Kitorkollási magasságok a különböző hatályos előírások függvényében:

A legrégebbi szabvány az MSZ-04-82 sorozat 1,2 és 4-es szabványlapja, amelyeknek egyes

pontjait 2010. januárjában a Magyar Szabványügyi közlöny 1. számában megjelenteknek
megfelelően visszavontak. Többek között a kitorkollásra vonatkozó teljes 2.3 pontot és azok
alpontjait is.
Mivel azonban évtizedekig ez volt az alap, azért ebben a segédletben benne szerepel.
Az MSZ-04-82/1-85 szabványlap 2.3 pontja – illetve azok alpontjai (2.3.1, 2.3.2, 2.3.3, 2.3.4,
2.3.5 és 2.3.6 pontok) – foglakozik a telepítéssel (elhelyezéssel), magassággal és a kitorkollással.

"2.3.1. A kéményt úgy kell telepíteni és kialakítani, a kitorkollás magasságát úgy kell
megválasztani, hogy a kémény a környezetét szikrával, pernyével, füsttel, lecsapódással,
lerakódással ne veszélyeztesse és a megengedettnél erősebben ne szennyezze.

2.3.2. A kémény tető feletti szakaszának kialakításakor figyelembe kell venni a szél esetén
- a kéménykitorkollás környezetében kialakuló
- a szomszédos épületek által okozott, és
- az épület körüli domborzati viszonyokból eredő
áramlási zavarokat."

A fenti szabványpontok semmi konkrétumot nem tartalmaznak csak csupa általánosságot, amik
ugyan igazak és figyelembe veendők, de mihez igazodjon a tervező ?
Az MSZ EN 13384-1 szabványlap már viszont ad konkrét értékeket e témakörben is, bár eltérő
mértékben jelen szabvány további részeitől)

"2.3.3. A kémény kitorkollása legalább olyan magasan legyen, hogy a kéményfej fölé
függőleges tengellyel és a kitorkollásra illeszkedő lefelé mutató csúccsal szerkesztett 60°
félnyílású kúpot az épület (vagy a szomszédos épület) semmilyen széltorló felépítménye ne
közelítse meg 0,70 m-nél jobban (függőlegesen mért távolsága attól legalább 0,80 m legyen).

Szélzugot képező tetőgerincek, tetőfelépítmények közelében a kitorkollás azoknál

magasabban legyen."

A szabványpont első bekezdése könnyen értelmezhető, mivel csak egy egyszerű geometriai
szerkesztési szabály. A valóság persze jóval árnyaltabb ennél. Például milyen távolságon belül
kell az adott szabályt betartani. A gyakorlatban 15 m-es sugarú körön belül alkalmazták a
szabályt.
A fenti szabványpont az MSZ EN 13384-1szabványlap és a GMBSZ kitorkollásra vonatkozó
előírásaival –nincs összhangban. Van ahol a magyar szabvány van ahol az újabb előírások a
szigorúbbak.
A második bekezdés alkalmazásához megint nincs semmilyen konkrét támpont, használható
érték(ek).

"2.3.4. Nagy felületű enyhe hajlású és lapos tetők esetében a kitorkollás a tetősík felett
legalább 1,20 m magasan legyen."

A fentebb említett MSZ EN szabványok és a GMBSZ előírásai ennél a magyar szabvány pontnál
részben engedékenyebbek (tetősík feletti magasság 1 ill. 0,40 m), részben pedig szigorúbbak a
szélnyomás vizsgálata továbbá a tetőn lévő akadályok, befelé lejtő tetősíkok és mellvédfalak miatt.
Továbbá definiálja a tetőhajlásszög értékét is.

1
"2.3.5. Minden kémény létesítésénél legalább az előzők szerint megválasztott, illetve a
méretezéssel meghatározott (ellenőrzött) de legalább az e szabványsorozatban előírt
minimális hatásos kéménymagasságot biztosítani kell."

A méretezést illetően ma már az MSZ EN 13384 szabványsorozat a mértékadó.

"2.3.6. A kémény magasságának megállapítása során figyelembe kell venni a kémény tetőn
kívüli túlzott magasságának az épület külső megjelenését esetleg rontó hatását.
Ilyen esetekben - ha a kitorkollási viszonyok és az előírások egyébként az alacsonyabb
kéményt lehetővé teszik – törekedni kell a teljes áramkörben az áramlási ellenállások
csökkentésére, hogy kisebb hatásos kéménymagasság is elegendő legyen."

MSZ 04-82/2-85 szabványlap

"4.12 A kémény kitorkollásának szintjét a szükséges kéménymagasság, a környezet és az

épület adottságai alapján kell meghatározni az MSZ-04-82/1 szerint.
Magastetős épületek padlásterében a téglából falazott kéménypillért a kürtők megengedett
mértékű összehúzásával úgy célszerű építeni, hogy a kéményfej lehetőleg a tetőgerinc
közelében legyen."

A szabványpont második fele a mai időszakban is megfelelő, betartása javasolt.

"5.3.4. Ha a kéménykitorkollás környezetében az égéstermék kiáramlását zavaró szélhatás

várható, akkor a kémény tetején ajánlatos kitorkollás-módosító szerkezetet (pl. ún.
Meidinger tárcsát) elhelyezni. "

A szélnyomással kapcsolatos tudnivalókat az MSZ EN 13384-1 szabványlap 5.10.4 pontja

tartalmazza.
A síktárcsát használatát nem tiltja de nem is írja elő kötelező jelleggel. A síktárcsa áramlási
ellenállásával azonban számolni kell (H/D viszony függvényében).

MSZ 04-82/4-85 szabványlap

"3.2. A szilárd vagy cseppfolyós tüzelőanyagú központi fűtő és melegvíz termelő

tüzelőberendezések kéményeinek magassága a 30 m-en belüli építmény legmagasabb pontját
legalább 3 m-rel haladja meg."

Ez egy olyan szabványpont amit sokan nem ismernek és nem is tartanak be. Utólagos korrigálása
eléggé problémás lehet.

"5.3.3. A kéménykitorkollás környezetében kialakuló zavaró szélhatások elkerülésére

kitorkollás-módosító szerkezetként ajánlatos Meidinger-tárcsa alkalmazása."

A szélnyomással kapcsolatos tudnivalókat az MSZ EN 13384-1 szabványlap 5.10.4 pontja

tartalmazza.
A síktárcsát használatát nem tiltja de nem is írja elő kötelező jelleggel. A síktárcsa áramlási
ellenállásával azonban számolni kell (H/D viszony függvényében).

Az MSZ-04-82 szabványsorozat a tüzelőanyag fajtájától függetlenül kezeli a kitorkollásra

vonatkozó előírásokat (kivétel a 4-es szabványlap 3.2 pontja ami gáztüzelésre nem vonatkozik).

2
 A "KÉMÉNYKÚP" értelmezése

MSZ-04-82/1-85 2.3.3 pontja

h2
h1

60° 60°
h2
h1

h h 1,20 m
h1 0,70 m
h2 0,80 m

h2 60°
h1

3
Az MSZ EN 13384-1 szabványlap 5.10.4 pontja bevezet egy teljesen új fogalmat, nevezetesen a
szélnyomás (PL) fogalmát. A régi magyar szabvány (MSZ-04-82/1,2,4) is megemlíti a szélnek a kémény
működésére gyakorolt hatását – ami lehet pozitív vagy negatív hatású is a működés szempontjából.

A szabvány megfogalmazása szerint az égéstermék elvezető berendezés kitorkollása lehet a szélnyomás

szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen kialakítású. A kedvezőtlen kialakítás esetében a szélnyomás
értéke lehet 25 vagy 40 Pa mértékű. A 40 Pa értéket csak a tengerparttól 20 km-nél közelebb fekvő
területek esetében kell használni (hazánkban ilyen nincs). A 25 Pa értéket a tengerparttól 20 km-nél
távolabb fekvő területek esetében kell alkalmazni.

A szélnyomás szempontjából kedvező kitorkollási kialakítás esetében a szélnyomás figyelembe veendő

értéke 0 Pa.

A szabvány vonatkozó pontja a szélnyomás szempontjából kedvezőtlen kialakítást fogalmazza meg

konkrétan:
"Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollását akkor kell a szélnyomás szempontjából
kedvezőtlen kialakításúnak tekinteni, ha a tetőgerinc feletti kiemelkedése 0,40 méternél kevesebb,
és ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától a tető síkjával való metszéspontig haladó,
képzeletbeli vízszintes vonal hosszúsága 2,30 méternél kevesebb és a kitorkollás a következőképpen
helyezkedik el:
- a tető lejtése 40°-nál nagyobb vagy
- a tető lejtése 25°-nál nagyobb, ha az égési levegő beszívónyílása és az égéstermék- elvezető
berendezés kitorkollása a tetőgerinc két különböző oldalán helyezkedik el, és a tetőgerinctől mért
vízszintes távolság 1,0 méternél nagyobb."

"MEGJEGYZÉS: Az égéstermék-elvezető berendezés akkor is lehet a szélnyomás szempontjából

kedvezőtlen kialakítású, ha a szomszédságában akadályok találhatók, mint például épületek, fák,
dombok. Az olyan égéstermék-elvezető berendezések kitorkollásának üzemét, amelyek a
szomszédos szerkezetektől 15 méteres távolságon belül találhatóak, és a vízszintes síkban 30°-nál
nagyobb szög alatt látszanak, valamint a kitorkollás vízszintes síkja és a szerkezet legfelső éle
közötti függőleges szög több mint 10°-os, szélörvények befolyásolhatják (lásd a C mellékletet). Ez a
befolyásolás aerodinamikai toldatokkal kompenzálható."

A PL szélnyomás értékét csökkenteni kell, ha az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollása

különleges aerodinamikai tulajdonságú toldattal van ellátva. Minden más esetben a szélnyomást
PL= 0 Pa értékkel kell felvenni.
A különleges aerodinamikai tulajdonságú toldatokkal kapcsolatos megállapításokat a
prEN 1856-1, az EN 1859 és az EN 13502 tartalmazza."

Azért ha megnézzük a fenti szabványpont és a C mellékletet akkor láthatjuk, hogy nem túl következetes
annak megfogalmazása, hogy mik azok amik befolyásolhatják az égéstermék elvezető berendezés
működését. A mondat elején akadályoknak nevezi őket (mint például épületek, fák, dombok), aztán
szomszédos szerkezeteknek, a C mellékletben pedig csak szomszédos épületeknek.

4
 C melléklet
(tájékoztatás)

A szomszédos épületek hatása az égésgtermék-elvezető rendszer kitorkollására

Jelmagyarázat:

1 Égéstermék-elvezető berendezés
2 Épület

C1.ábra: Egy égéstermék-elvezető rendszer kitorkollásának helyzete (lásd szöveget)

Az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásánál akkor kell feltételezni, hogy a szomszédos épületek

befolyásolják a működését, ha
- az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásának vízszintes távolsága (L) a szomszédos épülettől
kisebb, mint 15 m és
- az épület az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától nézve vízszintesen 30°-nál nagyobb szög
alatt látszik (A szög), és
- az épület legfelső éle az égéstermék-elvezető berendezés kitorkollásától nézve függőlegesen 10°-nál
nagyobb szög alatt látszik (B szög)

5
 Szélnyomás szempontjából kedvező és kedvezőtlen kialakítás
az MSZ EN 13384 szabvány szerint

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás
Szabad széláramlás

H
Széltorlódás

Gerinc feletti magasság (H)

legalább 40 cm

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás
Szabad széláramlás
D

Széltorlódás

Gerinc feletti magasság

kevesebb mint 40 cm, de a
tetősíktól mért távolság (D)
legalább 2,30 m

6
 Szélnyomás szempontjából kedvező és kedvezőtlen kialakítás
az MSZ EN 13384 szabvány szerint

Szélnyomás szempontjából
kedvezőtlen kialakítás
Szabad széláramlás

D Széltorlódás

Hajlásszög > 40°

Gerinc feletti magasság

kevesebb mint 40 cm,
tetősíktól mért távolság (D)
kevesebb mint 2,30 m, és
a tető hajlásszöge nagyobb
mint 40°.

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás

Szabad széláramlás

D Széltorlódás

Hajlásszög > 25°

Gerinc feletti magasság

kevesebb mint 40 cm,
tetősíktól mért távolság (D)
kevesebb mint 2,30 m, Levegő
a tető hajlásszöge nagyobb bevezetés
mint 25° de kevesebb mint 40°.
Levegő bevezetés a gerinc
azonos oldalán.

7
 Szélnyomás szempontjából kedvező és kedvezőtlen kialakítás
az MSZ EN 13384 szabvány szerint

Szélnyomás szempontjából
kedvezőtlen kialakítás

Szabad széláramlás

D Széltorlódás

Hajlásszög > 25°

Nincs széltorlódás
Gerinc feletti magasság
kevesebb mint 40 cm,
tetősíktól mért távolság (D)
kevesebb mint 2,30 m, S>1 m
a tető hajlásszöge nagyobb
mint 25° de kevesebb mint 40°.
Levegő bevezetés a gerinc Levegő
másik oldalán. bevezetés
Kitorkollás távolsága (S) a gerinc
csúcspontjától nagyobb mint 1 m.

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás

Szabad széláramlás

D Széltorlódás

Hajlásszög > 25°

Nincs széltorlódás
Gerinc feletti magasság
kevesebb mint 40 cm,
tetősíktól mért távolság (D) S<1 m
kevesebb mint 2,30 m,
a tető hajlásszöge nagyobb
mint 25° de kevesebb mint 40°.
Levegő bevezetés a gerinc Levegő
másik oldalán. bevezetés
Kitorkollás távolsága (S) a gerinc
csúcspontjától kisebb mint 1 m.

8
 Szélnyomás szempontjából kedvező és kedvezőtlen kialakítás
az MSZ EN 13384 szabvány szerint

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás

Szabad széláramlás

Nincs széltorlódás

Hajlásszög < 25°

Tetőhajlásszög kisebb
mint 25°

9
 Szélnyomás szempontjából kedvező és kedvezőtlen kialakítás
az MSZ EN 13384 szabvány szerint

Szélnyomás szempontjából
kedvezőtlen kialakítás

10°

Szomszédos
épület

15 m

30°
Szomszédos
épület
15 méteres távolságon
belül a szomszédos épület
30°-os szögnél nagyobb szög
alatt látszik vízszintesen és
10°-os szögnél nagyobb szög
alatt függőlegesen.

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás

10°

Szomszédos
épület

15 m

30°
Szomszédos
15 méteres távolságon épület
belül a szomszédos épület
30°-os szögnél nagyobb szög
alatt látszik vízszintesen de
10°-os szögnél kisebb szög
alatt függőlegesen.

10
 Szélnyomás szempontjából kedvező és kedvezőtlen kialakítás
az MSZ EN 13384 szabvány szerint

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás

10°

Szomszédos
épület

15 m

30°

15 méteres távolságon
belül a szomszédos épület
30°-os szögnél kisebb szög
alatt látszik vízszintesen de Szomszédos
10°-os szögnél nagyobb szög épület
alatt függőlegesen.

Szélnyomás szempontjából
kedvezőtlen kialakítás

"Ablak"

15 m

"Ablak" 10°

30°
15 méteres távolságon
belül a szomszédos épület
minden része
30°-os szögnél nagyobb szög
alatt látszik vízszintesen és Szomszédos épület
10°-os szögnél nagyobb szög
alatt látszik függőlegesen.

11
 Szélnyomás szempontjából kedvező és kedvezőtlen kialakítás
az MSZ EN 13384 szabvány szerint

Szélnyomás szempontjából
kedvező kialakítás

"Ablak"

15 m

"Ablak" 10°

30°

15 méteres távolságon
belül a szomszédos épület
nem minden része látszik Szomszédos épület
30°-os szögnél nagyobb szög
alatt vízszintesen.

12
A legkevesebb konkrétumot és előírást a 253/1997. (XII. 20.) kormány rendelet tartalmazza –
továbbiakban OTÉK.

„74. § (1) A tüzelő-, energiatermelő berendezések gáznemű égéstermékét - a 80. §-ban foglaltak
kivételével - a tető fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezetőt (kéményt,
füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó előírások, továbbá a (2)-(8) bekezdésekben
foglaltak figyelembevételével.
(6) Az égéstermék-kibocsátás helyét és magasságát úgy kell meghatározni, hogy az a környezetet
szikrával, pernyével, füsttel ne veszélyeztesse, a levegőt a megengedett mértéken felül ne
szennyezze.”

Ez a módosítás 2008.IX.12.-én lépett hatályba és nagy változást hozott az ún. homlokzati égéstermék
kivezetések területén. A „minden lehetséges esetben” megfogalmazás megszűnt és helyette egy
egyértelmű megfogalmazás került bevezetésre – „a tető fölé, szabadba kell kivezetni.”

Kivételek ugyan léteznek, de azok köre is pontosabban került megfogalmazásra:

80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m
távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és
vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért
2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton
szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.
(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető
a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
b) a légaknában,
c) a légudvarban, a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,
d) a bevilágító aknában,
e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon,
padláson, ki nem szellőző
zugokban,
f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.

Érdemes megemlíteni, hogy a 2008.december 3.-án lezárt GMBSZ2008 szabályzat 7.6 sz. melléklete
finoman szólva nem vesz tudomást a fent említett kormány rendelet előírásairól.
Mi a kormány rendelet előírásait vesszük figyelembe !

13
A GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS
ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA
(2008. évi kiadás), Lezárva: 2008. december 3. – továbbiakban GMBSZ2008
a kitorkollás tekintetében az alábbiakat írja elő:

4.3.4. A helyiség légterétől nem független (nyílt égésterű), „B” típusú gázfogyasztó készülék
égéstermék elvezetése
A gázfogyasztó készülék égéstermékét minden lehetséges esetben a szabadba, a tetőhéjazat fölé kell
kivezetni.
A kitorkollás elhelyezésekor a szélhatást is figyelembe kell venni a vonatkozó szabvány66 szerint.
66
MSZ EN 13384-1,2 Égéstermék elvezető berendezések. Hő-, és áramlástechnikai méretezés 1. és 2. rész

4.3.5. A helyiség légterétől független égési levegő ellátású és égéstermék-elvezetésű (zárt égésterű),
„C” típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése
A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékét minden lehetséges
esetben a tetőhéjazat fölé kell kivezetni. Homlokzati égéstermék kivezetéses készülék csak a 7.6. számú
melléklet feltételei mellett szerelhető fel. – Ellentmond az OTÉK 2008.IX.12.-i módosításának
Az égéstermék elvezető berendezés kitorkollásának tető feletti elhelyezkedése a vonatkozó szabvány73 –
ra hivatkozott 7.6. sz. melléklet szerinti legyen.
73
EN 15287-2:2008 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék elvezető berendezések tervezése, kivitelezése
és üzembe helyezése 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései

14
7.5. sz. melléklet. A nyitott égésterű, „B” típusú gázfogyasztó készülékek
égéstermék-elvezető berendezésének kitorkollási helye a tető felett
(A vonatkozó szabvány1 „M” melléklet „M1” táblázatának kivonata)
7.5.1. sz. táblázat
Gáz
Az égéstermék-elvezető berendezés Túlnyomásos
Jelölés tüzelőanyag
kitorkollásának helye berendezés esetén
esetén
a Magasság magastető gerince felett, a
a ≥ 0,4 [m] a ≥ 0,4 [m]
tetőgerinc közelében
a1 Magasság szalmatetős magastető
a ≥ 0,6 [m] a ≥ 0,8 [m]
gerince felett, a tetőgerinc közelében
a2 Tiltott zóna szomszédos magas épületek
≥ 0,6 [m] ≥ 0,6 [m]
vagy épületrészek esetén
b Magasság lapostetők, vagy zárt
b ≥ 0,6 [m] ≥ 0,4 [m]
mellvédek felett
γ A tető hajlásszöge
Megjegyzés:
A tetőt laposnak kell tekinteni, ha γ ≤ 20 [o] és magastetőnek, ha γ > 20 [o].
c Vízszintes távolság a magastetőtől c ≥ 1,5 [m] c ≥ 1,4 [m]
c1 Magastető nem éghető tetőfelületére
≥ 1,0 [m] ≥ 0,4 [m]
merőlegesen mért legkisebb távolság
c2 Magasság magastető felett ≥ 0,4 [m] ≥ 0,4 [m]
ahol L A tetőgerinctől mért távolság ha L< 8,0 ha L< 8,0 [m]
[m]
d Magasság a nyílászárók felett d ≥ 1,0 [m] d ≥ 1,0 [m]
e Akadályok, vagy negatív lejtésű tető
legmagasabb pontja feletti magasság ha f < 1,5xg ha f < 1,5xg
ahol f Az égéstermék-elvezető berendezés
távolsága az akadályoktól akkor akkor
és g Az akadályok magassága e ≥ 1,0 [m] e > 0,4 [m]
h A szomszédos és csatlakozó épületek ha i < 2,3 ha i < 2,3 [m]
feletti magasság [m]
ahol i Az égéstermék-elvezető berendezés akkor akkor
vízszintes távolsága a szomszédos vagy h ≥ 0,6 [m] h ≥ 0,4 [m]
határos épületektől
A Távolság a magastetőn elhelyezett ha A<1,5
ha A<1,5 [m]
szerkezetektől, ablakoktól és [m]
nyílásoktól
akkor
B Magasság a magastetőn lévő akkor
B ≥ 0,6 [m]
nyílászárók vagy nyílások felett B ≥ 0,6 [m]
C Távolság magastetőn elhelyezett C ≥ 0,6 [m] C ≥ 0,6 [m]
nyílások vagy ablakok felett vagy
mellett
D Távolság a magastetőn elhelyezett D ≥ 2,0 [m] D ≥ 2,0 [m]
nyílások vagy ablak alatt

1
MSZ EN 15287-1 Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe
helyezése. 1. rész: Nyitott égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései.

15
A jelölések a 7.5.1. sz. ábra szerintiek

7.5.1. sz. ábra

Nyitott égésterű („B” típusú) gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezető berendezéseinek kitorkollási
helye a tető felett a vonatkozó szabvány117 „M.1.” sz. ábrája alapján
Jelmagyarázat
1→ A kitorkollás elhelyezése ablakok és magas tetőn kialakított nyílászárók szomszédságában.
2→ Tiltott zóna.
3→ Ezek a falak ugyanannak az épületnek, vagy a szomszédos épületnek a falai is lehetnek.
4→ A lejjebb fekvő lapos tető kiterjedésének határa, vagy 10 [m] a nagyobb szerkezettől.
5→ A szomszédos magas épület teteje
6→ Nyitott égéstermék kitorkollások elhelyezkedése a tetőn, magas épület vagy szerkezet
szomszédságában

16
7.6.2. A kitorkollás elhelyezése kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetés esetén
A hivatkozott szabvány megállapítja, hogy a kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetések esetében fontos a
kitorkollás elhelyezkedésének figyelembe vétele, az égéstermékek megfelelő eltávozásának biztosítása
érdekében. Ha a kitorkollás az épület körül a szél hatására kialakuló nyomás (örvények) alatti zónában
helyezkedik el, akkor ellentétes nyomásnak (szélnyomásnak) van kitéve,. A szélsebességből adódó
nyomás (szélnyomás) értéke az MSZ EN 13384-1 és az MSZ EN 13384-2 szabványok alapján
határozható meg.

A hivatkozott szabvány118 „K” melléklete a nem kiegyenlített égéstermék-kitorkollások elhelyezésére a

7.6.2. ábra szerinti példát mutatja

Jelmagyarázat
1 a kitorkollás elhelyezkedése a szomszédos ablakok és nyílások közelében, nyeregtetőn
2 tiltott zóna
3 ezek a falak lehetnek ugyanannak az épületnek a falai, vagy szomszédos épületek részei
4 lapos tetős épület alacsonyabb szerkezetének a széle, vagy 10 méter az építménytől számolva, amelyik a nagyobb érték
5 szomszédos magasabb épület teteje
6 mellvéd
A nyeregtetőn lévő szerkezetekhez, ablakokhoz és nyílásokhoz mért távolság
B az „A” távolságban a nyílások feletti magasság
C a nyeregtetőn lévő nyílásoktól vagy ablakoktól oldalt mért távolság
D a nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok alatti távolság
E a nyeregtetőn lévő nyílások vagy ablakok feletti távolság

17
 7.6.2. sz. ábra. Példa „C” típusú gázfogyasztó készülék kiegyenlítetlen égéstermék-elvezetésének
kitorkollására
A gáztüzelésű, „C” típusú gázfogyasztó készülékek nem kiegyenlített égéstermék-kitorkollásának
elhelyezésére vonatkozó ajánlott méretek a hivatkozott szabvány118 „K.2.” táblázata alapján, a 7.6.2. ábra
jelöléseinek megfelelően a 7.6.2. táblázatban láthatók.
7.6.2. sz. táblázat
Ajánlott méretek a kéménykitorkollások
elhelyezésére vonatkozóan az alábbi alkalmazások
esetében:
Szim- Az égéstermék kitorkollás helyzete Gáz tüzelőanyag Túlnyomásos
bólum alkalmazása alkalmazások
(természetes huzat) (mesterséges huzat)
a Nyeregtető gerince feletti magasság, a ≥ 0,4 m ≥ 0,3 m
közel a gerinchez
a1 Nádból készült nyeregtető gerince a ≥ 0,6 m a ≥ 0,3 m
feletti magasság, közel a gerinchez
a2 Szomszédos épületek vagy ≥ 0,6 m ≥ 0,6 m
szerkezetek között húzott vonal feletti
magasság
b Lapostetők vagy zárt mellvédek feletti b ≥ 0,6 m ≥ 0,3 m
magasság
γ A tető lejtésszöge Megjegyzés: A tetőt
lapostetőnek kell
tekinteni, ha γ ≤ 20° és
nyeregtetőnek, ha γ > 20°
c Vízszintes távolság a nyeregtetőtől c ≥ 1,5 m c ≥ 1,5 m
c2 Magasság a nyeregtető felett, ≥ 0,4 m ≥ 0,4 m

ahol L távolság a tetőgerinctől ha L < 1,5 m ha L < 1,5 m

e Magasság a lapostetőn lévő akadályok
vagy szerkezetek felett
ha f < 1,5xg ha f < 1,5xg
ahol f Az égéstermék-elvezető berendezés akkor akkor
távolsága az akadályoktól vagy
szerkezetektől
h Magasság a szomszédos vagy
kapcsolódó épületek felett ha i < 1,5xj ha i < 1,5xj
ahol i Az égéstermék-elvezető berendezés akkor akkor
távolsága a szomszédos vagy h ≥ 0,6 m h ≥ 0,6 m
kapcsolódó épületektől

A A nyeregtetőn lévő, ablakokkal és Ha A < 1,5 m Ha A < 1,5 m

nyílásokkal rendelkező szerkezetekhez
mért távolság akkor akkor
B A nyeregtetőn lévő, ablakokkal vagy
nyílásokkal rendelkező szerkezetek B ≥ 0,6 m B ≥ 0,6 m
felett mért magasság
C A nyeregtetőn lévő nyílások vagy C ≥ 0,6 m C ≥ 0,6 m
ablakok oldalától mért távolság
D A nyeregtetőn lévő nyílások vagy D≥2m D≥2m
ablakok alatt mért távolság
E A nyeregtetőn lévő nyílások vagy E ≥ 0,6 m E ≥ 0,6 m
ablakok felett mért távolság

18