1.

Mini esszé/beadandó feladat

Chester Barnard

Chester Irving Barnard amerikai vállalatigazgató, társadalmi ügyintéző volt. Úttörő

művek szerzője menedzsmentelméleti és szervezetelméleti témákban. Leghíresebb
könyve az 1938-ban megjelent A vezetői feladatai című írása , amelyben kifejti a
szervezetelmélet modellt és a vezetői funkciókat a szervezeten belül. Az ő könyve
hozta meg az áttörést az Amerikai Egyesült Államokban a harmincas években.
A negyvenes években azonban Weber bürokrácia-elmélete is felszínre került, mellyel
egy reális alternatívát jelentett Max Weber elmélete mellett, mint a szervezeten belüli
együttműködésre fókuszáló irányzat. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ők ketten voltak
azok akik sok ideig “uralták” a szervezetelméletet, bár két különböző modellel.
A két modell vázát alapvetően egy kissé leegyszerűsített meghatározások alkotják. A
szervezet mechanikus vagy organikus avagy organikus rendszer, merev és rugalmatlan
avagy adaptív és reagáló, racionális vagy irracionális, vagy hogy autoriter esetleg
demokratikus jellegű lehet. Barnard azon az állasponton volt, hogy a szervezet képes
racionálissá tenni az ember nem-racionális viselkedését, azáltal, hogy kikényszeríti a
szabályokat.
Barnard elmélete is kapott kritikákat, annak ellenére, hogy vállalatigazgatóként, tehát
konkrétan gyakorló vezetőként volt jelen, aki a mindennapi munkája során látta a
szervezetek működésének minden apró részletét. A bonyolult és részletes elméleti
leírásának alátámasztására csupán néhány egyszerűbb példát hoz csak fel a könyvében.
Igazából mi nem is nyerhetünk valódi betekintést egy elméleten keresztül egy működő
szervezet leírását, nem látjuk a valódi konfliktusokat, nem kapunk betekintést egy
szervezet működésének, vezetésének rejtelmeibe sem.
Ehelyett inkább egy tiszta kooperációs, együttműködéseken alapuló rendszer modelljét
próbálja Chester Barnard bemutatni A vezető feladatai című könyvében. De ami
érdekes, hogy amint valódi problémákat kell megoldani rögtön szakit ezzel a
modellel.
Sokan vádolták azzal, hogy elmélete szélsőségesen funkcionalista azaz egy olyan
iranyitasi rendszer, melyben a kisebb egységeket több felső szervezet irányítja, mert
úgy véli, hogy a szervezet mindenki által elfogadottan funkcionális, és ebből adódóan
az következik, hogy morális céllal kell bírnia.
A kritikák ellenére Barnard jelentősége mégis vitathatatlan, már csak azért is, mert az
ezt követő harminc évben nagyrészt az ő elméletére reflektálva alakultak ki a
legmeghatározóbb irányzatok a szervezetszociológiában. A számtalan irányzat közül
most csak hármat emelnék ki: (1) az institucionalista, (2) a döntéselméleti, valamint
(3) az emberi viszonyok („human relations”) irányzatát.
Egy kis érdekesség, hogy Chester Barnard könyvben leírtakat a mai napig széles
körben tanítják és alkalmazzák egyetemeken menedzsmentelmélet és
szervezetszociológia témájú kurzusokon.
Henry Laurence Gantt

Henry Laurence Gantt, amerikai volt gépészmérnök  és menedzsment

szaktanácsadó aki leginkább a fejlesztésében végzett munkájáról ismert. Ő hozta létre
Gantt-diagaramot az 1910-es években.
Gantt-diagramokat alkalmaztak a főbb infrastrukturális projektekben, ideértve a
Hoover-gát és Államközi autópálya rendszer továbbra is fontos
eszköze projektmenedzsment  és a program menedzsment.
Henry ugyan gépészmérnök volt, de a mai napig fontos menedzsment eszközként
elfogadott grafikus ütemtervet hozott létre a munka megtervezéséhez es
ellenőrzéshez , valamint a projekt szakaszai felé történő haladás rögzítéshez a Gantt-
diagramot. A diagramnak ma mar modern változata van a a Program értékelési és
felülvizsgálati technikája (HETYKE).
A diagram vagy harmonogram a savdiagram egyik típusa amely szemlélteti a projekt
ütemtervet. Ez a diagram felsorolja a függőleges tengelyen végrehajtandó feladatokat
és a vízszintes tengelyen az időintervallumokat. A grafikonon lehet látni hogy a
vízszintes sávok szélessége az egyes tevékenységek időtartamát mutatja. A diagramok
bemutatják hogy a terminálok kezdő és befejeződ dátumát valamint magát a projektet.
A terminál és az összefoglaló elemek alkotják a munka felbontási szerkezetet a
projektről. A modern diagramok a függőségi kapcsolatokat mutatja be a
tevékenységek között.
A Gantt-diagramok egyik első jelentős alkalmazását az Egyesült Államok
végezte I.világháború kezdeményzésére William Crozier tábornok.
Az 1980-as években a személyi számítógépek lehetővé tették az összetett és
kidolgozott Gantt-diagramok széles körű létrehozását. Az első asztali alkalmazásokat
főleg projektmenedzsereknek és projektütemezőknek szánták. Az internet
megjelenésével és az 1990-es évek végén a hálózatok közötti fokozott
együttműködéssel a Gantt-diagramok a webalapú alkalmazások, 2012-re szinte az
összes Gantt-diagramot szoftver készítette, amely könnyedén beállítható az ütemterv
változásaihoz.
1999-ben a Gantt-diagramokat "a projektütemezés és -ellenőrzés egyik legszélesebb
körben használt menedzsment eszközeként" azonosították.
Gantt sokféle diagramot készített. Úgy tervezte a táblázatait, hogy az elöljárók vagy
más felügyelők gyorsan megtudják, hogy a gyártás menetrend szerint, ütemterv előtt
vagy késésben van-e. A modern projektmenedzsment szoftver tartalmazza ezt a
kritikus funkciót.
Gantt (1903) két típusát írja le: - az "ember nyilvántartása", amely megmutatja, hogy
az egyes munkavállalók mit és mit tegyenek, és a "napi munkamérleg", amely az
elvégzendő munka mennyiségét és az elvégzett mennyiséget mutatja.
Úgy gondolom, hogy ez a két ember nagyban kapcsolódik az emberi erőforrás
menedzsment elméletéhez, ugyanis mind a kettőjüknek az a célja, hogy a társadalom
és/vagy a vállalat sikeresen működjön.