I.

A doktori iskola megnevezése: Filozófiatudományi Doktori Iskola

Tudományág megnevezése: Filozófiatudományok

Képzési forma: Doktori (PhD) képzés
Képzési cél: A tudományos fokozat megszerzésére való felkészítés. A legújabb
kutatásmódszertan elsajátítása, felkészítés szakmai konferenciákon való részvételre,
lehetőség szerint felsőoktatási gyakorlat megszerzése.
Képzési idő: 6 félév
Tagozat: a nappali képzés munkarendje szerint
Finanszírozás: államilag támogatott, illetve költségtérítéses képzés
A képzésbe történő belépés követelménye: legalább jó rendű M.A./egyetemi diploma és
felvételi vizsga
Nyelvi követelmények: egy államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga
A képzés zárul: abszolutórium
Az abszolutóriumhoz szükséges kreditek száma: 180
Kreditszerzés módja/moduljai: tanulmányi munkával, tudományos kutatómunkával,
megszerzendő, oktatói tevékenységgel megszerezhető kreditek
A doktori iskolai képzés felelőse: Dr. Kelemen János CMHAS, egyetemi tanár, a doktori
iskola vezetője

II. A képzésért felelős kar megnevezése: Bölcsészettudományi Kar

III. Doktori oktatási programok (tanterv, tanegységek megnevezése, kötelező,

választható, óraszám, kreditérték, az értékelés módja)

FIL/HER – Hermeneutika doktori oktatási program

Programfelelős: Dr. Fehér M. István CMHAS, egyetemi tanár

IKM* – Iskolarendszerű képzési modul (megszerezhető kredit: 112, teljesítendő

tanegység: 16)

P/FIL/HER-1 – A filozófiai hermeneutika kialakulása a XX. sz.-ban (Rise and

Develeopment of Philosophical Hermeneutics)
7 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető

P/FIL/HER-2 – A hermeneutika önértelmezése (The Self-Interprettation of

Hermeneutics)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-3 – Hermeneutikai alapfogalmak: jelentés, értelem, megértés,

értelmezés, nyelv, módszer (Basic concepts of hermeneutics: meaning, sense,
interpretation, language, method)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-4 – A hermeneutika ontológiai fordulata. Heidegger: Lét és idő

(The ontological turn of hermeneutics: Heidegger’s Being and Time)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-5 – Hermeneutika és nyelvfilozófia: a hermeneutikai nyelvfelfogás

(Hermeneutics and Philosophy of Language: The hermeneutical conception of
language)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-6 – Hermeneutika és politikai filozófia. A gyakorlati filozófia

rehabilitálása: hermeneutika, etika, politika (Hermeneutics and political
philosophy: Hermeneutics, Ethics, Politics)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-7 – Gadamer: Igazság és módszer (Gadamer: Truth and Method)

7 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető

P/FIL/HER-8 – Dilthey-Husserl-Heidegger: Életfilozófia, fenomenológia,

nyelvfelfogás (Dilthey-Husserl-Heidegger: Philosophy of Life, phenomenology,
conception of language)
7 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető

P/FIL/HER-9 – Hermeneutika, esztétika, irodalomtudomány (Hermeneutics,

Aesthetics, Literary Theory)
7 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető

P/FIL/HER-10 – Hermeneutika és historizmus – objektivitás és igazság: A

történetiség problémája a hermeneutikában (Hermeneutics and Historicism –
Objectivity and Truth)
7 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető

P/FIL/HER-11 – Hermeneutika és filológia (Hermeneutics and Philology)

7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-12 – Hermeneutika, egzisztencializmus, marxizmus

(Hermeneutics, Existentialism, Marxism)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-13 – Hermeneutika, teológia, vallásfilozófia (Hermeneutics,

Theology, Philosophy of Religion)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-14 – Hermeneutika és természettudomány (Hermeneutics and Natural

Science)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-15 – Hermeneutika és kommunikáció – szóbeliség és írásbeliség

(Hermeneutics and Communication: Orality and Literacy)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető
P/FIL/HER-16 – Disszertációs témakonzultáció I. (Supervisor consultation I)
2 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető
P/FIL/HER-17 – Disszertációs témakonzultáció II. (Supervisor consultation II)
2 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető
P/FIL/HER-18 – Disszertációs témakonzultáció III. (Supervisor consultation III)
 3 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető

P/FIL/XXX-xx – Szabadon választható kurzus a többi filozófiai program

köréből (Any course from the other philosophy PhD programs)
7 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető (maximum 28 kredit)

P/FIL/ETP/FIL/ETA – Kötelező nem filozófia szakot végzetteknek

P/FIL/ETA-1 – Etalonvizsga I. (Filozófiatörténet) (Reference Examination I,

History of Philosophy)
2 kredit, előadás, kötelező, nem ismételhető

P/FIL/ETA-2 – Etalonvizsga II. (Reference Examination II)

2 kredit, előadás, kötelező, nem ismételhető

P/FIL/ETA-3 – Etalonvizsga III. (Reference Examination III)

3 kredit, előadás, kötelező, nem ismételhető

TM – Tudományos modul (megszerezhető kredit: 36, kötelezően teljesítendő 3

publikáció)

P/FIL/HER-120 – Publikáció, tanulmányírás (Publication: Article)

8 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető
P/FIL/HER-121 – Publikáció: a disszertáció témájába vágó könyv (Publication:
Book, in the Topic of the Dissertation)
24 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető
P/FIL/HER-122 – Szakmai tudományos konferenciákon való részvétel:
előadással, illetve korreferátummal (Lecture or Talk at a Conference)
6 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-123 – Szakmai tudományos konferencia szervezése (megszerezhető kredit:

12)
P/FIL/HER-123 – Szakmai tudományos konferencia szervezése (Conference
Organisation)
4 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-124 – Szerkesztői munka, lektorálás, szakfordítás, recenzió (megszerezhető

kredit: 12)
P/FIL/HER-124 – Szerkesztői munka, lektorálás, szakfordítás, recenzió
(Editorial Work, Refereeing, Translation, Review)
4 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-125 – Tudományszervezési feladatok, könyvtári munka, bibliográfia-

készítés stb. (megszerezhető kredit: 12)
P/FIL/HER-125 – Tudományszervezési feladatok, könyvtári munka,
bibliográfia-készítés, tudományos diákköri találkozók szervezése stb.
(Organisational Work, Library, Bibliographical Service, Graduate Conference)
4 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető
P/FIL/HER-126 – Külföldi tanulmányút keretében végzett kutatómunka (megszerezhető
kredit: 12)
P/FIL/HER-126 – Külföldi tanulmányút keretében végzett kutatómunka
(Research Abroad)
4 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-127 – OTKA vagy más pályázati munkában való részvétel (megszerezhető

kredit: 12)
P/FIL/HER-127 – OTKA vagy más pályázati munkában való részvétel
(Participation in Grant Research)
2 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-128 – Egyéb tudományos tevékenység (megszerezhető kredit: 6)

P/FIL/HER-128 – Egyéb tudományos tevékenység (Other Academic Activity)
2 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

P/FIL/HER-129 – A disszertáció egy fejezetének bemutatása (megszerezhető kredit: 6)

P/FIL/HER-129 – A disszertáció egy fejezetének bemutatása (Prospectus)
2 kredit, gyakorlat, kötelező, ismételhető

OM – Oktatási modul (megszerezhető kredit: m aximum 32)

P/FIL/HER-150 – Heti 2 órás szeminárium vagy előadás (Teaching Assistant)

8 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető, heti óraszám: 2

Tanegység-leírás, szakirodalom ajánlás

P/FIL/HER-1 – A filozófiai hermeneutika kialakulása a XX. sz.-ban (Rise and

Develeopment of Philosophical Hermeneutics)

A hermeneutika __ a szövegek értelmezésének s általában a megértésnek, az interpretációnak a

tudománya __ Martin Heideggernek és tanítványának H.-G. Gadamernek köszönhetően a XX.
század második felére a filozófia egyik központi ágává lett. A filozófia hermeneutikai fordulata
és a filozófiai hermeneutika kialakulása nem csupán azt jelenti, hogy a filozófiai érdeklődés
középpontjába a hermeneutikai hagyomány került __ azok a szövegek, melyekben az értelmezés
tana különböző korokban és szerzők által megfogalmazódott __, hanem azt is, hogy magának a
megértésnek ill. az értelmezésnek a problémája filozófiai problémaként vetődik fel, miáltal a fi-
lozófia egyfajta hermeneutikai átalakuláson megy keresztül, hermeneutikai színezetet nyer. Az
ily módon átalakuló filozófia megújítja viszonyát saját hagyományával csakúgy, mint a többi
diszciplínával. A hermeneutikai reflexió ma már a filozófia egyfajta közegévé, elemzési
eszközévé vált, diffúz, szerteágazó jelenlétre tett szert, mely áthatja a filozófiai munkálkodás
legkülönbözőbb területeit és ágait. A kurzus ennek a változásnak a főbb állomásait mutatja be.

Irodalom:

1. H.-G. Gadamer: "Hermeneutika". In: Bacsó Béla (szerk.), Filozófiai hermeneutika.

Budapest: FTK, 1990, 11-28.
 2. F.D.E. Schleiermacher: "A hermeneutika fogalmáról F.A. Wolf fejtegetéseivel és Ast
tankönyvével összefügggésben". In: Filozófiai hermeneutika, 29-60.
3. Wilhelm Dilthey: "A hermeneutika keletkezése". Dilthey: A történeti világ felépítése a
szellemtudományokban. Szerk. Erdélyi Ágnes. Bp. Gondolat. 1974. 469-493. old.
4. Wilhelm Dilthey: "Vázlatok a történelmi ész kritikájához". In: Filozófiai hermeneutika,
61-90.
5. Martin Heidegger: Lét és idő. Különösen §§ 6-7., 31-34, 44. (Bp. Gondolat 1989.)
6. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Bp. Gondolat 1984. (Különösen: 11-31., 65-69., 77-
87., 103-6., 126-203., 207-217., 235-240., 252-253., 259-263., 270., 278. old.)

P/FIL/HER-2 – A hermeneutika önértelmezése (The Self-Interprettation of

Hermeneutics)

Önértelmezése szerint a gadameri hermeneutika – önmagának a hermeneutika más történeti

formáitól való megkülönböztetése céljából – a "filozófiai hermeneutika" megjelölést veszi
igénybe. Ez implicite tartalmazza, hogy a hermeneutikának más önértelmezései is
lehetségesek és történetileg csakugyan kialakultak. Történetileg a hermeneutika
mindenekelőtt a szellemtudományok metodológiai segéddiszciplinájaként fogta fel magát. A
filozófiai hermeneutika nézőpontjából olyan valami, mint a hermeneutika (a hermeneutika
fogalma, általános vagy egységes fogalma) nem létezik. Ha a hermeneutika ugyanis a
megértés és az értelmezés tana, akkor csupán abban az esetben teljesíti feladatát, csak akkor
jár el következetesen, ha az értelmezést mindenre kiterjeszti, azaz ha minden dolog
értelmezhetőségét állítja. Ezekbe beletartozik azonban az értelmezés maga is. Ez azonban azt
jelenti, hogy az értelmezést is időről időre újraértelmezik, ez pedig (ti. az értelmezés
értelmezése) eredményezi azt, hogy a hermeneutikának nincs semmilyen általános fogalma,
illetve nem alvadhat valamilyen általános doktrínává. A kurzus a hermeneutika főbb történeti
önértelemzéseit tekinti át.

Irodalom:

1. F.D.E. Schleiermacher: "A hermeneutika fogalmáról F.A. Wolf fejtegetéseivel és Ast

tankönyvével összefügggésben". In: Filozófiai hermeneutika, 29–60.
2. Wilhelm Dilthey: "A hermeneutika keletkezése". Dilthey: A történeti világ felépítése a
szellemtudományokban. Szerk. Erdélyi Ágnes. Bp. Gondolat. 1974. 469–493.
3. Martin Heidegger: Lét és idő. §§ 6–7., 31–34, 44. (Bp. Gondolat 1989.)
4. Martin Heidegger: Ontologie (Hermeneutik der Faktizität). Gesamtausgabe. Bd. 63.
Frankfurt/Main: Klostermann, 1988.
5. Rudolf Bultmann: "A hermeneutika problémája". In: Filozófiai hermeneutika, 91–114.
6. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Bp. Gondolat 1984.
7. Emilio Betti: A hermeneutika mint a szellemtudományok általános módszertana. In:
Athenćum I. köt. 1992. 2. füzet, 3–52.
8. Luigi Pareyson: "Az interpretáció eredendő volta". In: Athenćum I. köt 1992. 2. füzet,
115–150.
9. E. D. Hirsch, Jr., Validity in Interpretation. New Haven: Yale University Press, 1967. 4.
fej. és 2. függelék: 127–163., 245–264. o. Utóbbit magyarul ld. A hermeneutika elmélete.
Szöveggyűjtemény, szerk. Fabiny Tibor. (Ikonológia és műértelmezés 3.) Szeged, JATE
Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, 1987, II. köt., 385–405.; 2. kiad.
JATEPress 1998, 251–265.
10. Joseph Bleicher: Contemporary Hermeneutics: Hermeneutics As Method, Philosophy
and Critique. London: Routledge & Kegan Paul, 1980.
 11. Richard E. Palmer, "Six Modern Definitions of Hermeneutics", in uő, Hermeneutics.
Interpretation Theory in Schleiermacher, Dilthey, Heidegger, and Gadamer, Evanston:
Northwestern University Press, 1969, 33–45.; magyarul "A hermeneutika hat modern
meghatározása", in Fabiny szerk., I. köt., 101–118., 2. kiad.: 77–87.
12. Jean Grondin: Einführung in die philosophische Hermeneutik. Wissenschaftliche Buch-
gesellschaft, Darmstadt 1991. Magyarul: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Ford.
Nyírő Miklós. Budapest: Osiris, 2002.
13. Hans Krämer: "Positionen zeitgenössischer philosophischer Hermeneutik". Information
Philosophie 24, Heft 5, Dezember 1996, 24-38.
14. Gunter Scholtz: "Was ist und seit wann gibt es »hermeneutische Philosophie«?", Dil-
they-Jahrbuch 8, 1992-93, 93–119. o.
15. Odo Marquard: "Frage nach der Frage, auf die die Hermeneutik die Antwort ist". In:
Marquard: Abschied vom Prinzipiellen. Stuttgart: Reclam, 1987, 117–146. Ld. magyarul
Marquard: Egyetemes történelem és más mesék. Atlantisz. 2001, 157–185.
16. Fehér M. István: Hermeneutikai tanulmányok. I. Budapest: L'Harmattan, 2001.

P/FIL/HER-3 – Hermeneutikai alapfogalmak:jelentés, értelem, megértés, igazság,

értelmezés, nyelv, módszer

A felsorolt fogalmak a klasszikus filozófiai hagyomány szerves részét alkotják, a

hermeneutika szempontjából azonban különös jelentőségre tesznek szert. A kurzus a jelzett
alapfogalmak főbb jelentéseit tekinti át a hermeneutikailag reprezentatív szerzők műveiben.

Irodalom:

1. Wilhelm Dilthey: "A hermeneutika keletkezése". Dilthey: A történeti világ felépítése a

szellemtudományokban. Szerk. Erdélyi Ágnes. Bp. Gondolat. 1974. 469–493.
2. Martin Heidegger: Lét és idő. §§ 31–34, 44.
3. Martin Heidegger: Unterwegs zur Sprache. Pfullingen 1959. GA 12.
4. Jean Grondin: "A hermeneutikai igazságfogalom kibontakozásáról". Athenćum II, 1993/1,
199-220. old.
5. W. Anz: "Die Stellung der Sprache bei Heidegger". O. Pöggeler (Hrsg): Heidegger.
Perspektiven zur Deutung seines Werks. Königstein/Ts.: Athenäum, 1984, 305. skk. o.
6. Brice R. Wachterhauser, "Introduction: History and Language in Understanding," in
Hermeneutics and Modern Philosophy ed. B. Wachterhauser, (Albany: State
University of New York Press, 1986) 5–61.
7. Language and Linguisticality in Gadamer's Hermeneutics, ed. Lawrence K. Schmidt, Lanham –
Boulder – New York – Oxford: Lexington Books, 2000.
8. Carl Friedrich Gethmann: Verstehen und Auslegung. Das Methodenproblem in der
Philosophie Martin Heideggers. Bonn: Bouvier-Grundmann, 1974.

P/FIL/HER-4 - A hermeneutika ontológiai fordulata. Heidegger: Lét és idő

A megértésfogalom radikális átértelmezésének vagy kiszélesítésének, illetve univerzalizálásának

köszönhetően a hermeneutika a XX. században ontológiai fordulatot hajtott végre, s ezáltal
megszűnt a szellemtudományok puszta metodológiai segéddiszciplinájának vagy alapvetésének
lenni. Heidegger fenomenológiai-hermeneutikai ontológiája számára a megértésfogalom immár
nem módszerfogalomként jelenik meg. E nézőpontból a megértés nem egyszerűen a megisme-
résnek vagy az ismeretnek egy fajtája – mely a humán tudományokban volna honos, s a
magyarázattal mint a természettudományokra jellemző megismerésfajtával állna szemben –,
hanem az embernek a létmódja. A hermeneutika ezáltal ontológiai fordulaton megy keresztül. A
kurzus e fordulatot mutatja be Heidegger fő művének, valamint tízes és húszas évekbeli
előadásainak tükrében.

Irodalom:

1. Heidegger: "Phänomenologische Interpretationen zu Aristoteles (Anzeige der

hermeneutischen Situation)", Dilthey Jahrbuch 6 (1989): 237-69; Stuttgart: Reclam,
2002. Magyarul: Fenomenológiai Aristotelés-interpretációk (A hermeneutikai szituáció
jelzése)", Existentia VI–VII, 1996–97, Supplementa, vol. II.
2. Michael Gelven, A Commentary on Heidegger's “Being and Time. A Section-by-Section
Interpretation. New York: Harper & Row, 1970. (2nd. ed. Bloomington: Indiana
University Press, 1989)
3. Hubert L. Dreyfus, Being-in-the-World: A Commentary on Heidegger's Being and Time.
Cambridge, Mass.: MIT Press, 1991.
4. Heidegger: Ontologie (Hermeneutik der Faktizität), Gesamtausgabe (= GA), Bd. 63.
5. Heidegger: Sein und Zeit (Lét és idő. Budapest: Gondolat, 1989; Osiris 2001), §§ 1–7.,
31–34.
6. Heidegger: „Was ist Metaphysik?” GA Bd. 9.= „Mi a metafizika?”, „Levél a
’humanizmusról’”, in: "... költőien lakozik az ember...". Válogatott írások, T–
Twins/Pompeji, Budapest–Szeged 1994, 13–33., 117–170. o.
7. Heidegger: Kant und das Problem der Metaphysik, in GA 3.
8. David C. Hoy: "Heidegger and the Hermeneutic Turn". In: The Cambridge Companion to
Heidegger, ed. Ch. Guignon (Cambridge: Cambridge Univ. Press, 1993), 170–194.
9. Fehér M. István: "Verstehen bei Heidegger und Gadamer". "Dimensionen des Hermeneu-
tischen". Heidegger und Gadamer, hrsg. G. Figal und H.-H. Gander (Schriftenreihe
der Martin-Heidegger-Gesellschaft, Bd. 7), Frankfurt/Main: Klostermann, 2005, 89–
115. old.

P/FIL/HER-5 - Hermeneutika és nyelvfilozófia: a hermeneutikai nyelvfelfogás

A kurzus hermeneutikai súlypontozással követi az analitikus filozófia P/FIL/ANA-6-7

tanegységét (ennek leírását lásd ott).

A P/FIL/ANA-6-7-ben megjelölt irodalom mellett:

1. Language and Linguisticality in Gadamer's Hermeneutics, ed. Lawrence K. Schmidt, Lanham –

Boulder – New York – Oxford: Lexington Books, 2000.
2. Wachterhauser, Brice R., "Introduction: History and Language in Understanding," in
Hermeneutics and Modern Philosophy ed. B. Wachterhauser, (Albany: State
University of New York Press, 1986) 5-61.
3. Günter Figal: „The Doing of the Thing Itself: Gadamer’s Hermeneutic Ontology of
Language”, The Cambridge Companion to Gadamer, ed. Robert J. Dotal,
Cambridge: Cambridge University Press, 2002, 102–125. o. (magyarul lásd: „A
dolognak magának a tette”, Kellék, 2001, 18–19–20. sz., 45–66. o.)
4. Fehér M. István: "Sprachanalyse und Daseinsanalyse. Zum phänomenologisch-
hermeneutischen Ansatz". Bewußtsein, Sprache und die Kunst. Metamorphosen der
Wahrheit. Hrsg. M. Benedikt, R. Burger. Edition S, Wien 1988. 178–186. old.
5. Fehér M. István: "Szó és jel. A strukturalista-szemiotikai nyelvfelfogás hermeneutikai
nézőpontból". Világosság XLII, 2001/4–5, 110–124. old., ill. Hermeneutika, esztétika,
 irodalomelmélet, szerk. Fehér M. István és Kulcsár Szabó Ernő, Budapest: Osiris,
2004, 54–81. old.
6. Fehér M. István: "Hat die Hermeneutik eine Sprachphilosophie?". Das Phänomen und die
Sprache (Mesotes. Jahrbuch für philosophischen Ost-West-Dialog 1998, Otterthaler
Gespräche 1998). Hrsg. J. Trinks. Wien: Verlag Turia und Kant, 1998, 97–116. old.
7. Fehér M. István: "Szó, beszélgetés, dolog: A gadameri hermeneutika nyelvfelfogása”, in uő.:
Hermeneutikai tanulmányok. I.

P/FIL/HER-6 - Hermeneutika és politikai filozófia. A gyakorlati filozófia rehabilitálása:

hermeneutika, etika, politika

A hermeneutika a tapasztalat, ill. a Verstehen–Verständigung, fogalmaiból kiindulva a társa-

dalmi együttlét ill. a közösségi lét számára fontos tanulságokat rejt magában s nem lebecsü-
lendő politikai jelentőséggel rendelkezik. A nyitottság, mely a megértéstudományi
gondolkodásmód jellemző alapbeállítottsága, hozzásegít nyitott, kritikus-önkritikus állampol-
gárok neveléséhez, a tradíciót tisztelő-megértő-elsajátító, az idegen felfogásokat, kultúrákat
elismerő attitűd kialakításához. Az erkölcsi tudás, ill. a fronézis fogalma ebből a szempontból
alapvető jelentőségű. A kurzus a hermeneutika politikai filozófia szempontjából adódó
dimenzióit ill. aspektusait térképezi föl.

A klasszikus szövegek mellett a másodlagos irodalom:

Richard J. Bernstein, Beyond Objectivism and Relativism: Science, Hermeneutics, and Praxis.
Philadelphia: University of Pennsylvania Press, 1983, 51993.
Gadamer: "Praktisches Wissen", GW 5, 230–248. o.
Gadamer: "Hermeneutik als praktische Philosophie", Rehabilitierung der praktischen Philoso-
phie, szerk. M. Riedel, Rombach, Freiburg i. Br. 1972, 1. köt.
Rorty, Philosophy and the Mirror of Nature. Princeton: Princeton University Press, 1979.
Magyarul: "A filozófia és a természet tükre (Részletek)". Ford. Fehér Márta. Filozófiai
Figyelő VII, 1985/3, 50-80.
F. Volpi: "Praktische Klugheit im Nihilismus der Technik: Hermeneutik, praktische Philosophie,
Neoaristotelismus". Internationale Zeitschrift der Philosophie 1992/1, 5–23. o.
Robert Hollinger, "Introduction: Hermeneutics and Pragmatism". Hermeneutics and Praxis,
ed. R. Hollinger. Notre Dame, Indiana: Notre Dame University Press, 1985.
Mark Okrent: Heidegger’s Pragmatism. Understanding, Being, and the Critique of Metaphysics.
Ithaca: Cornell University Press, 1988.
Robert R. Sullivan: “Gadamer’s Early and Distinctively Political Hermeneutics”, in The
Philosophy of Hans-Georg Gadamer, The Library of Living Philosophers, vol. XXIV, ed.
Lewis E. Hahn, LaSalle, Il.: Open Court Publishing, 1997.
Stanley Rosen, Hermeneutics as Politics, New York, Oxford: Oxford University Press, 1989.
A. Gethmann-Siefert / O. Pöggeler (Hrsg.), Heidegger und die praktische Philosophie.
Frankfurt/Main: Suhrkamp, 1988.
R. Rorty, „Solidarity”, in: Rorty, Contingency, Irony, Solidarity, Cambridge, 1989, 189–198.
Fehér M. István: "Hermeneutika mint politikai filozófia". Valóság XXXIX/4, 1996. március, 1–13.
Fehér M. István: "Sartre, hermeneutika, pragmatizmus". Holmi VI, 1994/12, 1810–1831.
Fehér M. István: "Heidegger, Mitsein, Demokratie". Kellék. Filozófiai folyóirat (Kolozsvár –
Szeged) 13, 1999, 35–52. Ld.: http://kellek.adatbank.transindex.ro/pdf/13/04Feher.pdf
http://kellek.adatbank.transindex.ro/?cid=133

P/FIL/HER-7 – Gadamer: Igazság és módszer

A kurzus a filozófiai hermeneutika fő művének szövegelemzése köré összpontosul, figyelembe
véve a mű recepció- és hatástörténetében lezajlott főbb vitákat is.

Irodalom:

1. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Bp. Gondolat 1984. 22003 Osiris.

2. Joel Weinsheimer: Gadamer's Hermeneutics: A Reading of Truth and Method, New
Haven: Yale University Press, 1985.
3. Jean Grondin: Einführung in die philosophische Hermeneutik. Wissenschaftliche Buchge-
sellschaft, Darmstadt 1991. 22000. Magyarul: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába.
Ford. Nyírő Miklós. Budapest: Osiris, 2002.
4. The Cambridge Companion to Gadamer, ed. Robert J. Dostal, Cambridge: Cambridge
University Press, 2002.
5. D. P. Michelfelder, R. E. Palmer (eds.), Dialogue and Deconstruction: The Gadamer-
Derrida Encounter. Albany: State University of New York Press, 1989.
6. Ph. Forget (Hrsg.): Text und Interpretation. München 1984.
7. K.-O. Apel, J. Habermas, H.-G. Gadamer: Hermeneutik und Ideologiekritik.
Frankfurt/Main: Suhrkamp, 1971.
8. Fehér M. István: Hermeneutikai tanulmányok. I.

P/FIL/HER-8 – Dilthey-Husserl-Heidegger: Életfilozófia, fenomenológia, nyelvfelfogás

A filozófiai hermeneutika kialakulásában döntő szerepet játszik életfilozófia és

fenomenológia kölcsönös egymásra vonatkoztatása és összekapcsolása: a fenomenológia
életfilozófiai és az életfilozófia fenomenológiai kritikája–radikalizációja. A kurzus a Dilthey–
Husserl levélváltásból kiindulva vázolja a hermeneutikában jelenlévő fenomenológiai ill.
életfilozófiai dimenziót s a kettő összefüggését.

Irodalom:

1. „Wilhelm Dilthey és Edmund Husserl levélváltása”, in W. Dilthey: A történelmi világ

felépítése a szellemtudományokban, szerk. Erdélyi Ágnes, Gondolat, Budapest, 1974,
543–556. o.
2. Georg Misch: Lebensphilosophie und Phänomenologie. Eine Auseinandersetzung der
Diltheyschen Richtung mit Heidegger und Husserl, Leipzig 1930 (3. Aufl. Stuttgart
1964)
3. Paul Ricoeur, „Phenomenology and Hermeneutics”. Hermeneutics and the Human
Sciences. Szerk. John B. Thompson. Cambridge, Cambridge University Press, 1981.
4. Gudrun Kühne-Bertram: „Der Begriff des ’hermeneutischen Begriffs’”, Archiv für
Begriffsgeschichte, XXXVIII, 1995, 236–260.
5. Fehér M. István: "Phenomenology, Hermeneutics, Lebensphilosophie: Heidegger's
Confrontation with Husserl, Dilthey, and Jaspers". Th. Kisiel, J. van Buren (eds.),
Reading Heidegger from the Start. Essays in His Earliest Thought. Albany, New
York: State University of New York Press, 1994, 73–89.

P/FIL/HER-9 – Hermeneutika, esztétika, irodalomtudomány

A művészet, az irodalom és az esztétika témaköre középponti helyet foglal el Heidegger és

Gadamer gondolkodásában. A művészet és az esztétika körébe tartozó kérdések Heidegger
második gondolkodói korszakának előterében állnak, Gadamernél pedig mindenekelőtt a fő
mű, az Igazság és módszer nagyívű elemzéseinek tárgyát alkotják: a három részből fölépülő
mű első része teljes egészében a művészettel összefüggő kérdéskört tárgyalja, ám az a kitartó
figyelem és érdeklődés, melyet Gadamer e témakörnek szentelt a későbbiek során sem
csökkent. A művészet azonban nemcsak a hermeneutika kitüntetett tárgyát, de egyúttal fogal-
mi horizontját is alkotja. A kurzus ennek a kettős viszonynak próbál utánajárni, figyelembe
véve azt is, hogy a hagyományosan esztétikának nevezett diszciplinát a hermeneutika
alapvető kritikában részesíti; s kitekintést nyújt a hermeneutika irodalomtudományi
recepciójára.

Irodalom:

1. Heidegger: A műalkotás eredete, ford. Bacsó Béla, Budapest: Európa, 1988. (németül
lásd in Heidegger: Holzwege, GA 5).
2. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. I. rész.
3. H.-G. Gadamer: Gesammelte Werke, 8. kötet, Ästhetik und Poetik I. Kunst als Aussage.
Mohr, Tübingen 1993.
4. H. R. Jauß, Wege der Deutungen. München: Wilhelm Fink Verlag, 1994.
5. Kulcsár Szabó Ernő: „Hermeneutika és irodalomfelfogás”. Uő. Az új kritika dilemmái.
Az irodalomértés helyzete a századelőn. Budapest, Balassi, 1994. 78 skk. o.
6. Kunst, Hermeneutik, Philosophie. Das Denken Hans-Georg Gadamers im Zusam-
menhang des 20. Jahrhunderts. Akten des Internationalen Symposiums Budapest, 19-
22. Oktober 2000, hrsg. I. M. Fehér, Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag, 2003.
7. Fehér M. István: "Gadamers Destruktion der Ästhetik im Zusammenhang seiner
philosophischen Neubegründung der Geisteswissenschaften". Denkwege 1:
Philosophische Aufsätze (Reihe der Tübinger Gesellschaft für phänomenologische
Philosophie). Hrsg. Dietmar Koch. Tübingen: Attempto-Verlag, 1998, 25–54. old.
8. Fehér M. István: Művészet, esztétika és irodalom Hans-Georg Gadamer filozófiai
hermeneutikájában". in Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Hermeneutika
és retorika. Szerk. Bednanics Gábor, Bengi László, Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-
Maszák Mihály. Budapest: Osiris, 2000, 15–67. old. ill. Fehér M. István:
Hermeneutikai tanulmányok I.
9. Fehér M. István: "Zur Bildtheorie des Wortes – "»so wahr, so seiend«". Internationales
Jahrbuch für Hermeneutik. Hrsg. G. Figal (Tübingen: Mohr Siebeck), Bd. 3, 2004,
81–98.
10. Fehér M. István: "»Az eszme érzéki ragyogása«: Esztétika, metafizika, hermeneutika
(Gadamer és Hegel)". Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet, szerk. Fehér M.
István és Kulcsár Szabó Ernő, Budapest: Osiris, 2004, 264–332. old.

P/FIL/HER-10 – Hermeneutika és historizmus – objektivitás és igazság: A történetiség

problémája a hermeneutikában

Heidegger és Gadamer historicizmus-kritikája és a történetiség hermeneutikai felfogása a

historicizmus apóriáinak végigondolásán nyugszik és egyfajta másodfokú (önreflektált)
historicizmusnak vagy relativizmusnak tekinthető. Az obejektív–szubjektív megkülönböztetés
helyébe a hiteles–hiteltelen megkülönböztetés lép. A megértés történetisége a hermeneutika
nézőpontjából nem annyira akadálya a megértésnek, mint inkább lehetőségfeltétele. A kurzus
hermeneutika és történetiség összefüggéseit igyekszik megvilágítani, középpontba állítva
egyebek mellett az autoritás, a hagyomány és az előítéletek problémáját
A klasszikus szövegek mellett a másodlagos irodalom:

1. O. Pöggeler: "’Geschichtlichkeit’ im Spätwerk Heideggers“. Heidegger und die

hermeneutische Philosophie Freiburg / München: Alber, 1983, 139–170.
2. J. Rüsen, Historische Vernunft; Rekonstruktion der Vergangenheit; Lebendige
Geschichte (= J. Rüsen, Grundzüge einer Historik. I-III.). Göttingen: Vandenhoeck &
Ruprecht, 1983, 1986, 1989.
3. Gerhard Bauer: »Geschichtlichkeit«. Wege und Irrwege eines Begriffs, Berlin 1963.
4. Leonhard von Renthe-Fink: Geschichtlichkeit. Ihr terminologischer und begrifflicher
Ursprung bei Hegel, Haym, Dilthey und Yorck, 2., durchgesehene Auflage, Göttingen
1968.
5. Fehér M. István: "Destrukció és applikáció avagy a filozófia mint »saját korának
filozófiája«. Történelem és történetiség Heidegger és Gadamer gondolkodásában".
Világosság XLIII, 2002/4–7, 19–33. old. Ld. Internet:
http://www.vilagossag.hu./pdf/20030704121036.pdf

P/FIL/HER-11 – Hermeneutika, és filológia

A hermeneutika eredetileg a filológiával szoros kapcsolatban fejlődött, s a két diszciplina egy-

sége csak az újkorban bomlott meg, miután a filológia pozitivista szemléletmód befolyása alá
került. Amennyiben filológián elsősorban a hangalakra, szöveghangzásra (Wortlaut) – avagy
a hangalak rekonstrukciójára, reprodukciójára –, míg hermeneutikán az értelemre (Sinn) –
avagy az értelem rekonstrukciójára, hozzáférhetővé tételére – irányuló vizsgálódást értjük,
annyiban a két diszciplina egymásra utaltsága közvetlenül is belátható.

Irodalom:

1. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. II. rész. A romantikus hermeneutika előtörténete

2. Philologie und Hermeneutik im 19. Jahrhundert. I-II. Hrsg. H. Flashar u.a. Göttingen:
Vandenhoeck & Ruprecht, 1979, 1983.
3. Gerhard Jäger: Einführung in die klassische Philologie, München: C. H. Beck, 1980,
3. Aufl. 1990.
4. Rudolf Pfeiffer: Geschichte der klassischen Philologie. Von den Anfängen bis zum
Ende des Hellenismus, München: C. H. Beck, 1982.
5. Fehér M. István: "Hermeneutik und Philologie: »Verständnis der Sachen«,
»Verständnis des Textes«". Berliner Beiträge zur Hungarologie (Schriftenreihe des
Seminars für Hungarologie an der Humboldt-Universität zu Berlin), Bd. 11, hrsg. E.
Kulcsár-Szabó, L. Tarnói, Gy. Tverdota, Berlin – Budapest 1999, 11–25. old. Angolul:
"Hermeneutics and Philology: ‘Understanding the Matter’, ‘Understanding the Text’".
Continental Philosophy Review XXXIV, n. 3, September 2001, 269–285.
6. Fehér M. István: "Hermeneutika és filológia – pietizmus és felvilágosodás. A
humántudományok diskurzusának összefüggései egy esettanulmány tükrében".
Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet, szerk. Fehér M. István és Kulcsár Szabó
Ernő, Budapest: Osiris, 2004, 368–447.
7. Fehér M. István: "Létezik-e szószerinti jelentés?". Világosság XLVIII, 2007.

P/FIL/HER-12 – Hermeneutika, egzisztencializmus, marxizmus

A manapság a hermeneutikához sorolt szerzők egy részét egykor az egzisztencializmusnak

nevezett irányzat alá sorolták. Mindkét megjelölés bizonyos határok között jogos, azzal a
megszorítással, hogy a vonatkozó nézetrendeszerek más és más oldalaira helyeződik a
hangsúly. Az egzisztencializmus felől azután a társadalomfilozófia és a marxizmus felé is
nyíltak utak. A kurzus ennek a fejlődésnek az egyes vonatkozásait tekinti át.

Irodalom:

1. Jürgen Habermas: "A szellemtudományok önreflexiója: a történettudományi

értelemkritika". In: Filozófiai hermeneutika, 147–169 (németül ld. Habermas:
Erkenntnins und Interesse.)
2. J.-P. Sartre: „Materializmus és forradalom”, in uő.: A szabadságról. Budapest: Kossuth, 1992.
3. J.-P. Sartre: "A módszer kérdései". In: Módszer, történelem, egyén. Válogatás J.-P. Sartre
filozófiai írásaiból. Szerk. Tordai Zádor. Budapest: Gondolat, 1976. 95–282.
4. Marek J. Siemek, "Marxismus und hermeneutische Tradition". B. Waldenfels et al
(eds.), Phänomenologie und Marxismus. I. Konzepte und Methoden. Frankfurt/M.:
Suhrkamp, 1977, 45–70.
5. Jean Grondin: "Ifjúhegeliánus és etikai motívumok a fakticitás heideggeri
hermeneutikájaban". Utak és tévutak. A budapesti Heidegger-konferencia előadásai.
Atlantisz 1991. 211–225.
6. Fehér M. István: "Dialektika és történelem. Sartre második korszakának fő műve, »A
dialektikus ész kritikája«. Elemző szövegrekonstrukció". Filozófiai Figyelő III,
1981/1–2, Melléklet.
7. Fehér M. István: "Sartre, hermeneutika, pragmatizmus". Holmi VI, 1994/12, 1810–
1831.

P/FIL/HER-13 – Hermeneutika, teológia, vallásfilozófia

A hermeneutika kezdettől fogva szoros kapcsolatot tartott fenn a teológiával. Mint bibliai
egzegézis, ill. „hermeneutica sacra” nem utolsósorban vallási-teológiai szövegek értelme-
zésében alakult ki és fejlődött tovább. A hermeneutika XX. századi filozófiai fordulatával ez a
kapcsolat nem szűnt meg; bizonyos értelemben még összetettebbé, bonyolultabbá ill.
sokrétűbbé vált. Ennek a kapcsolatnak különböző szintjeibe kíván a kurzus bevezetést
nyújtani.

Irodalom:

1. Rudolf Bultmann: "A hermeneutika problémája". In: Filozófiai hermeneutika, 91–114.

2. Rudolf Bultmann: Glauben und Verstehen. Gesammelte Aufsätze. I-IV. J. C. B. Mohr,
Tübingen, 1972.
3. Rudolf Bultmann: Történelem és eszkatológia. (ford. Bánki Dezső) Atlantisz Bp., 1994.
4. M. Heidegger: „Phänomenologie und Theologie“. In: uő. Wegmarken, GA 9, 45–78.
Magyarul: Fenomenológia és teológia. (ford. Tőzsér Endre). In: Vigilia 1994. 3-6.sz.
(230–232, 310–312, 388–392, 467–471. o.)
5. M. Heidegger: Phänomenologie des religiösen Lebens, GA, Bd. 60.
6. M. Heidegger: "Die onto-theo-logische Verfassung der Metaphysik", in ders.: Identität
und Differenz, Pfullingen 1957, S. 35–73.
7. Richard Schaeffler: Frömmigkeit des Denkens? Martin Heidegger und die katholische
Theologie. Darmsta: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1978.
8. Thomas Sheehan: Karl Rahner: The Philosophical Foundatons. Preface by Karl Rahner,
S.J. Athens, Ohio: Ohio University Press, 1987.
9. John D. Caputo, Heidegger and Aquinas. An Essay on Overcoming Metaphysics. New
York: Fordham University Press, 1982.
10. John D. Caputo, "Heidegger and Theology," in The Cambridge Companion to
Heidegger, ed. Charles Guignon, Cambridge: Cambridge University Press, 1990, 270–
288.
11. Theodore Kisiel, "War der frühe Heidegger tatsächlich ein »christlicher Theologe«?".
Philosophie und Poesie. Otto Pöggeler zum 60. Geburtstag. Hrsg. A. Gethmann-Siefert.
Stuttgart – Bad Cannstatt: Frommann-Holzboog, 1988, Bd. 2, 59–75.
12. J. Kockelmans: "Heidegger on Theology," in Thinking About Being: Aspects of Hei-
degger's Thought, eds. R. W. Shahan and J.N. Mohanty, Norman, Oklahoma:
University of Oklahoma Press, 1984, 85–108. o.
13. H.-G. Gadamer: „Die Marburger Theologie“. In: GW 3, 1964, 197–208.
14. H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. III. rész. 2. b) Nyelv és verbum.
15. H. Franz: „Das Denken Heideggers und die Theologie“. In: Heidegger. Perspektiven
zur Deutung seines Werkes, hrsg. O. Pöggeler, Köln/Berlin 1969, 191. skk.
16. K. Lehmann, "Christliche Geschichtserfahrung und ontologische Frage beim jungen
Heidegger," in Heidegger: Perspektiven zur Deutung seines Werkes.
17. F. Overbeck, Über die Christlichkeit unserer heutigen Theologie.
Reprograph.Nachdruck der 2., um eine Einleitung und ein Nachwort vermehrten Aufl.,
Leipzig 1903 (Darmstadt 1989).
18. F. D. E. Schleiermacher, Über die Religion. Reden an die Gebildeten unter ihren
Verächtern, neu hrsg. von R. Otto, 4. durchges. Aufl., Göttingen 1920. Magyarul: A
vallásról. Beszédek a vallást megvető művelt közönséghez, ford. Gál Zoltán, Budapest:
Osiris, 2000.
A. Gethmann-Siefert: Das Verhältnis von Philosophie und Theologie im Denken
Martin Heideggers, Freiburg/München: Alber, 1974.
19. J. van Buren, „Martin Heidegger, Martin Luther“. In: Reading Heidegger from the
Start. Essays in His Earliest Thought, eds. Th. Kisiel u. J. van Buren, New York 1994,
159–174.
20. Hermann Nohl: "Theologie und Philosophie in der Entwicklung Wilhelm Diltheys", in
uő.: Die deutsche Bewegung. Vorlesungen und Aufsätze zur Geistesgeschichte von
1770-1830. Hrsg. O.F. Bollnow und F. Rodi. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht,
1970.
21. Günther Pöltner (Hrsg.), Auf der Spur des Heiligen. Heideggers Beitrag zur
Gottesfrage. Wien - Köln: Böhlau Verlag, 1991.
22. Norbert Fischer / Friedrich-Wilhelm von Herrmann (Hg.): Heidegger und die
christliche Tradition. Annäherungen an ein schwieriges Thema. Meiner, Blaue Reihe,
2007.
23. Werner Jeanrond: Theological Hermeneutics. Development and Significance, London,
SCM Press, 1994.
24. Otto Pöggeler: „Heidegger és Bultmann: Filozófia és teológia” (Gáspár Csaba László
fordítása) Vigilia 61. évf. (1996/12) 920-927, 62. évf. (1997/1) 29–34. o.)
25. Jean Grondin: „Gadamer and Bultmann”. In J. Pokorny And J. Roskovec (eds):
Philosophical Hermeneutics and Biblical Exegesis, Tübingen, Mohr Siebeck, 2002.
121–143.
26. John Macquarrie: An Existentialist Theology: A Comparison of Heidegger and
Bultmann, Harmondsworth, 1955. (Reprint 1979)
27. Fehér M. István: "Pietismus, Hermeneutik, Phronesis, praktisches Wissen: Kants
»praktische« Lesart theologischer Sätze und Gadamers Akzentuierung der applicatio".
 Berliner Beiträge zur Hungarologie, Bd. 13, hrsg. E. Kulcsár-Szabó, M. Orosz, G.
Újváry, Berlin – Budapest 2002–2003, 31–48.
28. Fehér M. István: "Karl Rahner szellemi gyökereihez: Heidegger és a XX. századi
teológia". Az Ige meghallója. Karl Rahner emlékülés. Szerk. Boros István. Szeged –
Budapest: Szegedi Hittudományi Főiskola – Logos Kiadó, 1996. 43–91.
29. Fehér M. István: "Heidegger's Understanding of the Atheism of Philosophy:
Philosophy, Theology, and Religion in his Early Lecture Courses up to Being and
Time". American Catholic Philosophical Quarterly (korábban: The New
Scholasticism) vol. LXIX, no. 2, Spring 1995, 189–228.
30. Fehér M. István: "Der göttliche Gott. Hermeneutik, Theologie und Philosophie im
Denken Heideggers". Das Spätwerk Heideggers. Ereignis – Sage – Geviert, hrsg. D.
Barbarić, Würzburg: Königshausen & Neumann, 2007, 163–190.

P/FIL/HER-14 – Hermeneutika és természettudomány

A hermeneutika hagyományosan szellemtudományi eredete és kötődései folytán hosszú ideig

uralkodott az a meggyőződés, mely szerint a természettudományoknak nincs hermeneutikai
dimenziója, illetve a hermeneutikának a természettudományok számára nincs relevanciája. A
tudományfilozófia kuhni fordulata után és annak fényében ez a tézis felülvizsgálatra szorult, s
ma már a természettudományok hermeneutikája a tudományfilozófia elfogadott, sőt egyik vezető
ágává vált. A kurzus ennek a fejleménynek ill. vitának a főbb aspektusait tekinti át.

Irodalom:

1. T. Kisiel, “Zu einer Hermeneutik naturwissenschaftlicher Entdeckung”. Zeitschrift für

allgemeine Wissenschaftstheorie 2 (1971), Heft 2, 195–221. Magyarul: „A
természettudományos felfedezés hermeneutikája”, in: Hermeneutika és a
természettudományok (szerk. Schwendtner Tibor, Ropolyi László, Kiss Olga), Áron,
Budapest, 2001, 91–121. o.
2. Patrick Heelan, "Towards a Hermeneutic of Natural Science," Journal of the British
Society for Phenomenology III (1972): 252-285.
3. T. Kisiel, "On the Dimensions of a Phenomenology of Science in Husserl and the Young
Dr. Heidegger". Journal of the British Society for Phenomenology 4 (1973) 217-234.
4. T. Kisiel, “Heidegger and the New Images of Science”. Research in Phenomenology 6
(1977), 162-181.
5. Joseph J. Kockelmans, Ideas for a Hermeneutic Phenomenology of the Natural Sciences.
New York - Boston: Kluwer, 1993.
6. Joseph J. Kockelmans, T. Kisiel (eds.), Phenomenology and the Natural Sciences: Essays
and Translations. Evanston: Northwestern Univ. Press, 1970.
7. Patrick A. Heelan, "Hermeneutical Phenomenology and the Philosophy of Science". In:
Hugh J. Silverman (ed.), Gadamer and Hermeneutics. London: Routledge & Kegan
Paul, 1991, 213-228.
8. W. Szilasi: "Experience and Truth in the Natural Sciences". In: Joseph J. Kockelmans, T.
Kisiel (eds.), Phenomenology and the Natural Sciences: Essays and Translations.
Evanston: Northwestern University Press, 1970, 205-232.
9. W. Szilasi, Philosophie und Naturwissenschaft. Bern: Francke, 1961.
10. Joel C. Weinsheimer, "Introduction: Hermeneutics and the Natural Sciences". Uő.,
Gadamer's Hermeneutics. A Reading of Truth and Method. New Haven: Yale University
Press, 1985, 1-59. old.
 11. Márkus György: „Why there is No Hermeneutics of Natural Science?”, in: Science in
Context 1, 1987, 5-51. o. Magyarul: „Miért nincs hermeneutikája a
természettudományoknak?” in uő.: Kultúra és modernitás, T-Twins/Lukács
Archívum, (ford. Mezei György), 1992, 273-355. o. ill. in: Hermeneutika és a
természettudományok (szerk. Schwendtner Tibor, Ropolyi László, Kiss Olga), Áron,
Budapest, 2001, 385-447. o.

P/FIL/HER-15 – Hermeneutika és kommunikáció – szóbeliség és írásbeliség

A beszéd pragmatikai-kommunikatív kontextusának figyelembevétele miatt az irodalomban

szokás Heideggert és Wittgensteint egymáshoz, mindkettőjüket pedig a pragmatizmushoz
közelíteni. A nyelv szituatív-kontextuális beágyazottságának tézise a hermeneutikát közel
viszi a szóbeliség irányában tájékozódó nyelvfelfogáshoz. Ezt fejezi ki az a tézis is, mely
szerint a (talán monologikusnak is tekinthető) „Verstehen” nem más, mint (interszubjektív)
„Verständigung”. Eszerint az ért meg igazán, aki képes megértetni (magát). Megfelel ennek a
tendenciának a logikának retorikára való visszavezetésére vagy retorikába való ágyazására
irányuló hermeneutikai erőfeszítés. A szóbeliségre orientálódó nyelvfelfogás szerint a nyelv
elsődlegesen abból a tapasztalatból kiindulva ragadható meg, amelyre az emberek beszélés
közben tesznek szert. A kurzus ezen problémákra kíván széles panorámát nyitni.

Irodalom:

1. Eric Havelock: Origins of Western Literacy. Toronto: The Ontario Institute for Studies
in Education, 1976.
2. Walter J. Ong: Orality and Literacy: The Technologizing of the Word, London:
Methuen, 1982.
3. Eric Havelock: Preface to Plato, Cambridge, MA: Harvard University Press, 1963.
4. Eric Havelock: The Muse Learns to Write: Reflections on Orality and Literacy from
Antiquity to the Present, New Haven: Yale University Press,1986.
5. Jack Goody – Ian Watt: "The Consequences of Literacy", in Literacy in Traditional
Societies, ed. J. Goody, Cambridge: Cambridge University Press, 1968.
6. Nyíri Kristóf: Keresztút. Filozófiai esszék. Budapest: Kelenföld, 1989.
7. Nyíri Kristóf: “Poszt-literalitás mint a XX. század filozófiájának forrása”, Descartes,
Kant, Husserl, Heidegger. Tanítványok írásai Munkácsy Gyula tiszteletére, szerk.
Schmal Dániel, Budapest: Atlantisz, 2002, 195–215.
8. Nyíri Kristóf: “Hagyomány és szóbeliség”. Uő.: A hagyomány filozófiája Budapest: T-
Twins - Lukács Archívum, 1994.
9. Fehér M. István: Filozófia, retorika, hermeneutika”. Világosság XLIV, 2003/11–12,
19–32.
10. Fehér M. István: "Szóbeliség, írásbeliség, hagyomány. A kommunikáció filozófiája és a
hermeneutika". Pro Philosophia 41. sz. 2005, 3–56.
11. Fehér M. István: „Hermeneutika, irodalom, medialitás. Írásbeliség és könyvnyomtatás
mint az irodalmi jelentés közvetítésének, a tudás és a tradíció átadásának közege".
Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében,
szerk. Oláh Szabolcs, Simon Attila és Szirák Péter, Budapest: Ráció Kiadó, 2006,
255–272. old.