pápai nyomdászat történetének

•'•Lásd: E ö t v ö s L a j o s : Ű j a b b pótlék a P á p a i n y o m d a t ö r t é n e t é h e z . S z á z a d o k , 1869. 332 old.

s
M o k o s G y u l a : A H e r c e g s z ö l l ő s i K á n o n o k . B p . , 1901. 78—79. old.
8
R M N Y 393, 394. sz.
7
M o k o s , 58. old.
" E ö t v ö s : i. m. 314. old.
9 T ó t h L a j o s : A f ő i s k o l a i n y o m d a t ö r t é n e t e . P á p a . 1939. 6—7. old.
'» M o k o s , 78. old.
11
OSZK RMNY-csoport. Heltai János szíves közlése.
T ó t h , 7. old.

24
és Veszprém megye művelődéstörténetének feltárásában. Bernhard Máté könyveit
Heltai Gáspár, Bornemissza Péter, Manlius János könyveihez hasonlítja. 1:1
Töb'o mint másfél évszázadnak kellett ezután eltelnie ahhoz, hogy Pápán újból
működjék a sajtó. Ebből a hosszú időszakból pápai keletkezésű nyomtatványról nem
tudunk szólni; ha született is, n e m maradt fönn. Ne felejtsük, hogy 1683-ban a török
még megszállta P á p á t !
Az ú j a b b nyomdaalapítás a soproni származású nyomdászcsalád egyik győri
tagjának, Streibig Józsefnek a nevéhez fűződik. Ö 1788-ban került Pápára és m i n d -
össze egy esztendőt töltött itt. Ez idő alatt nem sok nyomdatermék került ki keze
alól, emiatt sokáig vitatták, hogy ténylegesen volt-e gépe Pápán, avagy csak üzleti
szándékkal készített nyomtatványokat győri n y o m d á j á b a n pápai nyomdahely-feltün-
tetéssel.1'1 Az ú j o n n a n előkerülő nyomtatványok azonban mind bizonyosabbá teszik
azt a feltételezést, hogy Streibig József valóban működtetett nyomdát Pápán.
A nyomdásztörténeti kutatás legújabb eredménye ez ügyben egy nagyméretű, 6
lapból álló nyomtatvány, amelyet Streibig a II. József által elrendelt termésösszeírás
útmutatójául készített a hatóságok megrendelésére. Ez a nyomtatvány a Veszprém
megyei Levéltárban van és Veszprém város feudáliskori irataihoz tartozik. 15
Tény, hogy Pápa a nyomdászat elsőbbségében — talán Pozsonyt kivéve — mesz-
sze megelőzte az észak-dunántúli—kisalföldi térség minden városát, a nyomdásza-
táról méltán híres Nagyszombatot is, de még az örök vetélytársat, Veszprémet is (ép-
pen Streibig József, a harmadik pápai nyomdász vándorolt Veszprémbe és alapította
az ottani első nyomdát), azt azonban el kell ismernünk, hogy a működés tartósságá-
ban, termelékenységében, társadalmi hatékonyságában, a XVI—XVIII. század egé-
szét tekintve akár Győr, akár Sopron vagy K o m á r o m nyomdái lényegesen jelentősebb
szerepet játszottak, mint a pápaiak. 1 0
Streibig József távozása után ú j a b b
ötven évig nincs nyomda a városban. A
könyv azonban elfoglalta helyét a város
kulturális életében. Az Esterházy-kas-
tély, a reformátusok kollégiuma, a f e r e n -
ces és a pálos, később bencés rendház
akkoriban már jelentős és egyre bővülő
könyvtárral rendelkezett, több ősnyom-
tatványt is őriztek itt valaha, és bizonyá-
r a sok pápai polgár és nemes is tartott
otthonában értékes könyveket. 17
A könyvnyomtatás terén a reformá-
tus főiskolai nyomda megteremtése ho-
zott alapvető változást. A főiskola terve
az volt, hogy az egyház és a tanintézet
könyvigényét kielégítő nyomda jövedel-
méből még egy professzori katedrát ál-
lít fel. A szándék mindenütt megértésre
talált. A győri tanulmányi főigazgató
például így véleményezte a kérelmet a
helytartótanácsnak: „ . . . ilyen könyv-
nyomtató műhelynek Pápán való felál-
lítása kétségtelenül a város lakosságá-
nak nagy hasznára és előnyére lenne . . .
Egy nyomdának elegendő munkát adna
a tanulóifjúság osztályozásának kinyo-
rnatása, továbbá alkalmi költemények,
különböző beszédek, mindenféle iskolai
u
Eötvös, i. m . 321. old.
11
L á s d : E ö t v ö s L a j o s : Űjabb p ó t l é k a P á p a i n y o m d a t ö r t é n e t é - h e z . S z á z a d o k , 1869: 332. o l d . —
N e m f o g a d j a el S t r e i b i g e t T ó t h . (8—9. old.) s e m .
15
A b e - n e m vallott é s e o n t r o l e r i z á l t i n d i v i d u á l i s t e r m é s n e k m e g - m u t a t á s á r a s z o l g á l ó c l a v i s , a v a g y
kults. ( K é t s z í n n y o m á s ú k i t ö l t é s i é s számítási s e g é d l e t a t e r m é s m e n n y i s é g e k k i m u t a t á s á h o z .
P á p á n . N y o m t a t o t t S ( t ) r e i b i g J ó s e f B e t ű i v e l 1788-dik E s z t e n d ő b e n . — V e s z p r é m v á r o s II. J ó z s e f -
kori k a t a s z t e r i f e l m é r é s e k i r a t a n y a g á b a n (VEML V. 102. g).
11
L á s d ; HMNY 754—755. old. — B o r s a G e d e o n M a g y a r o r s z á g i n y o m d á s z a t t ö r t é n e t (XV—XVII. s z á -
zad) - Régi k ö n y v e k és k é z i r a t o k , ö . áll.: P i n t é r Márta. Soks2. Bp., 1974. 85—94. old. — H e r v a y
F e r e n c : M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t i f ö l d r a j z a a XVI—XVIII. században. — R é g i k ö n y v e k . . . 147—
149. old.
H o r v á t h E l e k — T ó t h E n d r e : p á p a m e g y e i v á r o s m ú l t j a , j e l e n e é s k ö r n y é k e . P á p a , 1936: 84.,
110., 123—124. old.

25
gyakorlatok, gyárak hirdetései, kereskedelmi és á r j e g y z é k e i . . . " . A nyomdát a király
engedélyezte, majd a felszerelés nem kis áldozattal járó beszerzése után, 1838-ban,
két sajtóval megindult a munka. Első megrendelésként 300 db teátromcédulát n y o m -
tak. De nemcsak a város kulturális intézményeinek, egyházainak, testületeinek és
polgárainak nyomdai igényét elégítették ki, gyakran dolgoztak távolabbi megrende-
lők, mint például a halasi prédikátor számára is. A nyomda termékei között hamaro-
san feltűntek az íves m u n k á k . Egész sor tankönyv, Tarczy Lajos, Bocsor István és
más kollégiumi tanárak m ű v e jelent itt meg. Horváth Mihály: A magyarok történe-
te című négykötetes m u n k á j á n a k első kiadása is Pápán hagyta el a sajtót 1842 és
1846 között. 1838-ban pedig már 12 ezer példányban jelent meg — a nyomda s a j á t
kiadványaként — a Pápai Közhasznú Kalendárium. 1;<
1848-ban a pápai nyomda is megszabadult a sajtócenzúrától. Első munkája a Nem-
zeti Dal volt. Ennek a londoni British Museuimban őrzött példányáról nemrég a Ma-
gyar Nemzetben olvashattunk. 1 9
Változó haszonnal és változó sikerrel, de mindig a köz javára működött a Főis-
kolai Nyomda. Fölszerelését időnként felújították, 1859-ben például gyorssajtót ka-
pott.
A kiegyezés után, a politikai viszonyok rendeződésével megpezsdült a városi Köz-
élet, melynek a sajtó vált egyik legfontosabb elemévé. A céhrendszer megszüntetésé-
vel a nyomdászat is szabad vállalkozássá lett. Tíz éven belül három újabb nyomdát
alapítottak, amelyek egymással versengtek a piacért. 20 Ebben az időben indultak a
nagyobb pápai hetilapok, a Pápai Lapok, a Pápai Közlöny, később a Pápai Hírlap,
valamint a Pápa és Vidéke, ez utóbbi kettő egészen 1944 végéig megjelent. 2 1 A lapok
a város, az egyházak, általában a helyi vezető körök kezelésében állták és természe-
tesen annak megfelelően írtak. Így is sokszínű és a helytörténészek által kellően ki
nem aknázott forrásul szolgálnak a város korabeli életének tanulmányozásához.
Pápa város nyomdatörténete már a felszabadulás előtt is kapcsolódik a munkás-
mozgalomhoz. 1919 j a n u á r j á b a n jelent meg először a helyi szerkesztésű Munkás Új-
ság, mely augusztus elejéig szolgálta a forradalom ügyét. Kezdetben heti két, később
három alkalommal jelent meg. Ezen kívül többszáz plakát és nyomtatvány is tanús-
kodik a Tanácsköztársaság helyi eredményeiről, tevékenységéről. A ritkaság szám-
ba menő gyűjteményt a r e f o r m á t u s könyvtár őrzi. 22
A két világháború között ú j a b b hat kisebb nyomda alakult, de többségük n é h á n y
év után megszűnt. Nem is voltak ezek valódi értelemben vett nyomdák, csak kis péi-
dányszámú nyomtatványokat, alkalmi kiadványokat készítettek. Ennek az időszak-
nak a legjelentősebb n y o m d á j a továbbra is a Főiskolai Nyomda és az 1919-ben ala-
pított Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat, a ferencesek nyomdája volt. Mindkettő
könyvkiadóként is működött. Az általuk kibocsátott könyvek nagyobb részt teológiai
jellegű művek, megjelentettek azonban várostörténeti m u n k á k a t és egy-egy helyi
költő alkotásait is. A már említett politikai lapokon, valamint az egyházi lapokon kí-
vül nevezetesebb időszaki kiadvány volt még P á p á n a Jókai-körnek, a város egész
polgári értelmiségét átfogó tudományos-művészeti egyesületnek az évkönyve, a főis-
kolai képzőtársaság diáklapja, a Pápai Kollégiumi Lapok, és természetesen az összes
tanintézet értesítői. Az országos jellegű periodikák közül a Magyar Gyógyszerésztudo-
mányi Társaság Értesítőjét és a Magyar Urológiát nyomtatták Pápán. 2 3
A felszabadulás utáni eszmei harcokban is megtalálta helyét a pápai sajtó. A
baloldal alig néhány héttel a város felszabadulása után már kibocsátotta s a j á t lap-
ját, a Pápai Néplapot. A lap szerkesztése 1946-tól szilárdan a kommunisták kezében
volt. E lap szerepét, megszűnése után a párt megyei orgánuma vette át Pápán is.
A feliszabadulás után nagy változások álltak be a pápai nyomdászatban. Bezár-
ták kapuikat a gazdaságtalan kisebb nyomdai műhelyek, legutoljára az 1946-ban ala-

" A F ő i s k o l a i N y o m d a a l a p í t á s á t é s t ö r t é n e t é t r é s z l e t e s e n ismerteti T ó t h .
H o r v á t h — T ó t h : i. m. 41. old. — S z i l á g y i F e r e n c : H u n g a r i k á k a B r i t i s h M ú z e u m b a n . - M a g y a r
N e m z e t . 1977 s'zept. 23.
M
P á p a v á r o s X I X — X X . századi n y o m d á i r a l á s d : U n g v á r y F e r e n c n é : V e s z p r é m m e g y e n y o m d á i .
- Horizont. V e s z p r é m m e g y e i k ö z m ű v e l ő d é s i t á j é k o z t a t ó . 1973 4. sz. 13—14. old. U ő : N y o m d á k ,
k ö n y v k e r e s k e d ő k , k ö n y v k ö t ő k é s h í r l a p k i a d á s V e s z p r é m m e g y é b e n 1849-től n a p j a i n k i g . (1973
Kézirat, 12 old. A V e s z p r é m m e g y e i Levéltár k é z i r a t o s d o l g o z a t - g y ű j t e m é n y é b e n .
'•"A pápai h í r l a p o k r a l á s d : N a g y L á s z l ó : A V e s z p r é m m e g y e i h í r l a p o k é s f o l y ó i r a t o k b i b l i o g r á -
f i á j a 1820—1956. V e s z p r é m , 1957. ( V e s z p r é m i K ö n y v e k 2.)
22 Lásd: M i k l ó s D e z s ő : A M a g y a r T a n á c s k ö z t á r s a s á g P á p á n kiadott r ö p l a p j a i és p l a k á t j a i ( B i b -
liográfia é s d o k u m e n t u m g y ű j t e m é n y ) . - P á p a v á r o s é l e t e a T a n á c s k ö z t á r s a s á g i d e j é n . P á p a ,
1969. Kézirat. 310—346. old. ( P á p a i H e l y i s m e r e t i K i a d v á n y o k I.)
» T ó t h i. m . 30. old.

26
kult Munkás Nyomda szűntette be működését. A háború viszontagságaiban és azt
követően néhány gondatlan kéz ártalmas cselekedete folytán nyomdáinknak nemcsak
műszaki állománya, hanem irattárai is megsemmisültek; ezért tevékenységükről nem
könnyű reális képet alkotni. 1949-ben megértek a feltételek arra, hogy államosítsák a
pápai nyomdá'szatot. Viszonylagos épségben a Főiskolai Nyomda érte ezt meg. Az ál-
lamosított nyomda erre épülve lett a Veszprém megyei Nyomdavállalat Pápai Tele-
pe.-'1
Az elmúlt három évtizedben sokat fejlődött a pápai nyomda. Ma 150 tonna ólom-
betűjük, több mint 200 f a j t a betűsorozatuk van, cirill, görög és héber ábécével is
rendelkeznek. Az utóbbi tíz évben automata nyomó- és vágógépet szereztek be, bár
legnagyobb büszkeségük a ma is működtethető. Gutenberg-rendszerű kézisajtó, amely-
ből ma már nem sok van az országban. Ez a sajtó a Főiskolai Nyomda alapításakor
beszerzett gépek egyike.
A pápai nyomda jelenleg elsősorban gazdasági nyomtatványokat, falragaszokat,
meghívókat, kisebb kiadványokat készít. Néhány szép m u n k á j u k országos elismerést
váltott ki.
A következő évek szép tervei szerint ú j üzemrészt, kötészetet létesítenek. Ezzel
a pápai nyomda — legalábbis részben — kimozdul eddigi helyéről, ahol 1853 óta dol-
gozik. Munkájukhoz, terveik megvalósításához sok sikert k í v á n u n k !
Somfai Balázs

Csíki kályhacsempék

24 A n y o m d a l e g ú j a b b t ö r t é n e t e L ő c s e i Imre t e l e p v e z e t ő s z í v e s k ö z l é s e .

27
 HONISMERET É&TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Simándi István tevékenysége a Sárospataki Kollégiumban

A XVII. és XVIII. században alapí- ről kitelepített Csécsi a külvárosban fá-

tott protestáns iskolák I. Rákóczi György ból emeltetett ú j iskolát, tankönyvet
és L ó r á n t f f y Zsuzsánna pártfogása alatt, szerkesztett, hogy növendékeit megtart-
Tolnai Dali János és Comenius pedagó- va folytathassa a „pataki szellemben"
giai tevékenysége nyomán fellendültek, elkezdett munkát. Nem csoda, ha ilyen
és felzárkóztak az európai szintű okta- körülmények között nem mardt f e n n
táshoz. Az ellenreformáció, a haladó ér- írásos emlék Simándi tanulóéveiről. Ab-
telmiség erőszakos visszaszorítása, az ból a tényből viszont, hogy 1701-ben
osztrákok egyre erősödő zsarnoksága társai széniorrá — a kassai diák-köztár-
nem kedvez ennek a szellemi életnek. saság vezetőjévé — választották, követ-
Báthori Zsófia erőszakkal foglaltatta el keztethetünk arra, hogy kiváló tanuló,
a sárospataki kollégiumot, s a n n a k min- megbecsült diáktárs lehetett.
den vagyonát. A tanárokat, diákokat el- 1702-ben Simándi a miskolci iskola
űzve, a jezsuitáknak a d j a át az oktatás- élére került rektornak, s innen utazott
nevelés akkori fellegvárát. külföldi tanulmányutakra. (Konkrét ada-
Az iskolájuktól megfosztott diákok tok hiányában, rövid utalásokból gon-
Buzinkai Mihály és Pósaházi János pro- doljuk, hogy Belgium és Hollandia egye-
fessszorok vezetésével Erdélybe vándo- temeit látogatta.) Iskolai tevékenysége
roltak, ahol a gyulafehérvári kollégium a l a p j á n feltételezhető, hogy teológiai
fogadta be őket. Az ellenreformáció leg- studiumokat folytatott és a cartesiánus
kegyetlenebb évtizede volt ez ( i l - filozófián túlmenően a matematika,
legi.), amikor a hírhedt Kollonich-rend- földrajz, fizika, kémia, csillagászat kö-
szer hajtóvadászatot rendezett a függet- tötték le érdeklődését.
lenség eszméjével összeforrott protesta- 1703-ban Orosz Pál kuruc generális
nizmus ellen. megszállta Patakot, és az iskolát visz-
Simándi István születése évében — szaadta a reformátusoknak. Csécsi Já-
1675-ben — már három éve tartott Thö- nos 1705-ben jött vissza, s ő hívta meg
köly Imre felkelése. A diákság egy része 1707-ben Sárospatakra Simándit — mint
professzorok nélkül, 1682-ben jött visz- egykori diákját, széniorját — tanárnak.
sza Sárospatakra, de a felkelés leverése Simándi elfogadta a meghívást, de előbb
után ismét hontalanokká válva, 1687-ben külföldre ment 1 , hogy a kollégium el-
Csécsi János professzor vezetésével pusztult fölszerelését ú j , korszerű eszkö-
Göncre kerültek. zökkel pótolja.
Nem maradt adat arról, hogy Simán- Az 1708. július 20-án megtartott egy-
di ezekben a zivataros években hol vé- házgyűlés Simándit kinevezte t a n á r n a k
gezte alsóbb iskoláit, feltehető azon- és megbízta a bölcsészeti és a természet-
ban, hogy a sárospataki kollégium vala- tudományok oktatásával. 1709. j a n u á r
melyik partikulájában. Biztosan csak azt 13-án — külföldi ú t j á r ó l hazaérkezve —
tudjuk, hogy 1695-ben iratkozott a főis- ünnepélyesen beiktatták hivatalába,
kolai hallgatók sorába, Göncön. Innen ahol egyenesen a rektor-professzori
Csécsit és 350 növendékét ez év március tisztséget foglalta el, s a bölcsészeti és a
25-én kiűzték a jezsuiták — akiknek természettudományos tantárgyak mel-
Gönc zálogbirtokuk volt. 1695. m á j u s 20- lett vállalta a természetjog és a nemzet-
án Kassán folytatódott az oktatás, óriási közi jog tanítását is. Az ő mőködése ré-
erőfeszítések árán. A belváros területé- vén vált hazánkban e tudomány önálló

' Két útlevél d o k u m e n t á l j a ú t j a i t : a z e g y i k 1708. j ú n i u s 7-i keltezéssel, holland szöveggel,

a m á s i k n a s s á n i h e r c e g t ő l , 1708. a u g u s z t u s 31-i k e l t e z é s s e l .

28
 ••it), IK-ug mi retni'gi (iBVotlaftll. ítíliitiiii (Xing la tanára, a földrajz tanítása melleit,
R«forroáUi»oi: CoUegiamábaa möíjvéii, íSímimtli Vi'-, • >i foglalkozott a természettudomány más
által jsroiiueáit M»th«i»t n&i<>, maga U «8 }*«)*%<* ili-
,-tpí/<Ivár; véle. ágaival is, s oktatása során felhasználta
'SÖ. SzÜl.tfitU Vftló irástbítU '•<! frVIsfy'; tVi^äukt'.'r Simándi tapasztalatait. Feljegyzései do-
kíxiváii, 12 óm ielé ax orög-Tompiomban p u t , «'•* <>tt kumentálják munkáját, 2 és ezek a fel-
tis^y divotiÄvaJ Misisít híiügíttíii n. *' l Wlicattóu ii meg jegyzések bizonyítják, hogy az elkezdett
iwr&dtj Olillí» pemg visBSHijíívéfl, M-ÍU^áRí'» iVi.flt u. rí út nem volt hiábavaló, s akadtak korai
Ks iJi tál, M<it4aigi>s tíróf Mft'sbik Hgrkicsi PronoM*-), követői is a Simándi-hagyományoknak.
4* fflás Ktmátot tlrakJkftl I?eje<leliBÍ Assíalttoílttfllt. ám
tó i«án a.' liefotttóhwok Professorík SimitiKÜ* n'iu»gs> A legnagyobb elismerést azonban a
InsttuméníUHiívál Y&rbsa liív.í«, «g&» c t i g w.k sji«jj II. Rákóczi Ferenccel való megismerke-
4ísrur^?í»oJ(bi»H mulatt» muciit'. dés jelenti a pedagógus professzor szá-
mára. A zivataros történelmi idő bűne,
Részlet Beniczky Gáspárnak, hogy a fejedelem, aki a leírottak szerint
a fejedelem t i t k á r á n a k naplójából érdeklődéssel fogadta a kísérletező pro-
fesszor bemutatott eszközeit, nem mé-
tantárggyá függetlenül a teológiai be- lyülhetett el a természettudományok
folyás alatt álló erkölcsfilozófiától. megismerésében, s nem alakíthatott ki
Szombathy János: A sárospataki főisko- közelebbi kapcsolatokat a kor legna-
la története című írásból tudjuk, hogy gyobb pedagógus egyéniségével.
ezirányú ismereteit Pufendorf Sámuel A pestis Simándit sem kerülte el, s
(1632—1694.) jogtudós, heisenbergi pro- 1710. április 27-én Sárospatakon megír-
fesszor kézikönyvéből szerezte. ta végrendeletét, amelyben sem ikolá-
Ö volt az első pedagógus Magyaror- járól, sem tanítványairól nem feledke-
szágon, aki óráin a jelenségek megérté- zett meg: „ . . . M i n d e n könyveim és a
sét kísérletek bemutatásával segítette Philosophiához tartozó minden eszköze-
elő. „Ö tanított először Patakon Expe- im hagyom a Pataki Reformáta Nemes
rimentalis Physicát, mellyért az együ- Collégiumnak." . . . Ami kevés ételre-
gyűektől Magusnak, ördöngősnek t a r t a - italra való ivóska vagyon, ami belőle
tott." -— írja Szombathy. De ha a pataki megmaradt a tori alkalmatosság után,
együgyűek nem is ismerték fel a tudós költse el a szép ifjúság."
és a pedagógus úttörő munkáját, az elis-
merés mégsem m a r a d t el. Ifj. Csécsi Já- 1710. m á j u s 2-án halt meg Sárospata-
nos (Tsétsi 1689—1769.), a XVIII. sz. kon a modern természettudományos ne-
egyik polihisztora, a sárospataki főisko- velés kimagasló, úttörő pedagógusa.
Horváth Lajosné

A kahlenbergi varázsló

A napenergia hasznosítását, a fényképezőgép és optikájának tökéletesítését jó-

részt Petzval József úttörő m u n k á j á n a k köszönhetjük. Főként az ő számításai alap-
ján készülnek azok a parabolikus tükrök, amelyek lehetővé teszik a napenergia fel-
használását, s a fényképezés terén is hervadhatatlan érdemeket szerzett, mert olyan
lencserendszert szerkesztett, amely a tárgynak a főtengelytől távolabb eső pontjairól
ferdén beeső s u g a r a k a t egy pontba gyűjti össze anélkül, hogy a lsncse nyílását a
fényrekesszel túlságosan le kellene szűkíteni. A világon az első ilyen lencse — ame-
lyet anasztigmát lencsének neveznek — Petzval számításai alapján készült 1843-ban.
Nagy fényerejű akromatikus objektívjei lehetővé tették, hogy az addig szükséges időt
a másodperc töredékére csökkentik.
A kiváló matematikus nemcsak a nagy fényerejű lencsét és a hordozható fényké-
pezőgépet találta fel, de a tájfényképezés lencséjét is. A Holdról készített felvételei
pedig megvetették az alapját a fényképezés és a tudomány kapcsolatának. Ezen kívül
az ő nevéhez fűződik a Galilei messzelátójának színházi célokra való átalakítása. A
mai műtermi fényképezés vagy filmezés, az esti sportesemények televíziós közvetítése,
a hadseregnél, a repülőtereken és a hajózásnál alkalmazott fényszóró ugyancsak Petz-
val találmánya.

-1716. szept. 3.—1717. n o v . 29. F i z i k a i m a g y a r á z a t o k k í s é r l e t e k k e l . — 1716—1717. D i s p u t á c i ó k az

e g é s z f i z i k á b ó l : „ s y s t e m a t i c a m et e x p e r i m e n t a l e m " . — 1717-ben i s m é t e l ő a d á s r a k e r ü l az e g é s z
e x p e r i m e n t á l i s f i l o z ó f i a . — 1718. Optika ( Z é m p l é n J o l á n : A m a g y a r o r s z á g i f i z i k a története,
1916. 33 o.)
•

29
 Petzval József a T á t r a aljában felevő Szepesbélán születeti 1807-ben. Apja a hely-
beli iskola kántortanítója volt, aki Podolinban, Lőcsén és Kassán járatta fiát iskolá-
ba, Pesten járt egyetemre, majd tanulmányainak befejeztével 7 évig Pest városának
mérnöke volt. Kiváló matematikai és geometriai tudását nagyszerűen tudta alkalmaz-
ni a gyakorlati életben. Ö készítette el a n n a k a c s a t a m á n a k a tervét, amely megvéd-
te volna Pest-Budát az árvízzel szemben. A palatinusz Nádor magához kérette, ter-
vét megdicsérte, de kivitelezésire nem került sor.
1835-ben lemondott városi mérnöki állásáról és a pesti egyetem matematikai tan-
székén lett tanár. Kiváló képességeiről, matematikai tudásáról tudomást szereztek
Bécsben és kinevezték az ottani egyetem tanárává. Pesten megüresedett helyét öccse
Ottó foglalta el, aki addig a felsőipari iskolában tanított. Kiváló tanár volt, akárcsak
bátyja, számos tudományos könyvet írt. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tag-
jává választotta.
Petzval József nem sokáig lakott Bécsben, mert megvásárolta a város mellett
Kahlenberg hegyen lévő, még II. József uralkodása alatt megszüntetett karmelita rend
kolostorát és itt rendezte be otthonát. Az egykori kolostor vastag falai, komor helyisé-
gei, kicsi, sűrűn rácsozott ablakai, sötét pincéje valóságos erődítmény volt. Petzval úgy
is emlegette: „az én váram". A földszinten istállót rendezett be arabs lovak számára.
Ezzel gyerekkori vágya teljesült, hogy s a j á t lova lehetett. Az egyetemi előadásokra is
lóháton járt be a városba. Az elegáns, a nagy műveltségű, sok titokzatossággal körül-
vett professzort „kahlenbergi varázslónak" nevezték.
Egyetemi és akadémiai elfoglaltsága mellett sok értékes tudományos m u n k á t adott
ki. A kahlenbergi sasfészekben műhelyt és laboratóriumot rendezett be, s nagy szor-
galommal dolgozott itt a természettudományok megoldatlan kérdésein. Mint kitűnő
matematikus, főleg az optika érdekelte. Matematikailag kidolgozta a tükröző felüle-
tek elméletét, számításokat végzett különféle görbetükrök, főleg a gömb-, a parabo-
likus és egyéb tükrök körében. E téren szerzett bőséges ismereteit használta fel a ve-
títőgép és a fényszóró megszerkesztéséhez.
A képsokszorcsítás terén 1839-ben nagy változást hozott a francia L. I. Daguerre,
aki a francia akadémián bemutatta Niepce—Nicephorral közös találmányát, a róla el-
nevezett daguerrotipiát. Ehhez az egészen primitív „camera obseurát" használták,
amit még a középkorban találtak fel. Fényképezéskor a tökéletlen optika miatt so-
káig kellett exponálni. Akit fényképeztek, annak az erős napsütésben több, mint fél
óráig mozdulatlanul kellett ülnie. A f e j és a kéz rögzítésére külön kapcsok voltak.
Másik hátránya az volt, hogy a portrékon a lefényképezett személy szeme csukva
volt, m i n t h a aludna. Másolatot nem lehetett készíteni. A legnagyobb hiba azoniban a
lencsékben volt. Nehéz fela.dat volt olyan lencserendszert szerkeszteni, amely a tá-
vo'ról ferdén beeső sugarakat is egy pontba egyesíti. Ez sikerült Petzvalnak. Nem is
sejte'.te, hogy milyen nagy jelentősége v a n találmányának, amely évszázadunk húszas

Petzval Múzeum Szepesbélán

30
éveiben is használatban volt minden jelentősebb változtatás nélkül. Nyolcvan éven
keresztül semmit sem kellett változtatni Petzval számításain.
Kitűnő teoretikus volt Petzval, de a lencsék előállítása terén nem rendelkezett
kellő gyakorlattal. Ezért lépett összeköttetésbe Voigtländerrai, egy osztrák optikussal,
akinek nemcsak kiváló gyakorlati ismeretei, de nagy üzleti érzéke is volt. Petzval át-
adta számításait Voigtlandernek, aki ennek a l a p j á n kezdte gyártani a fényképezőgé-
pek lencséit és rövid időn belül milliomos lett, de az óriási haszonból nem juttatott a
feltalálónak, nevét csupán reklámcélokra használta fel. Két további optikussal szin-
tén sikertelenül próbálkozott, mert csak kihasználták őt. A csalódott ember minden-
kitől visszavonult, kizárólag az egyetemi előadásokra és az akadémiába járt, melynek
tagja volt.
Idősebb k o r á b a n különc, csalódott, m a g á b a zárkózott e m b e r r é vált. Később már
látogatókat sem fogadott. A külvilágtól elzárkózva főleg tudományos könyvek írásá-
val foglalkozott. Sok könyvet jelentetett meg, de kevésbé ismeretes az optikára vonat-
kozó nagy m u n k á j a . Kahlenbergi és bécsi k u t a t á s a sajnos n e m maradtak meg, sajná-
latos módon éppen a városon kívül eső lakóhelyét övező legendák miatt. Azt hitték,
hogy a vastag, titokzatos f a l a k között Petzval rengeteg kincset halmozott fel, s egy
alkalommal, amikor éppen előadást tartott az akadémián, bet jrtek a lakásába. Kin-
cseket nem találtak, ezért dühükben összetörték a laboratórium felszerelését, nagy
m u n k á j á n a k kéziratát összetépték, szétszórták. Amikor Petzval meglátta, hogy írásai-
n a k nagy részét megsemmisítették, a m e g m a r a d t lapokat m á r soha többé n e m ren-
dezte, a hiányokat nem pótolta. A csalódott és az élet által megviselt, elhagyatott tu-
dós 1891-ben halt meg.
Vörösmarty Géza

Segner János András emlékére

Az elmúlt évben a tudományos világ kegyelettel emlékezett a pozsonyi születésű

Segner János András természettudósra, halálának kétszázadik évfordulója alkalmá-
ból. Segner Pozsonyban, a Mihály utca 7. számú házban, az úgynevezett Segner k ú r i á -
ban született 1704. október 9-én. Ősei Stájerországból vándoroltak be, és a 15. század-
ban már m a g y a r nemességet kaptak. A Mihály utcai ház északi reneszánsz stílusban
épült, ma is jó állapotban van és a város értékes, védett műemlékei közé tartozik. A
bejárat fölött az építtető Segner András (Segner nagyapja) által fogalmazott latin
szöveg olvasható kőbe véve: HAS AEDES M. E. PO. EX FUNDAMENT EREXIT
ANDREAS SZEGNER, ANNO, 1648. VIRTUE PARTA DURANT. (Ezt a házat M. E.
PO. alapjaitól kezdve Szegner András építette 1648-ban.) Figyelemre érdemes Segner
nevének a magyar ortográfia szerinti írásmódja, nem a német S-t, hanem a magyar
SZ-t használta.
A fiatal Segner gyermekkoráról nem sokat tudunk. Annyi azonban ismeretes,
hogy Pozsonyban kezdett iskolába járni, m a j d Győrben folytatta. Már korán élénk
érdeklődést mutatott a természettudományok iránt. Apjának a pozsonyi Malomvölgy-
ben, a Vödric patakon volt egy malma. Az i f j ú Segner itt különféle kísérleteket vég-
zett. Győr után — 1724-iben — Debrecenben folytatta tanulmányait, m a j d a követke-
ző évben már a Jénai egyetemen találjuk. 1730-ban megszerezte az orvos-doktori cí-
met, azután h a z a t é r t Pozsonyba azzal a szándékkal, hogy szülővárosában orvosi gya-
korlatot fog folytatni. Abban az időben Debrecen város nótáriusa éppen a pozsonyi
evangélikus líceum neves tanárához, Bél Mátyáshoz fordult azzal a kéréssel, hogy
a j á n l j o n a kerületi orvosi állásra valakit. Bél Mátyás a friss diplomával rendelkező
fiatal orvost javasolta. így került Segner másodízben Debrecenbe. Három évvel ké-
sőbb, 1733 j ban a jénai egyetemre hívták meg a fizika, a matematika és a kémia rend-
kívüli tanárának. Két évre rá már a göttingeni egyetem rendes tanára. Majd húszéves
pedagógiai és tudományos munkássága után elhagyja Göttingent, és a hallei egyetemen
folytatja értékes m u n k á j á t .
Felfedezéseinek legnagyobb része az optika és a hidraulika területére esnék. Ilyen
egy papírmalom-imeghajtó, a reakció elvén alapuló turbina, amelynek egyenes karjai
voltak és a karokból kifolyó víz körbeforgatta az egész turbinát, ö volt az első, aki
felfedezte és elméletileg be is bizonyította a reakcióerő létezését. Azt a feltevését is
megfogalmazta, miszerint az ilyen alapon szerkesztett motornak ott is működnie kell,
ahol nincsen levegő, sőt ott még gyorsabban kell forognia, mert nem akadályozza a

31
levegő ellenállása. Ezen az elven működnek a mai szuperszonikus repülőgépek, vala-
mint az ű r r a k é t á k is. Felfedezéséért a Német Tudományos Akadémia Berlinben, az
Angol Királyi Társaság Londonban és a Pétervári Akadémia Szt. Pétervárott tagjai
közé választotta.
Segner mint orvos is jelentős munkásságot f e j t e t t ki és több tanulmányt írt Debre-
cenben. Bizonyos betegségeket ő határozott meg, s kidolgozta azok gyógymódját. Az ő
korában nagyon gyakori volt az orvosok által alkalmazott érvágás, ő viszont csak a
magas vérnyomás esetében ajánlotta. Kidolgozta a nehéz szülés és az aibortálás al-
kalmával szükséges teendőket. Jelentős az a r a n y e r e s betegségekről szóló munkája, s
ugyancsak értékesek az emberi szervezetnek a klimatikus viszonyokkal szembeni el-
lenállóképességével kapcsolatos kísérletei.
Segner 1777. október 5 é n halt meg Halléban. A Martin Luther Egyetem négy na-
pos szimpózium keretében emlékezett meg róla az elmúlt évben, s azon részt vettek
a MTESZ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület küldöttei is. A magyar Kultu-
rális Minisztérium pedig egy fehérmárvány domborművei rótta le kegyeletét. A b u -
dapesti Széchényi Könyvtár gyűjteményéből rendezett emlékkiállítással emlékezett
meg Segnerről. Debrecen városában a Református kollégium Segner-szoba, Segner
Múzeum létesítésével fejezte ki kegyeletét az egykor a város falai között élt orvos
emléke előtt. Az egyetem p a r k j á b a n áll a bronzszobra és a város átrendezése után
létesítendő Segner téren m á r v á n y t á b l a fogja emlékeztetni az utókort. Szegeden a
Nemzeti Emlékcsarnokban, a tudományos intézetek földszintjének árkádsorában —
ahol a magyar irodalom, művészet, a tudomány és a történelem számos kiválósá-
gát örökítették m á r meg — itt helyezték el Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas szob-
rászművésznek a haliéival azonos fehérmárvány domborművét.
Az MTESZ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Segner-díj alapításával és
a debreceni Segner létesítmények védelmének vállalásával rótta le kegyeletét a „Seg-
ner Hungarus" emléke előtt, halálának kétszázadik évfordulóján.
Vörösmarty Géza

32
 '
HONISMERETI OLVASÓKÖNYV
." > ' • -'i'.V* «• • ' . /ÍV- «CS - M, .'•' '

Antti Jalava, a finn-magyar kapcsolatok megalapozója

A legutóbbi két évtizedben alig telt el olyan nap, amikor ú j s á g j a i n k nem tartal-
maztak valamilyen finn vonatkozású hírt. E hírek a magyar-finn kapcsolatok szoros-
ra fűzéséről tanúskodnak, s azt mutatják, hogy a két nép közötti együttműködés m a
már egyaránt kiterjed a politikai, a művelődési és a gazdasági életre. Ugyanakkor
szinte megdöbbentő mértékben feledésbe merült a kapcsolat kezdete és múltbeli ala-
kulása. Jelszó ugyan nálunk a haladó hagyományok megbecsülése, á m kapcsolataink
finn megalapozóját évtizedek óta jóformán nem is említettük. Pedig megérdemelné,
hogy népünk iránti szeretetének jeleit és a m a g y a r - f i n n kapcsolatok érdekében ki-
fejtett m u n k á j á t emlékezetünkben tartsuk. Neve így hangzik: Antti Jalava.
Ki volt e név viselője? Röviden meg lehet mondani, ö volt az, aki Magyarorszá-
got, a magyar népet és nyelvet elsőnek és szinte egyedül ismertette meg Finnország-
ban. Ezt nem én hiszem így, h a n e m életművére való visszapillantásában az európai
hírű nyelvtudós és diplomata E. N. Setälä állapította meg róla 1909-ben. Lássuk; ho-
gyan vált ez a finn férfiú n é p ü n k lelkes b a r á t j á v á s mi az, amit a magyar-finn kap-
csolatok megteremtéséért tett?
A n t t i Jalava 1846-ban született a Turku közelében levő maskui járásban. A hel-
sinki egyetemre 1863-ban iratkozott be. A finnek érdeklődésének középpontjában ez
időben a nyelvi kérdés állott. Törekvésük az volt, hogy a finn nyelvet jogaihoz segítsék
mind az iskolákban, mind pedig az állami és a közéletben. Jalava szívvel-lélekkel be-
kapcsolódott ebbe a munkába, s folytatta azt egyetemi tanulmányainak befejezése után
is. Működött tanárként, újságíróként, tagja volt a finn nyelvű színház vezetőségének,
tisztséget viselt a Finn Irodalmi Társaságban és a Népművelő Társaságban. 1874-ben
külföldi tanulmányútra indult, s ennek során jutott el Magyarországra is. Célja az volt,
hogy tanulmányozza az anyanyelv és a nemzeti kisebbségek nyelvének tanítását né-
hány európai országban, köztünk hazánkban is.
Jalava 1875-ben érkezett Magyarországra, s tanulmányi idejének felét nálunk töl-
tötte. Megelőzően Németországban, Ausztriában és Csehországban járt, de menyasz-
szonyának küldött egyik leveleben azt írja, hogy legszívesebben m i n d j á r t Magyaror-
szágra jött volna, s itt töltött volna el egy egész esztendőt, hogy a magyar nyelvet mi-
nél tökéletesebben megtanulja. Első útját 1881 és 1903 között még további öt m a g y a r -
országi tartózkodás követte, s m i u t á n megtanult magyarul, itt tartózkodását a magyar
múlt és jelen sokoldalú megismerésére használta fel.
Első ismerősei és állandó támogatói persze a magyar nyelvészek, köztük Budanz
József, Hunfalvy Pál, főleg pedig Szinnyei József voltak, kapcsolatai azonban messze
túlterjedtek a nyelvészek zárt k ö r ű társaságán. Különösen mély nyomot hagyott lelké-
ben Görgey Artúrral való megismerkedése. Görgey vendégül látta visegrádi otthoná-
ban. Jalava rendkívül szeretetre méltó, szíves és szerény embernek jellemzi Görgeyt,
akiről fel sem tenné az ember, hogy valaha Magyarország diktátora volt, „aki előtt az
egész Ausztria remegett".
Másik nagynevű hazánkfia, akit Jalava megismert, Jókai Mór. 1895-ös magyar-
országi ú t j a előtt Jalava már több Jókai-regényt lefordított finnre, érthető tehát,
hogy szerette volna megismerni a regények szerzőjét, amint í r j a : „a legnagyobb m a -
gyar írót". Látogatásakor Jókai örömét nyilvánította, hogy üdvözölheti magánál „Ma-
gyarország híres barátját", m a j d pedig megmutatta neki azon nagy könyvszekrényt,
amelyben regényeinek idegen nyelvű fordításait — köztük a finn fordításokat is —
tartotta. Búcsúzáskor azzal örvendeztette meg látogatóját, hogy kérésére néhány e m -
léksort írt leánya emlékkönyvébe.
Természetesen érdekelte Jalavát a magyar színházi élet és az opera is. Megnyerő

33
modora, jó megjelenése révén eljutott az ún. „magasabb körökbe" is. Kolozsvárott
találkozott például Szinnyei József jó barátjával, Thallóczy Lajos történetíróval és
diplomatával, Helsinkiben pedig — III. Sándor cár ottani látogatásakor — megismer-
kedett a cár kíséretében levő Zichy Mihály festőművésszel.
A Magyar Történelmi Társulat h a z á n k iránt érzett érdeklődéséért és m u n k á s s á -
gáért m á r 1877-ben tiszteleti tagjává választotta, a Kisfaludy Társaságnak pedig leve-
lező tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1902-ben külső tagjául fogadta.
Ismételt magyarországi tartózkodásai alkalmat adtak Jalavának arra, hogy a
régi Magyarországgal földrajzi szempontból is megismerkedjék. A Balaton mellékén
és Székesfehérváron kívül j á r t Egerben, Miskolcon, Debrecenben. Ellátogatott az ak-
kori Kelet-Magyarországra és Erdélybe is: Orsovába, Herkulesfüxdőre és Kolozsvárra.
Az 1948—49-es szabadságharc iránti lelkesedésétől indíttatva elzarándokolt Aradira és
Világosra, a szabadságharc történelmi emlékezetű helyeinek megtekintésére. T á t r a -
füredien k é t egész hetet töltött, sőt előadást is tartott a Kalevala egyik hőséről. Kassán
a premontrei rend főnökének vendége volt. Itt találkozott egy pappal, aki elmondta
neki, hogy a szabadságharc 21 csatájában vett részt, s a segesvári ütközetben látta
Petőfit lóháton.
Magyarországi élményeiről, hazánkról és a magyar népről szerzett ismereteiről
Jalava először az Uusi Suometar című ú j s á g b a n számolt be honfitársainak úti levelek
alakjában, m a j d pedig — -megtoldva levelei számát — kiadta őket Unkarin maa ja
kansa (Magyarország és népe) címen könyv alakban, Helsinkiben, első magyarországi
ú t j a után egy évvel, 1876-ban. A honfoglalástól egészen utazása időpontjáig tárgyalja
benne Magyarország történetét. Szól a budapesti egyetemről és a Magyar Tudomá-
nyos Akadémiáról. Megemlékezik Liszt Ferencről, Erkel Ferencről és neves színé-
szeinkről. Leírja egy m a g y a r képviselőválasztás lefolyását, s m a j d n e m teljes egészében
közli (finn fordításban) Jókai Mór választási beszédét. Végül azt a jóslatot kockáz-
tatja meg, hogy ha a magyarság megtalálja a nemzetiségi kérdés megoldásának kul-
csát, nagy jövő vár rá E u r ó p a ezen térségében.
A Magyarország földje és népe című útikönyvnek olyan sikere volt, hogy meg-
jelenése u t á n hat évvel Maantieteellisiä Kuvaelmia (Földrajzi leírások) címen ú j a b b
könyvet adott ki hazánkról. Műve svédül is megjelent. Első könyvéből pedig a finn-
magyar kapcsolatok ápolása terén ugyancsak érdemesült b a r á t j a , Matti Kivekäs Sten-
bäck új, átdolgozott kiadást készített, amely 1910-ben jelent meg. Ebben m á r erős
nyomatékot kap a gyakorlati szempont. Utal a szerző például arra, hogy a magyar
melegforrások vize legalább olyan jó, miint a sokat látogatót németországi és ausztriai
fürdőké, a finneknek t e h á t érdemes lenne egyik vagy másik nyugat-európai ország
helyett n é h a Magyarországot választaniuk utazásuk céljául. Hangsúlyozza J a l a v a a két
nép fiai közti személyes kapcsolatok fontosságát a gyümölcsöző szellemi kölcsönhatás
erősítése érdekében.
J a l a v a Magyarországot bemutató, enciklopédikus jellegű műveit történelmi mo-
nográfiái követték. Első monográfiáját Széchenyi Istvánról írta (1901). B e m u t a t j a a
nevéhez fűződő alkotásokat, ismerteti politikai programját és műveit. A felháborodás
hangján szól Metternich politikájáról és a szabadságharcot követő elnyomásról. Ki-
emeli, hogy ebből az időből a Széchenyi által alapított Magyar Tudományos Akadémia
maradt meg az egyetlen olyan intézménynek, amely táplálta a magyar nyelv és a
nemzeti érzés szent l á n g j á t a jövendő jobb időkig. Másik történelmi monográfiájában
Deák Ferencnek hódol (1902), annak a politikusinak, aki meghozta a magyar népnek
„a jövendő jobb időket".
Történelmi szemlélet h í j á n minderre persze legyinthetnénk, s azt kérdezhetnénk:
„Mi köze mindehhez j e l e n ü n k magyarjainak és finnjeinek? Hol van Jalava tevékeny-
ségében a társadalmat formálni akarás, a történelem alakulását befolyásoló hatás,
azaz a m a g y a r - f i n n kapcsolatok szempontjából »korszerű tartalom«? Hiszen m a m á r
alumíniumtömiböket és acélcsöveket a d u n k el a finneknék, cellulózt, papírt, papíripari
berendezéseket hozunk be Finnországból, s ez a lényeg!". Á m aki képes és h a j l a n d ó
a jelent a múltból való fejlődés eredményének tekinteni, az t u d j a , hogy J a l a v a tevé-
kenysége n e m értékelhető holmi egyszerű ismeretterjesztésként, mert megvolt b e n n e a
társadalom formálására és a történelem alakítására irányuló mozzanat is. Céljai eléré-
séhez J a l a v a felhasználta eszközül a m a g y a r történelem és a korabeli magyar valóság
tényeit is, ez pedig azt jelentette, hogy a maga korában igenis „korszerű" tartalommal
töltötte ki a bontakozóban levő finin-magyar kapcsolatokat. Amikor J a l a v a látja,
hogy a finnek nemzeti t u d a t a még odáig sem jutott el, hogy elképzelnének, a k a r n á -
nak maguk számára valami jobbat és szebbet, rámutat arra, hogy a magyarság —
nemzeti öntudatától vezéreltetve — önálló állami létet tudott kívívni m a g á n a k . Aml-

34
kor korholja honfitársait, hogy elhanyagolják anyanyelvüket, és n e m tesznek eleget
a n n a k érdekében, hogy hazájában a finn nép finnül t u d j o n írni, olvasni és gondol-
kodni, utal arra, hogy a magyarok szívós küzdelem u t á n kivívták h a z á j u k b a n a ma-
gyar nyelv jogait.- Amikor hazájában kulturális elnyomásról és önkényuralomról be-
szél, hivatkozik arra, hogy hasonló helyzetben a magyarok nem a d t á k meg magukat,
h a n e m passzív ellenállással, átgondolt politikai taktikával visszaszerezték viszony-
lagos állami függetlenségüket. Amikor kevesli a finnek világirodalmi tájékozottságát,
tollat ragad és f o r d í t j a egyik m a g y a r szépirodalmi terméket a másik után. Amikor
a finnek nyelvi, művelődési és politikai elszigeteltségéről kerül szó, nem s a j n á l j a az
időt és a fáradságot: ingyen is vállalja a magyar nyelv oktatását a helsinki egyete-
men, és rámutat, hogy van Európában még egy nép, amely nyelvének finnugor volta,
művelődésének sajátosságai és földrajzi helyzete miatt szintén elszigetelt, s ennél a
népnél a finnek megértésre, rokonérzésre találhatnak. Mindezt nem holmi kisebb-
rendűségi érzés, elvakult rajongás m o n d a t j a vele. L á t j a a régi Magyarország és a
magyarság hibáit is. Rá mer mutatni, hogy némely tekintetben nem a magyarok, ha-
nem a finnek j á r n a k helyes úton, s hogy az utóbbiak egyben-másban megelőzték az
előbbieket.
Meglátja Jalava a pozitívumot hazánkban nem csupán az országos jelentőségű,
h a n e m a kis dolgokban is. Az élet legkülönfélébb helyzeteiben és legkülönfélébb vo-
natkozásaiban szívesen mutat rá magyar példára. Egyik ismerőse egy alkalommal
elismerőleg szóvá tette neki, hogy buzgó látogatója a Finn Tudományos Akadémia
üléseinek. Jalava válasza ez volt: „Igen. A jövőben is szándékomban áll minden ülé-
sen jelen lenni. Magyarországon is mindég tele az ülésterem közönséggel a Tudomá-
nyos Akadémia felolvasó-ülésein." Amikor pedig a szónoklási készség fejlesztésére
alakult helsinki egyetemista egyesület 1884-ben évi közgyűlését tartotta, Jalava Kos-
suth példájára hivatkozott, hogy érzékeltesse hallgatóival: mennyire fontos feladat
a szónoklási készség elsajátítása. Kossuth szónoki tehetsége nélkül — mondotta Jala-
va — 1848-ban sokszorosan nehezebb lett volna a m a g y a r népet mozgósítani hazája
és szabadsága védelmére. 1886-ban pedig ugyanezen egyesület táviratot menesztett
Kossuth Lajosnak Torinóba, tisztelő üdvözletét küldve „a legnagyobb magyar szónok-
nak", közölve egyben, hogy évi közgyűlésén az egyesület Kossuth egyik beszédének
a felolvasásával emlékezett a távirat címzettjére.
Ezek után vizsgáljuk meg, melyek azok az eszközök, amelyek felhasználásával
Antti Jalava megalapozta a f i n n - m a g y a r kapcsolatokat. Véleményem szerint ezek a kö-
vetkezők: a finnek sokoldalú tájékoztatása a magyarság történelméről és kultúrájáról;
a finn-magyar sorsközösség és a kölcsönös egymásrautaltság tudatosítása a finnek-
ben; a rokonszenv és megbecsülés érzésének felkeltése a finn népben a magyar nép
irént jó tulajdonságaink bemutatásával. Teljes tájékozatlanságot árul el tehát a
magyar-finn kapcsolatok egy-két olyan, újabb prókátora, aki szerint a magyar-finn
kapcsolatok terén a két utolsót megelőző nyolc évtjzedben más sem történt, mint
hogy néhány szobatudós a magyar hal és a finn kala szó etimológiai azonosságát
emlegette. Ugyancsak téves az a — nálunk újabban szintén terjesztett — nézet, amely
szerint a magyar-finn kapcsolatok múltját a „nosztalgia" jellemzi. Ahhoz, hogy
valaki a magyar népért annyit tegyen, amennyit J a l a v a tett, nem nosztalgia kellett,
hanem együttérzés a magyarsággal, sokoldalú érdeklődés, jó magyar nyelvtudás és
sok egyéb ismeret, vállalkozó kedv, energia, valamint műfordítói készség és rengeteg
munka. Antti Jalava nemcsak egyszerűen közéleti személyiség, hanem széles látókörű,
a jövőbe néző politikus is volt. Magyarbarátsága nemzedékről nemzedékre öröklődött
Finnországban. Ez a Jalavától hagyományozott magyarbarátság vált a későbbi n e m -
zedékek magyarbarátságának forrásává, s hogy ez a forrás ki ne apadjon, arról —
J a l a v a ismeretterjesztő munkásságának a folytatásával — gondoskodtak a későbbi
finnországi magyarbarátok, köztük elsősorban a magyarul tudó finn nyelvészek,
m a j d pedig sokan mások. Ne vessük meg tehát a múltat, s emlékezzünk azokra, akik
talán egy élet m u n k á j á t szentelték a n n a k a célnak, hogy a finn és a magyar népet
megismertessék egymással, s hogy e két népet érzelmileg is közelítsék egymáshoz.
„Minden nemzedék a megelőző nemzedékek vállán áll, az általuk felhalmozott anyagi
és szellemi javak felhasználásával építi fel a maga életét és alapozza meg a követ-
kező nemzedékét" állapította meg a közelmúltban egyik jeles történelemtuJó-unk
Méltányos lenne, hogy a jövőben erre a nagy igazságra a magyar-finn kapcsolatok
vonatkozásában is emlékezzünk. 1
Lakó György
1
Antti Jalava életrajzát levelezése é s beszédei alapján leánya, Ilona J a l a v a írta m e g (Por-
v o a - H e l s i n k i ) . A f e n t i e k h e z ez a m ű s z o l g á l t f ő f o r r á s u l .

35
 Dózsa Györgyről, rokonaitól

Makfalva mintegy másfélezer lakosú székely község a Kis-Küküllő kies völgyé-

ben, a folyócska jobb p a r t i lapályáin. Marosszék egykori tudós monográfusa — Benkő
Károly — a legválogatottabb dicsőítő szavakkal írja le, de székely lakói a múltban
is, m a is nagy küzdelemmel teremtik elő itt a mindennapi kenyeret. Régebben a házi-
lag szőtt harisnya-posztóval kereskedtek s cserépedények készítésével foglalkoztak.
1945 után a Küküllő m á s i k oldalán épült lengyár nyújt pénzszerzési lehetőséget, s a
lehanyatlott posztógyártást, fazekasipart ú j mezőgazdasági á g bevezetésével igyekez-
nek pótolni: a falu körüli hegyeket szőlővel telepítik be. A szőlőt azelőtt csak hírből
ismerték, de a fagy ma s e m mindig engedi beérni.
Magam 1956 őszén fordultam meg Makfalván. Vas Áront mentem felkeresni, az
egyszerű, harisnyás székelyt, akiről m i n d e n erdélyi tudja, hogy a falu melletti agyag-
ból megszólalásig hű állatiszobrocskákat mintáz: tökéletesen utánzott kis bivalyok,
tehenek s mackószerű m e d v é k kex-ülneik ki a kezéből. Mások is foglalkoznak népi
szobrászattal Makfalván, de az élők közt Vas Áron a legtehetségesebb.
Az Erdőszentgyörgy felé igyekvő p a r a j d i vicinálisról leszállva Vas Áron lakó-
helyét érdeklődtem, s így kerültem szóba egy hatvanas gazda-emberrel, aki — krump-
liásás közben — nemcsak azzal lepett meg, hogy a községgel szemközti hegynek Vár-
úta helyneve Dózsa György várának emlékét őrzi, tehát itt élt a nagy parasztfelkelés
vezéregyénisége, hanem hogy még m a is szép számmal élnek Dózsa nevű családok
a faluban. Kétszeres érdeklődéssel jegyeztem ezután — hiszen általános néprajzi-
történeti tanulmányúton voltam — a faluhatár történelmet idéző dűlőneveit: Határ-
patak, Látópatak, Tatár sír, Dob, Gáldobossa, Nemesnyíl, Feketenyíl stb. A falu ma
is tízesekre van osztva, s egy-egy tízest a hites vagy esküdt képviseli a néptanácsnál
stb. Es a többi régies dűlőnév — Füpatak, Külső- és Belső-Hidegség, Szarkatövisalja,
Nagymagos pataka-mejjéke, Gyükeresalja, Ece, Eesenye, Tércsere, Cserehát, Agyagos-
mége, Fődfakadás, Borozdák köze, Galambsorka, Neveletlen-patak, Kétágú-patak,
Erős-patak, Pál mezeje — közül vajon hány származik a XVI. századnál régebbről?
Más szóval: melyeket ismerhette közülük Dózsa György, amikor a várban katonáskod-
ván megfordult ezeken a helyeken. Később egy oklevél felsorolja a m a k f a l v i Dózsák
birtokait, hasonló helynevek bukkannak aibban is elő.
A Dózsa nevű krumpliásó gazdától persze ezek után elsősorban Dózsa Györgyről
szerettem volna hallani, d e ő mindenképpen szabadkozott, hogy tanulatlan ember ő,
s Dózsa Árpád hoz igazított, aki tanult ember: azelőtt „nagyságos címet viselt". „Az
m á n nagy nemzetség."
Dózsa György életrajzírója is megemlíti, hogy M a k f a l v á n emlékezet óta kétféle
Dózsák élnék: egy nemes és egy nem nemes ág. Bevallom, némi rossz előérzettel in-
dultam a „nagyságos" Dózsához. Gondoltam: valami ex-főispán, aki — h a m á s t nem
— máig megőrizte gőgösséigét s még n e k e m is juttat belőle. Rossz sejtéseim azonban
megcáfolódtak. A Dózsa kúriában jelenleg a néptanács van, az idős Dózsa házaspár
mellette kapott lakást, egy kisebb udvarház-szerű épületben. Itt kerestem fel aznap
este Dózsa Árpád „urat", aki akkor (1956-ban) 70 esztendős volt. Szívélyesen fogad,
szívélyessége Vas Gereben anekdotázó táblabíráit juttatja az ember eszébe. Szószer.int
igaz is: közismert anekdotázó kedvéről és anekdota-repertoárjáról. Nemcsak a falu-
beliek beszélnek vele rokonszenvvel és egyik paraszti s o r b a n levő Dózsa m o n d j a őt
„bátyámnak", ő sem t a g a d j a meg a rokonságot a f a l u b a n élő „paraszti" Dózsa nevű
családokkal. S a közvetlenség, ahogy m á s n a p reggel favillával a vállán beszélgetni
látom más, mezőre igyekvő falubeliekkel: mintha példája lenne, hogy itt — a Szé-
kelyföldön — a földesúri é s jobbágyi alárendeltség sohasem vált olyan ég—föld kü-
lönbséggé, mint Magyarországon általában.
A makfalvi „úri" Dózsák családi szájhagyományában — az adatközlő Dózsa György
unokatestvérének egyenes leszármazottja! — sok olyan életrajzi adat m a r a d t fenn,
amelyet sem az írásos források, sem a történetírók nem említenek. Még Márki sem,
aki pedig — könyvének tanúsága szerint — maga is megfordult Makfalván, s némely
kérdésről érdeklődött a makfalvi Dózsáktól.
A következőkben csak azt ismertetem itt, amit Dózsa Árpádtól hallottam, még-
pedig változtatás nélkül. A történészeké a feladat, hogy kibogozzák a tényleges ese-
ményeket; itt magukkal a hagyományokkal foglalkozunk úgy, ahogy 1956 őszén Dó/sa
Árpáid előadta:
„Az a vár eredetileg a Maka vezéré volt, róla nevezték el Makfalvát. Makafalva
volt, s abból lett M a k f a l v a " . . . A község eredetileg a Küküllő bal p a r t j á n feküdt

36
Maka vára alatt, a Szolokma pataka p a r t j á n . A XIII. században azonban leégett és
akkor jött át ide a mostani helyére. Régi vásáros hely volt Makfalva, ma is Sokad-
nak h í v j á k — sokadalom után — azt a helyet, ahol a vásárokat tartották. Valami
t a t á r j á r á s is volt itt, a m i r e utal, hogy egy helyet Tatársírnak neveznek, ami a nép
nyelvén Tatárzsírrá változott".
„Nem itt született ugyan Dózsa György (hanem a háromszéki Dálnokon), d e Itt
nevelkedett. Abban az időben a vár a Szapolyaiaké volt. Onnan rabolta el Dózsa
Szapolyai anyját, amiről a történelem n e m ír. Ez bosszúból volt, amiért előzőleg
(Szapolyai — F.L.) — elrabolta Dózsa Gyöngynek a húgát, illetve nővérét: Katát, aki
később Zeyk Miklósné lett. (A parasztháború leverése után) Dózsa György menyasz-
szonyát Szapolyai prédául a katonáknak dobta, Dózsa György ki volt kötve és végig
kellett nézze."
— „Azután (Szapolyai anyjának elrablása után) elmenekült, Szilveszter Mihály
nevű pap rejtette el szalmába. Dózsa György osztán felkerült Budára a királyi ud-
varba, m i n t a királynő testőre, Dobzse Lászlónak testőre volt. A királynőnek még egy
gyereke is lett tőle."
— Ez családi hagyomány?
— „Igen, de könyv is van róla: »Eb ura fakó« a címe, írójára nem emlékszám.
Szájhagyományban is megmaradót!, de ebből meg olvastam."
— Nem a könyv nyomán terjedt el a szájhagyományban?
— „Nem. Én még gyerekkoromban hallottam, a könyv meg azután jelent meg.
Az öreg nagybátyám — Dózsa Dániel író, (lásd alább — F. L.) — is említést tesz róla
vázlatában."
— „Dózsa György azután, amikor a Báthoryval összekapott, a királyné termében
hozzácsapta a márványoszlophoz (Báthoryt) úgy, hogy úgy szállították el onnan.
Menekült (Dózsa György), beállott Temesváron katonának Székely György néven.
Amikor már ú j nemeslevelet kapott, előbb Székely György néven állították ki."
(Dózsa Árpád feljegyzéseit mutatja, köztük Dózsa címerét, mit Nagy Iván Ma-
gyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal c. könyve 3—4. köteté-
ből .másolt ki.)
— „Dózsa Györgynek a története a történelemből ismeretes — (mondja D. Á. a
parasztháború lefolyására utalva) — Annyit nem ír a történelem, hogy Dózsa György
a n y j á t Báthory István itt megégettette a piacon. (Nyilván a parasztháború leverése
után — F. L.) Gergelyt — Dózsa György öccsét és alvezérét — Györggyel együtt vé-
gezték ki. Csakhogy őt meglőtték. Temesváron. Román éra alatt voltam ott. Azt a te-
ret m a is Piata Doja-nak (Dózsa tér — F. L.) nevezik, ott volt egy kápolna (a kivég-
zés helyén), s amikor a románok ott mentek el, mindig keresztet vetettek. És v o l t a k -
kor is a Strada Doja (Dózsa út — F. L.). Most minden városban van.
— Szóval az eredeti elnevezés a Dózsa út, Dózsa tér?
— „Igen"
— Mi történt Dózsa jegyesével?
— ..Belehalt"
(Tudva levő, hogy a gyergyói székelyek között él az emléke egy fekete asszony-
nak, ki a nép között járva sokakat meggyógyított, de különösen jóslatait t a r j a számon
a nép. Pl. neki t u l a j d o n í t j á k s a repülőgépre magyarázzák: „Jönnek vasorrú madarak,
akik á r v á t sokat hagynak". A fekete asszonyt egyesek Dózsa György özvegyének mond-
ják, Megkérdem Dózsa Árpádot, igaz-e, hogy Dózsa György felesége Erdélyben élt?)
— „Nem. nem. Az tény, hogy Dózsáék Dálnokon (Háromszék) laktak, ott szüle-
tett György is. Az anya ott orvost helyettesített. De neki felesége nem volt."
— Mi történt Dózsa György nővérével, Katalinnal?
— ..Férjihez ment Zeyk Miklósihoz; leszármazottjai most is élnek."
A Dózsa család másik ágának — Dózsa Györgynek a parasztforradalomban való
szerepe miatt — nem volt bántódása.
Sajnos a Dózsa család levéltára az I. világháború alatt megsemmisült. Dózsáék Tron-
csén megyébe menekültek és a leveles láda annak a magánháznak a padlásán elkalló-
dott. A Dózsa család történetére így csak másodlagos írások állnak rendelkezésre.
(Dózsa Árpád a családfát Pálmai/ József: Marostorda vm. nemes családjai, Marosvá-
sárhely, 1902) c. könyvében és Nagy Iván idézett művében mutatja. E szerint Dózsa
Árpád, aki a fentieket elmondta, Dózsa György unokatestvérének a leszármazottja. A
Dózsa család leszármazási táblázatát megtalálni Márki: Dózsa György című monog-
r á f i á j á b a n is. Itt csak néhány kiegészítő adatot írunk le Dózsa Árpád közléséből:
Dózsa család van még Tekében: Dózsa Andor, Dózsa Árpád unokatestvérének a
fia. Tekében főszolgabíró volt, most Nagyidán van. Szovátán nemrégiben halt meg egy

37
patikus: Dózsa I s t v á n (szül. 1886-ban). Budán a Napraforgó utcában lakik egy alezre-
des, akinek a m a k f a l v i családhoz kötődő rokoni szálakat épp most sikerült kibogoznia
Dózsa Árpádnak. Sok Dózsa nevű fordul hozzá levélben, de nem mindig sikerül tisz-
tázni: valóban rokonok-e.
A mákfalvi (Maros-Torda) Dózsa népes családfájából még kettőről beszélt rész-
letesen Dózsa Árpád. Egyik Dózsa Dániel, a neves regényíró, akinek egyik regénye ép-
pen Dózsa Árpádról szól.
A másik Dózsa Elek Erdélynek korábban nagynevű, haladó szellemű jogtudósa.
P á k n a y József előbb említett könyvéből olvassa a következő részletet, amit érdekes-
nek tartok ide iktatni:
„Gergelynek a fia, Elek Erdély legkitűnőbb jogtudósainank egyike. 1831-,ben m a -
rosvásárhelyi jogtanár. Báró Wesselényi Miklós 1833-ban, midőn a szabad eszmék ter-
jesztése végett megyegyűlésről megyegyűlésre járt n é h á n y a d magával, Marosvásárhe-
lyen ós Marosszéken Dózsa Elek volt egyik tevékeny támogatója. Ezen támogatásnak
és Dózsa tanácsának köszönhető, hogy Wesselényi iskolát alapított Makfalván, mely
Dósa Elek felügyelő gondnoksága alatt 1835-ban megnyílt és jelenleg is (az idézett
könyv 1902-ben jelent meg — F. L.) a Székelyföld egyik legjelentősebb iskolája.
Wesselényi a nemzeti eszmék terjesztése céljából városról városra, megyegyűlés-
ről megyegyűlésre járt, de Vásárhelyen az akkori főispán a szót megvonta tőle azzal
az indokkal, hogy Marosszéken birtoka nincsen. A megyegyűlésen részt vevő makfalvi
küldöttség azt a területet, ahol jelenleg az iskola van, Wesselényinek adományozta,
arról adománylevelet adott, amit Wesselényi felmutatva a beszédét megtarthatta. A
következő évben hozzá kezdett építéséhez a Makavára romjaiból, felépítette a világ
első népfőiskoláját. S olyan alapítványt tett, hogy a n n a k a kamatjából fizettek két
tanulót. Az iskola homlokzatán ez á l l : „Adták a székelyek Wesselényinék hazafiságá-
ért, a hazafiság kifejtéséül szentelé a székely nemzetnek Wesselényi."
Az egykori népfőiskola, hol számos jónevű tudósunk nevelkedett, jelenleg egész-
ségház. Aki M a k f a l v á n megfordul s elolvassa az ódon épület falán a fenti táblát, csak
a k k o r érti meg, hogy ki kinek is adta az épületet, ha az előzményekkel tisztában van.
Amikor mindezt elmondta, m a g a m úgy éreztem, mintha az idő megállt volna néhány
száz éve.
Földes László

Balásházy János munkássága

Nemrég múlt 120 esztendeje, hogy elhunyt Földesen Balásházy János „Tudós tár-
sasági rendes tag." Az évforduló alkalmából a község lakossága megemlékezett a Ma-
gyar Tudományos Akadémia első mezőgazdasági tudományokkal foglalkozó tagjáról.
Tekintsünk végig élete során, a Földesen töltött idejénél kicsit hosszabban időzve, hi-
szen a vele foglalkozó tanulmányok ezt az időszakot — talán rövidsége miatt — alig
érintik.
Balásházy János Sátoraljaújhelyen született 1797. március 6-án. Szülei a reform-
kort előkészítő középnemesség s o r á b a tartoztak, atyja Mihály megyei tisztviselő, közeli
b a r á t j a a sárospataki Kövy professzornak, 1807-ben meghalt. Iskoláit Sátoraljaújhe-
lyen Sárospatakon, Lőcsén és Kassán végezte, végül 1816-ban a Georgikon, a keszthe-
lyi mezőgazdasági akadémia hallgatója lett, itt egész életére megszerette a mezőgaz-
dasági tudományokat. Pesten még jogi tanulmányokat folytat, m a j d ezt félbehagyva,
sátoraljaújhelyi és rudabányácskai birtokán gazdálkodik, szőlővel és juhászattal fog-
lalkozik. Tevékenyen részt vesz Zemplén megye közéletében, táblabíró, m a j d alszol-
gabírói tisztet tölt be. A gazdálkodás elméleti és gyakorlati formája egyaránt érdekli,
több kisebb-nagyobb tanulmány után 1827-ben megjelenik első könyve: Gyűjtemény
a juhtenyésztésről..., három kiadásit ért meg, sikere vitathatatlan. M u n k á j á b a n a ko-
rabeli német szakkifejezéseket is igyekezett megmagyarosítani. Az 1829-ben kiadott
ú j a b b m u n k á j á v a l — Tanácsolatok a magyarországi mezei gazdák számára — ismét
felhívja magára a közfigyelmet. Gazdasági reformokra bíztatja a kis- és középbirto-
kos nemességet, Széchenyi ugyanerx^e bíztatja a nagybirtokosokat, később e közös tö-
rekvésük hozta őket egymással közeli kapcsolatba. 1830-ban Okos gazda, vagy gazda-
sági tudomány kérdésekben és feleletekben... című m u n k á j a látott napvilágot, ame-
lyet iskolai tankönyvül szánt. Könyve sikerére jellemző, hogy többek között gróf De-

38
sewffy József, szabolcs megyei nagybirtokos tucatszámra osztotta ki szentmiíhályi job-
bágyai között, akik körében közkedveltségnek örvendett.
A még ugyanezen évben — szervezetileg is kialakuló Magyar Tudományos A k a -
démia rendes tagjai egyikévé választották. „Rendes taggá olyan lehessen, kitől isme-
retes tudománya, s különösen m a g y a r nyelven m á r ki is adott érdemes m u n k á j a mel-
lett ezutánra is korához és tűzéhez képest folyvást buzgó munkálódást várhatni, mi-
vel épen azon tagok sora köteles az egész intézetnek oly díszes fenntartásával, melly
a nyelvnek m u n k á k általi gazdagulását az országgal évről évre éreztetné" — olvashat-
juk a Magyar Tudós Társaság Évkönyveinek első kötetében. 1831-ben Balásházy házá-
ban nyílik meg a sátoraljaújhelyi kaszinó, melynek Kossuth Lajos lett a jegyzője. A
megyénél hivatalnoktársak voltak, ugyancsak mindketten megyei megbízottként j á r t a k
el az 1831-es felső-magyarországi koleralázadás idején.
Az adó és még valami című m u n k á j a k i v á l t j a a megyei reakció üldözését, bár
kapcsolatai még erősek: 1833-ban született fiának Dókus László első alispán a ke-
resztatyja. Ekkor m á r évenként jelennek meg különféle munkái, kedvenc témájához
a juhtenyésztéshez többször is visszatér. Könyvei nagy keresettségnek örvendenek,
közülük nem egy több kiadást is megért, olcsóságukkal maga is igyekezett őket minél
szélesebb körben elterjeszteni. Gazdaságára hivatalos elfoglaltságai m i a t t sokszor nem
tudott kellő figyelmet fordítani, ezt tetőzte több egymást követő év rossz termése,
ígv politikai ellenfelei a csőd szélére kergetik. Szorult helyzetéből 1835-ben gróf Vay
Ábrahám jószágkormányzói állása segítette ki. Zempléni jószágán túladva 1836-ban
Debrecenbe, a H a t v a n utca 117-be költözik. Ebben az évben súlyos csapások érik, j ú -
liusiban kétéves kislánva. majd október 27-én felesége hal meg. Az önálló gazdaság
utáni vágy és családi bajai miatt szeptemberben otthagyta állását, az általa rendbe-
hozott felfelé ívelő Vay-birtokott. Még ebben az évben megjelent a. Juhtenyésztés cí-
m ű könyve.
Naey energiával k a D C S o l ó d i k b e ismét az Akadémia m u n k á j á b a . A háztartás és a
mezei gazdaság tudománya c. két kötetes szakkönyve akadémiai nagyjutalomban része-
sült. Emiatt t á m a d t irigyeinek mesterkedése meghiúsította újabb, a tagosítással kap-
csolatos művének a jutalmazását, mivel felfedték a beadott jeligés m ű szerzőjét. Ba-
lásházy 1841-ben adta ki ezt a m u n k á j á t , amely Elárult pályairat címmel hamarosan
második kiadásban is megjelent. Bekapcsolódott a város életébe, s 1844-ben m e g í r j a :
Debrecen, mint van, s jövendője című könyvét, amelyben vázolja elképzeléseit. A t a -
nácsot reformjavaslatokkal ostromolia. gazdasági tanácsait jónak tartiák, de mégsem
valósítják meg. A kor haladó törekvéseinek tevékeny résztvevője, az ősiség eltörlésé-
nek szorgalmazója.
1847-ben Politikai és státuszgazdasági nézetek címen adott ki füzeteket. Az első-
ben a közteherviselést sürgeti, a második füzetben az állattenyésztést javasolja a nem-
zeti jövedelem emelésére, míg a h a r m a d i k füzetben a hitel- és pénzforgalom kérdéséről
ír, és erősen kikel az uzsora ellen. Ekkor már ú j r a gazdasági nehézségekkel küszködik.
1847 eleién fizetésképtelensége m i a t t zárolták vagyonát. A csődtömeg iratai között
megtalálható a mintegy százötven kötetnyi könyvtárának címjegyzéke is. A bajokból
ismét gróf Vay Á b r a h á m iószágkormányzói megbízatása segíti ki, és a következő év
elején megszüntetik a csődpert. Kétszeres jószágko^mánvzói megbízatásában feltétle-
nül közreiátszott akadémiai tagsága is, mivel gróf Vay Ábrahám a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia Igazgató Tanácsának a tagia volt Cs ugyancsak ő volt aki Széchenyi
megajánlása után elsőnek csatlakozott 8000 forinttal az akadémia megalakításához 1 ).
A szabadságharc alatt teljesen lekötötték az ismét elfoglalt intézői állás teendői. A
debreceni csata ideién kis könyvtára is elrmsztult. A szabadságharc utáni abszolutiz-
mus az akadémia létét fenyegette. Balásházy újságcikkben állt ki a védelmére. A
szolgálattal járó töméntelen utazás tönkretette egészségét s 1853 tavaszán végleg el-
búcsúzik jószáskormányzói állásától, majd hamarosan megvált debreceni birtokától
is és Földesre költözött.
Földes kuriális nemesi helység. A II. József-féle 1784-as összeírás szerint a férfiak
jogi megoszlása: 747 nemes és 182 zsellér. Két-három kisebb közéobirtokoson kívül
csupa kisbirtokos nemes lakta. A község 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott, a n -
n a k is legdélibb részén a Nagysárrét északi szeeélyére települt. Balásházy földesi évei-
nek idején, 1853-+ól az abszolutizmus által létrehozott és mintegy nyolc évig álló
Észak-Bihar vármegye része. Ma H a j d ú - B i h a r megyei község.
Balásházy tagosítással foglalkozó írásai tipikusan földesi ismereteket árulnak el.
A földesi h a t á r egy része csak juhtenyésztésre alkalmas, Balásházy leírja Ványi Sán-
dor földesi gazda juhászatának történetét, de Balásházy hatását érezzük egy korabeli

39
 Földesi képeslap a századfordulóról.
(Balásházy egykori lakása balról a második épület)

f e n n m a r a d t gazdasági naplóban, melyet, Szabó Márton földesgazda vezetett 1840—

1885-ig elsősorban a juhtenyésztést kísérve figyelemmel, évről évre leírva nemcsak a
juhok számának alakulását, hanem a juhászok bérét és kötelességeit is.
Balásházy Földesre költözésének pontos idejét egyelőre nem ismerjük. írásaiból
következtethető, hogy 1854-ben, de 1855 tavaszán már feltétlenül a községben lakott.
Két kitűnő tiszaháti almafajtáról című cikkében szemtanúként ír a szőlőskertek mel-
letti 100 holdnyi terület gyümölcsösnek való kiosztásáról. Balásházy egykori lakóhe-
lye a Földesi Vegyes Ipari Szövetkezet területén a gyógyszertár és az utca vonalán
L-alakban húzódott.
Könyveiből megismerhetjük földesi háztartását:
n ő m 20—30 l u d a t tart. alig n ö v e k s z i k 2—3 h ó n a p i g , m á r tollát m e g t é p i , s a zsidó
m i n d e n lúd e g y s z e r i t é p é s é é r t 30 l e g a l á b b 25 krt. ád. s ez t ö r t é n i k hároms'zor k é s ő őszig.
M a g n a k v a l ó I n d á i n k o n k í v ü l 9—10 d b - o t m e g h í z l a l , s l e g a l á b b 20 itce zsírral, 30—40 f o n t
h ú s s a l j u t a l m a z s a f e l e s l e g e l a d á s á b ó l k e r ü l 25—30 f t j a . C s e k é l y s z á m ú b i r k á m g y a p -
j ú v a l f i z e t , a b á r á n y g y a p j ú t is ide é r t v e , s z é p ö s z v e g e t k a p o k érte. a n y í r á s k ö z e l e d t e k o r
e g y i k g y a p j ú v e v ő m á s i k n a k adja a k i l i n c s e t . U r ü i n k p á r j á é r t t a v a i is 30—35 v f t o t f i z e t t e k
a c s e h e k , a tej h a s z n a i s s o k a t ér a c s a l á d o s e m b e r n e k . S e r t é s e i m b ő l hizóval l á t o m el
m a g a m , m é g á r u l o k i s s z a p o r a s á g á b ó l . M a r h á b ó l , lóból is k e r ü l j ö v e d e l m ü n k . . . "
Irodalmi tevékenységét is folytatja, úiabb és ú j a b b tervei vannak. Elpusztult
könyveit pótlandó, még télvíz idején is többször beszekerezik Debrecenbe egy-egy
újonnan megjelenő szakkönyvért. Betegsége enyhültével új, termékeny időszak veszi
kezdetét, amely halála m i a t t tragikusan rövid. Figyelmét minden lényeges esemény
megragadta, a helytörténet kutatói fontos adatokra b u k k a n h a t n a k írásaiban.
Természettudomány címmel írt Müller és Vachot Nagy Naptára 1856-os évfolya-
mába, figyelemmel kísérve a természettudományok mezőgazdaságban lehetséges hasz-
nosíthatóságát. 1855 decemberében Toldy Ferenchez küldött levelében tudósít újabb, A
pincegazdászatról, borkereskedésről Magyarhonban c. könyve elkészültéről, s ugyanitt
olvashatjuk, hogy gróf Desewffy Emilt, az Akadémia elnökét megkérte I. Ferenc Jó-
zsefnél való közbenjárásra, hogy könyvének ajánlását elfogadja. Ezt a m u n k á j á t
még 1853-ban kezdte el, de közbejött betegsége, költözése és pereskedése miatt 1855
tavaszán tudta csak folytatni. Kertészkedése és a földesi — e k k o r még igen vízjárásos
— határral való ismerkedése, őszre odázta el m u n k á j a befejezését. Végleges formában,
jobb ötletekkel és kiigazításokkal végül j a n u á r b a n készült el. A lapokban közzétett
előfizetési felhívására. Török János, a ceglédi gazdaképző tanintézet vezetője csúnyán

40
támadta, melyet Balásházy nem hagyhatott válasz nélkül, okszerű magyarázattal f e j t -
ve ki álláspontját. 1856 nyarán a Pesti Naplóban irodalmi vitára szólítja fel a szak-
embereket a pincegazdászat és borkereskedelem tárgyában. „Sietnem kellett mert már
túlléptem az élet delét" írja, borászati tapasztalatait pedig nem a k a r j a a sírba vinni,
minél hasznosabban szeretné eltölteni hátralevő napjait. Sokat szenved akadékoskodó
ellenségei miatt, felpanaszolja, hogy némelyek vitába sem a k a r n a k vele szállni és
rossz akaratú információkat továbbítanak róla. Pedig vágyik a siker után. Könyve
megjelenik és még az évben a Falusi Gazda, m a j d 1857 elején a Szőlészeti és Borásza-
ti Közlemények közöl belőle részleteket. Két kitűnő tiszaháti a l m a f a j t á r ó l ír a Gazda-
sági Lapok 1856. 43. számában. Itt a címmel ellentétben hét a l m a f a j tulajdonságait
ismerteti, s a korabeli tárolási és szállítási módokat is leírja. Örömmel teszi közzé,
hogy a földesiek igen nagy h a j l a m o t mutatnak a gyümölcsészet iránt.

Utolsó könyve, az 1857-ben megjeient

A tagosztályban való zavarok tisztába
m ~ - ' W hozataláról, szintén földesi aktualitás.
„Helységünkben Földesen most kezde-
tett meg a tagosítás, néhány ezer hold-
1 T A fi U S nyi legelője legnagyobb részt míveletet
M me v* - el nem fogadó szürke és vizenyős szik-
3 K i i fc K O M V ből áll." A község határa több ezer p a r -
I TISZTÁBA HOZATALÁRÓL, í cellára oszlik. Mégis a Balásházy által
5§ ,
TA*0mv4K; említett és hihetőleg általa kezdemé-
| A t*g***UÍj *r*UWfc « « kMMi &M> * nyezett tagosítás abbamaradt. Okát
1 ?<a*tj*t8, i» * i*hm J*rH»jr*> A megtalálhatjuk könyvének A kis birto-
§ , i i* kosoknak idegenkedéséről a tagosztá-
§ w*l*ijt «*. £«M#MÍ,föMnm&rf*«,fertMheftvfet*-
> c K*csv4* e*e4o»é*7fi<*i «e»H, * kn*t it iM lyoktól fejezetében. „A sok gyerekű szü-
£ tíi-tu k**e**ué*iH t*4»**t4!}- 7 A> it&Ufem *títkMé**t lők így gondolkozván, nem egy d a r a b -
* i*ffn*t*ift*, ( MJum Hbf* Wtoui («U cjfewíw/ }****- ban véve ki birtokom, számos gyereke-
»(WÍm
í hu A ki*tefUfam*fitmgmkvhtoM * t*$«mtt0Í}W. im közt úgyis feloszlik, az e szerint nem
Wt kvv«tk»tkn»A«k m t 4 «
csak nem sürgeti a tagosítást, mely
fe<fc»*M trti UjpttHäjok )ÁrMHmHi minden esetre sok költséggel jár sőt
IRTA J örömestebb marad megszokott állapot-
B U,i*ll Uy Ji.\OM, jában."
UáétH Kitér Ványi Sándor gazdálkodásá-
Ára 10 kr. yyó. nak juhtenyésztésen alapuló felfutására,
£ aki jó kiszámítással és némi olvasott-
sággal mintegy húsz év alatt kisbirto-
W!,MArilTT TRATTÄKlt .KAROLYMAl
H kosból tehetős középbirtokossá küzdötte
* IK5T •m fel magát. Ugyanakkor itt foglalkozik a
- _ • 'H! íiil^U földesi termelési adatokkal, a vetésfor-
góval és a talajminőséggel is.
Balásházy tele van bizakodással, is-
kolai tankönyvül szolgáló gazdaságtan
Balásházy utolsó könyvének címlapja kiadására készül. „Naponként erősödő
egészségem azonban reményt nyújt, hogy szorgos dolgaim mellett is jövő télen elké-
szítendőm és közrebocsátom azt." De a sors másként határozott, 1857. november 19-én
vízkórban meghalt. Két nap múlva, 21-én temette el öreg b a r á t j á t Bakoss Gábor k e r -
tészkedő lelkész, a földesi szőlőskert melletti régi temetőben. A s í r j á t ma m á r nem
lehet feltalálni. Az Akadémiai Almanachja 1863-ban emlékezik meg róla. Sőtér István
1976-ban írt méltatásánál szebben és igazabban mi sem búcsúzhatunk el tőle: „ . . . a
reformkori Balásházy János magányos erőfeszítéséig nyúlnak vissza a társadalmunk
és közgazdaságunk szempontjából olyannyira fontos agrártudományaink előzményei."

Karacs Zsigmond

41
 DALOLÓ TÁJAK — DALOLÓ NÉP

Csöngei regülés

A Magyar Népzene T á r a Kodály Zoltán 1935. évi lejegyzésében, Bárdossy Kálmán

és Weöres Sándor 1939-es kiegészítésével közli a csöngei regülés egyik változatát (II.
kötet 837. sz.). Öt regülő csoport szokta járni a falut Szilveszter este és kis eltérések-
kel mondják a nagyjából azonos szöveget.
Molnár Dezső nyug. celldömölki zenetanár nemrégiben k ü l d t e el 1937-ben g y ű j -
tött változatát, amely érdekesen egészíti ki a Népzene Tárában közölt korábbi-későbbi
formát. Bizonyos részletekben ugyanis ez a gazdagabb: megvan benne a bőségkíván-
ság-sorozat, a párosítás „összepöndörítő"-szakasza és a „ha n e m a d n a k s z a l o n n á t . . ."-
strófa; — Kodály-Bárdossy-Weöres változata viszont más mozzanatokkal teljesebb:
abban a regül'ők „hajdina köntös, retek bocskor, répahéj talp, krumpli sarok, n y í r f a -
kéreg és nyírfanadrág" öltözetéről is szó esik. Zenei különbség csak annyiban van,
hogy Molnár Dezső legényei n e m csapják a tulajdonképpeni regüléshez a „Gyere ki,
rózsám, gyere ki" műdalszárrnazékot. Az alapdallam egy és ugyanaz, s arra figyel-
meztet, hogy jónéhány szokásdallam változatlanul hangzott évszázadokon keresztül
©gy-egy f a l u n belül.
A regülést hagyományosan csengő-bongó, zúgó-zörgő hangkeltő-eszközökkel kísér-
ték. A csöngeiek például láncosbotta.1, csengővel és „regü"nek nevezett höppögetővel
(tejesfazékra húzott és kifeszített disznóhólyag, amelybe cirokszárat állítanak, s azt
nedvesre köpött markukkal ritmikusan brummogtatják).
A regölést, ezt a téli napfordulóhoz kötődő ősi, pogánykori szokást kilenc évszázad
óta Karácsony és Űjév között gyakorolják Dunántúl nyugati és délnyugati részén,
meg néhány udvarhelyszéki faluban. A Magyar Népzene Tára 1953-as megjelenése óta
több tucat ú j a b b adattal gyarapodott a gyűjtés.
Olsvai Imre

Csöngei Regülés /1927-ben g y ű j t ö t t e ; Molnár Dezső/

Amott k e l e t - k e - z i k egy seb.es f o - l y o - v i z , azt körűi-

vé - s z i -s zíp züőd pá-zsit, azon l e g e l - t e t - nek

42
43
44
45
 Busós korsó (Németh János
Busók kerámiái

46
 SZABAD FÓRUM
Vasi visszhang
Nekünk, vasiaknak dédelgetett vá-
gyunk és á l m u n k teljesedett be azzal,
hogy 1977-ben Kőszegen kerülhetett
sor a z önkéntes Néprajzi és Nyelvjá-
rási Gyűjtők VIII. Országos Találko-
zójára. Érzésünk és az utólagos érté-
kelés alapján e l m o n d h a t j u k , hogy mind
a szervezés, mind pedig a találkozás
helye elnyerte a rendező szervek tetszé-
sét, valamint a vendégek elismerését.
Sokan a viszontlátás reményében bú-
csúztak s ígérték, hogy m a j d turista-
ként is felkeresik a „sokszínű vasi föl-
det", Kőszeg városát és környékét.
A Vas megyei Honismereti M u n k a -
bizottság 1977. június 28-i ülésén, rész-
letes beszámoló a l a p j á n megtárgyalta
és értékelte a kőszegi találkozó ered-
ményeit, tapasztalatait, valamint a m e -
gyei munkabizottságra háruló felada-
tokat. Itt megállapították, hogy me-
gyénk területéről — a hivatalos rende-
zőszervek küldöttein kívül — 24 felnőtt
szakkörvezető, illetőleg lelkes gyűjtő
és kutató, továbbá az évenként m e g -
rendezett Megyei Ifjúsági Honismereti
Tábor szokásos 35 fős tagságából 30
diák jelent meg.
A n n a k ellenére, hogy a vasi gyűjtők
n e m szerepeltek a találkozó szakmai
előadói sorában, Szabó József nek a Megyei ifjúsági honismereti táborain-
Sebestyén Gyula emlékéremmel való
kitüntetésével, Csaba József „rangidős"
vasi gyűjtő m u n k á s s á g á n a k a Honisme-
ret idei 2—3. s z á m á b a n megjelent mél-
tatásával, továbbá Herman Ottó emlék-
t á b l á j a és Lehmann Gottfried kapitány
s í r j á n a k megkoszorúzásával kőszeginek
(dr. Bariska István) jutott megtisztelő
szerep, s nem utolsósorban a vasi
együttesek által adott kísérőprogram
tanúsítja a Vas megyei honismereti
m u n k a eredményeinek méltánylását. De
ezen felül is, sok hasznos előadás, hoz-
zászólás, buzdító központi tájékoztatás,
i r á n y m u t a t á s hangzott el; számos fe-
hér asztal mellett termékeny tapaszta-
latcsere, beszélgetés zajlott le Kősze-
gen, amelyek révén az eddiginél tisz-
tábban l á t h a t t u k az előttünk álló fel-
adatokat, amelyeket a hazafias nevelés,
a köziművelődés és a közvélemény tű-
zött a honismereti mozgalom elé.
Az Országos Gyűjtőtalálkozó mara-
dandó hatásáról tanúskodnak annak a
kérdőíves felmérésnek az eredményei
is, amelyet a gyűjtőtalálkozó után Sár-
váron megrendezett Megyei Ifjúsági
Honismereti Tábor résztvevői között
végeztünk. Mint a megye honismereti
szakfelügyelője, ezekből a válaszokból
nemcsak az Országos Gyűtőtalálkozó-
nak a z ifjúságra, a mozgalom után-
pótlására gyakorolt rendkívül pozitív
és örvendetes hatását észlelhettem, ha-
nem azt a tanulságot is levontam be-
lőlük, hogy mindig szem előtt kell tar-
tanunk az ifjúságnak a néprajzi gyűj-
tőmunkához való vonzódását, a népmű-
vészeti kérdések iránti érdeklődését, s
ennek megfelelően munkánkban, tábo-
rainkban erőteljesen teret kell adnunk
a néprajzi ágazatnak.
kat évről évre a megye egy-egy hon-
ismereti értékekben gazdag városába,
tájára telepítjük. Amikor a nyáron tá-
borozóinkat megszavaztattuk a jövő
évi megyei honismereti tábor színhe-
lyének kérdésében, szintén érvényesült
Kőszeg „szívó hatása" és termékenyí-
tő kisugárzása: 30 résztvevő közül 29
Kőszegre szavazott, s írásban is megin-
dokolta, mit vár ettől a tábortól és
programjától.
Laky Rezső
47
 Hanva vagy Hamva?
(Hogy írta Tompa Mihály a faluja nevét?)

A fenti címmel írt dr. Madarász prédikációs vázlata eredeti kéziratának

László a Honismeret 1977. 2—3. szá- a fotójával. Madarász azt í r j a : „ . . . M a -
mában. Az igen figyelemre méltó t a - ga Tompa Mihály is ez utóbbit fogad-
n u l m á n y Tompa Mihályról szóló hatá- ja el, amikor a szentesiek meghívását
rozott megállapítását kívánom korrigál- megköszönve ekként válaszolt: »A
ni, megerősítve állításomat Tompa egy hamvai p a p hamvai H a m v á n hamvad-
nak el« De költeményeiben is mindig a
hamva nevet használja . . . "
Tompa Mihály levelezésében — I—
II. kötet, Budapest, 1964. (Bisztray
Gyula szerk.) — a II. kötet 394. olda-
'h /, ' f <f tí á i , lán olvashatjuk az egyik levélmásolat
kapcsán: „A protestáns Egyházi és Is-
kolai Lap a levél közlésekor a kelte-
zésben H a m v á t ír. Ez tévedés, mert
Tompa Mihály a faluja nevét mindig
Hanvának írta. Ezért így javítottuk." A
szentesiek visszautasításáról Sárói Sza-
bó József ír, Tompa Mihály: Alkalmi és
közönséges egyházi beszédek c. m u n -
k á j a (Budapest, 1901.) előszavában, két
vázlatot is közölve: „Tompa Mihály
azt a k a r j a , hogy hamvát Hanva takar-
ja." „Tompa Mihály h a m v a i Hanván
fognak elhar.«vadni." Most lássuk egy
gömöri „Sarlós", dr. Boross Zoltán kéz-
iratát a rimaszombati kongresszus ide-
jéből. Látogatás Hanván: „Hanvai pap
hamvai hamvadjanak Hanván." A
Hanva alakot támasztja alá több kéz-
irat is, amelyek fényképmásolatai egy a
közelmúltban elkészült, a miskolci
H e r m a n n Ottó Múzeum számára írt A
debreceni Tompa kéziratok című tanul-
mányomban találhatók. A kérdést két-
ségkívül a kéziratok döntik el. A nép
a j k á n viszont a Hamva alak él, ahogy
Bottyán János tapasztalta a hanvai
autóbuszon: ..Kérek egy jegyet Hanvá-
ra. — Adok egy jegyet Hamvába."
Tompa Mihály 1864. húsvéti beszédének
vázlata. Karacs Zsigmond

m m

48
 KÖNYVESPOLC
BUDAPEST FÖVÄROS LEVÉLTÁRA
KIADVÁNYAI ÉS A
HELYTÖRTÉNETKUTATAS
Ennek az írásnak az a célja, hogy a
helytörténetkutatás, ezen belül főleg a
fővároskutatás amatőr művelőinek fel-
hívjuk a figyelmét Budapest Főváros
Levéltára 'kiadványaira. Reméljük, hogy
ezzel is hozzájárulunk a még kiaknázat-
lan várostörténeti kérdések feltárásá-
hoz, s a kiragadott részletek fokozzák
az érdeklődők kutatási kedvéi.
Budapest Főváros Levéltára 1971-től
mint tudományos és közművelődési in-
tézmény, 1970-től a fővároskutatás
szakmai irányítójaként úttörő jelentős-
ségű m u n k á t vállal és lát el a különböző
levéltári publikációk kiadásával. Rend-
szeresen tesz 'közzé értékes és sok eset-
ben hiánypótló forráskiadványokat, ta-
nulmányköteteket, segédkönyveket.
A Források Budapest múltjából c.
sorozat első négy kötete fővárosunk
1686—1950 közötti válogatott dokumen-
tumait n y ú j t j a át az olvasónak. Az I.
kötet a mai Budapest elővárosainak
társadalmi, gazdasági, földrajzi és kul-
turális viszonyairól ad szemelvényeket
Buda visszafoglalásától 1873-ig: Pest.
Buda és Óbuda egyesítéséig. A kapita-
lista nagyvárossá alakulás időszakát
m u t a t j a be a II. kötet. Ebben kapott
helyet a háborús főváros, a korabeli
munkásmozgalom és a Tanácsköztár-
saság ábrázolása. Az 1919—1945 közötti
időszakról, az ellenforradalmi rend-
szer uralmáról és a II. világháború
Budapestjéről olvashatunk a III. kö-
tetben. A IV. kötet a felszabadulástól
1950-ig terjedő, életünkben gyökeres
változást hozó. izgalmas korszakról ad
képet. Tervünkben szerepel még a fő-
város fejlődésének 1970-ig tartó sze-
melvényes dokumentálása.
Az eddig megjelent kötetek fontos
adalékot szolgáltatnak Budapest törté-
netéhez, a népmozgalmak és a városi
közigazgatás kapcsolatának szemlélte-
téséhez. A várospolitikával foglalko-
zóknak külön figyelmébe a j á n l j u k a
Tanácsköztársaság 133 n a p j á t felidéző
fejezetet, ahol többek között például
Budapest Munkástanácsának Landler
Jenő által megfogalmazott feladatait
ismerhetjük meg. Az I. kötetben be-
pillanthatunk az 1808-ban alakult Szé-
pítési Bizottmány városrendezési ter-
veibe és azok későbbi megvalósulásá-
ba.
A Forrásokban jelentős anyagot ta-
lálunk a korabeli városigazgatás, váro-
si autonómia, hivataltörténet kutatásá-
hoz is. Forráskiadvány-sorozatunk VII.
köteteként jelent meg 1975-ben A Bu-
dapesti Nemzeti Bizottság jegyzőköny-
vei 1945—46 című, gondosan összeválo-
gatott dokumentumgyűjtemény, amely
— az előző munkához hasonlóan —
szintén t a r t a l m a z várospolitika-törté-
neti adalékot. Ugyanakkor nagyszerűen
reprezentálja a népi tömegmozgalom
megújulásának kezdeti, hősi időszakát,
a demokratikus gondolkodás és az aktív
közéletiség kibontakozását.
Budapest Főváros Levéltárának egy
másik sorozata Levéltári dokumentáció
címen lát napvilágot. Ennek első tagja
a Budapest Főváros Levéltára (Ismer-
tető), amely egyrészt a kutatók tájé-
koztatását szolgálja, másrészt pedig —
leíró jellegű adatai révén — rövid kul-
túrtörténeti áttekintést nyújt. Az adat-
tár típusú kiadványok közé sorolható
a Topográfiai mutatók 1977. közepéig
megjelent első 'kötete, a Pest város to-
pográfiai mutatója 1. Belváros. Lipótvá-
ros. Ez az ú j f a j t a , speciális levéltári
segédlet, s egyben forráspublikáció
nagy segítséget ad azoknak a kutatók-
nak. akik a főváros műemléképületei-
nek. lakóházainak, általában ingatla-
nainak múltbeli sorsa után érdeklőd-
nek, mivel tartalmazza a történeti vá-
49
rosrészék XVIII—XIX. század folya-
m á n többször megváltozott telekkönyvi
számait, illetve meghatározza ezeknek
az ingatlanoknak a mai helyzetét. A
kiadvány használatával rengeteg idő és
energia takarítható meg. A pesti to-
pográfiát egyébként a budai topográfia
két kötete követi m a j d : a Váré é s a
Vízivárosé, valamint az Országúié és
a Krisztinavárosé. Noha nem tartozik
a Levéltári dokumentáció sorozatába,
itt említjük meg a Budapest. Főváro-
sunk története (1242—1972) című m u n -
kát, mert részletes kronológiája, törté-
neti statisztikai összehasonlító tábláza-
tai miatt az a d a t t á r a k között is helyet
kaphat. A Corvina Kiadóval közösen
készített, angol és német nyelven is
megjelentetett könyvet hasznosan for-
g a t h a t j a a fővároskutató.
Budapest társadalomtörténetének bi-
zonyára sok öntevékeny helytörténész
odaadó búvára. Számukra szintén je-
lentős lehet a Források Budapest múlt-
jából első négy kötete. Több szemel-
vény foglalkozik a fővárosi munkásság
élet- és munkakörülményeivel, gazda-
sági és politikai harcával. A dualizmus
korszakának művelődési és közoktatá-
si viszonyaira vonatkozóan összefogla-
ló táblázatokra b u k k a n h a t a kutató. A
Bethlen kormány szociálpolitikai lát-
sz:. tinté?kedt'«eiből található egy cso-
korral a III. kötet lapjain. A n é h á n y
sorral feljebb m á r szerepelt Budapest.
Fővárosunk története című k i a d v á n y
táblázatai a l a p j á n pedig az országos
összefüggések körvonalazhatók.
A Fővárosi Levéltár harmadik, de je-
lentőségében az előző kettőnél n e m ki-
sebb sorozata a Várostörténeti tanul-
mányok, melynek indító d a r a b j a a kö-
zeljövőben lát napvilágot. A Budapest
székesfőváros részvétele az 1905—1906.
évi nemzeti ellenállásban című monog-
ráfia szerzője levéltári forrásanyag és
az egykorú sajtó széles körű k u t a t á s á -
val készítette el m u n k á j á t .
A főváros önkormányzatának jellegét,
jelentőségét, m a j d felfüggesztését, a
városvezetés mögött meghúzódó politi-
kai harcokat tárgyaló tanulmány a vá-
rospolitikát, politikatörténetet művelők
ismereteit gyarapítja.
A főváros történetének legszebb feje-
zeteit idézik Budapest Főváros Levél-
tárának azok a kiadványai, amelyek
hagyománytisztelő gondossággal fakszi-
mile, vagy b e t ű h í v kiadásban kerültek
az olvasók elé. Bibliofil és tudományos
igényeket elégít ki Táncsics Mihály:
Fővárosunk című, 1867-ben megjelent
50 A M
«3, '-m S
j a -vf,-^; É
művének hasonmás-kiadása, és a Pest-
budai hivatali utasítások a XVIII. szá-
zadban c. betűhív forrásgyűjtemény.
Táncsics, aki jól ismerte az európai
metropoliszokat, világvárosi rangra ter-
vezte h a z á n k fővárosát is. Noha nem
volt sem „hivatásos" várospolitikus,
sem városrendezési szakember, csodá-
latos tisztánlátását bizonyította és bi-
zonyítja, hogy városszabályozási javas-
latainak jelentős része a kiegyezés után
megvalósult. Emberi nagyságának tanú-
jele és 'kivételes mélységű szociális ér-
zékenységének megnyilvánulása, hogy
erősen foglalkoztatták a városfejlesztés
társadalmi-emberi vonatkozásai is.
Programjának humánus és realista
alapelvei ösztönzőleg h a t h a t n a k a mai,
jó értelemben vett, ú j tartalmat nyert
lokálpatrióta, városszerető nemzedék
helytörténeti tevékenységére.
A Pest-Budai hivatali utasítások a
XVIII. században elsősorban történé-
szek, jogászok, szociológusok, pedagó-
gusok és helytörténeti szakkörök ér-
deklődésére tarthat számot, de fontos
adalékokkal szolgálhat — éppen a f o r -
rások differenciáltsága révén — a tár-
sadalom-, igazgatás- és hivataltörténeti
k u t a t á s o k n a k egyaránt. A források a
korabeli Pest-Buda hivatali nyelvén, az
eredeti helyesírást követve, latinul és
németül kerültek közlésre. A kötet
használhatóságát nagymértékben növe-
lik a dokumentumokhoz kapcsolódó
magyar nyelvű regeszták.
A fővárostörténet amatőr művelői-
nek támogatása és ösztönzése vezette
Levéltárunkat, hogy a Hazafias Nép-
f r o n t Budapesti Bizottságával, valamint
a Fővárosi Népművelési Tanáccsal k a r -
öltve közkézre bocsássa Budapest hely-
történeti kézikönyvét. A feldolgozó és
gyűjtő m u n k a nélkülözhetetlen segéd-
eszköze született meg így. Az időszerű
kutatási területekről és az ú j a b b tudo-
mányos módszerekről ad ez a kiadvány
hasznos útmutatást.
Budapest Főváros Levéltára tevé-
kenységének egyik meghatározó — ha-
tásában a fővároson is túlmutató —
tényezője a közművelődési és ismeret-
terjesztő feladatok magas színvonalon
történő, intézményes ellátása. Az elő-
zőekben a teljességre törekvés igénye
nélkül, mintegy a f ő b b csomópontokat
körüljárva, kiadványtípusaink szelek-
tált ismertetésével próbáltuk érzékeltet-
ni azt a — fenti funkciókat szolgáló —
tervszerű munkát, amely eredménye-
sebbé és hatékonyabbá teheti a város-
történet hivatásos, valamint öntevé-
keny kutatóinak, kedvelőinek ez irányú előmozdítsuk a haladó hagyományain-
fáradozásait. Törekvésünk, hogy a prak- kon alapuló marxista történelemszem-
tikus meggondolásokon túlmenően, kul- lélet és közéleti aktivitás korszerű kö-
turális életünknek e fontos területén vetelményének szerves egységét.

Künstler Ferenc

KÉT KARD, KÉT OROSZLÁN 1 tisztséget viselők leírása eleven, színes,

(Móra K ö n y v k i a d ó , 1976. 310. old.) érdekes és egyben történethű.
Szombathy alapos ismerője a Felvi-
Az Én kedves népem, a Zöld hegyek déknek, erről nemcsak a korhű leírás
balladája című regényei, m a j d a Cseh- tanúskodik, de a szerző könyvének
szlovákia, a Börzsöny, a Cserhát, leg- ajánlása is: „Feledhetetlen emlékű, sze-
utóbb a Szlovákiai utazások című úti- pesi származású tanáraimnak, testvé-
könyvei után Szombathy Viktor, az ava- r e i m m é vált cipszer barátaimnak."
tott tollú író egy, az ifjúság számára írt Szombathy ismeri a vidéket, hiszen fia-
történelmi regénnyel jelentkezett.
tal korában számtalanszor bejárta, ta-
A szerző a Felvidék patinás, sokat nulmányozta múltját, történelmét. Ezál-
ostromolt ősi városaiba vezeti el olvasó- tal válik írásműve élethűvé. Ebbe a va-
it, Jókai Mór A lőcsei fehér asszony c. lóságos történelmi keretbe helyezte el
regényének színhelyére: Lőcsére, a sze- az írói képzelet által kigondolt főhősei-
pesi szász tartomány fővárosába és a nek — a daliás, lőcsei illetőségű, fiatal
vele egyenrangú, a Thökölyek által is Cornides Pál és a késmárki születésű
uralt városba, Késmárkba. Erről a t á j - Demján Ágota — bájos szerelmi törté-
ról és történetéről csak rendkívül szű- netét.
kös irodalom áll a magyar olvasó ren- Szombathy Viktor a Felvidék (Rima-
delkezésére, ezért különösen meg kell szombat) szülötte és harmincnyolc éven
becsülnünk Szombathy Viktor könyvét. át ott is tartózkodott. Az első csehszlo-
A regény fonalát a mohácsi vész utá- vák köztársaság idején jelentős szerepet
ni időktől kezdi bonyolítani. Lőcse és játszott az ottani kulturális életben. Egy
Késmárk, e két szepességi város évszá- időben a komáromi Jókai Múzeum
zadok óta folyó, sokszor véráldozatot is igazgatója, m a j d a Szlovenszkói Magyar
követelő háborúskodásáról ír, amelyek Kulturális Egyesület főtitkára volt.
vámjogi viták miatt törtek ki. Kés- Szerkesztette a Magyar Vasárnapot, va-
márk még Zsigmond királytól kapott lamint a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó
árumegállítási jogot és később emiatt Szövetkezet kassai irodalmi folyóiratát,
vetélytársa lett Lőcse városának. A re- a Magyar írást. A szlovákiai magyarok
magukénak vallják a tőlük ugyan el-
gény cselekményének idején a késmár-
származott, de szülőföldjéhez ragaszko-
ki vár ura a lengyel Laszki Jeromos
dó írót, akit 75. születésnapja alkalmá-
volt. A regénynek ez a csöppet sem ro- ból szlovákiai tisztelői nevében jószív-
konszenves a l a k j a nem képzelt, hanem vel köszöntünk. Kívánunk erőt, egészsé-
valóságos figura. Ugyanúgy a könyv get annak reményében, hogy még szá-
történelmi háttere, a két város viasko- mos könyv kerül ki szakavatott tolla
dása, a szepességi élet rajza, a kereske- alól, lelkes olvasótáborának örömére.
dők, a kézművesek, a vászonszövők, a
posztósok, egyszóval az iparosok, a föld-
művesek, a városi polgárok, a városi Vörösmarty Géza

• E n n e k és a k ö v e t k e z ő i s m e r t e t é s n e k a k ö z l é s é v e l k ö s z ö n t j ü k a 75 é v e s Szombathy Viktort,
s o k j e l e s h o n i s m e r e t i t é m á j ú k ö n y v szerzőjét. ( S z e r k . )

51
ILA B Á L I N T :
GÖMÖR MEGYE TÖRTÉNETE 1773-IG
Habent sua fata libelli — a könyvecs-
kéknek is megvan a maguk f á t u m a —
mondotta Terentius az ő Carmen heroi-
cumjában. Felette ráillik ez a mondás
IIa Bálintnak, a nemrég elhunyt jeles
történelmi kutatónak négy Gömör me-
gyei kötetére. Mindössze azzal módosul
a magyar változat, hogy n e m könyvecs-
kékről, hanem tekintélyes, t a r t a l m u k -
ban s terjedelmükben egyképp tisztelet-
r e méltó kötetekről van szó. E könyvek
fátuma már ott kezdődött, amikor a ter-
vezett kötetek igen tág időhatárok között
jelentek meg: 1944 végén a m u n k a má-
sodik, 1946-ban a harmadik, 1969-ben a
negyedik, végül 1976-ban az első, min-
dent összefoglaló kötet. A tudós szerző
még 1932-ben kapta a megbízást Gömör
megye történetének megírására azzal a
céllal, hogy a földrajzilag s történelmi-
leg teljes Gömör vármegye területén élt
lakosság néprajzi hovátartozásának, et-
nikai viszonyainak, a népek keveredésé-
nek, be- és kiáramlásának felkutatásai,
vizsgálatát végezze el, határpontúi az
1773. évi úrbérrendezés idejét vévén,
mert ettől az esztendőtől kezdve már
népszámlálási adatok is rendelkezésre
állanak, ennélfogva Gömör megye tör-
ténetének vizsgálatát más oldalról is
meg lehetett kezdeni. A négy kötetet a
Magyar Tudományos Akadémia segítsé-
gével a Magyar Országos Levéltár adta
ki.
Meg kell itt jegyeznünk azt, hogy ez-
úttal a tulajdonképpeni „igazi" Gömör
megyéről v a n szó, mert a köztudat ma-
napság m á r az egész Gömör-Kishont
vármegyét egynek, Gömörnek veszi. Pe-
dig az eredeti Gömör megye — amely-
nek királyi, ispáni, központi vára Gö-
mör (a mai Sajógömör), székhelye pedig
a múlt század közepéig a szintén Sajó
völgyi Pelsőc volt —, a Balog völgyétoi
keletre feküdt, míg Kishont megye —
amely mintegy „fil-iája", önállósult,
Nógrád megyével elválasztott járásnyi
területű része volt Nagy-Hont megyé-
nek — a Rima völgyében terült el, Ri-
maszombat székhellyel. Ez eredetileg
Rima megye volt. 1687-ben Kis-Hont
lett, majd 1806-ban Gömörrel egyesítet-
ték, de Gömör maga még 1882-ben is
tartott megyegyűlést Pelsőcön.
IIa Bálint tehát — a tudomány nagy
kárára — nem vehette figyelembe Kis-
hontot, csupán az eredeti gömöri terü-
letet, amely a Garam kezdeti szakaszá-
52
tól, az Alacsony-Tátra keleti részétől
délre, a Sajó s mellékfolyói völgyében
le Bánrévéig és a Gortva völgyében a
Medvesaljáig, a palócok és barkók föld-
jéig húzódik, nyugati határául a Balog
völgyét jelölve.
Több mint negyven éven keresztül
vasszorgalommal gyűjtvén az adatokat,
ezernyi-ezer okmányt eredetiben véve
elő, a nyomtatásban is megjelent ok-
mánytárakat, Bartholomaeides László,
Hunfalvy János múlt századbeli m u n -
káitól kezdve egészen a legmaibb k u t a -
tok idevágó műveinek soráig minden
Gömör megyei vonatkozást felkutatva,
vált a négykötetes mű valóban hiány-
talanná. A lakosság neveire vonatkozó-
lag különösen az egyházi tizedjegyzékek
lettek kiváló források.
Egyetlen megye fel-alá hullámzó tör-
ténetében benne van tulajdonképpen az
egész ország!
A Gömör megye története 1773-ig cí-
met viselő sorozat első három kötete a
különböző települések abc-rendbe sze-
dett helytörténeti lexikona A—L; M—R;
S—Zs kezdőbetűkkel, Abafalvával kez-
dődik, Zsórral ér véget. Megjelöli a fal-
vak magyar s — ha volt — szlovák, r u -
tén, német nevét; feljegyzi a község ala-
pításának körülbelüli évét, az alapítás
módját, kezdeményezőjét, birtokosát, a
község rövid történetét, földrajzi neveit,
amelyekből fontos következtetést lehe-
tett levonni a honfoglalás előtt m á r ott
lakók, a honfoglalók vagy a később be-
telepítettek származására, etnikumára.
Feljegyzi ez a lexikon a birtokosok, ne-
mesek, jobbágyok nevét is.
Az első — a tulajdonképpeni befejező,
összefoglaló s 1976-ban megjelent 500
oldalas — kötet a részeredmények jeles
summázata. Lényegében a megye foly-
ton hullámzó — erdőt irtó, állatot ne-
velő, bányászó, ipart űző, gazdálkodó,
betelepülő, török elől menekülő, szigo-
rú gazdájától megfutó, ú j r a s ú j r a visz-
szaszivárgó, rabszíjra kötött, felégetett,
meggazdagodott, vlach pásztorokként a
hegyeken át Lengyelország felől érke-
zett, huszitaként maradt, kitanult, kis-
nemesből jobbágysorba visszasüllyedt,
parasztból nemessé emelkedett — népé-
nek története. Egy-egy falu, kisváros
hosszabb nyugvást csak a töröktől való
béke egy-egy évtizedében élvezett, vagy
akkor, amikor m á r elpihentek a k u r u c
háborúságok, labancdúlások is. Am a
földesúr sokszor ekkor sem nyugodott:
adóval sanyargatta népét vagy hívott
ú j a k a t , telepített, erdőt irtatott, m u n k á t
adott s elvett. A települések népe néha
harminc-negyven esztendőnkint cseré-
lődött.
Érdekes az a térkép, amely a Gömör-
be való bevándorlás s az onnan ú j r a s
ú j r a indult kivándorlás területét mutat-
ja be: lényegében az egész ország „moz-
gott", Trencséntől Brassóig, Fiúmétól,
Vas megyétől Máramarosig, Torontálig,
Árváig. S ez nemcsak egyetlen me-
gyénkre volt jellemző, a vándorlás foly-
tonos és általános volt. Különösen meg-
döbbentő adatok mutatkoznak a pesti-
ses évtizedekben, amikor egész vidékek
népe pusztult el csaknem teljesen, s te-
lepült be újakkal. Az „ősi foglalók"
alig néhány tucatnyi községe számíthat
ma például palócnak vagy barkónak, de
az is csak hiányosan, a maga vélt tör-
zsökös e t n i k u m á b a n !
Megállapítja a szerző, hogy a határ-
nevek a falvak népességének minden-
napi nyelvére jellemzőek, a falunevek
azonban nem az egyes helységek lakos-
ságára, hanem annak a környezetnek
nyelvére jellemzőek, amely a neveket
adta. S ez különösen szlovák—magyar
viszonylatban kölcsönös. Ha a határ- s
falunevek nem is, a családnevek folyto-
nosan változtak: a szerző e családnév-
változásokat is nyomon követi. Az első
teljes jobbágynévsort csak az 1551. évi
dézsmalajstromból lehetett venni!
Történészek számára különösen érde-
kes — a természeti s gazdasági adottsá-
gok ismertetése, tehát a településföld-
rajz felvázolása után — az a fejezet,
amely a honfoglaláskori, nemzetségi te-
KÉT ÚJ KÖNYV
A SZÖVETKEZETI MOZGALOM
TÖRTÉNETÉRŐL
A helytörténetírásnak nemcsak az a
jelentősége, hogy egy-egy település, me-
gye vagy tájegység lakóit megismerteti
szűkebb hazájuk múltjával, hanem az
is, hogy — amennyiben megbízható
adatbázist használ fel — információk-
kal szolgálhat az országos fejlődés rész-
letesebb, alaposabb megismeréséhez. A
szak- és a helytörténeti irodalom köl-
csönösen segítheti, és segítenie is kell
egymás m u n k á j á t .
A helytörténeti gyűjtők tevékenysége
során fontos, hogy rendelkezésükre áll-
janak olyan, szakmai és ideológiai
szempontból is megbízható, átfogó jel-
lepülések nagyságáról, határairól, mód-
járól szól. Gömör megye legkorábbi
nemzetsége, amely a honfoglalás után
elsőnek érkezett a gömöri medencébe,
a Hanva. (Utolsó sarja, Hanvay Zoltán
földbirtokos, író, 1924-ben h u n y t el Han-
ván!) A S a j ó és a Turóc-Ratkó völgy-
ben terültek el szállásbirtokai. Külön
területen helyezkedtek el a palóccal ro-
kon barkók, főként a Hangonyi család
birtokán; a Tornallyayaknak, Csoltóiak-
nak és Gömörvár szabadosainak is kü-
lön földjük volt; a Rátoldok, Kacsicsok,
Gutkeledek, Záchok Borsod megyével
határosan települtek; a Balog völgyében
a Balog-nemzetségnek volt birtoka, a
Hanva-nem földjeitől nyugatra; azaz a
palócok — kabarok — földjétől északra
sok kisnemes telepedett le külön-külön.
A gömöri palócok földje átért Hevesbe,
Nógrádba.
A gömöri Bányavidéket — Csetnek,
Betlér, Rozsnyó, Krasznahorka, Pelsőc,
Berzéte és a Szepessel néprajzilag is ha-
táros Dobsina környékét is — külön
egységbe veszi, térképezi föl a szerző.
Minden területen végigkíséri az ősi ma-
gyarok, a szlovákok, a bevándorolt
vlachok és németek nyomait.
Olyan e m b e r számára, aki e megyé-
ben élt, különösen izgalmas történelmi
olvasmány és kútforrás a négy kötet.
Kár, hogy nincs sem időbeli (1773 utá-
ni), sem térbeli (Kishontot illető) foly-
tatása !
Szombathy Viktor
legű szakirodalmi művek, amelyek biz-
tos alapot jelentenek számukra. E te-
kintetben a szövetkezeti mozgalom
történetének tanulmányozása terén je-
lentős eredmény született 1976-ban. Két
olyan könyv jelent meg, amelyek egy-
mást kiegészítve bemutatják az egész
felszabadulás utáni agrárszövetkezeti
fejlődés fő vonalát, Szakács Sándor: A
földművesszövetkezeti mozgalom törté-
nete 1945—49 című tanulmánya a Szö-
vetkezeti K u t a t ó Intézet Közleményei
sorozat 115. köteteként került kiadásra;
dr. Fazekas Béla: A mezőgazdasági ter-
melőszövetkezeti mozgalom Magyaror-
szágon című könyve pedig a Kossuth
Kiadó gondozásában látott napvilágot.
Mindkettő alapvető fontosságú isme-
reteket és szempontokat n y ú j t a szövet-
kezeti mozgalom múltjával foglalkozók-
53
 nak. Bízvást m o n d h a t j u k , hogy hasz-
nosításuk elengedhetetlen a születendő
szövetkezettörténeti munkák szerzői
számára.
A szövetkezeti mozgalom történeté-
ről szóló irodalom két új, igen hasz-
nos darabja sok m á s értéke mellett jó
példája annak is, hogy a helytörténet-
írás eredményeit, illetve egy-egy m i k -
roszintű adatot indokolt esetben ho-
gyan lehet felhasználni az országos
összkép megrajzolásához. Természete-
sen azok csak epizódszerepet k a p n a k
mindkét kötetben, hiszen közreadásuk
nem önmagáért való, hanem a n n a k jel-
zését szolgálja, hogy a felszabadulást
közvetlenül követő időszakban a szövet-
kezeti mozgalom alakításában jelentős
volt a helyi tényezők szerepe. Ezzel lé-
nyegében meg is m u t a t j á k , hogy a hely-
történetírás számára hol mutatkozik az
egyik legfontosabb területe az országos
szövetkezettörténeti kutatást segítő
munkának. Az 1945—1946-ban műkö-
dött, sok esetben egyáltalán nem, vagy
csak hiányosan dokumentálható parasz-
ti társulásokról a helyi gyűjtők sok
érdekes és értékes adatot t á r h a t n a k fel,
amelyek kellő kontroll után szélesebb-
körű ismertetésre is alkalmasak lehet-
nek.
Mindkét könyv nagy forrásértékű
adatbázisra épül. Szakács Sándor el-
sődlegesen levéltári dokumentumokra,
dr. Fazekas Béla túlnyomóan hivatalos
statisztikákra alapoz. Mindketten a fej-
lődés belső logikája szerint követik
nyomon a történéseket, éppen ezért
sokkal inkább a m é l y e b b összefüggése-
ket t á r j á k fel. m i n t s e m az eseménye-
ket sorakoztatják fel.
Szakács Sándor m u n k á j a a földmű-
vesszövetkezeti mozgalom történetének
legkorábbi szakaszát tekinti át igen
alapos módszerességgel, a szövetkezés
gazdasági és társadalmi meghatározott-
ságainak szem előtt tartásával. Ráirá-
nyítja a figyelmet azokra a tényezőkre,
amelyek serkentették, illetve gátolták a
mozgalmat. Olyan fontos kérdéseket
vizsgál, mint a földművesszövetkezetek
elsődlegesen termelési indíttatása, kap-
csolatuk a földreformmal, a szövetke-
zeti keret és szövetkezeti tevékenység
viszonya, a jogi szabályozás és a gaz-
daságpolitika szövetkezeti vonatkozásai-
nak jellemzői, a földművesszövetkezeti
mozgalom helyzete és a társadalmi-po-
litikai változások közötti összefüggések.
Az átfogó értékelés mellett bizonyos
vonatkozásokban (1945 eleji, illetve
nyári szövetkezés, földművesszövetke-
54
zetek alakulása) részletes képet is r a j -
zol a szerző. Ezekben a részekben a
helytörténet művelői korabeli feljegyzé-
sekből származó konkrét adatokat is
találhatnak. A történések mikroszintű
adatokkal való jellemzését a tanulmány
végefelé háttérbe szorítja a központi
agrár- és szövetkezetpolitikai intézke-
déseknek, s azok közvetlen hatásának
elemzése, tükrözve azt a valóságos fo-
lyamatot, amelyben a szövetkezeti élet-
re ható tényezők között elsődlegessé,
uralkodóvá vált a központi szabályo-
zás, szemben a korábbi helyzettel, ami-
kor a helyi tényezők igen fontos —
nem egyszer döntő — körülményeknek
bizonyultak. Ez arra inti a szövetkeze-
ti mozgalom korai szakaszát a helytör-
ténet keretei között tanulmányozókat,
hogy — különösen a „fordulat évétől"
kezdve — feltétlenül szükséges a köz-
ponti intézkedések h a t á s á n a k behatóbb
vizsgálata. Fontos tanulsága Szakács
Sándor munkájának, hogy a szövetke-
zeti élet jelenségeinek értékelését a vo-
natkozó egykori jogszabályok ismereté-
ben kell végezni.
Említést érdemel, hogy Szakács Sán-
dor kísérletet tesz a földművesszövet-
kezeti mozgalom közvetlen előzményeit
jelentő 1945 nyári-őszi szegényparasz-
ti szövetkezési hullám keretében létre-
jött társulások tervbe vett, illetve tény-
legesen megkezdett tevékenységi köré-
nek áttekintésére, s ennek alapján bi-
zonyos tipizálásra. Az általa megjelölt
szövetkezési irányok pontosabb körül-
rajzolásához további konkrét esetek
megvizsgálása szükséges, amiben a
helytörténettel foglalkozók jelentős se-
gítséget adhatnak.
A felszabadulás utáni első éveket kö-
vetőleg az agrárszövetkezeti mozgalom
középpontjába a földművesszövetkeze-
tek helvett a termelőszövetkezetek ke-
rülték. Mintegy két évtizedes folyamat-
ban kialakult a magyarországi szocia-
lista nagyüzemi mezőgazdaság. Ennek a
történetét mutatja be dr. Fazekas Bé-
la k ö n y v e tudományos alapossággal,
mégis olvasmányosan. Nyomon követi,
hogy milyen tényezők hatására, milyen
predménvekkel és problémákkal vette
át a paraszti gazdálkodás helyét az
előbb csak ú j kereteket, később azon-
ban m á r korszerűbb termelési módot
is jelentő szövetkezeti gazdálkodás.
A könyv nem kevesebbre vállalko-
zik, m i n t hogy történelmi és közgazda-
sági szempontokat e g y a r á n t érvényesít-
ve, rendkívüli adatgazdagsággal t á r j a
fel a legfontosabb összefüggéseket. E
törekvés sikere egyértelmű. Olyan
elemző m u n k á t vehet kézbe az olvasó,
amely két vonatkozásban is átfogó. Egy-
részt abból a szempontból, hogy a ter-
melőszövetkezeti mozgalom fejlődését
kezdeteitől — sőt előzményeitől —
napjainkig áttekinti, másrészt, hogy
számba veszi a mozgalomra ható té-
nyezők szinte teljes körét, s nem feled-
kezik meg a termelőszövetkezettel kap-
csolatba k e r ü l t más gazdasági egységek
szerepének bemutatásáról sem.
A szövetkezeti mozgalom m ú l t j á v a l
a helytörténet kereteiben foglalkozók
számára dr. Fazekas Béla m u n k á j á n a k
három tanulsága feltétlenül megszívle-
lendő. Nevezetesen: 1. A mezőgazdaság
szocialista átszervezésének tanulmányo-
zásában alapvetően szükséges az agrár-
és szövetkezetpolitika alakulásának fi-
gyelemmel kísérése. Csak helyi adatok
felhasználásával nem rajzolható fel hi-
teles kép. 2. A szövetkezeti mozgalom
fejlődése n e m elszigetelten történt.
Számos gazdasági és társadalmi-politi-
kai jelenséggel, folyamattal, szervezet-
tel volt és v a n kölcsönhatásban. Ezek
jelzése szerves része kell hogy legyen
a szövetkezettörténetnek. 3. Nemcsak
az átszervezést követőleg, hanem annak
időszakában is figyelemmel kell lenni
a gazdálkodás feltételeire és színvona-
lára.
Dr. Fazekas Béla 'könyvében a súly-
pont az agrárpolitika alakulásának ha-
tárán és a számszerűsíthető jellemzőkön
van. A vizsgálat elsődlegesen a terme-
lőszövetkezeti fejlődés gazdasági olda-
lára irányul. A szövetkezetekről, mint
társadalmi szervezetekről sokkal keve-
sebb szó esik. hasonlóképpen arról,
hogy a paraszti életet és szemléletet
hogyan érintették a történtek. Éppen
ezek azok a kérdések, amelyek átfogó,
statisztikai jellegű adatokkal a legke-
vésbé válaszolhatók meg. A könyv jel-
lege pedig aligha tette volna lehetővé
az aprólékos vizsgálódást társadalmi
PÜSPÖKI NAGY PÉTER:
ZSELIZ VÁROS CÍMERE
Heraldikai és történelmi monográfia
(Kiadta a Z s e l i z i V á r o s i T a n á c s N e m z e t i
Bizottság, a Madách K ö n y v k i a d ó
g o n d o z á s á b a n . B r a t i s l a v a , 1976. 298 old.)
Püspöki Nagy Péter a szlovákiai m a -
gyar történészgárda egyik fiatal tag-
vonatkozásokban. A n n a k megtétele m á s
tudományágak (szociológia, néprajz)
képviselőinek és a helytörténeti kutatók
közreműködését igényli.
Az elemzés módja, körültekintő vol-
ta iránymutató lehet a szövetkezettör-
ténettel bármilyen szinten foglalkozók
számára. A természeti, gazdasági és
társadalmi tényezők széles körének fi-
gyelembevétele, a termelés technikai
feltételeinek nemcsak mennyiségi, h a -
n e m minőségi számbavétele, a f ö l d m ű -
vesszövetkezeti és termelőszövetkezeti
mozgalom kapcsolatának rövid jellem-
zése, az egyszerűbb szövetkezeti f o r m á k
szerepének bemutatása, a háztáji gaz-
daságok és a részesművelés kérdései-
nek vizsgálata, a gazdasági és politikai
szempontból is jelentős patronáló moz-
galom felidézése és még számos más ér-
tékes vonás hívja fel az olvasó figyelmét
a fejlődés összetevőire. Ez annál is in-
kább fontos a termelőszövetkezeti
üzemtörténetek szerzőinek, mert sok
esetben tapasztalható a történések indo-
kolatlan leegyszerűsítése.
Szakács Sándor és dr. Fazekas Béla
könyve egyaránt a mezőgazdasági szö-
vetkezeti fejlődés általános jellemzőit
veszi számba. Nem ad — nem is a d h a t
— azonban olyan mintát, amely mecha-
nikusan alkalmazható lenne egy-egy
termelőszövetkezet, község vagy megye
történetének megírásához. Hasznosítá-
suk lehetősége és szükségessége a hely-
történetben szempontjaik érvényesíté-
sében és a leírt általános jelenségeknek
a helyi történésekkel való összevetésé-
ben van. Az üzem- és községtörténeti
m u n k á k feladata, hogy kimutassák: mi-
ben volt általános és miben sajátos a
helyi fejlődés. Szövetkezeti vonatkozás-
ban most már rendelkezésre áll a mér-
ce. Hasznosításának eredményeit érdek-
lődéssel várják a szövetkezettörténet
kutatói.
Urbán László
ja, áki könyvei, tanulmányai t é m a v á -
lasztásával és m u n k á i színvonalával
egyaránt figyelmet keltő és elismerésre
érdemes eredményeket mutat föl.
Örömmel olvastuk nemrég a pozsonyi
Irodalmi Szemlének a szlovákiai ma-
gyar tudományosság kérdéseivel foglal-
kozó számában (1977/3.) historikusként
55
vallott ars poetica-ját, s abból követ-
kező tudományos programját. Püspöki
Nagy Péter az országos történetírás és
a korszerű helytörténetírás egységét,
folytonos kölcsönhatását hangsúlyozta,
s megfogalmazta a nemzetiségi törté-
netkutatás szerepének főbb összetevőit,
is. Elmondo'ta nyilatkozatában, hogy a
feudális korszak feltárása mellett az
ún. történeti segédtudományok közé
tartozó címertan (heraldika) és az írás-
történet (paleográfia) modern szempon-
tú művelése, megújítása foglalkoztatja
elsősorban. Mindezt az általa „kritikai
helytörténetírás"-nak nevezett tudomá-
nyos célkitűzés keretében kívánja
megvalósítani, amely azt jelenti, hogy
a helytörténeti kutatástól ugyanolyan
színvonalú szemléleti és módszerbeli
fejlettséget követel, mint amilyennel a
nagy összefüggésekkel foglalkozó tör-
ténetírás igényesebb művelői dolgoz-
nak.
A szerző eddig megjelent munkái e
világos és határozott feladat szolgálatát
igazolják. Az Irodalmi Szemle hasáb-
jain izgalmas tanulmányokat tett köz-
zé (mint pl. Az ősi Nyitna a kortársak
híradása és a történészek elképzelései
nyomán, Ipolyság a t a t á r j á r á s évszá-
zadában), 1968-ban megírta és publi-
kálta Püspöki mezőváros történetét.
1971-ben kezdte meg a városok modern
címereivel foglalkozó könyveinek köz-
zétételét, Dunaszerdahely város címere
c. kisebb munkájával. A korszerű vá-
rosi címerek kérdéskörének vizsgálatá-
ban sokoldalú, a műfajban egyedülálló
részletességű elemzésekre és kritikai
mérlegelésre válalkozott Rozsnyó város
címeréről írt könyvében (1973). különö-
sen pedig a zselizi monográfiában.
Püspöki Nagy Péter általánosított
eredményei mind Csehszlovákiában,
mind pedig nálunk biztos és tudomá-
nyosan megalapozott irányt adhatnak
a városcímerek felújításához vagy ú j
címerek tervezéséhez. Magyarországon
a város- és községcímereknek elsősor-
ban régi — többnyire századforduló
előtti — irodalma van. amelyre csak
részben lehet támaszkodni. Az utóbbi
években a Levéltári Közleményekben
Vajay Szabolcs, az Élet és Tudomány
hasábjain Kaposvári Gyula foglalkozott
a régebbi városcímerek felújításával, az
ú j tervezésű címerek erényeivel és a
heraldika szabályait sértő megoldásai-
val. 1974-ben ismét rendelet szabályoz-
ta hazánkban a városi címerek és zász-
lók engedélyezésének és használatának
kérdéseit, s ennek alapján helyi ta-
56
nácsrendeletek születtek. Mindemellef.
az 1975-ben kiadott A magyar városok
címerei című díszkötet adós maradt a
megfelelő címermagyarázatokkal, elem-
zésekkel. A városcímerek tartalmi és
heraldikai rendet követő művészi meg-
oldásairól éppen a legérintettebbeket,
a tanácsok vezetőit kellene alaposab-
ban tájékoztatni.
Csehszlovákiában 1967 óta használják
ú j r a a felújított vagy az ú j tervezésű
városcímereket. Szerepük ma m á r nem
egészen ugyanaz, mint a feudalizmus ko-
rában, bár reprezentatív célzatuk nem
véletlen. Felhasználási körük lényegesen
szűkebb, mint régente. Ez a mi viszo-
nyainkkal azonos.
Püspöki Nagy Péter meghatározása
szerint a mai városcímer „szabadon vá-
lasztott reprezentatív városi szimbó-
lum". A választásra három lehetőség
kínálkozik: a történeti címer eredeti
alakjában történő felújítása, ugyanez
módosított vagy javított változatban,
végül pedig teljesen ú j címer beveze-
tése és használata. Csak az a címer fo-
gadható el, amely minden tekintetben
megfelel a heraldikai szabályoknak. A
történelmi címerhez lehetőleg ragasz-
kodni kell, helyesbíthető hibáit ki kell
javítani. ("Rozsnyó esetében ez történt.)
A címerek értékelése és felújítása so-
rán a szerző szerint a megkülönböztet-
hetőségét, a jellegzetes alakítást és a
találékony kifejezőkészséget kell vezér-
fonalnak tekinteni. Ennek értelmében
rangsorolja a címereket: legértékeseb-
bek a beszélő jelet hordozók, megtar-
tandók a városi múlt valamelyik moz-
zanatára utaló allegorikus címerek, vi-
szont kisebb az értékük a sokszor sze-
replő címeralakokat mutató címerek-
nek (amelyeken eke, kalász, kéve vagy
hasonlók láthatók). Az ú j címer terve-
zése kapcsán a zselizi városi szimbó-
lumról szólva (ennek alkotója maga
Püspöki Nagy volt) részletesen ír a cí-
merkép tartalmának megválasztásá-
ról.
A zselizi monográfia a város törté-
netének ismertetésével mutatja be azo-
kat. a sajátos mozzanatokat, amelyek a
ma öt és félezer lakosú, Garam menti
kisváros m ú l t j á n a k és jelenének lénye-
gét, összegezését fejezik ki. Zselizt
1209-ben említette először egy pápai
oklevél és 1411-től lett mezőváros. Esz-
tergom 1543. évi eleste után, egészen
1664-ig, Zseliz is a török terjeszkedés
terhét nyögte, bár a kettős adózás nem
volt állandó. Áttekinti a török utáni
fejlődés főbb tényeit is. Ebből t u d j u k
meg, hogy 1970-ben a lakosság fele-
fele arányban magyar és szlovák a n y a -
nyelvű volt. Az alaposan dokumentált
s a török idők végéig részletező t á r -
gyalást nyújtó várostörténet keretében
Püspöki Nagy Péter éppen a címer-
használatból kiindulva jut el izgalmas,
ú j eredményekhez a parasztvármegyék
megismerésében. Ismeretes, hogy ezek
a paraszti önvédelmi szervezetek a hó-
doltsági és a kettős adózású területe-
ken alakultak, a nemesi vármegyétől
függetlenül.
Az ú j zselizi városcímerben arany
mezőben három vörös tüske, továbbá
kék mezőben kardot markoló, koronás
arany griff szerepel, alul három a r a n y
virággal. A három vörös tüske •— mint
beszélő jel: a „zsil" tüskét jelent a
város esetében — Zseliz nevére és for-
radalmi hagyományaira, az arany mező
a település középkori virágzására és
mai lendületes fejlődésére utal. A kö-
zépkori zselizi uradalom címeréből át-
vett griff, mint történelmi szimbólum,
az egyik barsi parasztvármegye emlé-
két őrzi, miután a n n a k kiterjedése lé-
nyegében azonos volt az uradalom te-
DR. K Ó S K A R O L Y :
TÁJAK, FALVAK, HAGYOMÁNYOK
(Kriterion K ö n y v k i a d ó ,
B u k a r e s t , 1976. 386 old.)
A magyar és a közép-kelet-európai
néprajztudomány egyik kincsestára
nyílt meg, amikor a Kriterion könyvki-
adó megjelentette a Kolozsváron élő dr.
Kós Károly ú j a b b néprajzi t a n u l m á n y -
kötetét. Az 1972-ben közreadott Népélet
és néphagyomány c. kötet már jelezte,
hogy milyen nagyszerű és fontos nép-
rajzi tényanyag pihent hosszú éveken
át Kós Károly asztalfiókjában. A Nagy
Jenöve 1 és Szentimrei Judittal közösen
írt kászoni és szilágysági népművészeti
kötetek további nagy meglepetést jelen-
tettek és igazolták a várakozókat. A
most megjelent könyv hat t a n u l m á n y a
szinte m á r túlhaladni látszik a remény-
kedők elképzeléseit. A régen gyűjtött
és megírt, de csak most publikált nép-
rajzi adatok óriási tömegének és gaz-
dagságának láttán joggal gondolhatunk
a r r a : milyen kár, hogy nem közvetlenül
megszületésük után (némely esetben
negyedszázaddal ezelőtt) jelentek meg
ezek a kiváló írások.
rületével. Ezt a külső megjelenítésben
igen vonzó, a legértékesebb címerjel-
lemzőket hordozó városi szimbólumot
bárki szívesen szemléli és könnyen
megjegyzi, s benne érezheti a település
több m i n t hétszáz esztendős történeté-
nek ú t j á t is, mai életének erejét és örö-
meit is. Ez a messzemenő történetírói
megalapozottságnak és a címertervező
művészi leleményességének az elisme-
rése.
Püspöki Nagy Péter, mint az elmon-
dottakból is kitűnik, a modern város-
címerek nagyon pontos és hiteles tör-
téneti alapokra építésének a híve, s a
kutatásban éppolyan példás m u n k á t vé-
gez. mint a feltáró tevékenység gya-
korlati hasznosításában, közkinccsé té-
telében. Hozzáértésére, ügyszeretetére
nagy szükség volna nem egy magvar
városban, ahol hétköznapi vagy hiva-
tali szemlélettel és a történeti előzmé-
nyek mélyebb ismerete nélkül tervezték
az ú j címert. Ahol még nem késő, ér-
vényesíteni kell a zselizi vagy a rozs-
nyói megoldást.
Dr. Szabó Ferenc
Tanulságos m i n d j á r t a könyv beveze-
tője. Ebben Kós Károly kifejti nézeteit
az adatközlő, leíró n é p r a j z korunkbeli
szerepéről, jelezvén, hogy műve a leen-
dő összehasonlító kutatások tényisme-
ret-bázisának megteremtését, szélesíté-
sét. bővítését szolgálja. Módszertanilag
fontosak azok a sorai, amelyeket a tá-
jékozódó gyűjtések feladatairól és meg-
valósításáról ír.
Egy rövidre szabott ismertetés kereté-
ben mégcsak felsorolásszerűen is nehéz
kitérni mindazokra a témákra, ame-
lyekkel a szerző foglalkozik közel 400
oldalas könyvében. Álljon itt alaptájé-
koztatásként a közölt 6 tanulmány pon-
tos címe:
1. Fekete-Kőrös völgyi gyűjtés (1948)
2. Hétfalusi szekeresség
3. Csángó néprajzi vázlat (1949)
4. Csiki fazekasfalvak és fazekasságuk
(1950)
5. Régi paraszttelek, ház és lakásbelső
Dorohoiban (1970)
6. Vásárok és vidékek (1947—1962)
A közel 30 évvel ezelőtti Fekete-Kö-
rös völgyi gyűjtés közreadásával jól ki-
egészül a t á j népéletéről Györfjy István
munkásságából alkotott képünk. Követ-
57
h e t j ü k a változásokat, a néprajzi jelen-
ségek XX. századi fejlődésének folya-
matát. Tanulságos ebből a szempontból
a t á r k á n y i kapu változásainak b e m u t a -
tása.
A Hétfalusi szekeresség c. szintén
h a r m i n c évvel ezelőtt íródott t a n u l -
mány régi hiányt pótol, óriási adat-
mennyiséget közöl és a népélet fontos
kelet-európai összefüggéseire mutat rá.
A különböző népeket összekapcsoló
szekerező kereskedelem gazdasági je-
lentőségének és kultúraközvetítő szere-
pének feltárása nagy hasznára lesz a
további néprajzi kutatásoknak.
A 114 oldalas Csángó néprajzi vázlat
megítélésünk szerint a kötet legfonto-
sabb írása. Tulajdonképpen egy kisebb
önálló könyv méreteit is kitöltené. 1949-
ben végzett moldvai tájékozódó gyűjté-
sének anyagát adta közre benne Kós
Károly. A régi hiányt pótló leírás kitér
a nehéz sorsú, legkeletibb magyar nép-
csoport gazdálkodásának, népi iparai-
nak, közlekedésének, vásárainak, telepü-
lésének, építkezésének, lakáskultúrájá-
nak és öltözetének bemutatására. A mo-
nográfiának is beillő leírás összefogla-
lása alaposan túllép az adatközlő tanul-
mányok szokott keretein. A szerző itt
meghatározza a moldvai magyarság
népi kultúrájánk fő sajátosságait, szét-
választva a régi erdélyi örökséget a ro-
mán környezetben kapott hatásoktól.
A Csiki fazekasfalvak és fazekasságuk
c. szintén nagy t e r j e d e l m ű írás b e m u -
t a t j a a csiki székelység fazekasságának
m ú l t j á t , jellegét, edénykészítési techni-
káját, edényfajtáit, valamint az edény-
NÉPISMERETI DOLGOZATOK, 1976
Szerkesztette és a bevezető tanulmányt
írta: dr. Kós Károly
(Kriterion K ö n y v k i a d ó ,
Bukarest, 1976. 162 old.)
A bukaresti nemzetiségi könyvkiadó,
a Kriterion ismét meggondolkoztató
kiadvánnyal- örvendeztette meg a nép-
r a j z t u d o m á n y kedvelőit és művelőit. A
Népismereti Dolgozatok 1976 című ta-
nulmánykötet a romániai magyar nép-
r a j z k u t a t á s sokat ígérő antológiáját ad-
ja a kezünkbe, megszólaltatva a nép-
rajzi leírás és a gyűjtésszervezés m ű f a j -
ban a hivatásos n é p r a j z k u t a t ó k a t : Kós
Károlyt, Vámszer Gézát, Gazda Klárát,
58
termeléssel összefüggő értékesítést,
vándorkereskedelmet. Különösen je-
lentős a madarasi fekete-edény készítés
néprajzi feltárása és ismertetése.
Az ötödik tanulmány Észak-Moldva
Prut felé lejtő vidékére kalauzol ben-
nünket. A magyar néprajz számára
nagy nyereség ez az írás, mivel a nyelvi
akadályok mellőzésével könnyen megis-
merhetjük belőle egy románlakta t á j
településformáját, népi építészetét és
lakáskultúráját. Az 1972-ben megjelent
vilceai tanulmánnyal és a mostani doro-
hoi-i leírással (és természetesen más
cikkekkel is) Kós Károly olyan példáját
teremtette meg a román népi kultúra
magyar nyelvű bemutatásának, ami-
lyenre a többi szomszédnép esetében
sajnos alig hivatkozhatunk. A kötet
utolsó t a n u l m á n y a a régi erdélyi vásá-
rok világát villantja fel előttünk. A
szerző újszerűen elemzi a vásárok ki-
alakulását és jelentőségét a népéletben,
majd egyenként ismerteti a legfonto-
sabb vásárhelyek néprajzi emlékanya-
gát. Mindezek jó alkalmat a d n a k az er-
délyi t á j sokirányú népközi kapcsolatai-
nak bemutatására.
A könyv bizonyára sokat forgatott,
hasznos forrása lesz a m a g y a r és a ro-
mán néprajzi kutatásnak egyaránt. Kár,
hogy nem jelent meg benne tárgymu-
tató, ami megkönnyítette volna a tájé-
kozódást a hatalmas tényanyagban, ö r -
vendetes viszont, hogy a kötet monda-
nivalóját 103 fénykép és 217 kiváló nép-
rajzi t é m á j ú rajz teszi szemléletessé.
Dr. Bárth János
Molnár Istvánt, Nagy Jenőt, Mózes Te-
rézt, Szentimrei Juditot, Vita Zsigmon-
dot és Faragó Józsefet, a néprajztudo-
mány határterületein dolgozó történész
Imreh Istvánt, a botanikus Szabó T. E.
Attilát, az úttörő néprajzi gyűjtő-verse-
nyek szervezőit Szabó Zsoltot és Hor-
váth Stefániát, és m u t a t v á n y u l egy
résztvevőjét, Kiss András VII. o. tanu-
lót, valamint a javarészt pedagógusi pá-
lyán működő m á r - m á r a szakember
szintjén tevékenykedő önkéntes gyűjtő-
ket: Számadó Ernőt, Seres Andrást,
Végh Olivért, Bura Lászlót, Kiss Ilonát,
Duka Jánost, Balázs Lajost, Dánielisz
Endrét és Szász Juditot.
Kolozsvárt jártomban beszélgettem a
szerkesztővel a kötet szakmai és pedagó-
giai célkitűzéseiről. Kós Károly két
szempontból is rendkívüli fontosnak
t a r t j a a vidéken élő és dolgozó pedagó-
gusok bevonását a néprajzi gyűjtőmun-
kába: tevékenységükkel egyfelől értékes
anyagot n y ú j t a n a k azoknak a kevés
szerencséseknek, akiknek módjukban
van hivatásszerűen foglalkozni a nép-
rajztudománnyal, másfelől a néprajzi
gyűjtőmunka növeli hivatástudatukat és
ragaszkodásukat a szűkebb hazához,
ahol pedagógusként tevékenykednek,
hasznos időtöltést nyújt az üres órákra,
és szorosabbá teszi a pedagógus és tanít-
vány közötti viszonyt, mert hisz a tanár
vagy tanító sokszor bevonja a gyűjtő-
m u n k á b a növendékeit is. Kós Károly
mindent elkövet, hogy a néprajzi gyűj-
tőmunkában műkedvelő vidéki értelmi-
ségieket a szakember szintjéhez közelít-
se. Levelez velük, munkáikat elbírálja,
a javát közlésre segíti, s ilymódon ala-
posan kiszélesítette azoknak a körét,
akiknek egyetemi éveikben m ó d j u k volt
néprajzot tanulni.
A tanulmánykötet maga is tovább-
indukálja a néprajzi gyűjtőmunkát. Kós
Károly bevezetőjében a romániai ma-
gyarság néprajzáról szól, Molnár István
útbaigazítást ad a helyi múzeumok nép-
rajzi anyagának összegyűjtéséhez. Szabó
Zsolt és Horváth Stefánia az általános
B A L O G H LAJOS—KIRÁLY L A J O S :
AZ ÁIXATHANGUTÁNZÓ IGÉK,
HÍVOGATÓK ÉS TERELÖK
SOMOGYI NYELVATLASZA
( A k a d é m i a i Kiadó, B p . 1976. 226 old.)
Méltán vártuk kíváncsian Balogh La-
jos és Király Lajos újszerű munkáját,
mert nemcsak gazdag anyagot, hanem
eredeti koncepcióval megírt értekezést
is kaptunk kézhez, amelynek olvasása
közben valósággal megelevenedik a pa-
rasztember és háziállatainak a kapcso-
lata, azaz mi magunk is részvevőivé
válunk annak a kommunikációnak,
amely ember és háziállat között évszá-
zadok, évezredek alatt kialakult.
Az atlasz előzményei és jellege című
bevezető fejezetben (7—10. old.) Balogh
Lajos — aki a Magyar Nyelvjárások At-
laszának is munkatársa volt — nem-
csak a hazai, hanem a főbb európai
nyelvatlaszokat is áttekinti, m a j d meg-
ismerteti az olvasót a célatlasz fogalmá-
val. Az ezután következő fejezetben
iskolásokkal folytatott néprajzi gyűjtés
eredményeit ismerteti. Vámszer Géza és
Gazda Klára a Csíkban és Háromszéken
folytatott néprajzi gyűjtés megszerve-
zéséről, illetőleg eredményeiről, a sep-
siszentgyörgyi Székely Múzeum néprajzi
gyűjteményéről ad képet, Imreh István
a történelem, Szabó T. E. Attila a bota-
nika és a n é p r a j z kölcsönös hasznáról
számol be. a tanulmánykötet nagy ré-
szét pedig jó, példaszerű leírások töltik
meg egy-egy néprajzi jelenségről, tárgy-
ról. A szakemberek leírásai nyilván
mélyebbek, iparkodnak a történelmi ré-
tegeket feltárni, vagy a falun belül az
anyagismerőknek a számszerű megosz-
lását bemutatni. De milyen öröm, mikor
a szerkesztő felhívja a figyelmet rá,
hogy ilyen irányú törekvések m á r az
önkéntes néprajzi gyűjtők írásaiban is
megmutatkoznak.
A szerkesztés gondosan vigyázott ar-
ra, hogy a hivatásos és az önkéntes
gyűjtők írásait ne különítse el egymás-
tól. A továbbképzés nagyon hatásos és
egyben tapintatos formája is ez a kötet.
Ha sikerül sorozattá fejleszteni, ez a
publikációs forma és a mögötte álló
családias levelezés eredményeképpen az
önkéntes gyűjtők közül nem egy szak-
emberré válik.
Kovács Agnes
mind a tudományos kutatók, mind a
kívülállók számára rendkívül tanulságo-
san összefoglalja gyűjtésük módszerét,
illetőleg magának a gyűjtésnek a törté-
netét (11—15. old.).
Jóllehet az e f f a j t a nyelvi atlasznak
elsődleges feladata nem a kutatott terü-
let hang- és alaktani sajátosságainak a
bemutatása, a szerzők — nagyon helye-
sen — nem mondtak le gyűjteményük
és értekezésük közzétételekor e vidék
nyelvjárási sajátosságainak a m e g r a j -
zolásáról sem (16—27. old., Király Lajos
munkája).
Az értekezés fő része A gyűjtött
anyag témakörei címet viseli (28—80.
old.). Jelentéstani szempontból is hasz-
nos volt az állatok köznévi megnevezé-
seit is tüzetesen megvizsgálni, illetve
rendszerbe foglalni. Örömmel és némi
megnyugvással olvastam a jobb és a bal
oldalra fogott ökör nevéről (hajszás,
csás) írottakat (36—38. old.), m e r t vég-
re tisztázódott a népnyelvben is elho-
mályosulóban levő terelőszók jelentése,
59
az tudniillik, hogyha a parasztember a
balra fogott (csás) ökrét erőteljesebb
húzásra bíztatja a csáli vokativusszal,
akkor a szekér természetesen jobbra
fordul, ha meg a jobb oldalra fogottat
(a hajszást) a hajsz megszólítással (vo-
kativusszal), akkor balra. Ezek a terelő-
szók tehát nem a fordulás i r á n y á r a vo-
natkoznak, hanem a balra, illetőleg a
jobbra fogott ökörnek szólnak m i n t tu-
lajdonnévvel kiegészült (pl. Csáli Hu-
szár!) vagy anélkül használt köznévi
vokativuszok.
„A gyermeknyelvi becézőnevek" mű-
szót nem tartom szerencsésnek az álla-
tok köznévi (boci, pipi stb.) megnevezé-
sére, mert ezt m á r lefoglalta a névtudo-
mány. A becézőnév ma m á r mind a
szakirodalomban, mind a köznyelvben
tulajdonnevet jelent. Szerencsésebb lett
volna a becéző köznév műszó használa-
ta. Ugyancsak zavaró a mások által is
használt állati beszéd (44. old.), helyette
megfelelőbb lenne állati jeladásról, álla-
ti jeladási rendszerről beszélni.
A szerzőkkel egyetértésben a recen-
zens is úgy vélekedik, hogy „az adat-
közlés során a nyelvi lexémáknak (szó-
tári szavaknak) csak másodlagos szere-
pük van az információ közvetítésében,
az állat inkább a dallamra figyel, első-
sorban annak a l a p j á n reagál az ember
CS. GERGELY GIZELLA—HAAZ S Á N D O R :
UDVARHELYI VARROTTASOK
írás utáni varrottas minták
Szentimrei Judit előszavával
(Kriterion K ö n y v k i a d ó , B u k a r e s t . 1976.
24 old. s z ö v e g . 57 rajz é s 22 f é n y k é p )
Ez a mintagyűjtemény hatodikként
jelent meg a Népi Alkotások és Művé-
szeti Tömegmozgalom Hargita és Ko-
vászna megyei Irányító Központja által
kiadott gyűjtemények sorozatában. A ti anyagot tár fel ez a gyűjtemény,
m u n k a értékét az előszóban Szentimrei
Judit így határozza meg: „ . . . é r t é k e
a b b a n van, hogy felhívja a figyelmet az
egyes patakok völgyében vagy domb-
oldalakon meghúzódó, aránylag elszige-
telt falvak egykori népi vanrottasaira.''
Tizenöt éves adatgyűjtésre támaszkod-
va állapítja meg Gergely G., hogy a
XVIII. század második felében a leg-
több Udvarhely környéki f a l u b a n szőt-
tes vagy fonottkeresztszemes díszítésű-
ek voltak az asszonyok hozományába
60
utasítására" (75. old.), éppen ezért a hí-
vogatókat és a terelőket érdemes lett
volna hanglemezen mellékelni, s ezáltal
ez a becses adattár a további kutatás,
összevetés számára még teljesebb lett
volna.
A nyelvi térképlapok megválasztását
(szemléltető, adatbeíró és e kettő k o m -
bináeiója) mindig a gyűjtött anyag el-
oszlásának és változatainak a jellege
szabja meg. Bármennyire nehezünkre
esik egyes azonos jelenségek határainak
a megvonása, a szerzők nem alkalmaz-
hatták a legkönnyebb áttekintést n y ú j -
tó szemléltető eljárást a sok variáns
miatt.
Már a mű első olvasásakor az fogal-
mazódot meg bennem, hogy föltétlenül
folytatni kellene nyelvjárási kutató-
m u n k á n k b a n az e f a j t a anyaggyűjtést.
Ha a későbbiekben a nagyolt fonetikus
lejegyzésnél többet nem kívánnánk, úgy
vélem, hogy legképzettebb önkéntes
gvűjtőinket érdemes lenne megnyer-
nünk egyes vidékek hasonló jellegű a t -
laszának az elkészítésére. A kitűnő
minta a kezük ügyében van, a szerzőpár
a szaktanácsadást bizonyára vállalná, s
az eredmény nem m a r a d n a el.
ördög Ferenc
tartozó darabok; de a XIX. század ele-
jén elterjedt már mellettük az írás utá-
ni, vagyis az alapanyagon szabadrajzo-
lás után készülő varrás. Ezek a f a l v a k
a Kis- és Nagyhomoród, a Nagyküküllő
felső folyása, a Gagy, a Mogyoró és a
Derzs patak völgyében b ú j n a k meg. Mi-
vel ezen a vidéken a varrás (himzés)
soha nem jelentett az asszonyok számá-
ra kenyérkeresetet — t e h á t egészen a
múlt század végéig c s a k saját haszná-
latra készítették —, olyan népművésze-
melyet fejlődésében, alakulásában a
kereskedelmi érdek nem befolyásolt. 47,
kb. eredeti méretű, az öltések fajtáit és
irányát érzékeltető rajz alkotja a nagy-
alakú, albumszerű kiadvány gerincét.
(A rajzokat Haáz Sándor marosvásár-
helyi r a j z t a n á r és Haáz Katalin készí-
tette). Gazdagítja a kiadványt és a
nagyközönség részére igen jó útmuta-
tást n y ú j t a különböző öltések részle-
tes — írásban és r a j z b a n is — közölt
magyarázata. (Az eredeti minták mai
felhasználásának lehetőségeit további
10 rajz és 2 fénykép m u t a t j a be.)
Felhívjuk a figyelmet, hogy a textil-
művészettel behatóan foglalkozó szak-
emberek is érdeklődéssel vehetik ke-
zükbe e kiadványt, m e r t ábrái és 20
fényképe részben az udvarhelyi és a
keresztúri m ú z e u m idevágó anyagát,
zömében pedig — eddig sehol sern kö-
zölt — a helyszínen, magántulajdonban
őrzött régi varrottasokat m u t a t j á k be.
A szövegrész adatait — helyi elnevezé-
seket, funkcióra vonatkozó közléseket —
VASI HONISMERETI
KÖZLEMÉNYEK
1975. decemberében. Vas megye hon-
ismereti munkásainak legnagyobb örö-
mére, megjelent a Vasi Honismereti
Közlemények második kötete, mely ha
szerény méretekben is, de lehetőséget
adott arra, hogy a szűkebb otthonukat
kutatók munkáival szélesebb körben is
megismerkedhessenek az érdeklődők.
A Műhely című rovatban Molnár De-
zső A honismereti munka módszere cí-
mű írása a kutatók számára nyújt érté-
kes útbaigazításokat, tanácsokat. Mihály
Mária: Szombathely, a modern textil-
művészet otthona című ismertetője váz-
latosan m u t a t j a be a textilművészet kü-
lönböző ágazatait.
A Helyismereti Adattár rovat tartal-
mazza a leggazdagabb anyagot. A közölt
írások visszapergetik a felszabadulás
eseményeit, az ezt követő változásokat,
valamint a századforduló után élt me-
zőgazdasági népesség életkörülményeit.
1945 tavaszának történetét és a népi ha-
talom kialakulásának folyamatát m u t a t -
ja be Szabó Gábor. Szülőfaluja, Bük
felszabadulásának napjával kezdődik a
történet, majd az élet megindulását, az
ezt követő építőmunkát ismerteti bősé-
ges anyaggal. Szabó László pedig Sorok-
polány négy évét — 1944—1948 — m u -
t a t j a be. Hitelesen rajzolja meg f a l u j a
harcát a demokratikus vívmányokért és
a hatalomért. Molnár Dezső járási szin-
ten vizsgálja a felszabadulás eseményeit.
A celldömölki járásban zajló h a d m ű v e -
leteket ismerteti saját, korabeli naplója
és a helyszínen végzett gyűjtései alap-
ján. Mindhárom írásban visszaemléke-
zések tarkítják, hitelesítik a gazdag
anyagot.
a legtöbb esetben idős emberek emlé-
kezetére támaszkodva jegyezték fel,
igen gondosan, tudományos feldolgo-
zásra is megfelelő módon.
E gyűjtéssel kapcsolatban tisztelettel
és megbecsüléssel adózunk a szerző-
nek, aki Haáz Rezső a n n a k idején el-
indított munkásságát lelkesen, a nehéz-
ségek ellenére is folytatta és tizenöt
évi töretlen munkakedvvel végzett
gyűjtése eredményeit adta közre.
U. Kerékgyártó Adrién
1 A helytörténet művelői eddig megle-
hetősen elhanyagolták az üzemtörténet-
írást. Ű j a b b a n azonban a falu mellett
egyre jobban előtérbe kerül a város és
az ott élő munkásság életének vizsgála-
ta. Éppen ennek a kívánalomnak tett
eleget Zongor Ferenc: Adatok, emléke-
zések a volt sághegyi bazaltbányáról c.
m u n k á j a . Mint bevezetőjében megálla-
pítja: „Sághegynek, a rajta, a benne
dolgozó embernek életkörülményeit sze-
retném bemutatni." A szombathelyi
Putsch-gyár történetírói munkaközössé-
ge az üzem történetét és a város fejlő-
désére gyakorolt hatását ismerteti. A
gyárban dolgozók visszaemlékezései fel-
idézik a két világháború közötti időszak
bér- és szociális viszonyait, valamint a
felszabadulás utáni fejlődést.
Szabó József a feudalizmus maradvá-
nyait legtovább őrző cselédség életét
m u t a t j a be. A cselédek életkörülményei
és bérezése a büki uradalomban 1900—
1945-ig című írásában. A saját pedagó-
gusi tapasztalatait is felhasználva rög-
zíti a cselédek sorsát.
A Sorsok — emberek című részben
Gaál Dezsőné a csöngei Nani néninek,
Bőczén Pálnénak életén keresztül ábrá-
zolja a cselédek nehéz sorsát. A 80 éves
asszony változatos életútjának megírá-
sa mellett a szerző hiteles korrajzot
nyújt a felszabadulást megelőző és az
azt követő évtizedekről.
A Szakköreink életéről rovatban Lak-
ner Győzőné pedagógus Vallomás egy
honismereti-néprajzi szakkör m u n k á j á -
ról című írásában Kőszegszerdahelyen
végzett 10 éves honismereti m u n k á j á -
nak eredményeit, terveit és nehézségeit
boncolgatja. A lelkesedéséből született
eredmények példát m u t a t n a k a megye
honismereti munkásainak.
61
 Sátori Vilmosné a Pályázat rovatban
a Lakodalmi dalok és népszokások pá-
lyázat eredményeit értékeli. Megállapít-
ja, hogy a beérkezett m ű v e k teljességre
törekvésükben és t a r t a l m u k b a n egy-
aránt értékesek.
Az Események, évfordulók című ro-
vatban dr. Bándi Gábornak, a Savaria
Múzeum igazgatójának beszédét talál-
juk, melyet a megyei népi díszítőművé-
szeti kiállítás megnyitásakor mondott.
Sátori Vilmosné pedig a megyei honis-
mereti vetélkedő lebonyolításáról szá-
mol be.
A Vasi Honismereti Közlemények má-
sodik száma az elsőhöz képest jelentős
fejlődést mutat. A honismerettel foglal-
kozók munkáinak közkinccsé tételével
pedig nagyban hozzájárul a mozgalom
céljainak megvalósításához: megismer-
tetni, megszerettetni, s elmélyíteni a
szülőföldhöz, a lakóhelyhez, a munka-
helyhez, a hazához való kötődést.
* az ízes nyugat-dunántúli tájszólást.
Egy év kihagyása után ismét kezünk-
be vehettük a „Vasi Honismereti Közle-
lemények" legújabb számait, melyeket
már nagyon nélkülöztek Vas megye
honismereti mozgalmának lelkes m u n -
katársai. A most megjelent példányok
azonban terjedelmükben, tartalmuk
gazdagságában elmaradtak az előzőké-
től, és ebben a kiadás nehézségei ját-
szották a fő szerepet.
Szabó László: Ragadványnevek So-
rokpolányban című m u n k á j a bevezető-
jében a ragadványnevek keletkezését
boncolgatja, s rámutat egyben a gúny-
és a ragadványnevek közti különbségre,
valamint a névadásban betöltött f u n k -
ciójukra. Megállapítja, hogy a ragad-
ványnevek eredetében közrejátszanak
az egyén testi és lelki tulajdonságai, a
foglalkozás, a lakóhelyi származás, a
szülők ritka kereszt- vagy családnevei
stb. Végezetül abc szerint sorbaállítja
a sorokpolányi ragadványneveket, s m a -
gyarázatot fűz eredetükhöz. Utána pedig
keletkezésük szerint csoportosítva mu-
tatja be őket.
Pomogyi József: A disznóölés Nagy-
geresden című dolgozata első részében
a disznóölés előkészületeiről számol be,
62
majd a nagy családi esemény lefolyá-
sát ismerteti. Közben kitér a legapróbb
részletekre: bemutatva a f a l u b a n élő
szokásokat, hagyományokat, amelyek a
disznóöléshez kapcsolódnak. Nem hiá-
nyoznak m u n k á j á b ó l a jellegzetes Rép-
ce-menti tájszavak és szólások. Megta-
láljuk dolgozatában a gyermeki élmé-
nyeket jelentő részleteket: a pörzsölést,
a hurkakészítést.
E munkákkal ki is merült az első
szám tartalma. Hiányoljuk belőle a
megszokott tájékoztatásokat, szakmai és
módszertani útmutatókat.
Az ö n k é n t e s Néprajzi és Nyelvjárási
Gyűjtők VIII. Országos Találkozója tisz-
teletére készült el a Vasi Honismereti
Közlemények külön kiadása. Ebben két
tanulmányt olvashatunk.
Sisak Éva a Summásélet-re vonatkozó
visszaemlékezéseket gyűjtötte össze.
Megtaláljuk m u n k á j á b a n a summás-
munkára való toborzások leírását, mi-
közben jellemző módon a d j a vissza
Közli a szerződés hivatalos iratait,
melyeket a főszolgabírói hivatalban ál-
lítottak ki. Részletesen leírja a summás-
munka és a summásélet körülményeit.
Megismertet a summások elhelyezésé-
vel, orvosi ellátásával, tájékoztat bé-
rükről és élelmezésükről. Beszámol a
különböző munkafajtákról, mint a kapá-
lás. egyezés, kaszálás, gyűjtés, aratás,
hordás, cséplés és az őszi betakarítás.
Számot ad arról is, hogyan töltötték el
szabad idejüket és ü n n e p n a p j u k a t a
summások. A szerző m u n k á j á t a sum-
máséletről gyűjtött dalok teszik értéke-
sebbé. A végén megtaláljuk azoknak a
fényképeit is, akik a legtöbb adatot kö-
zölték.
Guttmann Miklós: Hiedelmek Nárai-
ból című m u n k á j á t a garabonciás diák-
ról szóló hiedelmekkel vezeti be. A to-
vábbiakban az ördöngös kocsisról, a
tüzesemberről, a boszorkányokról és a
tudálékosokról szóló hiedelmekről ol-
vashatunk.
Az értékes gyűjtőmunka meggyőzően
eleveníti fel népünk gondolkodásmódját
és mesélő képességét. A szerző nagyon
jól ismeri nyugati országrészünk nyelv-
járásának hangtani és szótani sajátossá-
gait.
Szabó József
 Tárgygyűjtési akció a Szabadtéri Néprajzi Múzeum
berendezéséhez
(Felhívás)

Amikor az országos gyűjtőkörű Szabadtéri Néprazi Múzeum építésére döntés szü-

letett, a KISZ és a Hazafias Népfront elsők között a j á n l o t t á k fel a segítségüket. Már
akkor felvetődött, hogy milyen bútorzattal, használati és gazdasági eszközökkel lehet
berendezni a tervezett több mint 300 épületet. A XVIII—-XIX. századi magyar falu
és mezőváros életmódjának bemutatása csak e tárgyak segítségével lesz hiteles.
Az elmúlt években az első tájegységi állandó kiállítás (a felső tiszavidéki) már
nyitva állott a nagyközönség előtt. A több mint 30 épület berendezése hitelesen tük-
rözii azt a társadalmi helyzetnek megfelelően elkülönülő életmódot, amely a magyar
f a l v a k b a n és mezővárosokban az említett történeti korszakban kialakult.
A megnyílt állandó kiállításon kívül még 9 tájegységi és néhány kiegészítő kiállítás
terve készült el. Felépítésükre a következő években k e r ü l sor. Az épületek kiválasz-
tása megtörtént, s ezzel együtt a telepítési tervek véglegesítése is. Egyre sürgetőbb
feladatként jelentkezik a tárgygyűjtés, hogy a teleképítési tervkoncepció a l a p j á n kivá-
lasztott épületekhez a berendezési tárgyakat összegyűjthessük, megvásárolhassuk.
A feladat sürgető azért is, mert a rohamos iramú életmódváltozással n a p o n k é n t pusz-
tulnak el a letűnt életforma tárgyi bizonyítékai is.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum dolgozói ennek a nagy feladatnak a megoldására
egyedül nem képesek, ezért szélesíteni kell azt a társadalmi bázist, amely a tárgy-
gyűjtést meggyorsíthatja. Önkéntelenül vetődött fel a kérdés, hogy e m u n k á b a n a
hivatásos múzeológusok mellett megfelelő szakirányítással, az önkéntes gyűjtők is
részt vegyenek. Ezért is vettük nagy örömmel a Hazafias Népfront Honismereti Al-
bizottságának, az országos tárgygyűjtési akció kibontakoztatásához nyújtott segítségét.
Az önkéntes néprajzi és nyelvjárás-gyűjtők kőszegi országos találkozóján az erre
vonatkozó felhívás kedvező visszhangra talált. Az albizottsági vitán körvonalazódott,
hogy a tárgygyűjtési akciót a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szakembereinek irányítá-
sával, a néprajzi és népnyelvi gyűjtőpályázattól függetlenül kell megszervezni. A két
akció nyilván találkozhat főleg azokban az esetekben, amikor a pályázók egy-egy la-
kás, porta berendezésére, tárgyszükségletére, a hagyományos paraszti foglalkozások,
vagy a népi kismesterségek tárgykészletére vonatkozó pályamunkát készítenek.
A tárgygyűjtési akcióban elsősorban azok a honismereti körök, szakkörök vehet-
nének részt, amelyeknél megfelelő az irányítás. A tárgygyűjtési akciót az illetékes
megyei múzeumok is támogathatják.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a helyi akciók lebonyolításához módszertani út-
mutatót állít össze, amelyhez a m ú z e u m b a kerülő épületek gazdasági szintjének meg-
felelően tárgy-listák készülnek, s ezek alapján a gyűjtést el lehet végezni. A gyűjtési
útmutató részletesen leírja, hogy m e l y vidékről, milyen jellegű lakó- vagy gazdasági
épülethez, mely korból, milyen eszközök felderítésére, összegyűjtésére van szükség.
Segítséget ad a tárgyak néprajzi meghatározásához, a történeti, gazdasági, néprajzi
adatfelderítés, meghatározás módszereihez is.
Az akció kísérleti erőpróbája 1977. decemberében a csornai j á r á s 3 falujában,
a környék honismereti szakköreinek, s önkéntes gyűjtőkör tagjainak bevonásával már
megtörtént. E gyűjtőakció tapasztalataliinak felhasználásával az 1978-as évben az or-
szágos honismereti tábor és a megyei táborok p r o g r a m j á b a beilleszthető lesz a tárgy-
gyűjtési akció előkészítése, illetőleg tárgygyűjtő csoportok szervezése. Szeretnénk az
1978. évi gyűjtőakciókat a megyei múzeumi szervezetekkel egyeztetni, hogy ez közös
feladat legyen.
Külön m e g k a p j á k az útmutatókat azok a honismereti iskolai és iskolánkívüli
szakkörök, körök, amelyek bevonhatók a gyűjtőmunkába. A mozgalom tehát azokra

63
a közösségekre számít, amelyeknek tagjai járatosak a honismereti, néprajzi gyűjtő-
munkában.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tervezett tárgyszükséglete megközelíti a 100 000
darabot. E nagy mennyiségű berendezési tárgy összegyűjtése, kiválasztása, s kiállí-
tásra. alkalmassá tétele csak ilyen összefogással érhető el.
A tárgygyűjtő akció jó kapocsnak látszik a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a
honismereti bizottságok, táborok, klubok, körök között, s ezzel a munka társadalma-
sításán túl is közművelődési jelentőséget kap. Arra készteti a gyűjtőakcióban rész-
vevőket, hogy a gyűjtés során részletesebben megismerkedjenek a XVIII—XIX. század
falusi, mezővárosi életformájával, lakás- és gazdasági kultúrájával, termelési módjá-
val, ,s e közösségek problémáival.
Felhívással fordulunk tehát a területileg érdekelt önkéntes gyűjtőkhöz és közös-
ségekhez, hogy a nemes cél érdekében vegyenek részt az országos tárgygyűjtési akció-
ban.
Az illetékes n é p f r o n t és KISZ-fórumok a szakemberek bevonásával a szükséges
segítséget mind az előkészítésben, mind az akció során biztosítani fogják. A Szabad-
téri Néprajzi Múzeum az említett módszertani útmutatáson kívül is lehetőséget fog
találni arra, hogy a helyi gyűjtőakciók előkészítését és lebonyolítását (akár személyes
látogatással, előadó-küldéssel is) minél sikeresebbé tegye.
Amikor a Hazafias Népfront Honismereti Albizottsága állást foglalt a gyűjtőakció
támogatása mellett, többen úgy fogalmaztak, hogy az akció sikere s megvalósítása a
közművelődési, ezen belül a múzeológiai munka egyik igen jelentős vállalkozása lehet,
ha a munkában ugyanolyan lelkesedéssel vesznek részt az említett szervezetek és
egyének, amilyen lelkesedéssel a gyűjtőakció megszervezésének gondolatához csatla-
koztak.
K é r j ü k a megyei népfront bizottságokat, s a mellettük működő műemléki, hely-
történeti, honismereti bizottságokat, ezek tagjait, az érdekelt szakkörök, honismereti
körök, pávakörök, díszítőművészeti körök tagjait, legyenek segítségünkre ebben a
nagyjelentőségű m u n k á b a n .
A felépülő Szabadtéri Néprajzi Múzeum épületeivel, műtárgyaival, kiállításaival
a n n a k az életformának állít emléket, amely előzménye volt mai fejlettebb életfor-
mánknak, s amely a múlt, a hagyományok jobb megértésével a jelen és a jövő meg-
értéséhez és munkálásához is segítséget nyújthat.
Az országos gyűjtőkörű Szabadtéri Néprajzi Múzeum mellett hazánkban regionális
szabadtéri gyűjtemények is épülnek. A vasi, a göcseji, a Nyíregyháza-sóstói, a szennai,
az ópusztaszeri szabadtéri gyűjtemények berendezése ugyanezekkel a gondokkal jár.
E gyűjtemények nevében is várjuk a tárgygyűjtő akcióban részt venni kívánó lelkes
egyének és közösségek segítségét.
Dr. Kurucz Albert

64 k Ü t .<••!•*

Cij
 L á t k é p a/. Anna-ligeti kastélypark egy részéről, középen h a t a l m a s t e r m e t ű
p l a t á n f á v a l (Platanus) 1977. m á r c i u s á b a n .
M l II > in "n ~ M ii — i m m i n i in

A r b o r é t u m i látkép Szarvason. Az e l ő t é r b e n K-Európából és Ny-Ázsiából származó

f e k e t e fenyők (Pir.us nigra), a h á t t é r b e n kolorádófenyő (Abies concolor) melynek
.hazáia California. (Réthy Zsigmond felvételei)